|
Az új Alkotmányból alaptörvény
„Fontos, értékteremtő munkán vagyunk túl" -Schmitt Pál Magyarország "Magyarország" elnöke
Az új (Orbán) Alkotmányt a 2011 április 25-én (Húsvét hétfőn) déli harangszó után írta alá Schmitt Pál köztársasági elnök a Sándor-palotában, a Magyar Közlöny 43. száma pedig, benne a Magyarország Alaptörvénye címet viselő dokumentummal, délután jelent meg. Az új alaptörvény 2012. január 1-jén lép hatályba. Ezzel a Fidesz 2/3 kormány teljes káoszt teremtett a Magyar Alkotmányozási jogrendben! A régi '49-es kommunista alapokon nyugvó 89-st elfelejtették hatályon kivülhelyezni, ezzel a világon egyedüliként fordul elő, hogy "Magyarország" államformájú Magyarországnak két alkotmánya van, lesz!
Több szakértő is felfedezett már hibákat az elfogadott új alkotmányban.
A bevezetőben, a Nemzeti hitvallásban érvénytelennek nyilvánított 1949-es alkotmány alapján fogadta el az Országgyűlés az új Alaptörvényt. A Nemzeti hitvallásban ez a mondat áll: "Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét". Az Alaptörvény végén olvasható záró rendelkezések 2. pontjában pedig ez: "Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el". A Független Hírügynökség által megkérdezett alkotmányjogászok szerint azonban ezt az ellentmondást nem sorolták az új Alaptörvény legkifogásolhatóbb pontjai közé.
Salát Orsolya alkotmányjogász arra a pontra hívta fel kedden a Független Hírügynökség figyelmét, amely szerint az alaptörvény rendelkezéseit a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni. Az ELTE oktatója szerint visszalépésnek tűnik, hogy avitt, monarchikus, rendi szabálygyűjteményeket kötelezően figyelembe kell majd venni. Persze lehet - mondta -, hogy csak a pozitív rendelkezéseket kell összhangba hozni a XXI. századi alaptörvénnyel, de nem tudni, melyek ezek.
Salát Orsolya szerint szintén többféleképp értelmezhetők például a legfelsőbb bíróságot, az ombudsmanokat érintő rendelkezések. Mivel az új alkotmány életbelépésétől, 2012. január 1-től a Legfelsőbb Bíróság helyére a Kúria lép, elképzelhető, hogy akár meneszthetik is Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnökét, akinek egyébként 2015-ig tart a mandátuma. Persze az is elképzelhető, hogy marad a pozíciójában, amelyet a kúria elnökévé neveznek át. Az új alaptörvény szerint a négy ombudsman helyére egy lép két helyettessel. Lehet, hogy a jelenlegi biztosok maradnak, csak átnevezik beosztásukat, de az is a lehetőségek között van, hogy a változás leváltást jelent - véli az alkotmányjogász. Salát Orsolya hozzátette: nemcsak a bizonytalan értelmezés a gond, hanem az is, hogy lecserélésük esetén a bírói és az ombudsmani függetlenség is megkérdőjeleződhető.
Kolláth György alkotmányjogász a Népszabadságnak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy januártól két alkotmánya lehet az országnak, mert a hatályba léptető rendelkezések nem szüntetik meg a jelenlegi alkotmány hatályát. Salát Orsolya erről azt mondta, hogy a probléma egy külön hatálybaléptetési törvénnyel orvosolható. Erre egyébként lehetőséget is ad a zárórendelkezések 3-as pontja - tette hozzá. Ez a következőképpen szól: "Az ezen Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés a 2. pont szerinti eljárásban, külön fogadja el." A zárórendelkezések 2. pontja - mint már említettük - az, amelyikben arról van szó, hogy az Alaptörvényt az annak preambulumában érvénytelennek mondott 1949-es alkotmány vonatkozó pontjai alapján fogadják el.
Forrás: Független Hírügynökség
Húsvéti állásfoglalás kérése alaptörvény-alkotmány ügyében
Tisztelt Köztársasági elnök úr!
Húsvét hétfőn Ön nagy valószínűséggel kézjegyével látja el a 2011. április 18-án, a magyar Országgyűlés által elfogadott „Magyarország Alaptörvénye” elnevezésű jogszabályt. Sokunk számára jelentett megnyugvást, hogy a hozott törvényt „Alaptörvénynek” nevezték el, mert ezáltal láttuk biztosítottnak, hogy hazánk visszatér a Történeti Alkotmány hagyományaihoz. Az utóbbi hetek, napok - elsősorban kormányzati-kormánypárti - kommunikációja azonban ismét elvetette a bizonytalanság csíráját a jogszabály elnevezése, minősítése kapcsán.
