A csonka ország határain belül, a Kárpát-medencében és más államokban történt, és még ma is folytatódik a magyar nép irtása. Ezekről a magyar nép ellen elkövetett bűntettekről úgy gondolom, hogy a magyar kormánynak és országgyűlésnek, politikai és társadalmi szervezeteknek és a nyugati magyar emigrációnak is van tudomása. Ha netán valaki észrevenné és ki is merné mondani: a magyar nép pusztítása és irtása ma is folyamatban van az ország határain belül és a Kárpát-medencében. Tehát elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyar nép létének és megmaradásának érdekében valamit csináljunk, együttesen azokkal a magyarokkal, akik aggódnak és gondolkoznak ez ügyben a Kárpát-medencében és a nyugati emigrációban.
A magyar nép ellen elkövetett bűntettek végrehajtóinak büntetőjogi felelősségre vonásához alapul szolgál a nemzetközi törvényekben meghatározott népirtási fogalom. E téren szükséges idézni Fekete Gyulát (Magyar Fórum, 1994. július 14.): A népirtás bűntettét meghatározó ENSZ-egyezmény szerint:
-valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport- sérelmére történhet, teljes, vagy részleges megsemmisítés szándékával. Például:
-a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása-, vagy szándékosan oly életfeltételek teremtése, amelyeknek célja a csoport teljes vagy részleges elpusztításának előidézése.
-Olyan intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belüli születések gátolása.
Az efféle cselekmény, továbbá -a közvetlen és nyilvános felbujtás, népirtás elkövetésére- büntetendő, függetlenül attól, hogy államvezetők, hivatalos vagy magánszemélyek, a bűnelkövetők.
A népirtás meghatározása alapján a Hungarocidium mozgalom által szükséges lenne kérni, követelni a történelmi igazságtételt, a büntetőjogi felelősségre vonást és a pénzügyi kártérítést.
A történelmi igazságtétel eszközlését szükséges kérni, követelni, mivel az utódállamokban a népirtás, a nemzetiségi csoportok megsemmisítése és beolvasztása 80 évvel ezelőtt kezdődött, és még ma is lankadatlan erővel folytatódik. A trianoni békeszerződés által elcsatolt területeken a legtöbb esetben a magyarság a szenvedő alanya a népirtási bűntetteknek. Az utódállamok kormányai, kormányzati hivatalai és szervei által ördögi gonoszsággal kiagyalt megsemmisítési és beolvasztási módszerek kimerítik a népirtási bűntettek mindenféle meghatározását. Az utódállamok egyetlen nemzet-közi szerződést sem tartottak be, amelyek szavatolták volna az elcsatolt területeken élő magyarság és más nemzetiségi csoportok jogait. Éppen ezért nem újabb szerződésekre (lásd a magyar-ukrán, magyar-román stb. alapszerződést) van szükség, hanem arra, hogy a Kárpát-medencében több, mint ezer éve élő magyarság egy ország határain belül tudjon élni! Szükséges kérni, követelni a trianoni és párizsi békeszerződésekben meghatározott határok módosítását, mivel:
1. Trianonban új országokat alapítottak szemenszedett hazugságokra alapozva és Wilson elnök deklarációja el-lenére. A nemzetiségi Magyarországot feldarabolták és csináltak három másik országot, amelyekben még magasabb arányban vannak különböző nemzetiségi csoportosulások. Az utódállamok, amelyeknek a tagjait beengedték vagy betelepítették a történelmi Magyarország területére, ma ezer vagy kétezer éves hagyományokra hivatkoznak hazug módon, területi igényeiket igazolva. Nem szükséges többet mondani, mint azt, hogy nézzék meg a Kárpát-medence térképét az elmúlt ezer év alatt. Hol voltak a szerbek, románok és szlovákok 400 vagy 800 évvel ezelőtt!!

2. A Trianonban kijelölt határokat a bécsi egyezmények, amelyeket nemcsak Mussolini és Hitler, de Nagybritannia és Franciaország is jóváhagytak, megváltoztatták, és jelentős magyarlakta területeket csatoltak vissza Magyarországhoz. A párizsi békeszerződés visszaállította a trianoni határokat, kivéve, hogy Kárpátalját a Szovjetunió kebelezte be, így több, mint ezer év után az orosz (szovjet) államnak sikerült benyomulnia a Kárpát-medencébe!

