Hatósági becslések szerint 12 ezer, a szervezők szerint 50 ezer ember gyűlt össze Franciaország 130 városában szombaton a kormány roma-politikája ellen tüntetve. Az előzetes várakozásokhoz képest kevesebben jelentek meg a megmozdulásokon - több volt a rendőr, mint a főleg afrikai illegális bevándorlókból verbuválódott tömeg. Az alacsonyabb részvétel a tudósítások szerint annak tudható be, hogy a kormány politikáját az exit pollok alapján nagy arányban, 65 százalékban támogatja a francia nép.

Nicolas Sarkozy elnök jelentős hazai és nemzetközi ellenkezést gerjesztő intézkedés-csomagja több diszkriminatív eleme mellett a franciaországi roma lakosság kitoloncolását célozza. A Francia Emberi Jogok Ligája által szervezett,  és az ellenzéki szocialisták, illetve a General Confederation of Labour (CGT) kereskedelmi szövetség által finanszírozott tüntetésen országosan mintegy 30 emberi jogi és rasszizmus ellen harcoló csoport, szakszervezet, baloldali politikai párt és civil szervezet vett részt, de a kormánytervek ellen Londonban, Barcelonában, Madridban, Sevillában, Brüsszelben, Bécsben, Belgrádban, Budapesten is tüntetéssel szolidarítottak.

300 euró, meg egy bambi

Nicolas Sarkozy július végén jelentette be azt a bűnözés elleni törvénycsomagot, amely nyíltan összefüggésbe hozta a bevándorlókat, közelebbről a roma származást a bűnözésre való hajlammal: „ A bevándorlás 50 évnyi szabályozatlanságának  következményeit nyögjük, ami az integráció bukásához vezetett” – mondta az elnök, majd hozzátette, hogy a roma táborok melegágyai a bűnözésnek, a prostitúciónak, a fekete kereskedelemnek és a kiskorúak megrontásának is.

A kormányintézkedések értelmében szeptember végéig 300 illegális, a városi peremvidékeken létrehozott, romák lakta tábort üríttetnek ki, valamint deportálják a főként Bulgáriából és Romániából Franciaországba telepedett 15-20 ezer fős cigányságot. Csak augusztusban kb. 1000 roma hagyta el az országot, amiért a felnőttek 300, a gyerekek 100 eurót és a repülőjegy árát kapták, a hivatalos álláspont szerint „önkéntes” kitelepülés keretében. A kiutasítás mellett eltörpülnek az olyan rendelkezések, mint a drága személyautóval közlekedő romák célirányos ellenőrzése, vagy a román és francia rendőrök közti csereprogram.

Az intézkedések közvetlen hátterében egy rendőrök ellen elkövetett saint-aignani fosztogatás áll, mikor is egy 50 fős „vándorlók”-ból álló társaság magánbirtokok mellett egy rendőri hivatalba is betört, megtorolva egy 22 éves roma férfi halálát, akit a rendőrök bankrablás közben lőttek agyon. Azóta a fent említett romaellenes törvénytervezetek mellett pl. a rendőrgyilkosságért kiszabható büntetést is 30 évre szigorították.

„Rasszista, diszkriminatív, politikai haszonleső!” – Sarkozy kereszttűzben

Az intézkedéscsomag július végi bejelentése óta sorra szólaltak meg a különböző francia és nemzetközi jogvédők és véleményvezérek. A legtöbb kritika rasszizmussal, idegengyűlölettel és az alapvető emberi jogok sárba tiprásával vádolja Sarkozyt. Az ENSZ Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottsága (Committee on the Elimination of Racial Discrimination – CERD) pl. hivatalos ajánlásban kifogásolta a romák szabad mozgáshoz való jogának megsértését, a franciaországi faji és etnikai csoportok egyre fokozódó diszkriminálását, egyúttal nagyobb toleranciára és megértésre szólította fel a francia kormányt.

A szombati tüntetések főszervezője, a Francia Emberi Jogi Liga többek között azt is kritizálta, hogy a karavánok lebontásakor nem veszik figyelembe azokat a francia állampolgárokat, akik nem roma származásúak.  A jogvédők mindemellett követelik a kormánytól, hogy engedjék be a cigányságot a munkaerőpiacra, valamint az 1969-ben a franciák által is elfogadott rasszizmus-ellenes nemzetközi szerződést betartva ne a kilakoltatásra, hanem a kisebbség integrálására fordítsa energiáját.

