A zsidók elterjedése világszerte

A zsidók fő tömörülési helyei 1933-ig a közép- és nyugateurópai városok maradtak, annak ellenére, hogy óriási zsidó tömegek vándorol­tak át Amerikába. A legsűrűbb a zsi­dóság Keleten. A hidegebb északot nem kedvelik, a Földközi tenger orszá­gaiban pedig elvándorlásuk után ke­vés zsidó maradt. Európának a nemzetiszocializmus állal történt nagy újjá­rendezése újra megmozgatta a zsidó­ságot. Már 1933 óta sok zsidó vándo­rolt ki Németországból más földré­szekre. Most az új, számukra fojtó lég­kör űzi el őket és természetesen az amerikai gazdasági élet, Délafrika gyémántjai és Ázsia kereskedelmi le­hetőségei fokozottan vonzzák a zsidóságot. Eddig ugyanis Afrikában csak Marokkó, a keleti részen pedig Egyip­tom nagyvárosai voltak ősi zsidó te­lepek.

Palesztina 1918 óta körülbelül fél­millió zsidó bevándorlót fogadott be. Jelenleg USA-ban él a legtöbb zsidó a világon. A szomszédos Kanada má­sodik helyen áll Amerikában. De mór Délamerika nagyvárosaiban is van elég zsidó.

Ausztráliában is állandóan növek­szik a zsidó bevándorlás.

A nagyhatalmak közül Japánban van a legkevesebb zsidó. Ezzel szemben Oroszországban, különösen az újonnan meghódított nyugati területeken vi­szonylag legmagasabb a zsidó városi ­lakosság száma.

A szabadkőművesség a zsidóság hatalmi törekvésének szolgálatában

A XVIII. század eleje óta Angliában működő szabadkőművesség oly nemzetközi szervezetté fejlődött, amely az általános „emberiesség gon­dolatát” ápolta. A magasabb politikai és hatalmi törekvéseket misztiku­san ködbe burkolták. A mozgalom kultusza keleti színezetű volt, ami meg­felelt a zsidó szellemiségnek. A francia forradalom, amely meghozta Fran­ciaországban a zsidók emancipációját és politikai befolyását, megkönnyítette számukra a szabadkőműves páholyokba való behatolásukat is. Egyidejűleg Németországban is megengedték, hogy a zsidók külön „zsidó” páholyokat alapíthassanak.

Ahova a zsidókat beengedték, mindjárt megkísérelték, hogy befo­lyásra tegyenek szert. Így sikerült nekik a XIX. században a szabadkőművesség kebelében megszilárdítaniuk pozícióikat Európa szerte csak úgy, mint Amerikában, ahova a szabadkőművesség már korán eljutott. A XIX. században lezajlott európai forradalmak Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, de mindenekelőtt Oroszországban sza­badkőműves és zsidó befolyásra vezethetők vissza.

A szabadkőművesség a világzsidóság nemzetközi szervezetévé vált. Ez alól az úgynevezett keresztény páholyok sem voltak kivételek. Szellemileg valamennyi páholy a zsidószellem uralma alá került. Átvették a zsidó vallás jelképeit. A világzsidóság és a nemzetközi szabadkőművesség a világháborút, mintegy szellemileg előkészítette. A szabadkőműveseket sú­lyos bűn terheli.

A nemzetiszocialista Német Birodalom megtörte ás kiküszöbölte a szabadkőművesség hatalmát épp úgy, mint a zsidóságét. Nyilvánvaló, hogy a szabadkőművességet mindenütt meg kell semmisíteni, hogy ezál­tal a zsidóság szerepe és befolyása egyszer s mindenkorra megszűnjön.

A legjobban elzsidósodott országok és városok az új világháborúig 

Negyedmillió zsidó tért vissza a Felvidékkel, Kárpátaljával és Észak-Erdéllyel

A trianoni bilincs lehullott és a Csonka-országból, - mint Csáky megboldogult külügyminiszter mondotta - középhatalommá lettünk. Visszatért a Felvidék egy része, Kárpátalja és Észak-Erdély. Ezeken a területeken a  zsidóság számaránya - tekintve, hogy keleti részekről van szó - nagyobb, mint a csonkaország területén. A zsidók száma 1930-ban:

  A zsidóság száma és arányszáma jelentősen megnövekedett.

  Budapesten minden 5.-ik ember zsidó

 Budapest elzsidósodósa gyors ütemben haladt. A keletről jövő zsidóság első nagy állomás­helye. A Lengyelországból, Galíciából bevándorló zsidóság Magyarország északkeleti városait leple el s onnan húzódott beljebb az ország szívébe s árasztotta el a fővárost. Az északkeleti városokban a zsidók számaránya rendkívül magas: Munkácson 48%, Ungváron 31%, Sátoralja­újhely 30%, Nagyvárad 24%, Szatmárnémeti 22%, Miskolc 20%, Debrecenben mór jóval kisebb az arányszámuk 9%, de még közel kétszerese az országos átlagnak.

