Meg sem közelíti a legtöbb sajtutánzat minősége és íze a valódi sajtokét - állapították meg az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület munkatársai. A szervezet élelmiszer-szakértője, Dömölki Lívia az InfoRádiónak elmondta: ezek a termékek tejzsír helyett kevésbé egészséges keményített növényi zsírt tartalmaznak, így kisebb a tápértékük is, csomagolásuk azonban alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

A sajtutánzatokat, amelyek növényi eredetű összetevőket, tejipari melléktermékeket is tartalmaznak, illetve csak növényi eredetű alapanyagokból készülnek, a XX. század második felében azért fejlesztették ki, hogy a tejérzékeny emberek is fogyaszthassanak sajthoz hasonló élelmiszereket. A gyártók persze hamar rájöttek, hogy ezek a termékek sokkal olcsóbban előállíthatók, így ma már a legtöbb üzletben a valódi sajtokkal egy helyen találjuk őket.

Bár a sajtutánzatok nem valódi sajtok, általában a vásárlók megtévesztésére alkalmas csomagolással látják el őket - mondta az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértője. Dömölki Lívia hangsúlyozta: arra szeretnék felhívni az emberek figyelmét, hogy olvassák el a sajtpultokban kapható termékek csomagolásán feltüntetett szöveget, abból ugyanis egyértelműen kiderül, hogy valódi sajtot, vagy utánzatot tartanak a kezükben.

A sajt ugyanis általában három összetevőből, tejből, oltóenzimből és esetleg sóból áll, az imitátumokban azonban a növényi zsír mellett van keményítő, tartósítószer, savópor és stabilizátor. A szakértő megjegyezte: a keményített növényi zsír nem tesz jót a szervezetnek, mivel transz-zsírsavakat tartalmaz. Kutatások szerint ezek nagy mennyiségben való fogyasztása elősegíthet a szívbetegségek vagy a diabétesz kialakulását.

Dömölki Lívia arról is beszélt, hogy a fogyasztóvédők a kiválasztott termékeket ízük, állaguk és a csomagolásukon olvasható információk alapján értékelték. Laboratóriumban azért nem vizsgáltatták be őket, mert tapasztalatuk szerint a gyártók az összetételt helyesen tüntetik fel a címkén.

Sokat elárul tehát a sajtnak tűnő termékekről az, ha a azok csomagolásán több sorban olvasható az összetevők listája, valamint ha sajtra utaló fantázianevet (sonkás kocka, Trapp Pista, Csízió) ad neki a gyártó - fűzte hozzá a szakértő.

2011. április 11. /penzcentrum.hu

A Kínában három évvel ezelőtt kirobbant melaminbotrány világszerte nagy visszhangot keltett. Akkor legkevesebb hat csecsemő halt meg a mérgezett tejportól, és több mint 300 ezren betegedtek meg tőle. Két éve januárjában halálra ítélték azt a férfit, aki 600 tonna mérgező tejport készített, és egy másikat, aki az értékesítést végezte. Egy harmadik, a közvetítő, életfogytig tartó szabadságvesztést kapott.  Most ismét botrány a kínai tejpiacon. Nitrittel szennyezett tej miatt három gyerek meghalt és harmincöt megbetegedett az északnyugat-kínai Kanszu (Gansu) tartományban - közölte pénteken a Hszinhua állami hírügynökség.

A hús tartósításhoz  -só helyett -  nitrites mérgeket  használnak  amelyet a tejbe szigorúan tilos keverni.

http://www.themeatrix.com/?video=2948648

Tovább -  Vissza