Földvédelmi razzia kezdődik országszerte

Minden jel arra mutat, hogy az Orbán-kormány cinikus hozzászóláson kívül semmi érdemleges dolgot nem kíván tenni a magyar termőföld védelme érdekében – mondta Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője. 

A politikus felidézte a múltheti parlamenti ülésen Vona Gábor pártelnök által feltett „Akié a föld, azé az ország!” jelmondatú kérdést, melyre Budai Gyula államtitkár válaszolt. Magyar leszögezte, a kormánytisztviselő válaszában számos csúsztatás elhangzott, ez azonban nem maradhat megfelelő reakció nélkül.

Először, Budai szó szerint azt mondta, hogy a kormány a termőföldek tíz százalékát óhajtja megmenteni. Ez a mennyiség az, ami ma állami kézben van, mintegy félmillió hektár, a többi négy és félmillió hektár azonban magántulajdon, tehát egyértelmű, hogy ennek védelméről a kormányzó pártok egyáltalán nem gondolkodnak.

A szakpolitikus hozzátette, korábban történtek előremutató intézkedések, ilyen volt a Nemzeti Földalap felállításáról szóló törvény, mely rögzítette, hogy a magyar államnak minden esetben elővásárlási joga van termőföldre. Ezt a Jobbik is támogatta és a párt bizakodva várta a 2012-es költségvetés vitáját, ott azonban a nemzeti képviselők csalódva tapasztalták, hogy a kormány semmilyen forrást nem biztosított az ilyen típusú ingatlanszerzésekre, éppen csak a működési költségeit képes fedezni a Földalap. Budai azt is elmondta, hogy eddig 131 hektárt volt képes megvédeni az állam, ez a terület még egy dunántúli falu határát sem teszi ki - mutatott rá Magyar.

A képviselő azt is hangsúlyozta, hamis állítás Budai részéről, hogy a 2014-ig meghosszabbított földvédelmi moratóriumot a Fidesz-kormány harcolta ki. A valóság ezzel szemben az, hogy az uniós csatlakozási szerződés hét év moratóriumot írt elő, melyhez társult egy három éves meghosszabbítási opció, amely lehívható volt.

Magyar Zoltán a zsebszerződések felülvizsgálatának ütemét is kifogásolta, hiszen az államtitkár által adott adatok azt mutatják, hogy mindeddig tizenegyezer hektár tulajdonviszonyát vizsgálták meg. Ha ez ilyen ütemben halad tovább, 2014-ig az állami földek mintegy öt százalékát fogják megfelelően átvizsgálni, noha az eredeti ígéret kormányzati részről az volt, hogy a teljes területet átvilágítják.

Mindennek a tetejében Budai Gyula egyetlen szót sem szólt a spekulánsok földszerzéséről, illetve a helyi családi gazdaságok ellehetetlenüléséről, a kijelentésekből pedig világosan látszik, hogy a következő választásokig a kormányzat már semmilyen törvényt nem óhajt megalkotni, mely a magyar termőföldet megfelelő védelemben részesítené – jelentette ki a honatya és hozzátette, cinikus volt az államtitkár azon kijelentése is, hogy álljon elő a Jobbik egy jobb ötlettel, mivel elvben a Fidesz-KDNP pártszövetség alkot kétharmados kormányzati többséget, nem a Jobbik.

A radikális párt ennek ellenére konstruktívan áll a probléma megoldásához – szögezte le Magyar Zoltán és hozzátette, a Jobbik a közelmúltban a Dunántúlon lefolytatott földvédelmi razziáit kiterjeszti az egész országra és a termőföldterületeket mindenhol megvizsgálja, valamint a kétes szerződések és tulajdonszerzések tényét is összegyűjti, s jelzi egyben az illetékes minisztérium felé, továbbá nyilvánosságra is hozza a szóban forgó területek tulajdonlapjainak adatait is.

Csanádi Gábor Ferenc – barikad.hu

356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól
 
A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében, továbbá a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
 
A földhasználati nyilvántartás tartalma1
 
1. § A földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisban rögzített, az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető földhasználati lapból, továbbá okirattárból áll.
 