3. A trianoni és párizsi békeszerződések által meghatározott és a helsinki egyezményben „szentesített” határok az elmúlt pár évben egy „kissé” megváltoztak. Nincs többé Csehszlovákia, Jugoszlávia, és Románia a Tiszáig akarja kitolni a határait és Moldovát beolvasztani! Emellett Szlovákia (Csehszlovákia) önkényes módon megváltoztatta a magyar-szlovák határt a Duna elterelésével! Tehát Magyarországot sem a békeszerződések, sem más egyezmények, amelyeket minden állam semmisnek vett az elmúlt pár év folyamán, nem köteleznek semmire a szomszéd államokkal szemben, és így elengedhetetlen és szükséges, hogy a magyar nép érdekében követeljük a trianoni határok felülvizsgálatát.

Büntetőjogi felelősségre vonást szükséges kezdeményezni a magyarság ellen elkövetett népirtási bűntettek tervezői és elkövetői ellen, legyen az állam, diktatúra, kormány, kormányzati hivatal vagy szerv, hivatalos vagy magánszemély.

A. 1945-től kezdődően a kommunista rendszer által meggyilkolt, kivégzett, börtönbe vetett, megkínzott, internálótáborokba és kényszermunkára elhurcolt, kitelepített magyar állampolgárok szenvedéseiért felelősöket. Feltétlenül részletezni kellene a második világháború után a „dicsőséges felszabadító” Vörös Hadsereg garázdálkodó legényeinek bűntetteit, a nyomukban hirtelen megjelent kommunista pribékek bűntetteit, akik ezer-számra mészárolták le a magyar értelmiség tagjait, közéleti vezetőket, papokat, tanárokat, stb.; a Rákosi-rendszer koncepciós pereinek az áldozatait és a börtöneiben agyonvert, megkínzott áldozatait; Kádár barbár bosszú-állásának az áldozatait, a sortüzek és karhatalmi szervek más áldozatait.

B. A hadifoglyokkal együtt a második világháború és az 1956-os szabadságharc után a Szovjetunióba hurcolt magyar polgári személyek száma összesen megközelíti az egymilliót. A szovjet gulágok e rabjainak nagy része az életét vesztette, a többiek fizikailag és szellemileg megrokkanva tértek haza. E tevékenységek tervezőit és kivitelezőit szükséges felelősségre vonni magyar vagy nemzetközi bíróságon.

C. Az abortusz törvény tervezői, érvénybe helyezői és érvényben tartói 5-6 millió magyar magzatot öltek meg az elmúlt 4 évtized folyamán. Az 1990-ben meg-választott magyar országgyűlés az abortusz törvény ér-vényét megerősítette, és a következő kormány meg minden adókedvezményt megvont a többgyermekes családoktól! Ez a magzatgyilkolás az évszázad legeredményesebb magyar-irtása, ezt azonnal meg kell állítani, és a rendelkezések kezdeményezőit és végrehajtóit felelősségre kell vonni és a legszigorúbban meg kell büntetni! Itt talán szükséges lenne egy-két kérdésre is választ találni; akik ezt a nagyon eredményes magzatgyilkolást kigondolták és még mindig érvényben tartják, miért akarják a magyar népet kiirtani, és ezt kiknek az érdekében teszik!?

D. Az elcsatolt területeken az utódállamok a magyar népirtást a legváltozatosabb és leggonoszabb módszerekkel gyakorolják 1920 óta. A tömeggyilkosságok, kivégzések, öngyilkosság megrendezések, bebörtönzések, kínzások, internáló- és kényszermunkatáborok, de-portálások, kitelepítések, mind a népirtás módszerei közé tartoznak még ma is. Emellett a politikai, közigazgatási, társadalmi, kulturális, közoktatási, gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi életben a magyarság és más nemzetiségi csoportok tagjai másodrendű állampolgárként vannak kezelve. A lakosságcserékkel, az etnikai tisztogatással, a történelmi és kulturális hagyományok, épületek, emlékművek, templomok, temetők, anyanyelvi iskolák és egyetemek, könyvtárak és archívumok megsemmisítésével, a demográfiai és szellemi népirtást a legkegyetlenebb módon gyakorolták, és még ma is gyakorolják az elcsatolt területeken. Az utódállamok alkotmányai, törvényei a nemzetiségi csoportok jogai és érdekei területén a nemzetközi törvények és egyezmények szükséges szintjét még meg sem közelítik, és az utód-államok a nemzetiségi csoportok megsemmisítésén és beolvasztásán dolgoznak még ma is teljes erővel, emellett területi hódításokat eszközölnek a legbarbárabb módszerekkel. Az utódállamok múltbeli és jelenlegi vezetőit nemzetközi bíróságon kell felelősségre vonni a magyarság és más nemzetiségi csoportok ellen elkövetett népirtási bűntettekért!

