ARVUSURA I A vörösszömöldökű. Matyó birodalma
Kövezsd rovása Kr. e. 2790-Kr. u. 25. (1250-4065. m.t.é.)
Pannon ifjúsági vezér Kr. e. 800-ban a Káspivári Szkíta birodalom küldetésében megjelent Eskülő vezér földjén, hogy a veszélyeztetett esklók kérésére megsegítse őket a görögök támadásaival szemben.
Az esklók egyistenhívő hun törzsszövetségi népek voltak. Kr. e. 2820-2810 között egy járványos megbetegedés elől elmenekültek régi hazájukból és a mai Erdélyben, Aranyosszéken telepedtek le.
Dernő fősámán ez után tartott újabb sámánképzésén Szuha-Balzsán lett az első. Szuha-Balzsán Kr. e. 2790-ben azt a parancsot kapta, hogy látogassa meg Eskülő vezért. Hat év alatt ért Ordoszból Aranyosszékre, majd onnan visszatértekor beszámolójában még azt is hírül vitte haza, hogy Eskülő népe új hazájában színarannyal díszítette Isis-Tórem kegyhelyét.
Utána Kr. e. 1610-ben Barca széki-hun vezér látogatott el az Eskló-földre. A mai Barcaságban megszervezte a Barca-őrséget, hogy az védelmezze az ellenség gyakori betöréseitől az aranyrögös hegyeket és az aranylemezekkel borított kegyhelyeket.
Az ordoszi Oregek Tanácsa az esklók újabb kérésére végül is úgy döntött, hogy Pannon parszi-szkíta ifjúsági vezér a hun törzsek több szálláshelyéről összeállított 1 tömény, vagyis 10 000 lovassal szervezze meg az Eskló-föld végleges, biztonságos védelmét.
Roppant vágta következett Ordosztól Káspiváron át Aranyosszékig. Itt Pannon vezér és öccse, Mecsek tárkány feleségül vette Eskülő eskló fejedelem két lányát. A kettős házasságkötés után aranylemezekre kezdték róni kalandozásuk eseményeit.
Négyezer aranykopjás vitéz elegendő volt ahhoz, hogy a hősködő, elhízott görögök elmeneküljenek az esklók nyugati határairól. Az Aranyosszéken maradó 6 000 kalandozó összeházasodott az eskló leányokkal. A téli fagy beálltával átlovagoltak a befagyott folyókon, s nyugat és dél felől megszervezték az Eskló- és az új Pannonföld védelmét. Az ott lakó görögök zöme, a kézművesek kivételével, dél felé vándorolt. Pannon birtokba vette a róla elnevezett Pannóniát. Azt minden támadással szemben megvédték, s így Eskló-föld is biztonságba került.
A kelták (vagy a pannonok nyelvén: a káldorok) megjelenése azonban újabb veszélyt jelentett. Ezek Kr. e. 703-ban támadásra készültek.
Pannonnal mind a 24 törzsből érkeztek lovasok, közöttük szkíták is. Pannonföld védelmében a kabarok és úzok Lóbérctől (Lenben) a Fertő mocsaráig vívták harcaikat. A több nyelvet beszélő Estorás ifjú fejedelem káldor foglyoktól ~rnegtudta, hogy Bángor káldor király hódításra készül. Veszprémbe lovagolt. Ott az Öregek Tanácsa így rendelkezett: “A káldorokkal keressétek a megegyezést!" Estorás egyezségre is jutott Bángorral: feleségül vette Bángor lányát, Bángorkát.
A kabar és az úz határvédők egy csoportja ezt nem jó szemmel nézte, tiltakozásul átkelt Dunna-asszony szent folyóján és a parszi-szkíták földjén telepédtek le: az úzok a Mátra, a kabarok a Bükk táján. De többségük továbbra is ott maradt Estorással, és a káldorokkal együtt kiváló vaskészítményeket állítottak elő az új szövetség részére.
A 24 törzs szövetségét Kr. e. 50-ben, megalakulásuk 3990. Medvetoros évében nagy veszély fenyegette. A kínaiak fondorlatos politikájukkal kettészakították a törzsszövetséget. Ordoszban Hóhanza lett a fejedelem.
408
A káspivári Szkíta birodalomban ekkor Csécsi széki-hun vezér uralkodott. Birodalmát (amibe beletartozott a szkíta-jász síkság is) nemcsak a kínaiak, hanem emerről az oldalról a római légiók is veszélyeztették. A rómaiak ugyanis a káldor-pannon szövetség miatt Pannónia ellen, közvetve tehát az egész Szkíta birodalom ellen is készülődtek. A pannonok Csécsihez fordultak segítségért. Csécsi kabar, úz és kimmer törzsekből álló segítséget küldött. Ezek 40 évig, Kr. e. 34-től Kr. u. 6-ig állták a harcot a római légiók ellen. De Rómának végül sikerült áttörnie a déli pannon gyűrűt, és a Dara (Dráva) folyótól kezdve elözönlötte Pannóniát.
Pannonnal mind a 24 törzsből érkeztek lovasok, közöttük szkíták is.
Csécsit kínai orgyilkosok ölték meg. Négy fia: Bakát, Eged, Koncsur és Kövezsd az apjuk vérével vörösre festette a szemöldökét, úgy esküdtek bosszút.
