Schmitt Pál lényegében a magyar köztársasági epizód 5. (4.) elnökének tekinthető. Ki ő, mi ő, mire számíthatunk majd tőle? Akinek talán az a legnagyobb érdeme, hogy mindig jókor volt jó helyen.

Egy ember, aki egy jóképű sportkarriert a háta mögött hagyva vállalta, hogy a Fidesz-korszak emblémájává váljon.
Biztosan nem lesz „mindenki-árpi-bácsija”, egy „grízes-tésztája” akit a liberális oldal érdemtelenül túlszeretett, nem lesz egy Mádl Ferenc, akinek kétségtelen tudását nem lehet letagadni, de nem lesz egy Sólyom László sem, aki botrányos alkotmánybírósági indulásának súlyával a vállán soha sem lehetett egy nemzeti egység megtestesítője, csak egy zöld színű, bogaras öregura.
Schmitt Pál valóban „az emberek embere” lesz?

Életrajza: 1942. május 13-án született, Budapesten. Nős, felesége Makray Katalin, ezüstérmes tornász. Három gyermekük van.
Okleveles közgazdászként végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen 1965-ben.
Doktori címét 1992-ben a Testnevelési Egyetemen szerezte, ahol címzetes egyetemi tanár. Angolul, németül, franciául, spanyolul, oroszul beszél, ez utóbbit alapfokon.

Sportolóként kétszer volt olimpiai bajnok (párbajtőr csapatban Mexikó, München), kétszer világbajnok (1970-71).

A „civil” életben a Hungarhotels Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat (1966-1980), a Hotel Astoria és a Hotel Fórum igazgató-helyettese, a Népstadion és Intézményei főigazgatója (1980-83), magyar nagykövet Madridban (1993-97), majd Svájcban (1999-2002).

Sportvezetőként is gazdag múltra tekinthet vissza. Volt az OTSH alelnöke és a MOB főtitkára (1983-88), a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke társadalmi munkában (1990-től), a Magyar Sporttanács társelnöke (1997-től), NOB-tag (1983-tól); a NOB végrehajtó bizottságának tagja [1991-1999); a NOB alelnöke (1995-1999); a NOB sportolói bizottságának alelnöke (1984-1988); a NOB protokollfőnöke (1999-től); az Olimpikonok Világszövetségének (WOA) elnöke (1999-től); a NOB környezetvédelmi bizottságának elnöke (1995-től).

Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét (1992), a Spanyol Katolikus Izabella Nagykeresztet (1997), a Japán Szent Hagyaték Arany Csillagát (1998) és a Lengyel Köztársaság Érdemrendjének Parancsnoki Keresztjét (2002).

Milyen elnök lesz Schmitt Pál? Ki tudja. Talán ilyen, mint ezek a képek: színes. És mindenki mindenkivel elő fog majd vele fordulni. Vidám lesz, kézfogós, öregesen fiatal, fiatalosan öreg. Nem fogunk unatkozni. Főleg, ha a balos média nekiesik - amire minden esélye megvan.

Amíg az államfőinket „választjuk”, „így” választjuk, amúgy republikánusosan; nála jobbat, ennél a módszernél csinosabbat - talán - nem is érdemlünk; csak egy színes, szélesvásznú, magyar álmot. Mint ez a történet. Egy Schmitt-történet.

(nol nyomán Szent Korona Rádió)

Schmitt Pál beiktatása egy "fideszes házibuli:" - jelentette ki az LMP-s Schiffer András

Forradalmár a Sándor-palotában: Schmitt Pál „pártfüggetlen” és a „nép akaratából megválasztott” köztársasági elnök beiktatási ünnepségére jeles napon, 2010. augusztus 6-án került sor, a budavári Sándor-palota belső udvarán, ahová mindösszesen csak a meghívottak, a kormánypárt vezetői és az Orbán-kormány holdudvarába tartozó személyek, politikusok fértek be… a sajtó is az ajtón kívűl maradt (jelezve, hogy a bensőséges ünnepségen a nyilvánosság sem kívánatos).
A meghívottak között találtuk Grosics Gyulát, a 25. Waffen-SS Hunyadi Páncélgránátos Hadosztály egykori önkéntesét, Pákh Imre amerikai milliárdost, a Hungarista Mozgalom egykori támogatóját, továbbá a szélsőjobboldali, rasszista-antiszemita parlamenti párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakcióvezető-helyettesét, Gyöngyösi Mártont is.
Az új köztársasági elnök, az „emberek embere” – talán azért is, hogy hangsúlyozottan egyértelműbbé tegye az ünnepség jellegét – gróf czegei Wass Albert háborús bűneiért halálra ítélt írótól idézett beszédében.
A meghívottak között volt Erdő Péter bíboros, valamint Boross Péter volt miniszterelnök, aki nem sokkal korábban jelentette ki nagy nyilvánosság előtt, Horthy István kormányzóhelyettes emléktáblájának leleplezésekor, hogy „mindig is horthysta voltam”…
Sólyom László, a Fidesz MPSZ által leváltott korábbi elnök, bár a meghívottak listáján volt, nem ment el a Sándor-palotába, mondván: „nem akarom feszélyezni a plebejusok ünnepét”.
A „plebs” pejoratív, becsmérlő kifejezésben annyit tesz, hogy „csőcselék”. – Feltehetően ezzel a nyugállományba vonult köztársasági elnök is tisztában volt, mikor a plebejusokról tett említést.

