Nehéz eldönteni melyik rosszabb. A jelenlegi embertelen módszer, ahogy a hormonnal és antibiotikumokkal agyoninjekciózott, genetikailag módosított kukoricával etetett állatokat a lehető legnagyobb haszon érdekében, gyorsított ütemben levágható, tehát fogyasztható állapotba hozzák vagy az őssejttel bélelt táptalajon növesztett vékony húscsíkok. Étvágygerjesztő, nem igaz?

A laboratóriumban, sertés őssejtek és ló embriókból nyert szérum segítségével előállított hús egyébként lüktet és rángatózik a növekedési stádiumban. A kívánt méret elérésekor, hasonló módszerekkel előállított zsírral összedarálva hamburgerszerű anyagot gyártanak belőle. A módszert a holland Maastricht Egyetem professzora, Mark Post fejlesztette ki, aki az Amerikai Akadémia a Tudomány Előmozdításáért (AAAS) előtt jelentette be eredményeit néhány napja.

Laboratóriumi hús a világ megmentésére!

„Októberben hozzuk nyilvánosságra a folyamat működésére vonatkozó információkat, amely segítségével kinézetre, tapintásra és remélhetőleg ízre is a húsra hasonlító terméket tudunk előállítani,” nyilatkozta Mark professzor.

A kérdés persze, hogy milyen ízűek a nagyüzemi húskészítmények? Nátrium-glutamát (MSG)? Vagy nátrium-nitrit (E250)? A laboratóriumi húskészítmények ízét könnyű lesz a hagyományos úton előállított húskészítmények ízéhez hasonlóvá tenni. Nem kell hozzá egyéb, mint néhány adalékanyag és ízfokozó, a nátrium-glutamát pedig lehet, hogy már eleve benne lesz a készítmény sejtjeiben!

Egyetlen hamburger előállításához 3000 darab, egyenként fél milliméter vastag húscsíkra van szükség. A szarvasmarhával ellentétben, ami két év alatt éri el a vágási súlyt, a laboratóriumi húst hat hét alatt állítják elő. Az eljárás egyelőre igen drága, de a tömeges gyártás természetesen mindent megváltoztat majd.

A fejlesztők szerint az új módszer előnyei a következők:

• Hatékonyabb módszer a növények hússá alakítására,
• Környezetkímélő,
• Humánusabb, mint az állatok levágása,
• Az egyetlen út, hogy a világ több húshoz jusson.

Persze a génmódosított élelmiszerekről is azt mondták, hogy a „világ táplálását” szolgálják. Bill Gates a genetikailag módosított élelmiszereket ma már „a mezőgazdaság csúcstechnológiájának” nevezi, azt jelezve ezzel, hogy a technológia a természet felett áll.

Laboratóriumi hús a népnek

Mindig szkeptikus vagyok, amikor azt állítják a technológia képes túlteljesíteni a természetet. Láthatjuk mire jutottak a genetikailag módosított növényekkel, vegyi úton előállított rovarölő szerekkel, vakcinákkal vagy az atomenergiával. A legtöbb esetben az új „tudományos módszereket” az emberiség megmentőiként harangozzák be és csak azután derül ki, hogy az eredmény igazi rémálom és sokkal nagyobb bajt okoz, mint a probléma, amit megoldani hivatott.

Természetesen csak idő kérdése, és valószínűleg a laboratóriumi úton előállított húsok génállományát is módosítani fogják, mondjuk az allergiás reakciók csökkentése érdekében. A modern gyorséttermi ételek megmutatták, hogy az emberek bármit képesek megenni, ha élelmiszerként adják el nekik. Lásd aChicken McNuggets példáját, ami ízletes vegyi anyagok és nagyüzemi módszerekkel „előállított” csirkehús keveréke.

Szóval, ha egy laboratóriumban különböző fajokból (őssejtekből, marhából, ogrékból és ki tudja miből-kiből) előállított hússzövet masszából képesek 200 forintos hamburgert előállítani az emberek meg fogják enni. Kit érdekel, mi van benne? Főleg ha hasábot és diétás kólát is adnak hozzá!

A laboratóriumi úton előállított hamburgert nyilván ügyes marketing eszközökkel harangozzák majd be: „Az egyetlen humán úton, erőszakmentesen, állatok lemészárlása nélkül előállított hús!” Igaz. De vajon hány ember hal meg hosszú távon az ilyen ételek fogyasztása miatt?

Rejtélyes támogató

Mellesleg az egész projektet egy titokzatos támogató finanszírozza, aki Post professzor elmondása szerint „jól ismert és igen gazdag személyiség és arról híres, hogy minden arannyá válik a kezében.”

Lehet találgatni.