Ismeretlen nyelven íródott agyagtáblát találtak

http://www.mult-kor.hu/20120828_ismeretlen_nyelven_irodott_agyagtablat_talalta

A tudósok már dolgoznak azon a 3. századi agyagtáblán, amelyet a ziyarettepe-i ásatáson találtak meg a régészek. A lelet érdekessége, hogy a szöveges forrás egy eddig ismeretlen nyelven íródott, s több női nevet tartalmaz

(Ha ismeretlen a nyelv akkor honnant tudják, hogy több női nevet tartalmaz?, i.u 3.századiból származó agyagtábla  valószinűleg elírás lehet.)

„Nagyon érdekes a ziyarettepe-i ásatáson talált tábla. Kiértékelésére és fordítására ugyan Nagy-Britanniában került sor, de felfedezését a mi múzeumunkban jelenthettük be” – büszkélkedett Nevin Soyukaya, az ásatásokat felügyelő Diyarbakır Museum igazgatója.

A Tigris mellett fekvő, 32 hektáron elterülő Ziyarettepe i.e. 700-300 között volt lakott – magyarázta Timothy Matney, az Akroni Egyetem professzora. „Az ásatási helyszín jelentős szerepet töltött be az asszírok életében, mivel a hadsereg szálláshelye és egyik központja volt; a dombon a kormányzó lakott. Ezt sikerült feltárni, a tuşhani palota tróntermében pedig megtaláltuk az agyagtáblát” – közölte Matney.

(i.e 700 sz.-ban egy Méd katona állam  is létezett itt, mely  a hettita birodalom szétesése, valamint Trója  eleste után a Trója oldalán harcoló  (trák)szarmaták  alapítottak. Majd létre jött egy  Méd-asszir államszövetség, amelyben a médek húzták a rövidebbet. i.e.700-300 elég tág behatárolás, mert közte  volt egy perzsa-görög háború, 500-400  közt,és ne feledjük Nagy Sándor hadjáratát sem .i.e.331.)

Az agyagtábla fordítását John MacGinnis cambridge-i kutató végzi, aki egyelőre annyit tudott elmondani, hogy a szövegben Tuşhanban dolgozó nők nevei olvashatók. Szerinte az a legfurcsább, hogy a nevek nem asszíroké. „Hogy megfejtsük, számos szakértővel vettük fel a kapcsolatot és hasonlítottuk össze a Közel-Kelet egyéb nyelveivel a táblát. Egyikkel sem felelt meg. Se a perzsával, se az elámival, se az egyiptomival, se az arabbal, se a héberrel, se pedig az arámival” – mondta el MacGinnis.

(Arámi=zsidó Akkor milyen nyelven írodhatott vajon?Az egyértelműsíthető, hogy sumér ékírás,  A hettiák nyelvének megfejtéseből talán  mai értelemben magyar latin és angol szavak keveréke, azaz ősi magyar nyelven, némi parszi, türk, török /turul szó is  elképzelhető közte, mivel a turáni ari szkíták már i.e  1700-ban etnogezeziszt hajtottak végre a  mai szóhasználattal az ókori Persziában. Az is elképzelhető, hogy ősi turáni türk szavakat takarnak a sumér ékírásos betűk. Itt  ez a terület lehetett ugari is az arik, ungok után, mely nem keverendő az arab hurrikkal akik vélhetően a cigányok ősei,/katt a linkre/ kik az aramitákkal (zsidó) együtt az arabfélszigetről vándoróltak ide )

A nyelvész szerint a legvalószínűbb, hogy a nevek a hurrita királysághoz tartozó Shupriához (Shubria) köthetők. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy az agyagtábla azon nők neveit tartalmazza, akiket a Zagrosz-hegységből telepítettek a mai iraki-iráni határra. Kemalettin Köroğlu (Marmara Egyetem) szerint mintegy hárommillió ember kitelepítését végezték el az asszírok, a nyelvről szólva elmondta, hogy azt alig értették és soha nem jegyezték le.

Azt azért jó lenne pontosabban  meghatározni, hogy katonai táborról van-e szó vagy menekülttáborról. Nem mindegy a babiloni kupleráj ismeretének hátterében. "A nyelvről szólva elmondta, hogy azt alig értették és soha nem jegyezték le."  ez ráillik a  napjaink cigányetnikumára, de az ékírosásos  agyagtábla ellent mond e kijelntésnek.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.