ARVISURA I / Amikor a földek remegnek
Amikor a földek remegnek
Szilakszó és Harkály rovása Kr. e. 3800-3750. (240-290. m.t.é.)
Szagamóni aranyasszonyt Mustavil fősámán még kislányként elküldte a KarnakTen térségében megtartott 6 éves beavatott-képzésre, mivel az ordoszi rimalány-képzésen a 240. medvetoros évben kiváló eredménnyel végzett és a pusztaszeri lovasversenyt a férfiak előtt megnyerte.
Karnakban teljesen áttért a beavatottaknál szokásban lévő növény evésre. A 246. medvetoros évben rangelsőként végzett a beavatottak kiképzésén a Ménes Birodalombeli bölcsek között. Midőn Ordoszba visszaérkezett, Szilakszó ifjúsági fejedelem felesége lett. A 240. medvetoros évtől megszervezett rokonlátogatás során, Bolug, Harkály, Begő, Manaj, Bajon és Szilakszó rovósámánokkal együtt, a 259. medvetoros évben útnak indultak. A 260. medvetoros évben Magyarkára értek.
Induló csapatuk az 5 évenkénti sámánképzés és a 4 évenként esedékes tárkányképzés ifjúságából állott. Szagamóni, Kaám fősámán engedélyével, az önként jelentkezők253
ből 4-4 ifjúsági fősámánnal, harsánnyal, regőssel, bacsóval, bőddel, boksával, arbaggal, káccsal, dalaccsal, ulcsákkal, duruval, jakuval, magóccal, barussal, nazírral, bánnal, kendével, tárkánnyal, horkával, széccsel, igriccel, abakánnal, pateszivel és ifjúsági aranyasszonnyal indult útnak.
Mustavil Kr. e. 3730-ben meghalt. A fősámáni széket vejének, a szellemi vetélkedésen győztes Kaámnak adta át, aki az ordoszi és a Fekete hun folyó melléki földrengésből jött lovasoknak engedélyezte, hogy szokatlanul magas létszámmal induljanak a kötelező rokonlátogatásra.
Ekkor az igen erős földrengésnek sok halottja-sérültje volt, ezért a Harapiban szokássá vált, kőből való építést abbahagyták és áttértek a lakógödrös, patics építkezési módra. A pásztorok minden időben jurtákban éltek. A kazahunoknál sok ifjú kissé elkeseredett, és követelték a rokonlátogatáson való részvételt. Ehhez csatlakozott a beavatottak tábora is, mivel Harapi és Ordosz kivételével Karnak, Pintor és Ninive is veszélyeztetve volt a fekete-fejűek által, ezért kísérletként áthelyezték a beavatottképzést Harapiba.
Onnan azt a tanácsot adták Ordosznak, hogy ők földrengés-mentes övezetben laknak ugyan, de a kettős Hun folyónál is igyekezzenek a gerendák közé épített kövek helyett patics és agyag falakat emelni, mert a kövek okozták a legtöbb halálesetet. Már elkészültek az új lakógödrös építésekkel, de Szagamóni csak akkor indult el, amikor a kora tavaszi földrengések rombolásait (Kr. e. 3784-től Kr. e. 3781-ig) helyreállították. Az elszórt településeket úgy rendezték, hogy 10-10 lakóházhoz 1 bírólakást és 1 asszonyházat építettek. 10 tizedes falu közepén egy századosi udvarhelyet tárkányrészleggel, míg 10 udvarhely közepére 1 ezredesi gerendavárat bazárral, amelynek nemcsak kirakó és kézműves, hanem állattartó vásárjoga is volt. Mindezt az építési törvénybe vették.
