A kiszivárgott WikiLeaks-iratok szerint rendkívüli módon izgatta az amerikai diplomatákat a rejtélyes magyarországi gázcég, az Emfesz tulajdonosi háttere, és az általuk idézett források Csányi Sándort, az OTP Bank és Hernádi Zsoltot, a Mol vezetőjét sejtették a vállalat mögött. A Mol nem kommentál, az OTP tagad.

/Arról nem szívárogtatak ki információkat, hogy az egész emfeszes történet, az olcsó (lopott) orosz gázra épült nyírtassi erőművel indult , valamint egy gáztározó építésével. Valahol az ukrán ordasok is benne lehettek, - mikor s amiért az oroszok elzárták a gázcsapot -  Az orosz gázcégnek sem volt mindegy, hogy ki fölözi le a gáztermelési profitjukat - tanultak a Kapolyi-féle  szovjet jóvátételre épülő orosz szén ukrájnában  villamosenergiává alakított bizniszből , (lásd: Aki a szovjet államadósságot kezelte)    Most már veszi, nem lopja...     EMFESZ- szemfényvesztés vagy jó üzlet, de kinek?  Magyarország 1 dollárért   Az Emfesz története a közép-európai energiaszektoré kicsiben   EMFESZ: Eltűnt 53milliárd után nyomoznak - Itt lenne az ideje az eltüntetett 63 tonna aranyfedezetünk után is vizsgálódni!/

A WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai táviratok közül több is foglalkozik a magyarországi energiapiaccal, például a korábban a Mol-részvényeket birtokló Szurgutnyeftyegaz tulajdonosi hátterével, a Gazprom esetleges befolyásszerzésével, az amerikai diplomaták Hernádi Zsolt Mol-vezérrel szembeni bizalmatlanságával. Az egyik elemzés szerint pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként 2007 nyarán bejelentette, hogy kész aláírni egy megállapodást Ukrajnával egy egymilliárd köbméteres kapacitású gáztározóról. A kormányfő az állami energiacég, a Magyar Villamos Művek érdekeit látszott képviselni, a szektor WikiLeaks-táviratban idézett ismerői szerint viszont a tározóból az Emfesz nevű cég húzott volna hasznot.

Az Emfesz fontos szerepet töltött be a magyarországi gázpiacon, miután 2004-ben piacra lépett, és 20 százalékos részesedésre tett szert a földgázforgalomból. A szabadpiacon értékesített teljes mennyiségnek csaknem 70 százalékát a cég juttatta el az ipari fogyasztókhoz, éves árbevétele pedig az elmúlt években 200 milliárd forint körül volt. A társaság által működtetett www.gas.hu oldalon keresztül megrendelhető szolgáltatás tarifája átlagosan 8 százalékkal volt alacsonyabb a közüzemi gázdíjnál. A cégről ugyanakkor az utóbbi másfél évben egyre több olyan hír jelent meg, hogy pénzügyi gondokkal küszködik, és idén januárban a Magyar Energia Hivatal fel is függesztette a működési engedélyét. Az Emfesz ügyfeleit szétosztották a szolgáltatók között, majd a hatóság visszavonta a cég engedélyét.

Az Emfesz tulajdonosi köre sohasem volt átlátható, ezzel több WikiLeaks-távirat is foglalkozik. Egy, az iparágban járatos, az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó, az amerikai diplomáciai táviratokban is idézett szakember szerint az amerikai politikusokat, diplomatákat évek óta érdekelte, hogy ki állhat az elmúlt években a magyar gázpiac ötödét uraló Emfesz mögött, ezért energiaipari szakértőket, cégvezetőket faggattak rendszeresen arról, hogy ki az Emfesz tulajdonosa. A frissen kiszivárgott táviratok egyikéből az derül ki, hogy egy, a magyar és régiós energiaszektort ismerő szakértő és más meg nem nevezett elemzők azt gyanították, hogy Csányi Sándor, az OTP Bank vezetője és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a kezdetek óta érintett volt az Emfeszben.

Meggátolhatta volna a Mol az Emfesz terjeszkedését?

"Konkrétumok sosem láttak napvilágot a valós tulajdonosokról, de éveken át tartotta magát a pletyka, hogy Csányi Sándornak és Hernádi Zsoltnak köze lehet az Emfeszhez" - kommentálta a WikiLeaks-táviratban szereplő állítást egy az energiaipart jól ismerő szakember az [origo]-nak. A WikiLeaks-táviratban idézett forrás pedig arról beszélt az amerikaiaknak, hogy több dolog is utalhat Csányi és Hernádi emfeszes kötődésére.

A táviratban idézett szakértő azzal érvelt, hogy a Mol segítette is az Emfeszt abban, hogy az megvethesse a lábát a hazai piacon, például akkor, amikor gázt vásárolt a frissen alakult cégtől. A távirat azt is megemlíti, hogy amikor a Mol 2006-ban eladta az E.Onnak a gáz-nagykereskedési üzletágát, akkor az OTP, illetve a Csányi Sándor kezében lévő vállalkozások együtt átszerződtek az Emfeszhez.

Az [origo] által megkérdezett egyik szakértő által idézett, meg nem erősített, és a táviratban sem szereplő iparági híresztelések szerint Csányi emfeszes érintettségét az egyik nagyfogyasztó cég vezetője is terjesztette, mert üzleti vitába keveredett a bankvezetővel. Egy másik, az [origo]-t tájékoztató forrás elmondása szerint az Emfesz tavaly decemberi csődje előtt egy olyan magyarországi bank adott hitelt a cégnek, amelynek vezetője jó barátságban volt Csányi Sándorral. Az [origo] által megkérdezett energetikai szakértők ugyanakkor azt mondták, nem igazán lehet konkrét, cáfolhatatlan információkkal alátámasztani, kik állhattak az Emfesz mögött és kik irányíthatták a működését. 

