II. világháború  utolsó évében több ezer budapesti zsidó életét megmentő, svéd diplomata, Raoul Wallenberg  eltünéséről az orosztól kierőszakolták a svédek  igazságot. Megkapták! Sokkolta a svédeket ami elhangzott svéd állami TV-ben.1945. január 17-én Wallenberget letartóztatták a magyar fővárosba belépett szovjet katonai hatóságok. A diplomata több mint két évet töltött szovjet börtönben, ahol aztán meghalt. Az oroszok menekülés közben fogták el, 15 kg arany és több kiló ékszer volt a kocsijának a tankjában. Ezt vélhetően azoktól a zsidóktól kapta akiket - orosz állítás szerint - Himler engedélyével "megmenthetett" hátsó politikai okokból. Wallenberg aranyért, ékszerért árulta a zsidókat.

A történetbe beleilleszthető annak a rövidnadrágos  zsidó fiatal embernek (segítő) az esete is( melyet egy  már törölt USA-béli internetes oldal Soros György  néven azonosít.) aki pénzért kézbesítette az "értesítő cédulákat" gazdag zsidóknak 44-45-ben. 

Svéd döbbenet  címszavakban, kivonatolva (googl fordításban)Wallenberg volt 15 kiló aranyat az autóban Most Leleplezett titkos Raoul Wallenberg. Új adatok az eltűnt svéd diplomata Raoul Wallenberg volt, legalább 15 kiló arany és ékszer az autóban volt, amikor letartóztatták az oroszok 1945. Az új adatok állhatnak a svéd diplomata eltűnésének, írja a svéd Svenska Dagbladet napilap. Raoul Wallenberg vezetett megmenti a zsidók Magyarországon 1944 és 1945 között. Az ötlet az arany Oroszországban tudós Bengt Jang Feldt új könyvét "Raoul Wallenberg - egy életrajz", amikor kiderül, hogy Wallenberg letartóztatták a szovjetek tették, ő is megállt a tartály 15 és 20 kiló aranyat, ékszert és készpénzt. Az érték az arany várhatóan ma 1,7 millió. Ez talán megmagyarázza, miért került sor Budapesten 1945-ben, és soha nem szabadul fel, és miért nincs semmi a választ, mi történt vele. "Német összeesküvés" Az oroszok már érezte, hogy részt vett egy "német összeesküvés" bizonyára azt jelentette, hogy "megpróbált távol maradni tulajdonát antidemokratikus emberek," írta Svenska Dagbladet. Az arany is szükség lehet vezettek a svéd külügyminisztérium Wallenberg rendezte bizalmatlanság, és ezért nem igyekezett rendezni, ahol volt. -Szerkesztések visszavonása

 

Száz évvel ezelőtt, 1912. január 17-én született Raoul Oscar Wallenberg svéd diplomata, akinek élettörténetét, de főleg halálát számos titok övezi. Ismert, hogy gazdag svéd családban született, és 1944-ben Budapesten, a svéd nagykövetségen dolgozott. Magyar segítőtársaival együtt több tízezer magyar zsidó életét mentette meg. Amikor 1945 telén a magyar fővárost elfoglalták a szovjet csapatok, Wallenberget letartóztatták. Szovjet börtönben halt meg. -  17.01.2012 oroszország hangja

- Ő maga kereste fel a szovjet csapatokat. Nem kellett volna őt őrizetbe venni, miután a budapesti svéd misszió minden munkatársára vonatkozóan adtak ki megfelelő iratot. Ezt az iratot megküldték a csapatoknak egyebek között azoknak is, amelyek a hátország védelmével foglalkoztak. Ez az irat megvan az archívumban. Ez pontos utasítást tartalmaz, hogy ezeket a munkatársakat védelem alá kell venni. De ez nem letartóztatást jelent. Valószínűleg ez így is volt, egészen addig, amíg nem érkezett Moszkvából utasítás arra, hogy Wallenberget le kell tartóztatni. Ezt a rendelkezést Bulganyin írta alá, Sztálin helyettese, a védelmi népbiztos-helyettes. Vagyis ez Sztálin utasítása volt - jelentette ki az Oroszország Hangja Rádiónak adott interjújában Nyikita Petrov, a Memorial társaság tudományos munkatársa.

Petrov meg van győződve, hogy Wallenberg haláláért Sztálint terheli a felelősség. A „Wallenberg-ügyről” mind a napig nem oldották fel a tikosítást.

- A legvisszataszítóbb dolog, hogy a szovjet hatóságok egészen az ötvenes évek közepéig tagadták, hogy Wallenberg nálunk volt börtönben. Vagyis, amikor a svéd fél kérést intézett ebben az ügyben, az volt a válasz, hogy „mi ilyet nem ismerünk. Valóban megjelent 45-ben a szovjet csapatoknál, de akkor a helyzet ingatag volt, a front mozgott, bizonyára a bombázásokban vesztette életét”. Most sokan az állítják, hogy a svédek nem voltak elég szívósak. A szovjet fél ködös válaszokat adott. Ez törvénytelen dolog, hiszen a nemzetközi szabályok tiltják egy diplomata börtönbe vetését. Erről nem adtak semmilyen tájékoztatást, mint ahogyan meggyilkolásáról sem. Wallenberg meggyilkolásáról a Szövetségi Biztonsági Szolgálat levéltárában vannak anyagok, amelyeket mindeddig nem tártak a közvélemény elé - mondta Nyikita Petrov.