Az alföldi városokban az országos állagnál kevesebb zsidó él: Hódmezővásárhelyen 2%, Kecskeméten 2%.

Budapest a zsidóság gyűjtőhelye, 1930-ban az ország közel félmillió főnyi zsidóságának 46%-a, 204.371 zsidó a fővárosban élt. A milliós főváros 20%-a zsidó vallású volt, vagyis min­den ötödik ember zsidó Budapesten.

Berlinben minden 20.-ik ember zsidó

Berlint, Németország kereskedelmi életének központját a zsidók elárasztották. 1816-tót kezdve folytonosan növekedett a zsidók arányszáma. 1890-ben ez az arányszám Berlinben négy­szer akkora volt, mint Poroszország egyéb területén, Amellett, hogy Berlin lakosságának száma erősen növekedett, a zsidók arányszáma mégis állandóan emelkedett.

A nemzetiszocializmusnak 1933-ban történt uralomrajutása előtt Poroszország zsidóságának 42%-a Berlinben lakott!

Üzleti és politikai okokból a zsidók a XX. századtól kezdve igyekeztek mindinkább el­vegyülni és sokan ki is tértek. 1923-tót 1932-ig csak Berlinben 5.811 zsidó lépett ki a hitközségből. Ugyancsak állandóan növekedett a zsidó vegyesházasságok száma. 1923-tót 1932-ig minden harmadik berlini zsidó házasuló nemzsidó asszonyt vett feleségül. Ugyanezen évek alatt a zsidó asszonyok 14-20%-a nemzsidó férfihez ment férjhez.

A világháború után azonban még számarányuknál is nagyobb lett a zsidó tőke és a zsidó szellemiség befolyása.

A sajtóban, közigazgatósban, pénzvilágban minden befolyásos helyen végül is csak zsidók ültek.

Budapest házvagyona a zsidók kezében

Az 1930. évi népszámlálás Budapesten 21.138 házat írt össze, amely személyek tulajdonában van. Ebből 5.487 ház - 26%-a zsidóké. A ház­vagyonnak azonban jóval nagyobb százaléka van a zsidóság kezén, mert a zsidók a nagyobb értékű, nagy bérházak tulajdonosai.

Tudvalevőleg előfordul, hogy egy embernek nemcsak egy háza, ha­nem 10, sőt 20-nál több háza is van a fővárosban.

  Ugyanígy alakul a házbérjövedelem tagozódása is.

 Annak ellenére, hogy a zsidóság számszerűen Budapest házainak 26%-át bírja, a házvagyon jövedelmének 45.7%-a és így a főváros ház­vagyonának fele a zsidóság tulajdanában van.

A zsidóság lakásviszonyai ugyancsak azt mutatják, hogy a zsidók számarányuknál jóval kisebb részben laknak proletárlakásokbanés szám­arányuknál többszörte nagyobb arányban laknak a kényelmes nagy lakásokban.

Budapest több milliárd pengőt érő házvagyonának fele a zsidók kezén van.

Budapesten 1939-ben a házak nyers bérjövedelme 237 millió pengőt tett, amelyből 162 millió pengő a zsidók zsebébe vándorolt. Ez a hatalmas jövedelem 5.487 házból származik, amely kb. 4.000 zsidó háztulajdonos zse­bébe került. Átlagosan egy-egy zsidó háztulajdonos évi nyers bérjövedelme 40.000 pengő.

A zsidóság tulajdonában van tehát a nemzeti vagyon egy tekintélyes része. „Csonka-Magyarország nemzeti vagyona” című munkában Budapest adóköteles és ideiglenesen adómentes épületeinek értéke 2.5 milliárd pengő­vel szerepel. A vidéki városokat is figyelembe véve a zsidók tulajdonában lévő házvagyon értéke 3 milliárd pengő volt 1927-ben. Azóta ez a szám még növekedett.

Magyar föld a zsidók kezében

A múlt század alatt végbement tömeges zsidóbevándorlás a szabad­ságjogok kiterjesztése után oda veze­tett, hogy évről-évre mind több ma­gyar föld jutott a zsidók kezére. A háború előtt a tönkrement földbirtokosság földjének fórésze zsidók kezé­be került. A háború alatt pedig a hadigazdagok szereztek földbirtoko­kat. A háború után 1935-ben és jelen­leg is a zsidók tulajdonában 580.500 katasztrális hold magyar föld van. Ötvennégy zsidó nagybirtokos tulaj­donában 194.309 kat. hold van. 423 zsidó középbirtokosnak pedig 227.088 kat. hold földje van. A 477 zsidó nagy ­és középbirtokos tulajdonában tehát 421.397 kat. hold föld van. A 200 hold­nál kisebb zsidó birtokok területe 159.103 kat. hold. A kisebb zsidóbir­tokok igen jelentős részét a kisebb ki­terjedésű, de nagy értékű szőlőbirto­kok alkotják.

