NemzetHír --- Ébredj, Magyar!
Pontos idő
 
 

 

 
 
 

 

 

 

 

 
 L I N K E K
 Bannere


 

Hirdetés

Székely Nemzeti Tanács (SZNT)

 

 

 

 


Hozzáadás a kedvencekhez!

  Ön is lehet cikkíró!
e-mail cím:
nemzethir@citromail.hu
nemzethir@yahoo.com

Az oldal  Mozilla Firefoxban működik optimálisan.

 Kinézeti hibák jelentkezhetnek.
Minden jog fenntartva!
 
Történelmünk: X. sz.-ig
Történelmünk: X. sz.-ig : ARVISURA I Oscus táblák VI.-X. PANNONFÖLD fölszabadítása

ARVISURA I Oscus táblák VI.-X. PANNONFÖLD fölszabadítása


VI. Oscus tábla. Világmegváltó gondolat Rokonlátogatók rovásai

Boszkan, Tarkacs és Csajág rovása Kr. e. 703-Kr. u. 135. (3337-4175. m.t.é.)

Augustus császár, aki hozzájárult, hogy a keleti bölcsek előrejelzése alapján a Hét­vári tektonok a 25 karéjos beavatott gyermeket Egyiptomba menekítsék, hosszú, eredményes uralkodás után 76 éves korában, a görög tudósok szavait ismételve így szólt:

“- Ha tetszett az életem színműve, tapsoljatok és ahányan vagytok, vidáman bo­csássatok az utamra, a beavatottak táborába!"

Augustus után Tiberius Claudius Néró lett a császár. Jó hadvezér volt, ezért nem akarta a császárságot elfogadni. Diplomata lévén tudta, milyen veszélyekkel jár az uralkodás. Őt Augustus Kr. e. 4-ben adoptálta Tiberius Cézár néven, majd utódjául jelölte. Így lett Tiberius Cézár Augustus névvel a római birodalom 2. császára 50 éves korában, és még 23 évig uralkodott. Sok lázadást kellett leveretnie.

Amíg Augustus a pannónoknak kiváltságokat adott, Tibérius takarékosság címén igyekezett ezen költséges kiváltságokat csökkenteni. Ugyanis a Kövezsddel kötött Sziszeki-Egyezmény szerint a pannón ifjak jelentkezhettek a római légiókba, de a hun birodalmi szokások értelmében csak 24 évet szolgáltak és utána veterániusi föld­birtokot kaptak. Tibérius pedig ragaszkodott a 25-30 éves szolgálathoz és a legalább 44 éves korhatárhoz. Tiltakozott a légiós házasság ellen, amely eddig a római biroda­lomban - további intézkedésig -tiltott dolog volt.

Pannonföldön ragaszkodtak az Kr. e. 728-ban lefektetett törvényekhez, hogy a törzsszövetség védelmére felkelt ifjúság házasságot köthessen. Veszprém a sámánköz­pont felállításakor még a határvédelmi szerveknél is engedélyezte a házasságot, így minden határőr legfeljebb 24 évet szolgálhatott. Utána mindenki földbirtokot kapott, házhely-ekeföld címén (2-10 hold) és azt örökölni is lehetett. Tibérius ez ellen is til­takozott.

A pannonföldi légiók harcot kezdtek illetményeik felemelésére, szolgálati idejük csökkentésére, az idejüket letöltött veteránok nyugalomba vonulásának elősegítésére és a családjuk létszámának megfelelő földbirtok juttatására. Külön harcot kellett foly­tatni azért, hogy az Égi eredetű házasságból született gyermekeiket a veteránok csa­ládtagjainak elismerjék. Ugyanis a síkságokon a Bellona, míg a hegyek között az Ilona kegyhelyen kötöttek a pannónok házasságot, mert a Sziszeki-Egyezmény csak húsz év utáni szolgálatban engedélyezte hivatalosan a Mars-mezei, latin Istenségek előtti há­zasságokat, amit Róma is elismert.

Tibérius a fiát, Drussust küldte Pannóniába, ahol ügynökei még a holdfogyatkozá­sokat is rossz jelnek mondták a felkelés folytatására. Ugyanis az Idaglat és Ráten mel­453


léki pannónok az évszámolásukat még mindig holdévekben adták meg Bellona tisz­teletének szokása szerint. Az Ilona tisztelő szkíta-káspiváriak pedig medvetoros éveket számoltak. Ha a veteránusoknak nyugállományba vonulásuk alkalmával vitájuk ke­letkezett, akkor a Bellona holdevésekre hivatkoztak. A Sziszeki-Egyezmény a Sistria építkezés miatt a pannón Sziszeken került aláírásra, ezért a pannónok a Bellona hit szerinti évszámoláshoz ragaszkodtak. Ez ellen sem Tibérius, sem Drussus nem tudott felhozni érveket, mert az egyezmények 5 példánya közül az egyik Egerben, a másik Neapolisban, a harmadik Káspiváron, a negyedik Bugátban, míg az eredeti, ötödik az Ordoszi beavatott Központban helyeztetett el. E szerint egy veterániusnak nem csu­pán 1-4 gyermeke, hanem akár 12 is lehetett.

Amikor azonban a szabadságharcos légiósok Pannonföldről a Rajna-vidékre vissza­mentek, itt is lázadás tört ki, ezért a pannón légiósok ellensúlyozására a plebs töme­geket és a felszabadított rabszolgákat küldték felváltásukra. Ezek is csatlakoztak Ger­manicus véleményéhez, aki a pannónok mellé állott. Ő is gyermekbolond volt, na­gyon szerette a légiósok szekerein vándorló katona-gyerekeket, akikkel gyakran ját­szott katonásdit. Germanicus, ha csak egy mód volt rá, kielégítette a légiósok követe­léseit. Több hadjáratot is tervezett, de Tibérius nem engedélyezte ezeket, mert a meg­torló háborúk túl költségesek voltak.

Augusztus halála után meggyilkolták Juliát és kisebbik fiát Agrippa Posthumust. Ezért a népszerű Germanicust Tibérius keletre küldte, ahol a rómaiak jelöltjét ültet­ték Arménia trónjára és Róma szabályozta a Párnával szembeni viszonyt. Ordosz és Párba kérte a 25 karéjos beavatott védelmét a latinos Heródes család gyilkos szándé­kai miatt. Árménia bölcsei a Messiás mellé álltak.

Germanicus itt is provinciákat szervezett. Augusztussal együtt Julius Cézár elvét val­lotta, hogy a 19-30 év közötti légiós is komoly emberszámba veendő, nemcsak 405 éves kora után. Majd Egyiptomba ment, onnan visszatért Szíriába. A Nazír születése után, Antióchiában Heródes családja megmérgeztette. A szírek és a pannónok azt a hírt terjesztették az etruszk leszármazottak között, hogy a latinosok mérgezték meg. Az et­ruszkok pénzt szedtek össze és hajót bérelve Germanicus holttestét Rómába szállíttatták.

Ekkor, Kr. u. 19-ben megromlott a viszony Tibérius és a szenátus között, annál in­kább, mivel mind Numídiában, mind Thráciában és Galliában új felkelések robban­tak ki 17-20 között. A pénz az egész birodalomban romlott, ezért a nemesfémek a keleti provinciákba vándoroltak. Dél-Itáliában 24-ben kitört a felkelés, amit egy gár­dakatona indított el. Germanicus özvegyét és fiait eltették láb alól, ami ellen minden­ki lázongott. Ilyen viszonyok között, Germanicus halála után mindenütt a latinosok kezébe ment át a hatalom, akik Judeában a pénzes írástudók és farizeusok mellé ál­lottak. A pusztai János felhívása ellenére a 30 éves Messiást nem vették komolyan. Származását is letagadva, főleg, mert fiatal kora ellenére máris királyságra tört, Heró­des leszármazottai előtt bevádolták. Pontius Pilátus hiába mosta a kezeit az Égiek előtt. A farizeusok a főpapi döntés értelmében, a názáreti vegyes népességű helység­ből származó Jézust Jeruzsálemben, a templomi döntés után lázadó voltára való hivat­kozással keresztre feszíttették. Egy etruszk római légiós, aki hitt az Égiekben, azt mondta: “Bizonyára Isten fia volt!"

