A gondolkodási mód (paradigma) váltás összefüggései

Miután többszintű rendszerelemzés következtében kialakult egy rendszerterv, és ez egymásra és egymás mellé épülő folyamatokat határoz meg, érteni és érezni kell azokat a részeket, amelyek a folyamatok összehangolt Szer Vezetéséhez (szervezéséhez), a teljes Tudás érvényesüléséhez nélkülözhetetlenek. A teljes Tudás a hit és a tudomány egysége – ahogyan Aquinoi Szent Tamás megállapította. Mielőtt az arisztotelészi miért-mit-hogyan hármas egységének logosz szerinti kapcsolatairól, a Rend Szer Szervességben működésének értelem (tudomány) által meghatározott feltételeiről írnék, engedjétek meg, hogy együttgondolkodásra kérjelek szeretettel a hit (érzelem) kérdésben, amely a meggyőződést és a bizalmat adja az értelem kiteljesedéséhez.

I. Ma ismét elolvastam Szent István király intelmeit Imre herceghez (Kuruc Ágnes fordításában). Szeretettel kérlek, tedd Te is ugyanezt (mindössze hat oldal), kiemeléseim és itt leírt következtetéseim minősítésével!

1. A Szent Korona Sumír-Magyar ősszövetségben megfogalmazott, hitet jelentő „Lélek Fényének” (az Intelmekben: „Korona virágainak”) közvetítését a Szent Fokos felé az anyag uralására és alakítására (tudomány) éppúgy felfedtem benne, mint az ettől eltérés emberiségre káros következményeit:

„... higgy erősen a mindenható Atyaistenben, minden teremtmény teremtőjében, és az Ő egyszülött fiában, a mi Urunkban, Jézus Krisztusban, kit az angyal meghirdetett, ki Szűz Máriától született, az egész világ üdvösségéért a keresztfán szenvedett és a Szentlélekben, ki szólt a próféták s az apostolok, valamint az evangélisták szavával, mint egyetlen tökéletes oszthatatlan szeplőtelen istenségben, és kétely hozzád ne férjen.”

2. A Szent Korona Szolgálóinak hovatartozása és Önigazgatási rendszerének isteni eredete is megfogalmazódik:

„Hiszen maga az Úr mondta Péternek, akit a szentegyház őrzőjévé és felügyelőjévé emelt: „Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat.” Ő ugyanis önnönmagát nevezte kősziklának, s nem ám fából avagy kőből épült egyházról beszélt, hanem az újonnan nyert tömeget, a kiválasztott népet, Isten nyáját, mely hitben kioktattatott, keresztségben megmosatott, kenettel olajoztatott, hívta a saját magára épült szentegyháznak.” A „kiválasztott nép” megfogalmazás egyértelműen a krisztusi hitben „kioktattatott” Isten népéről beszél (Szent Korona Szolgálói). Itt a Szent István által is nemcsak ismert, hanem hirdetett különbség az ótestamentumi „választott nép” és az újszövetséggel „kioktattatott” és a meghívottakból önakaratuk szerint „kiválasztott nép” hite, akarata, küldetése között. Ebből ered a népképviselők „kiválasztása” az ajánlottak „megválasztásával” szemben a Szent Korona Önigazgatási rendszerében.

3. Ezzel bizonyságot ad arra is, hogy Salamon és Dávid példái miért kerültek az intelmekbe: a „Babiloni Talmud” (szemben az ősi, „Jeruzsálemi Talmuddal”) azt a tudásanyagot tartalmazza, amelyet a zsidók száműzetésük idején Mezopotámiában („atyai elődeinktől”) összegyűjtöttek.

