A szláv népek pontos etnikumát és nyelvét hevesen vitatják; különösen heves vitákat vált ki a szláv népek eredete, itteni lakhelyük, vándorlásuk útvonala és időrendje.

A pánszláv gondolkodók első hivatalos találkozójának 1848 júniusában Prága adott otthont (Első Pánszláv Kongresszus), ám a javában dúló szabadságharc korán véget vetett a konferenciának. A pánszlávizmus a későbbiekben sem tud erőteljesen érvényesülni. Az első világháború után ugyan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, de a következő évtizedekben ezek az államok összetartozásuk helyett széthúzásukról tettek tanúbizonyságot. Az egyik legelismertebb pánszláv gondolkodó, Jan Kollár nézetei szerint a szláv népek egyesülése a "gyengébb állam csatlakozik az erősebbhez" alapelven működhetne. Talán éppen ezért nem működött a cseh-szlovák közös államiság, és talán ezért hullott elemeire napjainkra az egykori Jugoszlávia. Lengyelországban a pánszlávizmusnak ugyan akadtak hívei, de a legtöbben -érthető módon- hallani sem akartak egy orosz befolyású szláv államról, miután az oroszok háromszor is részt vettek az ország feldarabolásában. Lényegében a pánszláv eszme a XX. század végére kudarcot vallott, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Az első világháború óta eltelt több mint 90 év bebizonyította, hogy a szláv népek inkább saját autonómiájuk kivívására használták a pánszláv eszméket, mint a közös államiság megteremtésére. - metapédia

Déli Szlávok: déli szlávok, szerbek, horvátok 600 táján az Odera és Dnyepper menti indoeurópai  szláv őshazából vándoroltak a Balkánra. Az, indoeurópai déli-szlávos történelemírói hallucináció! Először is ott vízi-gótok éltek, másodszor ezt a területet mintha germán őshazáként is megjelölték volna. A srb, hrvat önelnevezésükben a mássalhangzó torlódás a norvég nyelvre jellemző, azaz wiking. Wikingek a szlávok közt! Erre varrjon gombot valaki, de mivel félre van tanítva, nem tud. Ezért azt gondolhatja, virtuális történelmi nyomozás e részeredményre jutása is vizionálás. Nem mi magyarázunk félre! Világszenzációnak számító leletre bukkantak a régészek Zalavár-Várszigeten. A kerámia töredéken az ősi glagolita abc jelei láthatók. Eleve nagyon kevés a 9. századból származó glagolita emlék - folytatja a szakember, érthető lelkesedéssel. Figyeljünk csak rá: 9.sz. vagyis a kitalált 800-s évekből származó történelmi források nincsenek, de kreálhatók.  Döntő régészeti bizonyíték ez arra nézve, hogy  Cirill és  Metód Mosaburgban (Mocsárvár) járt, mint arról olvashatunk is Metód életrajzában. Több hónapot töltöttek itt Kocel udvarában, aki maga is megtanulta a glagolita írást. Ráadásul egészen pontosan keltezhető a lelet, 865-866 táján történhetett mindez .-zalai hírlap 2009. (Kocel a szlovák történelem egyik szereplője, Nagy Morvaország „Alsó-Pannóniai fejedeleme, Pribina fia. Édesanyja bajor nemesi családból való. Apja ugyan pogány volt, de őt már keresztényként nevelték„ vagyis lejött a majom a fáról evolúciós elmélet szerint!)

A horvátok a hunokkal jöttek, mint segédhad, még 400 táján. Azon nézet, hogy a fehér oroszok belorusszok testvérnépe elfogadható. Ugyanolyan ariánus keresztények, mint a hunok, az Atilla által alapított Dunai püspökség területén a Szerémségben telepedtek le. A gótírást Wulfila püspök alkotta 350 környékén a wiking runákra alapozta. Ezt az írást használták az ariánus keresztények. A vallás eretnekké nyilvánítása után a püspökséget 590-ben feldúlták, de a vallás hívei ereklyéiket is mentve elbujdokoltak az Adria hegyei közé. A boszorkányüldözést elkerülendő alakították át vallási liturgiájuk gót-betűs szövegét glagolita írássá, mint egy titkosírásként alkalmazva. Nos Attilához és a kereszténységhez hithű wiking „szláv”  horvátok így próbálták megmenteni a menthetetlen. Ezt a glagolitaírást később átvették tőlük szinté eretnekként üldözött bolgár bogumilok, kik az ősi kereszténységet (manicheizmust) gyakorolták. Ennek óriási jelentősége volt, mert segített megőrizni a népek identitástudatát a Balkánon átvonuló keresztes hadak és római pápák boszorkányüldözésével szemben. (Lásd Milorad Jankovics Omisi gályák) Egyébként a Balkánon pont olyan népirtást vittek végbe, mint a Római császárok. Cirillnek a glagolitaíráshoz semmi köze, őt elzavarták a környékről, de a bolgárokra és szerbekre azért rásózta még a betűit a 600-s évek elején. A bosnyákok és az albánok betűírása az arámi, majd a latin.

