Sólyom László
2010.05.07. 22:51
(Pécs, 1942. január 3.) magyar jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1990 és 1998 között az Alkotmánybíróság első elnöke, 2005. augusztus 5. óta a Magyar Köztársaság elnöke. 1966-ban nősült, felesége Nagy Erzsébet magyar–pszichológia szakos tanár. Házasságukból egy fiúgyermekük (Sólyom Benedek) és egy leánygyermekük (Sólyom Beáta) született. Tizenegy unoka nagyapja. A 80-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója, a Duna Kör résztvevője volt, így a bős-nagymarosi vízlépcső elleni megmozdulásokon is jelen volt. 1988 és 1989 között a Nyilvánosság Klub ügyvivője, 1989-ben a Független Jogász Fórum választmányi tagja volt, emellett a Márton Áron Társaságban is tevékenykedett. Részt vett az 1987-es lakiteleki találkozón, ahol a Magyar Demokrata Fórum (MDF) egyik alapító tagja lett. 1989-ben megválasztották az addigra párttá alakult szervezet elnökségi tagjává. MDF-es minőségében az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásainak állandó résztvevője és szakértője volt. Ebben az időszakban dolgozta ki az alkotmányreformmal kapcsolatos tételeit, többek között az adatvédelem és Alkotmánybíróság felépítésével kapcsolatban. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain létrehozott Alkotmánybíróság (AB) első öt tagja közé választották 1989-ben. Ekkor minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott és a Magyar Demokrata Fórumból is kilépett. (Wikipédia)
Mi a véleményük egy olyan emberről, aki évtizedeken át az adófizetők számlájára dúskált a legfényűzőbb életben, és a legkeményebb diktatúrában is a legjobbat kapta? A tisztelt olvasók az elkövetkező időszak minden hétfőjén két újságíró oknyomozó sorozatát olvashatják, melynek anyagai fél évig gyűltek, közölhetetlenül a fősodratú médiában.
A szerzők nem másra vállalkoztak, mint hogy felfedjék a leplet az ország első emberéről, akinek a nevéhez nem tapad gyakorlatilag semmilyen negatívum, sikeresen elkerült minden botrányt, hitelességéhez a többség szemében kétség sem fér, javaslatai, fellépései példaként szolgálnak. De vajon valóban példaértékű ez az életút? Vajon mércének lehet-e tekinteni ezt az életpályát? Ha nem, akkor miként sikerült ennek az embernek ellepleznie a valós énjét, tulajdonságait? Miként lehet, hogy a legmagasabb posztokat is meg tudta hódítani? Vajon mi az igazság? Olyan adatok, tények, hírek jelennek meg ebben a sorozatban, ami hozzásegít bennünket, hogy megismerjük ezt az embert, akit úgy hívnak, hogy Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke.
Sólyom László, a luxusállamfő
Meglehetősen érdekes adatokra bukkanhatunk, ha megvizsgáljuk Sólyom László közpénzekhez való viszonyulását. Ez ügyben soha egyetlen cikk sem jelent meg, főleg annak köszönhetően, hogy Sólyom zseniálisan tudta álcázni a költekezéseit, a dokumentumokat eltüntette, mindössze hallomásból szerzett információkból lehetett hallani bizonyos "gyanús dolgokról". Jogi körökben azonban köztudott volt, hogy a puritán kinézetű és látszatot keltő maszk mögött valami más is van. Lássuk, hogy mi!
A luxusrokonság is élvezte az előnyöket
Sólyom László eddigi pályafutása alatt mindvégig dúskált az adófizetők pénzén nyújtott luxusszolgáltatásokban. A pompát, a fényűzést mindig megkövetelte magának, arra hivatkozva, hogy "ez jár a hivatalához". Bizonyos szempontból nem fukar ember: a jólét egyes gyümölcseit megosztotta családtagjaival is. Alkotmánybírósági elnökként egész rokonsága élvezte a Sólyom hivatalából fakadó előnyöket. Természetesen a magyar adófizetők pénzén nyújtott szolgáltatásokról van szó. Az Alkotmánybíróságon (AB) belül mindmáig emlegetik azokat a nagy dorbézolásokat, amiket a családtagjai részére nyújtott az elnök egészen 1998-ig. Havonta egyszer vendégül látta díszes rokonságát a taláros testület pénzén. A közeli családtagok az állami autókat úgy használták, mintha a sajátjuk volna. Sólyom felesége, Erzsébet asszony az egy kilométeren belül lakó barátnőjéhez is az AB luxus Mercédeszén vitette magát. Természetesen sofőrrel.
Luxusautó a luxusbírónak
Túlságosan kényelmetlennek tartotta 1990-ben a Kádár érából rendelkezésre álló, az akkori csúcstechnológiával rendelkező luxus limuzint Sólyom László. Néhanapján a Mercedest maga Kádár János is használta, de valahogy Sólyom úgy gondolta, ennél neki jobb jár. Ennek előzménye, hogy az egyik németországi látogatása során az AB-elnöknek roppant megtetszett az akkori legújabb Mercedes-széria. Elő is állt az autó lecserélésnek javaslatával Antall József akkori miniszterelnöknél arra hivatkozva, hogy túlságosan sokszor hibásodik meg az autó, emiatt nem tud vele normálisan közlekedni. Antall hitt neki, és megrendelték az akkori legújabb és legdrágább 600-as Mercedest. Megjegyezendő, a Sólyom által kifogásolt autó most is a Köztársasági Őrezred flottájában van, amit mindmáig használnak!
