Magyarországon 300 szabadkımőves páholy mőködik.
PÁHOLYOK:
GRAND ORIENT francia
B"NAI-BRIT (USA) USA
Martinovics francia
PALLAS (német) német
Pártállások:
Centrum Párt (választási szövetség) CENTRUM
Fiatal Demokraták Szövetsége FIDESZ
Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt FKgP
Keresztény Demokrata Néppást KDNP
Magyar Demokrata Fórum MDF
Magyar Demokrata Néppárt MDNP
Magyar Szociáldemokrata Párt MSZDP
Magyar Szocialista Párt MSZP
Tisztségek:
Alkotmányjogász AJ
Gazdaság Kutató Intézet GKI
Hit Gyülekezete HIT
Köztársasági elnök KE
Magyar Nemzeti Bank elnöke MNB
Magyar Tudományos Akadémia MTA
Miniszterelnök ME
Nemzeti Olimpiai Bizottság NOB
TV-2 elnöke TV-2
Neve: PÁHOLY Pártállása: Fedıneve Tisztsége:
1 Áder János francia FIDESZ
2 Balsai István PALLAS (német) MDF
3 Bányász Rezsı B"NAI-BRIT (USA) MSZP
4 Baráth Etele PALLAS (német) MSZP Kámzsás
5 Bauer Tamás B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
6 Bokros Lajos PALLAS (német) MSZP
7 Bolgár György B"NAI-BRIT (USA) MSZP
8 Boross Péter PALLAS (német) MDF KGB utódja
9 Dávid Ibolya B"NAI-BRIT (USA) MDF
10 Demján Sándor B"NAI-BRIT (USA) Trigránit
11 Demszky Gábor B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
12 Donáth Ferenc PALLAS (német) MSZP Evangélikus Lelkész
13 Elek István PALLAS (német) MDF
14 Eörsi István B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
15 Eötvös Pál PALLAS (német) MSZP Népszabadság
16 Esterházy Péter francia SZDSZ
17 Farkasházy Tivadar B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
18 Füzesi Tibor francia KDNP
19 Glatz Ferenc PALLAS (német) MTA
20 Horn Gyula PALLAS (német) MSZP
21 Isépy Tamás francia KDNP
22 Jancsó Miklós (francia) B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
23 Jeszenszky Géza B"NAI-BRIT (USA) MDF
24 Kapolyi László B"NAI-BRIT (USA) MSZDP
25 Keleti György PALLAS (német) MSZP MOSZAD
26 Keleti Györgyné PALLAS (német) MSZP MOSZAD
27 Kerényi Imre PALLAS (német) SZDSZ
28 Kis János B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
29 Konrád György PALLAS (német) SZDSZ
30 Kónya Imre PALLAS (német) MDNP
31 Kóródi Mária PALLAS (német) SZDSZ
32 Kosáry Domokos PALLAS (német) MTA
33 Kovács László francia MSZP
34 Kıszeg Ferenc PALLAS (német) SZDSZ
35 Kukorelly István PALLAS (német) MSZP
36 Kupa Mihály PALLAS (német) CENTRUM
37 Lengyel László PALLAS (német) MSZP
38 Liebmann Katalin PALLAS (német) FKgP
39 Lovas István B"NAI-BRIT (USA) FIDESZ
40 Mádl Ferenc francia KE
41 Magyar Bálint B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
42 Makovecz Imre PALLAS (német) MDF
43 Martonyi János francia FIDESZ
44 Márványi Péter B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ Riporter
45 Medgyessy Péter francia ME
46 Németh Sándor B"NAI-BRIT (USA) HIT
47 Orbán Viktor B"NAI-BRIT (USA) FIDESZ
48 Paskai László PALLAS (német) Pacific Bíboros
49 Petı Iván B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
50 Pintér Dezsı B"NAI-BRIT (USA) TV-2
51 Pokorni Zoltán francia FIDESZ
52 Popper Péter PALLAS (német) SZDSZ
53 Pusztai Erzsébet PALLAS (német) MDNP
54 Smidt Pál francia FIDESZ NOB
55 Sólyom László PALLAS (német) AJ, KE
56 Suchmann Tamás B"NAI-BRIT (USA) MSZP Rabbi
57 Sugár György B"NAI-BRIT (USA)
58 Surányi György B"NAI-BRIT (USA) MNB
59 Surján László PALLAS (német) KDNP
60 Szabad György PALLAS (német) MDF
61 Szabó Iván PALLAS (német) MDNP
62 Szájer József PALLAS (német) FIDESZ
63 Székely Péter B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
64 Szentiványi István B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
65 Szörényi Levente PALLAS (német) MDF
66 Timár György PALLAS (német) FKgP
67 Torgyán József francia FKgP
68 Varga László B"NAI-BRIT (USA) FIDESZ CIA
69 Vértes Csaba PALLAS (német) GKI
70 Vizy E. Szilveszter PALLAS (német) MTA
71 Zwack Péter B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
72 Tamás Gáspár Miklós B"NAI-BRIT (USA) SZDSZ
Fentiek a Szövetség Fiai - alsó fokon !