Mire is gondolok? Hazánk felelősen gondolkodó civiljeinek tekintélyes része vallja magáénak azt az elvet, hogy Magyarország Történeti Alkotmányának „rehabilitációja” jelentheti azt a jogi megnyugvást, amely az 1944. március 19-i német megszállással kezdődött, majd a szovjet hadsereg magyarországi jelenlétével illetve az azokat kiszolgálók regnálásával folytatódott egészen 1990-ig, az első szabadon választott országgyűlésig (majd utána néhány ciklus erejéig). Történeti Alkotmányunkat ebben az időintervallumban nem állt módjában Magyarországnak érvényesíteni, illetve az azt alkotó jogszabályokat alkalmazni. Az úgynevezett rendszerváltás utáni 20 év politikai elitjének nem állt érdekében, szándékában vagy módjában a több mint ezeréves jogszabály gyűjteményünket visszaállítani, erre mostanáig várni kellett. A Fidesz-KDNP kétharmados győzelmével ez az akadály elhárult, így megnyílt az út a polgári erők előtt, hogy az eddigi mulasztást bepótolják. A választások után a parlament neki is látott egy „új alkotmány” kidolgozásának, hivatkozva az 1989-es (de nevében még 1949. évi XX. törvény) alkotmány praembulumában megszövegezett ideiglenes mivoltára. Ez szerintem egyrészt helytelen kommunikáció volt, ez a jogszabály illegitim volt, mivel nem a nép által megválasztott képviselők szavazták meg, ezért erre hivatkozni az elmúlt néhány évtized történelmének sekélyes ismeretére vall.
2010-ben tehát Fidesz-KDNP vezetéssel összeült egy bizottság, mely feladata egy új alkotmány megfogalmazása volt. A médiában naponta hangzott el az „új alkotmány” elnevezés, míg el nem jutott az „alkotmányozók” elé az a civil javaslat, mely helyesbítené az alkotmány elnevezést alaptörvényre. E sorok írója is ezen az állásponton volt Zétényi Zsolttal egyetemben, aki számtalan helyen és alkalommal magyarázta el ezirányú téziseit. Úgy látszott, javaslataink meghallgatásra találtak, mert két hónappal ezelőtt arról döntöttek az immár alaptörvényt alkotók, hogy élnek a felkínált indítvánnyal, az új jogszabály neve Alaptörvény lesz. Politikusaink egy része hamar átállt erre a kifejezésre, többségük azonban a mai napig makacsul ragaszkodik az „alkotmány” szóhoz, ami nem alkalmas már az április 18-án elfogadott törvény megnevezésére. A közvéleményt ez a kommunikáció bizonytalanságban tartja, mivel nem tisztázott, hogy milyen fundamentális jogszabálya is van tulajdonképpen Magyarországnak.
Az Alaptörvény így fogalmaz:
„Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.” (Alapvetés, R. cikk, (1))
Ez látszólag tisztázza is az Alaptörvény legmagasabb rendű jogi státusát, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mi történt az Alkotmánnyal, van-e alkotmányunk? Az erre adandó választ bonyolítja a továbbiakban olvasható „alkotmány” terminus technicus, mely nem hogy tisztázná, inkább bonyolítja az Alaptörvény helyét a jogrendszerünkben.
Idézem:
„Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” (Szabadság és felelősség, I. cikk, (3)),
továbbá:
„alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját.” (Az Alkotmánybíróság, 24. cikk (2), (d))
Az Alaptörvény nem tisztázza az alkotmányos értéket, sem az Alkotmány viszonyát önmagával, az idézett cikkelyek fényében nem definiálja az Alkotmányt, mint jogszabályt követendő jogi normát, minek következtében nem várható sem a jog aktoraitól, végkép nem a jogban járatos állampolgároktól, hogy magukévá tegyék országunk-nemzetünk legfőbb törvényét. Ugyan sejtelmes utalás történik a Nemzeti Hitvallásunk cikkelyben a kisbetűvel szedett „történeti alkotmányunkra”, ugyanakkor az Alaptörvény nem tör lándzsát a közvetlen jogfolytonosság mellett. A „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.” utalás nem jogi érvényű, inkább udvarias visszatekintés elődeink jogalkotási munkásságára, valamint a „Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését” bejegyzés sem elégíti ki a jogfolytonosság követelményeit.
Tisztelt Köztársasági elnök úr!
Arra kérem, mielőtt aláírja Magyarország Alaptörvényét, tisztázza a jogalkotókkal, de elébb a média segítségével a magyar néppel, hogy a 2011. április 18-án elfogadott Alaptörvénynek milyen szerepe van az Alkotmány, hangsúlyozottan a Történeti Alkotmány rendszerében. Kérem, adjon világos útmutatást, hogy az Ön által aláírandó Alaptörvény része-e Történeti Alkotmánynak vagy azt felülírva helyeztetik érvénybe, valamint lesz-e területi hatálya?
Tisztelettel:
Törőcsik Attila
Polgár Info Cikket megtekintheti itt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
