Önérzetes,magyar történészek mostanig tudtommal sikertelenül
probálkoztak ezen csorba kiköszörülésén.Legujabban szóba
jött a naptár hamisitás elmélete, amit nehéz bizonyitani de
még nehezebb elfogadtatni,mivel a történelem akár a vallás
közelebb áll az érzelemhez mint az értelemhez.
Ha figyelembe vesszük az események hasonloságát a magyar és
az avar honfoglalás között, rá kell jönnünk hogy ugyanarról a
népről,ugyanazon eseményekről van szó, csak más nevekkel és
más dátumozással.A két kronikás közül Kálti volt az öszintébb,
amikór a mű elején kimondja, hogy "...a magyar királyok
származását és szittya országból való kijövetelüket különféle
szent doktoroknak historiáiból adom elő".
Vgyis kimazsolázta a politikai és vallási elvárásoknak
megfelelő részeket és amit szükségesnek látott elhalgatott.
Aztán idővel jöttek más történészek és az elhalgatott csunya
dolgokat napvilágra hozták, de ráfogták az avarokra akik ha
léteztek is,már a hirmondójuk is kiveszett.Ugyanis a honfoglaló
avarok nem magukban hoditották meg a Kárpát-medence népét,hanem
a longobárdokkal(germán nép) közösen.Nem csoda hogy a gyözelem
után nagy közös ünnepséget ültek,ahol az avar fejedelem a
legyözött gepida király koponyájából kinálta a longobárd
cinkossának a bort,aki elszörnyedt a látványon.
A közös lovagi tornák véletlenűl még is bekerültek a kronikákba,
persze longobárdok nélkűl,ezen pedig ugyan csak csudálkoznak
tanult történészeink, hogy hogy lehettek páncélos lovagok Árpád
udvarában.A gepidák urai akiket nem sikerült levágni,egész
Itáliáig menekültek.Nem maradt csak a leigázott köznép,az ugy
nevezett szklávok(rabszolgák),akik nem is voltak emberszámba véve.
De ha az avar honfoglalás nem történt meg,hogy lehetett beszoritani
a történelmi idö-skálába, anélkül hogy lett volna naptárhamisitás?
A kérdés megválaszolása érdekében felteszek egy másik kérdést:Hogy
lehet az hogy az árpádházi királyok életkora akik 3oo évig uralkodtak
ritkán haladta meg a husz évet?Pedig akik a gyerekkoron átvergödtek,
az átlagos életkoruk abban az idöben sem lehetett kisebb mint 3o-4o év.
Tehát ahhoz hogy beszoritsák az avar kort,össze kellett zsugoritani a
királyok életkorát.
Most pedig lássuk kik is voltak a gepidák akikkel az avarok igy
elbántak:"Történetük egészen 447-ig homályban van. Ettől az évtől
kezdve helyzetük nagyot változott. Királyukat, Ardarikot Attila
valamennyi vazallus királynál többre becsülte, egyedül neki volt
joga a birodalmi tanácsban részt venni. „Megszámlálhatatlan”
hadseregük a hun birodalom legerösebb gyalogharcos osztagának
számított Ardarik vezetésével a Keletrómai Birodalom elleni nagy
hadjáratban (447), Attila hadseregének egyik szárnyát alkotta a
mauriacumi csatában (451), részt vett az itáliai hadjáratban (452)."
(Wikipedia.)
Jordanes igy ir a gepidákrol:
“In qua Scythia prima ab occidente gens residet Gepidarum,
que magnis opinatisque ambitur fluminibus. Nam Tisia per
aquilonem ejus chorumque discurrit; ab africo vero magnus
ipse Danubius, ab eoo Flutausis secat, qui rapidus ac
verticosus in Istri fluenta furens divoluitur. Introrsus
illis Dacia est, ad coronae speciem arduis Alpibus emunita..."
Magyarul:"Ebben a Skitiában az első nyugat felé lakó nemzetség
a gepidáké,akik országát nagy és nevezetes folyók szelik át.
Mert a Tisza átszeli északon és nyugaton,délen pedig határos a
nagy Dunával,keleten átvágja az Olt(Flutausis),amely gyorsan,
sebesen és haragosan az Iszterbe ömlik.Köztük terül el Dácsia
amelyet körös körűl magas hegyek védelmeznek."
Itt gyanus hogy ugyanabban a szövegben szerepel a Duna és az
Iszter is.Egyesek szerint a 6.században élt Jordanes valojában
Orosius akire ö hivatkozik.
Továbbá:
“Daciam dico antiquam, quam nunc Gepidarum
populi possidere noscuntur. Quae patria in conspectu
Moesiae sita trans danubium corona montium cingitur, duos
tantum habens accesus, unum per Boutas, alterum per Tapas.
Haec Gotia, quam daciam appelavere maiores, quae nunc, ut
diximus, Gepidia dicitur, tunc ab oriente Aroxolani, ab
occasu Iazyges, a septentrione sarmatae et basternae, a
meridae amnis Danubii terminabant. nam Iazyges ab Aroxolanis
Aluta tantum fluvio segregantur."