Szilakszónak azért sikerült elnyernie Szagamóni aranyasszony kezét, mert az Kr. e. 3780. évben megnyerte a pusztaszeri lovas versenyt és egyetlen kívánságát Kaám fősámánnak teljesítenie kellett. Ez az volt, hogy Szagamóni aranyasszonyt adják hozzá feleségül. Szagamóni, mire Magyarkára értek, megszülte a 6. gyermekét, s itt, az asszonyok uralma alatt jogot nyert arra, hogy innen irányítsa a rokonlátogatás megszervezését. Az elmúlt 20 medvetoros év minden viszontagságát figyelembe véve Sazag pateszi ajánlatára Balog lovasfejedelmet tették meg a rokonlátogató csoport parancsnokának, mivel az induláskor tartott lovas versenyen első lett és ezért Bolugról a nevét Balogra változtatta. Harkály tárkányfejedelem lett a második. Mindketten a Melegvizek Birodalmába akartak menni, mert a kazahun vitézek mindenáron erre a jó legelőjű vidékre akartak lovagolni. Hanoj beavatott ifjúsági fejedelem Harapi Birodalmába és az Indus síkság vidékére tervezte rokonlátogató útját, hogy a szitás-fürdők egyes változatait tanulmányozhassa. Gizerák ifjúsági arbagfejedelmet Ménes birodalmába irányították Ordoszból, hogy a melegebb korszakokban elterjedt megbetegedéseket az ordoszi gyógymódok alapján gyógyíthassák.
Szilakszó a 6. kisfiú keresztelője után az Istenfiak hónapjában észak felé indult el Marinába, mert az Ergani földháton ekkor már tehéncsorda szélességben is át lehetett menni, mivel az áteresztékek is befagytak. Egyébként a Kazahun folyó menti földrengéseknek még itt is megmutatkozott a hatása, mert annyira kiemelkedett az Ergani földhát, hogy dombtetős házakat is lehetett már rá építeni.
Téli fagyban lovagolva Nagykarácsony napján érkeztek meg Káma fejedelemségébe, ahol az Egyisten-hitűekkel együtt ünnepeltek. Utána a Földanya és Életanya Birodalmain át a Szarvastor havában értek a Marina fővárosába, Mari városba, ahol
254
Nyireq~háza
~~Polg~.r t Hrárás ~r~ gtRl NÁNÁS ~ DORoG ~ehé~~ ~~áhy
_ ~ ,,
v $ÖKö3UY ,,~ ~ ~~ gAl-KÁNy~ margida ~ rBölCÖn~ Tisz,acsegeí ~ ~y ~ • C.sA~o CSEL. ', ~MARG~TT,A
höször - ~~ haol~ix
m~n`y ~ . ACSA~D MATH ~ ~l ~/ '' `` SámSOry''
$öS2öRl'1ÉNy,, ~p~SA ~ SZABn3's'RC:S HORTCIBÁGY ~ hortobá9BÁ C1AZ~ i ,'~ .~V_~im
_ _ _ OSpe.Y'c.S'
~- \' ',' ~wTmáR. __ ~,-.. . , G~.R~NcsER ,Szososz~.ó ; 'DEBR~cEr~ ``,
___ ~ yBAGAC~ER ~~H~jdúszob~s~dFancsüca 1. 1 ~1LMOSD N2dod~ar ~~
~BÁ~'~' Gazdagpáiyi. ~ .S2rámd ~`4• Kdkad j-iossuipályi.' Le~verles S~ováL
Te~.ét,len 1 ~ Derecske ,' . - ~ .' i
.o' ~ ~ • L1.GR~4 i~COV~CSSZ~G. •w ~ NemciGa
• Be~~ii,~óu~ faisi
12. ábra Debrecen tárkányfejedelem
(Kr. e. 3770. Balog lovasfejedelem: Nagykán)
Ezredesek Aranyasszony tömény Tárkány tömény
Acsád Marguta Kovácsszeg
Bagamér Gerencsér Szabóperes
Balkany Hortobágy Gazdagpályi
Baluraz Böszörmény Biri
Bököny Tépe Csapó (Csapószeg)
Dorog Timár
Csege Ugra
Kaba Máta
Nánás Józsa
Szoboszló Leta
255
nagy vigalmak közepette sok legény elkelt a Földi és Égi álarcban lévők közül. Ez annyit jelentett, hogy az elkelt legényeknek egy barlangban végződő lakhelyet adtak, amelyet a dolgos leánykezek az évek során építettek. Ezt a mézes ser hatása alá került, Ordosz-Birodalombeli lovasok nem utasíthatták vissza, mert az Aranyasszonyok Birodalmában ez volt a legnagyobb bűn, s a hirtelen szerelmessé lett legény, ha vétett a szabályok ellen, az életét veszthette.
