<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" href="/style/rss.xsl"?>
<rss version="2.0"><channel><title><![CDATA[NemzetHír --- Ébredj, Magyar!]]></title><description><![CDATA[NemzetHír --- Ébredj, Magyar! 
NemzetHír több mint hír! Böngészd oldalunkat, olvasd híreinket! Látogass meg minket, mindennap ha tudsz és ha tetszik az oldalunk, akkor terjeszd is, ahol csak tudod! Segítségedet köszönjük!]]></description><link>//gportal.hu</link><image><url>//gportal.hu/image/unknown.jpg</url><title><![CDATA[NemzetHír --- Ébredj, Magyar!]]></title><link>//gportal.hu</link></image><item><title><![CDATA[A Magyarországi zsidók birtok egyezménye]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719049&amp;nid=6400548</link><pubDate>2013-06-24 17:05:26</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	
		
			
				A Magyar Állam és zsidó csoportok egyezségre jutottak, hogyan lehet visszaállitani a tulajdonjogot azokra a tulajdonokra amelyeket a Holocaust során a zsidók elveszitettek Magyarországon. "Ez egy nagyszabású áttörés" mondta Israel Singer a New Yorki Zsidó Világkongresszus titkára.
				"Magyarország lesz az első ország Közép és Kelet Európában amely ezt a kérdést átfogóan megoldja és részletesen kidolgozza" mondta Singer.
				Az egyezmény szerint amelyet az Izraeli Zsidó Világkártalanitási Szervezet, magyarországi zsidó szervezetek és a Magyar Kormány irt alá, két bizottság lesz felállitva. Az egyik a kártalanitás jogi oldalát fogja lerendezni, a másik pedig a dokumentumokat fogja kivizsgálni az igényelt tulajdonokra. A bizottságok az eredményekről riportot készitenek Szeptember végére. Ha egy vélegesitett lista megszületik a tulajdonokról azok egy alapitványnak lesznek átadva amely a helybeli zsidóság érdekében fogja ezeket a tulajdonokat igazgatni.
				Reuter, Budapest
		
	


	
		
			
				megjelent:Financial Times 1995 Július 20 -Hungarian Jews in property pact
		
	


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ A gepida királyok aranykincsei- Szilágysomlyó]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17718875&amp;nid=6292095</link><pubDate>2012-11-11 10:16:53</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/12/08/19/Szilagysomlyo__A_gepida_kiralyok_aranykincsei.aspx

	_gepida_kiralyok_aranykincsei

	Szerkesztés alatt

	&nbsp;

	A GEPIDÁK.l.mindenkilapja.hu/
	
	Mindenütt azt olvassuk a történelemkönyvekben, hogy a gepidák a gótok oldalán harcoltak, és tulajdonképpen &#245;k verték szét a Hun Birodalmat. Mi igaz ebb&#245;l? Már az el&#245;bbiekben ismertettem, hogy a Hun Birodalom szétverésér&#245;l szó sem lehet. A gepida néven ismert nép hovatartozandóságát is megismerjük rövidesen, amint követjük a történelmi eseményeket.
	A váratlan bajt az okozta, hogy a gepidák királya, Atilla sógora ARDARICH akart Atilla örökébe lépni, és amikor a Hunok ezt ellenezték fegyveres összecsapásra került sor a gepidák és a Hunok között. Ardarich támadását az Erdélyhez legközelebb fekv&#245; Hun szállásterület kormányzója ELLÁK Hun királyfi állította meg kemény küzdelem árán. A gepida rohamban maga is h&#245;si halált halt. Ardarich hatalmát kiterjeszti csaknem a Tiszáig.
	Kik voltak a gepidák? Nem tartoztak &#245;k is a germánnak nevezett gót törzsekhez? A Hun ellenes történetírás germánnak mondja &#245;ket, és a köztudomásúan szintén Hun ellenes gót-zsidó Jordanes Skandináviából eredezteti ezt a népet. Azonban a csontvázak és a gepida sírok mást mondanak.
	Így pl. a Kiszombori gepida temet&#245; csontvázanyaga egy fajkeveredés&#251; népet mutat, melyben a mediterráni, turáni, mongoloid és paleo-ázsiai elemek keveredve vannak az északi és keleteurópai elemekkel. Átlagos testmagasságuk 168 cm.
	A Hun-Magyar folytonosság bizonyításának ellenségei ebb&#245;l a népb&#245;l is gótokat akarnak formálni. Annak ellenére, hogy létezésük 90%-át a Hunokkal és Hunországgal való szoros kapcsolatban találjuk, a Hun ellenes kutatók mindent mindent, ami a gepidáknál kultúrelemnek mondható természetesen germán, gót hatásnak min&#245;sítenek.
	Nagyon jól összehasonlíthatók a gepida állatábrázolások az ázsiai szkíta állatmotívumokkal és mondhatni csaknem azonosak. A gepidákról tudósító Magyarországi kiadvány mégis így vezeti be népi létezésüket:
	A korai gepida társadalom szerkezetébe eddig kevés régészeti lelet világít be. Ezek alapján anyagi kultúrájuk s nyilván erre épül&#245; társadalmuk is rokon az egykorú gótokéval. (Bóna István: Gepidák és longobárdok a Kárpát-medencében. Corvina Budapest, 1974. 58. old.)&nbsp;
	Figyeljük meg ezt a negatív és teljesen gót-párti okoskodást. Mivel nincsen régészeti bizonyíték rájuk vonatkozóan nyilván a gótok rokonai. Ha gótországban laktak volna a gepidák, talán érthet&#245; lenne ez a negatív következtetés. De a gepidák HUNORSZÁGBAN települtek. A megnevezett munka elismeri, hogy:
	A gepida társadalom életében a Hun uralom hozott dönt&#245; fordulatot. Élükre a Hun nagykirályok megbízásából kiemelt vezet&#245; került, aki egyúttal a Hun f&#245;nemesi réteg tagja volt, stb.
	A Hunok adtak életet a gepida társadalomnak, és a megnevezett Hun-ellenes munka a gepida társadalom leírása helyett a vizigótokról ír. Azokat ismerteti, és azokat a régészeti leleteket, amelyekhez nyilvánvalóan sem a gótoknak, sem a gepidáknak semmi közük nincs mint a szilágysomlyói kincs körmönfont fogalmazással adja át a gepidáknak. Így mondja:
	A szilágysomlyói kincs tehát aligha valamelyik ismeretlen, hatalmas??? (kérd&#245;jelek t&#245;lem) gepida király elrejtett vagyona. Sokkal inkább a tíztagú törzsszövetségi tanács birtokában lév&#245; valamennyi törzs és törzsf&#245; tulajdonát képez&#245; ékszerek együttese. (60. old.)
	Annak a bizonyítása azonban hiányzik, hogy volt-e egyáltalán tíztagú törzsszövetségi tanács és volt-e törzsszövetség a gepidáknál. Ugyanis a gótoknál, mely társadalom hasonlatára építi az író állításait törzseket és a velük való szövetséget csak a Hunok nagy királya hozott létre. Ilyen feltételezés minden a Hun Birodalom szétesésér&#245;l is.
	Mi az igazság tehát a Hun Birodalomra vonatkozólag Atilla halála után? A népek valóságos helyzetét kell megvizsgálni. Külön kell kapcsolni a gótokat a Kárpát-medencében lakó népekt&#245;l. A Kárpát-medencében volt HUNORSZÁG (beleértve a Dunántúlt is a Dráváig).
	Az itt lakó népek egymásra voltak utalva, és Erdélyben nemcsak a gepidák laktak, hanem a daha dákok is, hiszen Atilla királyi titulusában az is bemne van, hogy a dákok királya. Akkor pedig a dákoknak létezniök kellett, és &#245;k biztosan Erdélyben azaz Transsylvániában laktak, ahová a történelemszemlélet a gepidákat teszi, és a dákokat a Hun Birodalomban meg sem említi.
	E sorok írójánál a gepi-da szó egy érdekes megoldást mutat. A paleo-Magyar (sumír) gramatika szerint éppen oly összetétel, mint pl. KÁL-DA, MAG-DA (ahonnan Mária Magdaléna való) és az utolsó hangzó lekopásával ER&#213;S-D, VARAS-D, KÁL-D stb. Lévén így kimutatható a DA utórag, mint helyhatározói nyelvtani elem, tehát így KÁL-DA a KÁL-ok lakóhelye, MAG-DA a MAH-oké (tudósoké) és ER&#213;S-D az er&#245;söké.
	Csakis így értelmezhet&#245; a GEPI-DA is. Viszont a GEPI a GYEPÜ hangtani változata. Így a GEPI-DA nép nem más, mint a GYEPÜK NÉPE vagyis ugyanaz, mint amit mondtunk a székelyekre, a székely határ&#245;rvidék tagjaira. A gepidák nem lehetnek tehát ismeretlen eredet&#251; vagy skandináviai nép sem, hanem bizony a régi DÁKOK maradékai, akik a GYEPÜ-t, a határt védték.
	A Magyarországi történészek azt állítják, hogy a gepidák germánok. Ha ez igaz, akkor a népnevük gyökerének is germánnak kell lenni. Hogyan tudjuk a gepida szónak valamilyen ó-germán, vagy gót nyelv&#251; gyökerét meglelni, vagy a nyelvészet szófejt&#245; rendszere szerint eredeti germán értelmét megtalálni?
	GEPIDA szó a gót-germán szókincsben nem fordul el&#245;. A gót-germán nyelv szókészletéhez nem tartozik, és értelmi síkon sem magyarázható semmiféle germán szófejtéssel. Hát akkor milyen úton tudjuk jelentését és szószármaztatási vonatkozásait megtalálni?
	A már említett KU-MAH-GAR-RIES-MA (hatalmas, tudós nemzetség földje) területén található eredetileg kusita népek mint már említettem egynyelv&#251;ek voltak. Legrégibb nyelvemlékeik a sumírnak nevezett, de helyesen paleo-Magyarnak mondandó ékiratokon maradtak fenn.
	Ha ennek a régi nyelvnek a szókincsében keressük a gepida szót, úgy azt minden szófejtés nélkül azonnal megtaláljuk. Ugyanis: GE jelentése egy. A GE EG-nek is olvasható. PI jelentése fül és mint ige hallani. GE-PI tehát egy fül, vagy inkább fülel&#245; és hozzátéve az el&#245;bbiekben ismertetett DA helyhatározó ragot a GE-PI-DA összetétel a sumírnak nevezett paleo-Magyar nyelven tökéletesen fedi a gyepü-nép hívatását.
	GE-PI-DA letelepedett, fülel&#245; vagyis a határt véd&#245; nép neve a mi &#245;si nyelvünkön és valószín&#251;nek tartom, hogy hagyományaik még régebbiek a DAHA (dák) nép Erdélyben található kultúrájánál. Ugyanis a Debrecen környékén el&#245;jött, mesés lovon ül&#245; férfiakat ábrázoló arany brakteaták rovásírása csaknem azonos a nagyszentmiklósi aranykincs 8. számú tálján látható írással.
	Továbbá ugyanaz a horogkereszt is látható a gepidának mondott arany érmeken, mint ami az erdélyi TORDOS-KULTÚRA jelanyagába tartozik. A gepidának mondott állatábrázolásokat Odoaker-kori szerkezet&#251;nek és formájúnak mondják a hazai régészek. Tekintve, hogy ODOAKER mint majd látni fogjuk HUN VOLT, m&#251;vészeti stílusa nem lehet germán, hanem csak az, ami a sajátja a HUN-SZKÍTA.
	Csakis így érthet&#245; a gepidák Hunországi szerepe, valamint az is, hogy Atilla oly fontosnak tartotta meger&#245;sítésüket, és királyukat nagy hatalommal ruházta fel. Ha a gepidák nem lettek volna a Hunok testvérnépe Atilla bizonnyal nem bízott volna rájuk oly fontos feladatot, hogy a dél fel&#245;l jöv&#245; esetleges bizánci támadások felfogói legyenek.
	Szenteljünk valami megbecsülést a Hunok nagy királyának, hiszen hadvezéri és államf&#245;i zsenialitását a világ összes komoly történésze elismeri. A GYEPÜK ura Arderich a dákok kormányzója így jogosan követelte magának Atilla halála után a Hun király trónját, hiszen &#245; maga is a Hun nemzetségb&#245;l való volt.
	Viszont Atilla fiai nem ezt akarták, és testvérharcra került sor Arderich és Ellák között. Tulajdonképpen ez a vérontás és testvérharc vezette rá az Atilla fiakat arra, hogy csak az összefogás mentheti meg &#245;ket a sok ellenségt&#245;l.
	Bekövetkezett tehát a régi, ázsiai Hun uralkodórendszer szükségszer&#251; alkalmazása azér, mert Atillához hasonló és abszolút uralkodásra alkalmas egyén nem volt a trónörökösök között sem, és a törzsi vezet&#245;k sem feleltek meg ennek a követelménynek. Tulajdonképpen nem történik más, mint az ázsiai Hun kommunitás alkotmánya lép érvénybe, a törzsszövetség, melyet majd az Árpádokig folyamatosítva találunk meg.
	Másszóval a Hun Birodalom központi kormányzása sz&#251;nt meg, és a birodalmi egyetlen székhely helyett megalakulnak a törzsi központok. A gepidáknak nevezett dákok lesznek a Duna-medence véd&#245;i és kormányzói, és ebben a szisztematikus törzsuralmi felosztásban Közép-Európa történelmét két Hun dinasztia irányítja.
	Két Hun dinasztiát mondasz? Sohasem tanították nekünk ezt. Magyarázd meg jobban, hogy melyik ez a két Hun dinasztia? Az egyik: Atilla dinasztiája és a másik: EDEKON azaz EDIHUN Atilla unokatestvérének dinasztiája. A központi hatalom megosztása ez, melyet Atilla halálával beállott helyzet követelt.
	Ne felejtsük el azt, hogy a HUNOKRÓL VAN SZÓ. Arról a hatalmas tömeg&#251; népr&#245;l, amelyr&#245;l a kínai zarándok SUNG-YUN, még i.sz. 519-ben is, mint a világ négy égtájáig, egészen Khotanig, a legszámosabb, leghatalmasabb népr&#245;l emlékezik meg.
	Ebbe a hatalmas HUN nemzetségbe tartoztak tehát az általunk gepidának ismert gyepüi Hunok is, akik átvették a Kárpát-medencei uralmat, és ilyen Hun min&#245;ségben vettek részt abban a háborúban, amit Jordanes nedaoi csatának nevez a gót-Hun háborúk lezajlása után több mint 100 évvel.
	Abban a történetírásban, amit a nyugati történészek elkövettek A HUNOK TÖRTÉNETE cím&#251; munkáikban minden esemény a gótok javára van kifordítva. A Hunok azonban oly hatalmasak voltak, és annyira uralták az európai helyzetet, hogy nem lehet minden érdemüket letagadni. Így ezekben a Hun-ellenes történelmi kiértékelésben is megjelennek az ellentmondások és elszólások, melyek aztán fényt derítenek az igazságra.
	Ilyen elszólás pl. az említett MH. könyvének 165. oldalán az a megállapítás is, hogy: Theodorik, az ostrogótok királya, visszafoglalja Sirmiumot a gepidáktól i.sz. 604. évben. Itt az ellentmondás. Ugyanis: ha a gepidák germán-gótok voltak, mint ahogyan azt állandóan hangoztatják, akkor hogyan lehetséges az, hogy Alsó-Pannonia f&#245;városát, a Dráva-Szávaközén lév&#245; Sirmiumot (mai Belgrád) a testvér ostrogótoknak, fegyverrel kell visszafoglalni?
	Aki tüzetesen végigtanulmányozza a hiteles történelmi eseményeket, azt a történelmi igazság vezeti rá annak a megállapítására, hogy 1. Európában és a Római Birodalmakban a germán-gót törzsek (mint vizigótok, ostrogótok és vandálok) végezték a legnagyobb pusztítást, és ezekkel a rombolásokkal és népirtásokkal bebizonyították azt, hogy egy kultúra nélküli, rabló, monstrouos népség, akik még a vadállatoknál is nagyobb pusztítást és kegyetlenséget gyakoroltak Európában.
	A germán íz&#251; történelemírás ezt a germán-gót szégyent akarja szépíteni azzal, hogy mindazt a pusztítást, amit a gót-germán népek végeztek, a Hunokra akarják ráfogni. 2. A gótok sohasem harcoltak egymás ellen, hanem egyetértéssel végezték pusztításaikat.

	&nbsp;

	Átértékelik a&nbsp;gepidák&nbsp;történelmét

	A&nbsp;szilágysomlyói&nbsp;kincs&nbsp;egy aranytárgyakat tartalmazó lelet, melynek első részét&nbsp;1797. augusztus 3-án két pásztorgyerek találta meg.

	Az első leletben&nbsp;3. századi&nbsp;és&nbsp;4. századi,&nbsp;római kori&nbsp;medalionok, egy nagyméretű nyaklánc, egy övkapocs és kisebb aranytárgyak voltak, melyeket&nbsp;Joseph Hilarius Eckhel&nbsp;vásárolt meg a bécsi udvar kívánságára. A medalionok valószínűleg ajándékok voltak, melyeket a germán uralkodók kaptak. 1889-ben az első lelet megtalálási helyétől nem messze újabb tárgyakat találtak: többek között nyolc pár, ezüstből készült, aranylemezekkel bevont és színes kövekkel díszített&nbsp;fibulát, néhány aranycsészét, egy aranykarikát és további fibulák töredékes darabjait.

	A&nbsp;Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának&nbsp;régészei egyszerre két régészeti lelőhelyen folytatnak kutatást egy üzleti beruházás építési telkén, Gyula belterületén. Késő bronzkori szarmata településobjektumok mellett a gepidák&nbsp;&nbsp;5-6. századi falujának maradványait is megtalálták&nbsp;Az ősi települések maradványaitól távolabb, kissé félreeső helyen, egy egyedülálló sírlelet került napvilágra. Egy szabályos, téglalap alakú sírgödörben, koporsóban eltemetett férfi maradványait találták meg. A kifejezetten vékony testalkatú férfinak a csontjai csaknem teljesen szétporladtak, de a temetési szertartás alkalmával mellé helyezett értékeit, ékszereit csaknem eredeti pompájukban sikerült megmenteni.

	

	Zajlik a leletek kibontása

	A sírban nyugvó, valószínűleg rangos férfi ujján egy nagy tisztaságú aranyból készült, különleges formájú, ún, balluszterdíszes gyűrű volt. Poncolt és cizellált díszű, ezüst veretes övét derekáról leoldva helyezték mellé. Hajába csontfésűt tűztek, a túlvilági útjára pedig egy Bizáncban vert arany pénzérmével, ún. solidussal a szájában bocsátották. A gepida férfi nyughelyéül szolgáló sírgödör kialakítása sem mindennapi volt. Ácsolt, cölöpszerkezetű építmény nyomait (FAKERÍTÉSES SÍR), valamint nehéz, vaskapcsos koporsó maradványait is sikerült dokumentálniuk a feltárást végző szakembereknek.

	

	Az aranygyűrű az előkerülés pillanatában

	A páratlan értékű régészeti leletek a restaurálásukat és tudományos feldolgozásukat követően a gyulai Erkel Ferenc Múzeum régészeti gyűjteményét gyarapítják.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Trák nép rövid  történelme és társadalma:]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17718875&amp;nid=6291384</link><pubDate>2012-11-09 17:34:53</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Bizonyított, &nbsp;a mai bolgár földeken&nbsp;az&nbsp;emberi tartózkodás, &nbsp;a közel-paleolitikum időszakban (100.000 a 40.000 BC)

	Néhány a legnépszerűbb trák törzsek közül: &nbsp;Odrysians, Gatae, Bessae, Kikones, Mysians, Paniones, &nbsp;Bithynians.

	&nbsp;Mezőgazdasági közösségek jelent&nbsp;meg&nbsp;a neolitikum és a bronzkorban a mai Bulgária földjét melyet lakták trák törzsek.&nbsp;A trákokat végül kiszorították területükről, vagy felszívódik a görög, perzsa és római kolóniákba &nbsp;a történelem folyamán, de&nbsp;kultúrájuk&nbsp;nyomokban &nbsp;megmaradt, mint &nbsp;emlékek a szentelt ló imádat és a némajátékos (bolgárul: kuker) &nbsp; hagyomány, még mindig él a délnyugat Bulgáriában.

	Régészeti bizonyítékok arra utalnak, &nbsp; az írott történelem hajnalán&nbsp;két &nbsp;nép uralta a területet: az illírek a nyugati és a trákok keleti részt, melyet &nbsp;a&nbsp;Morava és Vardar folyóvölgyek osztottak ketté&nbsp; A trákok&nbsp;fejlettebbek voltak &nbsp;fémmegmunkálás és a lovaglásban. Ők keveredtek a görögökkel(?) és adott nekik a dionüszoszi Orphean kultuszok, amelyek később oly fontos a klasszikus görög irodalomban.

	Trák társadalom törzsi szerkezetű volt, Gyakran &nbsp;háborúskodtak egymás ellen. &nbsp;A &nbsp;törzsek közti politikai kohézió&nbsp;&nbsp;leginkább a külső nyomásra jött létre a trák törzsek közt. &nbsp;A Balkán korai történelmében a&nbsp;perzsa inváziók miatt i.e.a 6. és 5. században&nbsp;Odrysian királyság néven &nbsp;jött létre az első államiságuk, mely,&nbsp;ie 4. században&nbsp;Macedonian befolyás&nbsp;alá került. &nbsp;II. Fülöp&nbsp;356-342)&nbsp;macedon királysága alatt egyrészük beasszimilálodott a macedonok közé és &nbsp;részt vállaltak Nagy Sándor hadjáratában. I.e az első századra Róma egyre &nbsp;nagyobb teret nyert a görög félszigeten és beavatkozik a civakodó trák hercegek&nbsp;&nbsp;dinasztikus veszekedéseibe.&nbsp; Területeket csatol el mint Moésia de a trák törzsi terület megmarad egészen &nbsp;i.u 46-ig. Ekkor &nbsp;Triannus császár Rómahoz csatolja &nbsp;végleg, provinciájává vállik. A Geta trákok nem hódolnak be, és átköltöznek az al-Duna északi partjára. &nbsp; Triannus római császár Erdélyben mér rájuk végső vereséget.

	Görög és római történészek egyetértenek abban, hogy a trákok,akik az indoeurópai&nbsp; nyelvet beszélték, nagy herosok voltak, de a törzsi széttagoltság és &nbsp;a &nbsp;népességszaporodás ( egy trák királynak 2-4 felesége is volt) miatt &nbsp;szétvándoroltak, Kis-Ázsiába és a&nbsp;Földközi-tenger északkeleti régiójába. A trák&nbsp;törzsek&nbsp;bár &nbsp;szétszórtan "településszerű" &nbsp;közösségekben éltek,&nbsp;fejlett kultúrájuk volt, különösen híres volt a költészetük és a zenéjük, fejlett volt a kereskedelmük. ( Régészek és történészek mindennek ellenére nem lelik írásbeliségüket)&nbsp;Ők&nbsp;&nbsp;alapítottak több telepet a görög partok mentén, jelentősebbek&nbsp;&nbsp;Bizánc a &nbsp;Boszporuszon, Propontist &nbsp;thrák Chersonese félszigeten.&nbsp;Az Égei-tenger közelében volt Abdera Nestos delta és Aenus közelében Alexandroupolis. Északabbra a Fekete-tengeri Burgas öbölnél, a Milesians alapított Apollonia ( i.e 7. században), és a Chalcedonians, Mesembria végén (i.e 6. század)

	&nbsp;

	
		Jókai így ír az aranyhegyben:&nbsp;Egyszer valamikor, talán még Róma alapítása előtt, egy trák vadász az illíriai erdők között szarvast ejtett el, s mindjárt lakomát csapott belőle, nagy tüzet rakott, s fanyárson szarvascombot sütött. Mikor már csupa parázs volt a máglya, beledugta a dárdája vasát. Szokás volt ez a vadászoknál, ha a forrás mellett rakott tűznél sütkéreztek. Az izzóvá tett vasat azután belemártották a jéghideg forrásvízbe, s attól az egyszerre acéllá edződött, s szép ragyogó kék, lilakék zománcot kapott.&nbsp;Mikor a trák Nimród kihúzta a forrásmedencéből a kelevézét, amidőn az már megszűnt süstörögni, bámulva látta, hogy a kopjavas vége még mindig lángol, mintha izzó volna. Hozzányúlt: hideg volt. Hideg láng! A kopjavas hegye meg volt aranyozva, az elégett máglya éppen egy aranygazdag kőzetre volt rakva.



	aranykora trák királyságok és trák kultúra

	A kifejezés trákok egy közös neve egyszer törzsek letelepedtek a keleti részén a Dél-Kelet-Európában.&nbsp;Először említi Homérosz a második dal az Iliász ismert katalógusa hajókról történő hivatkozás esetén a lakosság trák&nbsp;Chersonese&nbsp;majd tovább a tizedik dal, amikor leírja a harcosok által vezetett Rhezos előtt Troy falak.&nbsp;Ez az etnikai elnevezés valószínűleg egy hellenizált formájában a trák neve, amelynek jelentése nem világos még.&nbsp;Egyesek szerint ez azt jelentette, hipotézisek "bátor, bátor", amely a görög megkapta a hatása a "vad, irányíthatatlan."

	A ethnogenic folyamat kezdődött alatt kialakuló közepén a 2. évezred eredményezte a viszonylag konszolidált trák állampolgárságot.&nbsp;Ez nagyjából fedezik a terület határos a Kárpátok észak felé, a Prut folyó észak-keletre, a Vardar folyó a nyugati, a sziget vonal Tassos - Szamothraké a déli és észak-nyugati Kis-Ázsiában és a Hellespontic part A dél-kelet.

	A trák nyelv indoeurópai.

	Néhány a legnépszerűbb trák törzsek: a Odrysians, a Gatae, a Bessae, a Kikones, a Mysians, a Paniones a Bithynians.

