Történelmünk: XX.század : Bözödújfalu: 1989-ben az erdélyi falurombolások során egy egész települést árasztottak el vízzel. |
Bözödújfalu: 1989-ben az erdélyi falurombolások során egy egész települést árasztottak el vízzel.
A kommunizmus végnapjaiban egy víztározó építése során egy egész falu esett áldozatul a barbár rombolásnak. A falu volt lakói minden év augusztus első szombatján összegyűlnek, hogy megemlékezzenek a tragédiáról. Lássuk mi is történt, az alábbi tanulmány segítségével.
A bözödújfalui víztározó környezeti és társadalmi hatása
Az Erdélyi-medence keleti peremén, Erdőszentgyörgy várostól 1,5 kilométerre, a Küsmöd patakon fekszik a Bözödi-tározó. Küsmöd patak a Kis-Küküllő baloldali mellékága. Ez rendelkezik a legnagyobb vízgyűjtő területtel és vízhozammal, ezért is választották a Küsmödöt a víztározó helyszínének.
1. A tározó létesítésének előzményei
1970 tavaszán a hóolvadással egybeeső bő tavaszi esőzések egész Erdély területén nagy árvizeket okoztak. Emberek ezrei maradtak hajlék, élelem, ivóvíz nélkül, a világtól elszigetelve napokig. Románia akkori vezetősége számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a további ilyen tragikus események elkerülése érdekében szükséges egy országos árvízvédelmi terv létrehozása. Ennek a tervnek részét képezte a Bözödújfalui tározó létesítése, amely a Kis-Küküllő vízgyűjtőjében levonuló árhullámokat volt hivatott felfogni, megvédve így a Kis-Küküllő menti falvakat az újabb árvizektől. Ezen kívül egy sportbázis létrehozását tűztek ki célul, valamint a környék ivóvízzel való ellátását szerették volna megoldani a tó létesítésével.
2. Az árvízvédelmi terv
Az árvízvédelmi terv elkészítésekor tanulmányozták a patak völgyrendezési lehetőségeit, a partfalak töltésekkel való megerősítésének és az árhullámok megfékezésére szolgáló víztározó létrehozásának lehetőségeit is. A Kis-Küküllő mentének árvízvédelmére szolgáló terv végleges változata a következőket foglalta magába:
1) Bözödi tározó létrehozása a Küsmödön,
2) a balavásári ideiglenes tározó létrehozása a Kis- Küküllőn,
3) a Kis-Küküllő szabályozása és a partok töltésekkel való megerősítése Erdőszentgyörgyön, Dicsőszentmártonban és Balázsfalván.
A tározót 1975-ben tervezték. Ugyanebben az évben meg is kezdődött a gát építése. Az árhullámok felfogására létrehozott tó eredetileg tervezett térfogata 10 millió m³. Ekkora térfogatnál Bözödújfalu települést nem érintették a vízrendezési munkálatok. A tó felső részén, a Küsmöd mentén, helyi anyagokból épült 4 méteres töltés védte volna meg a falut a víztömegtől.
A gát építése
A Kis-Küküllő vízszabályozásának, és a Bözödi-tározó létrehozásának ideje egyben a nagy szocialista építkezések kora is. A Dicsőszentmártoni Vegyipari Kombinát terjeszkedni, fejlődni kezdett. A Kis-Küküllő természetes vízhozama már nem volt elég a gyár szükségleteinek kielégítésére. Szükségessé vált a felfogott vízhozam 0.4 m³/s-ról 1.5m³/s-ra való duzzasztása. A megoldást egy nagyobb méretű víztározó létrehozása jelentette Bözödújfalu területén. Ennek következtében még 10 métert emelkedett a vízszint. A település töltésekkel való védelme már nem volt lehetséges, így szükségessé vált a lakosság kilakoltatása és a házak lerombolása. Köztudott, hogy a világon mindenhol gátak építésekor, víztározók létesítésekor sor került települések felszámolására, lakók ezreinek, tízezreinek elköltöztetésére, de mégis Bözödújfalu esete egyedi. Egyedisége a végrehajtás módozatában nyilvánul meg. A lakosság kitelepítése viszonylag rövid időn belül történt. A házak egy részét lerombolták, ami megmaradt, az még ma is a tó fenekén fekszik.