2. § (1)2 E rendelet alkalmazásában földhasználó: az érvényes földhasználati jogcím, illetve tulajdonjog, haszonélvezeti jog, vagyonkezelői jog alapján a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 25/B. § (2) bekezdésében foglalt mértékben termőföldet használó magánszemély, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet.
 
(2) A földhasználati lapon kell nyilvántartani a földhasználó használatában álló, a körzeti földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) illetékességi területén lévő valamennyi termőföldet, illetőleg mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet (a továbbiakban együtt: termőföld) - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket - településenként, a helyrajzi számok emelkedő sorrendjében, belterület, külterület csoportosításban.
 
(3)3 A földhasználati lap a földhasználóra és az általa használt földterületre vonatkozó - a 4. §-ban és az 5. §-ban meghatározott - adatokat, továbbá a nyilvántartást vezető földhivatal megnevezését, a nyilvántartásba történő bejegyzés, a nyilvántartásból való törlés és a nyilvántartásban végzett módosítás iránti bejelentés iktatásának időpontját, a nyilvántartásba történő bejegyzésről, a nyilvántartásból való törlésről és a nyilvántartásban végzett módosításról szóló határozat számát és meghozatalának időpontját, valamint a használt földterületre vonatkozó jegyzet rovatot tartalmazza.
 
(4) Az okirattár a földhasználati bejelentési adatlapokat, a földhasználati szerződéseket, továbbá a nyilvántartásba vétellel és az adatszolgáltatással kapcsolatos más okiratokat tartalmazza.
 
3. § A nyilvántartásbavétel során minden földhasználó számára, földhivatalonként külön földhasználati lapot kell nyitni, amelyen a földhivatal nevét is fel kell tüntetni.
 
4. §4 A földhasználati lap I. része a földhasználó következő adatait tartalmazza:
 
a) magánszemély földhasználó esetén a természetes személyazonosító adatok, gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a gazdálkodó szervezet megnevezése,
 
b) lakcím, székhely (telephely),
 
c) gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjel,
 
d) magánszemély földhasználó esetén annak megjelölése, hogy a földhasználó családi gazdálkodónak minősül, továbbá a családi gazdaság nyilvántartási száma.
 
5. §5 (1) A földhasználati lap II. része - földrészletenként bontva - a használt földterületre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:
 
a) a település neve,
 
b) a földrészlet fekvésének (belterület, külterület, különleges terület) megjelölése,
 
c) a földrészlet helyrajzi száma,
 
d) a használat jogcíme,
 
e) a használat kezdetének és befejezésének időpontja, valamint időtartama,
 
f) a használt terület mértéke (hektárban, tízezred pontossággal),
 
g) a használt terület értéke aranykoronában (két tizedes pontossággal),
 
h) a használt művelési ág,
 
i) ha a földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerint alrészletekre bontott, a használt alrészletek jelei, művelési ágai, minőségi osztályai, valamint a használattal érintett terület nagysága (ha, m2) és aranykorona-értéke (AK),
 
j) annak megjelölése, hogy a földterület családi gazdasághoz tartozik, feltéve, hogy a földhasználati lap I. része a családi gazdálkodói minőséget tartalmazza, és a termőföld a családi gazdaság része.
 
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a földhasználati lap II. része tartalmazza a földhasználó által használt valamennyi földterület összterületét területi mértékben (hektárban, tízezred pontossággal) és aranykoronában (két tizedes pontossággal) kifejezve.
 
A földhasználati nyilvántartási eljárás6
 
6. §7 (1)8 A földhasználati nyilvántartásbavétel iránti eljárás (a továbbiakban: eljárás) a Tft. 25/B. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési adatlapnak (a továbbiakban: adatlap), a Tft. 25/B. § (3) bekezdésében meghatározott esetben pedig az adatlapnak és a hozzá csatolt szerződés eredeti példányának vagy közjegyző által hitelesített másolatának (a továbbiakban: együtt: szerződés) a földhivatalhoz történő benyújtásával (a továbbiakban: bejelentés) indul.
 