Szilakszó így 21 lovasát vesztette el. Ola aranyasszony azt válaszolta: “Hallod-e rokon, örülhet neki minden legény, ha egy hajnalhasadású leányunk reáfekszik a tűzköves derékövére, mert itt 200 év óta nem volt földrengés, tehát nektek panaszotok nem lehet." Mire a Tengeri-Asszony halszagú vizéhez értek, 79 lovasa mellé még 11 vendég ifjú került a tartalék lovakra. Még az Aranyasszonyok Birodalmában is akadt olyan ifjú lovas, aki menekülni akart a lakógödrös, barlang végződésű gerendás lakásokból, mert ráuntak a pergő-nyelvű, hosszúhajú veszedelmekre és búcsú nélkül eltávoztak.
Ezt az örök hűséges Ordosz-birodalmiak furcsának találták. Egy-két szitás-fürdős ünnep után már teljesen megértették egymást a szökevényekkel, s megkérdezték:
- Nem féltek az Oreg-Istentől? - Félénken válaszolták az ifjak, hogy nem, inkább az Isten nyila sújtsa őket, de másutt nősülnek meg.
A Csudok Birodalmába érve Bölénytor holdtöltén Szilakszó hálát adott Termek és a 9 tized lovasának nagy beszédet tartott:
- Megtiltom, hogy bekötetlen hajú asszonynéppel szerelemre lépjetek! Ha egy mézes sertől berúgott vadász felesége elcsábít benneteket, az semmi komoly következménnyel nem jár, mert a sokistenes népeknél még az Istenek is bűnbe esnek. De a leánypártás hajadonok szigorú törvény alatt állanak! Nem akarok száznál kevesebb lovassal visszamenni!
Báránytor havának holdtölte ünnepét Tengeri-Asszony birodalma nagy vigalmak között ülte meg. Hajnalhasadtával indultak Magyarka felé. 25 keménykötésű legény jelentkezett, hogy ők is velük mennek. A Virolájok fejedelme nem akart a 25 halászlegénytől megválni. Hosszú tanácskozás és aranyrögök ajándékozása után végül megengedte, hogy Szilakszó a létszámát 100 főre kiegészítheti. Csak Borjútor havában, Oka fejedelem földjén jöttek rá arra, hogy három ifjú és két leány megszökött Viroláj Birodalmából. Az élelmező részleg kordélyaiban húzták meg magukat. Ez akkor tudódott ki, amikor az egyik gazdag fejedelmi hun ifjú ökölharcot vívott Evetke halászlányért és sérüléseibe belehalt. A győztes Baruksának feleségül kellett vennie Evetkét, mivel a közös névnapjukon, kumisztól lerészegedve verekedést szítottak. Baruksának minden kincsét a magyarkai Egyigaz-Isten céljaira kellett felajánlania. A győztesnek azonban megérte, mert Evetke szép leány volt.