 A szerbek viszont tényleg egy kicsivel 600 előtt jöttek, a bolgárokkal, mégpedig azon viking törzs egyike lehetett, amelyet a Kazár birodalomból „adótartózás” miatt nem engedtek tovább. A népek „légyfogó papírjává” tett Kazár-birodalomból szerb, montenegroi/crnagra(wiking) szvárd(iráni alán) törzsek kitörve csatlakoztak a csúfos végű bolgár-hun-magyar (onogur/avar) törzsszövetséghez, akiket sokáig avarszlávoknak is neveztek. Lásd bolgárok. A szövetség szétesése után Kosovó-i völgybe fészkelték be magukat, hol ide, hol oda csapodva a történelem vérzivatarában az albán és bosnyákokkal. Ez lett később az etnikai konfliktusok oka is. Koszovót a szerbek a nemzetségük „bölcsőjének” tekintik.

Szlovénok(szorbok) v.vendek. A vend megnevezés határvidéken élőt jelent úgy mint a polje, és nem nemzetséget.  A szlovén nép keltáktól származtatja magát, magukat szorboknak nevezik. Kelta és nem szláv, hogy lehet ez? A római hódítások elől visszafele vonuló, Kr. e 279-ben a görög földön Delphoiig eljutó s ott vereséget szenvedő kelták egyik törzse, magát scordiscusnak(?) nevező csoportja a Száva torkolatvidékén telepszik le. Majd jóval később a balkáni scordiscusok (scordisci) döntő vereséget szenvednek a Scipio Asiagenus vezette rómaiaktól. Appianosz (Kr. u. 1–2. század) görög történetíró szerint a törzs túlélői a dunai szigeteken kerestek menedéket. Ez a mai Szerémségre vonatkozhat. Majd a későbbiek során a Dinári-hg. karszt hegyei közé költöznek át és ott túlélik a mindent elsöprő történelmi időket, egészen napjainkig

