Antall József születésének nyolcvanadik évfordulóját ünnepelték vasárnap tisztelői és hajdani, mára milliárdossá gazdagodott cinkostársai. Az első "szabadon választott", valójában a teljes cionista kontroll alá helyezett ország miniszterelnöke (cionista helytartója) volt. 1990 és 1993 között vetették meg az alapjait az ország tervszerű, kegyetlen felszámolásának, minden nemzeti vagyon elrablásának. Antall Józsefné Fülepp Klára, a Híradónak azt mondta: "férje a ma politikusai számára példakép kellene, hogy legyen". Milyen cinikus, gúnyos, leplezett gyűlölettől eltelt megjegyzések ezek! Méghogy példakép!

Orbán Viktornak Antall József a halálos ágyán még elmondta, hogy hogyan kell továbbvinni ezt a magyarság-ellenes merényletsorozatot, ezt a terrorizmust, ezt a pusztítást. Méltó utóda a mai miniszterelnök a halott zsidó hóhérnak!

A kormány egyetlen tagja sem képviseltette magát a megemlékezéseken. Mert volt annyi eszük, talán némi bűntudatuk is, hogy nem vállaltak közösséget a nép által elátkozott cionistával. Most már ha még a mosakodás és a mentegetőzés, a "mi ott sem voltunk" ideje még nem is jött el, legalább már nem sietnek ünnepelni a gazemberek tetteit, és a nemzet sírásóit. Az MDF oda került, ahová megérdemelte, a szemétdombra. Nemsokára a többi is megy utána.

„Misszionáriusnak, sőt fanatikusnak is nevezte magát amiatt, hogy az ország drámai helyzetében kormányfői szerepet vállalt” – emlékezett a néhai miniszterelnökre Nagy Gábor Tamás, az I. kerület fideszes polgármestere, méltatva a diktatúrából szabaduló ország miniszterelnökét. Méltatva? Végül is, ha józanul nézzük a dolgokat, Antal József egy zsidó nemzeti hős volt, kulcsfigurája, főbűnöse és kivitelezője a cionista megszállásnak, amelyik százszor rosszabb lett, mint amilyen a szovjet megszállás volt. Az ÁVO kegyetlenkedéseit nem a szovjet megszállás, hanem a cionbolsevista terror tettei közé számítjuk, aminek éppen az oroszok vetettek véget. Napjaink nemzetellenes bűncselekményeit egyedül az ÁVO és ÁVH bűnei múlták felül, de a károkozás terén a mostani sem igen marad el mögötte - már ha csak azt nézzük, hogy emberek ezreit hagyják halálra fagyni, vagy dobják oda martalékul az embertelen bűnözőknek, akikkel szemben a rendőrség nem is járhat el.

„Életével és halálával nemzetét szolgálta, ötvenhatban sem menekült, kilencvenben betegen sem vonult vissza, mert környezete bízott benne” – mondta a kormánypárti politikus. A nemzet alatt a zsidó nemzetet kell érteni. Mert a magyaroknak nem segített semmit, ez bizonyos. Mint az előbb írtuk, cionista nemzeti hős volt.

„Lehet, hogy egyszer még halálommal is fogok szolgálni, de miután bizalmatokról biztosítottatok, megpróbálok még az életemmel is” – idézte Antallt Nagy Gábor Tamás.

„Azt mondta, hogy ha majd lehet vidámnak lenni Magyarország miniszterelnökének, majd ő akkor vidámabb lesz” – mondta az ATV-nek Antall Józsefné Fülepp Klára. „Az ő politikai működése példakép. Példakép – azt gondolom – minden magyar politikus számára. Az kell, hogy legyen” – tette hozzá az özvegy. Megint hozzá kell tennünk, hogy nyilvánvalóvá tegyük a cionista gondolkodás lényegét: példakép minden magyarországi zsidó politikus számára. Ezek szerint az ország megnyomorítása mégsem tette őt boldoggá? Akkor mi tette volna azzá? Ezen azért is érdemes elgondolkodni, mivel nyilvánvalóan nem a magyar nemzet érdekeinek képviseletétől, és a magyarság sorsának jobbra fordulásától lett volna boldog. Sokkal valószínűbb, hogy azt látta elszomorítónak, hogy nem sikerült sokkal gyorsabban megszerveznie a zsidó hatalomátvételt és a magyarság kiirtását. Mint cionista hazafi, bizonyára a zsidó betelepítést tekintette fő feladatának, de akkor még a magyar haderő igen erős volt, és a gazdaság sem volt a maihoz hasonló romos állapotban. De a fentieket végiggondolva, Antall József ma Magyarországon bizonyára boldogabb lenne, ha a nemzetközi cionista hegemónia siralmas állapotától eltekintünk.

Kónya Imre, az MDF első frakcióvezetője szerint az aktuálpolitikai harcokon túlemelkedve az 1989-es átmenet és a szabad Magyarország berendezkedésének kialakítása a közös dicső múlt szimbóluma. „Úgy gondolom, Antall József az a személy, akihez kötni lehet a békés rendszerváltozást” – mondta Kónya. Békés rendszerváltozásról (nem váltásról) beszélnek; kétségtelen, hogyha fegyveres erőt kellett volna alkalmazni az ország elfoglalására és a demokratikus-kapitalista fosztogatáshoz, megtették volna. Ennyit a cionisták békeszeretetéről. Nem is az elfoglalás volt a kérdés, hanem hogy lehetőleg ne kellemetlen véráldozatokkal tegyék meg a zsidók. Mert az több pénzükbe került volna.

Fodor Gábornak (a beteg, degenerált buzinak) sok vitája volt a miniszterelnökkel, mégis azt gondolja: a mai jobboldalnak jól jönne egy olyan politikus, mint Antall József. „Elkötelezett Európa-párti […], atlantista volt, képes volt gesztusokat tenni, belement, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök legyen. Elképzelhető-e ez ma? […] Elképzelhető-e egy ilyen jobboldali, aki nem gyarmatnak gondolja Magyarországot és gesztust akar tenni az ellenzék felé?” – tette föl a költői kérdéseket az ATV-nek nyilatkozva a volt fideszes, majd SZDSZ-es politikus. Sajnos ma minden elképzelhető. Ezt ha másból nem, a tapasztalatainkból tudjuk... Mindenesetre Fodor Gabriella nyilvánvalóvá tette, hogy tökéletesen elégedett a mostani helyzettel, aminek a lényegi alapjai az atlantiság (a gyerekgyilkos NATO bűneinek felvállalása), az elvtelenség (cionistát a köztársasági elnöki székbe), és a jobb-baloldali látszólagos parlamentizmus, mindent átható neoliberalizmussal. Reméljük, hamarosan azt az elrákosodott rendszert is temethetjük...

Kovarcz Emil - Jövőnk.info