	A 2. évezred látta a trákok "átmenet törzsi területi közösségek, és később a korai osztályba állami szakszervezetek.&nbsp;A trákok voltak tisztában központosított politikai hatalom és a pap, és a katonai osztály szervezet is volt nyomon követhető dinasztikus összhangban saját kincstár.&nbsp;Néhányan azok vezetőire is kiemelkedő politikai szereplőjének a korszak előtt, során és az azt követő Troy háború a 13. században.

	***

	Az ötödik és a negyedik században BC jelölt a &#8203;&#8203;csúcs a trák kultúra és látta, hogy egy időszakban jelentős változások történelmi sorsa trákok is.&nbsp;Hajtott&nbsp;a hazai és külföldi politikai tényezők, a létező államalkotó folyamatokat vált egyre erősebb.&nbsp;A jelenlét Thrace perzsa csapatok és az általuk vívott harcok a helyi lakosság és a hellének pozitív szerepet játszott, hiszen hozzájárult ahhoz, hogy aktívabb politikai élet egy olyan időszakban, amikor valamennyi feltétele a társadalompolitikai fejlesztés a trák törzsek már jelen.&nbsp;A győzelme Hellas felett Persia okozott a politikai vákuum a régióban, és a jobb ezen a ponton a Odrysian királyság megjelentek - az első trák királyság idején írott történelem.&nbsp;Úgy alakult a dél-kelet-Thracia eredményeként erőfeszítéseinek Teres aki egyesítette több törzs uralma alatt, és így vált jelentős politikai figura.&nbsp;Szerint Thuküdidész, Teres (490-464) volt az első trák uralkodó, de az első hatalmas királya Odrysae.Halála után, ő követte először fia Sparadokos, majd a fia Sitalkes (464-424), majd az ő unokaöccse Seuthes amelynek fő politikai célja az volt, hogy meghódítsa trák Chersonese.&nbsp;Miután Medokos és Hebrizelmes volt Cotys I (383-359 BC), aki a trónra, és a királyság elérte fénykorát éli.&nbsp;Bár instabil bizonyos pontokon, a Odrysian állam volt a legerősebb katonai és politikai képződése nem demokratikus típusú, a Balkán-ig emelkedik a Macedónia.&nbsp;Is ismert néhány más fontos állami szakszervezetek - az Triballian királyság, amely virágzott a földeket a Morava folyó völgyében és a mai északnyugati Bulgáriában.&nbsp;Között a főbb törekvéseit voltak expedíciók ellen Abdera a 376/375 BC által vezetett Haes, és szemben a szkíták Athei.A 339 BC legyőzték a hadsereg Phillip II Macedon.&nbsp;Családias egy passzus a fegyverek között Triballian uralkodó Sirm és a csapatok Nagy Sándor.&nbsp;Voltak központjai politikai élet a földeket a Getae az északkeleti részein is.

	Az erősebb központi hatalom vezetett változások a szerkezetét és funkcióit a művészet, bár ebben az időszakban, hogy megőrizte bíróság jellemzőit.&nbsp;A leletek a trák toreutics megőrizték szimbolizmus a királyi és főúri teljesítmény: ló-lószerszám, lánc levelek, sisakok, mell lemezek, gyűrűk, és a pajzs dísztárgyak.&nbsp;Különböző új típusú eszközöket vezettek be és alkalmazott díszíteni a táblák a trák nemesség: phialae, kancsók, csészék, rhyta, stb A változások gyakran érintették a lényeges ezeket a tételeket is készült.&nbsp;Bár a bronz még mindig használnak, akkor elvesztette kiemelt pozícióját képest nemesfémek.&nbsp;Az mennyiségű arany és ezüst szereplő díszek viselt egy trák arisztokrata vagy fér el a lovát, a hajók feltette a tábla vagy a temetés helyezett tételek sírjában határozzuk meg a helyét a társadalomban.&nbsp;A jelentős számú műemlékek trák toreutics találták meg temetkezési helyek.&nbsp;A temetkezési rítusok a trákok a kifejezése hitük: a Solar kultusz, a kultusz a Nagy Anya-istennő, és a hit a halhatatlanságot.&nbsp;A rituális gyakorlatok: hamvasztás és a test lefektetését voltak gyökerezik hitüket.&nbsp;Az első esetben az elhunyt volt távolítva tökéletlenség és balszerencse révén az erős tűz és lett halhatatlan.&nbsp;A második esetben az elhunyt van az isteni erő az Anya-istennő.&nbsp;Néhány a leginkább figyelemre méltó leletek trák időre necropolises, a temetkezési dombok falu közelében&nbsp;Duvanlii,&nbsp;Plovdiv region (a legkorábbi időpont, amely végétől 6. - elején a 4. század BC) tartozott Bessae aki lakott a Rodope Mountains.&nbsp;Rendkívüli pompa a kínálatát található&nbsp;Mogilanska temetkezési halom&nbsp;a Vratsa, ahol az uralkodó Triballian Hales már valószínűleg örök nyugalomra.

	Többek között melléktermékek során feltárt régészeti ásatások nagy volt trák kincseket.&nbsp;Néhányan közülük már egyszerűen fogalmazva a földön, minden előjel nélkül egy közeli temető, település, vagy a szentély.&nbsp;Valamivel valószínű, hogy csak a csaták és a hirtelen rajtaütés volt az oka, értékes tárgyak rejtve.&nbsp;Sokkal inkább valószínű, ezeket a leleteket, hogy összefüggésbe hozták bizonyos király rítusok jelölésére megújítása a hatalom vagy legalizálására az újonnan meghódított területeken.&nbsp;A legnagyobb és leggazdagabb kincset ebben az időszakban talált eddig a&nbsp;Rogozen kincs&nbsp;, volt a birtokában a Triballian dinasztia bíróság.&nbsp;A Rogozen find áll 165 hajók által gyűjtött több generáció között, a középső az 5. és a középső a 4. század BC.&nbsp;Egyes elemek azonban a királyi ajándékok Odrysian uralkodók keresek kapcsolatok és szövetségesei a szomszédos trák királyságok.&nbsp;Egy ilyen "politikai" ajándék a hatalmas Odrysian király Cotys egy névtelen uralkodója Getae volt az&nbsp;ezüst kincs&nbsp;felfedezett falu közelében Borovo, Russe régióban.

	A talált kincsek a rendkívül értékes információkat a vallási és politikai életében a trákok.&nbsp;Együtt a más tárgyak által termelt trák toreutics ezek a gyűjtemények az egyetlen hiteles emlékek a kultúra ezen nép hitt közelmúltig sem volt írásrendszer, de akinek örökség bizonyulhat-e, hogy sokkal nagyobb súlya van, mint feltételezhető, hogy a dátumot.

	Forrás: Elka Penkova.&nbsp;In:&nbsp;National Museum of History,&nbsp;Szófia
]]></encoded></item><item><title><![CDATA['56 -amit elhallgatnak róla.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719049&amp;nid=6289938</link><pubDate>2012-11-06 16:14:07</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Az '56-s &nbsp;okt.23. forradalom egy balliberális hatalomátvétel volt, amely a magyar nemzetre &nbsp;zudította a szovjet intervenciót. Az igazi '56, &nbsp;a &nbsp;szabadságharc csak nov 4.-n kezdődött, mikor már elinaltak az&nbsp;szdsz-es és lmp-s forradalmár&nbsp;szülők&nbsp;a magyar nemzet &nbsp;egyedül szembeszállt &nbsp;szabadságáért a szovjet tankokkal. &nbsp;Lásd ezt is &nbsp;itt

	Összegyűjtve az események, alább a &nbsp;teljesség igénye nélkül....

	


	Az 1956-os forradalom &#8211; hivatalból elfelejtett - 7 napja.

	Azt tanítják az iskolákban, hogy 1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, és megtörve a szórványos ellenállást leverték a szabadságharcot, és ezzel vége.
	
	Ezen megfontolásból a forradalom leverésének gyásznapját november 4-én tartják, ami azt sugallja, hogy a szovjet bevonulást követő napokról, hetekről kár is beszélni, hiszen Nagy Imre drámai beszédével, és Jugoszláv nagykövetségre való elmenekülésével lezáródott a forradalom és szabadságharc.&nbsp;
	
	Ez természetesen nem igaz, viszont minden bizonnyal jelenlegi politikai berendezkedés által mesterségesen alakított Nagy Imre kultusz része. Mint sokan, én sem érthetek egyet a hivatalos szemlélettel, hiszen a szovjet bevonulásig tartó dicsőséges tizenkét nap után, még több mint egy hétig folytatódtak a harcok szerte az országban, aminek következtében a szovjet csapatok veszteségük felét ebben az időszakban, (november 4-e után) szenvedték el. Nem lezárult tehát a küzdelem 4-ét követően, hanem éppen ellenkezőleg. Fellángolt. A hivatalos szemlélet szerinti állásfoglalás ezért hamis, ilyen alapon akár átírhatnánk, az 1848-as szabadságharcot is, tekintettel arra, hogy a cári csapatok 1849. júniusi intervenciója döntő jelentőségű volt, ezért felesleges szót vesztegetni az azt követő eseményekre, csatákra.&nbsp;
	
	Persze ellenvetésként sokan mondhatják: Igen ám, de a 1956. november 4-e után felszámolták a szervezett ellenállást, megszűnt a legitim kormányzat! Nos, éppen ellenkezőleg, akkor léptek színre csak igazán azok a valóban legitim szervezetek &#8211; a munkástanácsok - akik igazán szembefordultak politikailag a kommunizmussal, a kollaboráns kádári rezsimmel. Az igaz, hogy november 4-e előtt formálisan a Nagy Imre vezette kormány kezében volt a hatalom, de 1956-ban nem a kormányzati politika, hanem a felkelők írták a történelmet. Hogyan is kell tekinthetnünk vajon Nagy Imre statáriumot kihirdető parancsára, amelynek alapján október 23-a és 25-e között felkelőket végeztek ki, és Maléter Pál tevékenységére, aki a Killián laktanya parancsnokaként lövette a Corvin-közt, majd pár nappal később hadügyminiszter lett? Úgy hogy a kommunista elkötelezettségű kormány skizofrén állapotban vergődött a történések örvényében, ezért óránként változtatta véleményét az eseményekről, de leginkább csak kommentálta azokat.
	
	Egyetlen állhatatos, tiszta szándékú, áldozatkész nemzeti erő volt október 23-át követően Magyarországon: A Pesti Srácok és az őket mindvégig támogató lakosság.&nbsp;
	
	Ők szálltak szembe első pillanattól az önkénnyel, Őket gyilkolta az első napokban Gerő, majd a Nagy Imre kormány, a szovjet hadsereg, később Kádár a pufajkásai. Ők fogtak először a fegyvert szabad akaratukból a függetlenségért, és Ők tették le azt, amikor az utolsó töltényük, utolsó benzines palackjuk is elfogyott.&nbsp;
	
	De volt még elég elszánt hazafi november 4-én, volt még elég fegyver és lőszer is. November 4-én csak a forradalom és szabadságharc egy szakasza zárult le, az első 12 nap küzdelmeit követte még 7 &nbsp;hősies nap. Bár a legendás felkelő bázisok többségéből november 4-én kiszorultak a felkelők, ám kisebb csoportokban tovább harcoltak, amit alátámasztanak azok az adatok is, miszerint a harcok áldozatainak egy jelentős része november 4-e után sebesült meg, hunyt el.&nbsp;
	
	Így történhetett az, hogy a szovjet megszállás után egy héttel Csepel még kitart, a Mecseki láthatatlanok még november közepén is tartják magukat, gerillacsoportok szerveződnek az erdőkben, a szovjet bábkormánnyal szembeszegülő munkástanácsok, szovjetellenes röplapok, újságok készülnek. Legtovább (november 10-11) Pesterzsébeten folytak a harcok, de Csepel központjában, az Óbudai Schmidt kastélynál, az újpesti Szent László tér környékén, Kőbányán az Élessaroknál, Erzsébetvárosban, a József- és Ferencváros középső részén a végsőkig (november 7-10) védekeztek a szabadságharcosok.&nbsp;
	
	Az elfogott felkelők vagy felkelőgyanús lakók közül rengeteget a helyszínen agyonlőttek,&nbsp;a túlélőket pedig Ungvárra és Sztrijbe deportáltak. A szétoszlott csoportok számos tagja azonban fegyvertelenül is folytatta az ellenállást a régi-új hatalom ellen, belföldön és külföldön egyaránt. A fegyveres ellenállás azzal zárult lezárult le, hogy november 19-én a hatóságok &#8211; besúgó segítségével- elsőként letartóztatták Szabó János Széna téri parancsnokot, statáriális bíróság elé állították és kivégezték, ezzel megindítva a megtorlás gépezetét.
	
	Fegyveres ellenállás november 4-étől&nbsp;
	
	A csepeli felkelők&nbsp;
	
	A szovjetek november 4-én azonnal elfoglalták a Csepelen tartózkodó tüzérezred egyes tüzelőállásait. A magyar honvédség 93-18-as számú légvédelmi ezredének egyik ütegét a szovjetek november 4-én hajnalban megtámadták és szétverték. A katonák vezetője Kőrösi Sándor főhadnagy&nbsp;volt, aki védelmi harcot tervezett, Buri Sándor a civilek vezetője viszont a szovjet páncélosok megtámadása mellett érvelt. A civilek kezdték meg a harcot, komoly veszteségeket okozva az intervenciós csapatoknak, ennek hatására csatlakoztak a katonák is. A mintegy 350 főnyi felkelő kilőtt 7-8 páncélost, és lelőtt egy repülőgépet is. A gyalogsági támadást megelőzendő, felrobbantották a városrészbe vezető utakat, s ezzel késleltették a szovjet behatolást. És sorozatvetővel lőtték a Tököli repteret is. A szovjetek mindinkább megerősödő támadása miatt a katonatisztek nem látták értelmét a további harcnak, így megfelelő vezetés hiányában 9-én reggel a szovjetek végleg felszámolták a fegyveres ellenállást.&nbsp;A harcokban sokan meghaltak, a csepeli áldozatok kétharmada november 4-e után esett el. ( a 73 áldozatból &nbsp;50 fő) A megtorlások során a csepeli katonák közül kivégezték Major Ernő nemzetőrparancsnokot, a Kőrösi Sándor tüzérparancsnokot, Andi Józsefet, a nemzetőrség szervezőjét, és Somogyi Tibor szakaszvezetőt, aki Kőrösi Sándorral együtt lelőttek egy IL-28-as repülőgépet, valamint a harcok során két harckocsit lőtt ki.
	
	A Mecseki Láthatatlanok
	
	1956. november 4-ére virradóra a bevonuló szovjet csapatok elfoglalták Pécset, ám egyes felkelőcsoportoknak sikerült szervezetten vissza húzódniuk a Mecsekbe, estére már parancsnokság is alakult. A szálingózó csoportok november 6-án délután érkeztek Vágotpusztára, a kijelölt főhadiszállásra. Itt történt az összegyűlt szabadságharcosok csapatbeosztása, kiképzése, és az eskütétel. A "Mecseki Szabadságharcos csapat" amely kb. 300 főt számlált, részben az ellenség összeköttetési, és utánpótlási vonalai ellen szervezett támadásokat, részben a felderítést végezett. November 10-én miután a szovjetek bemérték a csoport tartózkodási helyét áttelepültek Kisújbányára, Pécsváradra, és Mecseknádasra is eljutottak, sőt a pécsváradi rendőrség ellen is támadást indítottak, amely az utolsó katonai akció volt a részükről. November 15-én visszatértek Vágotpusztára, majd November 16-án elhatározták, hogy a reménytelen bel- és külpolitikai helyzet miatt a csoportot feloszlatják. Néhányan tovább folytatva a harcot, rajtaütéseikkel még hónapokig(!) támadták a megszálló csapatokat.
	
	A Széna téri felkelők
	
	November 4-én hajnalban a parancsnokság riadóztatta a nemzetőröket: a szovjet páncélosok közelednek Kelenföld felől. A Széna térre öt menetben beérkező szovjet erők csak a délutáni órákban ütköztek nagyobb ellenállásba, a páncélosokban a felkelők ezúttal még a benzines palackokkal sem tudták feltartóztatni őket. A szovjetek megadásra szólították fel a védőket, a nemzetőrök általános válasza az volt, hogy nem. Ezt követően a szovjetek a Gellérthegyről aknavetőkkel kezdték lőni őket, amelynek hatására az ellenállók nagy része más védelmi állást keresett. Szabó János fegyveresei a Statisztikai Hivatal és a Frankel Leó utcai tanács épületébe gyülekeztek. Szabó bácsi összegyűjtötte azokat, akik a végsőkig folytatni akarták az ellenállást, és 7-én este csoportjával elindult a hegyekbe. másnap értek a pesthidegkúti SZOT-üdülőbe, ahol berendezkedtek. Király Béla a nagykovácsi kastélyban fogadta Szabót bácsit, és kérte, hogy a Széna tériek maradjanak Pesthidegkúton, kerüljék az összecsapásokat de tájékoztassa őt a szovjetek mozgásáról. Ekkor indult felderítésre, és sebesült meg súlyosan Ekrem Kemál parancsnokhelyettes, Ekrem Kemál György édesapja. Nagykovácsiban ekkorra 200-300 főnyi erő gyűlt össze felkelőkből, diákokból, katonákból. Másnap, 9-én reggel miután egy nagyobb szovjet egység közeledett, Szabó bácsi elrendelte az elvonulást. A csoport egy része Nagykovácsi felé haladva összecsapott a szovjetekkel, de az angol temető környékén kelepcébe kerültek. A bekerített felkelők közül heten vagy nyolcan elestek, hárman a szovjetek fogságába kerültek. Másnap, Szabó bácsi úgy értékelte, hogy céltalan a további ellenállás, feloszlatta a csoportot, és november 19-i letartóztatásáig az Építőipari Műszaki Egyetem bölcsődéjében (felesége munkahelyén) húzódott meg. Letartóztatása után egy hónappal a statáriális bíróság kivégezte.
	
	
	A VIII. kerületi felkelők&nbsp;
	
	A november 4-ei szovjet támadás meglepte a 1500-2000 corvinistát. A Corvin-köziek 1-2 napos ellenállás után, szervezetten (a névsorokat, igazolványokat megsemmisítve, parancsnokaik vezetésével) kiürítették bázisaikat, ám a Kisfaludy utcai Kasza-csoport, valamint a Práter utcaiak és a Vajdahunyad utcaiak folytatták a harcot, egészen november 7-8-áig, és ezekben a harcokban fél tucat páncélost lőttek ki. A Szabad Nép székházában lévő felkelők is a fegyveres ellenállás mellett döntöttek, a csoport, Kovács András egyetemi hallgatóparancsnoksága alatt a Blaha Lujza téren november 8-áig küzdött a szovjet erőkkel.
	
	A IX. kerületi felkelők&nbsp;
	
	A november 4-ei támadás álmukban érte a IX. kerületi nemzetőrcsoportokat. A Tűzoltó utcaiak a Nagyvárad tér, Üllői út, Mester és a Viola utca vonalában csaptak össze a megszállókkal, "Göndörék" a Ferenc téren, a Mester, a Thaly Kálmán és végül a Tűzoltó utcaiakkal közösen a Viola utcában vívtak kemény harcot a szovjet katonákkal. A Tompa és Ráday utcaiak leginkább a Ferenc körút két oldalán bocsátkoztak tűzharcba a bevonuló páncélosokkal. A IX. kerületi forradalmárok 4 napig védekeztek az óriási túlerővel szemben, és a novemberi harcok alatt mintegy 7-8 páncélost semmisítettek meg.
	
	A VII. kerületi felkelők&nbsp;
	
	November 3-án délután, a Baross téri kerületi nemzetőrparancsnokok és katonai tanácsadóik megállapodtak abban, hogy milyen rendszerbe szervezik meg a védelmet, ennek ellenére a Baross téri ellenállás viszonylag hamar összeomlott. A bázishelyet és a környező épületet a páncélosok szétlőtték, de a felkelők legelszántabb csoportjai szétszóródva, a szovjeteknek súlyos veszteségeket okozva folytatták a harcot a Rákóczi úton, a Bethlen mozinál, a Városligetben és a Dózsa György úton. (Bázishelyeik a Landler Jenő utcában, a Garai téren és a Divatcsarnokban voltak.) Kisebb egységeik 9-éig harcoltak. A Lenin körúti szakaszon napokon keresztül eredményes harcot folytattak a felkelők. November 6-ától a. Forradalmi Katonatanács irányította az ellenállást, összehangolva a csoportok tevékenységségét. Központjuk a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium épületében, illetőleg a Royal szállóban volt. A szomszédos kerületekből csatlakoztak hozzájuk Sipőcz József&nbsp;Vajdahunyad utcai harcosai, valamint az Eötvös utcai csoport egyik részlege. Az 500-600 főnyi ellenálló 9-10-éig tartotta magát. Egy, a zuglói nemzetőrséghez tartozó 40-50 főnyi csoport Klauber István&nbsp;vezetésével november 4-7 között a Thököly úti 44. sz. bázisukról eredményes harcot vívtak a szovjetek ellen, akik 30-40 katonát, 7-8 páncélost vesztettek. Azok a felkelők, akik Palotás József parancsnok vezetésével székhelyüket áttették a Landler Jenő utcába, november 6-án harcokat folytattak a Divatcsarnoknál, ahol a szovjetek később a fogságba esett védőket kivégezték. Másnap a Bethlen mozit megszállva tartó ÁVH-s egységet támadták meg, majd egy kisebb szovjet egységgel is felvették a harcot a Hernád utcában. (Palotás Józsefet 1958 márciusában kivégezték)
	
	A Pesterzsébeti Felkelők&nbsp;
	
	November 1-jén és 2-án a pesterzsébeti nemzetőrökhöz csatlakozott az esztergomi légvédelmi tüzéregység hat löveggel, és a kiskunmajsai lövészezred VII. százada, akik a Jutadombon valamint a Soroksári úton tüzelőállást foglaltak el. 4-én, a felkelők és a katonai erők összecsaptak a szovjet csapatokkal. Főleg a Jutadombnál, a Hangyadombnál, a Török Flóris utcában és a Határ úton folytattak eredményes harcot. Amikor a tüzérezred egyik egysége, egy nagyobb szovjet csapat közeledésének hírére, levonult a Jutadombról, a soroksári felkelők rekvirálták a lövegeiket, és küzdöttek tovább. A fővárosban itt tartott legtovább a fegyveres ellenállás. November 10-11-én a nemzetőrség feloszlott, és befejeződtek a harcok.
	
	Harcok a Móricz Zsigmond körtéren&nbsp;
	
	November 4-étől a spontán módon összeállt civil fegyveresek Oláh Jenő volt hadnagy&nbsp;vezetésével felvették a harcot, és a kb. 80 ellenállóhozcsatlakozott a pápai rohamlöveg zászlóalj egyik egysége. A november 5-ei 6-7 órás harcban egy szovjet légidesszant alakulat&nbsp;morzsolódott fel, és három harckocsi megsemmisült. Végül a szovjetek körbezárták a körteret, mire a szabadságharcosok beszüntették az ellenállást.&nbsp;
	
	A kispesti felkelők&nbsp;
	
	Kispesten Koroly T. György hadnagy&nbsp;vezetésével November 4-én a rendőrkapitányság épületében elhelyezkedő felkelők mértek csapást a behatoló szovjet erőkre, de az ellencsapás során súlyos belövések érte az épületet, mire a fegyveresek szétoszlottak. November 6-án Koroly ismét összehívta a felkelőket (kb. 250 fő jelentkezett), kialakította a harci álláspontokat megszervezte az összeköttetést is. Utasításba adta, hogy amennyiben szovjet túlerővel kerülnek szembe, a felmorzsolódás helyett inkább vonuljanak vissza a lovasrendőrségi laktanyába, további intézkedésig. A csoportok közül a Bojtor Béla&nbsp;vezette alakulat még november 9-én is megtámadta a szovjet csapatokat. A túlerő azonban a kispestieket a fegyver letételére kényszerítette.&nbsp;
	
	A Kőbányai Felkelők
	
	A Csajkovszij parkba vezényelt honvédségi erők a felkelőknek átadtak légvédelmi ütegeket. A hat lövegből hármat a Zalka Máté térre, kettőt a Jászberényi útra vittek, egyet a Csajkovszkij parkba. Ezekkel a lövegekkel már november 4-én több harckocsit megsemmisítettek, főleg az Élessaroknál. 6-án ismét rekviráltak fegyvereket a katonáktól, amelyeket a légi erők ellen is felhasználtak. A szovjetek 8-án megtámadták a felkelők leharcolt ütegállását, és megsemmisítették a fegyvereiket. Ezután szétszóródtak szét a kőbányai szabadságharcosok.
	
	Az Óbudai Felkelők
	
	November 4-én, a szovjet intervenció hírére, az óbudai felkelők a Schmidt kastélyban gyűltek össze. Miután kialakították a harcálláspontokat (két aknavetőjük és egy tarackjuk is volt), Szentendréről újabb ágyúkat hoztak, és megtámadták a Bécsi úton vonuló páncélosokat. A szovjetek túlereje azonban itt is hamarosan érvényesült. November 7-én a tisztek, 8-án a civilek is beszüntették az ellenállást.
	