A történtek kapcsán az európai romákat segítő projekteket finanszírozó Soros György is szót kért, páneurópai összefogást sürgetve a 12 millió Európában élő roma integrálása érdekében: "Férfiakat, nőket és gyerekeket sem lehet kitelepíteni Európában etnikai származásuk alapján, anélkül, hogy bűnösségüket törvényes kivizsgálás alá vetnék” - mondta Soros, aki az utóbbi években 150 millió dollárt szánt a cigányság európai integrációjára.

A hazai kritikák a nemzetközi vélemények vádpontjai mellett azt is felróják Sarkozynek, hogy pusztán politikai megfontolásból, a szélsőjobboldali szavazótábor szimpátiájának elnyerése kedvéért vezetné be az új törvényeket, borsot törve ezzel a szélsőséges Marie Le Pen vezette Nemzeti Front orra alá. A pont Sarkozy által menesztett, most az Európai Parlamentben politizáló volt igazságügy miniszter, Rachida Dati ekképp fogalmazta meg a főleg az elnök politikai ellenfelei által vallott vádakat: „Annak érdekében akarják kategóriákra osztani a francia embereket, hogy a saját politikai ambícióikat kielégítsék, tekintet nélkül a testvériség eszméjére.” A politikai ellenlábasok és a megrögzött Sarkozy-ellenzők mellett az elnök pártja, az UMP (Union pour un Mouvement Populaire - Népi Mozgalom Uniója) koalíciós partnere, a PCD (Parti chrétien-démocrate) is nehezményezi az intézkedéseket, olyannyira, hogy Christine Boutin korábbi miniszter szerint a kereszténydemokraták akár a koalíciót is felmondanák az ominózus törvénycsomag miatt. Hovatovább, már párton belül is feszültséget szült a dolog: Amine Benalia-Brouch fiatal aktivista az elmúlt hetek politikájának hatására szakított a párttal, de már korábban is szenvedő alanya volt Hortefeux belügyminiszter egyik rasszista megjegyzésének. A szintén UMP-tag Francois Goulard pedig nyilvánosan nevezte átgondolatlannak és embertelennek Sarkozy csomagját.

Az eseményekre meglehetősen későn, akkor is felemásan reagáló és ezért az emberi jogi szervezetek által elmarasztalt Európai Unió a történet döntőbírája lehet. Míg az EU augusztus elején még elhárította volna a felelősséget, mostanra az Európai Parlament felvette agendájába az ügyet, a jövő héten plenáris vita keretében akár határozat is születhet róla.  Az unió válaszát azért is kísérte kiemelt figyelem, mert a franciaországi helyzet csak a jéghegy csúcsa, de valójában uniós „betegség”, hiszen számos tagországban megoldatlan a roma-integráció. Az utóbbi időben egyre több nyugat-európai állam utasítja ki a cigányokat, de a  kelet-európai tagállamokban sem éppen rózsás a helyzet: Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában egyaránt releváns probléma a cigányság társadalomba való beépítése, nem beszélve az egyre elszaporodó, romák ellen elkövetett atrocitásokról. (A romák európai kitelepítéseiről keretes írásunkban olvashat.)

Átjárható uniós kiskapuk

Az EU szerepének külön pikantériát kölcsönöz, hogy Sarkozy éppen az EU-jogra hivatkozik, amikor a letelepedéstől számított három hónap után is munka nélkül vegetáló romákat kitelepíti. A munkanélküliségen kívül a másik hivatkozási alap az, hogy az illegális táborok kialakításával a romák jogszegést követnek el, ami az EU-törvény alapján szintén indoka lehet a kiutasításnak. A jogi bukfenc éppen a most szintén aktívan a romák ellen, és az új csomag mellett kampányoló Besson bevándorlásügyi miniszterről elnevezett Besson-szabályában érhető tetten, ami kimondja, hogy az államnak magának kell biztosítania a vándorlók számára kijelölt telepeket, lakhatásra alkalmas feltételekkel. Az illetékesek ezt a mai napig elmulasztják megtenni, annak ellenére, hogy tavaly az Európai Tanács már figyelmeztette a kormányt a kötelezettségeik be nem tartása miatt. A mostani eset több szempontból hasonlít a két évvel ezelőtti olaszországi történtekhez, amikor Berlusconi – akit akkor szintén politikai haszonszerzéssel gyanúsítottak meg - ugyancsak a fenti jogszabályokra hivatkozva utasított ki romákat. „A roma bűnbakképzés egy népszerű húzás, amivel politikai tőkét lehet kovácsolni” – mondta el megkeresésünkre Pap András László, az MTA jogtudósa. Pap hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet „egy morális krízis az EU-n belül is, hiszen egy alapelv, a mozgás szabadsága korlátozódik. Másfelől pedig Kelet és Nyugat ellentéte is, hiszen a romákat a nyugat-európai országok sorra küldik vissza a kelet-európai tagállamokhoz” – fejtegette.