Kövezsd első lett mind a szkíta, mind az ordoszi sámánképzésen. Rögtön az elnyomott kínai és hun földművesek élére állott. Szemöldöküket azok is vörösre festették, s elindították az elnyomottak forradalmát. Az áruló Hóhanza félelmében vízbe ölte magát. Kövezsd Kr. e. 25-ben meghódította Kínát.
Nyugaton az öldöklő lóbérci csatában a szkíták derekasan megállták helyüket. A sebesült, vagy 24 évet leszolgált harcosokat a hátországba küldték. Egy vezéri párviadalon a Rohonc-őrség vezére, Gyöngyös vezér legyőzte ellenfelét. De amikor leesett a lóról, a római légiós levágta három ujját. Felgyógyulása után, Kr. e. 27-ben, Koncsur fejedelem Mátra-hegyi medvetorán érkezett meg menyasszonyához, Solymoskához. Végre feleségül vehette a fejedelem leányát.
Ordoszban a sámánképzés 5 évig, a tárkányképzés 4 évig tartott. Így minden huszadik évben egy időre esett az ifjúság előzködése. Ennek befejeztekor indulhatott az ifjúság új kalandozásra. De a vezetést mindig beavatott látóemberre bízták. Ilyen volt Eskló, Pannon és Kövezsd is.
Az ordoszi sámánközpont Kr. e. 720-ban egy Mátra nevű fősámánt azzal a céllal küldött a szkíta-jász síkságra, hogy ott nagyobb veszély esetére menedékhelyet készítsen elő. Csécsi Kr. e. 40-ben szintén egy Mátra nevű fősámánt, bölénytor első napján (március 1.) született látóembert küldött a Mátra hegységbe.
Gyöngyös vitézei, akik vezérüket a pannonföldi Kőszeg vidékének Gyöngyös patakjától a Mátráig követték, a menyegzőn úgy döntöttek, hogy a fejedelmi nász emlékére Gyöngyös vezérnek kegyhelyet építenek. A lakodalom hajnalán elejtettek egy medvét, és mire az ötnapos medvetor lezajlott, már készen állott Gyöngyös vezér gerendavára. Felesküdtek, hogy mire eljön az ötödik medvetor, szakítva a pamír-szkíták szokásával, lejönnek hegyi szállásaikról és parszi-szkíta szokás szerint a Mátra alatti síkságon, Gyöngyös vezér kegyhelye mellett építik fel szállásaikat.
A közbeeső 10 évben medvetorig nem esett hó, csak szarvastor havában, de a gerendákat le tudták rajta csúsztatni. Erre az időjárásra való tekintettel a parszi sámán Abáról, medvetor hava első napjának nevéről Abasárnak nevezték el a medvetor-szertartás helyét. Ez ellen az úzoknak se volt kifogásuk, hiszen a medvetor hava évről évre csakugyan sárral kezdődött.
Kövezsd a hun birodalmat újból egyesítette Ordosz székhellyel. Majd követeket küldött Rómába. Azok megegyeztek a császárral, hogy a káldorok (kelták) kiűzése után Pannonföld a Római Birodalomhoz fog tartozni, a parszi-szkíták földje pedig a nyugati Szkíta birodalomhoz. Dunna asszony folyója lett a két birodalom határa.
Ennek a szerződésnek a szövegét Ordoszban az “Élet-kegyhelyén" Eged sámán örökítette meg. Kövezsd vörösszemöldökű császár megbízásából Eged a Szkíta biro
409
dalom legnyugatibb részébe költözött, hogy a szerződés teljesítéséről évről évre jelentést tegyen az Oregek Tanácsának.
Koncsur a keleti Szkíta birodalom fejedelme lett. Minden ingóságát Gyöngyös vezérre hagyta.
Eged jelentéseiből kitűnik, hogy Gyöngyös vezérnek 8 fia és 4 leánya született Solymoskától. Szól arról is, hogy a Pannonföldről elmenekült úzok szorgos munkájukkal folyton gazdagították Gyöngyös városát. A Pannóniából áttelepedett rokonok római telepítésű szőlőt is ültettek az abasári kegyhely dombjain és az abasári medvetorokon azzal köszöntötték az évszámolást jelző medvetort.
Eged fejedelem vitézei 12 medvetoros év alatt Kr. e. 8-tól Kr. u. 4-ig, vagyis az ordoszi számítás szerint Eger évétől a másik Eger évéig mongol törzsbeli kőfaragókkal felépítették Eger városát, Eged fejedelem székvárosát. Utána Szuha községben telepedtek meg. Innen vezényelték aztán őket a nyugati Szkíta birodalom különféle építkezéseihez, de a családjuk mindig Szuhán maradt.
Kr. e. 20-ban, vagyis a 4020. medvetoros évben Kövezsd megtartotta a 100 évenként esedékes Nagyszalát. A csillagok járása folytán minden 100 évben volt egy üres nap, ekkor tartották a Nagyszalát. Mind a 24 törzsnél az volt a szokás, hogy az a fiúgyermek, aki ezen a napon született, Szala lett; a lányok pedig a Szalajka nevet kapták. A kevert törzsek ettől eltérhettek. Eged fejedelemnek ezen a napon ikerfiai születtek. A fekete hajú, fekete szemű fiának Arnyék-Szala, a szőke hajú, kék szemű fiának Verő-Szala nevet adtak. A hosszú vándorlás után és a többféle éghajlat alatt szívós ifjakká serdültek.