	Az Újpesti Felkelők&nbsp;
	
	November 4-én az Újpesti Forradalmi Bizottság bázisán, felkészültek az intervencióra, és a Könyves Kálmán gimnáziumban kialakították a főparancsnokságukat. A felkelők egységes vezetésére 6-ától Somlyói Nagy Sándor 54 éves volt huszár ezredes&nbsp;kapott megbízást, aki a Szent László úti sorompónál és a Ládagyárnál helyezte el fegyvereseit. A felkelők a közeli Csirizgyárból hozott anyaggal felkenték az utat, hogy akadályozzák a páncélosok mozgását. A vezetők a Chinoin gyárból robbanóanyagot, az egyik Váci úti gyárból oxigénpalackokat hozattak. Harcba bocsátkoztak a Remiznél, az Északi Összekötő Vasúti Hídnál, a Víztoronynál és a Könyves Kálmán gimnáziumnál. November 8-án az Árpád út felől bevonuló szovjetek körülvették a főparancsnokság bázisául szolgáló gimnáziumot, és befejeződött az ellenállás a IV. kerületben.&nbsp;
	
	Az&nbsp;Angyalföldi Felkelők
	
	A november 4-ei szovjet támadás hatására a forradalmárok kezükbe vették az irányítást. Megalakult a XIII. kerületi parancsnokság is, amely az Újpesti Forradalmi Bizottságtól és az ottani Nemzetőrségtől kapott támogatást. A legerősebb csoport, Csizmadi Ferenc szállítómunkásparancsnoksága alatt a Váci út-Rákospatak kereszteződésénél alakított ki harcálláspontot, többször harcba bocsátkoztak a szovjet páncélosokkal, végül a felkelők szétszóródtak a szovjet erőfölény következtében.&nbsp;
	Csizmadi és felkelőtársai az Újpest közelében lévő Ládagyárnál Nagy Ferenc főhadnagy&nbsp;egységéhez csatlakoztak, majd 8-án 13 óra körül a csoport tűzharcba kerültek egy szovjet alakulattal, amely szétszórta a felkelőket, és ezzel Angyalföldön megszűnt a fegyveres ellenállás.
	Ezek a történések természetesen csak a nagyobb csoportok önfeláldozó hazaszeretetéről szólnak, ezen túl számos kisebb egység is kivette a részét a küzdelemből, és kitartott a végsőkig. Örök dicsőség azoknak, vállalták a legnagyobb áldozatot is a hazájukért, Köszönöm azoknak, akik ezeket a tetteket lejegyezték, köszönöm azoknak &#8211; mint Eörsi Lászlónak is kinek dolgozatait ezen összefoglaló egy részének forrásaként használtam &#8211; akik kronologikusan rendezték és feldolgozták azokat az írásokat, amelyek bizonyítják, hogy hogyan lehet egy forradalom közel felét hivatalosan szinte feledésre ítélni. Tartozunk azzal a Pesti Srácoknak, hogy emlékezünk, és emlékezésre serkentsük azokat, akik ilyen-olyan megfontolásból inkább felejtenének.&nbsp;A Fegyveres felkelés befejezése, egyben a hivatalos megtorlás kezdete véleményem szerint Szabó János, Szabó bácsi, Széna téri parancsnok letartóztatása, vagyis 1956. november 19.
	
	Tatár József&nbsp;
	Rendszerváltó Fórum
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Churchill  egyszerűen csak fejbelövette volna a "nácikat"]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719049&amp;nid=6283802</link><pubDate>2012-10-27 14:38:59</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Tárgyalás nélkül akarta kivégeztetni vagy börtönbe zárni a második világháború után a náci háborús bűnösöket Nagy-Britannia &#8211; derült ki titkosítás alól feloldott dokumentumokból.

	http://www.mult-kor.hu/20121026_nem_akart_nurnbergi_pert_churchill?pIdx=2

	&nbsp;

	Nem akartak pert

	A második világháború végén Nagy-Britannia megakadályozta volna, hogy Nürnbergben, az igazságügyi palota 600-as termében, az amerikai megszállási övezetben ítélkezzenek a náci Németország vezetői felett, ehelyett a náci vezetők tömeges kivégzését vagy börtönbe juttatását szorgalmazta, tárgyalás nélkül &#8211; olvasható egy ma titkosítás alól feloldott egykori visszaemlékezésben.

	A forrás szerint Winston Churchill brit kormányfő a Három Nagy &#8211; Churchill, Franklin Delano Roosevelt és Sztálin &#8211; 1945. februári jaltai tanácskozásán állt elő ötletével, amelyet először Roosevelt söpört le az asztalról, mondván, az amerikai közvélemény szerinte jobban örülne, ha tárgyalás útján ítélnék el a bűnösöket, míg a szovjet pártfőtitkár a perek propagandaértékében rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

	A brit vezetés végül engedni kényszerült, de a magas rangú tisztviselők továbbra is kitartottak azon álláspontjuk mellett, hogy a még életben levő, a háború kirobbantásáért felelős náci vezetők vád alá helyezése és elítélése veszélyes precedenst teremthet. Továbbá annak az aggodalmuknak is hangot adtak, hogy a tárgyalást a sztálini Szovjetunió rossz emlékű kirakatpereivel fogják egy lapon említeni.

	

	A legfelső politikai vezetés akkori gondolkodásába Guy Liddell brit hírszerző minap napvilágra került naplója révén nyerhetünk betekintést, amelynek háború utáni fejezetei ma már a brit Nemzeti Levéltár honlapján olvashatók. Guy Liddellről (1892&#8211;1958) egy névtelen informátor 1949-ben azt állította, hogy szovjet kém; lehetséges, hogy ezt szovjet dezinformációs anyagból írták ki, mindenesetre a híresztelés végleg kettétörte Liddell karrierjét. 1979-ben pedig azzal vádolták meg, hogy ő is a híres-hírhedt cambridge-i kémhálózat tagja volt.

	Tény, hogy Liddell is osztotta azt a brit álláspontot, miszerint a nácikat tárgyalás nélkül kell kivégezni vagy börtönbe zárni, miután a kérdés megvizsgálására életre hívott bizottság is erre a konklúzióra jutott. 1946 júliusában Liddell Nürnbergbe repült, hogy részt vegyen a 21 magas rangú náci vezető &#8211; köztük Hermann Göring és Albert Speer &#8211; perében. Naplójában végig rosszallását fejezte ki a per légkörét illetően, s úgy fogalmazott, hogy a tárgyalás saját maga foglyává vált

	&nbsp;

	A vádlottak és a per

	Adolf Hitlert nem tudták a vádlottak padjára ültetni, mivel a háború végnapjaiban a sebtében feleségül vett Eva Braunnal együtt minden valószínűség szerint öngyilkos lett, de például helyettesét, Rudolf Hesst, Hermann Göring birodalmi marsallt, Joachim von Ribbentrop külügyminisztert, Wilhelm Keitelt, a Wehrmacht főparancsnokát, Albert Speer hadigazdálkodási minisztert, birodalmi helytartókat és másokat igen.

	Az első ülést Berlinben 1945. október 18-án tartották, majd a folytatásra 1945. november 20-tól Nürnbergben került sor a brit Lord Geoffrey Lawrence elnökletével. 24 korábbi náci vezetőt vádoltak háborús bűncselekmények elkövetésével, különféle szervezeteket pedig azzal, hogy jellegüket tekintve háborús bűnösök. Közülük a per megnyitásakor 22 volt vezető állt a bíróság előtt (Martin Bormann, Hitler legközelebbi munkatársa a háború végén eltűnt, s távollétében ítélték halálra, Robert Ley, a német szakszervezetek helyére lépő Deutsche Arbeitsfront elnöke pedig még a per kezdete előtt öngyilkos lett).

	216 bírósági ülés után 1946. október 1-jén 22 vádlott felett hirdettek ítéletet. (Gustav Krupp von Bolhen und Halbach gyáros ellen pedig szellemi és fizikai állapota miatt az eljárást megszüntették.) Három vádlottat: Hjalmar Schachtot, Franz von Papent és Hans Fritzscht felmentették, négyen: Karl Dönitz, Baldur von Schirach, Albert Speer és Konstantin von Neurath 10-20 év közti börtönbüntetést kaptak.

	Hármat: Rudolf Hesst, Walter Funkot és Erich Readert életfogytiglanra, tizenkettőt: Hans Frankot, Wilhelm Fricket, Julius Streichert, Alfred Rosenberget, Ernst Kaltenbrunnert, Joachim von Ribbentroppot, Fritz Sauckelt, Alfred Jodlt, Wilhelm Keitelt és Arthur Seyss-Inquartot és Hermann Göringet, továbbá távollétében Martin Bormannt halálra ítélték. Göring a kivégzés előtt öngyilkos lett, a többieket október 16-án felakasztották. A bíróság bűnösnek nyilvánította a Gestapót, a náci titkosrendőrséget (SD), a náci párt vezető testületét és az SS kötelékeit.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Egy őszinte zsidó gondolatai]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6283312</link><pubDate>2012-10-26 15:11:40</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Ezt a cikket azért fordítottam le, mert ritkán lehet olvasni zsidó írótól, zsidók részére, zsidókról. A szerző: Manny Friedman, az újság, amiben megjelent az a "Times Of Israel", az időpont, július 12., friss, mint a reggel fejt tej.

	Még csak annyit. Ez egy fordítás, igaz nem teljes, mert ismétlődő, felesleges részeket kihagytam (utálok mindent, ami hosszú) :D , de az cikk eredeti &#8222;szellemisége" töretlenül megmaradt. Erre kényesen vigyáztam. Ha valaki le akarja ellenőrizne, annak előre megmondom, hogy sose gyakorlom a tükörfordítást.&nbsp;http://blogs.timesofisrael.com/jews-do-control-the-media/&nbsp;Különben kék betűkkel nyúltam be a szövegbe, ott, ahol fontosnak tartottam.

	Mi zsidók furcsa teremtmények vagyunk. Imádunk kérkedni a zsidó színészekkel. Néha állítjuk, hogy egy goj szinész valójában zsidó, mert annyira jó, hogy csak zsidó lehet. Kérkedünk a zsidó szerzőkkel, zsidó politikusokkal, zsidó igazgatókkal. Ha előttünk valaki egy filmet, könyvet, vagy műalkotást dicsér, kivétel nélkül rávágjuk: &#8222;Tudod, hogy az alkotója zsidó?" Szóval, mi így működünk.

	De abban a pillanatban, amikor egy antiszemita, vagy Izraelt gyűlölő pasi azt meri mondani, hogy: &#8222;A zsidók irányítják a médiát" vagy &#8222;Washington zsidó irányítás alatt áll", mi menten támadásba lendülünk. Elsődleges célunk, hogy az ilyeneket letiporjuk. Mindent megteszünk, hogy elhallgattassuk. Cikkeket írunk. Létrehoztunk szervezeteket kizárólag azzal a céllal, hogy szétkürtöljék a világban, hogy a zsidók semmit se irányítanak. Fenéket nem irányítjuk a médiát, egyetlen szavunk sincs Washingtonban, legalább is nem több mint bárki másnak. Nem, nem, dehogy, esküszünk, mi olyanok vagyunk, mint bárki más. - - - Megkérdezem, látja rajtam kívül más is (hacsak nem bigott) ennek az egésznek a komikumát?

	Zsidó testvéreim, legyünk őszinték, bizony, mi irányítjuk a médiát. Annyi zsidó pasi van a filmgyárak vezetőségében, hogy az már szinte közönséges. Az összes játékfilm, tv sorozat teli van zsidó színészekkel, forgatókönyv írókkal, rendezőkkel. Tudtok arról, hogy a nyolc legnagyobb filmstúdió zsidó kézben van? De ez még nem minden. Irányítjuk a tévé hirdetéseket is. És ne feledkezzünk meg az antiszemiták célpontjáról, az AIPAC-ról.&nbsp;[Az AIPAC = American Israel Public Affairs Committee, egy zsidó szervezet, amit azért hoztak létre, hogy fenntartsa és erősítse Izrael és USA közötti kapcsolatot. Végül is a legerősebb zsidó lobbi.]&nbsp;Gyakorlatilag ez olyan szervezet, mint a Cion Bölcsei.&nbsp;[Ez vajon azt jelenti, hogy Friedman szerint a Cion Bölcsei nem antiszemita fikció?]&nbsp;Sose fogom elfelejteni az egyetemen jelen voltam egy AIPAC gyűlésen, ahol egy ember kiállt a pódiumra és azt mondat, hogy őket csak az 50 legjobb diák érdekli, mert azok fognak a kormányhivatalokban elhelyezkedni, és ők lesznek azok, akik befolyásolni fogják a kormányt. Én tisztességes munkát akartam végezni, és akkor ezek a pasik gyakorlatilag arról beszélnek, hogy be kell épülnünk a kormányba. Tudom, hogy erre mit válaszolnak, hogy mindenki lobbizik. Az összes érdekképviselet, kicsi és nagy egyaránt. Persze, mindenkinek van sikeres barátja vezető pozícióban, de hol van ez attól, hogy miénk Hollywood és Madison Avenue&nbsp;[a hirdetési szakma fellegvára]. Igaz, amit állítanak: arra használjuk a hatalmunkat, hogy elfoglaljuk az egész világot. Erre esküdtünk össze.

	Rendben van, mondjuk ez így nem igaz, de ássunk egy kicsit mélyebbre! Valóban mindenki lobbizik, mindenkinek van itt-ott barátja. De nem mi vagyunk, akik állandóan hencegünk? Miért nem valljuk be, hogy kurvára sikeresek vagyunk? Miért nem kiáltjuk ezt bele a nagyvilágba.?

	Rendben, feltárom mi az én elméletem, miért nem akarnak a zsidók beszélni arról, hogy ők irányítják a médiát. Először is, amíg a zsidók imádnak felvágni azzal, hogy legtöbbjük sikeres az életben, és hogy majd mindegyikük letett már valamit az asztalra, szörnyen utálják bevallani, hogy ezt a zsidóságuknak köszönhetik. Esetleg elmennek addig, hogy talán a zsidó tapasztalatnak lehet valami szerepe, de egyik se fogja bevallani, hogy van egy belső tulajdonságunk, ami segít minket a sikeres életvitelben.

	Az ADL elnöke, Abe Foxman-t&nbsp;[ADL = Anti-Defamation League, vagyis a zsidók lejáratását gátló egyesület elnöke]&nbsp;egy interjúban megkérdezték a témával kapcsolatban, amire így nyilatkozott: &#8222;Én azt szeretném, ha az emberek azt mondanák: úgy jött ki a lépés, hogy a vállalati felső vezetőség tagjai véletlenül zsidók." Szerintem ezzel minden meg van mondva.

	A teljes igazság az, hogy az antiszemitáknak igazuk van. Nekünk, zsidóknak valami mélyen belénk van oltva, ami minket teljesen megkülönböztet mindenki mástól a világon. Megjártuk a haláltáborokat, kibírtuk a pogromokat, egész családokat tizedeltek meg. Aztán eljöttünk Amerikába, az egyetlen helyre, ahol hagyták, hogy annyi hatalmat ragadhassunk magunkhoz, amennyit akartunk, és mostanra elfoglaltunk mindent. Nehogy azt mondjátok, hogy van még egy ilyen népcsoport a világon! Csak mi, zsidók vagyunk erre képesek. De ez nem az első eset. Azért voltunk az egyiptomi fogságban, mert túl sikeresek voltunk. Menj, nézd meg a Torában, ott megtalálod. És ezt tettük Németországban is.

	Ez a készség, ez a hajtómotor nem a sok éves oktatásnak, vagy bármi más tényezőnek a következménye, hanem a minden egyes zsidóban megtalálható belső szikrától származik. Ezt azonban az olyan szervezetek, mint az ADK és az AIPAC utálják bevallani, elsősorban azért mert ezek világi szervezetek. Az egész tevékenységük lényege annak bizonyítása, hogy a zsidók pont olyan emberek, mint bárki más a földön. Ennél nevetségesebb agendát el se tudok képzelni. A francokat! Mi mások vagyunk. Mi különlegesek vagyunk.

	Eljött az idő, hogy ne kelljen megváltoztatni a nevünket. Nem kell senkihez se alkalmazkodnunk, mint egy kaméleon, mert az egész rohadt ország a miénk&nbsp;[természetesen Amerikára gondol]. Legyünk büszkék magunkra, de igazodjunk ahhoz, hogy felelősség és hatalmas lehetőség nyugszik a vállainkon.

	 2012 The Times of Israel

	(antalffy-tibor.hu)
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Eisenhowe és az Ufók]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719049&amp;nid=6275225</link><pubDate>2012-10-08 13:21:26</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	TÉNYLEG FIGYELNEK?

	Paul Hellyer, Kanada egykori hadügyminisztere (1963-68), elmondta 2008-ban (I), hogy a második világháborút követően, egy idegen civilizáció kapcsolatba lépett az amerikai elnök D. D. Eisenhowerrel és figyelmeztette a nukleáris fegyverek fejlesztése ellen. Ma már Amerika feltehetően az űrből is képes bevetni tömegpusztító fegyvereket (II), ami a két másik nukleáris nagyhatalmat is űrfegyverkezésre kényszerít: csupán három geoszinkron pályán keringő, kilövő bázis képes az egész bolygót lefedni... Hellyer arra is utal, hogy Amerika a földönkívüli "repülő csészealjok"-hoz hasonlító járműveket fejlesztett ki titokban és felteszi a kérdést, vajon mi célból? Werner von Braun, az amerikai űrkutatás elhunyt atyjának egykori munkatársa, Dr Carol Rosin, elmondta egy 2004-es interjúban (III), hogy főnöke említeni szokta egy titkos amerikai tervet, miszerint a mumusként kijelölt szovjet ellenség után nemzetközi terrorizmus, aszteroida becsapódás és földönkívüli támadás veszélyek lesznek az amerikai űrfegyverkezés új alibijei. Jó ideje már jelen vannak a tömegmédiában és az amerikai film iparban a terrorista, a földönkívüli, valamint az aszteroida ("Armageddon", "Deep Impact"...) témák. Nemrég pedig, a közismert asztrofizikus Stephen Hawking különös hangsúlyt adott a földönkívüli veszedelem témának (IV).&nbsp;
	
	Eisenhower és a földönkívüliek kapcsolatáról beszélt nem rég Henry W. McElroy is, az amerikai Kongresszus egykori tagja (V), aki szerint olyan hivatalos dokumentum került kezébe egykor, amely említést tesz Eisenhower találkozására és egy földönkívüli küldöttséggel. Érdemes még említeni Philip J. Corso, az amerikai katonai hírszerzés egykori alezredesének (VI) könyvét is, "The Day After Roswell", amiben többek közt az olvasható (VII), hogy a roswelli incidens (1947) előtt is lezuhantak már földönkívüli gépek és, hogy az amerikai vizsgálatok szerint, a roncsokban talált alacsony, szürkés bőrű, nagy fekete szemű és nemi szervek nélküli lények valóban csak afféle "bio-robotok", a gépek szerves irányító részei. Corso szerint, az amerikaiakon kívül, a huszadik században a németek, oroszok, britek és olaszok is tanulmányozhattak náluk lezuhant ilyen gépeket és lényeket.
	
	Ha minden igaz tehát, egy földönkívüli civilizáció békés technológiát ajánlott fel az emberiség akkori nagyhatalmának (Amerika) annak cserében, hogy ne legyen tovább fejlesztve a nukleáris fegyver és az ajánlat vissza lett utasítva a háttérhatalom nyomására. Paul Hellyer szerint, a háttérhatalom tovább is felülbírálja az amerikai elnöki döntéseket. Feltételezhetően, az amerikai "katonai-ipari komplexum" háttérhatalomról van szó, amely ellen figyelmeztetett Eisenhower 1961-ben, az elnöki mandátuma végén: "A hatalmas katonai establishment és a jelentős magán hadiipar közötti összefonódás az amerikai történelem új eleme. Védekeznünk kell a törvénytelen befolyás ellen, amelyre ez a komplexum igyekszik szert tenni nyíltan vagy rejtett módon, vészes mértékben és kibújva az állampolgárok ellenőrzése alól." (VIII). Ha az amerikai kapcsolat valóban megtörtént, akkor persze a szovjet vezetőséggel is kapcsolatot teremthettek az idegenek és azzal sem jártak sikerrel. Az is elképzelhető azonban, hogy meg sem kísérelték felvenni a kapcsolatot a szovjetekkel, mivel az ötvenes években Sztálin már súlyosan beteg volt, utána pedig egy tartós hatalmi vákuum keletkezett.
	
	Philip J. Corso szerint, 1954-ben találkozhatott Eisenhower a földönkívüliekkel, vagyis nemsoká Sztálin halála után. Mindenesetre, ha akkoriban a két nukleáris hatalom közül az egyik elfogadja a földönkívüli ajánlatot és leállítja a nukleáris fegyver fejlesztését, a másik hatalomnak nem lett volna érdekes tovább haladni azon az úton, hiszen a földönkívüliek védelme alá került volna az ellenfél. Elképzelhetően, egy gyors és békés technológiai fejlesztés következett volna, aminek eredményeként ma már egy emberközpontú és határok-nélküli társadalomban élnénk.
	
	Felmerül a kérdés, hogy miért nem próbálták felvenni velünk a kapcsolatot újra a földönkívüliek vagy, ha netán megtették, ismét vissza lettek utasítva? Véleményem szerint, feltéve hogy igaz a történet, a földönkívülieknek nincs okuk újra felvenni a kapcsolatot velünk, amennyiben az volt az eredeti szándékuk, hogy békés technológia cserében önkéntesen lemondjunk a tömegpusztító haditechnológia fejlesztéséről. Vagyis, ha a földönkívüliek az emberiség önpusztítását kívánják megakadályozni, most már felesleges velünk tárgyalni, hiszen rengeteg pénz és munka árán "sikerült" megszereznünk az önpusztítás tudását. Azt is el lehet képzelni, hogy az ajánlat afféle belépő vizsga volt, ami során az emberiség bebizonyította, hogy egyelőre nem alkalmas csatlakozni egy békés galaktikus társadalomhoz. Mondhatjuk persze, hogy az amerikai háttérhatalom vagy a szovjet vezetőség csupán néhány száz ember, ami nem az egész emberiség; azonban, minden emberi hatalmi elit emberekből áll és mivel ezek általában a tanultabb társadalmi rétegekből származnak, mégis csak az emberiség általános gondolkodásmódját tükrözik.
	
	&nbsp;Van azonban valami, amit talán tovább is megtehet értünk egy minket figyelő jó szándékú, technológiailag és szellemileg fejlettebb civilizáció. 2010, szeptember 27-e óta komolyan gondolhatjuk, hogy földönkívüli ellenőrzés alatt állnak a ballisztikus (interkontinentális) nukleáris rakéták. Az nap Washingtonban, hét amerikai tiszt tartott egy különleges sajtókonferenciát (IX): ezek a tisztek amerikai nukleáris kilövőbázisokon szolgáltak az elmúlt évtizedekben és elmondták a sajtókonferencián, hogy szemtanúi voltak olyan eseményeknek, amelyek során "csészealj"-szerű gépek jelentek meg rövid ideig a bázisok felett, miközben a rakéták indítórendszere lefagyott és csak a titokzatos látogatók távozása után működött újra. A sajtókonferencia rendezői szerint több, mint 120 más tisztek is tanúskodtak hasonló eseményekről, de nem akartak nyilvánosság elé kerülni. Ha ez valóban megtörtént amerikai bázisokon, akkor máshol is megtörténhetett és úgy tűnik, mintha "valakik" azt üzennék a földi nagyhatalmaknak, hogy ne fenyegessék egymást nukleáris rakétákkal, mert úgy sem lesz lehetőségük ezeket bevetni. Ha ez valóban így van és valamelyik nukleáris hatalom mégis megnyomja az indító gombot, akkor a rakéták feltehetően nem fognak felrobbanni vagy egyáltalán el sem hagyják a silókat.
	
	&nbsp;A nukleáris fegyverek fejlesztése jelenleg is folytatódik, de ez nem feltétlenül jelenti, hogy a ballisztikus rakéták ne lennének földönkívüli irányítás alatt. Ugyanis, a fegyverkezési verseny nagy bizniszt jelent az amerikai és általában nyugati katonaipari komplexum számára. Keleten pedig, ahol nincs szerepe a magántőkének a fegyverkezésben, azért muszáj lépést tartani, mert nem lenne túl racionális a földönkívüliekre számítani egy nyugati támadás esetén. Legfőképpen talán azért folytatja Amerika a fegyverkezési versenyt, mert az része a gazdasági háborújának Kína és Oroszország ellen. Az amerikai háttérhatalom jelentős része a mai napig kitartóan törekszik a világhatalomra. Amerika őrült fegyverkezése rengeteg erőforrást von el a gazdaságilag még fejlődő állapotban lévő Kína és Oroszországtól vagy akár Indiától, reményt adva ezzel a nyugati globalizációs erőknek, hogy megszerezzék a hatalma az egész emberiség felett. Amerika azonban, e világhatalmi törekvéssel immár önmagát sodorta az összeomlás szélére, ami bizonyára meg fogja határozni az emberiség jövőjét. Átmeneti időket élünk tehát és nem tudjuk mi vár ránk a híd másik oldalán, de talán nem vagyunk annyira egyedül, mint gondolnánk.
	
	Szélvéső
	
	(I) http://www.youtube.com/watch?v=xuEUmnEVJQk&amp;feature=player_embedded#!&nbsp;
	(II) http://vilagtudomany.hu/index.php?data[mid]=7&amp;data[id]=814&amp;368rfegyverkezes-2
	(III) http://www.bibliotecapleyades.net/exopolitica/esp_exopolitics_ZCb.htm
	(IV) http://www.timesonline.co.uk/tol/news/science/space/article7107207.ece és&nbsp;
	http://www.telegraph.co.uk/science/science-news/7066554/Aliens-might-not-be-friendly-warns-astronomer.html
	(V) http://reinep.wordpress.com/2010/05/13/former-state-legislator-henry-w-mcelroy-testify-that-president-eisenhower-was-briefed-on-et-presence/
	(VI) http://en.wikipedia.org/wiki/Philip_J._Corso
	(VII) http://www.subversiveelement.com/Roswell_CNI_Interview_Philips.html
	(VIII) http://www.usatoday.com/news/nation/2010-12-10-eisenhower-address_N.htm
	(IX) http://www.sott.net/articles/show/215727-UFOs-Manipulated-Nuclear-Missiles-say-Former-Military-Officers-at-Press-Conference
	Kiegészítő olvasmány: http://www.bibliotecapleyades.net/exopolitica/esp_exopolitics_Q_0.htm

	http://szelveso.blogspot.hu/2012/09/jelenet-galaxisunk-tortenelmebol.html
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[1942. évi XV. törvénycikk]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719049&amp;nid=6269770</link><pubDate>2012-09-26 13:44:02</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	
		
			
				
					a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól
				
					I. Általános rendelkezések
				
				
					1. §&nbsp;(1) A jelen törvény alkalmazása szempontjából annak megállapításában, hogy ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1941:XV. törvénycikk 9. és 16. §-ának a rendelkezései az irányadók.
				