A Szövetség: Isten /Jahve / és Ábrahám szövetsége: B"NAI-BRIT (USA)
Szabadkımőves

Szabadkımőves interjú
2010.01.08. 07:00 Horváth Andor Márton A Sárdobáló – a jóval korábban beharangozottaknak megfelelıen – az egyik nagy szabadkımőves páholy elnökével beszélgetett egy kiadósat. Íme.
– A szabadkımővesség vallás? Miben hisznek a szabadkımővesek?
– Nem vallás, és minden szabadkımővest egyenként kell megkérdezni, hogy miben hisz. Vannak olyan
szabadkımőves szervezetek, ahol ezt meg is teszik. A mi páholyunkban – hiszen én csak a mi páholyunk
nevében beszélhetek – senki ilyet a másiktól szabadkımőves minıségében nem kérdez. Tehát sem a
páholy elıtt, sem a páholytagok elıtt senki nem hozható olyan helyzetbe, hogy meg kelljen vallania, vagy
titkolnia kelljen a világnézetét. Mindenkinek magánügye, hogy miben hisz, és hogy errıl kinek mit mond.
– És ha nem vallás, akkor mi a szabadkımővesség célja?
– A szabadkımővesség célja az, hogy olyan jóravaló férfiakat győjtsön össze, akik ezek mellett az
úgynevezett szabadkımőves eszmék mellett valamilyen szinten elkötelezettek, és ezekért hajlandóak tenni
is… betartani bizonyos szabályokat. Természetesen arról, hogy mik ezek a célok pontosan, és mik ezek a
szabályok pontosan, csak bizonyos korlátok között beszélhetek.
– Na de mégis, mi az, ami elmondható ezekbıl a célokból és szabályokból?
– A szabadkımővesség az én olvasatomban tulajdonképpen a felvilágosodás hagyományainak továbbvitele.
Az általános meggyızıdés az, hogy a felvilágosodás valamiféle múltbeli dolog, amely átvezette az
emberiséget a középkorból a modern korba, és hogy ez egy lezárt folyamat, és errıl már csak múlt idıben
lehet beszélni. De ha elkezdünk beszélni bárhol, akár az interneten a felvilágosodásról, akkor rögtön kiderül,
hogy a társadalmunkban van egy jó pár ember, aki szerint a felvilágosodás eszmerendszere nem
általánosan elfogadott, sıt, egyátalán nem von maga után pozitív asszociációkat. És bizony, hogyha
körbenézünk a világunkban, akkor azt vesszük észre, hogy a szép elvi deklarációk mellett búvópatakként
tovább él még az a korábbi, egyenlıtlenségre, alávetettségre, irracionalitásra alapuló társadalmi rend, amely
a felvilágosodás elıtt jellemezte a világot.
– Azt értem, hogy Európán belül alapvetıen a felvilágosodás bekövetkezett, és csak búvópatakként
léteznek a régi rend maradványai, de hát vannak más részei is a világnak, például
Afrika felvilágosodásával mi a helyzet?
– Igen, ez egy nagy vita, hogy a felvilágosodás értékei egyetemesek–e, vagy pedig csupán a nyugati
civilizációnak az értékei. Nagyon érdekes kérdés az, hogy ha jön valaki, aki olyan civilizációból érkezik, ahol
ezek az értékek többnyire ismeretlenek, akkor mennyire tud beilleszkedni a mi nyugati típusú világunkba. Ez
a kérdés amúgy az interjú keretein túlmutat, de éppen azért, mert a szabadkımővesség egy
egyetemes intézmény, nagyon sok olyan szabadkımővessel találkoztam az évtizedes szabadkımőves
múltam során, aki olyan országból vagy kultúrából jött, amelyre nem igaz, hogy maximálisan a nyugati
mezsgyén járna. És ezeket az embereket is nagyon hasonló gondolatok foglalkoztatták, nagyon hasonló
gondolatok vezették el a szabadkımővességhez, mint azokat, akik mondjuk Magyarországon vagy
Franciaországban születtek.