Románok, bosnyákok, albánok, a  szlávságba nem illő balkáni népek. Ezt a kis-Ázsiából származó Dél-kaukázusi etnikumot a történelemtudomány még ma sem tudja honnan eredeztetni, vagy nem akarják elárulni, pedig az etimológiából egyszerűen levezethető. Induljunk ki abból,,hogy a törökök nem véletlenül Ruméliának nevezték az általuk meghódított balkáni területet mely összecseng a románnal, Kaukázusi örmények korabéli és mai önelnevezése aramia. Egyes nyelvészek szerint az aromán nyelv más néven arumén, makedoromán vagy vlach nyelv beszélői elnevezésekéntarmãneascã, vagy armãneashce (örményecske) a Délkelet-Európában élő arománok önálló nyelve. Legközelebbi rokona a román nyelv. Saját magukat az arumân, armân, MakedonArmân, makedonRrămân névvel jelölik, korábban nevezték még őket, kucovlahoknak és karavlahoknak is. Karavlah=Karabak, Kaukázusi hegyvidék, ismert lehet a kaukázusi örmény-azeri etnikai fegyveres konfliktusból. Az ős-románok későbbi elnevezése vlah, amiből a középkori magyar nyelvben az oláh szó ered, a régi magyarban és a „délbalkániban” cincárok. Cincár az „öt” jelentésű tszintszi szóból származik (román cinci), ám ez nem bizonyított. Ám a hunok megjelenésekor, 400 környékén Bizánc által a balkánra telepített öt törzs neve fellelhető a korabeli feljegyzésekben: arumân,(makedón) armân(örmény-bosnyák) kucovlahoknak (oláh-román), karavlahoknak(albán), morlák (zsidó törzsről). Morlákra a Szerb-Koszovó medence folyója a Morva, vagy a Morava elnevezése a bizonyíték ahonnan az elnevezés,. /E névhangzás asszociálható az ú.m. armãnea/shce –cseh, vagy morja Morva-birodalomra, és bizony igaz, hogy a nagymorvabirodalmat egy Samo nevű kereskedő alapította, az örmény s zsidó kereskedő átvitel alapján, időbeni következtetések is ezt igazolják. A szerbek által elkergetet kereskedő áttelepül Karintiába, majd a Cseh-morva medencébe. Lásd csehek szlovákok, Nincs itt semmilyen történelmi kettősség csak egy szélhámos zsidó kereskedő család 1500 éves történelemformáló politikai ámokfutásának alaplerakása/ A morva, mrva viszont wikinges hangzású. De miért volt szükség e betelepítésre? Bizánc ellen fellázadt nyugati(vizi) gótok 378-ban a drinápolyi csatában Valens császárt legyőzték és olyan pusztítást vittek végbe a Balkánon, hogy Ammianus Marcellinus szerint „csak az eget s földet hagyták meg”. – ez az az időszak, mikor legelőször kettészakadt a Római birodalom keleti és nyugatira, Bizánc és Róma központtal. Bizánc a nyugati gótok Itáliába „küldése”után telepítette át a Dél-kaukázusi provinciákról a bosnyákok, albánok, románok, és nem görög makedónok őseit. E kaukázusi népek őseiket a dákokban és a trákokban, illetve az illírekben vélik. A mai románok önmagukat a  „római” jelentésű ruman névvel jelölik. A Bizánci Birodalom lakói ugyancsak „rómaiaknak” nevezték magukat és a román nacionalizmus ide kapcsolja az Dacia (Erdély) római provincia után a románok gyökereit. Erre csak egy gyurcsányi idezettel lehet reagálni „ …nagy szart mama!” Na ennyit a déli szlávokról, akik kelta, türk, viking, kazár(kaukázusi-kisázsiai) törzsek leszármazottjai.

A szerbek, Koszovó kérdésében most bajban vannak, mert az albánok, már 300 évvel korábban itt voltak, és akiket megérkezésük után szétkergettek, Persze a keresztes hadak vonulásának is köze volt a széthullásukhoz. Magyar forrásokban csak a tatárjárás után szerepelnek a románok, akik a meggyérített lakosság közé bepásztorkodták magukat. A Havas-alföldön jelennek meg először a besenyők közt, egy vélelmezhető azeritürk- besenyőtürk rokonítás kapcsán. Mai román politikai egyik elképzelése a moldáv-besenyők(kun) római-román rokonítás kapcsolat alapján Nagy Románia újjáélesztése.

