Hogyan uralták le a vetőmagcégek a piacot szerte a világon és részben már Magyarországon is? A Védegylet és a Zöld Pók filmje. Vetíthető verzióban letölthető innen: http://www.mediafire.com/?5ndxa6ef9n24m88

"Eltünt az alapélelmiszernővények fajtáinak 75%., jelenleg az emberiség élelmezését mindössze 12 növényfaj és 5 állatfaj biztosítja". Gyakorlatilag az embereket biologiailag ásványi anyagokban, nyomelemekben és vitamonokban kiéheztetik. Pl. az 1940-es években a borsó ásványi,nyomelem és vitamin tartalma 90% volt, mára már ez csak 45 %. Tehát vagy dula mennyiséget eszel akkor hízni fogsz(haszon a fogyókuráztatóknak), ha nem akkor petig a betegségre való hajlamod fog nöni! Ez a tendencia kedvez a vegyiparnak, mint gyógyszeripar, növényvédőszerek  és vitaminok gyártása. Senkinek ne legyen kétsége az felöl sem, hogy már Magyarországon is javában terjesztik a GMO krumlit. Amflora Mocárt fajták.

Emlékeztető: fentebb olvasható:

- Idehaza miniszteri bejelentésből kész tényként értesült a Parlament Mezőgazdasági Bizottsága arról, hogy a tápiószelei Agrobotanikai Intézetet az FVM-től a GM-növények terjesztésében érdekelt nemzetközi Monsanto céggel szerződésben álló MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézethez csatolják. Az Élőlánc Magyarországért tiltakozott a tápiószelei gyűjtemény létrehozásában és fenntartásában elévülhetetlen érdemeket szerzett, nemzetközi hírű szakemberek és munkatársak ellehetetlenítése, a biztonságos jövő szempontjából felbecsülhetetlen értékű, a nemzet örökségét képező genetikai kincsek elherdálása ellen.

 - Bunkerekben kívánják megőrizni a haszonnövények biológiai sokféleségét Világgazdaság ONLINE tovább   Ma  -2008-02-26 - hivatalosan is átadják a norvég Spitzbergákon azokat a bunkereket, amelyek a világ minden tájáról fogadják majd a haszonnövények magvait. A biológiai sokféleség megőrzésére szánt létesítmény felavatásán az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök vágja át a szalagot. Az Északi-sarktól mintegy 1100 kilométerre lévő sziklás szigeten olyan magasságban alakították ki a bunkereket, hogy azokat a légkör felmelegedése esetén se borítsa el a tenger. Az adott helyen természetes körülmények között mínusz 18 fokos hőmérsékleten tudják tárolni az ott elhelyezni kívánt mezőgazdasági hasznosításra alkalmas 4,5 millióvetőmagféleséget, és azok különösebb beavatkozás nélkül is eltarthatók akár tízezer éven keresztül. -Megnem erősített infórmáció szerint a legnagyobb beruházó itt is a MOSANTO

