ARVISURA I / Kötélnek állt legények
Kötélnek állt legények
Győri fősámán és Berény rovása Kr. e. 2610-2590. (1430-1450. m.t.é.)
Az 1430. medvetoros évben Ludas, a kunok fősámánja Ordosz székhelyen megindította az ötéves sámánképzést.
A 95. fősámán egy Győri nevű avar vitéz lett, aki Pusztaszeren is kivívta a nemes előzködésben a vitézi elsőbbséget. Ugyanis ő volt az egyetlen sámánjelölt, aki nem kényszerből jött el Ordoszba sámánképzésre, hanem önként vállalta a sámáni hivatást. Második az úz származású Berény lett, aki bal lábára nyomorék volt. Születésénél fogva is kicsiny, gyermekkora óta otthonülő, faragcsáló és mesekedvelő legényke. Viszont éles az esze, mint az ordoszi kés, ezért a harcias Győri mellett vállalta a rovásokat.
Az 1435. medvetor evésen az Oregek Tanácsa engedélyezte, hogy Győri, az ifjúság vezére kalandozásra vigye a 24 Hun Törzsszövetség aranyifjúságát. Erre főként az szolgáltatott okot, hogy a vadászat még csak mendegélt valahogy, de a szemes magvak és gyümölcsök gyűjtögetése nagyon vontatottan haladt. Sokszor még medveorrcsípés előtt meg kellett kezdeni a medve vadászatot.
A törzsszövetség szálláshelyein a tél végére már olyan nagy volt az aprónép pusztulása, hogy félő volt, hogy éhhalál következik be. Ezért eldöntötték, hogy szolga-népeket szereznek a jurta körüli munkák végzésére.
A nyugtalan ifjúság Győri fővezér hívó szavára minden élelmet hátrahagyva elindult a sziklás hegység déli része felé, hogy zsákmányolással élelmezzék és új ismeretekkel gazdagítsák a törzsszövetséget. Kétszáz év alatt a három német ifjú kecskéi anynyira elszaporodtak, hogy az avarok már a kipusztított erdők aljai termékeny földeket is újra ültetgették. Egy tartalék lóért már egy egész métet adtak cserébe. A németség a járványos betegségek elől nagy csoportokban menekült nyugat felé.
Amikor kiértek a Hangun forrásvidék Éhség-sziklás síkság nevű részére, egy jávorszarvas bukkant eléjük, amit azonnal űzőbe vettek. Minden este a szemük elől a bükkösbe menekült, de ők reggel tovább űzték. 24 napig üldözték a szép vadat, amikor a nemes állat egy termékeny völgybe, egy szépséges tó partjára ért ahol habfehér testű leányok fürödtek. Midőn a ruha nélküli leányokat a lovas vadászok meglátták, abbahagyták a szarvas üldözését és a foglyaikat nyeregbe kapva lovagoltak a sűrű erdőségbe, ahol egy juhhodálynál telepedtek meg. Amelyik harcosnak nem jutott rab leányzó, azok a tanya minden élelem készletével indultak a többiek után.
Felverték a könnyű nyári jurtájukat és a juhászoktól mindennap bárányhúst követeltek. Ez így ment öt nap és öt éjszakán. A rab leányoknak tetszett a vadászokkal való kaland, de az ötödik napon megkérték a juhászt, hogy kumisszal részegítse le a vadászokat és sebes lovassal értesítse Dul-Bega fejedelmet, hogy leányaik és udvarhölgyeik egy ismeretlen, szép fajta hegyi vadász csoportnak a fogságában vannak és mentsék ki őket a rabságból.
A leányok csele sikerült, mivel a juhász fia keresztül tudott hatolni az őrség gyűrűjén és korán reggel az alánok fővárosába ért. Három nap múlva az őrség jelezte, hogy fegyveresek közelednek fehér zászlókkal a juhhodályuk felé.