Amikor elkövetkezett életük 20. Medvetora, Gyöngyös várába mentek vendégségbe. Ott nagyon megtetszett nekik Gyöngyös vezér két leánya. Árnyék-Szalának a szőke Kökörcsiny, Verő-Szalának a barna Árvácska lett a menyasszonya. Díszesebb esküvőt még nem láttak a Mátra alján. A sok násznép ajándékokkal halmozta el a fiatalokat.
Az agg Gyöngyös szőlőművesekkel ajándékozta meg Eged fejedelmet. A nyugati szkíták fejedelme viszont Szuha kőfaragóinak a munkájával kedveskedett Gyöngyös vezérnek, hogy a gyöngyösi gerendavárat kővárrá alakítsák át.
Ezt a gerendavárat az úz ácsok, Kr. e. 27-ben 5 medvetoros nap alatt építették fel. A 24 építményből álló kegyhelyet 1 medvetoros év alatt ácsolták össze. Ez 240 léleknek biztosított szállást.
Az egyistenhívő parszi-szkíták gerendából, a pamír-szkíta kézművesek kőből építettek maguknak 3 év alatt szálláshelyet. Mire elérkezett az úzok 10. abasári medvetora, már 566 lélek részére gyújtották meg az “Örök tűz ünnepén" az Égi lelkek “örök mécsesét". Amikor pedig elérkezett Gyöngyös vezér leányainak fejedelmi násza, a 4040. Medvetoros évben már 900 lélek gyönyörködött az “Elet kegyhelyén" megtartott mennyegzőben.
Gyöngyös vezér öt fia volt a vőfély Bene sámán leányaival. Innen Eger városának felszentelésére lovagoltak. Itt egy kis meglepetés érte a násznépet, mert a két ifjú párnak Isis-hóstya kegyhelyén is örök hűséget kellett esküdnie. Eged fejedelem ugyanis nem vallotta sem Anyahyta, sem Anina egyistenhitét, sem a hun törzsszövetség sok Tóremjét, hanem Uruk város hunjainak Oreg Istenében, s a fényes tekintetű, meleget adó Isis-Tóremjében hitt.
Ennyi esküvés után Eger városának minden harcosa bizakodott, hogy városuk, melynek felépítését 12 évre tervezték, a Nagyszala napján született fejedelmi ifjak munkája nyomán örökké élni fog.
A gyakori tűzesetek miatt Gyöngyös vezér elrendelte, hogy minden gerenda-épít410
ményt bontsanak le; az új Gyöngyöst kőből kell felépíteni. Ez a nagyméretű építkezés Kr. u. 8. évben el is kezdődött.
Ezen a kézműves-ünnepélyen Bene sámán rosszul lett. Hiába rakták rá a piócát, Koncsur napján meghalt (8. év júl. 1.). Harcostársa volt Gyöngyösnek, holtig tartó barátság fűzte hozzá. Amikor Gyöngyösnek levágták az ujjait, Bene vitéz sírt bánatában. Odarohant nyílhegykovács üllőjéhez és villámgyorsan ő is levágta a saját ujjait. Gyöngyös esküvőjén ismerte meg Mátra fősámán leányát, Hajnalkát, és mindjárt feleségül is vette.
Amikor Gyöngyös látta vitéz testvére halálát, mély bánatban sietett Benevárra. Átvette az őrbódés figyelő őrséget és a gerenda-figyelőt magára gyújtotta. De előbb hurkot kötött a lábára, hogy szándékát meg ne változtathassa. Mire az őrség odaért, már hamuvá égett. Mindkettőjüket urnás temetkezéssel a gyöngyösi Élet kegyhelyén helyezték örök nyugalomra. Eged fejedelem a nevüket a városban rárótta a szkíta harcosok “Barátság-oszlopára", hogy barátságuk örök dicsőségét hirdesse.
Két év múlva, Kr. u. a 10. évben futár érkezett, jelentve hogy Kövezsd, az ordoszi fővezér érkezik Gyöngyösre nagy kísérettel. Kövezsd az Elet kegyhelyén tisztelettel adózott Bene és Gyöngyös urnája előtt. A mátraaljai Oregek Tanácsát pedig így tájékoztatta:
“Augustus római császár megtartotta szerződéses ígéretét és csapatai nem lépték át Dunna asszony szent folyamát. Sasvár, Pozsony, Selye, Ordas és Zombor szkíta őrséget állított fel, Mátra-Bükk népének a nyugalma tehát biztosítva van. Legkisebb fiamat a Kövezsd napján született vitézt 24 vörösszemöldökű harcosával összekötőnek itt hagyom; Eged vezért pedig Nagypályi új fővárosba vezénylem."
Benevárban megtartották a pamír-szkíták nyárközépi hegyi ünnepét. Mire megszólalt a kakas, a kis fejedelem feleségül kérte Csobánkát, Gyöngyös vezér legkisebb leányát. Kövezsd a róla elnevezett sátortáborban telepedett le. Vörösszemöldökű vitézei uruk példáját követve valamennyien megnősültek.
Az idősebb Kövezsd, a vörösszemöldökűek császára Ordoszba érve azt javasolta az Oregek Tanácsának, hogy Léh fejedelem utódainak 400 családjával lépjenek szövetségre, hogy uralkodóházak alapításával biztosítani lehessen a bazaltból épített peremestől, az “Élet templomától" várható áldást. A peremes titkát a beavatottak a fáraók országából menekítették Ordoszba.
Az egyiptomi tébai sámánképzésen a látó papok azt javasolták az ottani Oregek Tanácsának, hogy a beavatottak őrizetében levő Élet Templomát Uruk, Ninive és Téba után most már át kellene helyezni egy olyan helyre, melyet nem veszélyeztetnek a pusztaságból a városokba özönlő sáska-népek.