Visszafelé azonban az utazás nagyon elhúzódott, mert odafelé a fagyon sokkal könnyebb volt haladni, mint az árvizes eresztékekkel tarkított Ergani Földháton át. Az aratási nagy ünnepre, Aranyasszony napjára értek Magyarkára, ahol Vidonka rimalány éppen a névnapján adta át a Marina Birodalomban történt rokonlátogatás történeteit. Jókor érkeztek, mivel Balog lovasfejedelem vitézei éppen akkor fejezték be az Egyigaz-Isten Kegyhelyének az építését és a garaúz kőfaragók a munkájuk ellenértékét követelték. Így a három építő mester kérését Baruksának az aranyröges kincseiből teljesítették. A kegyhely-szentelés ünnepén engedélyezték Balog és Harkály útbaindítását.
Erek tanfejedelem tanításai szerint az Égi eredetű Urgani Szavárd-földről visszavándorolt az Özönvíz után, a 28. medvetoros évben Úr városába. Igen elcsodálkozott
256
azon, hogy a lecsendesült tenger már egynapi járóföldre elhagyta a díszes kikötőt, viszont a halak még mindig vígan ficánkoltak a megmaradt tócsákban. Akik a templom-gazdaság tornyában, az éjjeliőrök kikiáltó helyén szorongva ott maradtak, nem győzték emlegetni, hogy morajlott a tenger és a földek hogy mozdultak meg. Utána minden gödröt betömött az iszap és homokszigetek keletkeztek.
Mivel ezen esemény leírása az Úr városbeli feljegyzésekben gyakran előfordult, Urgani ikertestvére, Ergani inkább a Magyarka környéki Óthegyen maradt. Amikor a 29. medvetoros évben (Kr. e. 4001) az Etil-vizek tájékán megrendült a Földanya, jelezte, hogy változások történnek. Nyomban lóhátra ültek és észak felé holdtöltétőlholdtöltéig úgy kanyarogtak, hogy a vízáteresztők ne lepjék el a lovak nyakát. Erről a nevezetes lovaglásról az embercsapást Ergani-földhátnak nevezték el. A 25 lovas minden falucskában másként mondta el az észrevételeit. Így terjedt el más-más alakban az északi szárazföldi út híre, mert addig csak a befagyott vizeken tudtak észak felé menni.
Szagamóni az engedélyt megadta az indulásra a Melegvizek Birodalmába, a 25 kiképzett ordoszi pateszi 75 lovas kíséretével felsorakozott. Szilakszó beszédében hangoztatta: “Ugy hírlik, hogy az elmúlt nyáron nyugat felé járványos betegség sepert végig, de a lakosságnak csak a fele pusztult el." Alig mondta el rövid beszédét, lovashírnök érkezett, aki elfulladva jelentette, hogy Kerecs táján megnyílt a Föld és ott egykönnyen átmenni nem lehet. Ugyanakkor egy dél felől való muroma csoport kanyarodott a Nagy-templom elé és több nyelven beszélő vezetőjük azt mondta, hogy ők észak felé akarnak menni, mert falujuk lakossága nagyrészt meghalt egy járványos betegségben és ezért hidegebb tájak felé akarnak vándorolni.
Amíg a lovasok vizsgálata folyt, Szagamóni Kerecs hídfői beavatott jelentését tanulmányozta. Balog lovasfejedelemnek a jövőre vonatkozólag utasítást adott:
- Valószínű, hogy a Melegvizek Birodalmában a lakosság igen megfogyott, ezért 24 lovas kíséretet adok a csoportjuk mellé, garaúzokból és szavárdokból, magyarkai beavatottal, aki a jelentését hozzám majd visszahozza. Amennyiben valaki visszakívánkozik, Potia népe 100 főre kiegészíti a visszamaradók lélekszámát, hogy a rokonlátogatók összesített jelentését 10 év múltán Ordoszba vihessem!
Mivel Magyarkán a vendégházak tömve voltak, a 100 fős Melegvizek Birodalmába tartó csoport mellé 12 garaúz és 12 szavárd lovas csatlakozott, míg a muroma létszám 8 fő menekült volt 4 nyéki beavatott kíséretében. Így a Nagytemplom teréről 136 lovas indult el 4 magyarkar vezetővel, akik az elvonulóknak azt javasolták, hogy az Ergani-dombhát felé menjenek, s így úsztatás nélkül, egy kis kerülővel, de veszély nélkül mehetnek az embercsapáson. A Mari-Birodalombeli jelentések alapján a PilisTardos térségéig ismerik az utat.