Győri ekkor megkérdezte a foglyoktól, hogy ki érti az itteni nép nyelvét. Egy jürcsik fogoly, akit ajándékba kapott Győri, jelentkezett: “Engem innen raboltak el a jürcsikek még gyermekkoromban és ha a Vezér megszabadít a béklyóktól, majd szabaddá tesz, hajlandó vagyok a békés együttműködésre!" A lányok is nagyon örültek az ismerős beszédnek és tanácskozásba kezdtek a rab fiúval.
310
Dul-Bega fejedelem leányai nagyon megörültek a már igen veszélyessé vált kalandjuk békés rendezésének és a szép Győri vezérnek a következő javaslatot tették:
- Mivel fejedelmi Atyánknak igen erős hadserege van és a erdő körül van véve erős fegyveresekkel, ajánlatos lenne, ha a rablók vállalnák, hogy leányválasztás szerint férjeik legyenek, hiszen ötven leánynak könnyebb választani a kétszáznegyven férfi közül, mintsem hogy mindannyian vállalják egy összecsapás kétes kimenetelét.
Erre az ajánlatra újabb tanácskozásra gyűltek össze Győri jurtájában a 24 vezér és a 24 sámán. A legszebb fehér fürdőlepedőt fehér zászlókká széjjel tépték és az őrséggel kitűzették a legmagasabb fákra. A jürcsik fogollyal a lányok üzentek, hogy türelmet kérnek, mert megkezdődtek érdemleges tanácskozásaik. 12 személy azt javasolta, hogy itt hagyva mindent, törjenek ki a gyűrűből és menjenek hazafelé. Viszont 36an Győri elgondolását pártolták, miszerint bízni kell a rabbá tett lányokban, azok ésszerű javaslatában és vállalniuk kell a házasélet gyötrelmeit, hiszen az alól könnyen megszabadulhatnak, mintsem hogy emberélet veszteséggel térjenek haza. Lényegében a lányok is jól járnak a békés megegyezéssel, mert ha kitörnek, örök folt marad az életükben, hogy öt napon keresztül nem csupán mesék hallgatásával foglalkoztak, hiszen még nem is értették a nyelvüket.
Felszólították a nőtlen harcosokat, hogy a nősek vegyék át az őrséget és törzsenként álljanak egy csoportba valamelyik jurta elé. Ekkor Győri hozzájuk lovagolt és azt mondta, aki már gyűrűs vőlegény, vagy igen szerelmes, szintén menjen őrségbe, mert ahogy látja, ez a kalandos nősülés kifizetődőbbnek ígérkezik egy vesztes háborúnál. Nyugodtan várhatják a lányok választását.
Aki a törzs legényei közül már választott, a jurtájukba visszavonulhat. Minden törzsi jurta elé egy háromcsombékos kötelet húztak ki és minden törzsből 3 vállalkozó legényember állott a kötélnek és megkezdődött a leányok felvonulása a férjek kiválasztására. A tisztás közepén szintén egy nagy kötelet húztak ki 30 csombékkal és az erre kötözött ismertetővel.
Farkasszemet nézett 72 harcos és 30 szerelemre vágyó leány-asszony a békés rendezés érdekében. Elöl ment a 103. érdekelt személynek Vidor, a tolmács, és a 105.-nek én, Berény, a nagy eset tanúja, aki a rovást vezettem és leróttam a 104. személynek, Dalmának, a szép fejedelmi lányok dadájának a megjegyzéseit.
Elsőnek a legidősebb fejedelmi lány, Aranyos a kazahun Bénye vitézt választotta, akit Vidor az első nagy csombékhoz vezetett, hogy azt megfogja, míg a másik 2 hun vitéz a jurtájába távozhatott.
- Másodiknak Kölpény fejedelmi lány Arács vitézt, - harmadiknak Csinos fejedelmi lány Taksony vitézt,
- negyediknek Büszke fejedelmi lány Ugocsa vitézt, míg
- ötödiknek Madárka, a legkisebb fejedelmi lány Győri ifjú fővezért választotta, az avarok szemefényét. A többi törzsbeli ifjú a jurtájába vonulhatott vissza. A lányok zavarban voltak a további választás miatt, hiszen szülői tanács és beleegyezés nélkül állottak a kötél másik oldalára.