Paszametik fáraó a tébai Élet templomának kincseit és titkait át is adta az ordoszi sámánközpontnak, ahol a mindenkori Oregek Tanácsát terhelte az a kötelesség, hogy megőrizzék az elsüllyedt földről való Ataiszi Titkok szent ládáját. A szkíta hadseregnek sok csatában kellett magát Egyiptom határáig végigküzdenie, míg a tébai papoktól átvehették az Élet Templomának titkait.
A 100, illetve 400 családból álló kinaj, illetve kitaj vezetőréteg biztosította a beavatottak szövetségét, hogy a központinak tekintett ordoszi térséget soha sem engedi veszélyeztetni, a kitaj és kinaj vezető réteget pedig beavatottaival mindig képviselteti Ordosz Élet Templomában.
Amikor Kövezsd visszatért Ordoszba, megbízta Koncsurt, hogy Ordosz érdekeit igyekezzék a szumér földről elszármazott, és a kinaj és kitaj vezetőségbe beolvadt hun származású beavatottak körében képviselni. Koncsur javaslata alapján a 100, illetve
411
400 család fontosabb ügyeiben rendelkező Öregek Tanácsa hozzájárult ahhoz, hogy Koncsur 3 fia a 100 család bármelyikébe benősülhessen. Honkon, Hanoj és Hujé így jutott császári házból való feleséghez. Hatalmas kinaj hadsereggel eljutottak Nap-Tórem legdélibb tengeréig, és ott beavatott irányítás alá kerülő szálláshelyeket létesítettek.
Kövezsd, miután gyermekei révén rokoni kapcsolatba került a 100 illetve 400 családból származó vezetőréteggel, Matyó korábbi elgondolása szerint uralkodó házakat alapított, hogy az ordoszi Oregek Tanácsa akaratát minden esetben érvényesíteni tudja. Ezzel biztosították az ordoszi Élet Templomának irányító szerepét.*
Az Öregek Tanácsa az elsüllyedt Ataiszból hozott intézmény volt. Minden szumér és hun szövetségi népnél megalakult. Legtovább az udmurtoknál maradt fenn.
Ez a magyarázata annak is, hogy a kínai Nagy Fal építésekor Ordoszt kikerülték. Ordoszt a kínaiak még ma is megkülönböztetett elbánásban részesítik
Hej rege rejtem
230. Arvisura
Matyó birodalma
Varga Győző rovása Kr. e. 216-200. (3824-3840. m.t.é.)
Az úz származású Cabaj, aki a sámánképzés befejezése után a kinajoknál ötvösmesterséget tanult, egy olyan páncélos öltönyt készített, amelyet az öregek tanácsa is elfogadott a hun hadsereg felszereléséhez. Amikor Cabaj fia, Hunbál került a fővezéri székbe, elrendelte, hogy a 24 tyumen könnyű harcos még nehéz páncélos kiképzésben is részesüljön. Ugyanis a kalandozások miatt a kinajok egy hatalmas kőfalat építettek, hogy a hun törzsszövetség betöréseit megszüntessék. Hunbál a Nagyfalon túli kalandozásoknál arra törekedett, hogy kézműveseket hozzanak hadifoglyoknak, akik a páncélöltönyök készítésénél segédkeztek.
Az eddigi lovas harcmodor szerint négy égtáj felől rohanták meg az ellenséget. Az új rendszerben előbb nyílzápor után csatakiáltással karddal és kopjával ritkították azt, ami után a nehézpáncélosok végezték el a csaták befejező részét, dárdával, buzogánnyal és kővetőkkel. Ezt az új harcmodort Hunbál Dernő sámán Arvisurája nyo-, mán határozta el, mivel Bihar fővezér a síkságon való harcokban már alkalmazta ezt régen és fényes győzelmet aratott az ellenség felett.
A hunok új hadserege így két könnyű lovas és egy páncélos hadseregből állott. Hunbál fővezérségének huszadik évében Bodó fősámán fia, Matyó .indult el a kalandozó ifjúsággal a jürcsik népek birodalmába. Apja nagy diadalt jósolt a fiának, de így szólt: “Ata-Isis azt ígérte, hogy ha a Tóremeknek tetsző életet élsz, ha nem iszol sok kumiszt és bozasört, akkor győzelmes hadvezér leszel, és így nem törhet ki rajtad a féktelen vadság!"
Azonban a sok kalandozás során meggazdagodott Matyó nem tartotta be szerető apja intelmeit, s annak ellenére, hogy jó fegyverkovács volt, rabja lett az italozásnak.
* Kövezsd Kr. e. 25-tőt-18-ig a Kinaj Birodalmat hódította meg, majd Kr. e. 18-tól 25-ig az Úz Kitaj-Birodalmat. Meghódította Huanghó alatti területétől kiindulva és élete végéig uralma alatt egyesítette kínai elnevezéssel az egész Kínai-Birodalmat. Kr. u. 29-ben az utódai ellenben megegyeztek a rokonságukba kerülő uralkodó házakkal, akik az “Élet Temploma" érdekeit mindig tiszteletben tartották, de az 54 év alatt kinevelt vezetőréteg a vörösszemöldökűek vívmányait határok közé szorította.