4. Ugyancsak ez ad alapot arra a következtetésre, hogy XXIII. János Pápa valóban elmondta a II. Vatikáni Ökumenikus Zsinat megkezdésekor azt a beszédét, amelyben a következők szerepelnek: „Tele a fejük spekulatív dogmával és az Ó-Szövetség idejét múlt és megcáfolt antropomorfista nacionalizmusával, s beleizzadnak szegény elneveltek, hogy kihozhassák az Isten egyetemes szeretetét, minden népeknek adott természeti jogokat és a Krisztusi-univerzalitást! Vagyis hamis és ókori nívón mozgunk ma is, amikor a pozitív tudományok és az archeológia és geológia, nem különben a megtalált Sumír Első-Biblia (Ur, 1954. Dr. N. Kramer: Parallel Biblia, 1956) is mindent világosan feltártak és megmagyaráztak. Senki nem érti ezt a maradi és már kimúlt ószövetségi fontosságot, ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letűnt nép(ek)nek (sumír, akkád, kéld, babyloni) megmásított történelme. Szóval, kötve vagyunk, valami ósdi judaizmussal és nekünk nem elég Krisztus, az Isten Fia!...”

5. A Szent Korona eszme örökkévalóságát éppúgy kifejezi a Szent Imrének írt intelem, mint annak elődökön keresztüli átöröklésének kötelezettségét. „Aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel. Aki atyjával szemben áll, Isten ellenségének áll. Mert minden engedetlen Istennel áll szemben. És az engedetlenség szeletje a korona virágait szórja szerte. Az engedetlenség valójában pestis az egész királyságban.” Így érthető;, hogy több mint ezer évvel később, a Jézus által kioktattatott és ezzel kiválasztottá vált nép természetes, szerves egységként működését miért a Szent Korona eszméje szerint írta le a „titkot felfedő, ” XXIII. János pápa PACEM IN TERRIS kezdetű enciklikájában⁷.

6. Mindennek alapja a szeretet: „mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ... légy kegyes.” – inti Szent Imrét apja. A szeretet szentistváni megnyilvánulásai (ezek később Szent László könyörgéseiben és küldetésteljesítő szolgálatának elveiben ismétlődnek): „Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.”, „Légy türelmes ..., légy erős, ... légy alázatos, ... légy mértékletes, ... légy szelíd, ... légy becsületes, ... légy szemérmes.” „... a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz” – ahhoz a boldogsághoz, amit az „Az amerikai Egyesült Államok népének Függetlenségi nyilatkozata” pusztán ígér, de a Szent Korona, a Szabadság Alkotmánya meg is ad.

Kedves Testvérem az egyetemes Magyarságban,

akár istentagadónak tartod magad, akár katolikusnak, protestánsnak, görögkeletinek, akár az ősmagyar vallás, akár más, szeretet-alapú egyistenhit követőjének, akár államalapító, akár bármelyik történelmileg államalkotó, vagy gondolkodási mód váltással azzá váló nemzethez tartozó tagja vagy (leszel) a Szent Koronának! Ha csak felét elfogadod következtetéseimnek, már megfogant Benned az a MAG, ami alapja a teljes Tudásnak, az érzelem és az értelem egységének! Ez a gondolkodási mód (paradigma) váltás alapja.

II.

A teljes Tudás megközelíthető a Tudomány felől is – annak mindenkori figyelembe vételével, hogy ez az irányított és nem ez az irányító! A teljes Tudás gyakorlati megvalósulása (az anyag uralása és alakítása) a társadalmi együttélés szabályai (jogrendszer) közvetítésével történik. Ez az ember által készített és működtetett szabályrendszer akkor azonos a Lélek Fényét („korona virágát”) átadó Isteni Szabályrendszerrel, amennyiben a teljes Tudást szolgálja.

1. Szent Korona eszme a Szabadság Alkotmánya, amely alapot ad a társadalmi együttélés szabályai szintjeinek természetes kialakítására Szent István Intelmei azonosítják az „atyai elődök” által megszabott szabályokat az isteni törvényekkel és ekként határozzák meg a „korona virágait”. Tehát saját törvénykezését sem alkotmánynak, hanem az atyai elődök által megszabott eszmék saját korára alkalmazott irányelveinek tekinti.

