Magától értetődőnek veszik az emberek , hogy ha elmennek a szupermarketbe vagy a piacra, lesz élelmiszer a pultokon, megfizethető áron. Ilyenkor a fogyasztók nem gondolkodnak el azon, hogy honnan jön az élelmiszer, hogyan termelik, hogyan osztják szét, na és persze kik. Válság idején felmerül a kérdés, vajon mi kell hozzá, hogy legyen élelmiszer, amit a vásárlókosárba tesznek? Elsősorban pénz- gondolja a „szőke nő”. A legfontosabb azonban a jó minőségű termőföld, melyen valós mezőgazdasági termelés folyik, valamint az erre épülő kiszolgálóegység (élelmiszeripar, mezőgazdasági gépgyártás, stb.) és kiszámítható kereskedelmi tevékenység, továbbá ami a legfontosabb a fizetőképes fogyasztó. Ebben a gazdasági láncrendszerben a legnagyobb hasznot a kereskedelem produkálja, a termelés napjainkban, már csak támogatással kifizetődő. Akik nem jutnak állami támogatáshoz, azok abba hagyják az élelmiszertermelést és kiszolgálásának tevékenységét. (Ki dolgozik egy olyan államban, ahol mindenki kereskedni akar, ahol a kereskedelem a zsidók privilégiumává válik?) Miután megszűnik a termelőknek folyósított anyagi támogatás, a választék szűkül, a kenyér ára napról-napra emelkedik, nő az elégedetlenség. Tiltakozásképpen demonstrálnak, majd zajos,dühöngő csoportok járják az utcákat, betörik az üzletek ablakait, megtámadják a bankokat. Országos méretűvé lesznek a zavargások, szükségállapotot rendelnek el, majd a lázongókat rendőri és más fegyveres erőkkel leverik. Bár ez az állapot egyenlőre csak helyi jelleg szintjén mutatkozik, de mindig a legszegényebbek azok, akik ezt válságot megszenvedik
Néhány élelmiszer-válsághelyzet a közelmúltból:
- Magyarország, taxisblokád: Az Antall-kormány 1990 októberében radikális benzin-áremelést hajtott végre. Válaszként a taxisok és fuvarozók az egész ország területén elállták az utakat, sok helyütt megbénítva a közlekedést. A városok élelmiszerellátása akadozott, sok helyen nem volt kenyér.
- Anglia 2000, szeptember: A termelők a magas üzemanyagárak elleni tiltakozásul blokád alá veszik az olajfinomítókat. A benzinkutak napok alatt kiürültek, nem volt elég üzemanyag, megszűnt az élelmiszer utánpótlás.
- Szlovákia, 2004, február, roma éhséglázadás: A kormány csökkentette a segélyeket, és februárban mindenkinek kevesebb pénz jutott. A falvakból arról érkeztek hírek, hogy a romák bementek a boltokba, és fizetés nélkül magukkal vitték az élelmiszert. A szlovákiai rendőrség a különleges szolgálatot és a készenléti alakulatokat küldte a kelet-szlovákiai Tőketerebes (Trebisov) romák lakta városrészéhez a fosztogatók leverésére.