					(2) A jelen törvénynek a zsidókra vonatkozó rendelkezéseit kereskedelmi társaságra, egyesületre és egyéb jogi személyre is alkalmazni kell, ha a vezetők, az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjainak többsége, a társaság tagjainak vagy a társasági tőke tulajdonosainak többsége zsidó, vagy a társasági tőkének (törzstőkének) több mint a fele zsidók tulajdonában van, vagy ha a kereskedelmi társaság, egyesület és egyéb jogi személy vagyonából (jövedelméből) az alapszabályok vagy szervezeti szabályok értelmében nagyobb részben zsidók vagy izraelita jellegű intézmények részesülnek; az olyan részvénytársaságra, amelynek alapszabályszerű főhivatása mező- vagy erdőgazdálkodás, a jelen törvénynek a zsidókra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell abban az esetben is, ha a földmívelésügyi miniszter az esetleg érdekelt miniszterrel egyetértve - a részvények tulajdonosaira is tekintettel - megállapítja, hogy a részvénytársaság zsidók irányítása alatt áll.
				
					II. Ingatlanszerzési tilalom
				
					2. §&nbsp;Zsidó nem szerezhet jogügylettel vagy árverés útján mező- vagy erdőgazdasági ingatlant (ingatlan használati illetőséget), kis- és nagy- községben pedig egyéb ingatlant sem.
				
				
					III. Átengedésre kötelezés
				
					3. §&nbsp;(1) Zsidót összes mező- vagy erdőgazdasági ingatlanának (használati illetőségének), ezek alkotórészeinek és tartozékainak, továbbá mező- vagy erdőgazdasági ingatlanain lévő vagy ezekkel kapcsolatos mező- vagy erdőgazdasági ipari üzemének és üzemi berendezésének tulajdonul átengedésére kell kötelezni. Az átengedésre kötelezésnek egyébként fennálló korlátozásai a jelen törvényen alapuló átengedésre kötelezést nem gátolják. Ha az átengedésre kötelezés tárgya tíz kataszteri holdnál nagyobb szőlő, gyümölcsös vagy ötszáz kataszteri holdat meghaladó, akár egy, akár több személy tulajdonában és egységes kezelésben álló egyéb mezőgazdasági birtok, az átengedésre kötelezés kiterjeszthető az átengedésre kötelezett ingatlantulajdonosnak, úgyszintén a birtok zsidó haszonélvezőjének és zsidó haszonbérlőjének a gazdasághoz tartozó állatállományára és holt felszerelésére is.
				
				
					(2) Zsidót kis-vagy nagyközség területén fekvő és az (1) bekezdés alá nem eső ingatlanainak átengedésére is kötelezni kell, kivéve lakóházat, a hozzátartozó és szükséges vagy szokásos mértéket meg nem haladó udvart és kertet.
				
				
					(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján nincs helye átengedésre kötelezésnek mező- vagy erdőgazdasághoz nem tartozó ipari üzemi épületek és az üzem folytatásához szükséges udvar, rakodó és egyéb üzemi területek tekintetében, ideértve azokat a területeket is, amelyek az üzem folytatásához szükséges bányatermékeket szolgáltatják. Abban a kérdésben, hogy ezen a címen mely területeket kell az átengedési kötelezés alól kivenni, az iparügyi miniszterrel egyetértve a földmívelésügyi miniszter határoz.
				
				
					(4) Az átengedésre kötelezett kijelölése szerint az (1) bekezdés értelmében átengedés alá eső ingatlanokból legfeljebb száz kataszteri hold mező- vagy erdőgazdasági ingatlant a szükséges lakóházzal, gazdasági épületekkel, állatállománnyal és holt felszereléssel együtt, a (2) bekezdés értelmében átengedés alá eső ingatlanokból pedig egy, legfeljebb hatszáz négyzetöles házhelynek alkalmas telket meg kell hagyni az olyan zsidónak a tulajdonában, akit az 1914-1918. évi háborúban az ellenség előtt tanusított vitéz magatartásáért arany, vagy legalább két ízben I. osztályú ezüst vitézségi éremmel vagy mint főtisztet a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarenddel - vagy annál magasabb, de ugyancsak kardokkal ékesített kitüntetéssel, vagy mint törzstisztet a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarendnél magasabb, de ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetéssel tüntettek ki, úgyszintén annak a részére, aki legalább 75%-os hadirokkant, végül annak a részére, aki az 1918. és az 1919. évi forradalmak idején az ezek ellen irányuló vagy az országhoz visszacsatolt területeken az elszakítás ideje alatt szervezett nemzeti mozgalmakban résztvett, ha ezzel életét kockáztatta vagy emiatt szabadságvesztést szenvedett. Ha a jelen bekezdésben meghatározott zsidó az átengedésre kötelező határozat kézbesítésétől számított hatvan nap alatt a földmívelésügyi miniszterhez intézett nyilatkozatában eziránt kérelmet terjeszt elő, a tulajdonában meghagyott ingatlanokon felül további négyszáz kataszteri holdat élethossziglani haszonbérletként kell birtokában meghagyni. A haszonbérlet feltételeit a földmívelésügyi miniszter állapítja meg. A jelen bekezdésben meghatározott kedvezmény nem illeti meg azt, akivel szemben az 1936:XXVII. törvénycikk 48. §-a (1) bekezdésének 1., 6., 8. és 9. pontjában foglalt valamelyik tényállás áll fenn, nem illeti meg továbbá a kedvezményezett házastársát és ivadékait sem.
				
				
					(5) A jelen § rendelkezéseinek megfelelően és a (4) bekezdésben foglalt korlátozásra tekintet nélkül el lehet rendelni az átengedésre kötelezést arra az ingatlanra vagy egyéb vagyontárgyra vonatkozóan, amelyet olyan személy, aki az 1939:IV. törvénycikknek a zsidókra vonatkozó földbirtokpolitikai rendelkezései alá esett, az 1937. évi december hó 31. napja után és az 1939. évi május hó 5. napja előtt átruházott, feltéve, hogy a tulajdonos a jelen törvény hatálybalépéséig ingatlanának átengedésére - bár még nem jogerős határozattal - köteleztetett, vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt ingatlanának bejelentésére fennállott kötelezettségének nem tett eleget. Ha azonban a szerzőfél olyan nemzsidó földmíves, akinek mezőgazdasági ingatlanai a megszerzett ingatlannal együtt az ötven kataszteri holdat nem haladják meg, vagy elismert vállalati nyugdíjpénztár vagy olyan alapítvány, amelynek jövedelméből az alapítólevél vagy a szervezeti szabályok értelmében nagyobb részben nemzsidók vagy nem izraelita jellegű intézmények részesülnek, nem lehet átengedésre kötelezést elrendelni azon az alapon, hogy a jelen törvény hatálybalépése előtt az ingatlan bejelentésére fennállott kötelezettségnek eleget nem tettek. Az átruházás idejének azt a napot kell tekinteni, amelyen a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó kérelmet a telekkönyvi hatóságnál iktatták, ha pedig az okiratot illetékkiszabás vagy hatósági hozzájárulás végett az erre megállapított idő alatt bemutatták és a szerzőfél megfelelő bemutatási záradékkal ellátott eredeti okirattal igazolja, hogy az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi szolgáltatására a követelést előbb megszerezte, az ügyletkötés napját. Ugyancsak az ügyletkötés napját kell az átruházás idejének tekinteni akkor is, ha az ügyletkötés napját az 1942. évi május hó 22. napjáig bírói határozat jogerősen megállapította. Ennek a bekezdésnek alapján átengedésre kötelezésnek csak a jelen törvény végrehajtása során tett bejelentéstől (14. §) számított két év alatt van helye.
				
				
					(6) Arra az ingatlanra vagy egyéb vagyontárgyra vonatkozóan, amely az 1939. évi május hó 5. (a visszacsatolt keleti és erdélyi területeken az 1940. évi augusztus hó 30., a visszacsatolt délvidéki területeken az 1941. évi április hó 11.) napján olyan személy tulajdonában volt, aki az 1939:IV. törvénycikknek a zsidókra vonatkozó földbirtokpolitikai rendelkezései alá esett, a jelen § rendelkezéseinek megfelelően és a (4) bekezdésben foglalt korlátozásokra tekintet nélkül el lehet rendelni az átengedésre kötelezést abban az esetben, ha a tulajdonjog időközben jogügylet, öröklés vagy bármely más jogcímen nemzsidóra szállott át. Ennek a rendelkezésnek alapján nincs helye átengedésre kötelezésnek, ha a tulajdonjog árverés útján szállott át, vagy ha a tulajdonjog átruházásához a hatóság földbirtokpolitikai szempontból hozzájárult.
				
				
					(7) Ha az ingatlan tekintetében az átengedésre kötelezés előfeltételei a jelen törvény hatálybalépésekor fennállanak, vagy utóbb beállanak, a későbbi tulajdonosváltozás az átengedésre kötelezést nem gátolja, kivéve, ha a tulajdonosváltozás olyan jogügylet alapján áll be, amelyhez a hatóság földbirtokpolitikai szempontból hozzájárul, vagy ha olyan zsidó, aki az 1939:IV. törvénycikk alapján átengedésre még nem köteleztetett, ingatlanát a törvény hatálybalépésétől számított hatvan nap alatt nemzsidó törvényes gyermekére vagy ilyen unokájára vagy olyan nemzsidóra ruházza át, akit a jelen törvény hatálybalépése előtt legalább öt évvel örökbefogadott, feltéve, hogy az örökbefogadottnak egy nagyszülője sem született az izraelita hitfelekezet tagjaként. Az utóbb említett kivétel azonban az olyan unokákra átruházott ingatlan tekintetében, akiknek szüleire az előbbi rendelkezés szerint az ingatlant átruházni nem lehet, csak annyiban áll fenn, amennyiben a reájuk átruházott ingatlanok együttes értéke nem haladja meg az átruházó tulajdonában a törvény hatálybalépésekor lévő ingatlanok értékének felét, az ingatlanok értékét ebből a szempontból a jelen törvénynek a térítés megállapítására vonatkozó szabályai (5. §) szerint kell meghatározni; az átruházás nem érinti a földmívelésügyi miniszternek azt a jogát, hogy az átveendő ingatlanokat az átengedésre kötelezés során az átruházásra tekintet nélkül kijelölje. Nem illeti meg a kedvezmény azt a gyermeket vagy unokát, akivel szemben az 1936:XXVII. törvénycikk 48. §-a (1) bekezdésének 1., 6., 8. és 9. pontjában meghatározott tényállás áll fenn.
				
				
					(8) Ha az ingatlan tulajdonosa kereskedelmi társaság, egyesület vagy egyéb jogi személy, a jelen § alapján átengedésre kötelezésnek akkor van helye, ha a jelen törvény hatálybalépésének napján állott fenn, vagy később állott elő az a helyzet, amelynél fogva a kereskedelmi társaság, egyesület vagy egyéb jogi személy az 1. § (1) bekezdése értelmében a zsidókra vonatkozó rendelkezések alá esik. Az olyan kereskedelmi társaság, egyesület vagy egyéb jogi személy ingatlana tekintetében, amely az 1939. évi május hó 5. napján vagy az említett nap és a jelen törvény hatálybalépésének napja közötti időben bármikor az 1939:IV. törvénycikknek a zsidókra vonatkozó földbirtokpolitikai rendelkezései alá esett és a jelen törvény hatálybalépéséig ingatlanának átengedésére - bár még nem jogerős határozattal - köteleztetett, vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt ingatlanának bejelentésére fennállott kötelezettségének nem tett eleget, a jelen § alapján átengedésre kötelezésnek van helye, tekintet nélkül arra, hogy a társaság, az egyesület vagy az egyéb jogi személy a jelen törvény hatálybalépésekor a jelen törvény 1. §-ának (2) bekezdése alá esik-e; elismert vállalati nyugdíjpénztár ingatlanára, továbbá az olyan alapítvány ingatlanára, amelynek jövedelméből az alapítólevél vagy a szervezeti szabályok értelmében nagyobb részben nemzsidók vagy nem izraelita jellegű intézmények részesülnek, nem lehet átengedésre kötelezést elrendelni azon az alapon, hogy a jelen törvény hatálybalépése előtt az ingatlan bejelentésére fennállott kötelezettségnek eleget nem tettek.
				
				
					(9) Ha az átengedésre kötelezés alá eső személy külföldi állampolgár vagy külföldön székhellyel bíró jogi személy, a földmívelésügyi miniszter a jelen törvényen alapuló átengedésre kötelezés tárgyában a külügyminiszterrel egyetértve határoz.
				
				
					4. §&nbsp;(1) A 3. § (1) és (2) bekezdése alapján nincs helye átengedésre kötelezésnek olyan zsidó ingatlana tekintetében, aki az 1942. évi május hó 22. napjáig előterjesztett kérelmére az 1941:XV. törvénycikk 9. §-ának utolsó bekezdése értelmében kapott felmentés alapján nemzsidóval házasságot kötött; nincs helye továbbá átengedésre kötelezésnek olyan ingatlan tekintetében sem, amelyet nemzsidó nagyatyától vagy nemzsidó atyától öröklés útján olyan unoka, illetőleg gyermek szerzett, aki származására és vallására nézve az 1941:XV. törvénycikk 9. §-ának utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel és nem kötött házasságot zsidóval vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.
				
				
					(2) Utóörökléssel terhelt ingatlan tekintetében a 3. § alapján nincs helye átengedésre kötelezésnek abban az esetben, ha a zsidó előörökös a jelen törvény hatálybalépéstől számított hatvan nap alatt a haszonélvezeti jog fenntartásával vagy enélkül előörökösi jogáról lemond olyan nemzsidó utóörökös javára, akinek utóöröklési joga az 1942. évi május hó 22. napjáig hagyatékátadó végzéssel, örökösödési bizonyítvánnyal vagy más bírói határozattal megállapíttatott; az előörökös lemondása hiányában pedig abban az esetben, ha az említett utóöröklésre jogosult az előörökös ellen további hatvan nap alatt az előöröklési jog megszüntetése iránt pert indít. Az utóbb említett perben a bíróság a zsidó előörökös tulajdonjogát haszonélvezeti jogának biztosítása mellett megszünteti és az utóöröklés beállását mondja ki. A jelen bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha az előörököst a jelen törvény hatálybalépése előtt - habár nem jogerősen - az ingatlan átengedésére kötelezték, valamint abban az esetben, ha az utóörökössel szemben az 1936:XXVII. törvénycikk 48. §-a (1) bekezdésének 1., 6., 8. és 9. pontjában meghatározott tényállás áll fenn. Ezeket a rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni utóhagyomány esetében is.
				
				
					(3) A földmívelésügyi miniszter különös méltánylást érdemlő okokból kivételesen mentesítheti az átengedésre kötelezés alól azt, aki származására és vallására nézve az 1941:XV. törvénycikk 9. §-a utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel és az 1941. évi november hó 1. napja előtt olyan nemzsidóval kötött házasságot, akinek egy nagyszülője sem született az izraelita hitfelekezet tagjaként.
				
				
					IV. Az átengedésre kötelezés esetében járó térítés
				
				
					5. §&nbsp;(1) A mezőgazdasági ingatlanokért az átengedésre kötelezett részére a földadókataszteri munkálatokban az 1939. évi május hó 5. (a visszacsatolt keleti és erdélyi területeken az 1940. évi augusztus hó 30., a visszacsatolt délvidéki területeken az 1941. évi április hó 11.) napján fennállott állapotnak megfelelően, mégpedig tíz korona kataszteri tiszta jövedelemig a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után hatvan pengő, a kataszteri tiszta jövedelemnek tíz és tizenöt korona közé eső minden koronája után ötven pengő, a tizenöt koronán felül eső minden korona után pedig negyven pengő térítést kell megállapítani. A térítés megállapításának alapjául az ingatlanok átlagos kataszteri tiszta jövedelmét kell venni, amelyet akként kell kiszámítani, hogy az azonos művelési ághoz tartozó ingatlanok kataszteri tiszta jövedelmének együttes összegét el kell osztani az illető művelési ághoz tartozó ingatlanok hold számával. A házadó alá eső ingatlanért az említett időpontban fennállott állapot szerint kimutatott házadóalap összegének minden pengője után tíz pengő térítést kell megállapítani. A jelen bekezdés rendelkezése szerint megállapított összegben a földadó alá nem eső ingatlanokért s - a mezőgazdasági épületek és a mezőgazdasági ipari üzemi berendezések kivételével - az alkotórészekért és azokért a tartozékokért járó térítés is bennfoglaltatik, amelyekre a végrehajtási árverés hatálya kiterjed.
				
				
					(2) Az átengedésre kijelölt és házadó alá nem eső mezőgazdasági ingatlanokért az előbbi bekezdés szerint megállapított térítés összegét a rajtuk lévő mezőgazdasági épületekre tekintettel, az épületek hasznavehetőségének és állapotának figyelembevételével, ha az ingatlan kiterjedése a száz kataszteri holdat nem haladja meg, legfeljebb 20%-kal, ha száz kataszteri holdnál nagyobb, de az ezer kataszteri holdat nem haladja meg, legfeljebb 15%-kal, ha pedig az ezer kataszteri holdat meghaladja, legfeljebb 10%-kal lehet emelni.
				
				
					(3) Erdőgazdasági ingatlanért a hozzátartozó alkotórészekért, tartozékokért, erdőgazdasági ipari üzemekért és üzemi berendezésekért térítés fejében az okszerü gazdálkodás mellett tartósan várható és állandó, becslés útján megállapított évi átlagos tiszta jövedelemnek húszszoros összege jár. A tőkeérték megállapításában az erdőhöz tartozó mezőgazdasági ingatlanokat figyelmen kívül kell hagyni s az ilyen mezőgazdasági ingatlanokért a térítést az (1) bekezdés rendelkezései szerint kell megállapítani. Az 1923:XIX. törvénycikk alapján telepített erdőért a telepítés megkezdésének időpontjában a földadókataszteri munkálatokban az egyes birtokrészletekre kimutatott kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után negyven pengő térítés jár s ezenfelül az erdőtelepítéssel kapcsolatosan az átengedésre kötelezett által viselt költségeket kell megtéríteni.
				
				
					(4) Az (1)-(3) bekezdés alá nem eső ingatlanokért, alkotórészekért, tartozékokért, ingóságokért, továbbá a mezőgazdasági ipari üzemekért és üzemi berendezésekért térítésül az okszerű gazdálkodás mellett tartósan várható és állandó átlagos hozamuknak (használhatóságuknak) figyelembevételével becslés útján megállapított érték jár.
				
				
					(5) A pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg, hogy a jelen § rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából miként kell figyelembevenni azokat a föld- vagy házadó alá eső ingatlanokat, amelyeknek földadókataszteri tiszta jövedelme vagy házadóalapja az irányadó időpontra nézve kimutatva vagy megállapítva nincs, vagy ezek az adatok rendelkezésre nem állnak, vagy a művelési ágnak alacsonyabb művelési ágra megváltoztatása a földadókataszteri munkálatokban keresztülvezetve nincsen. Ha a szőlőnek vagy kertnek (gyümölcsösnek) állapotát (minőségét) tekintve az 1939. évi május hó 5. napján fennállott kataszteri osztályozás túlmagas, a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminisztertől az ingatlan új kataszteri osztályba sorozását kívánhatja. Ily esetben a térítés megállapításának alapjául az új osztályozásnak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell venni.
				
				
					(6) Az 1940:IV. törvénycikk 36. §-ának (8) bekezdését erdőgazdasági ingatlanokért járó térítés megállapítása során is megfelelően alkalmazni kell. A rendes gazdálkodás mértékét meghaladó rendkívüli fahasználat útján szerzett nyereséget a térítésből le kell vonni.
				
				
					6. §&nbsp;(1) Ha a térítést az 5. § (2)-(4) bekezdései esetében becslés útján kell megállapítani, a földmívelésügyi miniszter, illetőleg az általa kijelölt hatóság (hivatal, intézet) az általa megállapított becslési összeget az érdekelttel közli. Ha az érdekelt a megállapítást nem találja kielégítőnek, a közléstől számított tizenöt nap alatt kérheti, hogy a becslési összeg tekintetében szakértő bizottság adjon véleményt. A bizottság véleménye a földmívelésügyi minisztert nem köti.
				
				
					(2) Az előbbi bekezdésben megjelölt bizottságot erdőgazdasági ingatlanok és ipari üzemek, alkotórészek, tartozékok, ingóságok és üzemi berendezések tekintetében a Budapesti Mérnöki Kamara állami szolgálatban nem álló erdőmérnök tagjai sorából a kamara választmánya által kinevezett szakértők közül - egyéb ingatlanok, valamint mezőgazdasági ipari üzemek, alkotórészek, tartozékok, ingóságok és üzemi berendezések tekintetében pedig az ingatlan fekvése szerint illetékes mezőgazdasági kamara választmánya által kinevezett szakértők közül kell kiválasztani. A bizottság egy tagját a szakértők közül a földmívelésügyi miniszter, egy tagját az átengedésre kötelezett, elnökét pedig a szakértők kinevezésére illetékes kamara elnöke jelöli ki.
				
				
					(3) A becslőbizottság eljárásának költségeit az átengedésre kötelezett előlegezi és viseli; ha azonban az ellenérték megállapítása tárgyában az érdekelt fél panaszára bírói eljárás indul meg, a becslőbizottság eljárási költségének viselése felől a kir. ítélőtábla az 1896:XXVI. törvénycikk 145. §-ában foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával határoz. A becslőbizottság megalakításának, eljárásának és a szakértők díjazásának szabályait egyébként a minisztérium rendelettel állapítja meg.
				
				
					7. §&nbsp;(1) Az ingatlanokért, valamint a jelen § (2) bekezdésében nem említett ingóságokért az átengedésre kötelezett részére járó térítést teljes egészében pengőre szóló, utólagosan járó évi 3.5%-ot kamatozó harminc év alatt törlesztendő kötvényekkel kell kiegyenlíteni. A kötvényeket a jogosultak javára zároltan kell kezelni; a kötvényeket vagy az azokon alapuló követeléseket átruházni vagy azokra - öröklés esetét kivéve - bármely jogot szerezni csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet. A térítésnek a birtokbavételtől a kötvény kamatozásának kezdőpontjáig járó évi 3.5%-os kamatát készpénzzel kell kiegyenlíteni. A kötvényekre vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve, rendelettel állapítja meg.
				
				
					(2) Mezőgazdasági ingatlannal együtt átvett állatállományért és holt felszerelésért járó térítést készpénzben a pénzügyminiszter által kijelölt hitelintézetnél zárolt számlára való befizetéssel kell kiegyenlíteni. A zárolt számlán elhelyezett összegek kezelésének, feloldásának és kifizetésének szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg.
				
				
					(3) Az 1939:IV. törvénycikk 2. § a első bekezdésének 1-6. pontjai, valamint harmadik bekezdése alá eső személyeknek járó térítést, amennyiben annak összege erdőgazdasági ingatlanok esetében a húszezer pengőt, egyéb ingatlanok esetében az ötvenezer pengőt nem haladja meg, készpénzzel lehet kiegyenlíteni.
				
				
					(4) Ha az 1939:IV. törvénycikk 16. §-a alapján átengedésre már kijelölt ingatlanok ellenértékét a jelen törvény hatálybalépése előtt a jelen törvény értelmében járó térítést meghaladó összegben állapították meg, de teljesen még nem fizették ki, az átengedésre kijelölt ingatlanokért a jelen törvény értelmében megállapítandó térítés jár. Ha azonban a megállapított ellenérték a térítés összegénél kisebb, ez az összeg irányadó. A már kifizetett összeg visszakövetelésének nincs helye. A jelen törvény hatálybalépéséig még ki nem fizetett ellenérték (térítés) kifizetésének módozataira minden esetben a jelen § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
				
				
					8. §&nbsp;A jelen törvény 3. §-ának (5) és (6) bekezdése értelmében átengedésre kijelölt ingatlanokért nemzsidó részére az ingatlanoknak az 1936:XXVII., illetve az 1940:IV. törvénycikk szerint megállapítandó valóságos és teljes becsérték jár; az ellenértéket az ingatlanok átvételekor teljes egészében készpénzben kell kifizetni. Az ellenérték összege az átengedésre kötelezett által kifizetett vételár összegét nem haladhatja meg. Nem a jelen §, hanem az 5-7. § rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben, ha az átengedésre kötelezett szerzése ingyenes.
				
				
					V. Birtokbavétel és tulajdonjog bejegyzése
				
				
					9. §&nbsp;Az átengedésre kötelező határozat a térítés megállapítása és kifizetése előtt is nyomban végrehajtható és a tulajdonjognak az állam, illetőleg a kijelölt intézet javára tehermentesen való bejegyzését a térítés kifizetése előtt is el lehet rendelni. A térítés - figyelemmel a telekkönyvi állapotra - a hitelezők és más érdekeltek jogainak biztosítására és kielégítésére szolgál.
				
				
					VI. Jogorvoslat
				
				
					10. §&nbsp;(1) A földmívelésügyi miniszter határozata ellen az átengedésre kötelezés tekintetében a kir. ítélőtáblához panasznak csak azon az alapon van helye, hogy az átengedésre kötelezett nem esik a jelen törvény hatálya alá, vagy hogy az ingatlant a jelen törvény értelmében átengedésre nem lehet kijelölni. Panasznak helye van a térítés (ellenérték, 8. §) megállapítása tárgyában is azon az alapon, hogy a térítés és kiegyenlítésének mondja nem a törvény rendelkezéseinek megfelelően állapíttatott meg. Amennyiben a térítést összegét becslés útján kell megállapítani (5. § (2), (3) és (4) bekezdése), panasznak csak akkor van helye, ha a földmívelésügyi miniszter a térítést a becslőbizottság (6. §) által megállapított becsértéknél alacsonyabban határozta meg; ilyen esetben a panaszos a térítésnek legfeljebb a becslőbizottság által megállapított összegre való felemelését kérheti.
				
