Ez az időszak  még a Római birodalom Kárpát-medence - állítólagos - teljes meghódítása előttire esik. Ebben van az érdekessége, jelentősége, azaz csak lenne, ha  nem rómaiaznák és nem dákoznák le.  A sírban talált  lemezes öv  szarmatákra utal ami bizonyítja, hogy kereskedelmi -  nem háborús- kapcsolatban voltak  ekkor még  Rómával  Az i.sz. 1.sz.-ban a rómaiak még csak Pannóniát (Dunántúlt) csatolták Rómához mely előtte, már kikerült a  kárpátmedencei avar-szarmaták fennhatósága alól.  Kelta  (keleti)törzsek lakták be , mint gallok, brittek, helvétek, boik(bajorok) melyet róluk, vag utánnuk Sicambrai tartományként nevezhetünk. Az al-Duna menti trák-szarmata és  a tiszántúli szarmata gepida törzsek letörése a  2. sz.-ban történt. Norciumot azaz  a Bécsi medencét is csak  a  második században  foglalták el és tették provinciájukká. A "jazig szarmata " törzsek pedig nem jöttek sehonnan, mert mint ősi szarmaták egyik törzse eredendően itt voltak a Kárpát-medencében  ellentétben azzal amint a hírben állítanak, hogy ekkor vándorolhattak be.

Alább a hír a melyben kirí, mint miden régészeti lelet előkerülésekor, hogy más kommentálja, értelmezi a leletet, mint  aki feltárta... erre valók a közönségkapcsolati vezetők.

A derecskei Morgó-tanyán lévő sertéstelep bővítése miatt a beruházás által érintett régészeti lelőhelyen jelenleg 5000 négyzetméter területen végez feltárást a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti tára Szolnoki László régész vezetésével - mondta el Kovács Marianna.

Tájékoztatása szerint a feltáráson egy csontvázas temetőrészlet is napvilágra került eddig 8 sírral. Az i.sz. első századra keltezhető sírokban nem várt, szenzációsnak számító régészeti leletek kerültek napvilágra: római készítésű pannon-norricumi szárnyasfibulákra és lemezes övekre bukkantak a régészek. Ilyen típusú leletek az Alföldről eddig nem voltak ismertek - mondta a szakember, hozzátéve: a temető és a leletek érdekessége másrészt abban áll, hogy az I. századi Alföld (Barbaricum) politikai és etnikai viszonyairól alig tudunk valamit.

Ez az időszak ugyanis, amikor a Dunántúlon Pannonia provinciát megalapítják a rómaiak, és az Alföld részben a helyi őslakosság (késő kelta falvak), részben a terjeszkedő Dák Királyság fennhatósága alatt állt, valamint ekkor érkezhettek az első szarmata törzsek (jazigok) a Kárpát-medencébe (Duna-Tisza-köze északi része) - magyarázta Kovács Marianna. Erre a rendkívül érdekes korszakra, annak kapcsolatrendszerére és lakosságára világít rá az újonnan talált temetőrészlet - fűzte hozzá.

videó: ha  nem jelenik meg "újratöltés"

  Egy kis történelmi áttekintés: Kárpát-medence ősi népe a szarmaták, mely medence belakása után  a   területi adotságából  adodóan több törzsre szakadt. Dunántúlon avar-szarnaták,  a medence  északi földvidéke részén Jazig-szarnaták, Tiszántúl, erdélyi medence, szarmatagéták(gepidák)  A mai Románia (Erdély nélkül) és Bulgária  (al-Duna) területén  volt az indogermán népnek hazudott szarmata trákok azaz a királyszarmaták ősi törzsterülete, de Észak-Görögország és a mai Törökország egyes (nyugati) részeit is belakták A rómaiak hódítása több évszázadon át tartott,  i.u.200-ra elfoglalták a Kárpát-medencét. Ezzel a  hódítással kiszorítva az őslakos szarmatákat a Kelet-európai sikságra, ahol a turáni törzsekkel (hun)szövetségben foglalták vissza őseik  földjét. Erről szól a  csodaszarvas legendája, mely több értelmezést is kapott. Sajnos a szarvast mint ősi  magyar szimbolumot igyekeznek elfeledtetni, még a kürül-tájosok is. Pedig a mai Bulgária területén végzett régészeti ásatásoknál a  trák sír -melyet nem raboltak még ki - mindegyikében ott  van az "arany csodaszarvas."  A bolgár  régészeknek feltárásaikért köszönettel tartozunk,  -mert ők is szkíták azért mint mi, de nem szarmaták.Ha valamit napvilágra hoznak földalatti sírokból azt mélyen elhallgatják előlünk. Igaz pár éve  volt trák kiállítás csonkaországban, de itt sem  mutathattak be szarvast.  A bolgát régészek nem kommentálhatják szarmataként a trák leleteket.

Ahogyan a szlovákok ellotpák a jazig szarmaták történelmét a Felvidéken, úgy lopták el a románok a trák szarmaták múltját és építették rá  kaukázusi kazár  karabah-i arumán  kucuhlavos múltjukat. Szerintük  a   trákok rokonai voltak a dákok, akikre román történészek a dákoromán-kontinuitás elméletét építik. A mai román nép a dákok(érdts itt gepida) közvetlen leszármazottja. A dákoromán-kontinuitásról Ceausescu kommunista diktátor idején számos könyv jelent meg román szomszédunknál, ezen elméletek közül Iosif Constantin Dragan 1976-ban megjelent műve a legbrutálisabb. Címe: „Mi, trákok”. A könyv alcíme pedig: „A román nép több évezredes története”.  Ezt az elméletet  régóta vitatják,  manapság már Nyugat-Európában is akadnak kétkedők e nézettekkel kapcsolatban.

Az igazság azonban a románok se nem szkíták, se nem szarmaták, se nem turáni nép, de még a latinok közés sem tartoznak. Kazárok  ők  mint a bosnyákok és albánok, csak nekik  kúrva nagy szerencséjük volt Trianonnal.  Innetől kezdődik csak a államiságuk történelme. 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.