Hivatali luxuslakás, luxusautó, luxusfizetés ide vagy oda, Sólyom egyedüli közjogi méltóságként kiharcolta magának az ingyen villát is arra az időre, amikor már nem AB-elnök. Még 1997-ben Sólyom kérte, hogy a törvényi előírások alapján utaljanak ki neki megfelelő színvonalú lakást hivatali idejének lejárta után. Erre a célra Medgyessy Péter akkori pénzügyminiszter harmincmillió forintot (mai ingatlanértéke kb. 200 millió!) juttatott a kormány tartalékalapjából, amiből az Ab vett egy házat Buda legdrágább részén, amiben Sólyom László élt egészen államfővé választásáig. 2000-ben a törvényt a Fidesz úgy módosította, hogy csak a köztársasági elnököt illeti meg hivatali megbízatásának lejárta után is szolgálati lakás. Mindent összevetve Sólyom duplán is jól jár, mivel ha letelik a mostani mandátuma, akkor a jogszabály alapján újabb luxusvillára tarthat igényt.
Milliókat keresett, de a "rangon aluli" egyetem pénzén utazgatott
Az AB-elnökként kiépített kapcsolatrendszere miatt nem kellett nélkülöznie a fényűző életmódját mandátumának lejárta után sem. Igaz, rövid ideig ezt a számlát nem a magyar adófizetők állták, hanem a kölni egyetem, ahol 1999 és 2000 között tanított. Hazaérkezése után a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda használta fel Sólyom kapcsolatrendszerét azzal, hogy megbízásokat adott neki. Mindezért havi több milliós díj járt, na és mellette kapta a Magyar Tudományos Akadémiától is a havi mintegy 400 ezer forintos tiszteletdíjat, mint levelező tag. Kölni tartózkodása alatt fizetés nélküli szabadságot vett ki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol főállásban volt már 1995-től. Sólyom németországi hazatérése után sem járt be dolgozni. Amikor ennek indokára rákérdeztek, azt mondta, rangon alulinak tartja azt a "gyenge egyetemet". Mindez nem akadályozta meg abban, hogy majdnem az összes külföldi konferencia repülőjegyét a Pázmánnyal fizettesse meg, holott havi fizetése különböző jogdíjakkal elérte a 3 millió forintot.
Sólyom felesége többször is feltörette a méregdrága márvány burkolatot
Sólyom László fényűző életmódját mintegy kiteljesítette az államfővé választás. Pompakedvelése nem kis fejtörést okozott a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) azzal, hogy egész Budán nem találtak olyan villát, amibe hajlandó lett volna beköltözni Sólyom László. Végül a tulajdonos bank lemondott a Béla király úti telek eladásáról, így a több milliárdos értékű ingatlanon álló rezidenciába beköltözhetett Sólyom és felesége. Ebben lakott elődje, Mádl Ferenc is. Az államfő által elképzelt fényűzés megteremtése érdekében azonnal kérte a ház felújítását. Költségvetési megszorítások ide vagy oda, a KVI több száz millió forintot költött (az összeg a Népszabadság értesülése) arra, hogy Sólyom igényeihez igazítsa az ingatlant. Kérdés: mi került több száz millióba, azt ugyanis képtelenség feltételezni, hogy Mádl Ferenc ennyire lelakta volna a házat. A részleteket megtudtuk a Köztársasági Őrezred egyik munkatársától. A Sólyom házaspár gyakorlatilag teljesen átalakította a villát. Az államfő testőrei egymás között mindmáig téma az az eset, amikor Sólyom Erzsébet többször is feltörette az újonnan lerakott és kicsiszolt méregdrága márványburkolatot a kivitelezővel, mivel sokadjára sem tetszett neki a mintázata. Tovább növelték a költségeket a több tízmillióért hozott spanyolországi bútorok, függönyök, csempék és még sorolhatnánk.
Luxusfejlesztés a Sólyom-unokák miatt a balatonőszödi kormányüdülőben
Nemrég fejeződött be a balatonőszödi kormányüdülő egyik épületének a felújítása. Az átalakítás több mint százmillióba került. Nem hiszik el, de ez is Sólyom László speciális igényeit hivatott kielégíteni, a 9 unoka ugyanis - ahogy Sólyom fogalmazott - nem volt "méltó körülmények" között.
Mennyi Sólyom jelenlegi vagyona?
Egy öröklésből származó, 82 négyzetméteres, pécsi társasházi lakás, 15 millió forintos értékpapír-tulajdona, egy 3,56 millió forintot érő életbiztosítás és egy védett festmény. Saját bevallása szerint ennyi Sólyom László és felesége egy életen át gyűjtött, közös vagyona. Hiába a luxusbér, hiába fizettette ki az összes hóbortját az adófizetőkkel, saját tulajdonában ennyi maradt. Még mielőtt sokan értetlenkednének rajta, megjegyezzük: a Sólyom házaspárnak van egy fia és egy lánya. Egyiknek 4, másiknak 5 gyereke van. Népes ugyan a család, de már mind a 9 unokának van saját lakása. A nagypapa megkereste rá a pénzt. A számlát mi álltuk.
(Folytatjuk...)
Sólyom arca - Hágár országa
(forrás körlevél)
|