				
					(2) Az alaptalan panasz elutasítása esetében az 1911:I. törvénycikk 544. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
				
				
					(3) A panasznak az átengedésre kötelező határozat végrehajtására és az állam, illetőleg a kijelölt intézet tulajdonjogának bejegyzésére (9. §) halasztó hatálya nincsen. Amennyiben a kir. ítélőtábla határozata értelmében átengedésre kötelezésnek nincs helye és az ingatlan vagy az ingóságok időközben már felhasználtattak, az ingatlan, illetőleg ingóságok visszaadása helyett azok valóságos és teljes értékének megfizetésére irányuló követelését az átengedésre kötelezett megegyezés hiányában keresettel érvényesítheti.
				
				
					11. §&nbsp;(1) A jelen törvény hatálybalépése előtt előterjesztett és a kir. ítélőtáblához még át nem tett panasz tekintetében a földmívelésügyi miniszter a panaszost felhívja annak bejelentésére, hogy kívánja-e a panasznak a kir. ítélőtáblához áttételét. A kir. ítélőtábla a jelen törvény hatálybalépése előtt hozzá áttett panasz tekintetében felhívja a panaszost annak bejelentésére, hogy kívánja-e az eljárás megindítását, illetőleg az eljárás folytatását.
				
				
					(2) Ha a panaszos a földmívelésügyi miniszter, illetőleg a kir. ítélőtábla felhívásának átvételétől számított tizenöt nap alatt nem jelenti be, hogy a panasz tárgyalását kívánja, úgy kell tekinteni, hogy a panaszt visszavonta.
				
				
					(3) Amennyiben a panasz tárgya a haszonbér megállapítása, az eljárás folytatásának csak akkor van helye, ha az ingatlant az állam, illetőleg a kijelölt hitelintézet átvette. Egyéb esetben a kir. ítélőtábla a földmívelésügyi miniszter haszonbér megállapító határozatának hatályon kívül helyezésével és a költségek kölcsönös megszüntetése mellett az eljárást megszünteti.
				
				
					VII. A termelés folytonosságának biztosítása az átengedésre kijelölhető ingatlanokon
				
				
					12. §&nbsp;(1) A jelen törvény alapján átengedésre kötelezhető személy, illetőleg az ingatlan haszonélvezője vagy - ha az ingatlan haszonbérbe van adva - haszonbérlője (használója) köteles az ingatlan alkotórészeit, tartozékait, az átengedésre kijelölhető állatállományt és egyéb ingóságokat (3. § (1) bekezdése) a rendes gazda gondosságával legalább a jelen törvény hatálybalépésének napján meglévő állapotban fenntartani, továbbá a szokásos mező- és erdőgazdasági munkálatokat (talajelőkészítést, vetést, ültetést, állat- növénygondozást stb.) a rendes gazda gondosságával és a gazdálkodás eddigi rendje szerint elvégezni mindaddig, amíg az ingatlant az állam, illetőleg a földmívelésügyi miniszter által kijelölt hitelintézet vagy birtokszerző birtokba nem veszi. Az utóbb említett munkálatokért, ha a munka gyümölcseit nem a munkáltató szedte be, a jelen törvény értelmében az ingatlanokért megállapítandó térítésen (ellenértéken) felül a szükséghez képest végzett munka, vetőmag és költségek értékének megfelelő megtérítés jár. A megtérítés összegét és azt, hogy a megtérítést ki és milyen módozatok mellett köteles megfizetni, a földmívelésügyi miniszter állapítja meg.
				
				
					(2) Ha az arra kötelezett az előbbi bekezdésben megjelölt kötelezettségének nem tesz eleget vagy az ingatlant (alkotórészt, tartozékot, élő és holt felszerelést stb.) szándékosan megrongálja, elidegeníti, vagy megsemmisíti, a földmívelésügyi miniszter az átengedésre kötelezettnek járó térítést (ellenértéket) a kár mértékéhez képest csökkenti.
				
				
					VIII. Korlátozó rendelkezések haszonbérlet és fahasználat tekintetében
				
					13. §&nbsp;(1) Mező- vagy erdőgazdasági ingatlant zsidó csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével vehet haszonbérletbe.
				
				
					(2) Fának és egyéb erdei terméknek kitermelési jogát zsidóra átruházni csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével lehet.
				
				
					(3) Ha az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője) a haszonbérletbe adott ingatlant házi kezelésbe kívánja venni, vagy kishaszonbérletek alakítására kívánja felhasználni, a zsidó haszonbérlővel kötött haszonbérleti szerződést a jelen törvény hatálybalépésétől számított hatvan nap alatt a folyó vagy a legközelebbi gazdasági év végére még akkor is felmondhatja, ha a haszonbérleti szerződést meghatározott időre kötötték és a haszonbérleti jogot a telekkönyvbe bejegyezték. Ilyen esetben a haszonbérlő valóságos kárának s amennyiben a szerződés a beruházások megtérítését nem zárja ki, a beruházások időközben még meg nem térült s meglévő értékének megtérítését követelheti; egyéb kártérítést a jogviszony időelőtti megszűnése miatt nem követelhet. A haszonbérletnek a jelen bekezdés alapján való megszűnése esetében a kishaszonbérlő javára az 1940:IV. törvénycikk 21. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
				
				
					(4) Ha a haszonbérleti jogviszony az előbbi bekezdés alapján vagy más okból megszűnik, a haszonbérbeadónak a felmondással egyidejűleg vagy a haszonbérleti jogviszony megszűnését legalább hatvan nappal megelőzően közölt kívánságára a haszonbérlő köteles a tulajdonában lévő és a haszonbérelt ingatlanokon használt élő és holt gazdasági felszerelést a haszonbérbeadónak felajánlani s amennyiben a haszonbérbeadó a felajánlástól számított tizenöt nap alatt vételi készségét kijelenti és az átadás ideje tekintetében máskép nem állapodnak meg, a haszonbérlet megszűnésekor átadni. A haszonbérbeadónak az ingóságokra visszatartási joga van. A haszonbérbeadó az ingóságokat részben is megvásárolhatja. Az átvételi ár, fizetésének módozata és biztosítása tekintetében a felek megegyezése irányadó. Megegyezés hiányában a haszonbérbeadó az ingóságok tulajdonul átadására, a haszonbérlő pedig az ellenérték kifizetésére irányuló követelését rendes bírói úton érvényesítheti. Ellenérték fejében megegyezés hiányában az ingóságok teljes és valóságos értéke jár. Az ingóságok ellenértékét, ha máskép meg nem egyeztek, készpénzben hat év alatt egyenlő évi részletekben kell kifizetni. Az első részlet legkésőbb az átvételkor, a következő részletek minden évben legkésőbb október hó 31. napján esedékesek. Az ellenérték mindenkori hátraléka után annak a kamatlábnak megfelelő kamatot kell fizetni, amelyet az Országos Hitelügyi Tanács a Pénzintézeti Központ első kúriájába tartozó pénzintézet kölcsönkövetelései után bírói úton érvényesíthető legmagasabb kamat mértékéül megállapít. A bíróság a hátralék iránt fennálló követelésnek a kötelezett viszonyaihoz mért biztosítását (jelzálogjog bejegyzését, biztosítási zárlatot, óvadék letétbehelyezését stb.) rendelheti el.
				
				
					IX. Vegyes és átmeneti rendelkezések
				
				
					14. §&nbsp;(1) A jelen törvény végrehajtása érdekében a földmívelésügyi miniszter rendelettel adatbejelentési kötelezettséget állapíthat meg; ennek során, ha az ingatlan tulajdonosa részvénytársaság, a részvények letétbehelyezését is elrendelheti. A földmívelésügyi miniszter az esetleg érdekelt miniszterrel egyetértve elrendelheti az olyan részvénytársaság feloszlatását, amelynek alapszabályszerű főhivatása mező- vagy erdőgazdálkodás. A felszámolás során a feloszlott társaság vagyonához tartozó mező- és erdőgazdasági ingatlanokra és ilyen természetű egyéb vagyontárgyakra a földmívelésügyi miniszter nemzsidó magyar állampolgár részvényeseknek - amennyiben többen jelentkeznek, részvényeiknek egymásközti aránya szerint - elővásárlási jogot engedélyezhet. A felszámolás és az elővásárlási jog gyakorlásának részletes szabályait a minisztérium rendelettel állapítja meg.
				
				
					(1) Ha a jelen törvény máskép nem rendelkezik, végrehajtásában az 1936:XXVII. törvénycikk és az 1940:IV. törvénycikk rendelkezéseit - az 1936:XXVII. törvénycikk 35. §-ának rendelkezéseit fakitermelési szerződésekre is - megfelelően kell alkalmazni. Amennyiben azonban szükséges, a hitelezők és más érdekeltek biztosításának és kielégítésének, valamint az átengedésre kijelölt ingatlanok felhasználásának módját, a juttatott ingatlanokért fizetendő ellenértéket (haszonbért), ezek fizetésének módozatait, továbbá azt, hogy a jelen törvény alkalmazásában az ingatlanra vonatkozó tulajdonközösséget miként kell figyelembevenni és megszüntetni, a földmívelésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve rendelettel az említett törvényektől eltérően is megállapíthatja és a jelen törvény alapján átengedésre kijelölhető ingatlanok és ingóságok forgalmát rendelettel szabályozza és korlátozhatja is.
				
				
					(3) Ha az átengedésre kijelölt ingatlanra az 1942. évi március hó 1. napját megelőző hatállyal jelzálogjog vagy más olyan jog van bejegyezve, amelynek alapján a jogosult az ingatlanból kielégítést kereshet, a tulajdonos vagy az olyan hitelező kérelmére, aki a fedezeti elv figyelembevételével kielégítést nyerhet, az átengedésre kötelezést a földmívelésügyi miniszter egyelőre mellőzheti és a pénzügyminiszterrel egyetértve megengedheti, hogy az általa meghatározott határidőben és feltételek mellett a tulajdonos az ingatlant vagy megfelelő részét a hitelezők kielégítése végett elidegenítse. Az elidegenítő szerződés érvényességéhez a földmívelésügyi miniszter hozzájárulása szükséges. A jelen törvény értelmében átengedés alá eső kisebb területű ingatlanokat a földmívelésügyi miniszter által rendelettel meghatározott határidőben és feltételek mellett jogügylet útján a jelen bekezdés esetén kívül is el lehet idegeníteni. A jelen bekezdés alapján való elidegenítés esetében az elidegenítő a telepítési alap javára külön járulékot köteles fizetni; a járulék mértékét, fizetésének és beszedésének módozatait ugyancsak a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
				
				
					(4) A rendelkezésre álló erdőgazdasági ingatlanokat a kincstári erdők határainak kikerekítésére, közérdekű erdőgazdasági, honvédelmi, valamint az 1935:IV. törvénycikk 212. §-ának&nbsp;a)&nbsp;és&nbsp;b)&nbsp;pontjaiban említett természetvédelmi célokra az állam tulajdonában lehet megtartani, vagy olyan személyeknek lehet juttatni, akiknek részére a juttatást a földmívelésügyi miniszter megállapítása szerint közérdekű szempontok indokolják. Ugyancsak ilyen személyeknek juttathatja a földmívelésügyi miniszter a rendelkezésre álló használati illetőségeket is.
				
				
					(5) A termelés folytonosságának biztosítása érdekében a földmívelésügyi miniszter a jelen törvény alapján átvett mezőgazdasági ingatlant átmenetileg az átengedésre kötelezettnek is haszonbérbe (bérbe) adhatja.
				
				
					(6) Az 1920:XXXVI. törvénycikk és az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok alapján zsidónak juttatott ingatlan tekintetében a jelen törvényben szabályozott átengedésre kötelezés helyett kimozdításának van helye; a kimozdításra és az újabb juttatásra az 1931:XXXV. törvénycikk rendelkezései irányadók.
				
				
					15. §&nbsp;(1) A jelen törvény alkalmazásában mező- vagy erdőgazdasági ingatlannak kell tekinteni bármely ingatlant, kivéve a gyár-, bánya-, ipar- vagy fürdőtelep céljára szolgáló ingatlant, kivéve továbbá város belterületén fekvő ingatlant és kis- vagy nagyközség belterületén fekvő beépített olyan ingatlant, amely a tulajdonosnak saját ingatlanán folytatott mező- vagy erdőgazdasági üzeméhez nem tartozik. Azt az ingatlant, amelyen a gyáripari, illetőleg ipari termelés során feldolgozandó mező- vagy erdőgazdasági nyersanyagot termelik, vagy a gyár-, bánya-, ipar- vagy fürdőtelepen alkalmazottak vagy ellátást élvezők ellátására szükséges terményeket állítják elő és általában minden olyan ingatlant (ingatlanrészt), amelyen mező- vagy erdőgazdasági tevékenységet rendszeresen folytatnak, mező- illetőleg erdőgazdasági ingatlannak kell tekinteni akkor is, ha gyár-, bánya-, ipar- vagy fürdőtelep üzeméhez tartozik, vagy város belterületén fekszik.
				
				
					(2) A jelen törvény alkalmazása során annak a megállapításában, hogy mely üzemet kell mező- vagy erdőgazdasági ipari üzemnek tekinteni, az 1854:XVII. törvénycikk 183. §-a, annak a megállapításában pedig, hogy valamely ingatlant a város (község) belterületén kívül fekvőnek kell tekinteni, a földmívelésügyi miniszter határozata irányadó.
				
				
					16. §&nbsp;(1) Aki a 14. § alapján elrendelt adatbejelentési kötelességének nem tesz eleget, vagy a részvények letétbe helyezésére vonatkozó rendelkezést megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és büntetése két hónapig terjedhető elzárás.
				
				
					(2) A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók, a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. A pénzbüntetés behajthatatlansága esetére megállapított elzárás büntetés tartamára az 1931:XXVI. törvénycikk 3. §-a harmadik bekezdésének, a kihágás elévülésére e § negyedik bekezdésének rendelkezése irányadó.
				
				
					(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929:XXX. törvénycikk 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni.
				
				
					17. §&nbsp;A jelen törvény hatálya alá eső ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője vagy haszonbérlője, ha a 12. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági munkák elvégzésére vonatkozó, továbbá az ott meghatározott fenntartási, kezelési vagy gondozási kötelezettségének nem tesz eleget és azzal a termelés csökkenését okozza, vagy egyébként kárt okoz, a bűntettekről és vétségekről szóló 1878:V. törvénycikk 361. és 363. §-ában foglalt megkülönböztetés szerint a hűtlen kezelés vétségét, illetőleg bűntettét követi el és az ezekben a §-okban foglalt büntetéssel büntetendő. A bűnvádi eljárás hivatalból indult meg.
				
				
					18. §&nbsp;Az olyan védett birtok tekintetében, amelynek tulajdonosával szemben a jelen törvény rendelkezései alapján átengedésre kötelezésnek van helye, a teherrendezési eljárást folytatni nem lehet; az átengedésre kötelező határozat meghozatala után az ilyen birtokról a védettség telekkönyvi feljegyzését hivatalból törölni kell.
				
				
					19. §&nbsp;A jelen törvény alapján átengedés alá eső ingatlanért fizetendő ellenérték a jelen törvény 5. §-ában meghatározott térítést abban az esetben sem haladhatja meg, ha az ingatlant kisajátítás útján veszik igénybe.
				
				
					20. §&nbsp;(1) Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A jelen törvény hatálybalépésével az 1939:IV. törvénycikk 15. és 16. §-a hatályát veszti.
				
				
					(2) Ezt a törvényt az érdekelt miniszterekkel egyetértve a földmívelésügyi miniszter hajtja végre.
				
				
					
			
		
		
			
				
				
		
	


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ A roma Daflics ezr.  Magyar Állam-ellenes  mozgalma]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6260544</link><pubDate>2012-09-07 10:17:08</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Egy magát Daflics ezredesnek nevező Bagó Ferenc, - ki állítása szerint az Idegen Légiót is megjárta - &nbsp;a&nbsp;népszerű &nbsp;Facebook közösségi portálon pénzt gyűjt &nbsp; és tagokat toboróz egy a romákat védő szervezetre és annak tagjainak felfegyverzésére. &nbsp;

	Profilján&nbsp;meglehetősen kétes magyarsággal&nbsp;a rasszizmus és a szegénység elleni "fegyveres"harcot hirdet - magyarul fegyveres rablás, fosztogatás, bár a "fegyverest" őrizetbe vétele után tagadja. &nbsp;Ígéri az összegeket fegyverekre fordítja és &nbsp;irodai eszközökre, &nbsp;Roma Gárda egyenruhákra &nbsp;"roma és nem roma katonáinak".&nbsp;"Daflics" célja&nbsp;a romák felszabadítása&nbsp;a fegyverkezés és a béke,". Ehhez gyűjt adományokat facebokk oldalán, járja a környező településeket, tárgyal politikusokkal és együttműködési szerződéseket köt (politikai)támogatóival.&nbsp;Roma Gárda néven &nbsp;jegyzett önvédelmi egyesület, &nbsp;a&nbsp;&nbsp;Dunántúli Napló szerint a Pécsi Cigányok Egyesülete együttműködési megállapodást kötött más szervezetekkel, többek között a&nbsp; mohácsi kisebbségi önkormányzattal és a Magyar-Cigány Országos Biztonsági Hálózat Béke és Jogvédő Egyesülettel. Utóbbi vezetője azt mondta, jelenleg összesen három-négyszáz tagjuk van, de hat-nyolcezer új belépőre számítanak. Országszerte toboroznak.&nbsp;&nbsp;Pécsett, a Rákóczi út 55. szám alatt &nbsp;még irodát is&nbsp;kaptak.&nbsp;Az ingatlan a Pécs Holding Zrt. tulajdonát képezi.

	Mi ez ha &nbsp;nem államellenes fegyveres szervezkedést ? &nbsp;Az adott &nbsp;társadolmi berendezkedés rendjének fegyveres felkeléssel történő megdöntésére &nbsp;való felhívás és tevékenykedés. Összehasonlításul: Mivel is helyezték vád alá Budaházyt? Daflics ezr. tevékenysége &nbsp;messze túl lő &nbsp;mind azon amivel Budaházyt vádolták. A sajtó és &nbsp;rendőrségi információk szerint ezt a &nbsp;Bagó Ferencet csak azért tartoztatták le mert büntetett előéletűként alapított &nbsp;Pécsett egy cigány egyesületet.&nbsp;

	2012. szeptember 6., csütörtök&nbsp;délután kommandósok fogták el és vették őrizetbe a Roma Gárda vezetőjét, a magát Daflics ezredesnek nevező Bagó Ferencet &#8211; értesült a&nbsp;Dunántúli Napló

	Sajtó információk szerint Bagó Ferencet a Terrorelhárítási Központ munkatársai állították elő azért, mert bűncselekményt követett el azzal, hogy büntetett előéletűként szervezetet alapított.&nbsp;A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenység jogellenes szervezésének megalapozott gyanúja miatt eljárás indult ismeretlen tettes ellen. &nbsp;Érthető? &nbsp;"ismeretlen tettes".

	Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság azt is &nbsp;közölte, hogy "roma gárda" néven nem létezik, nem működik szervezet. A főkapitányság továbbra is a leghatározottabban fellép a jogrendet sértő vagy veszélyeztető, az állampolgárok nyugalmát megzavaró cselekményekkel szemben, és törvényes eszközökkel megakadályozza a jogellenes szervezetek létrehozását, működését &#8211; írták közleményükben

	.

	

	
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tom Lantos üzenenete a túlvilágból: Romániában megbuktunk, Magyarországon még van esélyünk.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6223771</link><pubDate>2012-07-02 11:23:40</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	2009-ben még 3milliós támogatás&nbsp;Tomi pártnak, 2010-ben alapítvány létrehozása, 2012-re &nbsp;áttelepülnének &nbsp;Erdélyből Magyarországra

	&nbsp;- Tom Lantos&nbsp;hozta létre Erdélyben az RMDSZ-t és verte szét Magyarországon a rendszerváltó mdf-t. Alapítványt is létrehozott, mely halála után szanálodott a közéletből a MDF-el együtt -&nbsp; a nemzet örömére. &nbsp;Bánatunkra azonban &nbsp;2010-ben ismét tomi alapítványosás történt cionista úszításra.

	- Tom Lantos nyilatkozta a Magyar Gárdáról:&nbsp;"Az olyan őrültek például, akik szerint Magyarországot NATO-szövetségeseitől kell megvédeni, sohasem kaphatnak vízumot Amerikába, ezt garantálom. Listát fogok kérni a Magyar Gárda mind az ötvenvalahány tagjáról és átadom az illetékeseknek". Tom Lantos hamis állításokat jelentett a Fehérházban az erdélyi magyarság helyzetéről a román kommunista &nbsp;diktatúra idejénben.

	&nbsp;- Tom Lantos lánya Katrina Lantos Swett, aki a Lantos Alapítvány az Emberi Jogokért és Igazságosságért nevű szervezet elnöke:&nbsp;&#8222;A kétség legkisebb árnyéka nélkül tudom, hogy apám a magyar kormányt sokkal többre szólítaná fel azért, hogy az antiszemitizmus réme soha ne ereszthessen gyökeret újra a Duna partjain&#8221;

	
		RMDSZ egy csoportja pártot jegyeztetne be Magyarországon
	
		A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) több politikusa is kezdeményezte a hétvégén egy Magyarországon bejegyzendő határon túli párt létrehozását, amelyre a magyarországi parlamenti választásokon a magyar állampolgárságot szerzett határon túli magyarok szavazhatnának.
		
		Az RMDSZ kis parlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi ülésén Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke, majd Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester vetette fel szombaton a magyarországi pártbejegyzés kérdését. Elmondták, erre lehetőségük van a magyar állampolgárságot szerzett erdélyi magyaroknak. Markó Béla, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a kezdeményezés kapcsán a magyarországi pártoknak címzett &#8222;fenyegetést" említett, de úgy vélte, hogy az RMDSZ-nek előbb az őszi romániai választásokra kell összpontosítania.
		
		MTI/http://erdely.ma

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szexuális bűnök, luxus-BMW: pécsi színvonalat hozta a Pécsi Egyházmegye is]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6213837</link><pubDate>2012-06-15 14:33:40</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	A Pécsi Egyházmegye egykori vagyonkezelője jogerősen pert vesztett volt munkaadójával szemben

	&nbsp;

	A 2010-ben Tüke-díjban részesített Mayer Mihály a méltatás szerint példamutató módon járult hozzá Pécs fejlődéséhez. Bírálói viszont szemére hányták barokkos pompakedvelését, a püspöki palota fényűzését és BMW 740-es luxusgépkocsiját.

	Jogerősen elutasította a Pécsi Egyházmegye volt vagyonkezelőjének a korábbi munkaadója ellen benyújtott keresetét a másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék csütörtökön - közölte Hajdu István szóvivő az MTI-vel.

	A törvényszék szóvivője elmondta: Wolf Gyula katolikus pap a tavaly tavasszal kezdődött munkaügyi perben azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg: jogszerűtlen volt az a felmondás, amelynek következtében tavaly januárban távoznia kellett három, összevontan működő egyházi szociális intézmény éléről. A felperes azt is kérte, hogy a bíróság kötelezze a püspökséget egyévi bérének, több millió forintnak megfizetésére.

	Az első fokon eljáró Pécsi Munkaügyi Bíróság az egyházakra vonatkozó szabályok vizsgálata alapján utasította el a keresetet, és kötelezte a felperest mintegy félmillió forint perköltség és illeték megfizetésére. Wolf Gyula ezt követően nyújtott be fellebbezést.

	A Pécsi Törvényszék csütörtökön helybenhagyta az első fokon meghozott ítéletet, amely kimondta: a munkáltató jogszerűen járt el, és mondott fel Wolf Gyulának. A bíróság valós indokként fogadta el a még be nem fejezett, de folyamatban lévő intézményi átszervezést, és rámutatott, hogy az összevont igazgatói munkakör az intézmények jogkörének megváltozásával valóban megszűnt.

	A Pécsi Egyházmegye 2010 szeptemberében jelentette be, hogy Wolf Gyula megromlott egészségi állapotára hivatkozva felmentését kérte gazdasági vezetői tisztsége alól Mayer Mihály megyés püspöktől. A volt vagyonkezelő a három szociális intézmény igazgatójaként tevékenykedett tovább, ezt a munkaviszonyát szüntette meg egy évvel később a Mayer Mihály lemondása után Pécsre érkező apostoli kormányzó, Veres András.

	A Pécsi Egyházmegye 2010 októberében is a figyelem középpontjába került, amikor az ügyészség nyomozást rendelt el, miután feljelentők bűncselekményekkel hozták összefüggésbe Mayer Mihályt és Wolf Gyulát. A&nbsp; Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozást, de szexuális visszaélés gyanúja is felmerült az ügyben.

	A rendőrség tavaly decemberben gazdasági jellegű bűncselekmények elkövetésével gyanúsította meg Wolf Gyulát. Ügyvédje, Fenyvesi Csaba akkor az MTI kérdésére hangsúlyozta: szabadlábon védekező ügyfele ártatlannak vallja magát, és továbbra is együttműködik a hatóságokkal.

	MTI - Heti Válasz Online&nbsp;2012.06.15.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Raoul Wallenberg  dicsőségének múlandósága]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719049&amp;nid=6207633</link><pubDate>2012-06-04 13:35:11</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;II. világháború&nbsp; utolsó évében több ezer budapesti zsidó életét megmentő, svéd diplomata, Raoul Wallenberg &nbsp;eltünéséről&nbsp;az orosztól&nbsp;kierőszakolták a svédek &nbsp;igazságot. Megkapták! Sokkolta a svédeket ami elhangzott&nbsp;svéd állami TV-ben.1945. január 17-én Wallenberget letartóztatták a magyar fővárosba belépett szovjet katonai hatóságok. A diplomata több mint két évet töltött szovjet börtönben, ahol aztán meghalt.&nbsp;Az oroszok menekülés közben fogták el,&nbsp;15 kg arany és több kiló ékszer volt a kocsijának a tankjában. Ezt vélhetően azoktól a zsidóktól kapta akiket - orosz állítás szerint - Himler engedélyével "megmenthetett" hátsó politikai okokból.&nbsp;Wallenberg aranyért, ékszerért árulta a zsidókat.