Az igaz embernek és Istenfiának a kivégzése után a szegény és gazdag zsidók kö­zött a viszony végleg megromlott. Arménia örmény kereskedői a nemesfémeket és a légiósok használati tárgyait mindinkább lefoglalták. A Messiás érzelmű kereskedők az etruszkok bronz készítményeit Pannonföldön keresztül keletre áramoltatták a Rum tenger melletti provinciákba, majd Arméniába és Szírián keresztül Pártfia biro­

454


dalmába. A pénzügyi válság miatt 33-ban hadat üzentek a római uzsora gazdaság vámszedőinek. Az Arnó család a Batókkal együtt azt javasolta Tibériusznak, hogy a pannónoktól nem a legigazságosabban beszedett vagyonadókból hozza rendbe a pénzgazdálkodást, mert azok az adók az etruszk fémművességből keletkeztek.

Tibérius ekkor 100 millió sestertiust befizetett a pénzváltó helyekre a pénzügyek támogatására. Egyben rendelkezést bocsátott ki a lovagok törvénytelen mesterkedé­sei ellen. A pénzügyi helyzet helyrebillent. A Germanicus családját kiirtó csoport azonban most már Tibérius ellen fordult, és a latinos Lucius Sejanus gárdaparancs­nok Tibérius fiát, Drussust megmérgeztette. Ebben szerepet játszott az is, hogy a pan­nonföldi lázadás alatt Drussus olyan római lovagokat is kivégeztetett, akik szerelmi viszonyt folytattak a Drussus kíséretének asszonyaival. Drusus is sokszor félrelépett nőügyekben, mivel nem tisztelte a családi szentély sérthetetlenségét, és a bosszú a fi­akban tovább élt.

Tibériust az uralkodásra kiszemelt fia megmérgezése annyira letörte, hogy min­denkivel szemben bizalmatlanná vált. Gárdájának parancsnokában bízott meg legin­kább, de az alexandriai kereskedők aranyban fizették ki a vérdíjat Marcus gárdapa­rancsnoknak, hogy az egyébként már beteges Tibériust tegye el láb alól. Marcus orrbaverte a császárt és egy tóga rongycsomóval megfojtotta. Lu. 37-ben így halt meg Tibérius. A nép előtt a gárda tagjai azt bizonygatták, hogy a császár megfojtását a ha­láltusát vívó aggastyán maga kérte. Így Marcus bűnbocsánatot nyert.

Tiberius halála után a császárság Germanicus Gaius Julius Cézár nevű fiára örök­lődött, akit Galliában mindenki “Kis-csizmának" hívott, mert olyan katonás kiscsiz­mákat hordott, amilyent a pannón légiósok viseltek. Így közismerten Galiculának hívták. Germanicus népszerűsége arra késztette az ifjú császárt, hogy közkegyelem­ben részesítsen minden Tibérius korban elítélt csoportot és Tibérius rendelkezéseit hatálytalanítsa. A besúgók hadát megbüntette, a felségsértési törvényt hatálytalanítot­ta. A takarékossággal ellentétben nagy összegeket költött színházi előadásokra. A bi­rodalomban sok új színházat és arénát építtetett, amellyel a szenátus is egyetértett. Az etruszk Úristen hívők szokásai szerint magát úrnak címeztette. Istennek kijáró tisz­teletre kényszerítette az államvezetést. Az ellenszegülő szenátorokat elítélte és vagyo­nukat elkobozta. Hogy kincstárát megtöltse, a provinciákat nagy adók fizetésére kényszerítene. Előzőleg az Egyistenhívők a birodalomban, így Jeruzsálemben is fel­mentést kaptak a császárkultuszban való részvétel alól. Most Galicula parancsára fel­állítani rendelték a császár óriási szobrát. Ez újabb lázadás lehetőségére hívta fel a gazdag zsidók figyelmét, amely Alexandriában zsidóellenes pogromra vezetett. Nagy Sándor városának görög lakossága a császár mellé állott. Jeruzsálem szegényei, és Ale­xandria gazdag zsidói a Jézussal együtt tanult Philónnal együtt Rómába mentek kül­döttségbe, hogy felszólaljanak Galicula előtt. A császár azt válaszolta: “Ha az Égi ere­detű Istenfiát keresztre feszítettétek, úgy most ennek viszonzásaként minden rende­letemet végre kell hajtani!"

A császár legnagyobb bűnének azt rótták fel, hogy minden rabszolgának megen­gedte, hogy panaszt emelhessenek az uraik ellen, hogy a császár parancsára minden embernek igazságot szolgáltassanak.

A latinosítás hívei sehogy sem akarták, hogy visszatérjenek az etruszk királyok és pannónok családtagi szolga rendszeréhez, ezért összeesküvést szőttek a szenátusi és katonai vezérkarban. Kr. u. 41. január 15-én Cassius katonai tribunus megölte Galiculát.

Galicula után a gárda nagybátyját, Germanicus testvérét, Tibérius Claudius Nérót választotta meg császárnak, aki i.e. 10-ben született. Germanicussal együtt bejárta az

455


egész keletet és görög, majd etruszk nyelven is megtanult. Érdeklődve figyelte a hét­vári ifjúság kiképzését. Partfikán, Hungár, Izsboldó és Korompa személyes barátságra lépett a vörösszemöldökűek ifjúságával. Philón nem helyeselte a fajtájuk elárulását. Ezen hétvári és karnaki ifjak valamennyien tudtak görögül és etruszk nyelven, ezért

semmi akadálya nem volt, hogy megértsék egymást. ­Claudius az elégedetlen gárda-tagokat meghallgatta és veszteségük eddigi pótlásá­

ra fejenként 15-15 000 sestertiusszal jutalmat adott. Az etruszk hagyományokat tá­mogatva megrendeztette a százados ifjúsági játékokat. Hatalmas építkezésekbe kez- • dett, felépíttette Ostia kikötővárost. A császári kancelláriát különválasztotta az új pa­naszirodáktól, amihez egy felülvizsgálati szervet állított fel.

Claudius 41-54 között vízvezeték rendszert épített ki. Védte az etruszk hagyomá­nyokra épült római vallást, de mind a görög, mind a keleti vallási felfogásoknak is utat nyitott. Galliában viszont betiltotta a druida vallást és a Philón elméletére hivat­kozva Rómából kitiltotta a zsidókat. Judeát vazallus királysággá szervezete át. Ki­rállyá Agrippa Heródest tette, s Nagy Heródes valamennyi birtoka a kezébe került. Még uralkodásának elején történt, hogy Alexandria hellénizált lakossága és a zsidók között ellenségeskedések folytak. Levelet írt a város lakosságához és azt ajánlotta, hogy hagyjanak fel minden viszálykodással és a zsidóknak ne csorbítsák a jogaikat, viszont a szétszórt zsidóság se támasszon igényt olyan kiváltságokra, amelyek csak a görögöket illetik meg. Megszüntette Galikula azon rendelkezését, hogy a jeruzsálemi templomban kötelesek császár szobrot felállítani. Öregkorában elrendelte, hogy min­den birodalombeli idős ember köteles tógát viselni.

