Először az orosz  elmélet (orosz nyelvismeret  szükséges): Tudomány 2.0. Kazár birodalom spekuláció és legenda.-videó 2x20perc

Obrusánszky Borbála a Barikádban  2012.04.16 megjelent cikke a Mazsihisz politikai nyilatkozatával kapcsolatban tárgyalja a kérdéskört. Mentségére  legyen mondva előbb jelent meg mint az orosz publikáció a Kazár-zsidó államról mint töténelmet írók spekulatíve megalkotott birodalomról. De a kazárság tagadásának hiteléül  előbb:  (...)Hihetetlen, de igaz, hogy a 610–813 közötti időszakra vonatkozóan Theophanész (és kisebb mértékben Niképhorosz) az egyetlen görög nyelvű forrás és így rajtuk kívül senki sincs ebből az időből, aki megerősíthetné állításaikat. Miként azt Peter Schreiner, a 'Szellemi élet Bizáncban' c. könyvében írja: „A 600-800 közötti 'sötét évszázadok'-nak nevezett korszak érzékelhető hiányossága a történeti hagyomány meglazulása. Önálló történelmi művek egyáltalán nem maradtak fent ebből az időszakból.” Az ezt megelőző időszakokra vonatkozólag Theophanész az összes ismert bizánci történetírót felhasználja a művéhez:  Szókratész (Szkholasztikosz), Zoszimosz, Theodorétosz, Priszkosz, Prokopiosz, Agathias, Malalas, Szimokattész, Epiphanius (Scholasticus), Geórgiosz Piszidész, Theophülaktosz munkáit. Ő említi először a Kazár Birodalom létezését, az avar hódításokkal kapcsolatban pedigTheophülaktosz írása volt a forrása. A pápaság politikai eseményeiről szinte semmit nem ír, és a pápák neveit, uralkodási éveit csak felületesen, hiányosan tünteti fel, amivel végeredményben akaratlanul is kifejezésre juttatja a római püspökség érdektelenségbe vesző jelentéktelenségét. Érdekes még, hogy Nagy Károlyról éppen csak megemlékezik, de nem tud az avarok elleni hadjáratokról, és főleg nem az avarok kiirtásáról. Munkássága fő érdeme, hogy a középkori történetírás folyamán először időben összehangolja, szinkronizálja a bizánci, perzsa, és arab uralkodók történelmi létezését és az évszázadokat kitöltő események folyamatosságát. A római pápák hézagos említésén kívül sokkal pontosabban feltünteti a bizánci, alexandriai, antiókiai és jeruzsálemi pátriárkák sorát, valamint a konstantinápolyi és perzsa uralkodók nevét, uralkodásuk idejét, de sajnos a VII-VIII. századra közölt adatai forrásait nem közli, így fogalmunk sincs honnét vette értesüléseit.(...)  Theophanész Homologétész (Hitvalló)

Kazárok eredete

Először a kazár kérdést kell tisztáznunk, hiszen ma is vannak olyan kutatók, akik úgy vélik, hogy a kazárok zsidók voltak. Az elméletet Arthur Koestler újságíró – tehát nem tudományos kutató – találta ki, ő volt az első, aki monográfiájában (A tizenharmadik törzs) azt próbálta bizonygatni, hogy az európai zsidóság a kazár „zsidóktól” származott, vagyis úgy vélte, hogy a kazárok maguk is zsidók voltak. ... Koestler elmélete tovaburjánzott, és ma már az interneten olyan cikkek jelennek meg, hogy az ókori kimmerek és a szkíták a zsidók tizedik, elveszett törzse volt.

A kazárok eredete azonban a helyi, kaukázusi adatok fényében mást mutat. Azok szerint egyértelmű, hogy nem Közép- vagy Belső-Ázsiából érkeztek a VI-VII. század folyamán, hanem már Attila idején is a Kaukázusban éltek, egyes történészek a késő hun ak-katzir törzset látják benne. ... Nemcsak külső, hanem egy belső forrás is rendelkezésre áll a kazár eredetkérdés tisztázásához. Ez nem más, mint az egyik kazár uralkodó levele a X. század közepéről. József kagán 955 körül levelet írt egy hispániai zsidó hittudósnak, aki korábban aziránt érdeklődött, hogyan lettek a kazárok zsidó hitűek.

József kagán beszámol arról is, hogy a zsidó hit nem általános a birodalmon belül, azt csak a kagán, a bég és a magas állami hivatalok vezetői gyakorolják, az uralkodó védelmét ellátó zsoldos csapat már muszlim hitű. Ezenkívül az országban „pogány” hitűek jelentős számban élnek. Muszlim földrajztudósok pedig arról értesültek, hogy a kazárok között a zsidóknál nagyobb számban éltek muszlimok, keresztények és táltos hitűek. Ez azt jelenti, hogy a zsidó hit nem terjedt el széles körben a birodalmon belül, hanem csak egy szűk, udvari kör ismerte a tanításokat.

Magyar-kazár kapcsolatok

A finnugrista történészek egyetlenegy forrást, Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzása című feljegyzését vették alapul, hogy bebizonyítsák: mi, magyarok a kazárok függésében éltünk évszázadokon át. Igaz, a forrást kicsit elferdítették, hogy elméletüket alátámasszák. A bizánci uralkodó a magyarok története kapcsán valóban megemlítette, hogy három évig együtt harcoltak a kazárokkal, ebből a három évből – érthetetlen módon – az idő előrehaladtával már háromszáz éves függés lett...

A kazár függés ellen szól a bizánci császár azon adata, miszerint a kagán házassági ajánlatot tett a magyar vajdának, Levedinek, ami azt bizonyítja, hogy egyenlő félnek, szövetségesnek tekintette a magyarokat, nem pedig alattvalónak. A kaukázusi források pedig úgy tudják, hogy a hun utód kazárok a VIII. századi arabok elleni háborúban szövetséget kerestek, és a szomszédos népekkel együtt próbálták megállítani a délről támadó ellenséges erőket.

A VIII. század elején valóban találunk három olyan évet, amikor együtt harcolhattunk a kazárokkal a Kaukázusban. A történeti adatok alapján mi, magyarok egy bizonyos időszakban a kazárok katonai szövetségesei voltunk, majd Árpád magyarjainak nyugatra költözése után a kaukázusi magyarok és a szavárdok (szabír) a XI. században is jó viszonyt ápoltak az akkor már muszlim hitre átváltó kazárokkal.

Héber források tanúvallomása

... A műben szerepel Josziphon nevű itáliai zsidó tudós 940 körüli munkája a magyarok régi történetéről, és kifejti, hogy a magyarok Noé harmadik fiától, Jáfettől származnak. A vízözön utáni népek egyik ősapjának a legidősebb fia, Gómer volt, aki Togarmahot nemzette. Neki tíz fia volt, az egyiket Ungrinak neveztek. A Togarmah név ugyanaz, akire József kagán is hivatkozik, ami arra utal, hogy ez a leszármazási táblázat elevenen élt a Kaukázus-vidéki szkíta és hun népek között.

Kohn a Gómer névvel a magyar krónikák Magorját azonosította és kijelentette, hogy a zsidó források alapján bizonyosnak vélhető a hun-magyar rokonság. A kortárs Josziphon sem tudott szoros zsidó-magyar együttélésről, sem arról, hogy a judaizmus valamilyen szerepet kapott volna a hungárusok életében. ...

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.