	A történetbe beleilleszthető annak a rövidnadrágos &nbsp;zsidó fiatal embernek (segítő) az esete is( melyet egy &nbsp;már törölt USA-béli internetes oldal Soros&nbsp;György &nbsp;néven azonosít.) aki pénzért kézbesítette az "értesítő cédulákat" gazdag zsidóknak 44-45-ben.&nbsp;

	
		Svéd döbbenet &nbsp;címszavakban, kivonatolva (googl fordításban)Wallenberg volt 15 kiló aranyat az autóban Most Leleplezett titkos Raoul Wallenberg. Új adatok az eltűnt svéd diplomata Raoul Wallenberg volt, legalább 15 kiló arany és ékszer az autóban volt, amikor letartóztatták az oroszok 1945. Az új adatok állhatnak a svéd diplomata eltűnésének, írja a svéd Svenska Dagbladet napilap. Raoul Wallenberg vezetett megmenti a zsidók Magyarországon 1944 és 1945 között. Az ötlet az arany Oroszországban tudós Bengt Jang Feldt új könyvét "Raoul Wallenberg - egy életrajz", amikor kiderül, hogy Wallenberg letartóztatták a szovjetek tették, ő is megállt a tartály 15 és 20 kiló aranyat, ékszert és készpénzt. Az érték az arany várhatóan ma 1,7 millió. Ez talán megmagyarázza, miért került sor Budapesten 1945-ben, és soha nem szabadul fel, és miért nincs semmi a választ, mi történt vele. "Német összeesküvés" Az oroszok már érezte, hogy részt vett egy "német összeesküvés" bizonyára azt jelentette, hogy "megpróbált távol maradni tulajdonát antidemokratikus emberek," írta Svenska Dagbladet. Az arany is szükség lehet vezettek a svéd külügyminisztérium Wallenberg rendezte bizalmatlanság, és ezért nem igyekezett rendezni, ahol volt. -Szerkesztések visszavonása
	
		&nbsp;


	&nbsp;

	Száz évvel ezelőtt, 1912. január 17-én született Raoul Oscar Wallenberg svéd diplomata, akinek élettörténetét, de főleg halálát számos titok övezi. Ismert, hogy gazdag svéd családban született, és 1944-ben Budapesten, a svéd nagykövetségen dolgozott. Magyar segítőtársaival együtt több tízezer magyar zsidó életét mentette meg. Amikor 1945 telén a magyar fővárost elfoglalták a szovjet csapatok, Wallenberget letartóztatták. Szovjet börtönben halt meg. - &nbsp;17.01.2012 oroszország hangja

	- Ő&nbsp;maga kereste fel a szovjet csapatokat. Nem kellett volna őt őrizetbe venni, miután a budapesti svéd misszió minden munkatársára vonatkozóan adtak ki megfelelő iratot. Ezt az iratot megküldték a csapatoknak egyebek között azoknak is, amelyek a hátország védelmével foglalkoztak. Ez az irat megvan az archívumban. Ez pontos utasítást tartalmaz, hogy ezeket a munkatársakat védelem alá kell venni. De ez nem letartóztatást jelent. Valószínűleg ez így is volt, egészen addig, amíg nem érkezett Moszkvából utasítás arra, hogy Wallenberget le kell tartóztatni. Ezt a rendelkezést Bulganyin írta alá, Sztálin helyettese, a védelmi népbiztos-helyettes. Vagyis ez Sztálin utasítása volt -&nbsp;jelentette ki az Oroszország Hangja Rádiónak adott interjújában&nbsp;Nyikita Petrov,&nbsp;a Memorial társaság tudományos munkatársa.

	Petrov meg van győződve, hogy Wallenberg haláláért Sztálint terheli a felelősség. A &#8222;Wallenberg-ügyről&#8221; mind a napig nem oldották fel a tikosítást.

	-&nbsp;A legvisszataszítóbb dolog, hogy a szovjet hatóságok egészen az ötvenes évek közepéig tagadták, hogy Wallenberg nálunk volt börtönben. Vagyis, amikor a svéd fél kérést intézett ebben az ügyben, az volt a válasz, hogy &#8222;mi ilyet nem ismerünk. Valóban megjelent 45-ben a szovjet csapatoknál, de akkor a helyzet ingatag volt, a front mozgott, bizonyára a bombázásokban vesztette életét&#8221;. Most sokan az állítják, hogy a svédek nem voltak elég szívósak. A szovjet fél ködös válaszokat adott. Ez törvénytelen dolog, hiszen a nemzetközi szabályok tiltják egy diplomata börtönbe vetését. Erről nem adtak semmilyen tájékoztatást, mint ahogyan meggyilkolásáról sem. Wallenberg meggyilkolásáról a Szövetségi Biztonsági Szolgálat levéltárában vannak anyagok, amelyeket mindeddig nem tártak a közvélemény elé&nbsp;- mondta Nyikita Petrov.

	A Wallenberg-emlékév a svéd parlament ülésével kezdődött. Budapesten, a Nemzeti Múzeumban Carl Bildt svéd és Martonyi János magyar külügyminiszter nyitotta meg a &#8222;Számomra nincs más választás. Raoul Wallenberg 1912-2012&#8221; című kiállítást. A vándorkiállítás anyagát Izraelben, Németországban, az Egyesült Államokban és Kanadában is bemutatják. Moszkvában májusban lesz megtekinthető.

	&nbsp;

	Lehetséges-e a tisztánlátás Raoul Wallenberg ügyében?&nbsp;31.05.2012 orsozország hangja

	&nbsp;

	A svéd fél &nbsp;&#8211; csakis az általa ismert oknál fogva &#8211; csupán az ötvenes évek végén kezdett hivatalosan érdeklődni a svéd diplomata sorsa iránt. Akkor Moszkvától a következő választ kapta, amelynek a megfogalmazása máig nem változott. Éspedig: 1947. július 17-re virradó éjjel Raoul Wallenberg szívelégtelenségben halt meg a börtönben. &nbsp;Mivel ezt a választ a svéd fél nem tartotta kielégítőnek, a kormány és a Wallenberg család képviselőit meghívták Moszkvába bővebb magyarázat végett. Igaz, erre csupán 1989-ben került sor.&nbsp; Ugyanakkor hozták létre a Wallenberg-ügyet kivizsgáló munkabizottságot. &nbsp;Két év elteltével, az elvégzett vizsgálatot követően a csoport jelentette az eredményeket&nbsp; egy moszkvai konferencián, amelynek résztvevői közt voltak a Wallenberg család tagjai is. A svéd fél szerint máig vannak tisztázatlan mozzanatok. Ezeket megvitatták Moszkvában a svéd, orosz, magyar és amerikai diplomaták, tudósok, írók és jogvédők &nbsp;május 29-i találkozóján.

	A találkozó egyik résztvevője, a Svéd Intézet igazgatója, a Raoul Wallenberg nemzetközi év kurátora,&nbsp;Olle Wästberg&nbsp;hangoztatta:

	&#8222;Wallenberg jelképes alak: eleve szembehelyezkedett a nagy gonoszsággal &#8211; a &nbsp;fasizmussal, aztán egy másik gonosz ideológia &#8211; a sztálinizmus &#8211; áldozatává vált. Napjainkban csaknem a világ 50 országában adóznak Wallenberg emlékének, és jelképes, hogy ma Moszkvában is adóznak emlékének. Raoul Wallenberg meghalt &#8211; &nbsp;de lehet, hogy megölték &#8211; Moszkvában, de máig nincs lehetőségünk pontosan megállapítani, hogy ez hol és mikor történt. Az orosz hatóságok feladata véglegesen tisztázni a történtek körülményeit.&#8221;

	A konferencia további résztvevője volt &nbsp;Bengt Jangfeldt&nbsp;szlavista író, a &nbsp;Wallenberg-életrajz szerzője, aki &nbsp;a történészekhez képest szabadabban kezeli a problémát. Meglehet, ennélfogva volt hajlandó válaszolni&nbsp; az újságírók kérdésére, hogy a humanista mentőangyal Raoul Wallenberget &nbsp;tulajdonképpen mi oknál fogva tartóztatták le Budapesten és szállították Moszkvába kihallgatás céljából.

	&#8222;A magyarországi svéd követség dolgozói visszaemlékezései alpján tudjuk, hogy &nbsp;őket kikérdezték Wallenbergnek a németekkel ápolt kapcsolatairól. Azt hiszem, e tekintetben nagy jelentősege van az ún. Himmler-nyomnak. Közismert, hogy 1944 őszétől kezdve Himmler kapcsolatot próbált felvenni a Szovjetunió nyugati szövetségeseivel, a Szovjetunió ellen irányuló különbéke kötése céljából. A kapcsolatfelvételre Stockholmban került sor, Raoul Wallenberg édesapja unokafivérén, Jacob Wallenberg bankáron keresztül. A Szovjetunióban gyanították, hogy Wallenbergnek a németek engedélyezték a mentési missziót, hogy jobb fényben tüntethessék fel magukat a Nyugat előtt. A svéd KüM levéltárában rábukkantam egy német katona kihallgatásának jegyzőkönyvére. A katona a budapesti svéd követségen bújt meg 1945 tavaszán. Részletesen beszámolt a diplomaták életéről és munkájáról, egyszóval, úgy látszik, hogy szavai hitelt érdemelnek. De a legfontosabb, amire felfigyeltem: a kérdező Wallenberg iránt érdeklődik. A katona elmondja, hogy amikor ő a követségre került, Wallenberg már nem volt ott. &#8222;Na jó &#8211; mondja a kihallgató személy &#8211;, de mondd csak, mennyi pénzt kapott Wallenberg Himmlertől?&#8221; Erről írok könyvemben. A másik epizód, amikor Wallenberg a szovjet katonákhoz került, holmijai közt ékszereket és aranyat találtak. Ez nagyon nagy gyanút kelthetett, és fontos szerepet játszhatott Wallenberg további sorsában.&#8221;

	Arszenyij Roginszkij&nbsp;orosz történész a következőképpen összegezte a pillanatnyilag kialakult helyzetet.

	&#8222;Sajnos, alig haladtunk előre a legfontosabb&nbsp; kérdésekre&nbsp; adandó válasz keresése terén: &#8222;Miért tartóztatták le Wallenberget?&#8221;, &#8222;Mivel vádolták Wallenberget?&#8221;, &#8222;Mikor és miként halt meg Wallenberg?&#8221;. Csupán hipotéziseket fejthetünk ki a különböző dokumentumok részletei alapján. Egyszóval, ha a kérdés az, hogy van-e tisztánlátás a Wallenberg-ügyben, akkor&nbsp; a válasz nemleges. Lesz-e valaha is tisztánlátás? Én személyesen meg vagyok győződve, hogy igenis, lesz.&#8221;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Vörösterror: Sziléziában  magyar hadifoglyokat gyilkoltak le]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719049&amp;nid=6205572</link><pubDate>2012-06-01 11:48:39</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;A Vörös Hadsereg által 1945 februárjában Sziléziában lemészárolt több tucat magyar hadifogolyot.

	A mai Katowicéhez tartozó Murcki településen 1944 nyarán légvédelmi bázist építettek ki a német katonák, a krími tatárok egysége és egy magyar katonai osztag számára. Fél évvel később, amikor a Vörös Hadsereg csapásai használhatatlanná tették a légvédelmi ágyúkat, a németek és a tatárok elhagyták a támaszpontot, a magyar osztag viszont megadta magát. Ennek ellenére a 29 katonát kihallgatásuk után - február 2-án - lemészárolták. Megfagyott holttesteiket a helyi lakosság csak az olvadás kezdetével után tudta közös sírban eltemetni.&nbsp;

	Az ügyet 2005-2007 között vizsgálta a háborús és kommunista bűnöket feltáró IPN ügyészsége, amely a bűntény - azóta elhunyt - szemtanúit is kihallgatta. Az eljárást felfüggesztették, mert nem sikerült kideríteni az áldozatok nevét, de az tudható, hogy egyikük tábori lelkész volt és a gyilkosok között a szovjet hadseregben szolgáló nők is voltak.&nbsp;

	Katowice város kezdeményezésére az ügyészségi vizsgálat újraindul, s ezzel összefüggésben Tischler János történész, a Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója elmondta: intézete közvetítésével magyar szakértők is részt vesznek az eljárásban. Köztük van Horváth Lajos, a Honvédelmi Minisztérium Katonai Hagyományőrző és Hadisírokat Gondozó főosztályának kelet-európai szakreferense, aki elsőként azonosított néhány nevet a magyar archívumokban található dokumentumok alapján. Újabb adatokat múlt csütörtökön a Lengyel Vöröskereszt levéltára ismertetett a sziléziai város vezetőségével, így a mai napig 15 katona neve, több mint felük születési dátuma és esetenként szülőhelye is ismert.&nbsp;

	
	A tervek szerint az azonosításon kívül, amelynek keretében Tischler szerint ősszel várhatóan exhumálják az áldozatokat, a hozzátartozókat, rokonokat is megkeresik. Végül a lengyelek méltó síremléket kívánnak állítani a magyar áldozatoknak, amelyen feltüntetnék a meggyilkolt hadifoglyok neveit is. A magyar tömegsírt a rendszerváltásig a helyi lakosság, azóta a sziléziai kultúrát támogató Felső-Sziléziai Egyesület ápolta. A közeli erdei út 2011 óta a Magyar utca (ulica Wegierska) nevet viseli. -&nbsp;Forrás:&nbsp;múlt-kor.hu&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Esze  Tamás rövid életrajza]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719015&amp;nid=6205567</link><pubDate>2012-06-01 11:39:15</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Esze Tamás, a Rákóczi-szabadságharc egyik leghíresebb brigadérosa&nbsp;1708. május 27-én vesztette életét a nyitrai kuruc táborban

	.hirek.sk

	Esze Tamás haláláról meglehetősen pontos képet alkothatunk a Képes Magyar Krónika alapján.&nbsp;Rákóczi kurucai 1704-ben rövid ágyúzás után&nbsp;elfoglalták Nyitra várát, és birtokukba vették a környéket. 1708. május 27-én pünkösdi istentisztelet után verekedés tört ki a katonai táborban Rákóczi hadának reformátusai és katolikusai között. A katolikus csapat vezetője Czelder Orbán volt. A szabadságharc ideje alatt&nbsp;először és utoljára&nbsp;verekedtek össze Rákóczi katonái a vallási hovatartozásuk miatt.&nbsp;Esze Tamás hiába próbálta lecsillapítani a tömeget, a csetepaté annyira elmérgesedett, hogy végül kartácstűzzel kellett szétkergetni a dulakodókat. A tömegverekedés után Esze holtan maradt a csata színhelyén, ezzel a kuruc hadsereg elveszítette egyik leghasznosabb tisztjét.

	

	Később a történetírók számos teóriával álltak elő, miszerint az ágyútűz egy előre kitervelt gyilkosság része volt, és a brigadérost voltaképpen nemesi származású ellenlábasai gyilkoltatták meg, ám&nbsp;a történetírás azt a&nbsp;nézetet osztja, hogy&nbsp;Esze Tamás életét a&nbsp;dulakodás hevében&nbsp;oltották ki a katonák. 1708. június 3-án Egerből Károlyi Sándornak&nbsp;küldött levelében Steösszel Kristóf is azt írja, hogy Esze a saját és Czelder Orbán összeverekedett katonáinak szétválasztása közben gyilkosság áldozatául esett. Az eset kivizsgálásával Rákóczi Máriássy Ádám főhadsegédet bízta meg, akit azonnal Nyitrára rendeltek. Bottyán János generális&nbsp; Bercsényi Miklósnak írt június 6-i levelében kérte, hogy a brigadéros megölése ne maradjon büntetlenül, &#8222;mert semminek oka, az mint az egész város és militia bizonságot tészen&#8221;. II. Rákóczi Ferenc 1709. január 24-én Munkácsról keltezett levelében szintén a főgenerálishoz fordult azért, hogy Esze özvegyének kérésére a gyilkosság ügyében szolgáltasson igazságot.
	
	A korabeli gyér források szerint Rákóczi hű emberének emléke iránt azzal fejezte ki kegyeletét, hogy nyomban annak eleste után Mező-Tarpa lakosait minden jobbágyi terhektől felmentette, s a hajdúkéval egyenlő szabadalmakkal ruházta fel. A körülmények&nbsp; igazolják, hogy Esze halála rossz ómennek bizonyult.&nbsp;A császári csapatok 1708 második felében háromnapi bombázás után visszafoglalták&nbsp;a nyitrai várat.
	
	S hogy miként került a kuruc seregbe Esze Tamás?&nbsp;A jobb megértés kedvéért érdemes megvizsgálni családtörténetét. Esze&nbsp;jobbágycsaládból származott, Tarpán, a Nyírség viszonylag fejlett mezővárosában élt. A gazdaságilag megerősödött térség a török kiűzésével hanyatlásnak indult,&nbsp;a bécsi udvar ugyanis érvényesítette centralizációs törekvéseit. Az egykori Erdély és Királyi Magyarország erdős határterületén bujdosó jobbágyok és szegény sorsra jutott kisnemesek, egykori végvári vitézek szervezkedni kezdtek. Sokaknak a Habsburgok&nbsp;erőszakos katolizációja adott okot a harcra.&nbsp;A&nbsp;tarpai Esze Tamás 1696-ben csatlakozott&nbsp;az elégedetlenek seregéhez.

	A bujdosók a következő évben Szalontai György és Kabai Márton vezetésével felkelést robbantottak ki a Hegyalján, amelynek szervezésében Esze is részt vett, de idejekorán Károlyi Sándor akkori szatmári főispán fogságába esett. A felkelés leverése után kiszabadult, egy ideig sókereskedelemmel foglalkozott a Tiszaháton, ám miután a császári katonaság elkobozta szekerét és lovait, 1701-ben ismét az engedetlenek közé állt. Esze Tamás másodszor ravaszabbnak bizonyult. Felkelését&nbsp;ezúttal a spanyol örökösödési háború miatti toborzás leple alatt szította.

	&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;

	1702 végén &#8211; a hegyaljai felkelésben is részt vevő Kis Alberttel együtt &#8211; beállt az uralkodó egyik gyalogezredébe, és amikor csapatát megindították az európai hadszíntérre, embereivel megszökött, majd a beregi hegyekben vert&nbsp;szállást.&nbsp; Innen lépett kapcsolatba a Lengyelországban élő II. Rákóczi Ferenccel. Előbb azonban meg kellett győznie bujdosótársait, hogy az 1697-es hegyaljai felkeléssel ellentétben, &nbsp;ne Thököly Imre gróf pártfogását keressék. Ez a döntés kulcsfontosságú volt a későbbi szabadságharc szempontjából.&nbsp;
	
	Esze két követséget küldött a Brezánban élő Rákóczi és Bercsényi színe elé, majd harmadik alkalommal, 1703 tavaszán személyesen látogatta meg az emigránsokat. Rákóczi ekkor ezredesi rangra emelte, gondjára bízta a brezáni kiáltványt és&nbsp;átadta a felkelés zászlóit, melyeket három tiszaháti mezővárosban &#8211; Vári, Tarpa és Beregszász &#8211; május 21-22-én bontottak ki. Megkezdődött a Habsburg uralom elleni szabadságharc, melyben a kezdetben mezítlábas felkelőket vezető Esze Tamás ezredesi rangban személyes vitézségével és jó hadszervező képességével tűnt ki. A jobbágyszármazású parancsnok harcolt az 1703. évi tiszántúli hadjáratban &#8211; részt vett Tokaj, Szatmár megvívásában &#8211;, később pedig a Felvidéken és Erdélyben teljesített megbízást.&nbsp;

	Rákóczi végig nagy becsben tartotta, amit az is jelez, hogy még 1703 novemberében felszabadította őt a jobbágysorból, majd 1707-ben brigadérosi, 1708 márciusában pedig nemesi címet adományozott neki. A talpasok élén Esze is csatlakozott Rákóczi 1708-ra&nbsp;időzített sziléziai hadjáratához, az indulást azonban már nem élte meg.&nbsp;
	
	Máig nem sikerült tisztázni, hogy a nyitrai táborban milyen ellentétek robbantották ki a tragédiával végződő tömegverekedést. Csak arról vannak megbízható hírek, hogy hű katonájának halála megrázta Rákóczit. A&nbsp;talpasokat saját válogatott ezredeiben helyezte el. Esze Tamás szülővárosa hajdúvárosi kiváltságot, a brigadéros öccse, János pedig kapitányi tisztséget kapott a fejedelemtől.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Talpalatnyi föld III.: Lévai Anikó tulajdonostársa nyerte a legtöbbet Felcsúton]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6204445</link><pubDate>2012-05-30 10:50:51</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	
		
	
		&nbsp;


	&nbsp;

	Orbán Viktor feleségének földtulajdonostársa családtagjaival együtt 377 hektár földet nyert el a Nemzeti Földalap Kezelő pályázatán földbérletre. A bicskei szántót Lévai Anikóval közösen birtokló Flier János családtagjaival együtt a Felcsúton megszerezhető földek tekintetében az abszolút győztes.&nbsp; A helyiek szerint ő műveli Lévai helyi földjeit.

	Lévai Anikónak közös földtulajdona van a Fejér megyei állami földbérletek dobogós helyezettjével, a felcsúti Flier Jánossal, aki családtagjaival együtt az országos átlag tízszeresét, 377 hektárt nyert el a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) 10 évre titkosított földpályázatán. A közös szántó Orbán Győző ingatlanforgalmazó cége, a CZG Kft. 13 hektáros Hatvan pusztai műemléki majorja fölött fekszik, melyet a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester által közelmúltban elnyert állami földbérletek ölelnek körül.

	
		Alcsút és Bicske között terjeszkedik az Orbán-uradalom
	
		A miniszterelnök édesapja, Orbán Győző ingatlanforgalmazásra szakosodott cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonában áll tavaly július óta az Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorság, ami egykor József főherceg majorsága volt és amit saját állítása szerint jelenleg a felcsúti polgármester, az Orbán-család bizalmi embere, Mészáros Lőrinc bérel. A 13 hektáros műemléki területet azok az állami földek veszik körül, amiket Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el 20 éves bérletre, fölötte Lévai Anikó szántói fekszenek &#8211; derül ki az atlatszo.hu által aktuális földhivatali adatok felhasználásával összeállított térképből.&nbsp;Tovább a teljes cikkhez.


	Flier állandó ügyfele a miniszterelnök feleségének: adnak-vesznek, cserélnek évek óta. S hogy mit? Földet. Volt, hogy Lévai öt napig volt tulajdonosa egy alcsútdobozi zártkertnek és gazdasági épületnek, hogy azután elcserélje Flier bicskei földjére. Lévai Flier testvérével, Flier Tamással is cserélt földet, de olyan is előfordult, hogy oda-vissza ment a csencselés: Lévai elcserélte 7 hektáros szántóját Flier Jánossal, majd két évre rá megvásárolta tőle.&nbsp;A helyiek szerint Flier műveli Lévai földjeit. Az atlatszo.hu megkérdezte Flier Jánost, ő műveli-e Lévai Anikó földjeit Felcsúton és Bicskén, ám ő megtagadta a válaszadást, mondván: semmi közünk hozzá.

	Ez azért érdekes, mert a miniszterelnök felesége vagyonnyilatkozatában fontosnak tartja évről évre megjegyezni: nem ő veszi fel földjei után a támogatást, hanem azok haszonélvezői illetőleg használói. Ez a megjegyzés a &#8222;ne mi nyerjük a legtöbbet&#8221; botrányra emlékeztet &#8211; a Tokaj-hegyaljai szőlőtársaságban való részvételét először elhallgatta vagyonnyilatkozatában Lévai, majd nyilvánosságra kerültek a &#8222;nemtaggyűlési&#8221; jegyzőkönyvek, majd a sajtó kiderítette, hogy ha nem is a legtöbbet, de több tízmillió forint állami támogatást nyert el a társaság. Lévai a botrányt követőenkiszállt a Szárhegydűlő &#8211; Sárazsadány &#8211; Tokajhegyalja Kft.-ből, bérbe adta szőlőföldjeit a társaságnak, majd 2009-ben eladta azokat&nbsp;Kékessy Dezsőnek.

	Ám Lévai Anikó bicskei és felcsúti, összesen közel 80 hektár földje egyikére sincs bejegyezve hogy ki a földhasználó, holott ennek feltüntetése előírás. &#8222;A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza: földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga.&#8221; Ugyanez volt a helyzet korábban a sárazsadányi földekkel.&nbsp;Mivel a politikusok vagyonnyilatkozatának nem kell tartalmaznia házastársuk jövedelmét, nem tudni, földbérletből vagy a gazdálkodás által megtermelt javakból milyen nagyságrendben keletkezik bevétele a miniszterelnök őstermelő-bankjogász feleségének.

	A felcsúti földek legtöbbjét a Flier család tagjai nyerték el tehát, míg a Fejér megyei összesítésben a dobogó harmadik helyén végeztek a csákvári gazdasághoz közeli személyek és Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a Puskás Akadémia elnöke mögött. Flierék a megye eddig bérbe adott, köztulajdonban lévő területeinek 7 százalékán gazdálkodhatnak az elkövetkező húsz esztendőben.

	
		Szarok rá, szarok rá, hogy más mit mond, engem az érdekel, hogy itt mit mondanak rólam, mert higgye el, én vagyok annyira önérzetes, meg én alföldi származású vagyok&#8230; De akár a faluban is bárkit megkérdezhet, hogy mit mond a Mészáros Lőrincről, mert ilyet soha nem mondanának, amit az&nbsp;Ángyán&nbsp;mond, meg a&nbsp;Szabó Rebeka, nem tudom, hogy hívják őket ott fönt a Parlamentben&nbsp;&#8211;&nbsp;mondta Mészáros Lőrinc az atlatszo.hu-nak adott fél órás interjúban.&nbsp;Tovább a teljes interjúra.