Ezután a kötél két oldalán újabb tanácskozás kezdődött, hogy a következő hat lány is férjet választhasson. Aranyos javaslatára végül egyhangúlag beleegyeztek abba, hogy minden törzsből 2 vitézt, tehát 48 legényt fürdőzés közben megnézhessenek, hogy a 48 harcos közül mind magasságra, mind alakra a nekik legjobban tetsző férjet kiválaszthassák. Első fürdés után a 30 leány, hosszas vita után Pakocs, Káldor, Bodor, Dobsa, Kökénd és Rába vitézt találta leginkább alkalmasnak arra, hogy a férjek harmincadjára jusson.
311
Másodszori fürdőző-legény választás után Csobán, Imola, Mágócs, Dengiz, Kajdon, Káma, Alanyán, Báta, Altagur, Etecsény, Katapán, Dabas, Keselőd, Csapod, Karád, Vezekény, Jutas, Szörény és Acsád vitéz állott a kötélnek, amit én, az úz rovósámán szent Tóremjeink előírása szerint jóváhagytam. Az egyezmények értelmében, fehér lóra ültem teljes ifjú-sámán öltözékemben és az ifjú párok élén megindultam a fejedelmi, tornyos székváros felé.
Amíg ez a nagy történelmi legényvásár lezajlott, addig 168 harcos állt őrséget az Íc erdő szélén. Amikor az ifjú, asszonynélküliek “gyászmenete" megindult, a párok nászmenetét oldalról biztosították. A menetben utánam Dalma asszony lovagolt, aki férjének az özvegy Selye kürtöst választotta, hogy ő se maradjon ki a legényvásárból. Szegénynek egész úton kürtölnie kellett, mert a vén banya így kívánta. Utánuk az öt fejedelmi lány lovagolt választott férjeikkel. Őket követte az első hat férj, míg utánuk ` a nagy gonddal kiválasztott tizenkilenc férj ment lóháton, mindegyik a szépséges ifjú feleségével. A menetet a feleség nélkül maradt 42 lovas zárta be a felvonulást kísérő fejedelmi harcosok díszes kíséretében.
Érdekes, színpompás menet volt, mert a fehérlovas ifjú férjek felvonulását a feketelovas, asszony nélküli gyászlegények menete kísérte, akik szívesen álltak volna kötélnek. Hátul tevés-harcosok díszőrsége kísérte az asszonyfogságba került kalandozó harcosokat. Látótávolságban pedig a fejedelem lovassága biztosította a felvonulást, nehogy valaki megszökjön.
Alig ért be a menet a fejedelmi székvárosba, hírnök jött, hogy a határok mentén a vad hegyi törzsek harcosai özönlenek Dul-Bega fejedelem országának síksága felé. Mivel a fejedelemnek nem voltak fiai, azért tolmács révén felkérték Győri fővezért, szervezze meg a birodalom védelmét. Az ifjú menyecskék kérésére húszan a hadsereg felszerelésén dolgoztak, azaz beálltak a szűcs, kovács és lábbeli-készítők közé. A negyven vezér-egyéniség közül csak harmincan állottak be a védőseregbe.
Így az ifjú Győri hadsereg-törzse kettőszáztíz harcosból állott. Harmincan olvadtak be a székváros közösségébe. Aranyos és Madárka követték férjeiket a védelmi harcokba. Győri fővezér holdtöltétől - holdtöltéig legyőzte a harcias, de rossz fegyverzettel bíró hegyi törzseket és harcosaival a törzsi szálláshelyeket elfoglalta. Hihetetlen zsákmányra tett szert. Ami a legfontosabb volt, megtanulták a hegyi törzsek tímárjaitól és a szűcseiktől a szarvasbőr ruhák készítését.
