Az ujgurok a magyarok rokon népei. Az elterjesztett finn ugurizmus eltörléséért aláírásgyűjtés isindult.

Aláírásgyűjtés a finn-ugor elmélet eltörléséért.

Íme a történelmi hírportálon megjelenő cikk:

Az ujgur főváros, Urumcsi múzeumának földszintjén látható kiállítás a kínai kormányzat határokkal kapcsolatos politikáját tükrözi, amely szerint Hszincsiang mindig is Kína elidegeníthetetlen része volt. Az egy emelettel feljebb található tárgyak azonban másról szólnak.

A 90-es évek elején különös leletre bukkantak a nyugat-kínai Tarim-medencében. A 2000 éves múmiák szőkék és hosszú orrúak voltak. 1993-ban a Victor Mayer professzor által végzett DNS vizsgálatok bebizonyították, hogy a múmiák európai eredetűek. Az i.e. 1000-ből származó kínai források említést tesznek egy kaukázusi népcsoportról, amely a távoli keleten él, de semmilyen információval nem szolgálnak arról, hogyan és miért kerültek ide. Közéjük tartozik a múzeum emeletén látható loulani szépség, az a 3800 éves múmia, amelynek már külső vonásai is azt sejtetik, hogy nem volt kínai. A nő azonban nem volt egyedül: az ország nyugati sivatagaiban az elmúlt évtizedekben közel 200 hasonló múmiát fedeztek fel.

A kínai hatóságoknak sok problémát jelentenek a szeparatista nacionalista ujgur mozgalmak: a testek ürügyén ráadásul komoly vita kezdődött, hogy valójában kinek kellene irányítania a Hiszincsiangi Ujgur Autonóm Régiót. A vitában főként olyan kérdések merülnek fel, hogy ki lakott elsőként ezekben a barátságtalan sivatagokban, és olajban gazdag terület mióta számít Kína részének?

Az ujgur szeparatisták minden érvelésüket a múmiákra vezetik vissza: szerintük ugyanis azok több ezer éves bizonyítékai annak, hogy a terület az ő tulajdonuk. A külföldi kutatók szerint - a Tarim-múmiák alapján - Hszincsiang mindig is egy történelmi olvasztótégely volt, ahol Eurázsia minden jelentős népcsoportja, és kultúrája megfordult egy ideig. Ez főként a Selyemút korára volt jellemző, amikor a tevekaravánok akár a Mediterráneumig is eljutottak. Ezt állítja a múmiákkal foglalkozó Yidilisi Abuduresula ujgur régész is.

A leginkább bizonyosnak az tűnik, hogy a terület első lakói nyugat felől érkeztek, Közép-Ázsia sztyeppéi felől, vagy még távolabbról, és nem a kínai folyóvölgyek termékeny vidékéről. Az ujgurok szerint éppen ezért a terület mindig is az övék volt, így a múmiák mostanra a nemzeti büszkeség központi elemévé váltak, és a loulani szépségről egy népszerű szám is készült, ami jó darabig vezette a helyi slágerlistákat. A történészek azonban kételkednek, ugyanis az ujgurok a 10. század előtt semmiképp sem jelenhettek meg a térségben.

Mindennek a kínaiak sem örülnek, hiszen a múmiák megléte nem egyezik az általuk erőltetett, hivatalosnak szánt verzióval sem. Aszerint ugyanis Csang Csian, a Han-dinasztia tábornoka az i.e. 2. század végén vezetett katonai expedíciót Hszincsiangba, és az akkor még lakatlan térség azóta tartozik az országhoz. A múmiák szerint viszont az emberek már évezredekkel korábban megjelentek a térségben, és biztos, hogy nyugat felől érkeztek.

Az persze vitathatatlan, hogy a múmiák felbecsülhetetlen értékű régészeti szenzációnak számítanak. Az Urumcsiban látható holttesteket azonban Kína egyáltalán nem reklámozza, sőt a helyi idegenforgalmat sem népszerűsítik. A külföldi kutatók szerint a kormányzat mintha arról sem akarna tudomást venni, hogy léteznek, mert ez hosszú távon az egész ország történelmének újraírását, és a jelenlegi hivatalos verzió kiigazítását jelentené. Éppen ezért nem egyeznek bele a múmiákon végzett genetikai vizsgálatokba sem, mert az szintén a kínai igényeket áshatná alá.