	Flier János felesége a Fidesz helyi elnöke és a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje volt a 2010. évi önkormányzati választáson, s csak néhány szavazat választotta el a győzelemtől. Az akkor győztes Varga Györgyöt tavaly&nbsp;cége adótartozására hivatkozva eltávolították székéből&nbsp;&#8211; helyére Mészáros Lőrinc került. Flier szervezte annak idején a helyi polgári köröket, és szponzorálja a helyi futballakadémiát. Lányuk, Junek (Flier) Nikolett&nbsp;a Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozik&nbsp;&#8211; ő 88 hektárt&nbsp;nyert el&nbsp;az állami földbérlet pályázaton.

	Flier az első Orbán-kormány által privatizált 12 agrárcég egyikében, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt.-ben (HKG) szerzett 2001 októberében közvetett tulajdonlással közvetlen befolyást másodmagával. Utóbb ez a cég a Mamut üzletközpont létrehozásával ismertté vált Kenyeres Sándor ingatlanvállalkozó és társai tulajdonába került. Az eredetileg autóvillamossági szerelő Flier János 1999-ben a HKG igazgatósági tagja lett &#8211; ezt a tisztet 2003-ig töltötte be, mikor megérkezett az új garnitúra.

	
		Demján: A Korda Stúdió saját szállodát fog építeni
	
		&#8222;Demján úr soha nem hallott a szállodáról, senkivel nem állapodott meg. A Korda saját szállodát fog építeni!&#8221; &#8211; válaszolta Demján Sándor kommunikációs tanácsadója, Takács Ildikó az atlatszo.hu kérdésére.&nbsp;Demján Sándortól azt kérdeztük &#8211; miután erre sem az Alcsútdoboz Hatvan puszta majorság 13 hektárját állítása szerint bérlő Mészáros Lőrinctől, sem az ingatlanok tulajdonosa, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonos-ügyvezetőjétől, Orbán Győzőtől nem kaptunk választ -, hogy szóba került-e közte és a szóban forgó szereplők között szállodai kialakítás az Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorság műemléki épületeire abból a célból, hogy az a közeli Etyeki Filmstúdióba érkezők fogadását szolgálja, illetve megállapodtak-e bármiben a fenti kérdésben bármelyik szóban forgó szereplővel?


	A miniszterelnök felesége több mint 50 hektáros, első felcsúti földszerzése 2001-ben ugyan csak kötődik a helyzetbe hozott HKG-hez: Lévai Anikó azt Flier privatizációbeli tulajdonostársától, a HKG akkori vezérigazgatójától, Bognár Sándortól tíz nappal a privatizáció után, jutányos áron vette meg. A tulajdonos-vezérigazgató tulajdonjog fenntartással vásárolta föl a kilenc tagból álló birtokot s adta át Lévainak százezer forintos hektáronkénti áron, ugyanakkor, amikor a HKG Rt. vezetőjeként&nbsp;300 ezer forintot kínált hektáronként&nbsp;a környékbelieknek.

	Lévai Anikó legnagyobb egybefüggő termőföldjét, a 25 hektáros felcsúti szántóját &#8211; amely Flier Tamás marhalegelője mellett fekszik, s ahonnan látható, hogy épül a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia 3000 fő befogadására alkalmas új &#8222;Center pályája&#8221; &#8211; visszaminősítette nádassá és rétté. De csak a vagyonnyilatkozatában. Pedig egyszer már annak átminősítését korábban feltűntette a képviselők és házastársaik számára évente kötelezően leadandó iraton. Hogy miért tért vissza az Orbán-kormány második, 2010-es színre lépésekor a sok évvel ezelőtti, szerényebb értéket mutató besoroláshoz, nem tudni.

	Ferenczi Krisztina

	(Folytatjuk. Fotó: atlatszo.hu)
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Talpalatnyi föld I.: Alcsút és Bicske között terjeszkedik az Orbán-uradalom]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6204439</link><pubDate>2012-05-30 10:48:21</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	
		
	
		&nbsp;


	&nbsp;

	A miniszterelnök édesapja, Orbán Győző ingatlanforgalmazásra szakosodott cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonában áll tavaly július óta az Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorság, ami egykor József főherceg majorsága volt és amit saját állítása szerint jelenleg a felcsúti polgármester, az Orbán-család bizalmi embere, Mészáros Lőrinc bérel. A 13 hektáros műemléki területet azok az állami földek veszik körül, amiket Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el 20 éves bérletre, fölötte Lévai Anikó szántói fekszenek &#8211; derül ki az atlatszo.hu által aktuális földhivatali adatok felhasználásával összeállított térképből.

	Az Alcsútdoboz Hatvan pusztán fekvő 13 hektáros majorságot magas aranykorona értékű földek veszik körül és a terület legszebb platánfasorán lehet eljutni a dombon fekvő ingatlan együtteshez. Több, nagy alapterületű műemléki épület található a miniszterelnök édesapja birtokába került hat egybefüggő ingatlanon, amely egykor József főherceg majorsága volt, a helyiek szerint sok család élt a lakóépületekben egykor itt.

	

	A földhivatali nyilvántartás szerint az Orbán Győző majorsági épületegyüttese alatt elhelyezkedő terület még nem a miniszterelnök édesapjáé. Az 5 hektáros szántó egykor a Csákvári Állami Gazdaság kezelésében lévő állami tulajdon volt, 1994. óta magántulajdonban van.

	A miniszterelnök édesapjának egyszemélyes társasága tavaly júliusban a CIB Ingatlanlízing Zrt.-től jutott hozzá adásvétel útján a hat tagból álló majorhoz Alcsútdoboz-Hatvan pusztán. A földhivatal egyforma hibát ejtett a hat tulajdoni lapon: valamennyin GZG Ingatlanforgalmazóként szerepelteti az Orbán Győző székesfehérvári háza címére bejelentett, általa 2008-ban megvásárolt cég nevét.&nbsp;Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester az atlatszo.hu-nak adott interjúban kérdésünkre azt mondta: ő bérli a területet, gépeket tárol ott meg eszközöket és ott semmilyen építkezés nem folyik, csak a műemléki kötelezettségeknek tesz eleget.

	A 13 hektáros műemléki területet olyan állami földek veszik körül, amelyeket Mészáros Lőrinc cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el az állami tulajdonú földeket kezelő szervezet pályázatán 20 évre. A majorság észak-keleti szomszédja a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) HU21-10101 számú pályázatán a Búzakalász 66 Kft. által elnyert 60 hektáros szántó (0103 b,c hrsz.). Észak-nyugati szomszédja a HU21-10103 számon meghirdetett 36 hektáros szántó (0101 hrsz.), amit szintén a Búzakalász 66 Kft. nyert el, mellette&nbsp; &#8211; HU21-10104 &#8211; ugyan csak Mészáros cége által elnyert, összességében 49 hektáros szántó (099/5 b,d,g hrsz.), délkeletről pedig ugyanez a helyzet: szintén a Búzakalász Kft. által a közelmúltban a HU21-10105 számon elnyert 9.8 hektáros szántó (0106/3,4,5 hrsz.) az ott található birtoktest.

	

	A felső képen kereszttel jelölt területek az NFA pályázaton az Orbán Győző majorja körül a Mészáros-féle Búzakalász 66 Kft. által elnyert birtoktesteket jelzik.&nbsp;E fölött pedig Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége két szántója helyezkedik el &#8211; ezek bicskei külterületek, itt találkozik ugyanis a két település: Alcsút és Bicske.&nbsp;Lévai Anikó bicskei szántóit jelöli a két kereszt az alsó képen Orbán Győző Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorja felett.

	

	Családi gazdaság vagy szállodaépítés?

	Orbán Győző CZG Ingatlanforgalmazó Kft-jének főtevékenysége a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, de juh-, kecske-, és ló tenyésztése, élőállat nagykereskedelme, állattenyésztési szolgáltatás, haszonállat-eledel gyártása, gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme, valamint gabonaféle, zöldségféle, olajtartalmú gyümölcs termesztése, konferencia szervezése és sportlétesítmény működtetése is szerepel a tevékenységi körök között. Vagyis mindazon tevékenység, ami a bányavállalkozó Orbántól távol áll, ám ami körül a Fejér megyei földbotrány forog.

	Az Orbán-kormány eredetileg a 300 hektár alatti földdel rendelkező helyi családi gazdákra tervezte a Nemzeti Földalapkezelő által kiírt állami földek bérletét, ám végül 1200 hektárra emelték azt. Mészáros Lőrinc cége és családtagjai együttesen ennél is többet: 1377 hektárt nyertek el. Az állattartási kötelezettség is olyan szigorítást hozott, ami eleve kizárt a pályázatból arra egyébként készülő gazdákat. A tíz évre titkosított pályázati anyagok elbírálásánál a pontozási rendszer nagy teret adott a szubjektív elbírálásnak, így eshetett meg, hogy évtizedek óta földdel foglalkozó családok nem jutottak talpalatnyi földhöz sem.

	Ottjártunkkor mezőgazdasági gép érkezett a műemléki területre behajtani akarván, amelynek stábunk autója egy percig útját állta, de azonnal félreállt, amint észlelte a helyzetet. Azt követően pedig, hogy a jármű beért a Hatvan pusztai telepre, két kutyával megjelent egy alkalmazott és arra szólította fel munkatársainkat: ne forgassanak! Azt a felújítás alatt álló épületet örökítettük meg, amelyről Mészáros azt mondta nekünk: nem folyik építkezés, csak a műemléki jelleg miatt vannak kötelezettségek. Információnk szerint azonban szálloda épül itt.

	A nagy nyilvánosságot kapott és közérdeklődésre számot tartó földügyekre való tekintettel Orbán Győzőtől emailben, a gánti bánya címén (ez a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. hivatalos email címe is) kértünk választ arra, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester mióta és meddig bérli tőle az ingatlant? Azt is megkérdeztük tőle, hogy az ott folyó szállodaépítést az Etyeki Filmstúdióba érkezők elszállásolására Mészáros cég vagy Orbán Győző cége végzi-e? A helyben lakók ugyanis arról számoltak be, hogy a szálloda a Demján Sándor érdekeltségbe tartozó Etyeki Filmstúdióban megfordulók szállodai szintű elhelyezésére készül.&nbsp;Orbán Győző birtoka Alcsútdoboztól 3 kilométerre, Etyek irányában fekszik. Erre egyelőre nem kaptunk választ.

	Mészáros Lőrinc leszarja hogy más mit mond

	Azon felvetésünkre, hogy a földtámogatások miatt megéri úgy is földet tartani, hogy azt nem művelik meg, Mészáros Lőrinc így fakadt ki: &#8220;Annak le kell vágni a kezét, aki nem műveli meg a földet &#8211; nekünk ez a lelkünk vidéki embereknek a föld és nem azoknak, akik ott a flaszteron fönn Budapesten azt mondják, hogy ezek a szemét vidéki parasztok, mert nincsen ebben igazuk, semmiben sincsen igazuk. (&#8230;) A faluban is bárkit megkérdezhet, mert ilyet sosem mondanának, amit Ángyán mond meg Szabó Rebeka. (&#8230;) Szarok rá, hogy más mit mond, engem az érdekel, hogy itt mit mondanak.&#8221;

	Mivel a területen folytatott kutatásaink újabb kérdéseket keletkeztettek a Mészáros Lőrinccel felvett interjút követően, levélben tettük föl ezeket az érintettnek, aki azonban közölte: további kérdéseinkre nem áll módjában válaszolni. Indoklásul azt hozta fel: üzleti megállapodásai nem tartoznak a közvéleményre, részéről az interjút &#8211; kimerítő válaszaival &#8211; lezártnak tekinti. (A teljes Mészáros-interjút később közöljük &#8211; a szerk.)

	Arra vártunk választ, hogy mikortól, milyen bérleti díjért bérli Orbán Győzőtől a területet, milyen záró időponttal, valamint ha telephelynek használja azt, miért nincs ez feltüntetve a cégnyilvántartásban.&nbsp;Azt is szerettük volna megtudni, hogy az ott folyó műemléki helyreállítási kötelezettséghez, építkezéshez, szálloda építéshez milyen uniós, állami, egyéb támogatást vett-vesz fel a cége?&nbsp;Arra is választ vártunk, hogy kötöttek-e előzetesen megállapodást Demján Sándorral az információnk szerint az Etyeki Filmstúdióba érkezők elszállásolására készülő szállodára?&nbsp;Azt is kérdeztük, hogy összességében mekkora összegű uniós ill. hazai támogatást kaptak(nak) cégei a beruházásokhoz,&nbsp;cégei gépparkjának és személygépkocsi állományának a megvásárlásához&nbsp; és egyebekhez.

	Mészáros Lőrinc Felcsút polgármestere, az Orbán Viktor által 2006-ban alapított Puskás Ferenc Labdarugó Akadémia elnöke, és 11 éve&nbsp;az Alcsútdoboz-Felcsút Földtulajdonosi Közösség elnöke. Vagyis az ő kezében összeér a falu, a futballakadémia működtetése, az új csarnok építése, építésre, mezőgazdaságra szakosodott cégeinek minden értéke, fillére, soktalpalatnyi földje. Talán ezért gondolják úgy néhányan a hoppon maradt gazdák közül, hogy feltehetően strómanként is pályázott az állami földekre.

	Ferenczi Krisztina

	(Folytatjuk. Fotó: atlatszo.hu)
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kadhafi felesége magyar, Farkas Zsófia]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6189750</link><pubDate>2012-04-30 17:33:36</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	30 milliárd dollárra becsült személyes vagyonával &#8211; beleértve 20 tonna aranyat &#8211; Farkas Zsófia a világ egyik leggazdagabb asszonya. Ha családja vagyonát is beszámítjuk, a kerek nagyvilág leggazdagabb emberének tekinthető, tízszer gazdagabb, mint például Románia leggazdagabb 300 embere együttvéve!

	A mesés vagyon ellenére Farkas Zsófia földönfutó, élete igazi pokol. A rejtélyes magyar származású hölgy, akinek létezéséről a világ eddig nem is tudott, ugyanis Moammar el-Gaddafi meggyilkolt líbiai diktátor felesége.

	Gaddafinéről a férje rendszerét elsöprő líbiai forradalom nyomán derült ki a valóság. A diktátorok elűzése után máshol is sok mítosz dőlt össze, ezt a történelem többszörösen bebizonyította. Férje 42 éves uralma idején az egyetlen hivatalos verzió szerint Safiya Farkash el-Barassi kelet-Líbia legelőkelőbb beduin törzséből származott, s ápolónőként ismerte meg valamikor a hatvanas évek vége felé autóbaleset nyomán kórházba került Moammar el-Gaddafit. A diktatúra idején nyilván senkit sem zavarhatott, hogy Szafijának soha nem került elő egyetlen arab rokona sem, "szülővárosában" még csak nem is hallottak róla. Az arab nyelvben fölöttébb idegen hangzású Farkash neve sem kelthetett feltűnést. Végül is a vezér, &#8222;Afrika királyai királyának&#8221; felesége még az arab világban szokásosnál visszavonultabban élt, 40 évig állandóan kerülte a nyilvánosságot, még a hatalom legbelsőbb köre, Gaddafi legközvetlenebb munkatársai sem ismerték.

	A forradalom nyomán a külföldi sajtó elkezdett kutatni Gaddafiné múltjában. S kiderítette, hogy Farkas Zsófia néven született Hercegovina fővárosában, Mostarban, horvát anya és magyar apa gyermekeként. Nagyapja, Farkas János még a Monarchia idején került Bosznia-Hercegovinába tanfelügyelőként. Fáradhatatlanul publikált a boszniai pedagógiai folyóiratban, és ennek köszönhetően tudományos munkássága fennmaradt. A helyi lakosság előtt sem igen ismert történetnek idén januárban a tuzlai rádió horvát nyelvű adása járt utána. A szépséges Farkas Zsófia valóban ápolónőként ismerte meg Moammar el-Gaddafit, csakhogy nem Líbiában, hanem a mostari kórházban, amikor a fiatal líbiai katonatiszt az ottani katonai bázison vett részt kiképzésen. A hatvanas években ugyanis Tito Jugoszláviája az el nem kötelezett országok bajnokaként tömegesen képezte ki a harmadik világbéli országok katonatisztjeit, s fegyverezte fel hadseregüket. Gaddafi hivatalos biográfiájában is elismerte a mostari továbbképzést.

	Az arab nacionalizmus bajnoka, az iszlám élharcosa és &#8222;Afrika királyainak királya&#8221; képéhez viszont aligha illett volna az európai keresztény, horvát&#8211;magyar feleség. Ezért fabrikálták Farkas Zsófia számára a kelet-líbiai előkelő beduin származást, az asszony pedig nyilván kerülte a nyilvánosságot, hiányos arab nyelvtudása aligha lett volna előny.

	Moammar el-Gaddafi 1970 vagy 1971-ben vette feleségül Farkas Zsófiát, aki 7 gyereket (6 fiút és 1 lányt) szült a vezérnek. 2011 elejéig királyokat irigységbe kergető luxusban élt Tripoliban, ahonnan augusztusban a felkelők elől menekült a szomszédos Algériába, lányával, két fiával és unokáival. Férjét és legkisebb három fiát meggyilkolták a felkelők, egy másik fia pedig azok fogságába esett, túlélési kilátásai nem túl fényesek.

	A politikai helyzet nyomán szeptemberben Farkas Zsófia luxusvillát vásárolt a horvátországi Adria-tengerparton, Igrane városkában, 100 kilométerre az etnikai háború által feldúlt, ma is kettészakított szülőhelyétől, Mostartól. Ott szándékszik letelepedni, horvát állampolgárságért is folyamodott, ismerte el hivatalosan nemrég a sajtó érdeklődésére a zágrábi külügyminisztérium. Horvátország is állampolgárságot biztosít a külföldön élő horvátoknak, méghozzá nagyon könnyen. A zágrábi kormány azonban még nem döntött, befogadja-e Gaddafiné Farkas Zsófiát, mivel az ügy igencsak megosztja a helyi tengerparti városka lakosságát. Egyesek örülnének, ha hatalmas vagyonával együtt oda kerülne, de mivel a délszláv testvérháború sebei még nem gyógyultak meg teljesen, a színkatolikus település lakói aligha örvendenének Gaddafiné muszlim kíséretének. A még mindig csinos Farkas Zsófia gyermekei és unokái ugyanis kivétel nélkül muszlimok, sőt, az sem kizárt, hogy 40 éves líbiai élete alatt ő maga is áttért az iszlámra.

	Zágráb vonakodása azonban felvetette a magyar alternatívát. Ha Horvátországba nem fogadják be, Magyarország és a magyar állampolgárság is szóba jöhet, derítette ki a nemzetközi sajtó, a külmagyarok honosításáról tavaly elfogadott törvény alapján. Végül is felmenői magyar állampolgárok voltak, noha a budapesti sajtónak nem sikerült kideríteni, hogy a továbbra is roppant visszavonultan élő Farkas Zsófia beszéli-e egyáltalán a magyar nyelvet a horvát mellett.-nyugatijelen.com&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[NAGY IMRE PISZKOS MÚLTJA]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719049&amp;nid=6186416</link><pubDate>2012-04-24 13:39:20</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Közbűntényeknél ismert a mondás: Keresd a n&#245;t. Politikai bűntényeknél ez így módosul: Keresd a zsidót. Ki volt ez a Nagy Imre? Erre a kérdésre még az elvtársai is nagy nyögdécselések közepette tudnak válaszolni. A róla szóló leírások nagyon eltér&#245;en írják le, mert nem ismerik születési évét, vagy a megadott dátumok nem egyeznek. Vagy van anyakönyvi kivonat, vagy nincs. Úgy tünik, hogy nincs. Egyesek szerint patkolókovács volt az apja, mások szerint keresked&#245;, de hallottam arról is, hogy Grósz Bella színészn&#245; zabigyereke lett adoptálva egy gyerektelen házaspárnak. Mintha közelítenénk az igazsághoz, de végül is egy arcképrajzoló grafikus ismer&#245;söm mondta ki: Nézd meg jól ezt az arcot és látol rajta egy félzsidó zabigyereket, aki bajúszkával próbálta magát magyarosítani. Cselekedetei után itélve ez nem sikerült neki. Az els&#245; világháborúban fogságba esett és a moszkoviták jó alanyt láttak benne, mert beiskolázták és utána hazaküldték ügynöki megbízatással. Ett&#245;l a perct&#245;l kezdve Nagy Imre Moszkva ügynöke még az akasztófa alatt is. Sokan félreértik Nagy Imre "reformjait". Sztalin halála után megindultak a gyilkos frakcióharcok a hatalomért a Kremlben. Nagy Imre is valamelyik bandához tartozott, mert ezt még Rákosi is megemlítette. A moszkvai változásokat változások követték Magyarországon is, de ez nem Nagy Imre érdeme volt, hanem fels&#245;bb parancs a Kremlb&#245;l. Az 56-os foradalomhoz semmi köze sem volt, legfeljebb az, hogy lövette a szabadságharcosokat a ludovikás tisztb&#245;l átvedlett partizánnal Maléter Pállal. Nem értette, hogy a forradalmárok miért vágták ki az ötágú csillagos címert a piros-fehér-zöld zászló közepéb&#245;l. Ez lett volna forradalmár? Na nee. Moszkvától kapta a feladatot, hogy szerelje le a forradalmat. Beszédjét azzal kezdte, hogy "Elvtársak!" Kádár azzal etette a közvéleményt, hogy &#245; menteni akarta Nagy Imrét a kötélt&#245;l, de az megmakacsolta magát és nem bánta meg bűneit. Ez sem igaz, mert a bolsevikok soha sem kegyelmeztek megtévedt báránykáiknak. Kádár pedig, ez a hatelemis buta gyilkos hatalomra tört. Itt látta a nagy lehetöséget, amit nem akart elmulasztani. Ha Nagy Imre életben marad, akkor Kádár mellette továbbra is csak kifutófiú lett volna. Kötelet neki! Kádárnak volt már gyakorlata Rajk esetében, hogy miként kell elintézni az ellenfelet. Bolsevikok akasztottak bolsevikokat, nekünk meg sírni kellett a rendszeresen megismétl&#245;d&#245; rehabilitálásukkor. Pokolra velük!

	
		&nbsp;
	
		TÉNYEK NAGY IMRÉRŐL
	
		&nbsp;
	
		Szovjet ügynökneve Vologya volt. (Rainer M. János könyvében)
	
		Az 1958-as tárgyalásán az utolsó szó jogán a kommunista pártot és a SZU-t éltette (rádiófelvétel)
	
		Haláláig szovjet állampolgár is volt. (R.M.J. könyvében)
	
		1956. október 23-28-ig ávósaival lövette a magyar szabadságharcosokat.
	
		Esze ágában sem volt október 23-án a felkelés élére állni. Saját elvtársai vitték a parlamentbe, mivel a tüntetők egy része hallani akarta. Az erkélyre úgy lökdösték ki az elvtársai, hogy mondjon már valamit, mert teljesen beszart a fölkelt nép látványától.
	
		November 3-án hazament a parlamentből és 4-én hajnalban magnóról ment a szózata a rádióban. 4-én családjával és a többi zsidóval a jugoszláv követségre menekült.
	
		Saját elvtársainak, főleg a zsidóknak csak 1988-ban jutott eszébe, hogy felkutassák a sírját, amelyet előzőleg a Szabad Európás zsidók feszegettek a rádióban, hogy hol található meg a temetőben.
	
		Ezt a zsidókommunistát 1989-ben szinte szentté avatták és a hamis legendákat azóta is terjesztik róla, miközben egy tucat szobrot is állítottak a magyargyilkosnak.
	
		
	
		A kép aláírása: &#8222;1953 tavasza. Imre Nagy a szovjet uralkodók által nemrégen kinevezett miniszterelnök új reformokat jelent be. Rákosi mellette ül és keserüen hallgatja.&#8221;&nbsp;Ha Rákosinak lenne egy kis bajsza, akkor ikertestvérek is lehetnének.
	
		&nbsp;
	
		A témához 2 videó is kapcsolódik a video rovatban!
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		
		&nbsp;
	
		Kép: Nagy Imre Rákosi és Vorosilov között, 1954
	
		
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		
	
		Így akasztottak Nagy Imre ÁVO-sai
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		Egy II. Miklós cár és családjának életével és kivégzésükkel foglalkozó könyv adatai szerint a Vörös Hadsereg eme különítményében volt egy Nagy Imre nevű katona is. (1hozzászólás)
	
		&nbsp;
	
		A fenti dolgot több lap is hozta, sőt képek is voltak a kivégzőkről, de az biztos, hogy a kivégzők java zsidó volt. Orosz levéltárban minden adat megvan, de ezt nálunk a hamis Nagy Imre legenda fenntartása miatt nem teszik közzé. A mostani párttörténeti levéltárnak az a zsidó az igazgatója, akinek az apja 1956-ban ávós volt. A legjobb az, hogy erről az elvtársról a wikipedia lexikonban semmi sincs.
	
		Földes László (MTI)
	
		1937-ben belépett a KMP-be. Illegális tevékenysége miatt 1942-ben és 1944-ben bebörtönözték. 1944-ben Újpesten fegyveres partizáncsoportot szervezett, és részt vett a megszállók elleni harcban. 1945-től az MKP újpesti pártbizottságának titkára, 1946-tól a budapesti pártbizottság osztályvezetője volt. 1949-től 1951-ig az MDP KV káderosztályának vezetőhelyettese. Ezt követően 1955-ig Sztálinvárosban nagyüzemi párttitkár volt, majd külkereskedelmi miniszterhelyettesnek nevezték ki. 1955-ben a Csepel Vas- és Fémművek pártitkára lett, 1956-tól külkereskedelmi miniszterhelyettes. 1956. július 21. és október 28. között az MDP KV póttagja volt. 1956. október 23-24-én éjszaka részt vett az MDP KV Katonai Bizottsága megalakításában, és október 28-ig annak tagja maradt. 1956. október 27-28-án egyik kidolgozója volt egy katonai diktatúra bevezetését és Nagy Imre félreállítását célzó HM-tervezetnek. 1956 novemberétől 1957 februárjáig részt vett az MSZMP Szervezőbizottságának munkájában. 1957. február 12-től december 3-ig az MSZMP KB káderosztályát vezette. 1956 novemberétől 1970-ig az MSZMP IKB, majd KB tagja volt. 1958-tól belügyminiszter-helyettes, 1964 januárjától 1972 áprilisáig az Erdészeti Főigazgatóság vezetője. 1958 és 1967 között országgyűlési képviselő. 1967-től 1972-ig mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Ezt követően a Hungexpo vezérigazgatója volt 1980. december 31-i nyugdíjba vonulásáig.