Csehek, szlovákok: Az állítólag 1200-ban írt legenda szerint három szláv vitéz "Lech", "Czech" és "Rus" alapította a lengyel, cseh és orosz államot… melynek semmilyen történelmi valóságalapja nincs. Cseh-morva medence kelta és germán törzsek befolyási övezete volt. Leközölt genetikai felmérés eredménye szerint a lakosság génállományában több mint 50%-a ma is az,(„szláv”), 20%-ban „magyar”, a többi egyéb, értsd balti és wiking. A viszonylag eldugott földrajzi területre menekültek a megvert kelta boi-k, Vélhetően a i.e már a kelták voltak a terület első gazdái és a svájcihoz hasonlóan egy sajátos kultúra alakult ki, melyet a La Tenne kultúrának neveznek. A medence magyar elnevezését, bohémia, a boi-k után kapta, miután a rómaiak kiszorították őket Pannóniából. A Germán markomán törzs is szemet vetett e területre, mert itt haladt át a római borostyán út. Néha betörtek ide más germán törzsek, mint pl. a vandálok, de a történet onnantól válik érdekessé mikor Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. Az első államszervezet Csehország területén Szamo fejedelemsége volt, amely az avarok hatalmát volt hivatott ellensúlyozni. A fejedelemség Szamo 658-as halálát követően felbomlott - wikipedia. Az évszámok legalább korrektek, de ez a történet így hazug. 5. században a hunok jelennek meg, továbbá megjelenésükkor a germán is cseh-morva területről törnek É-Itáliára.  A 6. sz. elején pedig a germán helyett wiking longobárdok vonulnak a cseh medencébe, onnan 540-ben a markománnok elől Pannoniába, majd 568-ban É-Itáliába. És megint itt van ez a Samo! Mit ír róla a wikipédia? Szamo király (? – 658) egy feltehetőleg a mai Franciaország területén született frank – más forrás szerint Karintia-i kereskedő volt. Először fogta össze a szláv törzseket, és alakított kezdetleges államot a mai Cseh-Morva medence területén Szamo Fejedelemsége néven (623-658), amely az első szláv államkezdemény lett, amelyet azonban leginkább csak törzsszövetségként érdemes elgondolni. A  frank Fredegar Krónika szerint - mely a 7.sz.-ban keletkezett és szinte egyedüliként említi a Morva államot  - Szamonak tizenkét vend felesége, és tőlük 22 fia, (fiai lehettek Mojmir és Szvatopluk) 15 lánya volt, de frank kereskedők kifosztása és megölése miatt hamar ellentétbe került a Frank Birodalommal, többször vezetett fosztogató hadjáratot a keleti-frank Türingiába. Őket is nevezhették a kortársak avaroknak, akik rabló-hadjáratokat vezetek a keleti frankok ellen és Pannoniába. Van is erre történelmi feljegyzés hunoknak nevezik magukat  hogy féljenek tőlük. A türingek hadat is vezetek a morvák ellen, de állítólag vereséget szenvedtek. Ez is egy bizonyítéka, hogy Pannónia sohasem lehet a frank Nagy Károly provinciája. Samo karintiai származása hitelt érdemlőbb, mert ma ausztriai Karintia területe volt a Római kori borostyánút vámszedő területe, amelyet a hadak útvonalává vált területről áttettek a vámszedők a Cseh-morva medencébe. Itt hozta létre a kor zűrzavarában rabló fejedelemségét a szélhámos izmaelita Samo, kiáltotta ki magát a szlávok királyának, a germán markománok és szedett vetett néptöredékek közt. A kelta boi-k a germán svábok közé - ma Bajor-sváb medence - menekültek, akiket ott szorboknak is neveznek, vélhetően ők a bajorok. Déli testvérük a szlovén-szorbok, innen a szlovén és szlovák kamu szláv kettőség. Szlovénok mondják, hogy a szlovákok tőlük lopták a szlovák nevet. Lényegében a szlávnak titulált Morva állam egy markomán germán törzsszövetség egy izmaelita királlyal, akit a keleti-frank szövetséges erők azért csak kivernek a cseh medencéből, létrehozva ott egy germán, keleti frank őrgrófságot 653(863)-ban. Ezzel meglapozták az első cseh uralkodó dinasztiát a Přemysl-házat, amely1306-ig irányította Csehországot, ezért "cseh Árpádoknak" is szokták őket hívni. Přemys név lengyeles hangzású, a baltikumi részről származó litván törzsi vezetői név ez inkább, ugyanis ott végződött a borostyán út, és így keveredhettek ide.

 Szamo utódainak egyik ága a Mojmirok keletebbre húzódtak az ú.n. Nyitrai fejedelemségbe. Jan Slota és szlovák nemzeti pártja ezt tartja ősszlovákiának, melyről a csehek örömest lemondanak a szlovákok javára. Nagy Morvaországnak, rablóportyáik területét jelölik, holott csak kiskirályság egy zsoldossereggel. (Ez már kabaré és nem történelem!)  Morva állam nagyságához tartozik még, hogy a markománok nem az állítólagosan behódoltatott Pannoniára, hanem az Svájci-osztrák Alpok hegyei közé húzódó népekre, a szétzilált keleti gótokra támadtak. Ott telepedtek meg, ma nyugat Ausztria. Morva rabló-hadjáratok nyomát jól őrzik az előlük elásott, Pannoniában feltárt korabeli kincsek. A „hogyan kell elbánni egy kufár zsidóval”, magyarok bejövetelkori Szvatoplukos legenda ténnyé válhat, ha Árpád fejedelem bejövetelét 896 helyett 698-ra fordítjuk. -670 körül nagy változás figyelhető meg a Kárpát-medence temetőinek régészeti leleteiben. Ezek az általánosan elfogadott vélekedés szerint az ún. „kései avaroktól” származnak, de a régészek nevezik őket a „griffes-indások népének”, mivel fő díszítőelemeik a griff és az inda volt. Egy onogur-bolgár betelepedési hullám tényét a 670-es években már elismeri a történettudomány. László Gyula szerint ez a gyors változás a temetkezési szokásokban egy másik, nagyszámú nép bevándorlásával magyarázható, amelyet ő a magyarság első betelepedési hullámával azonosít, vagyis a kettős honfoglalás-elmélet első hullámával. Azonban ez már a második, mert az első 580-600?-ban lehetett, az onugor-bolgár/avar/ szövetség, Bizánc fortélyoskodásával, lásd bolgárok. Ne feledkezzünk el a történelemhamisításról! 699 után 900 következik!  