Ezen a rendelkezéseken az északi provinciákban jót nevettek és a norciumi hely­tartó azt a választ adta: “Próbáljanak a rómaiak a Fertő tavában tógában és főként tél­időben halászni."

Claudius távollétében felesége ünnepélyesen megülte újabb házasságát egy ifjú sze­nátorral. Amikor a viszatérő császár ezt megtudta, Messalinát és bűntársait azzal vá­dolta meg, hogy államcsínyt terveztek, s kivégezték őket. A környezetében hűségesen dolgozó rabszolgákban jobban megbízott Claudius, mint a lovagokban. Így Pallas et­ruszk szolga vezette a császári kancelláriát, amelyben az udvari ügyekkel is foglalkoz­tak. Messalina halála után a fiatalabb Agrippinával, az unokahúgával, Germanicus le­ányával kötött házasságot. A házasság engedélyezésére a szenátusban annak tilalma miatt külön határozatot kellett hozni. A hatalomra törekvő Agrippina sok ellenségét félreállíttatta. Még Claudius édes gyermekét, Britannicust is mellőztette és a saját fiát: Néró Claudius Cézár névvel adoptáltatta, hogy az államügyekben ő is befolyás­sal bírjon. Az ifjú Néró mindegyik gárdatagnak kedveskedett az édesanyja tervei sze­rint, aki célját elérve a hatalomban, megmérgeztette férjét. A gárda Nérót kiáltotta ki császárnak, amit a szenátus jóváhagyott.

Galikula és Claudius viszálykodást szított az egyes germán törzsek között, hogy dinasztia alapításokkal azok ellenségeskedjenek. 50-ben megalapították a Colonia Agrippinát, hogy Köln környékét római központi helységgé fejlesszék. Ugyanezt tet­ték 43-ban a Britanniai Londininnel és 46-ban a Thrák birodalom és Maruretánia fő­városával.

Pártfia belső zavarai miatt Arméniában és a szkítákkal szemben, a Bosporosi király­ságban gyakran cserélődtek az uralkodók. Végül Kotys, az Augustus kultusz főpapja lett a király, aki ellenállt a szkíták erős nyomásának, akik Kína folytonos nyomása következtében az elvándorlás miatt számbelileg egyre gyarapodtak.

Néró 54 és 68 között uralkodott. A szenátussal szemben egy ünnepélyes nyilatko­

456


zattal kezdte a hatalom gyakorlását. Burrus és a filozófus Seneca volt a gárdában a kedvence, akik a szenátus tagjaival jó viszonyt alakítottak ki a császár kívánságára. Agrippinát megölték. A hatalomra törő Agrippina előbb Britannicust akarta szembe­állítani Néróval, ami Burrusnak és Senecának sem tetszett. Claudius fiát is megmér­gezték. Ezért Burrusnak 62-ben meg kellett halnia és maga Seneca is visszavonult. Az új gárdaparancsnok ösztönözte Néró császár kegyetlenségeit. Tigellinus arra ösztökél­te a színésznek is alkalmas uralkodót, hogy a felségsértések miatt növelje vagyonát az engedetlen szenátorok elleni vádak emelésével. Ennek szigorú büntetésekkel együtt mindig vagyonelkobzás lett a vége. A hat leggazdagabb afrikai földbirtokost is kivé­geztette. Pisó 65-ben összeesküvést szervezett, hogy a kegyetlenkedések megfékezésé­re újból kikiáltsák a köztársaságot. Néró megölését tervezték, de az összeesküvést fel­fedezték. Pisó felvágta az ereit. A filozófus Senecát sok más tekintélyes férfivel és Lucanus költővel együtt, Néró parancsára öngyilkosságba kényszerítenék.

Néró egy rosszhírű, Sabina nevű nőt vett el feleségül, aki méginkább növelte a csá­szár szadista hajlamait. A város Secundus nevű parancsnokát 61-ben állítólag egy rab­szolgája megölte, mert régi szokása az volt, hogy halállal kellett minden rabszolgát megbüntetni, aki gyilkosság pillanatában azon házban tartózkodott. Ekkor 400 rab­szolgát - a lakosság tiltakozása ellenére - kísérettel együtt kivégeztek. Néró óriási összegeket költött ajándékosztogatásra, színpadi látványosságra, amelyen énekesként és a cirkuszban kocsihajtóként maga is részt vett. “Zúg a tűzvész" címen verset írt a császár. Sabina parancsára felgyújtatta Rómát, hogy férje újjáépíthesse a várost a sa­ját tervei alapján. A tűzvész 9 napig tartott. Az 58 zsidó szekta közül a nyersételek evőire fogták a gyújtogatást, holott ezek az emberek az ételek készítését tűz nélkül végezték. A császár a tűzvész elmúltával újjáépíttette Rómát és a császári “Aranypa­lotát", amely óriási területet foglalt el. Mindezek rengeteg pénzbe kerültek.

A provinciákban 59-től 61-ig az adók és szolgáltatások behajtása nyugtalanságot idézett elő, amelyet Vespasiánus vert le. Keleten Judea volt a legnyugtalanabb, ahol nem csökkentek a “Világmegváltó-Gondolatok".

Az asszír és babiloni fogság alatt a tíz törzs elvesztette az Izrael-Juda zsidó állam függetlenségét: az egy Isten, egy Haza, egy Templom, amely csak Jeruzsálemben le­hetett és Mózes 5 könyve, a Tóra azaz a Törvény, isteni kinyilatkozássá vált. Az ide­genben élő zsidóknak rabbija, azaz Tóra magyarázója volt. A perzsák Babilont legyőz­ve megengedték a zsidók visszavándorlását hazájukba, de ezt csak a szegénység vál­lalta, míg a gazdagabbak a jólétben éltek tovább. Különböző szektában száz év alatt 42 000 zsidó tért vissza Jeruzsálembe. Ezsdarás 7 000 szegénye mozdult meg először, de csak 1 700 ért el az új Templom építéséhez. A nemzeti öntudat és a túlélés remé­nyében megtiltották az idegenekkel való házasodást. Ez Partikány, Hungár, Izsboldó és Koromba 4 Arvisurában is megírt véleménye volt. A gazdag Philón anyagilag is tá­mogatta gazdag családjával együtt Hétvár építését és az ifjúság kiképzését. Hamar fel­tűnt neki Jézus harcossága, amellyel a vitában győzelmet aratott 3 zsidó szekta fölött. Az egyiptomi, majd a beavatott-társadalombeli kiképzése után a gazdag kereskedő szemével figyelemmel kísérte Krisztus tragédiáját. 60 éves koráig, Kr. u. 40-ig min­denben segítette az új tan terjedését.

Kr. e. 63-tól Kr. u. 66-ig Néró uralkodása alatt egy percre sem volt nyugalom a Makkabeusoktól a római megszállás idején. A zsidó lázadásban Szíria legátusa Jeru­zsálemben súlyos vereséget szenvedett a szegény zsidósággal szemben. Ekkor Néró Vespasiánus hadvezért küldte Judeába, aki a lázadást könyörtelenül leverte. Nérót a háború nem érdekelte, hanem Görögországba ment, ahol színészi fellépését szervez­

457


te, hogy a görög nép majd méltányolni fogja művészetét és az istmosi versenyeken aratott győzelmeit ünnepeltette. Szabadsággal ajándékozta meg a görög provinciát. A korinthusi csatorna tervével tért vissza Rómába, ahol a provinciák lázadásának híre fogadta. A gárda fellázadt ellene. Néró kénytelen volt egy felszabadított rabszolgájá­hoz menekülni, ahol még akkor is azt hangoztatta: “Micsoda művész veszett el ben­nem!"; öngyilkos lett.