- Globális élelmiszerválságról 2007 végétől kezdtek széles körben beszélni. A fenyegető válság globális jellegét mutatja, hogy az ENSZ 82 országot figyelmeztetett - kiemelve Kínát -, hogy fokozottan tartalékolják élelmiszerkészleteiket. 1980 óta a világ gabonakészletei a legalacsonyabb szintre csökkentek. Három hónapra elégséges csupán a világ gabonakészlete.(? ez után tegyük egy kérdőjelet) Az élelmiszerek ára a tetőző olajár miatt átlagosan kétszeresére emelkedett. Az árak emelkedésében közrejátszik a amerikai jelzáloghitel-válság globális hatása is. A világ 30 országában, főleg Afrikában törtek ki összetűzések az élelem hiánya miatt. Haiti kormánya(videó és link alul) belebukott a rizslázadásba. A Fülöp-szigeteken a hadseregre bízták az élelem elosztását a szegények számára. A 2008. április 14-ei NewWeek Storm Warning című cikke több teljes oldalon foglalkozik a problémával.(Wikipédia) Törölték a bejegyzést a cikk áthuzása után
A vidéken élők városokba költözése a végsőkig ki fogja meríteni termelői és szolgáltatói hálózatot. Hazai példa a városokba településre: 1968-as földtörvény értelmében a termőföld nem volt örökölhető egészen az 1990-es módszer váltásig – falvakba tömörítés. A rendszerváltás után a vidék ellehetetlenítése folyik mind máig, bizonytalan a megélhetés a szolgáltatások –iskola, posta, orvosi rendelő, közlekedés - elvonása végett. Eredménye az elöregedő, majd kihaló, elnéptelenedő kistelepülések. Az egész folyamat a magyar parasztság elszakítása a földtől az önellátás felszámolása és fogyasztóvá történő leépítése – urbanizáció, kiszolgáltatottság.
A népességnövekedés felmérésével foglalkozó amerikai Population Reference Bureau (PRB) legújabb jelentésétse, ijesztő adatokkat közöl. Most a földlakók csaknem fele (48 százalék) él napi 2 dollárnál - körülbelül 380 forintnál - kevesebből, ám a világban egyre többen leszünk: a legújabb számítások szerint 2011 második felében érhetjük el a 7 milliárdos határt.A 15 és 24 év közti fiatalok 90 százaléka fejlődő országokban fog élni. Velük vajon mi lesz? - teszi fel a kérdést a PRB. Adottak lesznek-e a feltételek ahhoz, hogy megkapják a megfelelő élelmiszer-ellátást, oktatást, egészségügyi ellátást és munkahelyeket, és így országuk felemelkedésén dolgozzanak? A jólét megteremtéséhez biztosítani kell a jólét feltételeit - ördögi kör.
A városok növekedésével, az azt környező mezőgazdasági területek fokozatosan új lakótelepeknek, ipari létesítményeknek (Lásd pl. Kecskemét, Mercedes-autógyár, mely egy meloralizált (öntözhető) mezőgazdasági területre épül) utaknak adják át a helyüket. Emiatt a szántóföldek gazdát cserélve egyre távolabb kerülnek a városoktól, amelyeket ellátnak élelmiszerrel. Sokszor a városoknak közelében, alig vagy egyáltalán nem termelnek haszonnövényeket, illetve nem tartanak haszonállatokat, különböző rendeletekkel még tiltják is. Ezért a hús és más nővényi élelmiszer más távoli vidékekről érkezik a városokba.(pl csirke-panír alapanyag, Argentína) Egyes városok élelmiszerszükséglete annyira megnőtt, hogy túlszárnyalja a tágabb értelembe vett termelői kapacitását. Minél messzebbről érkezik annál drágább, annál nagyobb a kereskedők haszna, de a szállítás során több élelem is megy tönkre és ezt szintén a fogyasztóval fizettetik meg. Minél nagyobb egy város annál nagyobb az ökológiai lábnyoma. Több és több jármű szükséges a szállításhoz, ehhez még több üzemanyagra van szükség, mely még jobban szennyezi a környezetet. Ha nincs elég üzemanyag máris borul egy nagyváros élelmiszer ellátása, mert a szupermarketekbe csak a napi szükségleteket szállítják. Az élelmiszerszállítás elengedhetetlen mellékterméke a csomagolás, mely sok helyen mérhetetlen hulladék, szemét keletkezés jelenti.
Párizs, London, New York, Rio de Janeiró napi élelmiszer szükséglete egy FAO kiadvány szerint 6-8ezer tonnára tehető. Ekkora városok élelmiszerellátása nem könnyű feladat. Ki képes erre? A mamut vállatok! A saját kiépített multinacionális kereskedelmi és termelői, termeltetői hálózatukkal.