A Wallenberg-emlékév a svéd parlament ülésével kezdődött. Budapesten, a Nemzeti Múzeumban Carl Bildt svéd és Martonyi János magyar külügyminiszter nyitotta meg a „Számomra nincs más választás. Raoul Wallenberg 1912-2012” című kiállítást. A vándorkiállítás anyagát Izraelben, Németországban, az Egyesült Államokban és Kanadában is bemutatják. Moszkvában májusban lesz megtekinthető.

Lehetséges-e a tisztánlátás Raoul Wallenberg ügyében? 31.05.2012 orsozország hangja

A svéd fél  – csakis az általa ismert oknál fogva – csupán az ötvenes évek végén kezdett hivatalosan érdeklődni a svéd diplomata sorsa iránt. Akkor Moszkvától a következő választ kapta, amelynek a megfogalmazása máig nem változott. Éspedig: 1947. július 17-re virradó éjjel Raoul Wallenberg szívelégtelenségben halt meg a börtönben.  Mivel ezt a választ a svéd fél nem tartotta kielégítőnek, a kormány és a Wallenberg család képviselőit meghívták Moszkvába bővebb magyarázat végett. Igaz, erre csupán 1989-ben került sor.  Ugyanakkor hozták létre a Wallenberg-ügyet kivizsgáló munkabizottságot.  Két év elteltével, az elvégzett vizsgálatot követően a csoport jelentette az eredményeket  egy moszkvai konferencián, amelynek résztvevői közt voltak a Wallenberg család tagjai is. A svéd fél szerint máig vannak tisztázatlan mozzanatok. Ezeket megvitatták Moszkvában a svéd, orosz, magyar és amerikai diplomaták, tudósok, írók és jogvédők  május 29-i találkozóján.

A találkozó egyik résztvevője, a Svéd Intézet igazgatója, a Raoul Wallenberg nemzetközi év kurátora, Olle Wästberg hangoztatta:

„Wallenberg jelképes alak: eleve szembehelyezkedett a nagy gonoszsággal – a  fasizmussal, aztán egy másik gonosz ideológia – a sztálinizmus – áldozatává vált. Napjainkban csaknem a világ 50 országában adóznak Wallenberg emlékének, és jelképes, hogy ma Moszkvában is adóznak emlékének. Raoul Wallenberg meghalt –  de lehet, hogy megölték – Moszkvában, de máig nincs lehetőségünk pontosan megállapítani, hogy ez hol és mikor történt. Az orosz hatóságok feladata véglegesen tisztázni a történtek körülményeit.”

A konferencia további résztvevője volt  Bengt Jangfeldt szlavista író, a  Wallenberg-életrajz szerzője, aki  a történészekhez képest szabadabban kezeli a problémát. Meglehet, ennélfogva volt hajlandó válaszolni  az újságírók kérdésére, hogy a humanista mentőangyal Raoul Wallenberget  tulajdonképpen mi oknál fogva tartóztatták le Budapesten és szállították Moszkvába kihallgatás céljából.

„A magyarországi svéd követség dolgozói visszaemlékezései alpján tudjuk, hogy  őket kikérdezték Wallenbergnek a németekkel ápolt kapcsolatairól. Azt hiszem, e tekintetben nagy jelentősege van az ún. Himmler-nyomnak. Közismert, hogy 1944 őszétől kezdve Himmler kapcsolatot próbált felvenni a Szovjetunió nyugati szövetségeseivel, a Szovjetunió ellen irányuló különbéke kötése céljából. A kapcsolatfelvételre Stockholmban került sor, Raoul Wallenberg édesapja unokafivérén, Jacob Wallenberg bankáron keresztül. A Szovjetunióban gyanították, hogy Wallenbergnek a németek engedélyezték a mentési missziót, hogy jobb fényben tüntethessék fel magukat a Nyugat előtt. A svéd KüM levéltárában rábukkantam egy német katona kihallgatásának jegyzőkönyvére. A katona a budapesti svéd követségen bújt meg 1945 tavaszán. Részletesen beszámolt a diplomaták életéről és munkájáról, egyszóval, úgy látszik, hogy szavai hitelt érdemelnek. De a legfontosabb, amire felfigyeltem: a kérdező Wallenberg iránt érdeklődik. A katona elmondja, hogy amikor ő a követségre került, Wallenberg már nem volt ott. „Na jó – mondja a kihallgató személy –, de mondd csak, mennyi pénzt kapott Wallenberg Himmlertől?” Erről írok könyvemben. A másik epizód, amikor Wallenberg a szovjet katonákhoz került, holmijai közt ékszereket és aranyat találtak. Ez nagyon nagy gyanút kelthetett, és fontos szerepet játszhatott Wallenberg további sorsában.”

Arszenyij Roginszkij orosz történész a következőképpen összegezte a pillanatnyilag kialakult helyzetet.

„Sajnos, alig haladtunk előre a legfontosabb  kérdésekre  adandó válasz keresése terén: „Miért tartóztatták le Wallenberget?”, „Mivel vádolták Wallenberget?”, „Mikor és miként halt meg Wallenberg?”. Csupán hipotéziseket fejthetünk ki a különböző dokumentumok részletei alapján. Egyszóval, ha a kérdés az, hogy van-e tisztánlátás a Wallenberg-ügyben, akkor  a válasz nemleges. Lesz-e valaha is tisztánlátás? Én személyesen meg vagyok győződve, hogy igenis, lesz.”