Egynapi lovaglásra Szilakszó is elkísérte Balog lovasfejedelem csoportját és azt kérte tőlük, hogy még egy holdtöltéig táborozzanak az Ergani hídfőnél, mivel meg szeretné látogatni Szagamónit, aki ismét gyermeket vár.
Szilakszó nem szégyellte bevallani még rovásaiban sem, hogy ilyenkor a gyermekáldás kezdetén Szagamóni egy kissé mindig ingerlékeny. Férje pedig bizonygatni szokta, hogy Te is ott voltál, amikor az Égiekhez fordultunk az Áldásuk reményében." Legalább egy újabb gyermekük is lehet Magyarkáról, a beavatottak keresztútján.
BALOG lovasfejedelem (VIII. 22.)
ifjúsági fővezér, kiképzett rovó és kísérői kalandozó csoportja névnapi dátummal: Pateszi Álmosd Kaba Urú Karágy IX. 20. XIL 29. IX. 4. VIIL 14.
257
Harsány Hencida Rakamaz Rozsály Ebes
VII. 10. XL 11. VL 15. XIL 2.
Regős Garbolc Cégény Bojt Dob
I. 2. IV 10. II. 9. V 11.
Bacsa Zánka Györösk Ibrony-Vaja Gyüre
IX. 7. II. 4. II. 18. X. 12.
Bőd-bőség Gulács Berek Gyüde Vid
VIL 27. L 24. XL 12. VIIL 11.
Boksa-Baksa Egyek Tarpa Hódos Kék
III. 25. VII. 16. V 16. IX. 26.
Arbag-gyógyító Baluraz Demecser Geberjén Uszka
XII. 6. VI. 30. V 29. II. 17.
Kács-vándorló Kerecseny Napkor Haláp Porcs
XII. 25. V 20. XII. 6. VII. 25.
Dalacs-katona Báránd Kótaj Piricse Biri
III. 21. II. 23. XI. 26. III. 1.
Ulcsák Gelénes Dombrád Gacsaj Gelse
V 29. V 24. X. 27. III. 4.
Daru-összekötő Bagamér Kocsord Gemzse Buj
III. 7. II. 9. III. 26. XI. 12.
Jaku-összekötő Darvas Butyka Pátyrod Pátyros Ajak
IV 25. XII. 5. VIII. 17. XI. 17.
Barus-jósló Fejércse Encsencs Pányok Mánd
IL 16. XL 16. VL 27. L 23.
Magóc-varázsló Paszab Kérze Sáp Ér
X. 21. IV 9. IV 6. I. 15.
Nazír-Istenidéző Gégény Mányok Gáva Doba
VIIL 1. VIL 22. XIL 29. VIL 12.
Bán-őrség Boszkai Szatmár Bedő Csege
XL 20. XIL 31. VIL 14. X. 5.
Kende Szabolcs Kallós Léta Told
IV 25. VI. 16. X. 29. X. 4.
Tárkány Bakonszeg Márokszeg Leveszeg Timár
VIII. 31. X. 22. IV 20. II. 29.
Vajda-kalandozó Apord Anarcs Ártány Apagy
VIL 19. VIIL 29. VL 1. L 1.
Gyula-szerződés Szakoly Jármi VI. Mátyus Jánd
VIL 26. VL 8. XIL 3. VL 2.
Horka Kókad Bereg Vértes Guta
II. 27. V 22. II. 25. VII. 19.
Szécs-asszonypap Aradvány Balkány Bakta Méhes
IIL 23. VIIL 21. VIIL 26. XL 9.