Nézzünk egy párat:
Monsanto (A Monsanto a mezőgazdasági termékek és technológiai megoldások egyik legnagyobb szállítója a világon. A vállalat egyedülálló innovációkat ért el a növényi biotechnológiában, a genomikában és a nemesítésben, amelynek eredményeképpen nőtt a termelékenység és emellett csökkent a gazdálkodás költsége. A Monsanto állít elő olyan piacvezető márkákat, mint többek között a DEKALB® és az Asgrow. A Monsanto a ROUNDUP® gyártója, amely a világ legkeresettebb gyomirtó szerének számít. A Holden's/Corn States üzletág segítségével a Monsanto vetőmagcégek százainak biztosítja a nemesítési alapanyagot és a biotechnológiai fejlesztéseket a saját termékeikben történő hasznosításra – olvasható saját honlapjukon http://www.monsanto.com/. Azonban érdemes tudni róluk, hogy a kezdetekben vegyi termékek volt a profilja, ma azonban az élelmiszerek legnagyobb génmanipulátora a cég. )
Tesco. Ide csak annyit, hogy Angliától Kínáig ami belefér.
- 80 órás munkahét, 4000 forintnak megfelelő havi bér, továbbá rendszeres megaláztatások és szexuális zaklatás jellemzik a nagy multi-áruházláncok beszállítóinál uralkodó munkakörülményeket a Clean Clothes Campaign legújabb jelentése szerint. A 2008-ban elvégzett felmérés az Aldi, a Lidl, a Tesco, valamint a Walmart és a Carrefour beszállítóinál készített beszámoló központi témája a hipermarketek beszállítóinál jellemző munkaidő és bérszínvonal vízsgálata volt. Benjamin Franklin: Az árú értéke arányos a befektetett emberi munka értékével - A vizsgált esetben vagy az emberi munkának nincs értéke vagy az amit készítettnek szemét.
- Idehaza miniszteri bejelentésből kész tényként értesült a Parlament Mezőgazdasági Bizottsága arról, hogy a tápiószelei Agrobotanikai Intézetet az FVM-től a GM-növények terjesztésében érdekelt nemzetközi Monsanto céggel szerződésben álló MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézethez csatolják. Az Élőlánc Magyarországért tiltakozott a tápiószelei gyűjtemény létrehozásában és fenntartásában elévülhetetlen érdemeket szerzett, nemzetközi hírű szakemberek és munkatársak ellehetetlenítése, a biztonságos jövő szempontjából felbecsülhetetlen értékű, a nemzet örökségét képező genetikai kincsek elherdálása ellen.
- Bunkerekben kívánják megőrizni a haszonnövények biológiai sokféleségét Világgazdaság ONLINEtovább Ma -2008-02-26 - hivatalosan is átadják a norvég Spitzbergákon azokat a bunkereket, amelyek a világ minden tájáról fogadják majd a haszonnövények magvait. A biológiai sokféleség megőrzésére szánt létesítmény felavatásán az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök vágja át a szalagot. Az Északi-sarktól mintegy 1100 kilométerre lévő sziklás szigeten olyan magasságban alakították ki a bunkereket, hogy azokat a légkör felmelegedése esetén se borítsa el a tenger. Az adott helyen természetes körülmények között mínusz 18 fokos hőmérsékleten tudják tárolni az ott elhelyezni kívánt mezőgazdasági hasznosításra alkalmas 4,5 millióvetőmagféleséget, és azok különösebb beavatkozás nélkül is eltarthatók akár tízezer éven keresztül. -Megnem erősített infórmáció szerint a legnagyobb beruházó itt is a MOSANTO
Napjainkra maroknyi vállalatcsoport kezében összpontosult az élelmiszerellátás, elosztás A világ tömegélelmiszerei ma már nem zöldlegelős vidékekről kerülnek az asztalra, hanem ipari üzemekből, amelyek a profittermelést az emberek egészsége alá helyezik. Állatgyárakban (elgettósított állattartó telepeken) készült felpumpált csirkéket, marhákat, disznók, génkezelt élelmiszernövényeket, gombaölő szerekkel agyontartósítva. Februárban hogy lehet egy alma olyan friss, minta előzőnap vették volna le a fáról? – elgondolkodtató éppúgy, mint az áprilisi dinnye, vagy a friss fagyasztót hús a szupermarket polcain.