Itt talán lehetne egy összegzést készíteni: a magyarság áldozatainak a száma több millióra rúg, és meghaladja a bűvös hat milliós számot, amelyre naponta emlékeztetve vagyunk, amelyért még ma sincs megbocsátás, és amelyért még ma is hömpölyögve ömlik a pénzügyi kárpótlás! E sok milliónyi magyar áldozat mellett még több millióra rúg azoknak a magyaroknak a száma, akik rokkantak lettek, akiknek az életét tönkretették, megélhetésüket elvették, társadalmi és kulturális életüket megsemmisítették, és még ma is rabszolgaságban tengődnek úgy a csonkaországban, mint az utódállamokban!
A magyarság ellen elkövetett, és a fentebb részletezett népirtási bűntettek áldozatainak, rokkantjainak és meg-hurcoltjainak, vagy azok leszármazottjainak részére pénzügyi kárpótlást szükséges követelni a magyar államtól, az utódállamoktól és a volt Szovjetuniótól, egyösszegű kielégítés, vagy nyugdíj formájában. Szükséges kártérítést követelni minden magyar részére, akiktől államosítás, kitelepítés, deportálás, tsz-alakítás néven, vagy akármilyen más csalárd módon elrabolták a magántulajdonukat, ingatlant és ingóságot. Ezt a károsodást a magántulajdon egyenes visszaadásával, vagy teljes értékű kárpótlásával lenne szükséges orvosolni. Szükséges pénzügyi kárpótlást kérni az utódállamoktól és a volt Szovjetuniótól a két világháború után elrabolt állami és magán vagyonért, a leszerelt gyárak és üzemek, ipari és mezőgazdasági eszközök és műkincsek elrablásáért. Pénzügyi kárpótlást szükséges követelni a volt Szovjetuniótól az ország és a magyar nép több mint negyven éves kizsákmányolásáért, a megszálló szovjet hadsereg eltartásáért és az általa okozott környezeti károkért. Végül szükséges lenne minden felelősséget megtagadni és visszavonni a nyugati kölcsönökkel kapcsolatban, és azok visszafizetését azonnal le kell állítani. A nyugati kölcsönzők követeljék vissza a pénzüket Kádár, Grósz és Németh elvtársaktól és kommunista bérenceiktől, akik a kölcsönökből nagy összegeket Moszkvába vittek, vagy nyugati bankszámláikon helyeztek el!

A Hungarocidium mozgalom elsődleges feladata lenne a magyarság ellen elkövetett népirtási bűntettek listázása, részletezése és azok alátámasztása iratok és tanú-vallomások által. Ezzel egyidőben vagy ezután, kezdeményezni kellene egy nemzetközi konferencia összehívását a békeszerződések felülvizsgálatára, elindítani a büntetőjogi eljárásokat és kárpótlási követeléseket. Eh-hez szükséges lenne a magyar kormány, kormányzati szervek, politikai és társadalmi szervezetek, jogi, politikai és történészi szakértők, a nyugati magyar emigrációs szervezetek és szakértők támogatása és szorgos munkája. Ha a mai kormány nem hajlandó a mozgalmat támogatni, akkor az otthoni politikai, társadalmi szervezetekre, aggódó magyarokra és a nyugati emigrációra fog hárulni ez a feladat!
Szükséges lenne a Hungarocidium tragikus évfordulóit (április 4-, június 4- és november 4-ét) népszerűsíteni, gyászünnepeket, megemlékezéseket rendezni az ország területén és a nyugati világvárosokban. Ezeken a megemlékezéseken újra és újra lehetne részletezni és népszerűsíteni a magyarság ellen elkövetett népirtási bűntetteket, és hatásos módon befolyásolni az ország és a külföld közvéleményét. Szükséges lenne újra feléleszteni az „Igazságot Magyarországnak” (Justice for Hungary) jelszót, melyet Lord Rothermere brit sajtómágnás népszerűsített nemzetközileg a két világháború között.

Befejezésül szükséges újra kijelenteni, hogy a magyar népnek, mint minden más népnek, joga van függetlenül és szabadon élni egy ország határain belül, hogy így biztosítva legyen megmaradása, gyarapodása és megélhetése emberséges körülmények között. A magyar nép irtását minden feltétel, minden szerződés elfogadása nélkül elengedhetetlenül szükséges megállítani! Lehet, hogy a „magyar” kormánynak, ill. az utódállamok soviniszta, népirtást és etnikai tisztogatást gyakorló kormányainak ez nem tetszik, de a magyarság ellen elkövetett népirtási bűntettek elkövetőit felelősségre kell vonni! Mert a magyar népet sem lehet irtani büntetlenül, évtizedeken keresztül. A több milliónyi áldozat igazságszolgáltatást követel!

Forrás:Jajczay Frigyes

Szóládi Polgár Info