Páneurópai hazugság.
A húsz évvel ezelőtti határnyitással Magyarország megszegte az NDK-val kötött kétoldalú megállapodásokat - hangoztatta egy csütörtöki berlini sajtóbeszélgetésen Egon Krenz, az egykori keletnémet kommunista állam volt elnöke.
Hazugsággal vádolja a német kommunista Magyarországot. Lényegében van igazság benne. Már maga a páneurópai piknik tálalása is egy nagy hazugság. A határnyitás nem más volt, mint zsidó érdek, Izrael állam judeóbolsevikokkal való feltöltése a palesztin túlnépesedés ellensúlyozására. Gondoljuk csak át azt a merényletet, amelyet a Magyarországon keresztül Izraelbe vándoroló oroszországi zsidók ellen követtek el a budapesti Ferihegyi úton. Izrael állam törvényei szerint a szétszóratásban élő zsidók, ha visszatérnek őseik földjére, jogosultak az izraeli állampolgárságra. Az akkor négymilliós ország hatalmas erőfeszítések árán szervezte meg azt, hogy közel egymillióan új hazát találjanak.
1989. márciusában Magyarország és Izrael megállapodást kötött a "közlekedési kapcsolatok" fejlesztéséről. A MALÉV és az El-Al gépei ettől kezdve hetente kétszer szálltak föl Budapestről, illetve Tel-Avivból. Jeruzsálemi források szerint csak 1989-ben összesen 129 233 szovjet zsidó vándorolt ki Izraelbe, a becslések szerint 65 százaléka Budapesten keresztül.
![](http://www.erec.hu/belso/content/szam01nov/images/2.jpg)
A merényletben csak a rendőrautó robbant fel a zsidókat szállító busz helyett.
Tehát ez az út túl lassú, és nem volt járható, mert akkor még Szovjetúnióról beszélünk. Szükséges volt a határnyitás a vasfüggönyön, és ehhez aszisztáltak az áruló, vagy nem áruló(döntse el ÖN) akkori magyar vezetők. Hogy a háttéremberkéknek mit ígértek a zsidók, és mit nem tartottak be, az majd a 80-100 évre titkosított, elhallgatot, letagadott paktumok nyilvánoságra kerülésével derül ki. Addig is itt a beszámoló.
Krenz - aki a néhai keletnémet állampárt, az NSZEP vezetője is volt - az MTI kérdésére válaszolva azzal vádolta az akkori magyar vezetést, hogy a vasfüggöny lebontásakor, illetve a szeptemberi határnyitáskor a kétoldalú tárgyalásokon elhangzottakkal ellentétesen, illetve a két ország közötti egyezményeket megszegve cselekedett.
Egyidejűleg megismételte az akkori NDK-s vezetők által hangoztatott vádat, amely szerint Magyarország a határnyitásért, illetve a keletnémet menekültek kiengedéséért pénzt kapott a szövetségi köztársaságtól. Krenz szerint erről az 1989. augusztus 25-én Bonnban folytatott tárgyalásokon állapodtak meg a nyugatnémet vezetők a magyar kormány vezetőivel, Németh Miklóssal és Horn Gyulával. (Ezt valamennyi érintett a leghatározottabban cáfolta, az egykori magyar vezetők mellett Helmut Kohl volt kancellár és külügyminisztere, Hans-Dietrich Genscher is.)
Horn Gyula nem bontotta ki az igazság minden részletét
A volt keletnémet kommunista politikus - aki Németország újraegyesítése után a belnémet határon akkoriban érvényben lévő tűzparancsért 6 és fél évi börtönbüntetést kapott - kijelentette, hogy még 1989 szeptemberében is voltak tárgyalások a keletnémet és a magyar vezetők között, ő maga is találkozott Horn Gyulával. "A magyar fél félretájékoztatott bennünket" - állította Krenz, utalva arra, hogy a határzár lebontásakor például a magyar fél azt hangoztatta, csupán a technikai berendezések korszerűsítéséről van szó, és mindez semmilyen hatással nem lesz az NDK-ra.
Az NDK mindenképpen lerobbant volna, hiába tagadják az egykori kommunista vezetők (Fotó: MTI)
|
Krenz szerint a szeptemberi határnyitás, illetve az azt megelőző események megítélésében nézeteltérései voltak Erich Honeckerrel, aki 1989. október 18-ig volt az NDK párt- és állami vezetője. Miközben Honecker azt vallotta, hogy mindenért a magyarokat terheli a felelősség, ő viszont azt vallotta: belpolitikai okai is voltak annak, hogy olyan sokan hagyták el az országot. "Rosszul mértük fel az akkori helyzetet" - jelentette ki Krenz, hangoztatva: az emberek menekülésének tényleges oka nem az volt, hogy Magyarország engedélyezte a kiutazást számukra, hanem az, hogy egyszerűen el akarták hagyni az NDK-t.
Krenz az MTI-nek cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint a magyarországi határnyitást követően az NDK követelte az egykori Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés beavatkozását
. "Ha az NDK előállt volna egy ilyen kéréssel, nem tudom, hogy visszautasították volna-e" - fogalmazott a volt politikus, akinek tudomása szerint a Varsói Szerződés egyes államai részéről volt erre vonatkozó ajánlat.
Harckészültségbe helyezték a hadsereget
Elismerte azt is, hogy novemberben a keletnémet néphadsereg bizonyos egységeit magas fokú harci készültségbe helyezték, ennek oka azonban szavai szerint a rendkívül megterhelt határőrség támogatása volt. Azt állította: az NDK mindent megtett annak érdekében, hogy abban az időben elkerüljék az erőszakot, és hogy mindez sikerült, az az ország "humánus magatartásának" az eredménye volt.
Újságírói kérdésekre válaszolva Egon Krenz hangoztatta: az utolsó pillanatig hitt abban, hogy meg lehet reformálni a szocializmust és az NDK-t is. "Az NDK kudarca személyes kudarcom is" - fogalmazott a volt kommunista vezető, aki az egykori keletnémet állam megmentésének szándékával magyarázta, hogy november 9-én elrendelték az utazási szabadságot, ami azután a berlini fal leomlásához vezetett. Cáfolta, hogy az NDK gazdaságilag az összeomlás határán állt, az országnak szerinte csupán gazdasági nehézségei voltak.
Krenz elismerte, hogy a keletnémet határőrök a falnál több menekülőt megöltek, de azt hangoztatta: nem volt abban a helyzetben, hogy mindezt megakadályozza. Szavai szerint már az NDK-s időkben is mindig azt a nézetet vallotta, hogy minden egyes halott a határnál túl sok. "De hazugság lenne, ha azt állítanám, hogy mindent sajnálok, ami az NDK-ban történt" - jelentette ki a nemzetközi sajtóbeszélgetésen Krenz, aki szerint nemcsak az NDK-t, hanem az akkori NSZK-t is felelősség terheli a hírhedt berlini fal 1961-ben történt felépítéséért.
Hírszerző összeállítása
(Forrás: MTI)
|