kitalaltkozepkor.hu

Antiochus országlásának tizennegyedik évében a pártosok lerázták a macedónok igáját és az authaliták királyának fia lett királyuk, kinek nemsokára Kelet- és Észak-Ázsia minden népei meghódoltak... Ezek a pártusok fejedelmei, akik atyjuknak - Arszáknak - halála után uralkodtak Báhlban a kusokon. Az első pártus királynak - Arszáknak - négy fia volt, akik között felosztotta hatalmas birodalmát. Az elsőnek adta az authaliták (hunok) országát, a másodiknak az indusokét, harmadiknak a pártusokét-perzsákét, negyediknek az örményekét. Arszák 130 évig élt, és uralkodott 56 éven át. Halála után a fia, Arszák uralkodott a pártusokon a Kus ország Báhl fővárosában. (Eszerint az Arszakidák euthalita/eftalita/fehér hunok voltak.)

Kr.e. 275	Az ókor legnagyobb szabadságharcával az avarok Arszák vezetésével felszabadítják magukat. Aparda (Parda) néven új birodalom alakul. (Pártos Birodalom). Arszák fiai az avar, hun, perzsa és örmény Arszakida dinasztiák megalapítói lesznek.	PV	Pártos Birodalom
Kr.e. 260	Nagy Arszák, az Arszakida dinasztia alapítója a daha-hunok vagy szkíták aparna ágából. Al-Biruni az Arszák dinasztiát, a Pártos Birodalom királyait a Chorezm királyi dinasztia családfájából vezeti le. Strabo pedig ezt mondja: ...a Pártos Birodalom Arszák dinasztiájának megalapítói azok a dahák voltak, akik a Miótisz-tó (Aral-tó) mögött, az Oxus folyásánál laktak.... Ezek szerint a dahák ott laktak, ahonnét az Oxus-menti „szkíták kincsestárának” csodás aranytárgyai elõkerültek. Láthatjuk tehát, hogy a fehér-hunoknak (heftalitáknak), majd dák-dahának és végül magyarnak is nevezett pártosok, a Pártos Birodalom megalapítói, joggal nevezték magukat pártosnak, hiszen elváltak, elkülönültek az anyanemzetségtõl egy világpolitikai hatalom formálásának érdekében, de a régi helyen maradottaknak éppúgy uralkodói maradtak, mint a volt Perzsiában lakozóknak. Igen fontos hangsúlyozni azt, hogy ez a politikai és katonai egység pontosan abban az idõben jött létre, amikor egész Európát, egyiptomi Afrikát és majdnem egész Anatóliát az erõszakra és a népek elnyomására épült Római Birodalom uralja. És Róma Kelet felé szándékozik birodalmának határait kiszélesíteni. A pártos királyok.....felépítették az összes megrongálódott sumér várost. A „Fénytisztelõ, régi, mágus” vallást követték, melynek „Vatikánjául”, vagyis a tudás központjául Sippar városát tették meg, és valóban vallási és tudományos központtá fejlesztették azt, a már sok ezer éves csillagvizsgálóval együtt. Egybefogták a nagy, hatalmas magyari nemzetséget és 500 év alatt olyan kultúrát fejlesztettek ki, hogy mûvészetük Bizánc mûvészetének forrása lett. A Pártos Birodalom ötszáz éves létezésének rendszeres és igazságos módszereinek segítségével alakult ki a magyari népekben egy oly hatalmas nemzeti öntudat, mely a népi egybetartozás érzetében valóban összeötvözte azokat a népeket, melyeket eddig szkíta néven ismertünk. De a harcmodor, a hadvezetés intelligenciája is beletartozott ebbe a hagyományba, és kérem az olvasót, hogy a hadseregszervezés, stratégiai és taktikai hadvezetés tekintetében ismerje el legalábbis egyenrangúnak a pártosokat, mert a történelmi események azt bizonyítják, hogy Róma nem bír a Kelettel, mert keleten az egyetlen hatalom a Pártos Birodalom.	CSL BJ2 367.o. 369.o.	Pártos Birodalom
Kr.e. 256	Sebeos írja a Heraclius történetei-ben: Antiochus országlásának tizennegyedik évében a pártosok lerázták a macedónok igáját és az authaliták királyának fia lett királyuk, kinek nemsokára Kelet- és Észak-Ázsia minden népei meghódoltak... Ezek a pártusok fejedelmei, akik atyjuknak - Arszáknak - halála után uralkodtak Báhlban a kusokon. Az elsõ pártus királynak - Arszáknak - négy fia volt, akik között felosztotta hatalmas birodalmát. Az elsõnek adta az authaliták (hunok) országát, a másodiknak az indusokét, harmadiknak a pártusokét-perzsákét, negyediknek az örményekét. Arszák 130 évig élt, és uralkodott 56 éven át. Halála után a fia, Arszák uralkodott a pártusokon a Kus ország Báhl fõvárosában. (Eszerint az Arszakidák euthalita/eftalita/fehér hunok voltak. A szerk.)  