KÉRDŐJELEK A BAJNOK ÖNÉLETRAJZÁBAN

2003-ban, mikor a pártállami hivatalnokból Fidesz-taggá lett Schmitt Pál önéletrajzán dolgoztak az ifjúdemokrata írástudók, sokáig képtelenek voltak megrajzolni az üldözött antikommunista portréját. Mint egykor volt miniszterhelyettesről vagy éppen az Astória Szálloda igazgatóhelyetteséről, olyanról, aki az országméretű börtön idején bejárta Európa országait, valóban művészet lett volna ilyen képet festeni… ám a bajnok, a hetvenes évek olimpiai csapatának tagja ezzel is megpróbálkozott.

Először azzal hozakodott elő, hogy nem sokkal születése után osztályidegenként kitelepítették családját – majd miután kiderült az igazság, emlékei között kutatva egy másik történettel hozakodott elő. Ahogy azt előadta, az Astória Szállóban és az Állami Sporthivatalban is többször feljelentették, hogy munkaidőben teniszezni jár – emiatt eléggé sok kellemetlensége volt, a hivatalos szervekkel állandóan hadakozott. Egy alkalommal, Nyugat-Németországban versenyezve, még a disszidálás gondolata is megfordult a fejében (emlékezete szerint egy-két órára el is hagyta a csapatot), majd, mert menyasszonyát, Makray Katalint sem láthatta volna bizonytalan ideig – visszatért társaihoz és hazajött Magyarországra.
A történet ugyan kísértetiesen hasonlított Orbán Viktor üldözöttségéhez és bebörtönzésének históriájához – mint ismert, a pártállami rendőrség 2-3 órára fogdába zárta 1988-ban a későbbi miniszterelnököt – de a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnökéről ne tételezzünk fel csalafintaságot.

Tanulmányozva életrajza egyéb érdekességeit, feketén-fehéren az olvasható, hogy nem volt tagja az MSZMP-nek, de még a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek sem…
A dolog bizonyos szempontból vizsgálva érthető. Ha Budafokról annak idején, mint osztályidegent, sőt, népi németet, kitelepítették és üldözött volt a kommunista rendszerben – akkor érthető is, hogy tagadja az egykori párttagságát.

A tények azonban ridegen sorakoznak a kutató előtt. Mint sportember (úriember?) legnagyobb sikereit sportpályafutása alatt többnyire a többieknek köszönhette. Egyéniben a legnagyobb eredménye az egyetlen alkalomal elnyert Világkupa-győzelem volt. Az olimpián egyetlen alkalommal megverte az egyik szovjet ellenfelét – az összes többi győzelmet, így az olimpiai csapataranyat is, társainak köszönhette. Bár a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelmi szakára vették fel, 1965-ben e helyen diplomázott, doktori címét a Testnevelési Egyetemen szerezte.
Tanulmányai befejezése után három munkahelyen volt vezető beosztásban: az Astória Szállodában igazgatóhelyettesként, a Fórum Hotelban igazgatóként, a Népstadion és Intézményeinél főigazgatóként tevékenykedett. A Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP) 1983-ban lépett be, az OTSH elnökhelyettesi kinevezése előtt.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottságban illetve a Magyar Olimpiai Bizottságban betöltött tisztségein kívűl, mint politikai megbízott az Antall-, a Horn- és az első Orbán-kormány idején volt rendkívűli és meghatalmazott nagykövete Magyarországnak…

