"Avarkori falura bukkantak a reptéri ásatás során Debrecenben."

A felfedezésről Szelekovszky Márta, az ásatás vezetője adott  felvilágosítást  a haon.hu- nak: (2011 9.28) a cikk címét is a Haon.hu adta.

Immáron elmondhatjuk, hogy négy korszakból találtunk leleteket az ásatás területén, ahol a napokban hat avarkori, négyzetes alakú ház nyomaira bukkantunk – mondta el a régész. A házak a terület vizenyősebb részén helyezkednek el, így sokáig úgy tűnt, hogy onnan nem is kerülnek elő értékelhető leletek. Az avarkorban azonban ez a rész száraz terület lehetett, ezért sem meglepő, hogy hat tapasztott kemencés ház alapjaira bukkantak a régészek. Emellett a többi korszakból is kerültek elő további leletek, egy a jobb oldalára fordított őskori férfi férfi csontváza mellett, két római császárkorból származó gödörbe dobott kutya csontvázára bukkantak a kollégák – tette hozzá Szelekovszky Márta. A sor azonban itt nem ér véget, hiszen a neolitikumból vörösre festett agyagedényeket találtak a kutatók A feltárás tovább folyik, amíg el nem készülünk a teljes terület feltérképezésével, de az már most feltételezhető, hogy az eddig érintetlen, magasabban fekvő ásatási területen további jelentős leletekre bukkanunk majd – zárta az ásatás vezetője

A neolitikumból (az újkőkor mintegy 6500 évvel ezelőtti időszakából), a bronzkorból (körülbelül Kr. e. 2800-800) és a római császárkorban itt élő szarmaták idejéből (a Krisztus utáni 3-4. századból) is találtak régészeti objektumokat a debreceni repülőtér belváros felőli szélén. Hol voltak még ekkor a soha nem létező avarok akiket a 600-s évekre datál a Magyar Tudományos Akadémia. Avarok, kik a kommunista történelem tanítás szerint szlávok voltak.  Itt a régészeti lelet beazonosítása során már a szarmaták avarosítása folyik, Történelmi tényferdítés az "avarosítás"!

A neolit település hatalmas agyagnyerő-gödreiből több ládányi lelet került elő, köztük festett neolit kerámiák és csiszolt obszidián pengék. A másik nagy régészeti korszakból, a bronzkorból is több objektum leletanyaga adott munkát a feltáróknak. A harmadik korszakot egy szarmata település képviseli, műhelykörzettel, füstölőkürtőkkel, tűzhelyekkel, kemencékkel és öt-hatcsatornás árokrendszerrel. E település felhagyása után a helyet temetőként használhatták a szarmaták. Akkorra, amikor ott jártam, ennek a temetőnek tizenöt sírját tárták fel, s körülbelül ugyanennyi sír volt még feltáratlan.
– Ez egy nő csontváza – hívta fel az ásatásvezető figyelmét meglehetős határozottsággal egy idősebb munkás, Zámbó János, aki – mint megtudtam – 1996 óta dolgozik régészek mellett, kibontott tehát „néhány” sírt életében. Most az a ritka szerencse érte, hogy a szarmata sírhoz, amelynek átvizsgálásához épp ottlétemkor kezdett hozzá, azelőtt még senki nem nyúlt.

A haon által készített képekért kattintson a linre

Súgó 1 hozzászólás

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.

1

2012.06.25. 16:06 heja2 ide elfelejtettem beirni hogy mar regota arra tanitjak a regeszeket is.   az 1960-70es evekben talaltak hun sirokat.   eloszor egy magayr megallapitotta hogy 'mongoloidok' voltak es egy nemet gyorsan konyvet is irt errol....   majd jott egy masik magyar regesz es az azt mondta hogy nem lat semmi mongoloidot a leleteken....   majd meg valami oroszok altal feltart ugyancsak hun sirrban talaltakrol is ugyanezt allapitotta meg hogy nem mongoloidok.   namarmost-elkepzelhetjuk hogy az ilyeneket azota sem engedik dolgozni ,ellehetetlenitik stb-marmint azokat akik mondjuk azt allitjak hogya hun sirokban nem mongolos hunok vannak.