http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/12/08/19/Szilagysomlyo__A_gepida_kiralyok_aranykincsei.aspx

_gepida_kiralyok_aranykincsei

Szerkesztés alatt

A GEPIDÁK.l.mindenkilapja.hu/

Mindenütt azt olvassuk a történelemkönyvekben, hogy a gepidák a gótok oldalán harcoltak, és tulajdonképpen õk verték szét a Hun Birodalmat. Mi igaz ebbõl? Már az elõbbiekben ismertettem, hogy a Hun Birodalom szétverésérõl szó sem lehet. A gepida néven ismert nép hovatartozandóságát is megismerjük rövidesen, amint követjük a történelmi eseményeket.
A váratlan bajt az okozta, hogy a gepidák királya, Atilla sógora ARDARICH akart Atilla örökébe lépni, és amikor a Hunok ezt ellenezték fegyveres összecsapásra került sor a gepidák és a Hunok között. Ardarich támadását az Erdélyhez legközelebb fekvõ Hun szállásterület kormányzója ELLÁK Hun királyfi állította meg kemény küzdelem árán. A gepida rohamban maga is hõsi halált halt. Ardarich hatalmát kiterjeszti csaknem a Tiszáig.
Kik voltak a gepidák? Nem tartoztak õk is a germánnak nevezett gót törzsekhez? A Hun ellenes történetírás germánnak mondja õket, és a köztudomásúan szintén Hun ellenes gót-zsidó Jordanes Skandináviából eredezteti ezt a népet. Azonban a csontvázak és a gepida sírok mást mondanak.
Így pl. a Kiszombori gepida temetõ csontvázanyaga egy fajkeveredésû népet mutat, melyben a mediterráni, turáni, mongoloid és paleo-ázsiai elemek keveredve vannak az északi és keleteurópai elemekkel. Átlagos testmagasságuk 168 cm.
A Hun-Magyar folytonosság bizonyításának ellenségei ebbõl a népbõl is gótokat akarnak formálni. Annak ellenére, hogy létezésük 90%-át a Hunokkal és Hunországgal való szoros kapcsolatban találjuk, a Hun ellenes kutatók mindent mindent, ami a gepidáknál kultúrelemnek mondható természetesen germán, gót hatásnak minõsítenek.
Nagyon jól összehasonlíthatók a gepida állatábrázolások az ázsiai szkíta állatmotívumokkal és mondhatni csaknem azonosak. A gepidákról tudósító Magyarországi kiadvány mégis így vezeti be népi létezésüket:
A korai gepida társadalom szerkezetébe eddig kevés régészeti lelet világít be. Ezek alapján anyagi kultúrájuk s nyilván erre épülõ társadalmuk is rokon az egykorú gótokéval. (Bóna István: Gepidák és longobárdok a Kárpát-medencében. Corvina Budapest, 1974. 58. old.) 
Figyeljük meg ezt a negatív és teljesen gót-párti okoskodást. Mivel nincsen régészeti bizonyíték rájuk vonatkozóan nyilván a gótok rokonai. Ha gótországban laktak volna a gepidák, talán érthetõ lenne ez a negatív következtetés. De a gepidák HUNORSZÁGBAN települtek. A megnevezett munka elismeri, hogy:
A gepida társadalom életében a Hun uralom hozott döntõ fordulatot. Élükre a Hun nagykirályok megbízásából kiemelt vezetõ került, aki egyúttal a Hun fõnemesi réteg tagja volt, stb.
A Hunok adtak életet a gepida társadalomnak, és a megnevezett Hun-ellenes munka a gepida társadalom leírása helyett a vizigótokról ír. Azokat ismerteti, és azokat a régészeti leleteket, amelyekhez nyilvánvalóan sem a gótoknak, sem a gepidáknak semmi közük nincs mint a szilágysomlyói kincs körmönfont fogalmazással adja át a gepidáknak. Így mondja:
A szilágysomlyói kincs tehát aligha valamelyik ismeretlen, hatalmas??? (kérdõjelek tõlem) gepida király elrejtett vagyona. Sokkal inkább a tíztagú törzsszövetségi tanács birtokában lévõ valamennyi törzs és törzsfõ tulajdonát képezõ ékszerek együttese. (60. old.)
Annak a bizonyítása azonban hiányzik, hogy volt-e egyáltalán tíztagú törzsszövetségi tanács és volt-e törzsszövetség a gepidáknál. Ugyanis a gótoknál, mely társadalom hasonlatára építi az író állításait törzseket és a velük való szövetséget csak a Hunok nagy királya hozott létre. Ilyen feltételezés minden a Hun Birodalom szétesésérõl is.