Cigányélet

Tavaly 11 ezer, idén már 8 ezer romát deportáltak Franciaországból, csak augusztusban ezret.  A hozzávetőleg 15 ezer főt számláló francia roma populáció évek óta a francia társadalom peremlakói, a júliusi események csak tovább élezték a roma-ellenes hangulatot. A roma-kérdés komplikáltságát jól példázza Marseille esete: a Nyugat olvasztótégelyeként emlegetett városban él a francia cigányság egyötöde. Függetlenül attól, hogy az eredményes integráció mintapéldájaként szokás tekinteni a városra, a romák itt is elszeparáltan élnek a többségi társadalomtól.  A megfigyelések szerint a száműzetés és diszkrimináció folytonos tapasztalása kényszeríti őket arra,hogy minden tekintetben a társadalmi vérkeringésen kívülre helyezkedjenek. A munka és megfelelő egészségügyi és szociális ellátás nélkül tengődő romaközösségekben a várható élettartam 20 évvel múlja alul egy nem roma francia állampolgárét. A gyerekek iskoláztatása is megoldatlan: egy felmérés szerint a 2008/2009-es tanévben a becsült  600 marseille-i roma iskoláskorú közül csak 60 gyereket regisztráltak oktatási intézményben. A felnőttek munkába állását pedig (az iskolázatlanság mellett) a bürokrácia is korlátozza, munkát találniuk pedig szinte lehetetlen.

Populista blöffel a valós problémák ellen

A sokak által populista blöffnek tartott Sarkozy-csomag időzítése nem véletlen, hiszen az elnök népszerűsége egy ideje változatlanul alacsony (a legfrissebb felmérések szerint 36 százalékos), a közvélemény-kutatások pedig a politikai ellenfelek előnyét jelzik, ami kitarthat a 2012-es választásokig: a francia Le Nouvel Observateur szerint a szocialisták potenciális elnökjelöltje,  Dominique Strauss-Kahn (aki egyben az IMF elnöke is) a szavazatok 59 százalékát bezsebelné, ha ma kellene voksolni, de a szocialista párt feje, Martine Aubry is  nagyobb támogatottsággal bír jelenleg, mint a most hatalmon levő Sarkozy.

A köztársaság első emberének népszerűtlensége mindazonáltal könnyen érthető, és koránt sem a roma-kérdés a legfőbb okozója. Az államadósság kezelése pl. elsődleges feladat lenne, hiszen a jelen állapot kőkemény megszorításokat kíván: a kormánynak 100 milliárd eurót kellene összespórolnia 2013-ig, hogy a deficitet nyolcról három százalékosra csökkentse. Addig is, pillanatnyilag még az sem kizárt, hogy Franciaországot a Moody’s nemzetközi hitelminősítő a legmagasabb AAA státuszból eggyel lejjebb sorolja, ami rendkívüli presztízsveszteséggel járna az országra nézve.

A másik nagy társadalmi méregfognak a nyugdíjkorhatár számít: Sarkozy Franciaország modernizálási tervének keretén belül (és az államadósság lefaragására is gondolva) hosszabbítaná meg két évvel a munkával töltendő éveket, 60 helyett 62 lenne a nyugdíjkorhatár. Az elképzelése olyannyira népszerűtlen, hogy a júniusi, majd’ millió fős tüntetéseket jövő hét kedden, a javaslat parlamenti megvitatásának napján újabb követné. Tüntetések és nemzetközi rosszallás ide, vagy oda, Sarkozy romaellenes kampánya egyelőre mégis kifizetődőnek tűnik: a francia lakosság nagyobbik része támogatja az elnök terveit, melyek bejelentése óta Sarkozy népszerűségi indexe két százalékkal nőtt.

Ha nem is ölt akkora méreteket, mint Franciaországban, a romák kitelepítése folyamatosan napirenden van számos EU-tagországban. A közelmúltban Dániából 400, Svédországból 50, Németországból 100 romát utasítottak vissza Romániába, de Belgiumban is 700 cigányt telepítettek át Flandriából Vallóniába. A Sarkozy-féle kitoloncolást megelőzően Olaszországban történt utoljára a mostanihoz hasonló volumenű kiutasítás, 2008-ban Berlusconi romák ezreit küldte Koszovóba.

Kitekintő.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.