A PALÓCOK REGEVILÁGÁNAK VÁZLATOS ISMERTETÉSE

Paál Zoltán Szalaváré Turától kapott Regevilágának tartalmát hűen, minden vál­toztatás nélkül ismertette.

Történelmi tény a 24 Hun Törzsszövetség léte.

A “Palócok Regevilága" a 24 Hun Törzsszövetségbe tömörült törzsek életét írja le nemzedékről nemzedékre, Kr. e. 4040-től Kr. u. Mátyás királyig, illetve Mária Teré­ziával bezárólag.

A “Palócok Regevilága" elnevezést a palócok a 24 Hun Törzsszövetségben betöltött szerep révén kapták. A palócok elnevezést a kabarok adták: Felső úz, Fel-úz: Pal-úz, Palóc. Ezenkívül a Duna-Tisza közén és részben a Tiszán túl is voltak úzok, akiket alsó úzoknak hívtak, de az idők folyamán ez az elnevezés feledésbe ment.

Agaba úz bölcs, főpap és vezér volt az, aki a 24 hun törzset újból összefogta.

Hun törzsek: türk, kaza-hun, széki-hun, bolgár, jász, lett, manysi, mari, komi, csuvasz, vepsze, tatár, kun, manzsu, kabar, mordvin, úz, suoma, vót, baskír, észt, uj­gur, mongol, avar.

Agaba építette fel a 24 Hun Törzsszövetség rendszerét, mely mindvégig érvényben is maradt. Ezen rendszer alapos, az élet minden területére kiterjedő volt. Miután ősi alapokból táplálkozott, idő-állóságát is bebizonyította. Agaba főpap és fővezér nem­csak az úzoknak, de minden hunoknak is bölcs vezetője volt, őrzője az “Élet Temp­lomá"-ban 48 ezer évtől kezdve tárolt kincseknek. Írott agyagtábák, téglák, papiru­szok képjeleinek tudó-, megfejtő olvasója, a 48 ezer éves írások történelmének, a fel­

31

jegyzéseknek az ismerője. Az Agaba alkotta rovás ABC je 32 betűs, a mai napig helyt álló betűsor, a későbbi, ún. latin betűk kialakulásában is szerepet játszott.

Sok fogalom található ezen ősi leírásokban. Ezen szavaknak és fogalmaknak is mertetéséhez külön-külön bőséges helyre és időre lenne szükség.

Az “Elet Temploma"

A Távol-Keleten, főleg a kolostorokban ismert név és “Szellemi Központ". Sajátos és egyedi fogalom. Művelődési értékeket és leleteket tároló központi gyűjtőhely. Mint szellemi központ, ide tartozott Karnak, Nippur (Mezopotámia), Hetevarett (Egyip­tom). Megszűnésükkor minden értéket átszállítottak Ordoszba, az új szellemi köz­pontba. Paszametik fáraó volt az, aki Hetevarett megszűnésekor a Szövetség Ládáját a többi kincsekkel együtt a szkíta hadsereggel elszállíttatta Ordoszba. Az Élet Temp­lomának jelentőségét a mindenkori keleti bölcsek abban látták, hogy az esztelen há­borúk rombolásaitól a jövő számára megőrizzék a minden idők állandó értékeit jelen­tő, a szellemi haladás vívmányait szolgáló bizonyítékokat, iratokat, a tudást.

Várkonyi Nándor ókori régész és klasszika-filológus, a több kiadást megért “Szíri­át oszlopai" című, őskultúrákat ismertető könyvében így emlékezik meg az Élet Templomáról: “Meg van-e még a kínai Turkesztánban, a Góbi közepén Ázsia legna­gyobb titka, melyet kutató szeme nem látott: a bazaltból épített, nem ismert stílusú “Elet Temploma", ahová évezredek óta elzarándokolnak Ázsia minden népének iga­zulást kereső aszkétái, beavatottjai és hithirdetői."

Az Élet Temploma hivatást tölt be az emberiség fejlődésének történelme során épp­úgy, mint ahogyan a szent kegyhelyek, kolostorok, melyek a különböző korok, embe­ri alkotások emlékeit őrzik az utókor számára. Ezen helyeken sokáig megfelelő kép­zettségű emberek maradnak őrzőül vissza.

