Vélhetően puccsra készült 2006 őszén Gyurcsány Ferenc. A maga keltette felfordulást kihasználva megpróbálta a partvonalon túlra küldeni MSZP-n belüli ellenfeleit, egyben örökre száműzni a Fideszt a közéletből – mondta lapunknak Völgyesi Miklós, a Civil Jogász Bizottság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírája, akit arra kértünk, összegezze a négy évvel ezelőtt történt jogsértésekről, zavargásokról a parlamenti vizsgálóbizottság ülésein megismert információkat. Völgyesi emlékeztetett rá, hogy Gyurcsány még 2004 februárjában, amikor a Győr-Moson-Sopron megyei MSZP elnökévé választották, azt mondta, „le kell verni a jobboldalt”, s hogy az ő feladata lesz ennek a harcnak a levezénylése. Még abban az évben, de már Medgyessy Péter megpuccsolása után, s közvetlenül a december 5-i népszavazáson elért sikerét követően úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy a Fideszt legalább kétszer-háromszor meg kell még vernie, egészen addig, amíg „a megosztó, gyűlöletet keltő jobboldali kultúra és annak képviselői ki nem szorulnak a politikából”. „Minden arra utal, hogy a volt miniszterelnök 2006 őszén látta elérkezettnek az időt a harc végső megvívására. Immár bizonyítékok sorából tudjuk, hogy személyesen ő vezényelte az ország felforgatását” – világított rá Völgyesi Miklós, felidézve a 2006. szeptember 17. és október 23. között történteket.

„Bene László országos rendőrfőkapitány hivatalos külföldi útra megy, akit előzőleg úgy tájékoztattak a titkosszolgálatok, nyugodtan elutazhat, rendkívüli esemény nem várható. Szeptember 17-én ismeretlenek eljuttatják az őszödi beszéd hangfelvételét a bizalmi körbe tartozó Such György által vezetett Magyar Rádióhoz, ott a technikusok javítanak a hanganyag minőségén, majd nem sokkal később a motoros futárok hada a már feljavított felvételt kézbesíti az összes fontosabb magyar médiumnak. Négy órakor a rádióban lejátsszák a beszédet, egy órával később Gyurcsány nyilatkozatban büszkén vállalja a botrányos szöveget. Este tüntetők gyülekeznek a Belvárosban, másnap pedig megkezdődik az MTV-székház ostroma. A parlamenti vizsgálóbizottság előtt a napokban tett vallomásokból tudjuk, Bene távollétében Gyurcsány felhatalmazásával Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány veszi át a rendőrség, köztük a készenléti egységek irányítását, s mindvégig tartja a forródrótot a miniszterelnökkel, akkor is, amikor a rendőrség érthetetlen magatartásának következtében eldurvulnak az események, majd akkor is, amikor a rendőrök, az ügyészség és egyes bírák segédletével, brutális megtorló hadjáratba kezdenek” – így foglalta össze a tények láncolatát a Civil Jogász Bizottság elnöke. Arra is emlékeztetett, bár egyelőre nincs közvetlen bizonyíték rá, hogy maga Gyurcsány szivárogtatta ki az őszödi beszédet, de azt tudjuk, hogy az ominózus balatonőszödi MSZP-frakcióülésen hivatalból ketten végeztek hangrögzítést. Az egyik felvétel Gál J. Zoltán, a kormányfő akkori legfőbb bizalmasa és kommunikációs államtitkára páncélszekrényébe került. Könnyű kitalálni, mi lett a sorsa.

Völgyesi Miklós úgy látja, bár a tévéostrom nem jött be Gyurcsánynak, hiszen nem nyílt mód a rendkívüli állapot kihirdetésére, vagy más, a demokratikus intézményeket, köztük az ellenzék mozgásterét korlátozó intézkedésekre, a manipuláció folytatódott. Például amikor le kellett fújni a Fidesz szeptember 23-ra meghirdetett és a kormány távozását követelő emberek százezreit vonzó nagygyűlését, mert Szilvásy György titkosszolgálatokért felelős miniszter azzal a – ma már tudjuk, hamis – információval kereste meg a Fidesz vezetőit, hogy terrorcselekmények várhatók.

A neves jogász szerint beismeréssel is felér a levél, amelyben Gyurcsány a múlt pénteken igyekezett megmagyarázni, miért nem jelent meg a vizsgálóbizottság idézésére. Hiszen a bukott kormányfő feleleveníti 2006-os önnön forgatókönyvét, amely szerint neki „a Fidesz által évek óta építgetett gyűlölettel” szemben kellett megvédenie a köztársaságot.

Völgyesi Miklós nem elégedett

Jó lenne, ha a kormánypárti többség átgondolná az elévülési jogszabályokat, és olyan törvénymódosítást fogadna el, amely lehetővé teszi, hogy ne számítson bele az elévülési időbe az az időszak, amely alatt a szóban forgó bűncselekmény kivizsgálása azért hiúsult meg, mert az igazság felderítése nem állt a hatalom érdekében – mondta a Magyar Hírlapnak Völgyesi Miklós, a Civil Jogász Bizottság elnöke. Ismert, hogy a 2006 őszén a hatalom által elkövetett bűntettek jó része éppen az elévülés miatt nem vagy hamarosan nem szankcionálható már. A jogász nem ért egyet azzal, hogy a 2006-os rendőrterror áldozatainak kártalanításáról szóló kormányrendelet kizárja a kárpótoltak köréből azokat a tüntetőket, akik ellen jogerős bírósági ítélet született. „Ezzel akaratlanul is legitimálják a koncepciós eljárásokat” – érvelt Völgyesi.