Az élelmiszerekben legfeljebb csak nyomokban kimutatható méreganyag-maradványok kevésbé nyugtalanítják a fogyasztót, mint a korgó gyomor. Pedig a lassú adagolásuk, fogyasztásuk végzetes következményekkel jár

Méreg az ételben :Az európai piacokon a zöldségek és gyümölcsök 5 százaléka a megengedett határérték felett szennyezett növényvédõ szerekkel.  A termékek 50 százaléka kimutatható mennyiségben tartalmaz különféle kemikáliákat, melyek határérték alatti koncentrációban is egészségügyi kockázatot jelentenek.

Az Európai Bizottság felmérése szerint európai lakosság 71 százaléka tart attól, hogy a zöldségek és gyümölcsök növényvédõ szerekkel szennyezettek. Az új tagállamokban ez az érték valamivel magasabb, hazánkban például 80 százalék (1.).

Az Európai Bizottság legújabb, a zöldség- és gyümölcsfélék növényvédõ-szerszennyezettségével foglalkozó jelentése szerint nem alaptalanok a fogyasztók aggodalmai. A dokumentum az EU tagországok (beleértve az új csatlakozókat is) vizsgálatait összegzi.

A vizsgált termékek 47 százaléka tartalmazott kimutatható mennyiségben szermaradékokat. A vizsgált zöldségek és gyümölcsök 5 százaléka, míg a bébiételek 2,7 százaléka a határérték feletti szennyezettséget mutatott
A szermaradékokat tartalmazó, illetve a többféle hatóanyaggal szennyezett minták aránya 1999 óta egyenletesen emelkedik az EU-ban.

Néhány kultúra esetén egyes növényvédõ szerek mennyisége gyermekeknél elérheti a mérgezési határértéket is.
A többféle növényvédõ szer együttes egészségügyi hatásával kapcsolatban jelentõs tudományos bizonytalanság tapasztalható. A hatályos szabályozás nem képes megvédeni olyan érzékeny társadalmi csoportokat, mint a gyermekek.
A Bizottság több alkalommal is beismerte, hogy a növényvédõ szerek komoly aggodalomra adnak okot. Ennek ellenére az uniós politika nem lép fel az élelmiszerek szennyezettségének csökkentése érdekében.
Az Unió területén minden évben több terméken egységes elvekkel végzik a szermaradék-vizsgálatokat. 2004-ben nyolc terméket vizsgáltak. A hazai minták közül az uniós átlagnál az alma (a hazai, illetve EU-s szermaradék mentes minták aránya: 8, illetve 39 százalék), a paradicsom (42, illetve 64 százalék), a saláta (25, illetve 49 százalék) kisebb, míg az eper (71, illetve 34 százalék) nagyobb arányban volt szermaradékoktól mentes.
A fejes káposzta, póréhagyma, rizs és zab esetén hazánkban nem találtak szermaradékokat. Magyarországon a többféle szermaradékkal is szennyezett minták aránya 13,4 százalék, mely az uniós átlagnál (23,4 százalék) alacsonyabb.
Az új tagállamok közül Magyarországon végezték a legtöbb szermaradék-vizsgálatot, de a feldolgozott termékekre (például bébiételek) vonatkozóan sajnos nincsenek hazai adatok.  Forrás: PR Herald

 Nézzünk pár mérget az ételben, jelen és közelmúltból:

 - A Levegő Munkacsoport civil szervezet közleményben tette közzé: Vegyszerezett világ elnevezésű kampányukban három áruházlánc - a Tesco, az Auchan és a Plus - üzleteiben szereztek be tizenhét eper- és tizenhat paprikamintát. A paprikaminták közül tíz esetben volt kimutatható vegyszermaradék, egy miskolci Auchan áruházban a Marokkóból származó paprikában a dimethoate nevű rovarirtó szer koncentrációja közel hétszerese volt a megengedettnek - olvasható a tájékoztatásban. Kiemelik: a dimethoate lehetséges emberi rákkeltő anyagként számon tartott vegyi anyag, a szaporodási képességeket károsító hatása is ismert.

 - Egészséges étrenddel a hormonzavarokért. Ötévesen menstruált: Egy Csongrád-megyében élő család gyermeke az „egészséges étrend" miatt szenvedett. „A Cerbona gabonapehely okozta a baját. Egyértelműen a fuzárium felelős a korai pubertásért. Akinél kivontuk az érintett kenyér- vagy müzlifélét az étrendből, a toxin ürülni kezdett a szervezetből, a tünetek kezdtek enyhülni” - mondta Szűts Péter a gyerek kezelőorvosa  a délalföldi lapnak

A Fusarium-toxinok élelmiszer útján történő bevitelének legfontosabb forrásai a gabonafélékből, különösen búzából és kukoricából készült termékek. (Itt is megszabnak egy megengedett értékhatárt, nem véletlenül: A Bizottság 466/2001/EK rendelete (2001. március 8.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb határértékének meghatározásáról.) És különösen a biotermékek - tehát vegyszerrel nem kezeltek - vannak kitéve a fuzárium fertőzésnek.  Uniós felmérés eredményei azt mutatták, hogy a Fusarium mikotoxinok a közösségi élelmiszerláncban igen elterjedtek.  (Jó ha tudjuk a fuzáriumot régen gyógyításra, rontásra is használták. Tisztában voltak vele, hogy milyen hatása van a női és férfi hormonokra. Meleg pontra tapintunk? Nem baj!)