Igric-éneklőpap Komlód Csökmő Szalka Belse
VIIL 23-26. VIIL 30. XIL 22. IIL 2.
Abakán őrségpap Nádasszeg Henárszeg Komoró Mérk
XI. 6. IV 12. II. 6. X. 17.
Rimalány papnő Debcen Debrecenke Szamosszeg Lónya
IX.22. XII.14. VIII.3. X.1.
Ordoszból, az Öregek Tanácsa javaslatára főként olyan kiképzettek indultak el, akik kettős születésű gyermekek voltak, vagy pedig árvák, akiket már nem siratott senki. Pányoknak például Pátyuros volt az ikertestvére és amikor Pányok meghalt, ő vette át a beosztását.
258
Olyan hiba mégis előfordult, hogy Pátyuros nem lovagolt jól, de Pányok már kitűnően lovagolt. De az összekötő kiképzett pap, vagy sámán, mégis minden esetben el tudta látni feladatát.
Harkály tárkányfejedelem Kaba pateszi rovódeáknak a Szilakszó rokonlátogatási gyakorlatának megfelelően megparancsolta, hogy mindig tartson létszámellenőrzést. Menetközbeni kiképzést kell végezni, hogy a szellemi fejlődés meg ne álljon. Az első napi megfigyelések után már nem egyezett a létszám, ezért elhatározták, hogy az Ergani földhát bejáratánál újabb létszámellenőrzést tartanak, mert Szilakszót be kell várniuk:
Józsa VI. 9. Olcsva XIII. 4. Vitkaj VIII. 15. Nábrád V 19.
Cserk IV 26. Zajta VIII. 20. Záhony IX. 1. Tetétlen VI. 10.
Penyige IX. 29. Petre L 3. Pályi IIL 13. Bezdéd L 30.
Gégény VIIL 1. Csécse IL 13. Vajta IX. 31. Szalka XL 9.
Hódos V 16. Ugornya III. 22. Zsáka XII. 2. Benk IV 25.
Ugornya IIL 22. Doba VIL 12. Gáva XIL 29. Mányok VIL 22.
Darnó III. 19. Terem V 27. Keremet II. 17. Potpalád XII. 11.
Kékcse IX. 10. Tépe IL 19. Tyukod XL 23.
Vekerd VIL 13. Vállaj IX. 10. Tunyog IL 17.
Gyüde XI. 12. Kislét IV 21. Ujléta VIII. 27.
Szerep IX. 17. Csenger VL 16. Macs L 6.
Derecske XIL 13. Jéka IX. 13. Tedes X. .
Furta VL 10. Nagy L 2. Milota XIL 12.
Tártok XII. 13. Tarpa V 27. Fülpös VI. 14.
Bas IIL 16. Kömörő VL 23. Csaroda XL 10.
Császló VL 24. Téglás IX. 13. Lód IX. 16.
Mikepércs XL 6. Ibrány VIIL 2. Konyár L 12.
Csegöld V 17. Cserk IV 24. Bököny2 VII. 29.
Apagy L 1. Jánki VL 23. Szakok L 28.
Hete IV 17. Hódász V 16. Fülesd V 22.
Beszterec III. 3. Pocsaj II. 3. Laskód V 1.
Eperjeske VL 10. Folyás XIL 27. Besnyőd IIL 29.
Szerszeg VIIL 31. Som VIL 2. Pátroha VL 27.
Berencs X. 2. Sonkád VIL 24.
Amíg Szilakszó megérkezett, kiderült, hogy a garaúzok, muromák és nyékiek közül 78 lovas indult el Magyarkárói szerencsét keresni. Két Marina birodalombeli is meggondolta magát és a távoli ragályos betegségek hallatára visszafordultak és a meghalt Pányok helyére jelentkeztek. Az egyiket elnevezték Ombölynek, míg a másikat Okörpösnek a nyéki névadó szerint, s így a nyékiek létszáma 6 főre emelkedett. Mire mindannyian felkészültek, egy Kerecsenyke nevű bújtatott leány került elő még a gazdag hunok településéről, aki Bugátban született az Istenfiak napján, Nagy-Karácsonykor, a beavatottak ünnepén, iker-ráadásként.