Mire eljött Joli-Tórem aratási hála ünnepe, a hadifoglyokkal, a férjnélkül maradt asszonyok és feleség nélkül maradt férjek ezreivel megindultak Ordosz felé, ahová sok élelmet és állatállományt vittek magukkal. Így az Oregek Tanácsa terve sikerült.
Dul-Bega fejedelem engedélyezte, hogy a legkisebb leánya elkísérje férjét, a diadalmas Győri fővezért és szűkebb törzskarát Ordoszba. A többi négy vejét és 26 harcos társát asszonyaik kérésére visszatartotta a fejedelmi székhelyen, hogy azokkal kiépíthessék a hunok kereskedelmét a két szövetséges tábor között.
A sikeres hadjárat befejezése után hálából Dul-Bega fejedelem száz tevét adott `í ajándékba Győrinek, vetőmaggal, új árukkal megrakodva, így új magvakkal látták el
a Hun Törzsszövetséget. Ebből Madárka szétosztása szerint minden törzsnek 3 fel- j' málházott teve jutott. 28 teve-rakomány a legkisebb leányának, Madárkának a hozo
mányát jelentette és az ordoszi sámán-székhely gazdagságát biztosította.
A hadifogoly szolgák új gabonatermelési módszert alkalmaztak, az ún. béklyós ültetést, amelyet azután évszázadokig használtak a 24 Hun Törzsszövetség földjein, mivel ez bő termést, s ennek eredményeként jólétet biztosított.
312
Győri fővezér a foglyok segítségével az ordoszi fősámáni, központi városrészt kiépítette és amikor eljött az 1436. medvetoros év, új törvényt hozott, mely szerint:
A jávorszarvas vezette kalandozás emlékére az avarok, jászok és kunok a medve helyett a szarvast tették meg szent állatuknak és törzsi törvényükbe vették, hogy fiaik addig nem nősülnek meg, amíg egy teljes öltözetű, díszített szarvasbőr-ruhát nem szereztek. A szarvas agancsa a jurtát és szálláshelyüket díszítse, majd amikor elhunytak, sírjaikat jelölték meg az örök Tóremek agancsos-díszeivel. Minden törzsi ünnepen a jávorszarvasnak mutattak be áldozatot, mivel a jávorszarvas mutatta meg az utat, amely a 24 Hun Törzsszövetség jólétét meghozta.
Dul-Bega fejedelem halála után Kölpény leánya örökölte a trónját, mivel az első leánya, Aranyos gyermekszülés közben meghalt. Így Kölpény férje, Arács vitéz lett a fegyveres erőket vezető fejedelem, mert leány nem vezethette a hadsereget.
Emiatt Dul-Bega harmadik leánya, Büszke megharagudott, és minden vagyonával, marhájával elhagyta szülőföldjét és férjével, a deli Ugocsa vitézzel az almák birodalmába költözött, de Ordosz sámánközponttal a kapcsolatot mindig fenntartották.
Ordosznak az előbb felsoroltak szerint az egyik legfontosabb feladata az volt, hogy az ifjúság nagy kalandjaiból eredő összeköttetéseket a hun kalmárok révén a hun törzsszövetség jómódja biztosítására fordítsa. Azonban Győri csak 12 medvetoros évig élvezte hasznos munkájának gyümölcsét, mert egy marhavész alkalmával, sámánkötelesség teljesítése közben meghalt.
Utolsó kívánsága az volt, hogy sírja fölé barackfa erdőt ültessenek és Berény gondoskodjon róla, hogy az általa meghonosított barack termelést terjesszék el a 24 Hun Törzsszövetség területének minden szállásán.
Berényi Győri sámán és fővezér kívánságát teljesítette és húsz év alatt az Aranyasszony díszkertjéből ellátta az egész Hun Törzsszövetség álláshelyeit barackfákkal. A fővezéri nagyasszony Győri kívánságára másodszor is férjhez ment az agglegény Berényhez, akit még hét gyermekkel ajándékozott meg, s így tíz élő gyermekkel szaporította a hun birodalmat.