Csatári aranyasszony Nagypályiból i.u. a 35. évben Partikány és Izsboldó kíséreté­ben jelentkezett a Sajóordosz pestjeinél a kabar és az úz előkelőségeknél, hogy a Pili­si réven át Eszter-Pilis birodalmába mehessen. A Százéves szerződést Kövezsd a pan­nón előkelőségekkel együtt kötötte meg a beavatott képességű Octáviánusszal, aki Augusztus néven császár lett.

Ebben kikötötték, hogy Veszprém beavatott-sámán központot soha nem tekintik a meghódított Pannónia részének, hanem az Úristen-Élisten-Vanisten hívők védett te­rületének, s ezért az mindig szabad terület marad. Pannonhalma az Úristen, Pécs az Élisten és Sziszek a Vanisten hívők városa marad, de a légióknak fallal körülvett vá­rosrészük lehet. Ezen szerződést 10 évenként a nyugati saka-szkíta birodalomból el­lenőrzik a helytartó tudtával, a megbízottjuk által. Suprun vezér fia, Esztyerhás, akit a kabarok a névadójuk szerint csupán Estorásnak neveztek, házasságot kötött az Ordosz-i beavatott képzés után Bángor kelta vezér leányával, Bángorkával és így a mindenütt háborúskodó Kelta-káldorok a pannonokkal szövetségre léptek. A 3337. medvetoros évben (Kr. e. 703) Estorás az új Pannon-Káldor szövetség fejedelmévé lett. A pannónok a káldorokkal összeházasodtak. Veszprém, Pannonhalma, Pécs és Sziszek kivételes központok azonban nem engedték a falaik közé a káldor-keltákat, mivel a káldor-kelták kiképző bázisként használták volna fel a jól megművelt terüle­teket a kalandozó hódításaikhoz.

A sziszeki Egyezmény értelmében Pilis-Birodalmában külön pénzt verethettek, hiszen ezüstjük és váltásra adott aranyuk bőven volt. Csatári aranyasszony most is annyi aranyat hozott, mint amennyit a testük súlya nyomott. A Pilis-Ordosz és Du­na-Ordosz törzsfői pénzverdében váltották be aranyaikat.

Tárgyalási pontjaik az indoktalan rabszolgaságra és a Havaruti Ősanya, Ősten és az Istenfiak emlékszobrainak lerombolására vonatkoznak. Helytelenítik a törzsfők mel­letti megbízottak latinosítását.

Octáviánus Sziszeken megengedte, hogy Eraviszkó pénzverő kegyhelyen a pannó­nok részére külön pénzt verjenek és azt Octáviánus kézjegyével látta el. Csupán annyi észrevétele volt, hogy minden törzsfő annyi ezüstöt-aranyat vigyen be a pénzverőbe, amennyi váltópénzre van szüksége. Ezek mindannyian a szerződésben való törvények szerint elismerték Róma uralmát és a rájuk vonatkozó szerződést Kegyhelyükön őrizték.

Minden tíz évben: Vara Kr. e. 25-ben, Kocs Kr. e. 15-ben, Mazarehi Kr. e. 5-ben, Materiós Kr. u. 5-ben, Marivári 15-ben, Csatár 25-ben, 35-ben Csatári aranyasszony, Partikány, Izsboldó és Veszprémben Hungár az Engadi völgyéből várta a küldöttsé­get, s ötödiknek Csajág beavatott csatlakozott a küldöttséghez.

Csajág észrevételeit az alábbiakban rótta le:

Octáviánus Sziszekből való távozása után télen a légiósok élelmet zsákmányoltak a lakosságtól. Ez ellen a Sziszekiek fellázadtak, amit a helyőrség levert. Az öreg Bató panaszára már tavasz kezdetén építőket vezényelt Pantikor etruszk építőmester sze­mélyében Octáviánus és fallal körülvett várost építtetett. Így Sziszek mellett almasze­désre felépült Siscia, Pantikor leányának nevére. Azt is kifogásolta, hogy Kr. e. 15­ben Tiberius császár hadat indította Parszi-sakák ellen, akiket a latinok scordiusok­

458


nak hívtak. Másik évben pannon-kelta vezetéssel a lázongó Eszter-földjére kellett tá­madniuk, ahol az illyreket és a pannón szegénységet leverték. Agrippa Kr. e. 13-tól megszervezte a pannón előkelőség jóváhagyásával a pannón ifjak sorozását. Tiberius összefogott a pannón és a kelta-káldor előkelőséggel, hogy az ifjúságnak a rabszolga­kereskedelemben való felhasználásával a vezetőket pénzhez juttassa. Ez ellen a pan­nón szegénység Kr. e. 11-ben fellázadt, amit Tiberius könyörtelenül levert. Kr. e. fi­ban ezen rovás látott napvilágot Augusztus írásával: “A pannónok népét Tiberius mostohafiam, a hadvezérem, szerződésileg vegye Róma uralma alá!"

Sziszek-Siscia helységben a császár parancsára ezen szerződéshez ragaszkodtak és a katonai erőszakot igyekeztek elkerülni.

Mindannyian észrevételezték, hogy egy sziszeki Élisten hívő azt adta elő az Ale­xandriából, egy gályáról való szökése után, hogy a káldor-kelta és pannón főurak pénzszerzés végett gyakran olyan új pénzszerzési módokhoz folyamodtak, hogy ha­jókra adják el a földműveseik nagy részét, s igy az országuk létszáma folyton csökken. Ezen Bársonyos nevű ifjú a lázongó zsidó, hikszosz, szír és uruki ifjak gondolatválto­zását hozta hírül. Elmondta, hogy Róma szokásos kivégzési módján, Juda főpapjai hazugságon alapuló ítélettel keresztre feszíttették és meggyilkoltatták az Isteni, názá­reti Jézust. Ezernyi ifjú mozdult meg. A hatalmasok zsoldosai halomra ölték a szegé­nyeket, mert gyűlölet helyett a szeretet hirdetése új volt a Birodalomban.

Pannónföldjén a 24 Hun Törzsek mindegyikéből vannak itt őslakók, akik a Meleg­vizek-Birodalmát újra elfoglalták. Hungár azt kifogásolta, hogy a helytartó megbízot­tai, nem tudván a pannon-féle nyelveken beszélni, a saját elgondolásuk, vagy a folyók nevei szerint adták meg az őslakók nevét, amelybe a pannón törzsfők beleegyeztek. Ezért Hungár többek között azt javasolta, hogy az Oszkusz táblák küldöttsége várjon még az Ordoszba történő elvitellel, mert a második százéves szerződés szerint már kiforrott jelentést tudnak elvinni. A tízéves ellenőrzéseket továbbra is fenn fogják tar­tani. Az Asenbettel, Annabetel, Herrembettel, Hiszrael, Jahu és Élihóm zsidó szekták között véres összetűzés van kialakulóban. A Szeretet Égi-eredetű tanát valamennyi­en másképp értelmezik. Ahány ember csak ír, mind másként magyarázza Jézus tanát.

Hungár, Izsboldó, Partikány, Mazarehi és Marivári leírásait a “Szeretet Vallásáról" és a Nazir leveleit figyelembe véve, az Égből eredt Isten létezéséről az ataiszi, uruki, babylóni, zsidó, amenhotepi és mandeusi tanok tartalmazzák, amelyek valamennyi­en a Szeretet új tanának csak egy töredékét alkották. A Messiás visszajövetelét várták.

Róma ezt nem tűrte és a Kr. u. 66-70, 112-115 és 132-135 közötti zsidó lázadás miatt a zsidóságot szétszórta a Birodalomban. A világmegváltó gondolatok azóta is terjednek, mert a szeretetnek az elnyomást le kell majd győznie.