– Azt mondtad: férfiakat győjt egybe a szabadkımővesség. És mi van a nıkkel?
– Nık is lehetnek szabadkımővesek természetesen, de erre külön rendek léteznek. Ahogy mondtam, én
csak a saját páholyom nevében beszélhetek, és ez a páholy egy olyan magyarországi és nemzetközi
szabadkımőves szervezetrendszer része, amelyik csak férfiakat fogad soraiba. Ez nem azért van így, mert
szerintünk a nık ne lennének egyenrangúak a férfiakkal, ezt senki nem is gondolja így a
szabadkımővességen belül. Ez egyszerően hagyomány, amelynek praktikus okai is vannak.
– Mindig azt mondod, hogy csak a saját páholyodról beszélhetsz. Nincs rálátásod a
szabadkımővesség egészére, a többi páholyra?
– Van rálátásom természetesen, de általában egy szervezet nevében az arra jogosultak beszélhetnek csak.
Én a saját páholyom jelenérıl, múltjáról, elfogadott értékeirıl tudok csak nyilatkozni; a
nemzetközi szabadkımővességrıl egészen más szinten lehet csak véleményem. Ez természetesen nem
jelent semmiféle elhatárolódást. Az én páholyom az egyik legnagyobb és legrégebbi magyarországi páholy,
és integráns része a modern, francia bázisú szabadkımővességnek.
– Ezek szerint bármelyik nagykorú férfi lehet szabadkımőves mondjuk a ti páholyotokban?
– Legalábbis az, akit a szabadkımővesek méltónak találnak erre.
– Mitıl lesz méltó az ember? Ez egy kiváltság? A szabadkımővesek jobbak, mint a többi ember?
– Bizonyos szempontból minden, magára valamit is adó társadalmi szervezet úgy érzi, hogy valamennyire
szőri a társadalmat. Egy sakkörbe is azok jöhetnek, akik tudnak és szeretnek sakkozni, és ugyanígy a
szabadkımővesek közé is az általános erkölcsi és érettségi kritériumok mellett kizárólag azokat várjuk, akik
mentesek a szélsıséges politikai eszméktıl, és szeretnének olyan társadalmat látni, amely jobban hasonlít a
nyugati típusú társadalmakhoz. Ez persze egyátalán nem jelenti azt, hogy a nemzeti értékek negatívak
lennének a mi szemünkben.
– Mit jelent szabadkımővesnek lenni gyakorlati szempontból? Mit csinálnak a szabadkımővesek?
– Tulajdonképpen a szabadkımőves páholyban folyó munka képezi a szabadkımőves titok egyik elemét, de
annyit elárulhatok, hogy a szabadkımővesek alapvetıen nem a páholyban fejtik ki tevékenységüket, hanem
mindenki a saját társadalmi helyén tesz azokért a célokért, melyeket fontosnak tart. Ennek a munkának a
páholyban tulajdonképpen az elvi összehangolása folyik.
– Összehangolás?
– Hát, valamilyen szinten. Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a szabadkımővesek globális
összeesküvéseket szınek, bár nyilvánvalóan a történelem során nagyon sok olyan dolog történt, amire ez
ráhúzható lett volna. De nem szeretném megerısíteni azok téveszméit, akik szerint Magyarországon minden
rossz azért van, mert a szabadkımővesek összeülnek, elhatározzák a dolgokat, és aztán közgazdászként,
jogászként, orvosként tesznek ezekért a dolgokért valamit. Annyi igaz a dolgokból, hogy ezen
eszmék mentén éljük az életünket, és nyilvánvaló, hogy az adódó döntéshelyzetekben a társadalmi
pozíciónknak megfelelı döntéseinket áthatja az, hogy el kell számolnunk a cselekedeteinkkel
a szabadkımőves énünk felé is.
– Beszéltél nyugati típusú civilizációról, nyugati országokhoz való hasonlóságról, elvekrıl,
melyekhez hőnek kell lenni. Melyek ezek az elvek?
– Csak példálódzásképpen a társadalmi egyenjogúság a leglényegesebb, tehát az, hogy a társadalom
minden egyes polgára azonos szabályok mellett élhessen. Vagy a vitatottabb értékek közül itt van például a
szekularizáció. Nagyon sok probléma származik abból, hogy a szekularizációt csak elvben vitték végbe akár
a nyugati társadalmakban is.
– Minden szabadkımőves szervezetnek alapelve a szekularizáció?