A történelemírás igyekszik egy hatalmas birodalomnak feltüntetni macedón Sándornak 13 évig tartó terroruralmát, és „nagy” jelzõvel is ellátják, de az 500 éven át békében és jólétben létezõ Pártos Birodalom történetét egyszerûen kihagyják. Meg sem emlékeznek róla. A kivételek egyike José Pijoan mûvészettörténész, aki így ír a pártosokról: Dárius és (Nagy) Sándor utódainak igen sok fáradságába és erõlködésébe került Ázsiában az aqueménida (perzsa) királyok hatalmát fenntartani. Antiochus és a Szeleucidák valamivel jobbak voltak, de Antiochiában laktak és egyetlen ambíciójuk az volt, hogy Szíria uralkodói maradhassanak. Baktriából indult el az önállóságra való törekvés, a Káspi-tenger keleti oldaláról indult el a Pártos Birodalom megalapítása, mert õk sohasem ismerték el a szíriai uralkodókat és Kr.e. 256. évtõl kezdõdõen, az Arsakidákkal, hatalmuk minden gátlás nélkül növekedett. A Pártos Birodalom határául Augustus római császár ismerte el az Eufráteszt, és ugyanõ ajánlotta utódainak, hogy ezt ne lépjék át. A klasszikus írók úgy emlékeznek meg a Pártos Birodalomról, mint az egyetlen hatalomról, mely Rómával szembe tud szállni, de emellett elismerik a pártosok lovagiasságát is. Állandó hadseregük a királyi gárda volt. Lovasaik félelmetes nyilazók. De amikor a római légiók elõnyomultak, szembe találták magukat egy ettõl teljesen különbözõ lovassággal, ahol a lovas is és a ló is páncélozva volt, a lovasok így kopjával és dárdával felszerelve áttörhetetlen falként zárták el a római légiók elõnyomulását, míg hátul a könnyû lovasság nyílzápora lehetetlenné tette a visszavonulást. Igy pusztították el a rómaiak seregeit. Öt évszázadon keresztül a Pártos Birodalom nemcsak az Eufráteszig terjedõ területeket uralta, hanem a szíriai sivatagig kiterjesztették hatalmukat a pártos királyok. Az ásatások sok városukat hozták napvilágra. Erõdített városuk volt pl. Hatra, de Kis, Babilon, Sippár, Uruk pártos építkezéseit és palotáit is feltárták. Mûvészetükben egy egészen új stílust hoztak be, mely alapját képezte a bizánci díszítõ mûvészetnek, és abból úgy emelkedik ki, mint egy elháríthatatlan lelki megnyilatkozás.  Azért ismertetem így, nem magyar, hanem idegen forrásadattal a Kr.e. 256-tól 500 éven át - mint Sebeos mondja - egész Kelet- és Észak-Ázsiát uraló Pártos Birodalmat és annak történetét, mert a magyari népeknek ez az 500 éves közel-keleti, ázsiai és - majd mint látjuk - kárpát-medencei egyesített hatalma hozza létre - a még nagyobb szorongattatások idején - az Álmos-Árpádi magyarság összeötvözõdését.  A Pártos Birodalom nyugati és keleti határait minden régi író megjelöli, említve az Eufrátesz és Indus folyókat, de északi határait senki sem tudta megmondani. Ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy a Fekete-tenger-Káspi-Aral-térségben és ettõl északra települt és az ellenségek által sarmata, szaka, baktriai, euthalita, hun, massagéta, jazig, kimmer, pártos - gyûjtõnéven - szkítának nevezettek mindnyájan alkották és hozták létre Róma egyetlen ellenfelét, a Pártos Birodalmat.  A történelmi események azt mutatják, hogy amikor a perzsák (Dárius és utódai) a tõlük északra lévõ szkíták ellen harcoltak, akkor a KU-MAH-GAR-RI-ES-MA (nagy, hatalmas nemzetség földje) hatalmas nemzetséget három királyi központ irányította. A nagykirály - a zöldhalompusztai aranyszarvas figyelmeztetése szerint - a Kárpát-medencében székelhetett (C1), és a Pártos Birodalom létrehozásával Baktria-Oxus Bál városába költözött (C3). A (C2) a kaukázusi Magyarország volt.	BJ2 364.o.	Pártos Birodalom
	A Larousse Memo 1993 magyar kiadása is megemlékezik a pártusokról egy hevenyészett szócikkben. (212.o.) ...A szkítákkal rokon nomád pártusok az elsõ évezred során telepednek meg Irán északkeleti részén. Kr.e. 250 körül Arszakész megalapítja az Arszakida uralkodóházat. A Kr.e. II. szd-ban a pártusok, a rómaiak támadása következtében meggyöngült Szeleukidák rovására kiterjesztik hatalmukat Iránra, valamint Mezopotámiára. Kr.e. 53-ban az Orodész vezette pártusok a karrhai (carrhaei) ütközetben gyõzelmet aratnak a római seregek fölött, és Antiochiáig, ill. Jeruzsálemig nyomulnak elõre. Noha a dinasztikus belvillongások megosztják a birodalom erõit, a pártusok és Róma közötti harcok tovább folytatódnak. Kr. u. 63-ban megegyezés születik, melynek értelmében Armenia trónjára Arszakida uralkodó, Róma vazallusa kerül. A II. szd-ban Traianus elfoglalja Armeniát, Mezopotámiát és Asszíriát, de a Pártus birodalmat nem sikerül leigáznia. 224-ben a Szászánida Ardasir legyõzi és megöli IV. Artabanosz (Artabán) királyt, és ezzel véget vet a pártus dinasztia iráni uralmának. .... Ugyanez a mû közöl egy töredékes Arszakida királylistát görögös átiratban általában vett görög és latin szerzõkre hivatkozva (259.o.), Roman Ghirshmantól (RG) a késõi Arszakidákra vonatkozó adatokat vettem át, az utolsó oszlopban Bakay Kornél királylistája olvasható (BK 208.o.):