Magyarul:"A régi Dácsiát mondom amit most a gepidák nemzetsége
birtokól.Ez az ország Moesiával szemben a Dunán túl, amelyet
hegyek vesznek körűl,amelynek csak két bejárata van,az egyik
Boutason keresztül,,amásik Tapason keresztűl.Ez a Gothia
amelyet a nagyjaink Dácsiának neveztek és amelyet most Gepidiának
hivnak,amint mondtam keleten az Aroxolániakkal határos,nyugaton
a Jazigokkal,északon a szarmatákkal és a basternákkal,délen
pedig a Duna határolja.Mert a Jazigokat és az Aroxolánokat
csak az Olt folyó(Aluta) választja el egymástól."
Ez a baki csak ugy keletkezett hogy valaki csak másolt de nem
gondolkozott.Mert ha a jazogokat és az aroxolánokat csak az Olt
választja el,akkor a gepidák valahol az Olt mélyén lehetnek.
Érdekes megemliteni hogy a gepidák nyelvével kapcsolatban nem
maradtak emlékek,de még is a történészek ugy tudják hogy
germánok voltak.Ugy tűnik hogy erre a következtetésre az
apahidai sirokból elökerült gyűrűn található névvel probálják
magyarázni:
"Audomharjis/Omharius Az apahidai 1. királysírban nyugvó
keresztény gepida fejedelem aranygyurujének latin felirata,
amelyet az egybeírt (ligált) R és I betukre nem figyelve
egy évszázadig értelmetlenül olvastak („Omharus”). A név
második tagja az ógermán *harjaz, illetve gót harjis
(nominativus és genitivus) jelentése: 'sereg'. Számos
népvándorlás kori germán király és seregvezér összetett
nevének a része, pl. Chlot-harius = Lothar frank király.
Amennyiben a ligatúrát ir-ként olvassuk, akkor is korrekt
gót szót kapunk, hairus 'kard'. A név eredeti, teljesebb
elso tagja a sír monogramos pecsétgyurujén kibetuzheto AVD
szóval kezdodik, ami az auda 'boldogság-üdvösség' szónak
értelmezheto. A király teljes neve tehát körülbelül 'a sereg
üdve' lehetett. Az Om szókezdet, illetve om szótag azonban
mindkét esetben megfejthetetlen."(névtelen szerzö a neten)
Én laikus szemmel ezen a gyürün három különálló tételt látok.
Legfelül az ariánusok által használt kereszt,középen OMHAR és
legalól a VS valoszinűleg valami rangjelzés lehet.Semmi akadálya
nem volt annak hogy egyvégbe kiirják az OMHARUSt vagy OMHARIUSt.
Egyébként az OMHAR név elég elterjedt a kisázsiábol Amerikába
vándoroltak körében még ma is.De vannak mások is akik másként
látják:
"Mint jellegzetességet említem fel, hogy OMRI név egészen 1836-ig
élt Magyarországon, csak a nyelvújítás hozta ki az: IMRE-t (Dr.
Erdélyi L.: Szent Imre és kora, Szeged, 1930) Az OMRI törzsek os
szumérok, akiknek törzs vezérük volt: MARY, MA MAROS. (Telekiné
Kovács Mária: Szumér folyónevek, Krónika, NY. 1959 számai.) "
Az igazság az hogy egy fejedelmi személy nevéből távolrol sem
lehet lövetkeztetni az általa uralt nép nyelvére.A hoditó
leigázó népek általában kis számban érkeztek és idővel beolvadtak
az általuk uralt népekbe.
Tessék itt egy tudományos megállapitás:
"The archaeological data on settlements in the 5th and 6th centuries
indicate that along the Northern and Eastern Carpathians, an
uninhabited and uninhabitable forest had spread in a swath that was,
on average, some 120 kilometres wide (and as much as 150–200 kilometres
wide in certain areas).For an entire people and its livestock, this
zone would have been virtually impassable even if it had not included,
in the middle, a 80–100 kilometre-wide mountain barrier with an
altitude ranging from 1500 to 2000 {1-220.} metres."
Magyarul:Az arheologiai kutatások a településekkel kapcsolatban
megállapitották, hogy az 5.,6. században az északi és kkeleti Kárpátok
egy sűrű erdős lakhatatlan és lakatlan terület volt.Ezek az erdős
területek 12o km szélességben terűltek el söt egyes helyeken 15o-2oo km
szélességben is.Egy egész népességnek az áthaladása a megélhetéshez
szükséges kellékekkel egyszerüen lehetetlen volt, még ha nem is vesszük
figyelembe a 8o-1ookm széles és 15oo-2ooom magas hegylánci akadályokat."(a netröl)
És akkor feltevödik a kérdés,hogy hogy valosulhatott meg az a nagyarányu
Kárpát-medencébe való népvándorlás, még 3oo évvel késöbb is,hisz ez alatt
az idö alatt nem beszélhetünk sem nagy arányu fakitermelésről sem a
hegyek nem lettek alacsonyabbak?