– A szabadkımővesség nagyon sokféle. Más szervezetek is különbözı ideológiák mentén elágaznak. Én
csak a modern francia típusú szabadkımővességrıl beszélhetek, a GODF és a GLDF által
vezetett irányzatról.
– Milyen egyébként ennek az irányzatnak a szerepe a világban? Milyenek az erıviszonyok a
szervezetek között?
– Mivel ezek diszkrét társaságok – sokan nem szeretik titkosnak nevezni ıket –, a pontos taglisták nélkül
nehéz felmérni az erıviszonyaikat. Európai, latin–amerikai és afrikai országokban a francia típusú
szabadkımővesség elterjedtebb. Azt szoktam mondani, hogy az angol típusú szabadkımővesség ott
elterjedtebb, ahol baseballt játszanak, ahol pedig fociznak, ott a latin irányzat erısebb, persze pont Anglia
kivételt képez ez alól.
– Mondod, hogy diszkrét ez a társaság. Miért kell titkolózni? Ahogy egy kommentelınk kérdezte:
miért kell titkos társaság, hogy a Biblia igazságát kissé elferdítve bár, de az "emberiségért"
dolgozzatok?
– Én nem mondanám, hogy "a Biblia igazságát kissé elferdítve". A Bibliának annyiféle olvasata és
értelmezése van, ahány ember, akár keresztény, akár nem keresztény. Én azt gondolom, hogy a
nyugati civilizáció alapértékei ezek, és ezeken nem ferdít senki semmit.
– Na de a nyugati civilizációnak vannak keresztény gyökerei is.
– Persze, persze, hogy vannak. A nyugati társadalmaknak erıs civilizációs összetevıje a zsidó és
keresztény kultúra. Nem kizárólagos, de fontos.
– És akkor miért is van szükség a titkolózásra?
– Azért, mert a társadalomban általában a megbélyegzés egy nagyon erıs kifejezési forma, és a
szabadkımővesség legföljebb elméletben törekedhet arra, hogy az egész társadalmat magában foglalja,
hogy egyszer „testvér lészen minden ember”. Ez egy olyan utópia, amit soha nem fogunk elérni. Így azonban
mindig lesznek szabadkımővesek és nem–szabadkımővesek. És a szabadkımővesség sokkal
hatékonyabban tudja kifejteni a saját tevékenységét akkor, ha nem lehet valakit megbélyegezni a tetteiért
azzal, hogy szabadkımőves.
– Gazdagok a szabadkımővesek?
– Vannak köztünk gazdagok és szegények, ahogyan a társadalomban is.
– És van valamilyen speciális etnikai eloszlás a szabadkımővességen belül? Tehát például mennyi
cigány van közöttetek?
– Ismerek cigány származású szabadkımővest, ugyanúgy, ahogyan ismerek cigány származású jogászt és
újságírót is. Társadalmunkban majdnem mindenki majdnem mindenkirıl feltételez valamilyen származást, de
mi egyáltalán nem törıdünk a származással.
– Magyarországon és a világban mi köthetı a szabadkımővesekhez? Milyen múltbeli vagy jelenlegi
eredmények vannak?
– Ennek nagyon széles szakirodalma van. Példákat mondhatok: ilyen volt a nyelvújító mozgalom, a Lánchíd,
a reformkor számos eleme, szabadkımőves volt a Kiegyezés több szereplıje. Nem szeretnék neveket
mondani, már csak azért sem, mert oldalakon át tartana a felsorolás.
– Mekkora politikai befolyással rendelkezik a szabadkımővesség?
– Ez ország-függı. Vannak olyan országok, ahol rendkívül naggyal, más országokban pedig
nemzetbiztonsági kérdésnek tekintik a szabadkımővességet, és a betiltás határán van. Magyarország a
két véglet között valahol félúton van.
– Mi bizonyítja, hogy nem igazak a szabadkımővességgel kapcsolatos összeesküvés–elméletek?
– Semmi sem bizonyítja, de sok mindent nem lehet bizonyítani. Itt nem várhatunk olyan bizonyítékra, mint
például, hogy a Föld körbehajózható. Akit felvettek a szabadkımővesek közé, az tudja, hogy nem
veszünk részt semmilyen összeesküvésben. Akit pedig nem vettek fel, az vagy elhiszi ezt, vagy nem.
– Egy utolsó kérdés egy kommentelınktıl: "ha a szabadkımővesekrıl a sok rossz, vagy bármi rossz
igaz volna, ön bevallaná nekünk?"
– Nem, legfeljebb nem vállalnám az interjút.
(Forrás: Sárdobáló.blog.hu)