A 24 Hun Törzsszövetség fejlett és rendezett közösségi, társadalmi életforma volt. Bizonyítja ezt fennmaradt írásbeliségük. Az ősi társadalmak közül ez az egyedüli kö­zösség, mely a 24 törzs életét alkotmányos pontokba foglalt, összefogó és irányító élet­forma jellemez. Időszámításunk előtt 6000-ben, az életképesen működő “KÁLL Al­kotmányos Intézmény"-ének létrejöttekor három pontban határozták meg alkotmányukat: 1. A KÁLL köteles mindenki panaszát meghallgatni és uralkodni.

2. Földmunkát végzőket cselekedetükben békén kell hagyni.

3. Várakban dolgozó tárkányok, böszörmények békében éljenek.

Ezt a három pontot még ATAISZ-ban alkották. Ezen földrész elsüllyedése előtt a 24 Hun Törzsszövetség fővárosában, Dorozsmában a 24 hun törzs “Vezéri Tanácsá"­nak, az “Oregek Tanácsá"-nak, valamint a “Fejedelmek és Királyok Tanácsá"-nak ajánlatára, tanácsára, javaslatára hozták. A közösen választott KÁLL, a NAGY KÁLL a három pont alapján uralkodott. Helyettese a KIS KÁLL volt, aki mindenek fölött álló személy volt. Döntése megváltoztathatatlan.

Ez a három pontból álló alkotmány Debrecenben Kr. e. 3870-ben öt pontra bővült. Agaba főpap még az életében leolvasta az agyagtáblákról: a Melegvizek Birodalma volt a 24 Hun Törzsszövetség ősi otthona az utolsó jégkorszak előtt. Ez elől menekült és szóródott szét a 24 Hun Törzs a fóld különböző részeire. Nagyobb részük ATAISZ­ban talált otthonra.

A Jégkorszak kimelegedése után Agaba ismeretszerző kalandozókat küldött Kerka ifjúsági fővezér vezetésével a Melegvizek birodalmába Kr. e. 4020-ban. Még találtak visszamaradt hunokat, akiket “tarkós"-oknak, “biked"-eknek neveztek és akikkel még megértették egymást. Ezek az emberek a hegyek melegvízű barlangjaiban vészel­

32 ,

ték át a jégkorszakot. A Kárpátok övezte síkságon, völgyekben, mely területeket a he­gyek láncolata védte az eljegesedéstől, időszakos termelés biztosította a megélhetést. Az ősi leírások az utolsó jégkorszak előtt 120 hőforrásról számolnak be. Kerkáék azonban csak 12 hőforrást találtak, mert a többit a lezúduló jégáradat és hordalék be­temette. Kerkáékkal kezdődött az újbóli visszatelepítés. Agaba még életében rendel­kezett az ifjúság képzésére is alkalmas ismeretszerző kalandozásokról, továbbá, hogy minden 20, ill. 100 évenként kisebb-nagyobb csoportokat indítsanak a Melegvizek Birodalmába. Úgyszintén előírta a fóldrészek különböző részeire került hun törzsek kalandozások útján történő megkereső útjait.

Amikor Balog lovasfejedelem - Agaba előírásai alapján - mintegy 140 fővel Kr. e. 3880-ban megérkezett a Melegvizek Birodalmába, ott már 7 törzset talált. Békés er­délyi fazekas fejedelemnek Kr. e. 3870-ben bekövetkezett halálakor Pusztaszeren, az újonnan érkezett 8-ik törzzsel együtt megtartott tanácskozáson, Balog lovas fejedel­met választották a Melegvizek Birodalmának NAGYKÁLL-jává. Ekkor bővítették ki az alkotmány 3 pontját 5 pontra. Ezen határozatok mindig az Oregek Tanácsának ja­vaslatából indultak ki, melyet a 8 törzs választások során szentesített. Így történt, hogy a Melegvizek birodalma első NAGY KÁLL-jának választása Balog lovasfejede­lemre esett, aki az abban az időben létrehozott Debrecen, már “vásárjoggal felruhá­zott" városból irányította a Melegvizek Birodalmát.