Amikor elindultak a kiemelkedő Ergani földháton, már megszűntek az éteresztékek. Penza marami fagyott földjén a kordélyokat marami szánokkal váltották föl. Pihenőként az elbűvölő nagyságú gerendás, több bejáratú, földdel takart kurgánokban melegedtek meg. Itt minden muroma lemaradt. A nagyasszonyok ellátták őket asszonynéppel. Két fiatalabb muroma vitéznek álarcos esküvőt tartottak. Akit a lá
259
nyok közül bekötött szemmel megfogtak, Szolemanya ajándékaként elfogadták. A lányok versengtek, hogy a fiúk karjai közé kerüljenek, mert mód felett örültek, hogy a veszekedő nagyasszonyoktól végre megszabadulhattak.
A Ten folyó forrásvidékén Tula vadász-fejedelem meseser lovasai vendégelték meg a kazahunokat. Azzal a kéréssel fordultak Balog lovas-fejedelemhez, hogy sok asszonynépük van, akik a vadász-zsákmány legjobb falatjait mindig megeszik. Ezért válasszanak a javából, így a hosszúhajú veszedelmek létszámát csökkenthetik. A,nyékiek álltak kötélnek, de egy magyarkai is talált magának szemrevaló lánykát. Így a nagy vadászat után a farkasvéres Életfánál hűséget esküdtek.
Győr vezetésével a Desz folyónál telepedtek meg. Az ötkuckós vadászkurgánban kényelmesen elfértek. Innen a radomák földjén át a Tenisur folyóhoz értek. Itt vették észre, hogy a meseserek egy szánkót adtak kölcsön, amit fahordásra használtak. Az ajándék prémek közé 3 asszonyt is elrejtettek a legveszekedősebbek közül. Mivel a megmaradt 3 magyarkar a szánt saját ajándékának és tulajdonának tekintette, mindig a szánkó mellett lovagoltak. Mire az idő kezdett kitavaszodni, akkor vette észre Balog fejedelem az asszonyokat. Szörnyen mérges lett, hogy az utazásukat hátráltatják, mert már mind a hárman gyermeket vártak. Ilyen állapotban Balog nem volt hajlandó tovább bajlódni velük. Mire a hó elolvadt, a nagyfolyó elhordott köveiből a Keve vezette magyarkar kőfaragók a Tenisur jobbparte dombtetőjén egy hárombejáratú Kővárat építettek, lakógödrökkel. Sajnos Kevére egy nagy kő rázuhant az építkezés végén és szörnyethalt. A legveszekedősebb asszonya neki volt, Boris, akit Pátyros vett el feleségül.
Mivel a nyelves-Boris szemrevaló asszonynép volt, míg Pátyros olyan balta-képű lovas, legalább nem kellett féltékenykednie a nyelves asszonynak senkire, s így egy darabig béke honolt. Kevevára felavatását Harkály tárkány-fejedelem végezte. A vadász lakoma végén Boris rá is szemet vetett. Aztán történt, ami történt, de amikor a kahazuhok Balog vezetése alatt már elvonultak Kevevárától, Pátyros a feleségével utánuk nyargalt. Egy darabig magukkal vitték őket. Egy folyóparton találtak egy elhagyott lakógödrös, nádtetős vadász-menedékhelyet. Harkály rájuk parancsolt, hogy most már itt maradjatok. Mindkét csoportot azonban a gyermekek megszületéséig, 2 tized lovassal és egy rimalánnyal megerősített utóvéddel látta el, hogy az Élet-anya szerinti munkákra az asszonyokat megtanítsák. Amikor a gyermekáldás megtörtént, a két tized
|