(2)9 A termőföld használatát az adatlap vagy az adatlap és a hozzá csatolt szerződés alapján kell nyilvántartásba venni. Az adatlap adattartalmát az 1. számú melléklet határozza meg. Az adatlapot a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendszeresíti, és azt közzé kell tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok hivatalos honlapján.
 
(3)10 Ha a bejelentő jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, az adatlaphoz csatolni kell
 
a)11 a keletkezést tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, törvényszék) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról kiállított hiteles másolatot vagy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak szerint kiállított, 30 napnál nem régebbi közjegyzői tanúsítványt és
 
b) az eredeti vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt, illetve ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírásmintát.
 
(4) Ha a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet nem csatolja a (3) bekezdés a) pontja szerinti iratokat, a földhivatal megkereséssel fordul az adatot nyilvántartó szervhez.
 
(5) Ha a (3) bekezdés szerinti iratok valamelyikét a földhivatalhoz már korábbi ügyben benyújtották, az újabb bejelentés során elegendő - az iktatószámra való hivatkozással - a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy a földhivatalnál lévő iratokban szereplő adatok a bejelentés időpontjáig nem változtak meg.
 
7. §12 (1) Ha a földhasználó több földhivatal illetékességi területén fekvő termőföldet használ, a bejelentést választása szerint kizárólag a termőföldek fekvése szerint illetékes egyik földhivatal felé kell megtennie.
 
(2)13 Az a földhivatal, amelyiknél az eljárás az (1) bekezdés szerint megindult, az adatlap, vagy az adatlap és a hozzá csatolt szerződés egy-egy példányát a földhasználat nyilvántartásba vételét követően záradékolja, és az azokról készített másolatot haladéktalanul megküldi a többi illetékes földhivatalnak a földhasználat nyilvántartásba vétele céljából.
 
8. § (1)14 Ha a használat nem a teljes földrészletre vagy nem a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartási térképen azonosítható alrészletére vonatkozik, az adatlap mellékleteként a bejelentéskor a használattal érintett terület nagyságát és a földrészleten belüli elhelyezkedését feltüntető vázlatot is csatolni kell a használt terület egyértelmű beazonosíthatósága érdekében. Ennek földhivatalhoz történő benyújtásáról a földhasználónak kell gondoskodni. A vázlatot a földhasználónak és a használatba adónak is alá kell írni.
 
(2)15 A vázlatot az ingatlan-nyilvántartási térkép - 30 napnál nem régebbi - hiteles másolatán kell elkészíteni. A vázlaton egyértelmű jelzéssel kell megjelölni a használt területet.
 
9. §16 (1) A Tft. 25/C. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a földhivatal - a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - az eljárást felfüggeszti
 
(2) A Tft. 25/C. § (1) bekezdése szerinti ügyészi értesítéssel egyidejűleg a nyilvántartásbavétel iránti kérelmet el kell utasítani, ha a nyilvántartásbavétel alapjául szolgáló adatlaphoz csatolt szerződés nyilvánvalóan érvénytelen. A nyilvánvaló érvénytelenség esete akkor áll fenn, ha az érvénytelenség kétségkívül megállapítható a szerződésből.
 
(3) El kell utasítani a nyilvántartásbavétel iránti kérelmet akkor is, ha az adatlap vagy az adatlap és az ahhoz csatolt szerződés ellentmondó, illetve értelmezhetetlen kikötést, feltételt tartalmaz, továbbá ha a haszonbérleti szerződés az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó, külön jogszabályban foglalt előírások megsértésével jött létre.
 
10. §17 Ha a földhasználat nyilvántartásba vételét követően kerül sor a Tft. 25/C. § (1) bekezdésében meghatározott ügyészi értesítésre, a földhivatal az ügyész értesítésének tényét a földhasználati lap jegyzet rovatába feljegyzi. A földhivatal a feljegyzést az ügyész további intézkedésétől függően törli a földhasználati lapról.
 
11. §18 A földhasználó által közölt, a földrészletre vonatkozó adatokat a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban rendelkezésre álló adatokból kiegészítheti. A földhivatal által nem pótolható hiányosság esetén a földhivatal a földhasználót a bejelentéstől számított tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel.
 