Nem örülnek a külső kutatók vizsgálódásának sem: volt olyan szakértő, akit addig nem engedtek ki az országból, amíg át nem kutatták, hogy nem visz-e magával mintákat. 1993-ban azonban 6 minta kijutott, ennek alapján az olasz genetikusok megállapították, hogy a múmiák részben Európából származhatnak. A kínai kormány csak a hazai kutatók vizsgálatait támogatja: a sanghaji Fudan Egyetem kutatója, Csin Li 2007-ben a National Geographic genográfiai projektje során állapította meg, hogy a térség első lakói Kelet-Ázsiából származnak, ennél további vizsgálatokat azonban nem tettek lehetővé.

Han Kanghszin antropológus szerint biztos, hogy a legkorábbi telepesek nem voltak ázsiaiak. Ő a koponyák tanulmányozása jutott erre a megállapításra, mert szerinte a DNS-tesztek nem megbízhatók. A kutató egyértelműnek tartja, hogy a Tarim-múmiák európai származásúak lehetnek. Ezt támasztják alá a temetkezések is: a legtöbb esetben hellenisztikus jellegű sírokat tártak fel.

A politikai viták ellenére a feltárások jelenleg is folytatódnak. Hsziaohe közelében korábban 350 sírt fedeztek fel, amelyek közül a legrégibb 4000 éves lehet, és most itt folytatják tovább a munkálatokat. A kezdetek reménykeltőek: ott ugyanis idén nyáron egy újabb, a loulani szépséghez hasonló nő, a hsziaohei hercegnő maradványait találták meg. (Múlt-kór.hu)

Ön szerint a képen látható múmia Kínai?

http://www.saman.hu/azujgurok.shtml: Az Ujgurok küzdelme fönnmaradásukért

Megtalálták a szkíta hercegnő sírját?
  NemzetHír:2007.11.21. 17:32

Jó állapotban lévő szkíta múmiára bukkantak az Altáji területen egy kurgán feltárása során orosz régészek - a 2300 éve élt hercegnőnek még a manikűrje is megőrződött.

Az Altáji Állami Egyetem és a szentpétervári Ermitazs közös régészeti expedíciója a Bugri nevű falucska környékén végzett ásatásokat. A település környékén öt kurgán - földhalom - található: átmérőjük 40 és 100 méter között ingadozik, magasságuk pedig eléri a 6 métert. A régészek méretük miatt uralkodói kurgánoknak nevezték el őket, s egyikükben bukkantak a múmiára - olvasható az Izvesztyija című orosz újság honlapján. A temetkezési helyet sajnos réges-rég kifosztották, a sírrablók valamilyen ok miatt az itt nyugvó hölgy fejét és lábait levágták, és magukkal vitték. A holttest többi része viszont kitűnő állapotban maradt fenn. A tetem jobb kezén még a szkíta hercegnő ápolt, manikűrözött körmei is megmaradtak. A régészek szerint a sírkamrában talált leletek, a temetkezés módja arra utal, hogy magas rangú személyt helyeztek itt végső nyugovóra. A holttestből DNS-vizsgálatok céljára mintát vettek, hogy megállapítsák, helybéli volt-e a szkíta hercegnő vagy más vidékről került az Altájra. Az altáji területen már többször bukkantak a régészek szkíta múmiákra. A legutóbbi ilyen lelet 1993-ban került elő és világszenzáció lett, de nemcsak történelmi értéke miatt. Néhány földrengés után, amely a környéket sújtotta, a helyi lakosok követelni kezdték a múmia "hazatértét", mondván, hogy távolléte a pogány istenségek haragját vonta a vidékre. A tudósok ugyan nem kifogásolják, hogy a holttestet visszavigyék az Altájra, de kategorikusan ellenzik eltemetését. Igen értékes leletről van szó ugyanis, amely még sok mindent árulhat el a szkíta törzsekről. (NG Online, MTI)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.