A lakosok kiköltöztetését törvény szabályozta, melyből megemlítünk néhány cikkelyt:
"1. Azok a lakosok, akiknek házaik és gazdaságaik kilakoltatásra, elköltöztetésre és újjáépítésre kerülnek, az Állami Tanács 467/1969 számú dekrétuma által meghatározott kártérítésen kívül a következő kedvezményekre és juttatásokra jogosultak:
a) Földterülethez juthatnak (250 m²-ig) amelyet gazdaságaik újjáépítésére használhatnak.
b) Kilakoltatásuk után díjmentesen juthatnak építkezési tervekhez házaik újjáépítésének érdekében.
c) Legtöbb 30 nap fizetés nélküli szabadságot kérhetnek azok, akik munkaszerződéssel vagy szövetkezeti tagként dolgoznak, hogy újraépíthessék gazdaságaikat
d) Bármilyen díjszabás eltörlése, amely a házak és gazdasági függőségek újraépítésére szolgáló jogi formalitásokra róható ki, valamint az épületek tulajdonviszonyának átírását igazoló okmány díjmentesítése.
e) A kilakoltatottak ingyen juthatnak a bontásból származó anyagokhoz, ha a bontás
önerőből történik.”
Ennek az előírásnak az alapján 205 személyt lakoltattak ki. Ugyancsak kisajátításra került 155. 812 m²
földterület- ebből 19. 875 m² bensőség és 25. 997m² beépített terület. A fent említett adatok szerint elméletileg a falu lakosságának csupán fele lett elköltöztetve. A valódi értékek viszont ennél jóval nagyobbak.
A falu elárasztásának éve egyben a kommunista rendszer bukásának éve is Romániában. Egyes iparágakban
hanyatlani kezd a termelés, nagyüzemek megszüntetik, vagy csökkentik tevékenységüket. Ez történt a Dicsőszentmártoni Vegyipari Kombináttal is. A terv tehát, a végső méretében és formájában rövid idő alatt feleslegessé vált. A tározó létrehozásának hasznossága nem kérdéses. Árvízvédelmi szempontból valóban szükség volt rá. A végső kivitelezésének és méretének fontosságát viszont sokan megkérdőjelezik. Egyes vélemények a falu elárasztásának tényét az akkori rendszer faluromboló (un. szisztematizáló) tevékenységével hozzák kapcsolatba, melynek célja a kisebb (lehetőleg magyar lakosságú) falvak felszámolása, lakosságuk városokba való tömörítése volt. Bözödújfalu egykori lakói szétszóródtak a világban, az otthon maradt idős, földműveléshez szokott emberek panellakásokban élik hátralevő éveiket.
3. A víztározó jelene
A háttérben turista házak
A Bözödi tározó 1989-ben került átadásra. Erdélyben ez a harmadik legkutatottabb tó, a Békás- és a Vaskapu-tavak után. A tó átadásával egy időben megindul ennek turisztikai célokra való kihasználása is. A hely a turisták számára több okból is vonzó. Gyönyörű és egyben szomorú látványt nyújt a vízzel elárasztott falu a vízből kimagasló templomtornyokkal. (Ma már csak a katolikus templomé látszik - a szerk.)
Külföldről és belföldről egyaránt nagy tömegeket vonz az évente megrendezésre kerülő megemlékezés, amely az elárasztott falu egykori lakóit gyűjti össze, alkalmat adva a múlt felelevenítésére. Vízzel való feltöltődése után a tavat hallal telepítették be. Kezdetben a horgászati lehetőség jelentette a hely fő vonzerejét, majd megjelentek az első sátorozó „hétvégi” turisták. Ma már a közeli településekről is nagy számmal jönnek ide pihenni, szórakozni., horgászni.
Az erdélyi turistaútvonalak fő látványossága, turisztikai cégek reklámanyaga és sok ezrek szenzációja - a víz alatt fekvő falu - azonban sokaknak egy keserű múlt emlékét idézi, melyben emberi életek törtek ketté.
Az egykori falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lakosok nevei és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók. A Sükösd Árpád által 1995-ben emelt emlékművön a következő szöveg áll:
"A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve, és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görögkatolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma."
(Fazakas Csaba, Kovrig Zoltán tanulmánya nyomán Szent Korona Rádió)
|