412
Részegen vezette az állandó győzelmekhez szokott ifjúságot a hegylakó jürcsik ellen. Amikor sok zsákmánnyal és láncrafűzött foglyokkal lovagoltak hazafelé, egy szép rableány leitatta borzasörrel és testvérei segítségével kilopatta Matyót a kalandozó ifjúság táborából.
Ezután a rosszul sikerült kaland után három évig volt fogságban a jürcsiknél, és csak egy tyumen hadifogoly jürcsikért adták ki az apjának. Mivel a fővezér, az agg Hunbál vonakodott kiadni az egy tyumen hadifoglyot, a fekete hunok vezérei és a gazdagabb kereskedők adták át a jürcsikeknek biztosítékul a tízezer foglyot. Az ünnepélyes csere után az addig túszként fogvatartott Matyót az ifjúság diadallal vitte Ordoszba, ahol a tanácskozásra érkezett agg Hunbál fővezért Matyó meggyilkolta. A kalandozásra vágyó ifjúság Matyót követelte fővezérnek, mivel Hunbál a “Béke és Rokonság" szerződés miatt nem engedélyezte a kinajok megtámadását. A fiatalság kívánságát az Oregek Tanácsa is elfogadta és Matyót megerősítette fővezéri minőségében, aki rögtön hozzákezdett az új haderő kiképzéséhez Pusztaszeren.
Matyó néhány év alatt fennhatósága alá kényszerítene az összes rokon törzseket, akik pedig vonakodtak belépni a hun törzsi szövetségbe, a mongolokat, jürcsikeket, hokjenokat, mandzsuónokat és szonájokat leigázta, majd a jól kiképzett 30 tyumen harcossal a kinaj Nagy-Fal ellen indult. Ebből az új hadseregből már 24 tyumen volt a nehéz páncélos, míg 6 tyumen a könnyű páncélos. Ezt a 6 nomád tyument arra képezték ki, hogy egy nap alatt átszállítsa a nehézpáncélos hadsereget a Nagy-Falon. A kinajok szinte megdermedtek, hogy a hunok serege a sebezhetetlennek hitt és állandóan erősítgetett kőfalon egy nap alatt át tudott törni és az őrségek leküzdésével diadalmasan haladt a kinaj-birodalom belseje felé.
Mielőtt Matyó elindult, az ordoszi fősámáni székhelyről az apja, Bodó fősámán felhívta a fia figyelmét, hogy a Tóremek parancsára innia kell a sámánok italából, nehogy megint lerészegedjen és akkor győzni fog az Égiek segítségével. Matyó szót fogadott a Tóremek parancsának és felhajtotta a “Sámán-italt".
Ettől kezdve Matyó még a kumisz illatától is undorodott. Józan állapotban tervezte meg a kinajok ellen megindított hadjáratot. A legalkalmasabb helyen törte át a kőfalat és az előre eltervezett helyen vívta meg az összecsapást, majd egész nap tartó öldöklő csatában megsemmisítette a kinajok seregét a 3834. medvetoros évben. (Erről a csatáról a kínai történészek is megemlékeztek, megírva, hogy Kr. e. 206-ban Motó legyőzte a kinajokat.)
Matyó hihetetlen nagy zsákmány mellett a kinajok nagy fejedelmeit is adófizetésre kényszerítene, amit Ordoszon keresztül voltak kötelesek szállítani minden évben a fővezéri sátortáborba. Nyár derekán rendezték meg újból az ifjúság Nagy Süán versenyét és ilyenkor fogadták mindig a kinajok küldöttségét, mivel a törzsek vezérei és sámánjai ilyenkor gyűltek össze Pusztaszeren. Sok esetben hadisarc a győztes fiatalokat illette meg, mivel ők harcolták ki a kinajok adófizetését. Ezért az ifjúság Matyót a rajongásig szerette.*
A 30 törzs vezérei azonban mindig kevesellték a kinajok adófizetését. Ezért a hunok sarcolásai nem akartak véget érni, mindig betörtek a kőfalon. Matyó sem volt megelégedve a hadisarccal, s a vezérek külön portyázással rettenetes pusztítást vittek véghez. Az északi kiszakadt kis törzsek is a hunokhoz csatlakoztak, s így óriási területek kerültek Matyó fővezér hatalma alá a Bujkál-tó vidékén túlról egészen Bihar
* A lerészegedett kinajok a Nagy-Süánt úgy tekintették, mintha az a hunok fővezérének a neve lenne, holott ez csak az ifjúság vetélkedő ünnepét jelentette a fővezérség előtt.
413
jéghegyéig, a síksági törökök birodalmától Ordoszon keresztül a mandzsu Nagyvízig. Ennek a területnek nem voltak határai, mivel az apró törzsek hol behódoltak, hol pedig elszakadtak. Azonban ennek hátrányai is voltak, mivel a fekete hun törzsek állandóan szaporodtak és a 12 fehér hun vezért a 18 fekete hun vezér mindig leszavazta. Ezért a 12 fehér hun vezér folyton zúgolódott, nem bíztak a török-mandzsuk hűségében.
Matyó volt az első fővezér, aki egyben fősámán is lett az édesapja halála után. Mivel Hunbál fővezérnek nem volt fia, annak minden feleségét és leányát is feleségévé tette, mint törzsön belüli hadisarcot. Így az Arvisura törvények szerint egy kézbe került a hatalom. Ez eddig azért nem fordulhatott elő, mert a fővezérnek Agaba fősámán Arvisura törvénye alapján mindig volt fiúgyermeke, aki a fővezéri székre pályázhatott. Ha másként nem, akkor a 24 sámán fiai közül egyet örökbe fogadott. Erre Hunbálnak nem volt ideje, s így a fővezéri és fősámáni hatalom egy kézben egyesülhetett.