Agaba alkotó szellemi nagysága 270 év alatt újból benépesítette a hunok ősi ottho­nát, a Melegvizek Birodalmát. Ekkor a 8 törzs: Úzon, Tisa, Ozora, Semte, Pilis, Tardos, Békés-Bő és Balog voltak.

A pusztaszeri 8-as törzsszövetség 5 pontos vérszerződését Ordosz és Magyarka is jóváhagyta és szentesítette. A NAGY KÁLL helyetteséül KIS KÁLL-á a kiskorú Tí­már csikóst választották. Védnökségül, nagykorúságáig Szabolcs és Pilis fejedelmeket rendelték, illetve ők gyakorolták a KIS KALL-ra háruló végrehajtó hatalmat.

A Melegvizek Birodalma Kr. e. 3770-ben kaza-hun vezetéssel virágzó birodalom­má vált. A jégkorszak elmúlása után a hőforrások meleg hegy- és domboldalain lép­csőzetes mezőgazdasági termelő kultúrát folytattak. A Melegvizek Birodalmát csak északról tudták megközelíteni az Etil vizek mentén keletkezett Ergáni fóldháton ke­resztül. Téli időszakban a fagyok miatt a kordélyokat szánokkal váltották fel. Muromákkal, mescserekkel találkozva a Tin forrás vidékén, majd Győr vezetésével a Desz folyón át ... a Radomák fóldjén érkeztek a Tennisur folyókhoz. A Keve vezette magyarkai kőfaragók útközben az egyik Tennisur melletti dombra 3 bejáratú kővárat építettek. Keve építkezés közben szörnyethalt, mert ráesett egy kő. Ezért ezt a várat elkészülte után Keve várának nevezték. Felesége, Boris gyermekének megszületéséig két tized lovas utóvéddel visszamaradt. Megszületett lányát Tennek nevezték. Ezt a víz-egyesüléses helyet, melynél egy folyócskába ömlő kis patak volt, elnevezték Bo­ris-Tén helynek. A kalandozó-pap a kalandozó lapra Boristén néven jegyezte be. A Melegvizek Birodalmába almavirágzáskor értek Tisa jaku-pap folyójához és Namény regőspap gázlóhelyén átlovagoltak a folyón, majd egy halakban gazdag hosszúkás tó partján letelepedtek. Ezen a helyen alapították Debrecen városát.

Az ősi település szerkezete a tízes egységen alapult. Tíz családból álló település egy tizedes vezetésével: tíz tizedes család települése egy százados vezetésével százados községet alkotott. Tíz százados községből ezredes város létesült. A kimutatás ezen te­lepülésrendszernek a képét mutatja.

A Pusztaszeren alkotott, illetve kibővített alkotmány 5 pontját az alábbiakban hatá­rozták meg:

33

l. A mindenkori KÁLL köteles a nép panaszát meghallgatni.

2. A KÁLL várában mindenki köteles hun-törzsi nyelven beszélni. 3. Paraszti munkát végző embereket munkában békén kell hagyni. 4. Tárkányok, böszörmények munkáját védelmezni kell.

5. Veszély esetén a bők minden férfit 44 éves korig seregbe való szolgálatra szólíthat­nak fel a KÁLL rendelkezése szerint.

A Melegvizek Birodalmában kialakult törvényt Ordosz és Úr is elfogadta.

Később a Turfáni (ujgurok fővárosa) Vérszerződés során 12 pontra bővült a törvény. Etelköz a magyarkai törvények alapján - a csatlakozott 8 megyeri - magyari tör­zsek kendéinek javaslatára - 20-ra emelte a törvénypontok számát.

A pusztaszeri vérszerződéskor a Magyar Birodalmat alapító 12 törzs egyenként 2-2 ja­vaslatot terjesztett elő. Ezzel az alaptörvény 24 cikkelyessé vált. Ez volt az alapja az Aranybullának.

Az Aranybulla 31 pontját Budavára, Avarbástya, Kurszán vára és az új kancellária vezető emberei az 1222. év húsvétjára összeállították. A 31 pont, az egykori Kövezsd (a hun törzsszövetségből származó kínai császár) 30 törzsének és a kasszuk, etruszkok és hikszosziak összes törvényei figyelembevételével jött létre.