Berény többé nem mozdult ki Ordoszból. Az ötévenként kiképzett sámánok segítségével Dul-Bega fejedelem székvárosával és az Almák-Atyja birodalombeli Ugocsával élete végéig fenntartotta jó kapcsolatát. A törzsi vetélkedések során az Öregek Tanácsát mindig maga mellé tudta állítani. A szolga-népek fiai segítségével az állatállományukat igen megnövelték, s emiatt napirenden voltak az összetűzések. Az asszonyszolgák kenyérmag dézsmálása miatt is jelentkezett a törzsek közötti ellentét. .
Ezért az 1440. medvetor evésen eldöntötték, hogy az avar, kazahun, jász és kun törzs elköltözött elő-őrsei után az említett négy törzs még kora tavasszal foglalja el helyét a Huni folyó környékén. Mind a négy törzs a szarvast választotta jelkép-állatnak. A sámánok ezután szarvasos síremléket állítottak, mert a jászok Tóremje, Kaltesasszon~ ennek a négy törzsnek új életet, új elképzeléseket adott.
Az Elet-Anya részére új kegyhelyet kerestek, melyet egy üldözött szarvas mutatott meg. Egy hegy alatt Bourbon vitéz előtt megállt a nemes állat, és összeesett.
Ezen a helyen építették föl Kaltes-asszony városát, amelynek első vezetője a kun származású Takson lett, aki Dul-Bega birodalmából családi vetélkedések miatt minden jószágával visszatért a hun birodalomba. Felesége négy fiúval és hat leánnyal áldotta meg és családtagjai már elérték a 300-as létszámot. Nagy vagyonukkal, marháikkal, tevéikkel nagyon fellendítették az elvándorolt négy törzs gazdagságát. Takson felesége a még mindig nagyon szép Csinos lett, aki a nagykun város úrnője volt.
A Bourbon-hegy tetején Kaltes-asszonynak Csinos kézműves szolgái kegyhelyet
313
építettek. Minden télen itt mutatták be a szarvasáldozatot, amelyen Hana, a sámánok nagy énekese dicsőítette az Életanya megjelenését Jávorszarvas képében.
Kaltes-asszony birodalma folyton nőtt, mert a kinajok a Hun-síkság népét Ordosz felé szorították. Az Oregek Tanácsa az avar, kun, kazahun és jász keveredésű rajokat és tizedeket a sámánifjakkal az épülő Bourbonba irányította.
Így a Törzsszövetség új települései virágzásnak indultak. Berény minden családnak adott barackfa csemetét, hogy jurtáik elé ültessék. Dul-Bega leányainak barack kultusza az egész hun birodalom területén elterjedt.
Amikor Bourbon vitéz meghalt, egy szarvast ábrázoló emlékkövet állítottak neki, amellyel aztán minden leszármazottjának is megjelölték a sírját. Amennyiben feleségeik Dul-Bega birodalmából valók voltak, úgy a Nagyasszonnyal, holdasszonnyal vagy a csillagokkal jelölték még hozzátartozóik nyughelyét. Száz medvetoros év alatt Bourbon vitéz az egész jász törzzsel vérrokonságba került,
Erről énekelte Hana sámán, hogy a jávorszarvas Kaltes-asszony hírmondója, vagyis a jász nép előfutárfa a csodaszarvas lett a 24 Hun Törzsszövetségben, mivel a családi kapcsolataik révén mindig összeköttetésben állottak Dul-Bega régi birodalmának szétrajzott lakóival.
A kötélnek állt legények egy év múlva a pamír-szkíta foglyokat felszabadították a béklyós rabságból és mind Dul-Bega fejedelem, mind a pamír-szkíták földjével és Almák-Atyja népeivel felvették a jó kapcsolatokat, s ezzel megvetették a hunok terjeszkedésének alapjait.
Berény fősámánt halála után az úzfóldi Vasváron temették el Dernő fősámán mellé, akivel együtt új utat mutatott az úz nép életében.
Hej rege rejtem
|