A 67 évvel ezelőtti Kárpát-medencei magyarok ellen elkövetett háborús bűnökért, a  magyarirtások áldozataiért, az elszámolással még mindig adósak a szomszédaink mészárosai, de végre valami elkezdődött. Egyes vélemények szerint a-kár-térítést azonban izrael államnak kellene fizetni.

1944 őszén a zombori Kronić-palotában hónapokig tartott a pincébe zárt ártatlan magyarok megkínzása. Több ezer társával együtt, szörnyű szenvedéseket követően Mérey István szíjgyártó mestert is ekkor végezték ki. -kitekintő.hu 2012-jan 10. 

Mérey-Zagyva Emma 2007 júniusában kérte édesapja rehabilitálását, amiről a zombori körzeti bíróság 2007. november 25-én tárgyalt, és megállapította, hogy Mérey István ártatlanul politikai, ideológiai üldöztetés áldozatául esett.

A rehabilitálást követően Emma asszony precedens értékű pert indított a szerb állam ellen: az átélt fájdalom, félelem és megaláztatás miatti – nem anyagi jellegű – lelki traumák okozta károk megtérítését kéri, konkrét összeget is megnevezve.

Zagyva Emma határozott szándéka, hogy a szerb kártérítési törvény alapján családja elkobzott anyagi javainak visszaszerzéséért is pert fog indítani.

A 78 éves magyar asszonyt a per folyamán erkölcsileg, anyagilag és a szükséges jogi képviselet biztosításával is támogatja a Trianon Múzeum és a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk civil szervezet.

Két jobbikos képviselő kedden feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen az 1944-1945-ös délvidéki mészárlás miatt, amelyben több tízezer vajdasági magyar vesztette életét – jelentette be Apáti István és Szilágyi György.- MTI 2012.jan 10.

Az ellenzéki politikusok emlékeztettek rá, hogy az Országgyűlés tavaly december 30-án fogadta el az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a genfi egyezményekben foglalt fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések nem évülnek el, akkor sem, ha a bűncselekmény elkövetésekor a cselekmény a belső jog szerint nem minősült el nem évülő bűncselekménynek.

Apáti István hangsúlyozta azt is: a jelenlegi magyar törvények szerint nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmények esetében is eljárhat a magyar hatóság, ha a bűncselekmény nemzetközi jogba ütközik.

Szilágyi György leszögezte: ismeretlen tettesekkel szemben tettek feljelentést népirtás, polgári lakosság elleni erőszak, háborús bűncselekmény és emberiség elleni bűncselekmény miatt. “A Jobbik nem hagyja, hogy ezek a bűnök feledésbe merüljenek” – tette hozzá. A jobbikos politikus úgy fogalmazott, az is siker lenne, ha végre valóban feltárnák ennek az időszaknak a történéseit és megtalálnák annak a több tízezer magyar áldozatnak a tömegsírját, akik a mai napig ismeretlen helyen nyugszanak és legalább a végtisztességet meg lehetne nekik adni.

Szilágyi György felidézte: 1944. október 17-én a délvidékre bevonuló jugoszláv partizánalakulatokból alakult katonai hatóság katonai közigazgatást vezetett be a Vajdaságban, majd etnikai alapú, per nélküli, kollektív büntetőeljárásokat kezdtek, és korra, illetve nemre való tekintet nélkül végezték ki a magyar és német lakosságot a második világháborúban való kollektív bűnösséggel vádolva őket. Becslések szerint a délvidéki mészárlásban több tízezer magyar vesztette életét – tette hozzá.