Monsanto Magyarország:Biotechnológia

A géntechnológiai fejlesztések 1980 körül indultak az Egyesült Államokban. A Monsanto néhány kiemelkedő szakembere (Rob Horsch, Robb Fraley, Stephen Rogers) korán felismerte a géntechnológia jelentőségét és hamar meggyőzte az akkori vezetést arról, hogy a géntechnológia a jövő tudománya. A kutatók 1983-ra kifejlesztették azokat a módszereket, amelyek lehetővé tették a növények genetikai módosítását. Ezt követően több mint tíz évbe tellett mire az első genetikailag módosított (GM) növények 1996-ban köztermesztésbe kerülhettek. 1996-tól kezdődően rohamosan nőtt a genetikailag módosított növényekkel bevetett terület nagysága és 2005-re elérte a 90 millió hektárt, 2008-ra a 125 milliót. Ugyanakkor az elso tíz év alatt több, mint 400 millió hektár volt az összes vetésterület, amely Magyarország szántóterületének közel a százszorosa. Elsőként olyan fajták kerültek köztermesztésre, amelyek különféle agronómiai szempontból fontos tulajdonságokkal bírnak, mint a kártevőknek, betegségeknek való ellenállóképesség és a gyomirtószer tűrés. Az ebbe a csoportba tartozó első generációs genetikailag módosított növények száma ötven feletti. Ezek közül említésre méltó még a különböző növények vírus ellenállósága (burgonya, dohány, papaya, tök) és a burgonyabogár elleni védettség. A technológia jelenleg a szójában a legelterjedtebb, mivel 2008-ban a világ 95 millió hektárnyi vetésterületének több mint 70 százaléka genetilailag módosított volt. A szóját a kukorica követi jelentőségében, mivel 2008-ban a teljes 157 millió hektárból 24 százalék volt védett pl. kukoricamoly, gyapottok bagolylepke, kukoricabogár ellen vagy gyomirtó szer ellenálló.

2008-ban 25 országban, 125 millió hektáron 13,3 millió gazda foglalkozott genetikailag módosított növények termesztésével:

Forrás: Global Status of Commercialized Biotech/GM Crops: 2008, www.isaa.org

Az 2008-ig 13 éves, 700 millió hektáros elterjedés mellett nem fordult elő olyan egészségügyi, vagy környezeti probléma, amelynek jelentkezése tudományosan bizonyíthatóan összefüggésben lett volna a genetikailag módosított növények termesztésével.

A genetikailag módosított növények termesztésének kiemelkedő kérdésköre a koegzisztencia, azaz együtt-termeszthetőség. 2003. július 23-án az Európai Unió ajánlásokat (2003/556/EK) tett közzé a tagországokban kidolgozandó, a genetikailag módosított és hagyományos növények együttes termesztését lehetővé tevő szabályok megalkotásához. Az Unió az eltérő körülmények miatt nemzeti stratégiák kialakítását javasolta, amelyek összhangban vannak az Uniós alapelvekkel. Az EU kimondja, hogy a koegzisztencia nem biztonsági, vagy környezeti, hanem gazdasági kérdés. Az együtt-termesztés szabályainak megalkotásához az egyik fontos sarokpont az Európai Unióban meghatározott 0,9 százalékos jelölési határérték, amely szerint csak akkor szükséges genetikailag módosítottként megjelölni egy terméket, ha egy adott összetevőben hatérérték felett tartalmaz GM eredetűt. Jelenleg csak a kukoricára vonatkozóan szükséges a szabályok megalkotása, mivel az elkövetkező években más GM növény termesztése nem várható. A kukorica pollen viszonylag nagy méretű, ezért túlnyomó hányada a pollent termelő növény közvetlen környezetében szóródik szét. Nyugat Európában széleskörű keresztbeporzási vizsgálatok kerültek beállításra GM és hagyományos kukoricával az izolációs távolságok meghatározásához. A mérések eredménye szerint a keveredés mértéke 0,9 százalék alá csökkent már 12,6 méterre a bt kukorica táblától, még a legrosszabb esetben is, amikor a két tábla közvetlenül egymás mellett helyezkedett el. A spanyol gyakorlati és kísérleti eredmények bebizonyították azt, hogy a genetikailag módosított és hagyományos kukorica gazdasági szempontból biztonságosan termeszthető egymás közelében. A kapott eredmények bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan is, hogy nincs szükség különleges intézkedésekre a genetikailag módosított kukorica termesztéséhez. A spanyol és az ahhoz hasonló eredményt nyújtó francia és német kísérletek alapján legfeljebb 20 m izolációs távolság szükséges a genetikailag módosított és hagyományos kukorica tábla között, a 0,9 százalék feletti keveredés elkerüléséhez. A 0,9 % alatti véletlenszerű keveredés a biotermékek esetében is megengedett az Európai Uniós szabályozás alapján.

Vissza   Tovább