Mi az igazság tehát a Hun Birodalomra vonatkozólag Atilla halála után? A népek valóságos helyzetét kell megvizsgálni. Külön kell kapcsolni a gótokat a Kárpát-medencében lakó népektõl. A Kárpát-medencében volt HUNORSZÁG (beleértve a Dunántúlt is a Dráváig).
Az itt lakó népek egymásra voltak utalva, és Erdélyben nemcsak a gepidák laktak, hanem a daha dákok is, hiszen Atilla királyi titulusában az is bemne van, hogy a dákok királya. Akkor pedig a dákoknak létezniök kellett, és õk biztosan Erdélyben azaz Transsylvániában laktak, ahová a történelemszemlélet a gepidákat teszi, és a dákokat a Hun Birodalomban meg sem említi.
E sorok írójánál a gepi-da szó egy érdekes megoldást mutat. A paleo-Magyar (sumír) gramatika szerint éppen oly összetétel, mint pl. KÁL-DA, MAG-DA (ahonnan Mária Magdaléna való) és az utolsó hangzó lekopásával ERÕS-D, VARAS-D, KÁL-D stb. Lévén így kimutatható a DA utórag, mint helyhatározói nyelvtani elem, tehát így KÁL-DA a KÁL-ok lakóhelye, MAG-DA a MAH-oké (tudósoké) és ERÕS-D az erõsöké.
Csakis így értelmezhetõ a GEPI-DA is. Viszont a GEPI a GYEPÜ hangtani változata. Így a GEPI-DA nép nem más, mint a GYEPÜK NÉPE vagyis ugyanaz, mint amit mondtunk a székelyekre, a székely határõrvidék tagjaira. A gepidák nem lehetnek tehát ismeretlen eredetû vagy skandináviai nép sem, hanem bizony a régi DÁKOK maradékai, akik a GYEPÜ-t, a határt védték.
A Magyarországi történészek azt állítják, hogy a gepidák germánok. Ha ez igaz, akkor a népnevük gyökerének is germánnak kell lenni. Hogyan tudjuk a gepida szónak valamilyen ó-germán, vagy gót nyelvû gyökerét meglelni, vagy a nyelvészet szófejtõ rendszere szerint eredeti germán értelmét megtalálni?
GEPIDA szó a gót-germán szókincsben nem fordul elõ. A gót-germán nyelv szókészletéhez nem tartozik, és értelmi síkon sem magyarázható semmiféle germán szófejtéssel. Hát akkor milyen úton tudjuk jelentését és szószármaztatási vonatkozásait megtalálni?
A már említett KU-MAH-GAR-RIES-MA (hatalmas, tudós nemzetség földje) területén található eredetileg kusita népek mint már említettem egynyelvûek voltak. Legrégibb nyelvemlékeik a sumírnak nevezett, de helyesen paleo-Magyarnak mondandó ékiratokon maradtak fenn.
Ha ennek a régi nyelvnek a szókincsében keressük a gepida szót, úgy azt minden szófejtés nélkül azonnal megtaláljuk. Ugyanis: GE jelentése egy. A GE EG-nek is olvasható. PI jelentése fül és mint ige hallani. GE-PI tehát egy fül, vagy inkább fülelõ és hozzátéve az elõbbiekben ismertetett DA helyhatározó ragot a GE-PI-DA összetétel a sumírnak nevezett paleo-Magyar nyelven tökéletesen fedi a gyepü-nép hívatását.
GE-PI-DA letelepedett, fülelõ vagyis a határt védõ nép neve a mi õsi nyelvünkön és valószínûnek tartom, hogy hagyományaik még régebbiek a DAHA (dák) nép Erdélyben található kultúrájánál. Ugyanis a Debrecen környékén elõjött, mesés lovon ülõ férfiakat ábrázoló arany brakteaták rovásírása csaknem azonos a nagyszentmiklósi aranykincs 8. számú tálján látható írással.
Továbbá ugyanaz a horogkereszt is látható a gepidának mondott arany érmeken, mint ami az erdélyi TORDOS-KULTÚRA jelanyagába tartozik. A gepidának mondott állatábrázolásokat Odoaker-kori szerkezetûnek és formájúnak mondják a hazai régészek. Tekintve, hogy ODOAKER mint majd látni fogjuk HUN VOLT, mûvészeti stílusa nem lehet germán, hanem csak az, ami a sajátja a HUN-SZKÍTA.
Csakis így érthetõ a gepidák Hunországi szerepe, valamint az is, hogy Atilla oly fontosnak tartotta megerõsítésüket, és királyukat nagy hatalommal ruházta fel. Ha a gepidák nem lettek volna a Hunok testvérnépe Atilla bizonnyal nem bízott volna rájuk oly fontos feladatot, hogy a dél felõl jövõ esetleges bizánci támadások felfogói legyenek.