Fényes küldöttség érkezett Ordoszba. Li-Pang, a kinajok Mennyei birodalmának első fejedelme kérte Matyót, hogy fogadja a kinajok vezetőségét, üljenek össze és a “Béke és Barátság" jegyében kössenek szerződést. Ne háborgassák a békés kinajok földművelőit, a hadisarcot folyamatosan fogják fizetni. Matyó biztosította a küldöttséget, hogy a “Béke és Barátság" jegyében fogadja Li-Pangnak látogatását. Ezután a küldöttség meghívta a 24 sámán ifjút a kinaj birodalomba, hogy a székvárosukban az öt tudományágban náluk is folytassanak tanulmányokat. Matyó a küldöttséggel útbandította a sámán-utánpótlás ifjait, de előbb mindegyiket kioktatta, mit kell megfigyelniük a kinajok birodalmában.
Matyó jól tudta Li-Pang ravaszságát, hogy addig fogja ott tartani a sámánifjakat, amíg a küldöttség vissza nem érkezik fontos tárgyalásairól. Az aratási Joli-Tórem ünnep előtt összehívatta a vezérek tanácskozását Ordoszba, hogy a Li-Panggal kötendő szerződés tartalmát megtárgyalja. Mire a kinajok küldöttsége megérkezett, Matyó már kész tervezetet tett a tárgyalóasztalra.
Li-Pang, amikor hírül vette, hogy az ordoszi Bálvány-hegyen az aratási örömtüzeket meggyújtották, elindult a kinajok vezetőségével való nagy tárgyalásra. Igen meglepte Matyó felkészültsége a tárgyaláson, amelyet a kinajok nyelvén folytattak, mivel Cabaj Fősámán óta a vezető sámánok mind elsajátították a szomszédos kinajok nyelvét. Így a hunok hírszerzése tökéletesen működött. Matyó és a törzsek.vezérei már előre pontról pontra megtárgyalták követeléseiket.
Ezért nagyon elhúzták a tárgyalást, hogy a cserébe küldött sámánifjak a megbízott feladatukat végrehajthassák. Matyó megkövetelte tanítványaitól, hogy minden napról maradandó rovást kell készíteniük. Ez az előzködésük egyik legfontosabb bizonyítéka lesz, mennyire haladtak a sámán-tudományok elsajátításában. Li-Pang türelme fogytán volt, siettetni próbálta a tárgyalások menetét, ezért fontos engedményeket tett. A kinajok nagy fejedelme gyakorlatilag a hunok adófizetőjévé vált és súlyos kötelezettségeket vállalt.
Később a megkötött szerződés nem teljesítése miatt Matyó a hadisarc növelését sürgette. Li-Pang mindig igyekezett kibúvókat keresni és vonakodott a szigorított hadisarc megfizetésétől. Ezért a Nagy-Kőfalat nagyszámú katonasággal erősítette meg. Matyó igen jól kiképzett hadserege újból áttörte a Nagy-Falat, majd a Hun-síkságot teljesen elfoglalta. Ezért Matyó az újabb szerződésben már azt követelte, hogy hun földművelők telepedhessenek le újból a Hun-síkságon, a Hangun folyó jobb oldalán és Li-Pang adja hozzá feleségül a leányát. Matyónak ezzel az volt a célja, hogy 414
a Hun Törzsszövetség későbbi hódítását törvényessé és maradandóvá tegye. Ezzel teljesülhet Agaba fősámán tanítása, hogy a hunok birodalma az egyik Nagyvíztől a másik Nagyvízig terjedhessen.
Mindezeket a hódításokat a sámánifjak jelentései alapján hajtották végre. Az összehívott Öregek Tanácsa helyeselte Matyó érdekházasságát. Cserébe Hunbál felnövekvő leányai közül Li-Pang fejedelmi férfi lépett házasságra a sok nyelvet beszélő szépséges Szalajkával, aki az előző évben a nagy-süán egyik győztese volt és rimalány fogadalmat tett. Matyó ezzel a fogásával a kinajok vezetőségéről és terveikről állandó tájékoztatást kapott.
Így a szép Cen fejedelmi leányka Matyó 25. felesége lett. Li-Pang a szerződésben kikötött hadisarc mennyiségét nem tudta teljesíteni, mivel nekik is fogytán volt az élelmük, viszont kézművesekkel rendelkeztek, ezért Li-Pang egy szép, drágaköves palotát építtetett Ordoszban hozományként. Ezt elnevezték “Matyóvár"-nak, amely a kinajokkal rokonszenvező fekete-hunok állandó tanácskozó helyévé lett.
Matyóvár kertjében állott az Aranyasszony szent helye, ahol a szép Cen fejedelmi asszony örök hűséget esküdött. Ennek a kegyhelynek legszebb zugában helyezték el a drágaköves menyasszonyi fejdíszt, amelyet a leégett régi kegyhelyről mentettek ki a sámánifjak. Az esküvő egyik kiemelkedő mozzanata volt, hogy a 24 Hun Törzsszövetség vezérei felújították a kinaj vendégekkel a régi “Béke és Rokopság" örök időre kötött szerződést. Tehát ezzel a házassággal Li-Pang megoldott egy fontos kérdést, az eddigi “Béke és Barátság" szerződését egy fontosabb szerződéssel váltotta fel, hogy a Hangun folyó völgyében élő népek barátságban éljenek egymással.
