Az előző részekben már felsejlett, hogy a szent koronánkon nem "véletlenszerűek" a rajta szereplő elemek és méretek. A felső pántrészen csak csepp formájú elemek szerepelnek, és gyöngyök. Ez a rész az égi rendszert és az égi kapcsolatot jelenti. 72 kerub és 64 dimenzió.

A corona greca, vagyis a görög feliratos alsó pántrész elemei is figyelemre méltóak. Ennek gyöngykeretezéséről már beszéltünk, de érdekesek lehetnek a további elemek is. A két oldalsó pánt két ovális elemhez vezető. A Paulus - Filippus a korona baloldalán, Petrus - Andreas a korona jobboldalán helyezkedik el. Hátul Jacobus - Thomas, elől János - Bertalan díszíti a koronát. Utóbbi csak maradéka az eredeti képnek, mert az alsó háromnegyedét letépték. Ez a korona legelején a földi pantokrátor félköríves képe mögött bújik. A próféták képei közül néhányat láthatóan kiszedtek már az időnként eléggé durván felfeszegetett aranykeretből, vagyis nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy valamennyi az eredeti helyére került vissza. Az esetleges rekonstrukcióban segíthet a prófátákhoz társított asztrológiai kapcsolat, mert ezek egyúttal egyfajta teremtési sorrendbe rendezhetők. Segíthet nekünk a próféták mellett felsorakoztatott jelzések formai világa is, mert ezek is nagyon jellegzetesen lettek megalkotva. A következő lapon ezt is megvizsgáljuk.

Elsőnek vegyük szemügyre a koronapánton lévő nyolc követ. Nyolc ilyen van és itt jobbról balra körbejárva mutatjuk őket. Kettőről nem volt közelképünk, így a túloldali hasonlókkal helyettesítettük, de ez a logikai lényegen nem változtat. Ezek a nyolcszögletes kővel kezdődő sorba lettek "becsalva".

A kezdőkőnek a homlokpánt elején lévő lágy ívű háromszögű követ választottuk, amely céltudatosan a Jézus kép alá került. A háromszög Isten jele, és talán már nem is meglepő, hogy hasonlóságot mutat a filozófia ágon a nyolcadik részben mutatott harmadik ábránkkal, ahol három forrás taszítja egymást a teremtés elején.

Ez a háromszög a király homlokára esik, és talán nem nagyon felháborító, ha azt írom, hogy a harmadik szemére. A négy téglalap alakú kő földjeleket szimbolizál, ezek egy kereszt (X) mentén vannak, ameddig az "lóversenypálya alakú" kövek kétoldalt. Ezek együtt a két világtojást, az anyagi-antianyagi Univerzumokat is jelenthetik jobbraeső és balraeső mivoltuk miatt. Hátul ez a nyocszögletű kő van, ami az energia és a fény ősi jele, ami nemcsak szimbolikai tudásból ered, hanem a fénykvantum struktúrális ismeretéből is. Sok vita folyt arról, hogy milyen kép is szerepelhetett a császárkép helyén, miután a hátsó kép látványosan kilóg a keretből, így vitathatatlanul idegen eredetű. Ebben a vitában komoly segítségünkre van az alanti nyolcszögeletű kő, mert ez tipikusan női jel. Maga a boltív motívum is ilyen női jellegű, és ugyanilyen a mandorla is. Ilyen a későbbi lapokon a palástot ábrázoló képen is látható lesz. Jézust is női jelben szokták ábrázolni, de ez a látszólagos paradoxon mából eredő. A téridő születésével foglalkozó írásunk világít rá erre a filozófiai ágon.

A férfi női szimmetria a két ellenpóluson találkozik, amit a kövek alakja is mutat. Itt a koronakutatók egy lefelé mutató hárömszögű eredeti követ is feltételeztek, ami logikailag jogos is, hiszen a másik univerzális főerő jele ez. Ez is női erőjel. De a hátsó kőfoglalat hordozólemeze, keretelemei, kőfogó körmei nagyon azonos stílusúnak látszanak, és az eredetileg valószínűleg a Fényszűzet ábrázoló felette lévő kép is jobban illett ehhez a fényjelhez. Itt ez a kő jó helyen van. Szimmetrikus erőviszonyokat biztosít a frontális pantokrátorképpel. Felette - a félköríves pártaelem tetején - valóban lehetett egy liliomos dísz, mert ez erőben ide illő, de a ma ráforrasztott gyöngy is ugyanezt az erőt jelenti.

A hátsó képen vagy Miriam (Mária), vagy Ana (Anna) lehetett ábrázolva, de mindenképpen egy nőt ábrázoló képecske lehetett itt. Ez valamivel kisebb volt, mint a ma rádrótozott császárkép, amit a képfoglalat világosan jelez. A császárkép melletti két kép sok stílusjegyében elüt a pántrész többi képétől, így ezek is lecserélt képecskének látszanak. A frontális oldalon két kerub Mi (Miká-él) és Gavri-él van, és ez jelzés arra, hogy meg kellene gondolnunk a másik két főkerubot is, hiszen a koronánkon pontosan ezért van négy pánt. A későbbi néprajzi ágon erre majd mutatunk néhány bizonyítékot.

De kit ábrázolhatott akkor a másik két kép. Rafa és Uri éleket. Az Él istenséget jelent, csak ezt össze vissza magyarázták az egyre egyszerűsítettebb tanokat kialakító hitszónokok vallást magyarázók, mert félreértik a szent szövegeket. Ha minden istenből alakult ki akkor minden egylényegű, minden egy. Az egyből indul el, és az egybe tér vissza. Ez azt jelenti, hogy nemcsak jézusban vagyunk, hanem azt is, hogy Jézusból is állunk. Ez a képére és hasonlatosságára értelme, és nem a nagyszakállú istenbácsi fantazmagóriája. Az Atya a forrás, és a Fiú a kiáradás. Ez a forrástól távol is az Atyát jelenti. Az életfák elágazásai értelemszerűen mutatják, hogy a rendszer sokszor elágazik. Az ágak is a fát jelentik. Együtt jelentik a fát. Sok elnevezésünk van a részeire, de a fa egységében nem kételkedünk.