Térjünk vissza a Svájci-osztrák Alpok hegyei közé. Itt található ugyanis a Habsburgok sasfészke, Habisburg azaz a héjavár. A markománok itt verték le a keleti gótokat, akik később fellázadnak új uraik kegyetlenkedése miatt. Lásd Tell Vilmos történetét. (Svájc egyes településein fellelhető szkíta-hun-magyar népi (tulipános)motívumokat a k-gótok vitték be)  A kevéske feljegyzés ellenére is képbe illik Samo úgy karintiai mint nyugati frank eredete. Az alemman eredetet a frankok a keletről érkező germánt értik, és ebbe a markomán-morva-morlja elnevezés beleillik. Az eredeti alemanokat már rég száműzték a frankok Ibériába.  A Habsburg név a 11. században ragadt az alemann (értsd markomán/morva) eredetű családra, mely  Európa történelmének egyik legnagyobb uralkodói dinasztiája. A család Habsburg vagy Habichtsburg váráról (`héjavár`) kapta a nevét, amelyet 1020-ban Werner strassburgi (ma Strasbourg, Franciaország)- keleti frank - püspök és sógora, Radbot gróf építtetett a mai Svájc területén, az Aar folyó mellett fekvő Aargauban. Feltehetőleg a család legrégebbi ismert őse, Radbot nagyapja (Gazdag) Guntram volt az, aki 950-ben fellázadt I. Ottó német király ellen. Radbot fia, I. Werner (megh. 1096) már a Habsburg grófja címet viselte, unokája III. Albert (megh. 1200 k.) pedig Zürich grófja és Felső-Elzász tartománygrófja volt, stb.-Habsburg dinasztia eredete. Vajon ha IV. (kun) László Árpád-házi magyar király tudja ki I. Habsburg Rudolf őse, akkor is támogatja a cseh koronáért II.Ottokárral vívott harcban, a második morvamezei csatában? (Dürnkrut 1278)