De napjainkban hol is tudnának tartani ekkora mennyiségű állatseregletet, mikor nincs hely. A városok, az ipartelepek terjeszkedésének köszönhetően, nincs elegendő jó minőségű földterület az emberek ellátásához szükséges élelmiszer megtermeléshez sem, nem hogy az állatoknak szükséges takarmány megtermeléséhez. Az élelmiszer-elosztásban jártas szabadkőműves emberek (tudó-zsidók) még azt is kimerik jelenteni, hogy a Föld népességének élelmezése könnyen a XXI. századi „emberiség problémájává válhat”. Ne higgyük el! Ha nincs elég élelmiszer az emberek elkezdenek maguk minden üres és rendelkezésre álló szabad földterületet beművelni. Ugyanakkor a legtöbbjüknek nincs „törvény adta joguk”, hogy beültessék. Emiatt megadóztatva, elkobozva elpusztítva a nehezen megtermelt terményt, meghurcolják őket, azon okból, hogy nincs hozzá joguk. Valójában e-mögött az élelmiszer-elosztók profitéhsége áll, mert ők nem részesülnek ekkor a haszonból.
Apokalipszist jósol Károly herceg
Négy évünk van megmenteni a Földet – jelentette be Károly herceg kb egy éve. Hogy ezt pontosan hogyan számolta ki, arra nem derült fény. de a lenti videókat végig nézve nem nehéz kikövetkeztetni. Az azonban kiderült a beszédből, hogy a brit trónörökös a mértéktelen fogyasztást és a kapitalista világképet hibáztatja.„A kényelem kora lejárt” – közölte a St. James palotában tartott beszédében Károly herceg. Az Egyesült Királyság trónörököse szerint nem engedhetjük meg magunknak többé a fogyasztói hozzáállást, és le kell számolnunk a gazdasági növekedés mindenhatóságával. „Óriási hiányosságokat tartalmazó világkép és gazdasági rendszer kettős kihívásával kell szembenéznünk, s ehhez még a klímaváltozást is magában foglaló környezeti krízis is társul, ami azzal fenyeget, hogy mindannyiunkat bekebelez majd” – vázolta fel a herceg az apokaliptikus jövőképet, aminek eljöveteléig szerinte csak négy évünk van
Számoljunk le a gazdasági növekedés mítoszával. Képzeljünk el egy világot, ahol a fejlődés mutatója nem a GDP. Ahol az országokat aszerint rangsorolják, hogy a rendelkezésükre álló forrásokból mennyire tudnak boldogan és egészségesen élni. Ne gazdag, hanem szép világot építsünk!!!
A chicagói székhelyű Mercy for Animals (Kegyelem az állatoknak) elnevezésű állatvédő szervezet nemrég közzétett videofelvételén munkások élve dobálnak a darálóba hím csirkéket egy iowai baromfitelepen - a sokkoló videón mutatott eljárás a baromfitenyésztők szerint bevett módszer, hiszen így lehet a legegyszerűbben megszabadulni a használhatatlan hím csirkéktől.
NemzetHír-Ébredj, Magyar! A NemzetHír több mint hír! Böngészd oldalunkat, olvasd híreinket! Látogass meg minket, mindennap, ha tudsz. és ha tetszik az oldalunk, akkor terjesztd is, ahol csak tudod! Segítségedet köszönjük!
Az oldal tartalma nem kommunista, nem fasiszta, nem neonáci. Csupán nemzeti, hazafias érzelmű és magyar!
AJÁNLOM AZ OLDALT