Hej rege rejtem

236(G). Arvisura

VII. Oscus tábla. Be nem tartott szerződés Rokonlátogatók rovásai

Boszkan és Tarkacs rovása Kr. e. 44-Kr. u. 117. (3996-4157. m.t.é.) Amíg a Rasna Szövetség nyelvén lévő császárok uralkodtak Róma Birodalmában, a közös nyelv ismerete biztosította a pannon-rasna megegyezés lehetőségét és pan­nonföldön jólétben éltek az emberek.

459


Amikor Kr. e. 44. március 15-én Julius Cézárt az összeesküvők halálra kaszabolták, katonái megesküdtek, hogy megbosszulják az isteni Cézárt, aki Octáviánust tette örö­kösévé. Cézár testét a Kapitóliumon elégették, s az áldozati tűz az ég felé szállt. Min­den beavatott azt vallotta: Isten fia volt, mert az áldozati füsttel a lelke is a mennybe ment. Octáviánus bosszút követelő katonái előtt megesküdött, hogy megbosszulja Julius Cézár halálát. Rendkívüli, új viszonyok között Octáviánus győzött Mutinánál. A 19 éves ifjú nem üldözte tovább Antóniuszt, hanem kibékültek, és Lepidusszal együtt, Kr. e. 43-ban a mutinai győzelem után megesküdtek, hogy a Rómából szerte­futott gyilkosokat felkeresik és megbossszulják Cézár halálát.

A második Triumvirátus szövetségét Bonóniában kötötték meg és a Birodalmat háromfelé osztották. Antónius Octáviát feleségül vette és keletre ment, ahol megbün­tette a Brutus-Gaius vezette összeesküvőket. Cézár volt katonái Rómában 300 szená­tort és 2000 lovagot kivégeztek. Gaius és Brutus sereget gyűjtöttek, de Philippinél, Kr. e. 42-ben győztek Octáviánus csapatai. A veteránusokat 16 városban telepítették le. Sextusz Pompeiusz hajóhadat gyűjtött Szicíliában, ezért a triumvirek Kr. e. 39-ben a tengeri parancsnokságot bízták rá, hogy az élelemhiány megszűnjön Rómában. A ta­rentumi egyezményben Octáviánus hajóhadat kapott Antóniusztól új légiók fejében a Párthus hadjáratra. A hajóhad élére Marcus Agrippa állott és Sextusz Pompeiuszt legyőzte. A perusiai győzelem után Octáviánus megfosztotta Lepiduszt hatalmától és így az egész nyugat uralkodója lett. A Pannón-Rasna szövetségben Kr. e. 35-ben lét­rejött a sziszeki Egyezmény, s így Róma élelemellátását biztosították, a gabonaellátás iparcikk cserével a rasnák révén történt.

Mivel Antónius a római családi törvények szerint nem vált el Octáviától és Kleo­pátrával összeházasodott, Octáviánus nem helyeselte az Kr. e. 37-ben kötött házassá­got, amit még azzal tetézett Antóniusz, hogy a Kleopátrától született gyermekeinek önálló kis királyságokat adott. Pannóniából biztosítva volt az élelem, míg a Norcium provinciából a fegyvergyártás fémjei. Ennek tudatában Octáviánus szakított Antó­niusszal, akinek hívei elmenekültek Róma városából. 32-ben az egyik etruszk katonája értesítette, hogy a végrendelet Isis és Vesta Istennő szentélyében van elhelyezve. Az Isis szentély papnője azonban azt megsemmisítette, de a Vesta szentélyéből kiadták Antó­nius végrendeletét, amelyet felbontottak. Ebben az állott, hogy Kleopátrával együtt temessék el és Caiseriont ismerjék el Julius Cézár fiának. Antónius két évig, Kr. e. 32­31-ben készült a nagy harcra, azonban Kr. e. 31. szeptember 2-án, Actiumnál Octáviá­nus győzött.

Octáviánus földet osztott a katonáinak és keletre indult a Syria Provinciába, ahon­nan támadást indított Egyiptom ellen és Kr. e. 30-ban győzött. Ekkor Antónius ön­gyilkos lett. Az átállt Kleopátra egy kígyóval halálra maratta magát. Octáviánus Egyiptom minden kincsével hazatért. Octáviánus bőven megjutalmazta katonáit és helyreállította a szentélyeket. Kr. e. 31-től konzul és 29-től cenzor lett. Népszámlálást tartatott a 42 háborús év után.

Kr. e. 29. január 13-án látszólag minden tisztségéről lemondott, de január 16-án felvette az “Augustus" megtisztelő jelzőt. Kr. e. 19-től örökös konzul és az Impérium birtokában Augustust illette meg a teljes polgári-katonai hatalom. Kr. e. 12-ben Rómába özönlött a nép és Augustust Pontifex Maximussá választották, s így a római vallás fejévé tették. Megelőzőleg Kr. e. 27. január 13-án megtörtént a princi~átus megalakítása, amelyben a provinciákat felosztották: Gallia, Hispánica, Syria és Eszak provinciái az impérium hatáskörébe tartoztak, míg a többi provinciákat a szenátus tartotta meg.

460


A 24 Hun Törzsszövetség hadvezére és főmágusa: Kövezsd és az etruszk eredetű Octáviánus, aki az Élet-Kegyhelyének nyilvántartása szerint: Gilgamesi, Égi-eredetű volt, a 4005. medvetoros évben a jövőre való tekintettel megkötötték a Sziszek-i Egyezményt. Mégpedig főként amiatt, hogy a csillagászati megfigyelések és hagyomá­nyok szerint egy 25 karéjos újabb beavatottnak kell születnie, aki a bűnös világot a szeretetre fogja megtanítani. Róma ebben nem hitt, de Ordosz jövendőmondói bizo­nyították ezt.

Kövezsd megbízásából Csatár rovósámán a nagypályi Baka-szkíták közül Sziszeken maradt, míg az etruszk-rasna szövetségből Tarhun ősi lucomó (pap) aki tekton volt; és állandóan Siscia településen lakott. Első feladata az volt, hogy elkezdte építeni a kőfallal elkerített Siscia városrészt.

Sziszeknek ekkor a pannónok mellett saka-szkíták és etruszkok voltak a lakói. Amíg a pannónok városa Sziszek, az etruszkok városa Siscia, addig a saka-szkítáké Segestika volt. Az volt a legérdekesebb, hogy a közös piacon az asszonyok megértet­ték egymást. A római latin helyőrségi parancsnok azonban a sakákat a tudósaik sze­rint scardiusnak nevezte. A bazárban az asszonyok hetekig ezen nevettek. Viszont a jelentések csupán latin nyelven íródtak, s a szenátusban is így írták.

Geminus cohors parancsnok azonban a latinizálás híve volt és az egész városban latin feliratokat helyezett el, és az egész évre kivetette az adót. A Tabánban vert pénzeket vásárló erőnek nem akarta elismerni. Ezért is 35 medvetorán a pannónok fellázadtak, de a cohors parancsnok azt véresen elfojtotta. A szegénység Kr. e. 34 bá­ránytoráig ellenállt, s végül a saka-szkíta hajóhaddal almavirágzáskor Szerémvárra menekültek. Geminus jelentette, hogy a Pannónia előkelőségek és a Baka-szkíta szer­ződéses ellenőrző szervek maradtak. Viszont a kézművesek egész Pannonföldön elter­jesztették, hogy Pannónia vezetősége és Nagypályi görögös szkítái eladták a szegény népet a latinos katonaságnak. Ezt Octáviánus meghallotta és nyomban intézkedett rasna megbízottjával.