Lengyelek, ukránok, fehéroroszok, oroszok

Egyes nézetek szerint Lengyelország mai területének egy része a szlávok őshazája is egyben. Ezen a területen formálódtak a nyugati szlávság csoportjai a lengyelek, Elba menti szlávok, pomeránok, stb. Jó rendben! Csak itt a baltikumi vizigótok éltek, úgy 300-ig,  majd a protogermánok.A  ny-gótok a hunok megjelenésekor menekültek innen a Római birodalom balkáni területére. A pomeránok pedig protogermánok, akik nyugati germánok, és keletre vándoroltak még i.u. 1-2. sz.-ban, keveredhettek a livon v. litván balti törzzsel. Nevezik őket vendeknek is, mert határvidéken elkülönülten élnek. Megint ennyit a kitalált szláv őshazáról! De a lengyel történészet-írók is hülyítik népüket, aláhúzva!: Az Odera, Bug, Kárpátok és a Balti tenger övezte területen éltek azok a szláv (lechita)(minden bizonnyal balti törzsekről van szó) törzsek, amelyek a lengyelek ősei voltak. A X. században kiemelkedtek közülük a wi¶lanok, (Krakkó) és a polánok (Gniezno), a század végére ez utóbbiak egyesítették a lechita törzsek többségét. A legendás ősök után nevezték vezetőiket Piastoknak. A polán névből származik a -Polska- Lengyelország lengyel neve.>>Kr.e. az utolsó évezredekben kerülhetett sor azoknak az indoeurópai törzseknek a különválására, amelyeket a szlávok őseinek tekinthetünk. A szaktudósok az Odera-Visztula, illetve az Odera-Dnyeper határolta területen vélik megtalálni a szláv őshazát. A Biskupin közelében, meglehetősen jó állapotban fennmaradt Kr.e. 500-400-ból származó település lakosainak száma megközelítette az ezret. A leletek viszonylag fejlett földművelés és kertgazdálkodás nyomait bizonyítják, a házakat, utcákat szabályos földsánc övezte. A római térképeken a Kr.e. II. évszázadban Calissia (a mai Kalisz) a "borostyánút" fontos állomásaként jelenik meg  A szlávság nagy csoportjainak szétválására időszámításunk utáni IV-VI. században került sor, a következő évszázadokban zajlott a nyugati szlávok osztódása, különváltak a csehek, luzyczanok és az északnyugati szárny az ún. lechiták, a mai lengyelek (a lechita, vagy a lędzian törzsnévből ered a magyarban használatos "lengyel" népnév). A IX.-X. századra több tucat törzsi szerveződés jött létre, ezek közül emelkedtek ki a wi¶lanok és a polanok.  –Lengyel köztársaság Budapesti nagykövetségének honlapja. Az akadémikusok kisagyát homály fedi, éppúgy a lengyelek, mint az ukránok eredetét illetően. Talány és találgatások vannak, különböző szláv teóriáikat sorra döntik le régészeti leletek. Ilyen pl az Ukrajnában talált rovásos hun övcsat, rajta a hun miatyánkkal. De nézzük kik voltak itt előbb. A szarmaták, akik állítólag iráni… A frászt, csak átvették az Európába érkező kelták kultúráját (lásd kelták) majd kiszorultak a Kárpát-medencéből, ahol türk-hun és a balti litván s gótok közt elkeveredtek. A szarmaták ókori nomád törzs volt, a szkíták közeli rokonai. Valószínűleg leszármazottai a Hérodotosz által említett szauromaták-nak. A szkítákhoz hasonló iráni nyelvet beszéltek, bár kultúrájuk nem mindenben egyezett meg az övékével – ezt a különlegessé vált kultúrát azonosíthatják avarként is. A szarmaták is a hun törzsszövetség része volt, mely Attila halála után visszaállhatott egy vagy kettős fő irányító fejedelmi rendszerbe. Ez jellemezte a dentű-magyar szövetséget is. Lengyelország neve lengyelül Polska, az elfogadott etimológia szerint a név végső gyökere a pole („mező”) szó, illetve az ebből származó polanie, amely annyit tesz, hogy „a mezők lakói”. de jelent kulacsot vagy kelyhet is. A magyar nyelvben használatos „lengyel” szó eredete a lendo („irtásföld”, „szűzföld”) szó lendzsan származéka lehetett (azaz „irtásföldön élő ember”), amely az ómagyar nyelvben még lengyen alakban szerepelt. Ma Podóliai-hátság mely Lengyelországtól (Krakkó) Ukrajnáig (Kijev) terül el. Ettől délre esik, a korabeli feljegyzések szerinti magyar Etelköz, mely meg is nevezi a folyókat: Szeret, Prut, Dnyeszter, Bug Dnyeper. Két nemzetség a lengyel mely mezőn és a magyar mely a folyók közt él. Lehet, hogy innen a „lengyel magyar két jó barát” mondás? Innen keletre Kijev a wikingek által alapított kereskedő város, -- itt nevelkedett Árpád fejedelem - illetve Levédia, mely hun ősterület, tovább menve az Ural déli lábánál az avar-bolgárok, és a Kazár kaganátus, majd még keletebbre a Kusán birodalom az Aral tó mentén.  Ez volt a hun Attila király hagyatéka keleten, melybe, ahogy mondani szokták „ beleköptek a levesbe” a bolgárok, mint nyugaton a germánok. A fellázított bolgárok egyik része az ujgurok őse a Kusán-birodalomra rontott, ezzel kimozdítva a szkíta besenyőket és az úzokat, kik könnyen átjutottak a kazárokon, mert akik megvédték volna az askenázi izmaelita uralkodókat, azokat leverték korábban a bolgárok, vagy kivonultak a kaganátusból.  Az állattenyésztéssel foglalkozó lovas törzsek szövetsége, a kusánok – európai történelmi források a 6-7. sz-tól említik - eredetileg erős ősi anyaisten hitűek, és ebbe a hitbe beleillet a Nesztoriánus (szír, asszír) keresztény hit, mely állította, a második isteni személy úgy lakozott az ember Krisztusban, mint valami szentélyben. Máriát ennélfogva nem nevezhetjük Istenanyának, hanem Istenszülőnek. (Vannak azonban olyan publikált vélemények, mely szerin a kusánok buddhisták, de azok nem ezek a türkök és még az 1100-ban innen kijövő „kelyhes” kunok sem azok!) Nesztorioszt a 431-ben megtartott Efezusi Zsinaton elítélték, megfosztották pátriárkai hivatalától, majd száműzték, a hitet eretneknek nyilvánították. Azt történt, mint a hunok, gótok esetében Arianusz püspök ariánus kereszténységével. Ennek azért van jelentősége, mert, a lengyelek és a besenyőktől gyökereztetett csángók is erősen Szűz Mária hitűek, minket, magyarokat nem is említve. (Számos elemzés és korai feljegyzés összemossa az úzokat, besenyőket és kunokat) Tehát az elűzött szkíta törzset, az úzokat türk és hitbéli testvérnépként fogadták a lengyelek ősei és a hun-magyarok. Mivel befogadott (békésen behódolt) nép volt, beolvadt e népek testében. Etimológiai nyomuk megtalálható mind a magyar, lengyel az ukránokéban. A szarmatáknak - nem vettek részt a hunok nyugat-európai etnogenezisében - Hadseregük kizárólag lovasokból állt, a páncélt viselő és nehéz dárdákkal felszerelt törzsfőnökök és kíséretük mellett a közrendű harcosok íjjal harcoltak., tehát ők adták a későbbi nemséget a lengyel és az ukránok esetében, az úzok pedig más balti és kazár kisebb néptöredékekkel együtt a nemzettestet.  Azúzok vagy oguzokat arabforrások említik Ghuzz, Guozz neveken, saját „türk” nevük (gok-oguz), kök-oguz amelynek jelentése: ’kék oguz’ vagy ’égi oguz’ a magyar fehérként említi. Geórgiosz Kedrénosz, a 11. század végén élt görög író hunoknak nevezi őket, feltehetően azért mert ugyanarról területről léptek a történelem szinpadára. A krónika 1000 utánra tesz megjelenésüket, de minden bizonnyal már Árpád népének egyik törzse lehetett. Lásd még a fehéroroszoknál. A lengyel történelem iróniájához tartozik, hogy e kettős szkíta gyökerű lengyel népet mégis egy balti litván törzs vezetőjeI. Mieszko (930-990) személyében – szarmata-úz kompromisszumként - szervezi először államformává. -"Dagome iudex" néven ismert oklevél. Mieszko nevet csak később kapta, a korabeli források Mesco, Misico, Mesico, Msko és ezekhez hasonló neveken említik. A germán törzsek megfogyatkozásával, a Balti-tenger partjáról előnyomuló nép a litvánok vezetői adják  - germán nyugati frank békejobbjával, a Premysl cseh királydinasztiát, mely később lengyel királyt is ad  a lengyel Piast uralkodó nemzetséget. Tehát ad alapja „egy germanológusnak illik litvánul tudni” /Érdekes, cseh esetben szláv, míg a lengyelnél normann wiking államalapító fejedelemként említi őket a tankönyv./  Felveszik a nyugati kereszténységet, később a germán pomeránokkal lépnek szövetségre a Német-római császárság ellensúlyozására. Cseh, litván és magyar királyokat ültetnek a lengyel trónra, de időnként Boleszlávok is feltűnnek a korona alatt. Legnagyobb kiterjedését 1385-ben, a krewói egyezmény értelmében Lengyelország és a Litván Nagyfejedelemség között létrejött a lengyel-litván unió alatt érte el. A két ország együttes területe 1,1 millió km²-t tett ki és beletartozott a mai észak-Ukrajna is. A kor egyik leghatalmasabbá vált államát, aztán belső lengyelellenes érdekek sikeresen szétzilálták, sőt a történelem folyamán többször eltüntették a térképről, Ukrajnával együtt. A mindkét népnek szkíta-türk gyökerei vannak, azonban a lengyelek germán, míg az ukránok wikinggel (kij, ant,) keveredtek.