 - 2008-ban melaminnal (ragasztó) szennyezet élelmiszer – tejpor - került forgalomba Kínában és a multi üzletlánc hálózatok jóvoltából más országokba így hazánkba is. Kínában, az elismert adatok szerint négyen belehaltak, 158-at súlyos vesekárosodás ért és csaknem 13 ezer gyerek került kórházba a mérgezett tejtermék fogyasztása miatt. Az összes érintett számát 54 ezerre teszik a hatóságok. A melaminos tejes-termékeket az alábbi kínai tejipari vállalatok  Menginiu Dairy Co, Inner Mongolia Yili Industrial GRoup, Bright csoport gyártották. Belekerült a Nestlé termékekbe is.

„Határérték feletti melamin-szennyezettségű sajtos mogyorót találtak Balmazújvárosban szeptember 30-án egy szúrópróba-szerű ellenőrzéskor a Blue East Impex Kft telephelyén”. Kínából származó P-Nut Crackers Chips Snack World sajtos mogyoróban 19,9 milligramm melamint találtak kilogrammonként, a Hajdú-Bihar megyei élelmiszerlánc-biztonsági szakemberei, ezért a terméket zárolták. Az élelmiszerekben legfeljebb 2,5 milligramm melamin lehet kilogrammonként – ennyit engedélyez az Eu-s  szabvány. Nincs mit mondani, legfeljebb csak annyit, hogy aki melaminos élelmiszert fogyaszt a megengedett érték alatt annak a gyomrának kisebb lesz az űrmérete.

-2007-ben dioxinos-guargumi az India Glycols Ltd  és   két svájci cégen  keresztül került forgalomba. Több mint 200 céget és annak termékeit érintette. Guarenyv, guargyanta vagy guarmézga pillangos virágú babféle, mely Indiában honos. Az élelmiszeriparban gélképzőnek emulzifikánsnak, vízmegtartónak és kötőanyagnak használják, E412 élelmiszeradalék-kóddal jelölik. Gyakorlatilag minden félkész és (előre gyártott) kész élelmiszerben megtalálható, a szentjánoskenyérmag helyét tölti be. Ilyen adalékanyagot tartalmazó legismertebb élelmiszerek(?) például a pudingok. Megtalálható minden élelmiszerüzlet hűtőpultján, mint egészséges termékként reklámozva. Nem hizlal, de esetenként mérgező. A guargumi önmagában nem veszélyes, csak ha például dioxinnal szennyezett. A dioxin a szerves vegyületek bomlásterméke, amely benne van például a kipufogógázban, a zsírok, olajok égéstermékeiben. Ismerős az íze? Enyhén fémes, füstös és kesernyés. A dohányos emberen érezzük az élelmiszereknél figyelmen kívül hagyjuk? Egyes feltételezések szerint Indiában egy szemétégetés közben keletkezett dioxin kerülhetett a guargumi közé.  Mivel a dioxin idegméreg, a légzésközpontot támadhatja, valamint a légző-izmok is görcsölhetnek, a mérgezett nem tudja koordinálni a mozdulatait, rángatóznak az izmok. Légzészavar és mozgászavar! (Viktor Juscsenko ukrán államfőt is hatalmas mennyiségű dioxinnal mérgezték meg. A dioxinnak  nagyon hosszú idő kell, hogy eltávolodjon a szervezetből. A dioxin veszélyessége 1976-ban derült ki, mikor az olaszországi Seveso vegyi üzemben felrobbant tartályból dioxinfelhő került a levegőbe, majd 40.000 embert érintett közvetlenül. Ugrásszerűen megnőtt a rákos betegek száma. Az Egyesült államok, Kína és India jelenleg is a legnagyobb dioxiont kibocsátó országok) Tehát  nem a guargumival van a baj, hanem a dioxin kibocsátással, leginkább a szemétégetőkkel, az autók kipufogógázával. Hol építenek szemétégetőt hazánkban? A legismertebb Tokaj, Szentgotthárd. Tegyük fel a kérdést: Miért erőltetik annyira az égető erőművek építését? (Azért van némi ellentmondás, ha összevetjük a dohányzás elleni kampánnyal!) Hogy még több allergiás és hiperaktív legyen? Mi a dioxinos mérgezés tünete?  Légzés- és mozgászavar. Mint két kitalált betegségből jól profitál a vegyipar, illetve a gyógyszeripar, de ebben most ne menjünk bele, mert itt az élelmiszer elosztást és az ökológiai lábnyomot tálaljuk, taglaljuk.