A Mol nem kommentál, Csányi tagad

Az [origo] megkereste az OTP Bankot és a Molt, hogy reagáljanak a WikiLeaks-táviratban szereplő, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt Emfeszben való érintettségéről szóló állításokra. "Csányi Sándornak vagy az OTP Banknak sem közvetlenül, sem közvetve nem volt és nincs tulajdonosi érdekeltsége az Emfeszben" - válaszolta az OTP Bank sajtóosztálya, a Molnál pedig közölték, hogy nem kívánják kommentálni a szóban forgó állításokat.

A zavaros hátterű Emfesz működésével foglalkozott 2009 októberében az Index.hu kétrészes cikke. Ebben egy, az Emfesz megalakulását jól ismerő forrást idézve azt írták, azért léphetett be a cég a magyarországi piacra, mert "a Mol vezetői belátták, ha nem tudod az ellenfeledet megölni, akkor támogatnod kell". Ez a cikk is említi Hernádi és Csányi érintettségét, mondván, gázipari körökben viszonylag elterjedt volt az a nézet, hogy a Mol és az OTP vezetői is érdekeltek voltak az Emfesz megjelenésében.

"A két cég elnökei köztudottan jó viszonyban vannak, és általában is szokás minden magyarországi üzlet mögé Csányi Sándort és/vagy Hernádi Zsoltot képzelni. Esetünkben a legendákat tovább táplálhatta, hogy állítólag Firtas (Dmitrij Firtas ukrán üzletember, az Emfesz korábbi tulajdonosa - a szerk.) azzal az indokkal nem adta el korábban az Emfeszt a Gazpromnak, hogy annak felét titokzatos, ám nagyon befolyásos magyar üzleti körök bírják." Az Emfesz vezetője, Góczi István erről az Indexnek azt mondta, határozottan állítja, hogy nincsenek magyar tulajdonosai a cégnek. A cikk szerint ugyanakkor a hazai tulajdonosi érdekeltségről szóló elméletet több körülmény is gerjesztette. Az egyik a már említett engedékenység, amit a Mol tanúsított az Emfesz bejövetelekor. Hiszen a cikk szerint akármennyire is tárgyaltak már a gázüzletág eladásáról, "az Emfesz kezdetben a Moltól vett el vevőket".

Az Emfesz magyar tulajdonosi kapcsolatairól szóló vélekedéseket az Index cikke szerint az is táplálhatta, hogy az Emfesz biztonsági vezetője Valenta László volt, aki korábban az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) gazdasági igazgatója, az első Orbán-kormány alatt Pintér Sándor belügyminiszter kabinetfőnöke volt, jelenleg pedig Pintér főtanácsadója. Pintér Sándor köztudottan jó viszonyt ápol Csányi Sándorral, korábban az OTP Bank igazgatóságának is tagja volt. Valenta azonban tagadta, hogy személye magyar tulajdonosra utalna az Emfeszben. "Minden pletyka ellenére annyit lehet biztosan állítani, hogy az Emfesz a legnagyobb magyar bankkal jó kapcsolatban van, és sosem volt gondja a Mollal sem" - derül ki a gázháborúról szóló cikkből.

Gazpromos vonal

Bár a tulajdonosokról minden kétséget kizáró információ nem jelent meg, a WikiLeaks-táviratban előkerül az a kérdés is, hogy kié lett az Emfesz azok után, hogy Dmitrij Firtas kiszállt a cégből. Az Emfesz ugyanis 2009 áprilisában az ukrán üzletember érdekeltségébe tartozó ciprusi Mabofi Holdings tulajdonából a svájci RosGas AG-hoz került. A RosGas 1 dollárt fizetett az Emfeszért, a tranzakciót követően hűtlen kezelés miatt nyomozás is indult (erről bővebben lásd a keretes írást a cikk alján). A WikiLeaks-táviratokban azt találgatják, hogy Firtas után nem az orosz Gazpromé lett-e a cég, még ha más neve is volt az új tulajdonosnak. A Gazpromot korábban is összefüggésbe hozták az Emfesszel, 2007 nyarán a Kommerszant orosz lap azt írta, hogy a Gazprom orosz állami gázipari mamutcég meg akarja vásárolni az Emfesz ötven százalékát. A Gazprom szóvivője azonban a Platts energiaipari hírportálon tagadta az orosz lap értesülését, amely szerint az orosz gázipari monopólium meg akarja venni az ukrán Dimitrij Firtastól az Emfesz-részesedést.

A WikiLeaks-távirat kommentárja a többi forráshoz hasonlóan zavarosnak minősíti az Emfesz-ügyet, és a távirat szerint "lehetetlen megmondani, mi áll az emfeszes események hátterében". A táviratból kiderül, hogy "valószínűleg a Gazprom vagy a társasághoz közel állók megtalálták a módját, hogy egyszerre tegyék ki Firtast a cégéből, növeljék az orosz jelenlétet a magyar energiapiacon, illetve üzenjenek Csányinak és Hernádinak". A kommentár szerint "kevésbé valószínű, de elképzelhető, hogy arról van szó: Firtas ezzel rejti el a saját folyamatos jelenlétét az átalakított Emfeszben. Idő kell ahhoz, hogy eldőljön, kik a nyertesek és a vesztesek ebben a csetepatéban".

 www.origo.hu