Fehérorosz, ukrán terület, Podóliának központi városa É-keleten Kijev, mely wiking alapítású. Podolia szétválik, keleti és nyugait. Nyugat lesz lengyel, kelet a wiking-úz területet  „a poljánok, akiket mostanság ruszoknak neveznek” megszervezik Kijev központtal a Dnyeper középső folyása menti törzsszövetségüket. Az Óorosz-állam megalakításának első történelmi eseményét az antok törzseiből álló polján fejedelemség és Kijev alapítása(550) fémjelzi, mely következtében az orosz népnév elterjed- Nyesztor krónika. Egy névtelen szír krónikás említi a„rosz” népet, a hősök népét, akik Kijev alatt a Dnyeperbe ömlő Rosz-folyó medencéjében élnek, kik szembe állnak az északibb nomádokkal. Ebből kiderül hogy a jószomszédi viszonyban lévő wiking tőrzs neve ant, akik kereskedtek Kis-Ázsiával és új törzsszövetségek köttetnek a térségben. Vajon kik lehetnek az északi nomádok?  A „finnugorok”: karélok, csúdok, észtek, cseremiszek, zürjének mordvinok, soumik(finnek) akik a finnugorelmélet-tanítás szerint  Magna-hungáriából genetikai rokonaink, de valójában a Káma vidékén élő feketehunok-avar(aur-ogur)-bolgárokkal való nyelvcsere megtörtént. A magyarok kivonulása után az új kijevi rusz-úz szövetség „nyelvújítással” kapott neve a fehérúz-rússz-ból a fehérorosz nevet kaphatta. anno ma Ukrajna. De a kij(ev) jelentése is „égi” mint láttuk az úz szónál.  A „finnugor” balti népek leveréséhez behívtak normann wiking  warég és liv törzseket, akik levervén az északi nomádokat. Rurik nevű vezérükkel létrehozták 900 környékén Novgordi fejedelemséget.  Dinasztiája, mely rövid időn belül elragadta a fehérorosz északi területet is, ezer évig uralkodik Oroszországban, miközben keresztes testvérháborúkat vívott svéd-lív, litván és német  „hittérítőkkel.(Lásd Jégmezők lovagja) A kijevi fejedelemség déli, ukrán részét később türk törzsek, besenyők, kunok, vették birtokukba, majd a belső-ázsiai mongolok. A maradék fehérrussz é-nyugatra húzódott és hol a lengyel, hol a litván hatalmakat erősítette. Tehát a belorussz szkita-wiking, míg az óorosz- óorosz?- wiking-finnugor gyökerű.