Kézai Simon, Kun László udvari káplánja - aki a Jézus által alapított, érdeknélkü­li uruki-mani első keresztény egyház káplánja volt - a kaza-hunoknak, kabaroknak, avaroknak, palócoknak és a székelyeknek a Vérszerződésben egyszer már kiharcolt jogaiért hiába emelt szót.

Az idegen származású, királynői jogon vendég-nemesek minden paraszti, kézmű­ves és böszörmény jogot eltöröltek...

Turcsi Aranyasszony hiába követett el mindent és játszott jelentős szerepet egészen 1235-ig, III. Honoriusz pápa megsemmisítő határozatával szemben nem tudta érvé­nyesíteni a munkás tömegek ősiségi jogait.

Amikor Balog lovas fejedelem Ordoszból elindulva megállapodott Magyarkán, a fe­jedelem és lovasai segédkeztek a magyarkai ősmagyar egyház épületének felépítésé­nél. A magyarkai fejedelmi személyek, Szilakszó és Szagamóni gyermekáldásnak örülhettek. Szagamóninak 25-ös jelzéssel magas fokú beavatott fiúgyermeke született. Egy kis fényes csillag futott le az égről, jelezve a beavatottak által már előre jelzett új­szülött születését. Eténának nevezték. A görögök regevilága is megemlékezik ezen személyről, azzal, hogy repülni is tudott. A születési időpont Kr. e. 3780-ra esik.

A pusztaszeri alkotmányból született Aranybulla 31 pontja változatlanul fennmaradt. Ebből az időből az 1222-es népszámlálás adatai alapján Magyarország külső vármegyé­ivel együtt 72 vármegyét számlált és egészen az ujgur területekig (Magyarka fővárossal együtt) valamint az Aranybulla pontjaiban szereplő üzbég tartományokig terjedt.

ATAISZ-ról, a mediterrán éghajlatú földrészről

A hunok ezt a gazdagon termő földrészt ezen a néven nevezték. Magas kultúrát te­remtettek. Lépcsőzetesen kialakított, csatornázott öntözéses területein minden meg­termett. Itt három szinten kialakított mesterséges kultúrszinteket teremtettek. A sík területen, valamint a dombok és hegyek lejtős területein lépcsőzetes talajművelést folytattak. Földalatti alagútjaikban, melyek az egész fóldrész területét, különösen a hegyeket összekötve behálózták, fóldalatti raktárakat létesítettek. Ez háború esetén azt a célt is szolgálta, hogy hadsereget tudtak észrevétlenül az ország egyik végéből a másikba átcsoportosítani. Hegyeiken voltak a szent Kegyhelyek és a különböző tör­zsek vezéri székhelyei. A földrészek különböző területein kolóniákat létesítettek. 24

34

lapátos vitorlás hajóikkal az egész világot, illetve a világtengereket bejárták. Ezen utakról az egyes Arvisurák számolnak be. Ugyancsak Arvisurák, az ún. OSCUS táb­lák írják le a római birodalom létrejöttét is, jelentős részletezésben. Már Kr. e. 1700 körül, a Fekete-tenger északi részéről Rasna avar fejedelem vezetésével 12 törzs érke­zik Erdélyen keresztül az Eszter félszigetre (Ister). Innen vonul tovább az Apó síkra és az Apó folyóhoz. Majd foglalkozik a Mezopotámiából odatelepült hajós etruszk nép letelepedésével és a Római Birodalomnak egészen Krisztus születéséig betöltött vezető szerepével. Az avarok odaérkezésekor csupán a dingóknak nevezett őslakosok­kal találkoznak. A lassan pusztulásnak indult Atlantisz földrészről Afrikába özönlő tengeri népek között említi a latinokat, akik ezen földrész Kr. e. 1500-ban történt végleges pusztulása után jelennek meg a későbbi Római Birodalom területén.

Ebben az időben már az etruszkok, valamint a Termékeny Félhold Országaiból is megjelennek betelepülők, magasfokú öntözéses kultúrát, “paradicsomot" teremtve. Az öntözéses kultúrát a sumérok és az etruszkok hozzák magukkal, akik különböző időközökben csoportosan jelennek meg. Ebben az időben a Földközi tengert az et­ruszkok tengerének, az Égei tengert pedig az égeiek tengerének nevezték.