Szenteljünk valami megbecsülést a Hunok nagy királyának, hiszen hadvezéri és államfõi zsenialitását a világ összes komoly történésze elismeri. A GYEPÜK ura Arderich a dákok kormányzója így jogosan követelte magának Atilla halála után a Hun király trónját, hiszen õ maga is a Hun nemzetségbõl való volt.
Viszont Atilla fiai nem ezt akarták, és testvérharcra került sor Arderich és Ellák között. Tulajdonképpen ez a vérontás és testvérharc vezette rá az Atilla fiakat arra, hogy csak az összefogás mentheti meg õket a sok ellenségtõl.
Bekövetkezett tehát a régi, ázsiai Hun uralkodórendszer szükségszerû alkalmazása azér, mert Atillához hasonló és abszolút uralkodásra alkalmas egyén nem volt a trónörökösök között sem, és a törzsi vezetõk sem feleltek meg ennek a követelménynek. Tulajdonképpen nem történik más, mint az ázsiai Hun kommunitás alkotmánya lép érvénybe, a törzsszövetség, melyet majd az Árpádokig folyamatosítva találunk meg.
Másszóval a Hun Birodalom központi kormányzása szûnt meg, és a birodalmi egyetlen székhely helyett megalakulnak a törzsi központok. A gepidáknak nevezett dákok lesznek a Duna-medence védõi és kormányzói, és ebben a szisztematikus törzsuralmi felosztásban Közép-Európa történelmét két Hun dinasztia irányítja.
Két Hun dinasztiát mondasz? Sohasem tanították nekünk ezt. Magyarázd meg jobban, hogy melyik ez a két Hun dinasztia? Az egyik: Atilla dinasztiája és a másik: EDEKON azaz EDIHUN Atilla unokatestvérének dinasztiája. A központi hatalom megosztása ez, melyet Atilla halálával beállott helyzet követelt.
Ne felejtsük el azt, hogy a HUNOKRÓL VAN SZÓ. Arról a hatalmas tömegû néprõl, amelyrõl a kínai zarándok SUNG-YUN, még i.sz. 519-ben is, mint a világ négy égtájáig, egészen Khotanig, a legszámosabb, leghatalmasabb néprõl emlékezik meg.
Ebbe a hatalmas HUN nemzetségbe tartoztak tehát az általunk gepidának ismert gyepüi Hunok is, akik átvették a Kárpát-medencei uralmat, és ilyen Hun minõségben vettek részt abban a háborúban, amit Jordanes nedaoi csatának nevez a gót-Hun háborúk lezajlása után több mint 100 évvel.
Abban a történetírásban, amit a nyugati történészek elkövettek A HUNOK TÖRTÉNETE címû munkáikban minden esemény a gótok javára van kifordítva. A Hunok azonban oly hatalmasak voltak, és annyira uralták az európai helyzetet, hogy nem lehet minden érdemüket letagadni. Így ezekben a Hun-ellenes történelmi kiértékelésben is megjelennek az ellentmondások és elszólások, melyek aztán fényt derítenek az igazságra.
Ilyen elszólás pl. az említett MH. könyvének 165. oldalán az a megállapítás is, hogy: Theodorik, az ostrogótok királya, visszafoglalja Sirmiumot a gepidáktól i.sz. 604. évben. Itt az ellentmondás. Ugyanis: ha a gepidák germán-gótok voltak, mint ahogyan azt állandóan hangoztatják, akkor hogyan lehetséges az, hogy Alsó-Pannonia fõvárosát, a Dráva-Szávaközén lévõ Sirmiumot (mai Belgrád) a testvér ostrogótoknak, fegyverrel kell visszafoglalni?
Aki tüzetesen végigtanulmányozza a hiteles történelmi eseményeket, azt a történelmi igazság vezeti rá annak a megállapítására, hogy 1. Európában és a Római Birodalmakban a germán-gót törzsek (mint vizigótok, ostrogótok és vandálok) végezték a legnagyobb pusztítást, és ezekkel a rombolásokkal és népirtásokkal bebizonyították azt, hogy egy kultúra nélküli, rabló, monstrouos népség, akik még a vadállatoknál is nagyobb pusztítást és kegyetlenséget gyakoroltak Európában.
A germán ízû történelemírás ezt a germán-gót szégyent akarja szépíteni azzal, hogy mindazt a pusztítást, amit a gót-germán népek végeztek, a Hunokra akarják ráfogni. 2. A gótok sohasem harcoltak egymás ellen, hanem egyetértéssel végezték pusztításaikat.