Amikor a római polgárok számát növelték, minden pannón törzsfőnek és az előke­lőségnek polgárjogot adtak a Rasna-Szövetség keretében. Így 3x24 pannón kapott polgárjogot. Tehát Pannonföldön 72 törzs lakott. Határaikon a káldor törzs volt ha­tárőrizetben, míg 2 káldor fejedelmi törzs Pilis Birodalmában. E kelta-káldor törzsek a pannónokkal voltak keveredve, amelyet Geminus jelentésében: Bellovosus, Sigove­sus, Brennos, Belgios, Leonnoris, Lutarios, Kerothios, Akichoris, Eraviscus és Her­cuniates törzseknek nevezett. Ezek közül az Eraviscus: Székihun-káldor, a Hercuniá­tes: Kazahun-káldor keveredésű volt Pilis egykori Birodalmában.

A polgárjog mellé a gabona szállítások után Octáviánus 1-1 Cézár aranyat küldött minden pannon és káldor vezér, új római polgárnak. Így 82 aranyat küldött Sziszek­Sisciába. Ez hűen tükrözi a pannon-káldor szövetség létszámösszetételét. A Sziszek­ről küldött gabonából 200 000 római polgár ingyen gabonát kapott, de amikor bort követeltek, Agrippa azt mondta:

“- Jó vízvezetéket csináltattam. Aki bort is akar inni, jöjjön velem Pannóniába, ahol felfrissíthetik a pártus-szkíta bortermelő területeket és ha ezek teremni kezde­nek, kaphattok bort is! Itt van bor elég." Ekkor indultak meg a császári felszólítás után 35 éves korig bezárólag a mindenre képes lovagok, hogy Alsó Pannóniában a hivatalnoki rendet megszervezzék. Ezek a lovagok Lóbérc kvád településen keresztül akartak Pannónfóldre behatolni, de a kvádok, cotinusok, csusok, tauriskusok és az anartiusok 40 évig ellenálltak, ezért a lovagok Illyricum megszervezésével bizonyítot­ták a lovag-hivatalnoki rend fontosságát.

461


A dél-pannon felkelés sem váratott sokáig magára, hanem Kr. e. 13-ban Velleius hadtörténetíró szerint Vinicius hadvezér részt vett a dél-pannon felkelés leverésében. Octáviánus elküldte Sziszekre Lentulus hadvezérét, hogy Vinicius túlkapását rendez­ze. Neki kellett részt vennie az Kr. e. 10-től 15-ig megtartandó sziszeki megbeszélé­sen, hogy a szerződéses békét rendezzék.

Rómában Kr. e. 17-ben, a 24 Hun Törzsszövetséghez hasonlóan káprázatos fénnyel ünnepelték meg a százados játékokat. Ezen Csatár is megjelent. Itt 10 000 gladiátor küzdött a porondon és közel 3500 Afrika provinciabeli vadállatot ejtettek el. Csak ekkor tudták elfelejteni az Kr. e. 22-ben a birodalmat sújtó éhínséget, s a városba telepített sok veteránius örömmel ünnepelte meg a polgárháborúk okozta éhség utáni jólétet.

Az Kr. e. 15-ben történt megbeszélésen megegyeztek, hogy Illyria és Alsó-Pannó­nia határát délen a Duna vonaláig terjesztik ki. Ebbe a Duna-Tisza közé telepített, Kr. e. 24-ben érkező jászok nem akartak beleegyezni és i.e. 13-ban felvették a harcot Ti­bériussal szemben, aki Kr. e. 15-től le akarta igázni a Baka-szkítákat. Ezek a Sziszeki Egyezmény keretében Tibériussal szövetkeztek és Alsó Pannóniában, a szarmata-jász tömegek érkezése miatt, a rómaiak szövetségében felvették a harcot, és sok győzelmet arattak. Augustus ekkor Aquileiába jött, a saka-szkíta Bató vezért magához kérette és a főellenség breucusok és amantinusok törzse ellen kérte a segítségét. A harcok a Drá­va és Száva között zajlottak le. Tibérius győzött. A harcoló ifjúságot a két törzsből mind rabszolgának adták el, s ezért a győztes ornamente triumphalia kitüntetést ka­pott Rómában. A kegyetlenség azonban bosszút szült. Kr. e. 8-ig minden tavasszal felkelés tört ki és Tibériusnak ott meg kellett jelennie. Mindezen harcok Illyricum­ban folytak, de Augusztus császár Pannónia néven közös provinciát állított fel, amely­nek a Dunánál volt az északi határa, de a sziszeki szerződésben foglaltak szerint ezen határt soha nem közelítették meg. Tiberius a jövőre vonatkozólag a közös határt a saka-szríta birodalommal való egyetértésben és szövetséges viszonyban határozta meg és a pannónoknak ő még teljes fúggetlenséget adott.

Róma Birodalmi Tanácsa azonban úgy döntött, hogy a Duna és Rajna vízfút előse­gíti a hajók közlekedését, ezért az ezen folyók mindkét oldalán élő népekkel biztosí­tani kell az egyetértést. Így a Gilgames utódok a jövőben biztosítani tudják a szerete­ten alapuló Világbékét.

A Rajna és Duna partján azonban hiába tették meg határvonalnak a folyókat, egy percig sem volt béke, mert az elégedetlenek és a szökött rabszolgák sokszor átlépték vagy átúsztatták a határt, hogy nyugalomban élhessenek. A germánok belügyeibe is beleavatkoztak, amelynek kapcsán a markomanok keletre vonultak és elűzték ottho­nukból az északi boiokat, akik ezáltal a kabar-birodalomba kerültek.

A Kaukázusból elszármazott dahák szövetségre léptek a kabarokkal és Borebitás lett a közös uralkodójuk. Kr. e. 10-ben támadást intéztek a befagyott Dunán át és a Tabánt elfoglalták. A basternák csatlakoztak hozzájuk. Vincius, Lentulus helyettesével átkelt a Vaskapunál, hogy a Dahákat és a szarmatákat a jász-síkságról elűzzék. Kr. e. 5­ben Csatár és Lentulus csoportja a sziszeki tanácskozáson eldöntötte, hogy Mitrás­Gula népét a dahák és a szarmaták közé telepítik, hogy a Duna nyugalmát biztosít­sák. A rómaiak jazigoknak nevezték őket. Lentulus és az ifjú Mitrás-Gula a dahákat a hegyek közé űzte, s így Pannonföldtől is távol tudták tartani őket.

Augustus császár Kr. u. 6-ban a markorran Maroboduus király ellen küldte Tibe­riust, amikor a pannon Daosidiates törzs Batót felhívására fegyvert fogott. Ezért Ti­berius békét kötött a markomanokkal.

Valerius Messalla helytartó sorozást rendelt el. A sziszeki egyezmény szerint eddig 462


senki nem kísérelte meg a sorozást, ezért az ifjúság az erdőbe bujdosott. Az öreg Csa­tár és Bató Kr. u. 5-ben a kíséretével azt követelte, hogy a pannón sereg az egyezmény értelmében külön pannon vezetés alá kerüljön. A sorozás elől a hegyekbe vonult if­júság harca az egész provinciában fellángolt. Tibériusnak óvatosságot kellett tanúsí­tania, mert a légióknak nagy veszteségei voltak. A dalmát-pannon törzs a Száva két partján hatalomra került. Dalmát és Bató vezetésével az északi csuvasz-bolgárok har­colni kezdtek. Dalmát és Bató megtámadta Salonna és Sirmium légiósait, de Messalla vereséget mért rájuk. Ekkor az északiak Brescushoz és Batóhoz csatlakoztak, és min­denütt nyugtalanították Tibériust.