BARÁTAI ÉS POLITIKAI KAPCSOLATAI

A legigazibb barátait – ahogy Ő nevezte azokat, akik a későbbi, immár demokratikus színezetű életútját egyengették – az Orbán-kormány idején, a Ferencváros labdarúgó csapata 100. évfordulós emlékünnepsége idején találta meg. Ahogy arról a Magyar Televizió dokumentumfilmje is tanúskodik: ekkor ismerkedett meg dr. Torgyán József miniszterrel, az FTC elnökével és helyettesével, Szabadi Bélával. Közelebbi ismeretsége került Stumpf István kancelláriaminiszterrel, Liebmann Katalinnal, Lányi Zsolttal, Pákh Imrével és feleségével, Korompai Nicolettel (a Concordia vezérigazgatójával), Simon László üzletemberrel (a Pákh-dinasztia magyarországi képviselőjével), Szabó János honvédelmi miniszterrel és még jónéhány olyan közéleti személlyel, akik főszereplői voltak az elkövetkező évek politikai botrányainak. – Elégséges e neveket betáplálni kinek-kinek a számítógép keresőjébe s máris nyilvánvalóvá válik, hogy a botrányok múltával, a Fidesz-kormány bukását követően miért hívták táborukba a Fidesz MPSZ vezetői és miért volt ott a Sándor-palotában, Schmitt Pál köztársasági elnöki ünnepségén Pákh Imre, New York City egyik legismertebb üzletembere – a Hungarista Mozgalom és a nemzetiszocialista szervezetek egykori (?) támogatója.

Amint arról a parlamenti szavazást követően nyilatkozott: a jelenleg még terveztben lévő új Alkotmányban a kereszténységre és a Szent Koronára való utalásnak is szerepelni kell, ugyanakkor neki, mint köztársasági elnöknek, céljai között szerepel a 15 milliós magyarság képviselete – amely tökéletesen megegyezik a kormányzó párt, valamint a radikális nacionalista Jobbik Magyarországért Mozgalom elvárásaival.

Ünnepi beszédében Schmitt Pál, augusztus 6-án, a hitleri Harmadik Birodalom által kétszer is kitüntetett gróf czegei Wass Albert gondolatait idézve az alábbiakat látta fontosnak hangsúlyozni:

„Minden nemzet időnként újra kell, hogy szülessen ahhoz, hogy megmaradjon, mint nemzet. Ez az újjászületés, a mélypontból való kiemelkedés elméletileg nagyon egyszerű. Mindegyikünknek külön-külön emelkednünk kell ahhoz, hogy abból nemzeti emelkedés legyen. Meg kell értsük, hogy külön-külön semmik vagyunk, aprócska porszemek, akiket elfúj a történelem szele. Csak együtt lehetünk valamik. Csak együtt lehetünk újra nemzet, és nem csupán egy szerteszéledt, hitevesztett jövendőtlen nép.”

Az új köztársasági elnök – még mielőtt beköltözik a Sándor-palotába – három nagy alapméretű budai családi ház tulajdonosa. Emellett egy Lupa-szigeti közel száz négyzetméteres nyaraló és egy V. kerületi, belvárosi lakás tartozik ingatlanjai közé. A politikus 1996-2008 között feleségével közösen egy 320, egy 225 és egy 195 négyzetméter alapterületű házat vásárolt a budai II. kerületben, 2008 óta tulajdonában van – az eddigieken kívűl – egy pesti 65 nm-es lakás ötven százaléka (melyhez eltartási szerződés útján jutott). A családi nyaraló mellett Schmitt vagyonához tartozik egy 40 milliós készpénztakarék – 4 millió forintban, 130 ezer euróban – felesége nevén egy 2000 köbcentis, 2006-ban vásárolt Volkswagen Passat dieselautó van.
Ingatlanpiaci szakértők szerint vagyona, amennyiben él a lehetőségeivel, ezt követően a többszörösére nő. Egy 320 négyzetméteres zöldövezeti budai családi ház igen szép jövedelmet biztosít… főleg, ha a többi ingatlanját is bérbe adja. Az új kormány döntése értelmében ráadásul mindezt számla nélkül teheti meg. (Orbán Viktor 29 gazdaságélénkítő pontja között szerepel az, hogy „ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozónak válnia”.)

Schmitt, aki a Horn-kormány idején andorrai nagykövetként szolgált, a legutóbbi időkig az egyik legjobban fizetett parlamenti képviselő volt: házelnöki adómentes tiszteletdíját 1 millió 139 ezer 623 forintban állapították meg, amihez 166 968 ft választókerületi pótlékot kapott – természetesen a régebben (ma is) folyósított havi 220. 000.- ft olimpiai életjáradékon kívűl, amely szintén állami költségvetésből kerül kifizetésre. Mindazonáltal az „emberek embere” nem rugaszkodott el (teljesen) a nyomorgó, Európa egyik legmagasabb adóját fizető kisemberektől: nincsennek milliárdos passziói, kedvtelésből eddig „csak” egy többmillió forint értékű Harley Davidson motort vásárolt és egy vele egyidős nem olcsó WLA 42/A 1942-es gyártású old.timert… és gyermekeit, unokáit amerikai egyetemeken taníttatja, mert hazájának szüksége lehet a kiművelt emberfőkre.

Szemenyei-Kiss Tamás