Átértékelik a gepidák történelmét

A szilágysomlyói kincs egy aranytárgyakat tartalmazó lelet, melynek első részét 1797. augusztus 3-án két pásztorgyerek találta meg.

Az első leletben 3. századi és 4. századi, római kori medalionok, egy nagyméretű nyaklánc, egy övkapocs és kisebb aranytárgyak voltak, melyeket Joseph Hilarius Eckhel vásárolt meg a bécsi udvar kívánságára. A medalionok valószínűleg ajándékok voltak, melyeket a germán uralkodók kaptak. 1889-ben az első lelet megtalálási helyétől nem messze újabb tárgyakat találtak: többek között nyolc pár, ezüstből készült, aranylemezekkel bevont és színes kövekkel díszített fibulát, néhány aranycsészét, egy aranykarikát és további fibulák töredékes darabjait.

A Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészei egyszerre két régészeti lelőhelyen folytatnak kutatást egy üzleti beruházás építési telkén, Gyula belterületén. Késő bronzkori szarmata településobjektumok mellett a gepidák  5-6. századi falujának maradványait is megtalálták Az ősi települések maradványaitól távolabb, kissé félreeső helyen, egy egyedülálló sírlelet került napvilágra. Egy szabályos, téglalap alakú sírgödörben, koporsóban eltemetett férfi maradványait találták meg. A kifejezetten vékony testalkatú férfinak a csontjai csaknem teljesen szétporladtak, de a temetési szertartás alkalmával mellé helyezett értékeit, ékszereit csaknem eredeti pompájukban sikerült megmenteni.

Zajlik a leletek kibontása

A sírban nyugvó, valószínűleg rangos férfi ujján egy nagy tisztaságú aranyból készült, különleges formájú, ún, balluszterdíszes gyűrű volt. Poncolt és cizellált díszű, ezüst veretes övét derekáról leoldva helyezték mellé. Hajába csontfésűt tűztek, a túlvilági útjára pedig egy Bizáncban vert arany pénzérmével, ún. solidussal a szájában bocsátották. A gepida férfi nyughelyéül szolgáló sírgödör kialakítása sem mindennapi volt. Ácsolt, cölöpszerkezetű építmény nyomait (FAKERÍTÉSES SÍR), valamint nehéz, vaskapcsos koporsó maradványait is sikerült dokumentálniuk a feltárást végző szakembereknek.

Az aranygyűrű az előkerülés pillanatában

A páratlan értékű régészeti leletek a restaurálásukat és tudományos feldolgozásukat követően a gyulai Erkel Ferenc Múzeum régészeti gyűjteményét gyarapítják.