Nagy általánosságban kell szólnunk azokról az Arvisurákról, melyek a Krisztusi időszámítás idejéből valók. Augustus római császár a Nyugati Hun Birodalom fejével, Kövezsd császárral szerződést köt, hogy a Római Birodalom élelmezésének problémá­ját Pannóniából oldja meg. Kötelezettséget vállalt 100 évre, hogy a pannón őslakosokat békében hagyja. Ez a szerződés minden évszázadban megismétlődik. Az utolsó szer­ződést Kr. u.360-ban a Hun Birodalom felbontja, mert a római császárok a szerződést megszegve, pannón területen romanizálni, latinosítani kezdtek. Ezenkívül Erdélyt az aranykincsek kizsákmányolása céljából elfoglalják. Ez az oka annak, hogy a Hun Bi­rodalom megindul. A százhalombattai nagy csata után a Római Birodalom hadereje megrendül és megkezdik a kivonulást. Majd a 400-as évek elején a Hun Birodalom előőrsei lépésről lépésre visszaszerzik az ősi területeket. 430-ban a 24 hun törzs Buda főpap és Atilla fővezér vezetésével a pannón területeket teljes egészében visszafoglalja.

A 24 Hun Törzsszövetség Buda főpap irányításával az ordoszi szellemi központot, az Élet Templomát az előzetesen felépített, földalatti alagutakkal ellátott Buda várába helyezi át. Órzéséről ezen időponttól kezdve egészen Szent Istvánig tízezer harcos gondoskodik. A hunok, nagy részének keletre távoztával pontos adatok maradtak fenn, hogy egészen az avarok beérkezéséig kik irányították az Erdélyben visszama­radt székelységet, a Felvidéken visszamaradt úzokat, kabarokat, a Duna-Tisza közén visszamaradt jászkunokat, a tiszántúli kaza-hunokat és a még Kr. e. 800-ban, Pannon vezérletével letelepedett pannón népet.

Az 800-as évek derekán megérkezett avarok, akik nyelvükben azonosak voltak az itt lakó rokon törzsekkel, és egészen Árpád magyarjainak megérkezéséig uralkodtak nem csak a Melegvizek Birodalmán, de a pápa kérésére a néptelen nyugati részeken is egészen Sóvárig (Salzburg). Az avarok példás államszervezete tartja rendezett viszo­nyok között az itteni népet.

A Magyar Törzsszövetség vezéri törzsei már Krisztus után 180-ban tagjai és hívei az uruki-mani hitnek, az érdek nélküli egyistenhívő keresztény egyháznak.

Ujgurban az uruki-mani hit államvallássá lesz. Az uruki-mani hit az uruki-mani biblia alapján áll, melynek létrehozója Mani uruki esperes volt. Az Oscus táblák is ta­núskodnak arról, hogy az egyistenhit milyen széles körben elterjedt. A régi Arvisurák még Arvisura Anyahita fóldre érkezésekor emlékeznek meg arról, hogy az egyistenhi­tet a 10 000 évvel magasabb műveltségű Kaltes asszony bolygójáról hozták. Arvisura

35

Anyahita és kilenc társa, miután gépük az ataiszi Kékleny hegységnek ütközött, nem tudtak visszautazni földjükre. Eleinte egymás között házasodtak, de később a földi­ekkel is. Több mint egy fejjel magasabbak, agyuk a 10 000 éves, fejlettebb kultúrfok­nak megfelelően nagyobb volt, így a földiekkel való házasságuk, a földiek születési adottságainál kedvezően jelentkeztek. Miután a földre küldött személyeket, mint magas képzettségűeket választották ki, így ez a különbség a földieknél is jelentkezett. A beavatottság jelzése és tartalma azoknál a földieknél mutatkozott meg, akik az ilyen házasságok révén érintve voltak. Az Arvisura szerint a földi emberek kétvérűek vol­tak és csak ezután kezdődik a négyvérűség és ezeknek változatai.