12. § (1)19 A nyilvántartásbavétel megtörténtét és időpontját az adatlapon, vagy az adatlapon és a hozzá csatolt szerződésen fel kell tüntetni.
 
(2) A nyilvántartásbavételt a földhivatal a földhasználati lapnak az újonnan nyilvántartásba vett adatokat tartalmazó részleges másolata megküldésével közli a földhasználóval és a használatba adóval.
 
13. § (1)20 A földhasználónak, ha a földhasználati lap I. része szerinti adatai megváltoznak, a földhivataltól kérnie kell a változások átvezetését. A használat jogcímében, időtartamában, területnagyságában bekövetkezett változásokat a földhivatal a feleknek e változások átvezetése iránti közös kérelme, adatlap vagy az adatlap és a hozzá csatolt szerződés alapján vezeti át a nyilvántartáson.
 
(2) A földhivatal kérelemre és hivatalból is átvezetheti a nyilvántartáson azokat az adatváltozásokat, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet adatait érintően időközben átvezetésre kerültek.
 
(3) A földhivatal a változások átvezetését a földhasználati lapnak a változással érintett adatokat tartalmazó részleges másolata megküldésével közli a földhasználóval és a használatba adóval.
 
14. § (1)21 A termőföld használata nyilvántartásának törlése hivatalból vagy a földhasználó, illetve a használatba adó kérelme alapján történhet.
 
(2) A földhivatal hivatalból törli a termőföld használatának nyilvántartását, ha a használat megszűnése kétségtelenül megállapítható.
 
(3)22 Ha a használat felmondással vagy a felek közös megegyezésével szűnik meg, a nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez az írásbeli felmondást és annak elfogadásáról szóló nyilatkozatot vagy a közös megegyezést tartalmazó okiratot is mellékelni kell. Elfogadó nyilatkozat hiányában jogerős bírói ítélettel kell igazolni, hogy a szerződéses jogviszony jogszerűen került felmondásra, illetőleg a felmondás a szerződéses jogviszonyt megszüntette.
 
(4) A törölt adatokat a földhasználati nyilvántartás számítógépes rendszerében kell tárolni, és a törléstől számított két évig az adatbázisban meg kell őrizni.
 
14/A. §23 A földhivatal az alhaszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő földhasználati lapján hivatalból törli annak a földterületnek a használatát, amelyre az alhaszonbérleti szerződés szerint más földhasználó alhaszonbérlet címén a földhasználatát bejelentette.
 
15. § (1) A földhasználati lapot törölni kell, ha az azon nyilvántartott valamennyi használat megszűnt.
 
(2) Ha a földhasználó újabb használat nyilvántartását kéri, a földhasználati lapot helyre kell állítani.
 
(3) Ha a földhivatal ellenőrzése során vagy bejelentés alapján észleli, hogy a földhasználati lap törlés tévesen történt, a földhasználati lapot helyre kell állítani.
 
16. §24 Ha a földhivatal a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján a nyilvántartásban kiegészítést, illetve kijavítást végez, ezt a kiegészítéssel, illetőleg kijavítással érintett adatokat tartalmazó részleges földhasználati lap másolat megküldésével közli a földhasználóval és a használatba adóval.
 
16/A. §25 A földhasználati nyilvántartási eljárásban az elektronikus kapcsolattartás kizárt.
 
A földhasználati nyilvántartásból történő adatszolgáltatás26
 
17. §27 (1) A földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából - lekérdezés útján megjelenített - földhasználati lap másolatával teljesíthető adatszolgáltatás.
 
(2) A földhasználati lap
 
a) papír alapú másolatként,
 
b) elektronikus másolatként
 
szolgáltatható.
 
(3) A (2) bekezdésben meghatározott földhasználati lap másolatokat kizárólag a földhivatal szolgáltathatja.
 
(4) Adatszolgáltatás nem teljesíthető a földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisába való helyszíni betekintéssel.
 