Cen fejedelmi asszony halála előtt bevallotta, hogy Li-Pangnak az volt az elgondolása, hogy a kinajoknál az ősök tisztelete miatt a nép gyorsabban fog szaporodni és a 24 Hun Törzsszövetség, ha most fölényben is van katonai erejénél fogva, de később alulmarad.
A “Béke és Rokonság" hangzatos jelszó a kinajok vezetőségének igen fondorlatos eszközévé vált, mert a 30 törzsre nőtt szövetségben elhintették a gyanakvás és meg nem értés magvát. Folyton igyekeztek a fehér és fekete hun törzsek között nézeteltéréseket szítani. Li-Pang szét akarta robbantani a 24 Hun Törzsszövetséget a csatlakozott 6 törzs segítségével, hogy aztán egyenként könnyebben elbánjanak a harcias törzsekkel. Cen fejedelemasszony fényes, vendégeskedő udvartartást vezetett, amelyben a kinajok küldöttségei egymást érték. Gazdagságukat nem rejtették véka alá.
Matyó azonban az Arvisurák tanításaira támaszkodott. A kinajok székhelyére küldött Szalajka minden fondorlatról azonnal értesítette az Oregek Tanácsát. A kinajok szerződésbeni kötelezettségei a Hun Törzsszövetségben jómódot teremtettek. Matyó nyugtalan természete is szelídült. A sámánifjak közül a leghűségesebbek mindig beszámoltak a helyzet várható alakulásáról, s így a kinajok fondorlatos törekvései meghiúsultak. A kereskedelem igen fellendült, mivel kiépítették az őrségekkel ellátott “Selyem utat", a kalandra menő ifjúság régi vándorútját. Kelet felé a mandzsuk egyik törzse, a mandzsánok a Nagyvízen új hajókat építettek és az agabók példáján kereskedni kezdtek.
Ezek a sárkányos hajók egészen Ordoszig feljöttek a Hangun folyón. A törzsek közötti szétosztást itt végezték el. Ennél a kirakodásnál a fősámán megbízásából a helyettese, a mindenkori nagy tárkány vett részt. A téli raktározásra szánt árukat félretette, ebből levonta a sámán-tizedet, így a törzsszövetség téli ellátása mindig biztosítva volt. Ennek a sámántizednek egy része azt a célt szolgálta, hogy a betegeket sok esetben ingyen gyógyíthassák.
415
Minden héten vásárnapot tartottak. Az aratás utáni vásárnapja egészen a holdtöltéig eltartott. Ekkor volt Joli-Tórem ünnepe, amely a bőséget és a jólétet jelképezte. Itt cserélt a legtöbb áru gazdát, mindenki beszerezte a nyílhegy, az íj, a kocsifelszerelések, a tűzhelyek, kabát-nadrág és lábbeli szükségletét. Felvonultak a szűcs, tímár, szabó és ötvösmesterek. A 3840. Medvetoros év nyarán még a kun Csaba kereskedői is megjelentek, csupa arany és drágaköves ékszerekkel. Már csak Győző úz fősámán emlékezett rájuk az Arvisura rovások alapján, de igen nagy volt az öröm, hogy az elkalandozott ifjúság ivadékai jómódban és bőségben élnek.
A Hun Törzsszövetség gazdaságilag igen megerősödött. A legelő területek kezdtek szűknek bizonyulni, s mindinkább terjeszkedni kezdtek az Arvisura törvényei szerint az egyik Nagyvíztől a másik Nagyvízig. A kalandozó ifjúság Matyó tanítványainak a vezetésével újabb terjeszkedési lehetőséget tárt fel. A kinajok azonban nem nyughattak, mert romlott húst csempésztek be Ordoszba, még mielőtt azt a tárkány megvizsgálta volna. Matyó azonnal kidoboltatta a tárkány vizsgálatok eredményét, de akkorra már sokan betegek lettek, sőt az öregebbek közül egypáran meghaltak.
Matyó elfogatta a bűnösöket túszokként és a tárkány kérésére Cen asszony udvarába vitette, ahol a vendégeskedő kinaj előkelőségek beismerték, hogy vezetőik nagy hibát követtek el.
Hosszas tárgyalás után egyezség jött létre, amely szerint Cen első iker fia, Varasd és Doboka fogja a szállításokat ellenőrizni, míg a második iker fia, Hokjen és Fokjen a tengerparti agabóktól megtermelt árukat fogja átvenni a hun kereskedők jelenlétében. A kinajok kötelesek az agabók földjét a kinajoktól megtisztítani és Hokjen és Fokjen fejedelmi ifjakat az agabók uralkodójának elismerni.
Matyó Ordosz-medvetorán összehívta az Oregek Tanácsát, amelyen Kalas és Kali vezérek is megjelentek, akik Csaba kincseit hozták a tűztenger földjéről; a suomák, akik összeolvadtak a tömény tavak halászgató népével és a szkíták, akik a parszi hunokkal egyesültek és a napnyugati tengerekig terjesztették ki hatalmukat.