Arvisura Anyahita, hogy a Kaltes bolygón szerzett tudományokat megörökítse, mindent feljegyzett, illetve lerótt. Ezek az Arvisuráknak nevezett feljegyzések, titkos­ságuknál fogva csak kevesek részére voltak hozzáférhetőek. A magas beavatottsággal születettek, illetve képességeik révén kiválóak részére ezek a tanítások hozzáférhető­vé váltak. Ezért vált lehetővé az, hogy~`ézus a 12 éves kora utáni karnaki és az 5-5 éves hetevaretti szellemi képzése után az ordoszi Élet Templomában is ezekből a titkos Arvisurákból kapta képzését és nyerte el a beavatott (Nazír, Isten idéző) főpapi címet.

Arvisura Anyahitának sok gyermeke született. A három fia Úr, Él és Van magas születési adottságuk miatt még anyjuk életében elsajátították ezeket a tanításokat. A későbbi történet során mint Isten-fiak, az egyistenhívő vallások megalapítói voltak. Úr fia Úr városában alapította meg az Egyistenhívő Vallást és Egyházat (az úr-szolga viszonyon alapulva). Él Istenfi Magyarkán az Él Egyistenhívők Egyházát, Van Istenfi, pedig a Van Isten Hívők Egyházát alapította meg. Ezen egyistenhívő egyházak és hi­tek Jézus működéséig fennmaradtak.

Az Arvisurák megemlékeznek a Szavárd magyarokról is, akiknek az időszámítása Kr. e. 13 ezer évtől való feljegyzések alapján kezdődik. Miskolc, Tisolc és Szakolc há­rom testvér közül Miskolc volt az, aki a sokezer lépcsős szent kegyhely tetejére vitte fel az égő tüzet, ahol egy nagy üstben lévő folyadékot meggyújtva, tűzőrző leányok vigyáztak, hogy az el ne aludjon. Ezen év végi szertartást ugyanazon napokon tartot­ták, kis agyagszobrokat készítve, mely alkalommal folytak a leánykérések is.

Befejezésül megemlítjük még, hogy az uruki Egy Isten Hívőket mande hívőknek, a Van Egy Isten Hívőket mada hívőknek és az Él Egy Isten Hívőket magya hívőknek nevezték.

Innen van az, hogy az avarok manda, magya vallásnak, illetve hívőknek nevezték vallásukat, de az uruki-mani hívőket is. A Magyar Törzsszövetségnél éppúgy, mint a hunoknál és az avarok nagyobb részénél is az Egyistenhitű Keresztény Egyház tisz­teletének hódoltak. Dunántúlon már a Kr. utáni 560-as évek után olyan templomo­kat építettek, melyek padló alatti fűtéssel, valamint saját aranydíszítésű kegytárgyak­kal voltak ellátva. Az avarok veszélybe kerültek, amikor Frank Károly Szent Hábo­rút indított, mellyel ki akarta irtani az avarságot. Nagy Károly avarok elleni rablóhadjárata során a frank hadsereg Pannónia egyes részeiből, templomaiból 14 sze­kér arany kegytárgyat rabolva pusztította végig az országot. Európa népei ezen szent háborút rabló háborúnak nevezték. Amikor ez a pápa tudomására jutott, elrendelte, hogy a rablott ékszerekből és kincsekből nyugaton templomokat építsenek.

Bős Tudun avar érseket, akit a pápa is kinevezett, Kalágé (Klagenfurt) főterén Frank Károly meggyilkoltatta és erőszakos térítéssel kényszerítették az avarokat, hogy római hitre térjenek át. Aki erre nem volt hajlandó, azt meggyilkolták, vagy rab­szolgának adták el.

36

Amikor Szent István az uruki-mani hitet nem tartotta meg, előbb Bizánc felé for­dult, de végül a római egyháznak hódolt be. Ennek ellenére Béccsel együtt Sóvárig le­adta a területeket, a Duna-Tisza mentén húzódó Csörsz árok katonai kiképző helyeit megszüntette és a pápa dekrétumaira minden ősi magyar emléket és rovásírást meg­semmisített. Az idegen főpapokra bízta az országot. Amikor értesült arról, hogy a kincsre éhes nyugatiak az Elet Temploma kincseinek megszerzését tűzték ki célul, ki­adta a parancsot Endre, Béla és Levente hercegeknek, hogy az Élet Templomának kincseit menekítsék ki Ural-Budára, a manvsikhoz.

Budapest, 1972.