(5) Iratbetekintéssel élni az okirattár részét képező bármely olyan magán- és közokiratba, amely a földhasználat bejegyzésének vagy törlésének alapjául szolgált, vagy szolgálhat, csak a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználó, vagy a földhasználó által használt termőföldet használatba adó teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt hozzájárulásával lehet, kivéve, ha a kérelmező írásban igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon, hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, és az iratban foglaltak megismerésének egyéb törvényi feltételei fennállnak.
 
18. §28 (1) A papír alapú földhasználati lap másolat a földhasználati nyilvántartásba az érintett földrészlet használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja. A papír alapú földhasználati lap másolatot a kiadó földhivatal a következő szöveget tartalmazó hitelesítési záradékkal látja el: „A másolat a kiadást megelőző napig az eredetivel megegyezik, és a használatra vonatkozóan bejegyzett fennálló adatokat hitelesen tanúsítja”.
 
(2) Papír alapú földhasználati lap másolatot a földhivatal kérelemre, illetve a 19/A. § (2) bekezdés a) pontjában felsorolt szervek megkeresésére szolgáltat. A földhasználati lap másolat kiadása iránti kérelmet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által rendszeresített, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a földhivatalok hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem adattartalmát a 2. számú melléklet határozza meg.
 
19. §29 (1) Földhasználati lapot elektronikus másolatként a földhivatal a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásaira az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben meghatározott jogosultak részére, adatátviteli vonalon keresztül szolgáltat.
 
(2) Az elektronikus másolatot fokozott biztonságú elektronikus aláírással és a következő szöveget tartalmazó záradékkal kell ellátni: „A földhasználati lap tartalma a kiadás időpontjában megegyezik a földhasználati nyilvántartási adatbázisban található adatokkal. Ez az elektronikus dokumentum kinyomtatva nem minősül hiteles bizonyító erejű dokumentumnak”.
 
(3)30 Elektronikus másolat igénylésére a kormányzati portálon az ügyfélkapun keresztül is sor kerülhet.
 
19/A. §31 (1) A 17. § szerinti adatszolgáltatás során az alábbi földhasználati lap másolat típusok szolgáltathatók:
 
a) a földhasználati lap teljes másolata, amely valamennyi nyilvántartott adatot (fennálló és törölt bejegyezéseket) tartalmazza;
 
b) földhasználati lap teljes szemle-másolata, amely valamennyi fennálló adatot tartalmazza;
 
c) a földhasználati lap részleges másolata, amely a kérelemben megjelölt földrészletre leválogatott valamennyi nyilvántartott adatot (fennálló és törölt bejegyzéseket) tartalmazza;
 
d) a földhasználati lap részleges szemle-másolata, amely a kérelemben megjelölt földrészletre leválogatott valamennyi fennálló adatot tartalmazza.
 
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti földhasználati lap másolat típusok (a továbbiakban együtt: teljes földhasználati lap másolat) kizárólag
 
a) hatóság részére közigazgatási eljáráshoz, közérdekű bejelentés és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz, valamint bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság részére jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából,
 
b) a földhasználó részére a saját földhasználati lapjairól
 
szolgáltatható.
 
(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén az ott felsorolt szerveknek az adatszolgáltatás iránti megkeresésükben meg kell jelölniük a feladatuk ellátására vonatkozó pontos jogszabályhelyet és annak az ügyiratnak a számát, amely elintézéséhez az adatszolgáltatást igénylik.
 
19/B. §32 (1) A földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából történő adatszolgáltatás, lekérdezés során a természetes személyazonosító adatok nem használhatók fel abból a célból, hogy annak alapján a lekérdező a földhasználó által használt, a földhasználati nyilvántartásban szereplő valamennyi földrészletről adatszolgáltatást teljesítsen.
 
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a földhasználó által használt, a földhasználati nyilvántartásban szereplő valamennyi földrészletről a 19/A. § (2) bekezdésében foglalt szervek, illetve személy igényli.
 
20. § (1) E rendelet 2007. december 30-án lép hatályba.
 
(2) E rendelet szabályait a hatálybalépést követően indult földhasználati bejelentési, földhasználati nyilvántartásból történő adatszolgáltatási eljárásokra kell alkalmazni.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.