Szerémvár térségében Sirmiumot ostromolták. A moesiai sereg parancsnoka, Kas­cina Severus sietett Sirmium segítségére és a felkelők a Leányvárak hegyeibe húzód­tak vissza. Ide nem mehettek Severus csapatai, mert minden fa mellől ellenség lesel­kedett rájuk. Inkább visszatértek hazájukba, mert daha-szarmata harcosok törtek be, és Dahmenus erdei harcosaival megtámadta Makedónfát. Tibérius is Sisciába húzó­dott vissza. Tiberius Csatárnak a Sziszeki kamlikjába ment erős kísérettel és kérte a közbelépését, hogy a pannónok előkelőit a százéves szerződésre figyelmeztesse.

Augustus Tibérius harcaival nem volt elégedett, ezért Germanikuszt és Plautius Silvanust is a dalmát-harctérre küldte. Tibérius azonban jelentette, hogy a felkelőket nem lehet nyílt csatára kényszeríteni. Mindkét sereget Vuka vezér völgyébe csalogat­ták és minden oldalról rárohantak a felvonulókra, sőt még az asszonyok is kődobók­kal irtották a menetelőket. Ezért Tibérius légiója a Kakas hegységbe menekült egy mocsáron át, majd maga után mindent felperzselve várta Csatár intézkedéseit.

A csuvasz-bolgár Bató az Kr. u. 8. évi, szeptemberi határidő előtt, már augusztus 3-án az éhség és járvány miatt a Boszna folyónál letette a fegyvert. Pannón királlyá tették, s ezért a hegyi vezérét, Pinnért kiszolgáltatta Tibériusnak. A pannónok azon­ban megtámadták a brescus tábort és csuvasz-bolgárföld vezérét kiadták a dalmát­pannón Batónak.

Illyricum déli részén csak Kr. u. 9-ben sikerült a dalmát Batót leverni és az eredeti Sziszek-i megegyezés szerint a fegyverbíró ifjúságot a segédcsapatokba besorozni. A csuvasz-bolgárokból 8 cohorsot állítottak fel, Veszprém, Győr és Pécs körzetében csak pannón belsővédelmi csapatok teljesítettek szolgálatot. Csatár és társai a 15-ben meg­tartott szerződés-összehasonlításon elismerték, hogy a csuvasz-bolgárok lázadtak fel a dalmát-pannónok felhívására. Sirmium szkíta csapatai ellenben a rómaiak oldalán harcoltak. Csatár erősen kifogásolta, hogy a helytartók az egyes törzseket egymás el­len uszítják és amikor világossá válnak az erőviszonyok, az erősebb pártjára állanak Dél-Pannóniában.

Tibériusz joggal hivatkozott arra, hogy a csuvasz-bolgárok nem tartották be azon egyezményt, hogy a Drávától dél felé segédcsapati sorozás esetenként lehetséges. Csa­tár viszont az Kr. e. 9-ben rabszolgának, gályarabnak való eladást rótta fel Tibérius bűnéül.

Augusztus halála után Tibérius a markorran belső háborúban nem ment bele abba, hogy Maroboduus maradjon a király. Fia, Drusus megbuktatta. Batóhoz hasonlóan ő is Ravennában kapott menedékjogot. Catalda is követte példáját. Tibérius ekkor Dru­sussal új államalakulatot hozott létre a Duna fölött. Ennek a királya Vannius lett, aki 30 évig uralkodott az augusztusi politika és a sziszeki egyezmény keretében.

Vannius hatalmát a cotinusokra és az oscusokra is kiterjesztette, és a jászokkal is egyezményt kötött. A kabar királyság a palotaforradalom következtében megingott. Rómából kiadták a parancsot, hogy Vanniusz unokaöccseit, Sidót és Italicust nyerje

463


meg: Pelpellius Rister ne avatkozzék be a kabarföld eseményeibe. Ezen állapotok a 100 éves szerződés alapján Kr. u. 65-ig tartottak. Ekkor Hamza és Séd jelent meg a Sziszek-Siscia-Segestika városbeli megbeszélésen, amikor eldöntötték, hogy Kr. u. 70-ig így maradnak a viszonyok, de a változó viszonyok miatt egy új egyezményt kell kötniük a Duna vonalára.

Caligula, Claudius és Néró alatt a káldorok a pannon-káldor kettős uralmi rend­szerben az őslakók fölé akartak kerekedni, de ezt a sziszeki Egyezmény megtiltotta. A pannón király mindig Veszprémben, a káldor királyhelyettes pedig Szomatkálon székelt, amit az ősi pannónok Szombatvásárhelynek neveztek. A 72 pannón törzs az uralkodót általában kálnak nevezte. Pannónia első lakói a Szuoma-szamojéd törzsek voltak, akik a 24 Hun Törzsszövetség KÁLL-törvényét elfogadták. Claudius a testőr­ségébe minden tartományából kért 20-25 éves magas ifjakat. Az etruszk nyelven is jól beszélő császár a 4 szuoma-szamojéd testőr nyelvét még megértette. Róma fellázadt Néró ellen, aki egy rabszolgája lakásán öngyilkos lett. A 4 szomatkáli testőr a párthus rabszolgáktól átvette az uruki-mande hitet és a keresztényüldözés elől hazajött.

A második 100 éves szerződést a Salona-Siscia útvonalon érkező Claudius Néró császár, Tampius Flaviánus és Titus Cézár helytartó és a hadvezérek jelenlétében kö­tötte meg a Nagypályiból érkező Hamza és Séd küldöttekkel. A Tabánban csatlako­zott hozzájuk a veszprémi Káll és fősámán. Váltóztattak Claudius eddigi elgondolá­sán, hogy a pannon kerületekbe csupán etruszk legényembereket küldjenek katonai parancsnoknak, hogy az őslakosság nyelvét könnyen megérthessék. Ezután már latin származású lovagokat is küldenek, mert Moesia tartományát Fonteius Agrippa hely­tartó nehezen tudja megvédeni, mivel a roxolánok, azaz királyi szkíták, dahák és szar­maták királyi részeinek támadása ellen nem voltak elég erősek, s így a Duna határvo­nalát sem tudják majd megvédeni.

Augusztus i.e. 35-ben Sziszekben Egyezményt kötött, hogy Era pénzverő Rómából Tabánba költözzön és a Melegvizek-Birodalmában pénzeket verjen.. Fiai, Raviz és Ansa tanulták meg a pénz verését, Viskó mama erélyes irányítása mellett. Ugyanis hozományként a legtöbb tömbezüsttel ő rendelkezett. Még élt Viskó mama, amikor már az unokái is pénzt vertek a Tabánban, s veszély esetén pedig a barlangokban és a fősámáni alsóvilág rejtekeiben. Ezen 24 Hun Törzsszövetségi pénzt a szkíta biroda­lomban mindenki köteles volt elfogadni. Ez a pénz Biked, Osi, Kabar, Békés, Tardos és Parajd Birodalmának minden részében elterjedt.

Eddig a pannón-káldor terület Emona és Savaria, Carnuntummal együtt a Vindo­bona nyugat-pannonföld védelmi rendszerében volt, bár a pannónok csak Bécs kur­gánnak nevezték. Tampius Flaviánus javasolta, hogy a kiépült “Borostyán-út" félút­ján, Patuj kereskedelmi településen építsék ki Poetivó fallal körülvett városát, amely zsolddal fizetett, veterán alakulatokkal védené a kereskedelmi utat.

Hamza erősen kifogásolta, hogy a pannón városokat 3 névvel illessék, hiszen Szi­szek-Siscia-Segestika egy város, bár háromrészes településként szerepel. Ne csodál­kozzanak a dahák, szarmaták, jászok nevein.