Kijevi fejedelemség 550. Podolia: úzok 650 körül, 690 szétválás- Lengyel-ukránra. Kijevi szkita(úz)-wiking( ant,,varég) szövetség – fehéroroszok születése.  Wiking-„finnugor” háborúk. 900 novgorodi fejedelemség - Oroszország születése.

A világ történészei az antokból eredeztetik az oroszok, fehéroroszok és ukránok ószlávjait, a vendekből a nyugatra vándorolt nyugati szlávokat a lengyel, cseh és szlovákokat, a szklavinokból a délszlávok őseit. A Szovjetunió nagy vezére, maga Sztálin által elfogadott, 1936-ban íródott Új Szovjetunó történetében a Van tó mellett i.e. 900-590-ig fennálló Urartu államról úgy írnak, mint a szocialista nagyhatalom első ősi szláv államalakulatáról. 1848-ban kitalálták a pánszlávelméletet. Tényleg léteznek szláv gyökerű szláv népek? Ha igen akkor hol, honnan és mikor jöttek, na és persze hol vannak, mert ez idáig minden szlávelmélet megbukott olyan szinten, mint az indoeurópai eredet.

 A „szlav” jelző kifejezést 3féleképp értelmezhetjük. 1. a „hunza” „ember kinek arca (orcza – orszák /ország/ oroszlán) van”  után, „szlavus” „kinek van szava” tehát hiteles ember. A Romaiak által említett Slavusok nem törzs, csak minősítő jelző 2.Vallási oldalról, Ortodox= pravoszlav – igaz szavú, hitű, tehát igaz, egyenes ember. 3.Izmaelíta tanítás szerint gój (barom), szolga (szlov, szlav)