A magyar történelem során – Szent István előtt és után 1526-ig, 1848-49-ben és 1920-tól 1944. március 19-éig – minden átfogó, a társadalmi együttélés irányelveit meghatározó szabály esetében találkozunk a „Sub specie Sacrae Coronae” (azaz a „Szent Korona eszméje szerint”) hivatkozással, vagy egy megerősített „atyai eldök által megszabott eszmével”, sőt az 1920-ban összehívott Nemzetgyülés közfelkiáltással kimondta: „A Magyar Királyság Alkotmánya a Szent Korona.”). Ez azt jelenti, hogy a Szent Korona Tan és az ősmagyar hagyományrendszer egyaránt másodlagos szabályozásokat tartalmaz, amely csupán irányelveket fogalmaz meg egy történelmi korszakra vonatkozóan azzal kapcsolatban, hogy miként kell érvényesülnie az „atyai elődök által megszabott” értékrendnek, vagyis a Szent Korona eszmének, a „korona virágainak”. Ebből eredően a „Történelmi Alkotmány” az „atyai elődök által megszabott” értékrenddel, a Szent Korona eszmével, a „korona virágaival” azonos. Rendkívül fontos alapkutatást folytattak őstörténetünk és a Szent Korona Tan elemzői. Ennek eredménye azoknak a részeknek a feltárása, amelyek a társadalmi együttélés szabályozásaiban gyakorta ismétlődtek.

2003-ban ezeket összegeztem egyik írásomban.

Már akkor felvetődött az elvek logikai rendezésének szükségszerűsége és egyszerűsítése, ha másért nem, azért, hogy – az értelem és érzelem összhangjának első lépéseként - mindenki által érthetőek és elfogadhatóak legyenek. Így vált egyértelművé, hogy a rendszerszemléletű egységet adó öt alapelv az „atyai elődök által megszabott” értékrendet, a Szent Korona eszmét, a „korona virágait”, vagyis a Történelmi Alkotmányt jelenti.

Szent István intelmei mutatták az alapot: „... a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz.” A boldogságot jelentő szeretet gyakorlásának feltétele a szabadság, a függetlenség, ahogyan a Függetlenségi Nyilatkozat is megállapítja. Ebből adódóan a Szent Korona eszmének ezt kell meghatároznia, ennek a feltételeit kell biztosítania, és ezt kell védenie.

- Meghatározza
= a Szent Korona értékrendje szerint élő emberek egyetemes szabadságát (Hungaria semper libera – Magyarország örökké szabad, amit 1956-ban így erősítettek meg: „Szabad és független Magyarországot!”);
= a Szent Korona értékrendje szerint élő emberek egyéni szabadságát, amely a kötelezettségek és jogok összhangján alapul (Una et eadem libertas – egy és ugyanazon szabadság).

- Biztosítja a szabadság feltételeit

= a Szent Korona értékrendje szerint élő emberek lelki-, szellemi- és anyagi életterét [Sacra Corona radix omnium possessionum – A Szent Korona minden birtoklás gyökere – más szóval: minden, ami a Szent Korona földjén, földje alatt és földje felett van, az egyetemes magyarság (az államalapító és az államalkotó nemzetek tagjai) örök és elidegeníthetetlen egységes tulajdona – 1956 jelmondata szerint: „Magyarország a magyaroké!”];

= a Szent Korona értékrendje szerint élő emberek minden értéke önmaguk érdekeit szolgálja [Sub specie Sacrae Coronae – a visszahivatkozás általánosítása: Minden a Szent Korona eszme szerint történik – 1956 jelmondatával: „Nem a szocializmust és nem a kapitalizmust követjük (mert mindkettőben idegen érdeket szolgálnak értékeink - HJ), hanem a magyar utat!”]