Claudius Néró ragaszkodott ahhoz, hogy a 20 és 100 éves játékokat minden eset­ben rendezzék meg a 4-5 éves testügyességi játékokkal együtt, de a 20 és 100 évese­ket írásbeli feljegyzésekkel is lássák el. Most ő is a pelazg-aháj szokás szerinti “istho­mosi játékokra" iparkodik, hiszen ez az ifjúsági erő ünnepe, amelyet szellemi játékok­kal fejeznek be. “Magammal viszem az általam írt ünnepi játékomat, amelynek az egyik szereplője leszek." - mondta. Hamza és Flaviánus javaslatát is helybenhagyták.

Flaviánus erősen követelte a Duna határvonalának megerősítését pannón legény­

464


ség helyett latin parancsnokokkal s legénységgel. Az őslakosok zsoldos katonái a to­vábbiakban csak Veszprém birodalmát lássák el helyi vezetéssel és legénységgel, akik máshová is vezényelhetők lesznek.

Claudius Nérót összeesküvéssel vádolva, Kr. u. 68-ban menesztették, aki öngyilkos lett. Hispániában Galbát kiáltották ki császárnak. Flaviánus az általa kiépített Patuj­ban, azaz Poetivóban fogadta az általa támogatott kabarföldi Sidót és Italicust a csa­pataival. A pannón-káldor erőt Róma felé irányította, mert Rómában nagy harccal Vitellius lett Ottó ellen a győztes, de a Flaviusok a győztes Vespasiánust akarták a csa­ládjukból császárnak jelölni. Hispániában is küzdöttek a fösvény Galba ellen. A római Ottót legyőző Vitellius ellen felvonultak Cremonában, annak az eltávolítására. Alexand­riában Flavius Vespasiánust kiáltották ki császárnak, akit a pannón hadsereggel Antónius Primus is támogatott. A római győzelemtől megmámorosodott Vitelliust Cremonánál legyőzték. Így az Kr. u. 69. VI. 1-jén kikiáltott Vespasiánust a szenátus is elismerte.

Vespasiánus Kr. u. 70-ben bevonult Rómába. Titus fiával együtt 71-ben ünnepel­ték Judea legyőzését. Ugyanis Judeát Heródes Agrippa után Syriához csatolták, ezért a katonaság alól való felmentést megtagadták és a császárkultuszt megkövetelték a zsidóságtól. Adót követeltek tőlük, s emiatt fellázadtak. A Sinedrionban a farizeusok és a gazdagok élvezték Jeruzsálem lakóinak bizalmát, míg a parasztok a Zélóták de­mokratikus csoportját támogatták, s az eszéniusok felé hajlottak. Külön vallásos szer­vezetbe tömörültek és Jeruzsálemben is legyőzték Róma seregét. Néró ekkor Falvius Vespasiánust küldte Judeába. A Farizeusok Josepus Flavius vezetésével átállotttak Róma oldalára és Judea szegényeit legyőzték. Amikor Néró halálának híre megérke­zett Jeruzsálembe, még a felkelők voltak hatalmon és félreállították az áruló papságot. Minden rabszolgát szabadnak nyilvánítottak és új főpapot választottak. Élelem nélkül is harcoltak, Vespasiánus fia, Titus folytatta a harcot. A római légionáriusok felgyúj­tották a Templomot, majd földig lerombolták. Szeptemberben Titus elrendelte, hogy a zsidóságot szerte kell szórni a birodalomban. Vespasiánus a polgárjogot kiterjesztette.

Kr. u. 65-ben a pusztaszeri játékokban a fővezéri hatalom a dahák kezébe került. Dezserne fősámán fia, Durpán lett a fővezér, aki Tömös bronzcsákány-gyártó egyet­len lányát, Hóremcsillát vette el feleségül. Ezen harcias rimalány nyerte meg a 70-es pusztaszeri Nagy-Süánt. Mindannyian tervbe vették a szkíta birodalom újjászervezé­sét. Erős családból származott, ezért sok nagyszülő mellett bronzöntő műhelyükben született meg az első fia, akit Sarmizegetuzának neveztek. Egy fővárost alapítottak, s a gyermeket a városka urává szentelték fel. Hamza ennek alapján erős szkíta nyomás­sal követelte, hogy Olbia szkíta várost a 24 Hun Törzsszövetség városaként ismerjék el. Nagypályiban kereskedelmi szempontból a hivatalos nyelvet görögnek minősítet­ték, de a várerődítmény rendszere szkíta főváros maradt.

Mindezek ősapja a Daha-Boirebistas volt, aki Julius Cézár alatt Makedónfa mellett nagy hatalomra tett szert és a síkságra akart mindenáron kijutni. Amikor fővezérként meghódította a Melegvizek-Birodalmának jelentős részét, Kr. e. 44-ben meghalt. Dezserne apja Tömöst örökölte az 5 testvére között. Dezserne apja Limacs pateszi birodalmának fegyverkovácsa lett és gyártotta a bronztokos csákányokat, amely Boi­rebistas hadait még az Oscusföldön és Boirórumban is diadalra vitte. Amikor újból saka-szkíta lett a pusztaszeri győztes, a dahák visszahúzódtak Makedónfa határára és várták az újabb győzelmet. Amikor aztán Fonteius Agrippát, Oppius Sabinust és Cornélius Fuscust a légiókkal együtt megölték, Domitiánus abbahagyta a 88-as, Ta­paenál megvívott győztes harcot és a germánok ellen indult. Bár a 200 éves szerződés­ben sem a daha, sem a római támadás nem szerepelt, Domitiánus és Decebál is tud­

465

ta, hogy szerződésszegést követtek el és mindketten azon igyekeztek, hogy kölcsönös engedményeket tegyenek. Domitiánus, bár a rajnai kattusok és dákok ellen győzött, a Pannonföldre menekült suveb törzs a XXI. Rapax-légiót a szarmatákkal együtt megsemmisítette.

Vespasiánus fiát, Titust még életében imperátorrá kiáltotta ki. A provinciák arisz­tokratái előtt megnyitotta az utat a szenátusi rend felé, a római polgárjogot és lovag­rendet a nyugati városok felé megnyitotta. Róma pénzügyeit is rendezte, és a Capitóliumot rendbe hozatta. Halála után fia, Titus lépett nyomdokaiba. 79-81 kö­zött uralkodott. Felépíttette a Colosseumot. 79-ben kitört a Vezuv. Pompei és Hercu­leanum elpusztult. Utána testvére, Domitiánus uralkodott 81-96-ig. 96-an felkelés tört ki és feleségének egy rabszolgája megölte. Utána a 66 éves Nervát kiá

 
NemzetHír-Ébredj...

NemzetHír-Ébredj, MagyarA NemzetHír több mint hír! Böngészd oldalunkat, olvasd híreinket! Látogass meg minket, mindennap, ha tudsz. és ha tetszik az oldalunk, akkor terjesztd is, ahol csak tudod! Segítségedet köszönjük!

 Az oldal tartalma nem kommunista, nem fasiszta, nem neonáci. Csupán nemzeti, hazafias érzelmű és  magyar!

 

 
Szavazó

 

Újratöltve: (Katt a linkre) Ön szerint ki/kik állnak a roma-gyilkosságsorozat mögött?

 
Mondj véleményt
Ki nyeri az EURO 2012-t?

Görögország
Orbán Viktor
Manuel Barroso
Angela Merkel
Manhattan
Soros György 11-esei döntik el
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Társalgó
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Számláló
Indulás: 2006-12-02
 

látogató olvassa a lapot.

 
Admin
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

 

 
Egyéb hasznos linkek.
 
SMS hírdetések
 

Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal