Én ...X. Y...., Magyarország eltökélt fia, az egybegyűltek és honalapító Árpád vezér előtt fogadom, hogy hazámhoz s népemhez mindenkor hű leszek. Szívemből-lelkemből és teljes erőmből a nemzetért küzdök, minden gondolatommal és tettemmel a magyarság ügyét szolgálom.

Nem hagyom, hogy hegyeinket s mezőinket ellenségeink bitorolják, javainkat rablók fosztogassák, s a Kárpát-medence őslakóit idegen betolakodók sanyargassák, vagy távoli égtájakra űzzék. Bármi áron megvédelmezem és megtartom magyarnak Árpád apánk földjét.

Nem engedem, hogy dicső hőseinket, nemes hagyományainkat, gyönyörű nyelvünket becsméreljék, és sárba tapossák. Nem tűröm, hogy történelmünket hamisítsák, fajtánkat megrontsák, öntudatunkat hazugságokkal mételyezzék, majd életkedvünket is kioltsák.

Érzem és tudom, hogy nincs a világon nemzet, mely nálunk többet szenvedett, melyet a miénknél tervszerűbben és kegyetlenebbül próbáltak megsemmisíteni.

Hiszem és vallom, hogy jogunk van itt élni, s ezerszer kiérdemeltük már az igazságot, a függetlenséget és a szabadságot. Ezek megvalósulásáért és fölemelkedésünkért kész vagyok fegyelmezetten dolgozni, testvéreimmel összefogni, közös áldozatokat hozni, de harcolni is, ha kell.

Fogadom, hogy a lángot és a zászlót megőrzöm, s a magyarság érdekét mindennél fontosabbnak tartom. Legszentebb kincsünket, az értelmes életet megbecsülöm és továbbadom. Külső és belső árulóinkkal nem alkuszom, velük szövetséget, paktumot nem kötök, de minden lehetséges módon fellépek ellenük.

Ha eskümet megszegném, vagy fajtámat megtagadnám, sújtson a nemzet megvetése és a Magyarok Istenének átka! Vesszen Trianon, vesszen a tömeggyilkos kommunizmus, vesszen a népnyúzó liberális anarchia! Éljen a magyar szabadság, örökké éljen a haza!