- Megvédi az egy értékrend szerint élő emberek szabadságát, mert a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni mindennel és mindenkivel szemben, aki a Szent Korona eszméit veszélyezteti (Ius resistendi et contradicendi – Ellentmondás és ellenállás joga – legismertebb előfordulása az 1222-as Aranybulla 31 tc. 2. §-ában van, de az 1949. évi XX. tv. (téves szóhasználat szerint: Alkotmány) 2. § (3) bekezdése is ezt tartalmazza: „Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására (ezek ellentétesek a Szent Korona eszméivel – HJ). Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.”

Ezért mondhatjuk azt, hogy a Szent Korona a Szabadság Alkotmánya.

Az 1949. évi XX. tv. önmaga minősítésében ellentmondásos: „77. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.”, hiszen történelmünk bizonyította:

- az Alkotmány örök és változtathatatlan,

- az Alaptörvény (a Corpus Iuris Hungarici egy-egy része) egy történelmi időszakra határozza meg az Alkotmány alapján a társadalmi együttélés irányelveit.

Erre épül a társadalmi együttélés különböző formáinak összehangolt működését szolgáló törvénykönyvek rendszere.

2. A társadalmi együttélés Alkotmányra épülő szabályrendszere

Így válik a társadalmi együttélés szabályozása három (egymásra épülő;) szintűvé válik. És így válik a három szint egy természetes hierarchikus rendszerré, amelynek megalkotása, hatályba kerülése és hatályban maradása ennek megfelelő.

- Az Alkotmány soha nem változik, mert alap értékrendet határoz meg. Hatálya felfüggesztődig, amikor az alapelvek erőszak hatására nem érvényesülhetnek. Ez a helyzet áll fenn 1944. március 19-e óta. Az 1989-es események nem változtatták meg ezt a helyzetet, mert az alapelvek nem érvényesülnek. Ezért nem rendszerváltás, hanem a diktatúra formájának váltása történt. 1956 és 2006 az ellenállás szentkoronai kötelességének teljesítését jelentette és jelenti.

Az Alkotmány örök és változtathatatlan, ezért nem írható, nem léptethető hatályba, csupán – a diktatúra felszámolásakor – jogfolytonosságát kell visszaállítani a népakarat közvetlen kifejezésével. Erre szolgál – a jelenlegi jogrendszer szerint is törvényes – Alkotmányozó Nemzetgyűlés.

- Az Alaptörvény változtatására akkor van szükség, amikor a történelmi fejlődés következtében új irányelveket kell megfogalmazni, vagy a meglévőek gátolják a fejlődést. Természetesen az Alkotmány hatályának visszaállításakor létre kell hozni az Alaptörvényt, hiszen a jogfolytonosság visszaállításával új történelmi korszak kezdődött. Ezért az Alaptörvény hatálybaléptetése vagy módosítása a népakarat közvetlen érvényesítését (Nemzetgyűlés összehívását) teszi kötelezővé.

- A törvények a társadalmi együttélés részletes szabályozásának eszközei. Elkészítésük, hatálybaléptetésük, hatályon kívül helyezésük és módosításuk a kiválasztott küldöttek feladata. Küldöttek munkáját a Szent Korona Önigazgatási rendszere „beépített ellenőrzési” módszerrel a népakarat közvetlen felügyelete alatt tartja.

3. A Szabadság Alkotmánya (Történelmi Alkotmány) jogfolytonosságának visszaállítása

Az Alkotmány hatályának visszaállítása a Szent Korona Szolgálattal képviselt népakarat erre irányuló kifejeződésével (Alkotmányozó Nemzetgyűlésen) történhet.

A népakarat érvényesíthetőségének formái:

- A jelenlegi képviselőházon belüli képviselet esetén:

Ez a forma akkor valósul meg, ha a jelenlegi választási törvények tiszteletben tartásával a Szent Korona Szolgálat olyan erővel válik minősített többségű hatalom gyakorlóvá, amellyel saját hatáskörénél fogva állítja vissza az alkotmányos feltételeket, a következők szerint:

= önállóan (koalíció nélkül) alkot kormányt,

= feloszlatja a diktatúra választási törvénye szerint felépült képviselő testületet és

= Alkotmányozó Nemzetgyűlést hív össze a továbbiakban leírtak szerint.