Igen nagy jelentősége van a zsidók kezében lévő földeknek, mert például Nógrád-Hont megyében a földbirto­kok összes területének 22%-a, Sza­bolcsban 21%-a, Biharban 20%, He­vesben 20%, Szatmárban 15%, Haj­dúban 13%, Fejérben 13%, Jász-Nagy­kun-Szolnok megyében 12% zsidó tu­lajdonban van nem is beszélve Má­ramaros, Ung, Bereg meqyékről, ahol az arány még szomorúbb. E számok még hozzá csak az 50 kat. holdnál na­gyobb birtokokra vonatkoznak.

Ehhez járul még az, hogy a 100 holdnál nagyobb bérletek 34%-a zsi­dó kézben vannak, ami legkevesebb 1 millió holdat tesz. A Csonkaország területén tehát legkevesebb másfél millió hold föld van a zsidók kezén, tulajdonban és bérletben.

A bankok, az ipar és a kereskedelem a zsidók kezében

Magyarországon a bankok és általában a pénzintézetek közismer­ten nagy szerepet játszanak a gazdasági életben, elsősorban az iparban és kereskedelemben. Az iparvállalatok közül a legfontosabbak néhány nagy­bank érdekeltségébe tartoznak. A 300 legnagyobb és legfontosabb ipar­vállalat, amely az ipari termelés gerincét alkotja, a 10 legnagyobb pesti bank érdekkörébe tartozik. A négy legnagyobb bank kezében pedig 232 iparvállalat volt 1935-ben: a Pesti Kereskedelmi Bank 88, a Magyar Általános Hitelbank 71, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank 50 és az Angol-Magyar Bank 23 vállalattal.

Az ipari termelés túlnyomó nagy részét tehát ezek a bankok irányít­ják. A bankok vezetősége pedig túlnyomó részben zsidó volt az 1935. évi adatok szerint:

A pénzvilág legfelsőbb organizációját a zsidóság szállta meg az el­múlt 50-60 év alatt. Mindössze 200-300 zsidó család uralja ma a pénz és ipari életet. Családi hitbizományként tartják a kezükben a cukor, textil, a bőr, a szén, a fa stb. nagyfontosságú iparágakat.

A zsidóság nemcsak vagyonilag, de a vezetésben is hasonló arányt ért el, az iparban és a kereskedelemben. 1935-ben az árú- és értéktőzsde tanácsának 70 tagja közül 61 zsidó, a Magyar Bank és Értékpapír keres­kedők 48 tagú vezetőségéből 44 zsidó, a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­-kamara 45 tagú vezetőségéből 28 zsidó, a Gyáriparosok Országos Szö­vetségének 79 tagú vezetőségéből 55 zsidó, a Magyar Textilgyárosok Or­szágos Egyesületében pedig a 43 tagból 36 a zsidó.

Összefoglalva a bank, ipar- és kereskedelmi tevékenységben és va­gyonban a 6%-nyi zsidóság számarányának 10-szeresével szerepel.

A zsidóság az intellektüel pályákat is megszállta. Az 5.473 ügyvéd közül 2.693 zsidó: 49.2%. Az orvosok 8.285 főnyi létszámából 2.852 a zsidó vallású, 34.4%. ­Ugyancsak magas száza­lékkal szerepelnek a zsidók a magánmérnökök között: 30.5%, az ügyvédjelölteknél 34.9%. A sajtó, irodalom, színház és művészetek terü­leteit is erőteljesen meg­szállták. A zsidók még na­gyobb mértékben lepték el a kereskedelmi és bank pozíciókat.

Hová menjenek a zsidók? Palesztinába?

Nagybritannia a világháború után Palesztinát felajánlotta a zsidók ottho­nául. A világháború alatt ugyanezt az ígéretet tette az araboknak. Egyik ígé­rete sem volt őszinte, mert Anglia Pa­lesztinában csak hatalmi politikáját folytatja, hogy biztosítsa magának Mosszul olaját. Ezenkívül Palesztina a Földközi tenger keleti részében mint stratégiai támaszpont is jelentós.

Egyáltalán lehet-e azonban Palesz­tina a zsidók „hazája”? Palesztinának már több, mint egy millió lakosa van és ezek közül csak 400.000 a zsidó. Népsörűsége már most 44 fő négyzet­kilóméterenként. Hogy lehessen itt hely a föld 16 millió, vagy akár csak Eu­rópa 9-10 millió főnyi zsidósága szá­mára? Ehhez járul, hogy Palesztina nagy részének sivatagi jellege van. Mindenekelőtt azonban a régi megtele­pedett arab lakosság a leghevesebben védekezik, tehát már most meghiúsult­nak tekinthető a cionista eszme, amely szerint Palesztinában legyen a zsidó­ság otthona.

Európában az utóbbi évtizedek po­litikai fejlődése oda irányult, hogy a zsidóságot Európából ki kell telepíteni. A jelenlegi háború után bekövetkező új elrendezés ezt a kérdést is kielé­gítően meg fogja oldani.

http://betiltva.com/files/matolcsy.php