Ekkor Matyó elmondotta, hogy a sámánifjak segítségével a ravaszkodó kinajok minden támadását meghiúsították, sőt az ételek megmérgezése miatt a hatalmukat a tengerparti agabókig kiterjesztették, ahol a fiatal Hokjen és Fokjen fiai mellett Győző fősámán-jelölt, az ifjú-sámánok vezetője megszervezi a hunok kereskedelmét. Győző igen okosan oldotta meg a kinajok fölött diadalmaskodó hadsereg élelem és fegyver ellátását. A kinajokat is nagyon meglepte, ahogy az ő elgondolása szerint a Nagyfalon a felduzzasztott Hangun segítségével könnyen átkeltek. Csapatai, mielőtt megérkeztek volna a Nagy-Csata színhelyére, minden hidat megerősítettek, rejtekhelyeket készítettek, kőágyúkat álcáztak. A győzelem minden percét előre meghatározta. A hadifoglyokat is bőségesen tudta élelmezni. Ezért a sámánok között a tárkány tekintélyét igen megnövelte. Az elgondolás szerinti megoldásokat a hunok által vezetett területeken mindenütt be kell vezetni. Megvitatták azt is, hogyan lehetne Kalas és Kali vezérek elszaporodott kunjaival a kereskedelmet fenntartani?
Ekkor az érthetőbben beszélő Kali elmondotta, milyen nehézségek árán tudtak csak 2 medvetoros év alatt elvergődni a régi származási helyükre, és hányan nem tértek vissza az ő általuk kiválasztott útról. Ok a kötelező rokonlátogatást most elvégezték, amelyen bejelenthették, hogy még élnek. Almafavirágzási ünnepük után elindulnak hazafelé, hogy még a fagyok beállta előtt átjuthassanak a hideg tengereken.
Győző javaslatára minden hun törzs elfogadta az úzoknál bevált és a Nagy-Csatában dicsőséget arató tárkány szervezetnek a bevezetését. Ennek egyik feladata az élelmezés megszerzésén kívül az volt, hogy minden tizedben egy sámán értse a böllérséget
417
és a sebek kötözését, minden századnál egy gyógyító sámán működhessen és minden ezrednél egy tárkány vezette nyílhegykészítő, lóápoló és rimalány csoport működhessen, így a hunok harckészsége megnövekszik.
A parszi sámánok figyelmét felhívták, hogy mindig a hun közösségi nyelven beszéljenek, és a szkíták nehezen érthető nyelvét az érthetőség felé formálják. A Pamírbölcső ugyanúgy, mint az Ordosz-bölcső, ontja magából a gyermekeket és az érthető közös nyelv igen fontos. Amíg mi, a hunok sok lovunkkal minden földet könnyen bejárhatunk, addig a szkíták sok kincse és gazdagsága mindenkire nagy hatást gyakorol. Ezért almafavirágzás után kalandozóinkat elküldjük a napnyugati Nagyvízig, hogy a szkíta-lányokkal gazdagítsák a hun birodalmat. Ezért szaporítani kell a hun törzsszövetségi őrségek számát, a kereskedelmünk biztosítása végett. Így Tevel állatainak számát is szaporítani kell, hogy a teve karavánokkal dél felé is kereskedhessünk. A fegyvereseink számát is szaporítani kell, ezért növelni kell a nyílverő és kocsijavító helyek számát is.
Kalas és Kali még részt vettek az almavirágzás ünnepén, amikor az ordoszi ifjúság az esküvői ünnepségeit tartotta és Hokjen törzsének érintésével elindultak a kunok tűztenger országa felé.
A kinajok a kereskedelmi szállításaik ellenőrzését a Hun Törzsszövetségre bízták, akik megfelelő emberanyagukkal, kiváló lovas harcosaikkal az áruk kíséretét biztosították. Így a békés évek meghozták a gyümölcsüket, mivel megszűnt az éhség és jólét uralkodott a gondosan megszervezett hun birodalom területén. A válogatott harcosok benősültek a szkítákhoz, ha másként nem ment, akkor leányszöktetés formájában, s így évről évre mind többen beszélték a szkíták közül a hunok birodalmi nyelvét. Azonban ehhez a legnagyobb segítséget a parszik adták, akik mindig csak hun nyelven beszéltek. Harcosaik egészen a pannon földig eljutottak, ahol a görögöket dél felé szorították és a termékeny földjükön békés életmódot folytattak, hogy a sokféle hódítóval ne legyen nézeteltérésük és békességben szaporodhassanak őrségeik.
Matyó a hun birodalmat kiterjesztette a Nagyvizekig. Fiai a szkíta vezetők leányai közül nősültek, még Hokjen is egy szkíta fejedelem leányát vette feleségül, aki minden gazdagságával az agabók földjére költözött. Leányáról elnevezve megalapította Bezdán városát a Nagyvíz partján, amely a kereskedelem végső állomása, az agabók tengerparti városa lett.
A hun törzsek szövetsége igen megerősödött és legelőterületei kezdtek szűknek bizonyulni. A kalandozó Matyó, - tanítványai vezetésével - újabb terjeszkedési lehetőségeket tárt fel. A fehérhunok suoma-törzsei teljesen birtokukba vették a napnyugati tengerpartot.
A kinajok azonban nem nyughattak, mert újra romlott húsokat csempésztek be Ordoszba, amelyről Szalajka már előzőleg jelentést küldött, és Matyó azokat a vendégségbe érkező kinajokkal etette meg. Emiatt sok vendég meghalt. Erről a kinaj tömegek tudomást szereztek és a bűnösöket lemészárolták. Li-Pang halála után Matyó kínai elnevezéssel kinaj császár lett. A “Béke és Barátság" elvén álló birodalmának széleit a “Nagyvíz" mosta. Matyó végrehajtotta Agaba törvényeit.
418
Hej rege rejtem
|