- A jelenlegi képviselőházon kívüli népakarat kifejezéssel, amelyet a Szent Korona Szolgálói által összehívott Alkotmányozó Nemzetgyűlés valósít meg.

4. Alkotmányozó Nemzetgyűlés

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés annak a lehetőségét adja, hogy a népakarat kimondja azoknak a feltételeknek a jogfolytonos visszaállítását, amelyek megszűntek a diktatúrával.

Az Alkotmány jogfolytonosságát visszaállító Nemzetgyűlés ennek megfelelően:

- Alkotmányozó Nemzetgyűlés,

- Alaptörvény alkotó Nemzetgyűlés,

- Követválasztó Nemzetgyűlés.

Akár képviselőházi minősített többség, akár közvetlen népakarat hívja össze az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, annak biztosítania kell a hatályba visszaállított Alkotmány működőképességét, a következő feltétek meglétével:

- legalább a legutóbbi országgyűlési választásokon győztes pártra adott szavazatokkal azonos létszámot (2 millió 300 ezer ember) jelentő; erőt kell felmutatni;

- kimondja a jelenlegi jogrendszer hatályvesztését, és a Történelmi Alkotmány (Szent Korona Szabadság Alkotmánya) jogfolytonosságának visszaállítását,

- elfogadja a Szent Korona jelen történelmi időszakra vonatkozó irányelveit, vagyis az Alaptörvényt, ezért az Alkotmány jogfolytonosságát visszaállító Alkotmányozó Nemzetgyűlés Alaptörvényt alkotó Nemzetgyűlés is egyben (ld. később);

. meg kell szervezni a jelenlegi parlamentet felváltó képviselőházat a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint, ezért az Alkotmányt jogfolytonosságát visszaállító Alkotmányozó Nemzetgyűlés egyben Követválasztó Nemzetgyűlés is.

5. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés előkészítése

- Minden emberrel meg kell ismertetni a Szabadság Alkotmányát (Történelmi Alkotmányt) és annak közvetlen hatását.

A Gondoskodó Magyarország programpontjai a Gondoskodó Magyarország programját „pártprogram” formában foglalják össze.

Különbsége a jelenlegi pártprogramoktól:

a./ Az ideológiai alap (Szent Korona), a cél és a célt megvalósító eszközök egységet alkotó rendszer, nem pedig a diktatúra helytartóinak jogi felelősségnélküliségével biztosított hazugság-csomagja, vagy jóhiszemű de alkalmatlan embercsoport csupán érzelmi kivetülése.

b./ Egymással egységet alkotó részek rendszere, nem pedig izolált elemek véletlenszerű halmaza.

c./ Tartalmazza megvalósításának feltételeit, ezért nem ígéret-szintű fedezet nélküli kívánságlista.

d./ Részletes szakmai előkészítés és elemzés eredménye, nem pedig idegen érdek célmeghatározásához idomított megtévesztő hatalomszerzési célanyag.

- A területek és a társadalmi csoportok (alsó- és felsőház) követjelöltjeinek kiválasztása.

Az Alkotmány jogfolytonosságának visszaállítása természetszerűen jelenti a jogfolytonosságot megszűntető (diktatórikus) rendszer és annak képviselői hatalmának megdöntését. Ezért kell feloszlatni a diktatúra-kiszolgáló képviselőtestületet és helyre léptetni a Szent Korona Szolgálat követeit.

- Az Alaptörvény-javaslatot előkészítése.
A Gondoskodó Magyarország program az Alaptörvény rendszerszemléletű megfogalmazása.

Ezt kell szakmai csoportoknak társadalmi vitával előkészíteni és elfogadásra alkalmassá tenni az Alkotmányozó Nemzetgyűlés döntés előkészítéseként. A döntés előkészítő szakmai csoportok a Nemzetgyűlés felsőházi követeit is magukban foglalják.