 - 2004, fűszerpaprika-botrány: Rákkeltő gombatoxin került a kiskereskedelemben forgalmazott fűszerpaprikába. Három cég került a fókuszba, ám szakmai körökben állítják, legalább hat-nyolc vállalkozás lehet érintett az ügyben. Kormánydöntéssel tüntették el valamennyi bolt polcairól átmenetileg az összes fűszerpaprika-őrleményt és az azt tartalmazó fűszerkeverékeket. Az  aflatoxin B1-re kilogrammonként megengedett 5 mikrogrammnál, illetve az összes aflatoxinra előírt 10 mikrogrammnál némelykor 16-szor, illetve nyolcszor nagyobb mennyiséget is találtak. A penészgombák által termelt méreganyagot rákkeltő, májkárosító hatása miatt rendkívül veszélyesnek tartják a toxikológusok. (Angliában 1960-ban észlelték először a toxikus jelenséget, ahol penészes földimogyorótól napospulykák tízezrei pusztultak el.) Jók ezek a megengedett értékhatárok.

- Banán, a reformkonyhák népszerű élelmiszere. Ám a közép-amerikai banánültetvényeken, a „banán-köztársaságokban” dolgozó munkások, és nem csak ők, hanem a fogyasztók is rettenetes következményekkel kellett szembenézniük az 1970-80-as években.  Az ültetvényeket megtámadó fonalférgek ellen használt, különböző vegyszerekkel kerültek kapcsolatba közvetlenül, a fogyasztok pedig közvetetten a növényvédőszerrel, illetve annak nyom-maradványaival. Az akkor használt DBCP nevű vegyi anyag legkevesebb 30.000 embert tett nemzőképtelenné. Legalább is ennyit ismernek el. De gondoljunk csak arra, hogy hány ember szeretne ma is gyermeket és nem lehet, mert elvesztették a nemzőképességüket. Napjainkban is, évente több ezer növényvédőszerrel történő mérgezés kerül nyilvánosságra Közép-Amerikában. Az Egészségügyi Világszervezet felmérései éves szinten azonban hárommillióra becsüli a növényvédőszertől való mérgezések számát. És emlékezünk csak vissza: A MONSANTO nevű cég karrierje a növényvédőszerek gyártásával kezdődött.

- 1971-ben, az iraki éhínség idején az embereknek olyan kenyeret osztottak élelmiszersegélyként, melyet metilhigany-tartalmú penészgombaölő szerrel kezelt gabonából sütöttek. Elismert adatok alapján közel 500 haltak bele és 6-7ezeren kerültek kórházba. Gondoljunk itt most egy kicsit a multik polcain karácsony után megjelenő üde és friss gyümölcsre, például az almára.

- 1968-ban, Japánban kb. 1800 embert mérgezett meg a gyártás során PCB-kel szennyezet rizsolaj. Ebből több mint 100-150–en akkut mérgezésben, rákban haláloztak el.

- Szintén Japánban az1950-es években kb. 70-en haltak bele, és több százan szenvedtek maradandó agykárosodást, mert higannyal szennyezett halat ettek. (Ön tudja milyen íze van a higanynak?) A higany egy közeli vegyi üzemből került tengerbe. Itt elég csak a vizek szennyezettségére gondolni. Pl. a Tisza ciánszennyezésére. De van itt még tragikusabb is, Nigéria, a Niger folyó deltája. Az itt feltárt olajmezők gyors gazdasági fejlődést, az életszínvonal emelkedését ígérték a valaha - gyarmatosítás  kora előtt - kimagasló kultúrával rendelkező helyieknek. Helyette az olaj mindent tönkre tett, még azt is ami megmaradt, mérgezi az élővizeket, a talajt, az itt élőket. Az életterüktől megfosztott emberek munka nélkül, éhesen, a tiszta ivóvíztől is megfosztva lézengenek. Halászhálóik olajtól szennyezetten szikkadnak, földterületükön olajvezetékek és finomítók épültek. Az öt multi, a Royal Dutch Shell, a Total, az Agip, az Exxon Mobil,és a Chevron „ipari vadonná” tette a vidéket. De új befektető versenytársként megjelent a környéken Kína, India és észak-Korea is. Az utóbbiak sem a környezetbarát technológiájukról ismerjük. Csoda, ha menekülnek innen az emberek? – Európába!!! 

- Az 1940-es évek csodaszere a DDT mely több generációt is lemérgezett. Mivel nagyon nehezen bomlik le még ma is kimutatható, úgy mint az anyatejben, pedig  az 1970-es években betiltották. Olyan erős csodaszer volt ez, hogy mindenre hatott, növényvédőszer és rovarirtó egyszerre. Életeket mentett akkor és életminőséget javított: kevesen tudják, hogy Budapesten ezzel a szerrel sikerült kiirtani a poloskákat, és visszaszorítani a patkánypopulációt, elpusztította a maláriát terjesztő szúnyogokat. Túlzott használata azonban visszaütött még napjainkra is.  

Külön –külön forrást azért nem jelölünk mert ezek tények, olyan tények amelyek napvilágot láttak, de mennyi lehet még amit elhallgattak.

Végül pedig:

És mikor felnyitotta a harmadik pecsétet, hallám, hogy a harmadik lelkes állat modá: Jőjj és lásd. Látám azért, és ímé egy fekete ló; és annak, a ki azon üle, egy mérleg vala kezében. (Jelenések könyve)

 Vissza  - Tovább