- Társadalmi vita hozza végső döntés előkészítői formára az Alaptörvényt egészében és részeiben.

III.

Összefüggések összegzése:

1. A Szabadság Alkotmánya a Szent Korona eszme öt alapelve, örök és változtathatatlan.

2. Az Alaptörvény a jelen korra vonatkozó szentkoronai irányelveket határozza meg.

3. A törvények a társadalmi együttélés részletes szabályozását szolgálják.

4. Az Alkotmány jogfolytonosságát visszaállító Nemzetgyűlés:

- Alkotmányozó Nemzetgyűlés,

- Alaptörvény alkotó Nemzetgyűlés,

- Követválasztó Nemzetgyűlés.
____________________
Kedves Testvérem az egyetemes Magyarságban!

Akár a hittől indulsz el a teljes Tudás felé, akár a tudomány oldaláról, eljutsz az egységhez. Ha közelít Benned az értelem az értelemhez, akkor már (Molnárfy Tibor szavaival) akár akarod, akár nem, akár tudsz róla, akár nem, önmagadban gondolkodási mód (paradigma) váltó vagy, viszont rajtad áll, hogy vállalod-e a Szent Korona Szolgálatát és részese leszel az egyetemes paradigmaváltásnak, aminek eredménye a tényleges rendszerváltás, vagy ezt másokra bízod!

Kelt Szegeden, 2007. június 7-én.

A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József, a Szent Korona szolgálója

--------------------------------------------------------------------

http://video.google.com/videoplay?docid=-8991317191173231517

http://video.google.com/videoplay?docid=-8991317191173231517

"ÚDK kommentár: A qui prodest kérdését mindig vizsgálni kell! Az iker tornyok lerombolása teremtette meg a lélektani helyzetet előbb Afganisztán majd az Irak elleni háborúhoz. Ezek a háborúk lényegében iszlám-(poszt)keresztény civilizációs háborúvá dagadtak. Mi azonban érezzük, hogy ez a háború nem a miénk. Ebbe a háborúba bele vagyunk rángatva - mint az I. világháborúba? - de semmi érdekünk nem fűződik hozzá.
Az alábbi linken elérhető magyar feliratos videó azt mondja, hogy a tornyokat alólról robbantották fel. Az iker tornyok melletti, repülők által érintetlen 47 emeletes épület is úgy omlott össze mint ahogy a robbantásos házak. Sejtjük, hogy kik robbantottak, azok akiket nem szabad kritizálni.
ÚDK kérdés: Mondd kedves barátom, mi a helyes magatartás? Hallgatni és sunnyogni, vagy megnevezni a dolgokat. Hallgatni és sunnyogni, ahogy azt a Fidesz is teszi, mert úgy gondolja ezt a csatát nem lehet megnyerni? Tűrni és túlélni?
Vagy ki kell mondani az igazságot, mert nem lehet hazugságban élni?
A kritikával nem megyünk-e be Gyurcsány utcájába? Ugyanis ha kritizálni mersz, akkor antiszemita bélyeget kapsz. Gyurcsánynak pedig csorog a nyála az antiszemitizmusért, sőt még a terrorizmusért is, hogy felléphessen ellene. Olyan mértékben csorog a nyála, hogy akár önprovokációval meg is rendez eseményeket, ami ellen aztán felléphet. Ilyen volt szerintünk az MTV ostrom, a rendőrpalota lövetése, vagy a 'Magyarok Nyilai fantom szervezet' létrehozása, akiknek a nevére írták Csintalan Sándor megverését ill. az Hollán Ernő utcai molotov koktélozást.
Igaz vagy sem a WTC tornyokkal kapcsolatos önprovokáció, Gyurcsány mindenesetre tanult belőle. A licence-t alkalmazza. A végrehajtást valószínűleg nem a hazai titkosszolgálatokra bízza."

googleplayer.swf (application/x-shockwave-flash objektum)