	&nbsp;

	
		Prev:&nbsp;MIRE KÉSZÜLNEK A ZSIDÓK?


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Köröstárkányi  vérfürdő, 1919]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719049&amp;nid=6184279</link><pubDate>2012-04-20 17:15:22</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	1919 nagypéntekén a partiumi Köröstárkányban és Kisnyégerfalván a Székely Hadosztály visszavonulása nyomán előretörő román félkatonai alakulatok a középkort idéző barbár és véres magyarirtást hajtottak végre. Az eset mindmáig kimaradt mind a magyar, mind a román történelemkönyvekből.

	Károlyi Mihályék katonai leszerelő tevékenységének köszönhetően 1919 elején teljesen védtelenül maradt a Nagyváradtól 70 kilométerre, a Fekete-Körös völgyében élő szórványmagyarság is. A térségben megalakult a Román Nemzeti Tanács, azonban az igazi hatalom a román Nemzeti Gárda kezében volt. Amíg Jászi Oszkárék idealisztikus elképzeléseiket szövögették, addig itt is teljesen megszűnt a magyar állami fennhatóság.

	A térségben már 1919 januárjában feszült etnikai viszonyok voltak. A román tengerben jelentéktelen lélekszámú, alig ötezer főt szám­láló magyar sziget igazi közellen­séggé vált. Ezt jól bizonyítja az az eddig soha nem publikált korabeli dokumentum, amely Grünsper­ger Lóránt magángyűjteményéből került elő: &#8222;Valóságos anarchia kapott lábra, egymást érték az erőszakoskodások és fosztogatások. A magyarságnak nemcsak a vagyona, de az élete sem volt biztosítva, s a fegyveres túlsúlyra támaszkodó románok állandóan rettegésben tartották a lakosságot.&#8221;

	&#8222;A köröstárkányi és kisnyégerfalvai magyarok azért pusztultak és szenvedtek őseik földjén, mert fenyegetett hazájuk védelmére keltek egy olyan időszakban, amely Magyarország számára a nemzetpusztításról, az árulásról, a behódolásról és az önfeladásról szólt&#8221; &#8211; utalt Károlyi Mihály Tanácsköztársaságára beszédében Szávay.

	A Fekete-Körös völgyében román falvak gyűrűjében fekvő Köröstárkányban 1919 nagypéntekén 91 magyar civilt mészároltak le a Székely Hadosztály visszavonulása nyomán előretörő román félkatonai alakulatok. A védtelenül maradt falu népét a főtérre terelték, és a református templom előtt géppuskázták halomra. Hasonló sorsra jutott Kisnyégerfalva fegyvertelen magyar lakossága is.

	Egy visszaemlékező szerint volt olyan, akivel azután végeztek, hogy összeszedte a zabot a román katonaság számára, sokakat pedig élve temettek tömegsírba. Az öldöklés következtében 204 magyar gyermek jutott árvaságra.

	&#8222;A románok azokat a tisztességes, szorgalmas és melegszívű embereket gyilkolták le, akik korábban befogadták tatár, török és orosz elől menekülő őseiket, később pedig munkát és kenyeret adtak a környező falvak szegényebb és elesettebb román népének&#8221; &#8211; mutatott rá Szávay, aki egy szemtanú visszaemlékezéséből is idézett: &#8222;Úgy hittük, hogy barátságban élünk. Hányan szolgáltak közülük nálunk! Fejszével köszönték meg a kenyerünket&#8230;

	&nbsp;

	&nbsp;

	
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Rákosi Rosenfeld Mátyás (szerb-zsidó gyökere)]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719049&amp;nid=6184172</link><pubDate>2012-04-20 14:26:06</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Rákosi Mátyás szülőházának nyomában &#8211; fotóriport Adáról

	http://tortenelemportal.hu/

	Ada tízezres település a Bácska keleti részén, 83 százalékban magyarok lakják, 10 százalék a szerbek aránya. A 20. század hajnalán már fejlett kisvárosban (mezőgazdasági iskola, vasút, áramfejlesztő, kövesút) 2011-es látogatásunkkor annak szerettünk volna utánajárni, milyen emlékek fűződnek Ada hírhedett szülöttéhez, &#8222;Sztálin legjobb magyar tanítványához&#8221;, &#8222;népünk és pártunk bölcs vezéréhez&#8221;, Rákosi Mátyás elvtárshoz.

	Rosenfeld Mátyás 1892. március 9-én látta meg a napvilágot Adán ötödik gyermekként (négy fiú- és hét lánytestvére volt). Keringenek bizonyos alaptalan pletykák eredeti nevével kapcsolatban, ezért közzétesszük a hitközségi születési anyakönyv vonatkozó bejegyzésének fénymásolatát. A kis Matyi Adán járt első elemibe is, a helyi zsidó iskolába, amelynek helyén ma bútorüzlet található. 1920-ig csak felekezeti iskolák voltak Adán, katolikus, ortodox és izraelita, ezeket 1920 után az SZHSZ Királyság államosította. A Rosenfeldék által is látogatott adai zsinagógát 1973-ban elbontották, helyén szocreál tömbház épült.

	Adán sétálva a megkérdezett helybéliek egy részének Rákosi Mátyás neve nem mondott semmit, másoknak ugyan derengett valami, de ők sem kötötték Adához. Ebben persze semmi meglepő nincs, hisz a Rosenfeld család 1899 elején elköltözött Sopronba, és 1904-ben családnevüket is megváltoztatták. 1948 után a titói Jugoszláviában pedig legfeljebb annyit tudhattak Rákosiról, hogy az ellenséges Magyarország főkommunistája, és miután 1956 nyarán végleg eltávolították, gyorsan feledésbe is merült.

	Eljutottunk azonban egy idős úrhoz, akinek a szülei személyesen ismerték Rosenfeldéket, majdnem szomszédok voltak. Elmondta, hogy a Karagyorgyeva utca 2-ben laktak, ugyanolyan házban, mint amilyen a 4. szám alatti (az ő egykori házukat már rég átépítették). A bácsi szemtanúja volt, hogy 1948 februárjában Rákosi Mátyás még szerét ejtette egy szülőházánál tett villámlátogatásnak, két fekete&nbsp;Volgán&nbsp;ZiL-en érkeztek kíséretével, és hamarosan távoztak.

	Rákosi Mátyás a magyarországi kommunista párt (MDP) főtitkáraként, a Szovjetunió helytartójaként szovjet segítséggel 1945-től kezdődően néhány év leforgása alatt kommunista diktatúrává formálta Magyarországot. A kommunisták totális támadást indítottak a magyar társadalom ellen, tönkretették és megfélemlítették a polgári középosztályt, szétverték a parasztságot, lefejezték az egyházakat, betiltották a pártokat és minden civil csoportosulást. Működésüket politikai megrendelésre lezajlott perek, kivégzések és gyilkosságok, internálások, kitelepítések jellemezték. 1956-ban, a hruscsovi enyhülés időszakában a szovjetek &#8222;ejtették&#8221; Rákosit, és tulajdonképp száműzték a Szovjetunióba. 1971-ben halt meg Nyizsnyij Novgorodban (akkor Gorkij), majd teljes titoktartás mellett temették el Budapesten, a Farkasréti temetőben. Urnatárolóját már 1990 előtt is számtalanszor megrongálták, jelenleg csak az &#8222;R. M. 1892&#8211;1971&#8221; felirat olvasható rajta.

	
	
		Ada a századforduló környékén (képeslap)


	
	
		Ada neve török eredetű. A szerbek sem tudtak jobbat kitalálni


	
	
		Rosenfeld Mátyás a születési anyakönyvben (kattintson a nagyobb képért!)


	
	
		A sárga épület helyén állt Rosenfeldék egykori háza (Karagyorgyeva u. 2.). Ugyanolyan volt, mint az utána következő ház


	
	
		A Maja bútorüzlet helyén volt az izraelita felekezeti elemi iskola


	
	
		Az egykori adai zsinagóga (képeslap, 1894)


	
	
		Az adai zsinagóga helyén álló tömbház (Lenin u. 8.)


	
	
		Emléktábla a fenti tömbház falán (Érdekes az utcanév is, meg az is, hogy a &#8222;Lenjin&#8221; a magyar felirat)


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Vörösterror Püspökladányban -1919. április 20-án]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719049&amp;nid=6184156</link><pubDate>2012-04-20 13:42:45</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	919. április 20-án délelőtt 7 órakor Nagyvárad felől vonat érkezett a püspökladányi állomásra. Az egyik kocsijában Pongrácz Aladár csendőrszázados parancsnoksága alatt 30 csendőr utazott, akik Berettyóújfaluban a vörös hadsereg egy részét lefegyverezték, illetve a lefegyverzésnél közreműködtek. Az állomáson Gerlei Géza terrorcsapat-parancsnok körülbelül 50 főből álló, gépfegyverekkel felszerelt terrorcsapata vette körül a vonatot, akik a csendőröket leszállították, s az állomásfőnöki iroda előtt felsorakoztatták őket.

	
	
		vörös terrorbrigád


	Az egyik katona, Tóth Ferenc II. hidalmási járásőrmestert felismerte, őt azonnal a főnöki irodában levő Barabás (Barthmann) József parancsnokhoz, továbbá Gábor (Judkovics) Mózes és Manu József politikai megbízottakhoz vitte, akik Tóth Ferencet ismeretlen okból azonnal halálra ítélték. A halálos ítéletet a püspökladányi temető árkában április 20-án, d. e. 8 óra tájban Janovics János, Taránszki Ödön és Kohn-Kerekes Árpád terrorlegények végre is hajtották.

	Ezután Pongrcáz Aladár századost, Ferenci András gyulai járásőrmestert és Jakabos Pál mezőörményesi, őrsbeli I. cszt. őrmestert is halálra ítélték, s a halálos ítéletet ugyancsak azon a napon, délelőtt 11 órakor Janovics János, Turánszki Ödön, Kohn-Kerekes Árpád, Babula Engelbert, Horváth Győző, Horváth Márton, Farkas László és egy Münsz nevű terrorlegény Gerlei Géza terrorcsapat-parancsnok és Manu József jelenlétében végrehajtották.

	A megnevezetteken kívül még több terrorkatona is jelen volt a végrehajtásánál, ezeknek neve azonban nem volt megállapíthatót. A gyilkosok Pongrácz százados kifosztott bőröndjét magukhoz vették. Karajos János püspökladányi temetőcsősz a gyilkosság részleteire nézve a következőket adja elő: 1919. április 20-án a temetőben volt elfoglalva, midőn egy nagyobb csapat ment el a temető mellett és valaki azt mondotta: &#8211; Most már elvtárs leszel. Egy másik hang azt felelte: &#8211; Nem voltam, nem vagyok, nem is leszek, úr voltam és úgy is halok meg. &#8211; No majd nemsokára elvtárs leszel, mondotta ismét a másik hang. Erre Karajos János temetőcsősz kinézett a temetőt övező élősövényen és látta, hogy több vöröskatona három csendőrt, három bőrkabátos egyén pedig egy csendőrtisztet kísér. A három csendőrt elkísérték először a temető északi végéhez, ott kettőt egymás mellé állítván főbe lőtték őket, a harmadikat pedig a két elsővel szembeállítva szintén agyonlőtték. A századosnak ezt végig kellett nézni. A gyilkosok őt a temető másik részére vitték és ott még egyszer megkérdezték tőle, hogy lesz-e most már elvtárs, mire Pongrácz százados ismét nemmel felelt. Ezután arra kérte gyilkosait, hogy levéltárcáját őrizzék meg, de azt az egyik terrorista kiszakította a kezéből, és zsebre dugta, majd anélkül, hogy bekötötték volna a szemét, a három bőrkabátos a szerencsétlen áldozatot agyonlőtte. A százados egy fejlövést és két szív lövést kapott. Azonnal meghalt.

	A vöröskatonák azután magukhoz hívták Karajos temetőcsőszt és parancsot adtak neki, hogy ássa el a hullákat ott, ahol vannak. Karajos tiltakozott az ellen, hogy a temető árkába temesse el a meggyilkoltakat, de a vöröskatonák azt mondták, hogy csak úgy tegyen, amint ők mondják, s ha majd nem bírja a munkát, majd adnak segítséget, és még aznap 10 ezer koronát. A pénzt természetesen nem fizették ki. Karajos elmondása szerint a vöröskatonák áldozataik zsebeit kikutatták, kifosztották. A százados aranyóráját, gyűrűjét elvitték, csak egy kis imádságos könyvet, melyet egyik zsebében találtak, hagytak ott. Ezt egy vöröskatona a már halott százados fejéhez vágta és azt mondotta: &#8211; Ezt most már használhatja. A százados és a csendőrök ruháit a temetőcsősznek adták, de ő nem fogadta el, mire a vöröskatonák levetkőztették mind a négy hullát, csak véres köpenyüket hagyták meg. Karajos ezután a hullákat bevitte a temetőbe, s a századost külön, a három csendőrt pedig együtt temette el.

	A debreceni ügyészség 1919 okóber 25-én, bizottsággal hullaszemlére és boncolás végett a helyszínére kiszállott. E szomorú kötelesség elvégzése után az elhaltak tetemeit a püspökladányi községi elöljáróság által felajánlott díszsírhelyen ünnepélyesen újból eltemették. Haláluknak első évfordulóján. 1920 április 20-án gyászünnepet és engesztelő szentmisét tartottak. A Hajdú vármegyei csendőrség kegyeletes ünnepet rendezett a mártírok emlékének 1921 július 21-én. E napon a temetőben gyászmisét tartottak, s a mise végén leleplezték az áldozatok emlékművét. A leleplezés után a sírokra és az emlékműre koszorút helyeztek, majd díszszakasz vonult el a mártírok sírja előtt.

	(a III. csendőrkerületi parancsnokság és a budapesti királyi ügyészség adatai alapján)

	&nbsp;

	Csendőrök újratemetése Püspökladányban
	
		View more presentations from JobbikLadany

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Nemzetközi zsidó szövetség alakult Debrecenben -Jövőjük az összefogás]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6183532</link><pubDate>2012-04-19 09:56:57</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	A 160 résztvevővel (100 fő&nbsp;&nbsp;trianoni határokon túlról érkezett)&nbsp;2011 őszén a debreceni zsidó hitközség a tizenkettedik konferenciáját tartotta "Rólunk szól" címmel. 2012 márc.-ban ugyan itt a "Jövőnk az összefogás" néven alakult meg a&nbsp;Közép és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetsége. &nbsp;Az alapító okiratot &nbsp;Debrecenben, a Megyeházán tartott ünnepségen írta alá húsz itthoni és határon túli magyar zsidó hitközség, illetve zsidó szervezet képviselője. &nbsp;(Felhívjuk a figyelmet a nevekre!)

	Elnök:&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Horovitz Tamás &#8211;DZSH elnöke

	Alelnök:&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Róth Tibor &#8211; Brassói Hitközségelnöke

	Titkár:&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Heller Zsolt &#8211; A Db-iZsidó Templomért és Temetőért

	Alapítvány elnöke

	Vezetőségi tagok: Kürti Csaba &#8211; JMPoint

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Bermann Dávid &#8211; Szolnoki hitközségelnöke

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Ionel Schlesinger &#8211; Aradi Hitközségelnöke

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Felix T. Koppelmann &#8211;Nagyváradi Hitközség elnöke

	Szóvivő:&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Breuer Péter újságíró

	&nbsp;

	

	A &#8220;Jövőnk az összefogás&#8221; üzenetével megalakult a Közép és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetsége; az alapító okiratot vasárnap Debrecenben, a Megyeházán tartott ünnepségen írta alá húsz itthoni és határon túli magyar zsidó hitközség, illetve zsidó szervezet képviselője.

	

	Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a kultúra formálásában a zsidó szervezeteknek nemcsak a múltban volt jelentős szerepük, hanem a jövőben is, s ezt új keretek között tehetik meg a Debrecenben létrejött összefogással. &#8220;Minden társadalom a közösségeiből meríti erejét&#8221; &#8211; mondta a fideszes politikus, majd utalt arra, hogy Debrecenben van az ország legnagyobb vidéki zsidó hitközsége.

	Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója is azt hangsúlyozta, hogy az a szövetség, amelynek alapító okiratát Debrecenben aláírták, nemcsak rögzíti a közös utat, hanem abból valami új és ösztönző mozgalom indítható el. A Mazsihisz-vezető azt mondta, hogy a &#8220;recesszió vihara tombol&#8221;, jelentős a munkanélküliség, s ilyen helyzetben &#8220;elképzelhetetlen, hogy a falainkon belül egymást marjuk&#8221;.

	Zoltai Gusztáv megfogalmazása szerint Debrecen &#8211; mint most is &#8211; példát mutatott az elmúlt években, amikor is évről évre megrendezik a hazai és a határon túli magyar zsidó hitközségek találkozóját.
	Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség vezetője hozzátette: múlt évi találkozójukon döntötték el, hogy &#8220;a Kárpát-medence zsidóságának fennmaradása érdekében&#8221; szorosabbá teszik az együttműködést. A most megalakult szervezet nyitva áll minden zsidó előtt, nem tesznek különbséget a különböző irányzatú csoportok között &#8211; jegyezte meg.

	Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség&nbsp; elnöke:

	Hölgyeim és Uraim!&nbsp;Kedves Vendégeink!&nbsp;Nagy-nagy tisztelettel és meghatottsággal köszöntöm Önöket e mai, örömteli eseményen.&nbsp;Köszöntöm:

	Halász János urat &#8211; a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Államtitkárát

	Dr. Papp László urat &#8211; Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármesterét

	Kocsis Róbert urat &#8211; Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnökét

	Szabó György urat &#8211; a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány elnökét

	Bíró Rozália asszonyt &#8211; Nagyvárad alpolgármesterét

	Radu Tírle urat, a Bihar Megyei Tanács elnökét

	Zoltai Gusztáv urat &#8211; a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatóját

	Schlesinger Ionel urat &#8211; Aradi Hitközség elnöke

	Goldmann György urat &#8211; a Békéscsabai Zsidó Hitközség képviseletében

	Róth Tibor urat &#8211; a Brassói Hitközség elnöke

	Schwartz Róberturat &#8211; a Kolozsvári Hitközség elnökét

	Felix T. Koppelmann urat &#8211; a Nagyváradi Hitközség elnöke

	Décsei Nicolae urat &#8211; a Szatmári Hitközség elnöke

	Tóth Elemérnét &#8211; a Salgótarjáni Hitközség elnökét

	Sárosi György urat &#8211; aNyíregyházi Zsidó Hitközségelnökét

	Bermann Dávid urat&nbsp; &#8211; a Szolnoki Hitközség elnökét

	Breuer Péter urat &#8211; a BreuerPress-International Hírügynökségtől

	Kürti Csabát &#8211; a JMPoint igazgatóját

	Jusztin Ádám urat &#8211; a Maccabi Vívó és Atlétikai Klub elnökét

	Dr. Galik Gábor urat &#8211; az Egyházügyi Államtitkárság kabinetfőnökét

	(Weisz Péter)

	Vargáné dr. Szűcs Edit asszonyt &#8211; a Műszaki Egyetem dékánját

	Dr. Kustár Zoltán urat &#8211;a&nbsp; Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettesét

	Hódossy-Takács Előd urat &#8211; a Református Hittudományi Egyetem docensét

	Dr. Kukla Krisztián urat &#8211; a MODEM igazgatóját

	Lakner Lajos urat &#8211; a Déri Múzeum igazgatóját

	Móricz Péter urat &#8211; a Hitgyülekezet részéről

	Rozsnay István &#8211; református lelkész urat

	Jenei Zoltán &#8211; református lelkész urat

	Visky Pál urat &#8211; a DORCAS igazgatóját

	Kovács László urat&#8211; a Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnökét

	Pál Mihály urat &#8211; a Magyar-Izraeli Baráti Társaság debreceni elnökét

	Avraham Ehrenfeld Rabbi urat, a Nagyváradi Zsidó Hitközség rabbiját

	Dr. Asher G. Ehrenfeld Urat, Debrecen Város Főrabbiját

	A mai napon rendkívüli és rendhagyó körülmények között tartjuk meg hagyományos Purim-i ünnepségünket. Rendkívüli azért, mert egy nagyon fontos eseménnyel, nevezetesen egy új szervezet megalakulásával, létrejöttével kötöttük össze, és rendhagyó, mert egy új helyszínen, a megyei önkormányzat dísztermében kerül megtartásra.&nbsp;Reméljük, hogy ezen kezdeményezésünk jónak és a későbbiekben is követendőnek bizonyul.&nbsp;Itt ragadom meg az alkalmat és megköszönöm Tóth Attila úrnak, a megyei önkormányzat alelnökének, hogy felajánlotta és biztosította közösségünk számára ezt a kiváló lehetőséget.&nbsp;A Nagyváradi Zsidó Hitközség és a Debreceni Zsidó Hitközség közötti együttműködés közel húsz éves múltra tekint vissza.&nbsp;Kapcsolatunk folyamatosan szélesedett és egyre eredményesebben működött vallási és világi téren egyaránt. Az elmúlt időszakban számos közös projektünk valósult meg, s immár hagyománnyá vált, hogy ünnepeinket együtt üljük meg. Ennek a hagyománynak köszönhetően a mai napon is itt üdvözölhetjük Debrecenben a Nagyváradi Zsidó Hitközség képviselőit és a hitközség művészeti csoportját. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve az együttműködésünk nagyon sok eredményt és lehetőséget teremtett hitközségeink számára és ma már nemcsak mint testvérhitközségek, hanem itt üdvözölhetjük köreinkben a két hitközség testvér rabbiját.&nbsp;Purim a legvidámabb ünnepünk, a sorsvetés napja, amikor Eszternek és Mordechájnak köszönhetően népünk megmenekült a pusztulástól. Győzött az igazság, az összetartás és összetartozás, az ártó szándék felett.&nbsp;Reméljük, hogy az összefogás jegyében, most megalakuló szervezetünk is a fejlődést és a jövőt fogja közösségeink számára jelenteni.&nbsp;Engedjék meg, hogy egy kis történelmi visszatekintést tegyünk a múltba.&nbsp;A Debreceni Zsidó Hitközség ez évben tizenharmadik alkalommal fogja megrendezni a Magyarország-i és határon túli közösségek találkozóját. Az elmúlt időszak tapasztalatai és visszajelzései alapján nagyon sikeresnek ítélhetjük ezt a kezdeményezést, folyamatosan nagy népszerűséggel és látogatottsággal tudtuk megtartani rendezvényeinket, melyeken nagyon sok témában vitattuk meg problémáinkat, lehetőségeinket és próbáltuk az együttműködés mentén gondolkodva jövőnket építeni.&nbsp;A határon túli találkozókon is láthatóvá vált, főleg az elmúlt időszakban, hogy rengeteg jelen és jövőbeli problémával küzdünk, melyre a megoldást csak mi magunk találhatjuk meg. A találkozók alkalmával komoly viták is kialakultak, melyek kapcsán megpróbáltunk megoldásokat találni közös problémáinkra, hol sikerrel, hol kevésbé sikerrel. A tavalyi évben megrendezett találkozón megfogalmazódott többünkben az a fajta igény, hogy jelenünk problémáinak megoldására és jövőnk építése érdekében egy szorosabban és sűrűbben együttműködő helyzetet kell teremtenünk a Kárpát-medence zsidóságának fennmaradása érdekében.&nbsp;A konferencia zárónapján Róth Tibor, a brassói hitközség elnökével közösen kezdeményeztük egy olyan szervezet létrehozását, mely megpróbálja ezt a hiányt pótolni, mely felvállalja szervezeti formában a jelen lehetőségeinek biztosítását és hosszú távon jövőnk építésének alternatíváit. Egy új szervezet megalakulásakor mindig felmerül a kérdés, hogy mi a szervezet célja és mi az üzenete. A célok megvalósítására vonatkozóan a határon túli találkozók tapasztalataiból merítve elmondtam azokat a célokat, amelyeket a szervezet elindításakor megfogalmazhatunk. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szervezet mind vallási, mind világi értelemben együttműködést kíván biztosítani minden zsidó hitközségnek és közösségnek.&nbsp;Vallási értelemben mi nem teszünk különbséget orthodox, neológ és status quo között, ezen szervezet minden zsidó számára nyitva áll és munkánkat, tevékenységünket, zsidó identitásunk alapján tesszük. Mai igen gyors, felpörgött és folyamatosan változó korunkban nagyon fontosnak ítéljük, hogy egy szervezet a mindenkori helyzethez és lehetőségekhez alkalmazkodva, tudja képviselni a zsidóság érdekeit. Remélem, hogy ezen szövetséget társaimmal együtt a mai kor lehetőségei szerint tudjuk működtetni és vezetni.&nbsp;Másik felmerült kérdés a szervezet megalakításakor mi az üzenet a szervezetnek?&nbsp;Az üzenetét nagyon egyszerűen és mindenki számára világos, félreérthetetlen gondolattal kell megfogalmazni: &#8222;Jövőnk az összefogás!&#8221; Ezen nagyon rövid és egyszerű gondolat ugyanakkor nagyon nagy feladatot jelenthet közösségeink számára, mely nélkül jövőnk nem látható biztosítottnak.&nbsp;Végezetül engedjék meg, hogy az időszámításunk kezdetén élt régi nagy tudósunk, Hilél egyik bölcs gondolatát osszam meg Önökkel. Egyszer egy pogány állított be hozzá, s arra kérte, magyarázza meg neki az egész zsidóságot annyi idő alatt, amíg ő fél lábon képes állni. A mester nem utasította el a türelmetlen kérdezőt, hanem így szólt hozzá: &#8222;Ami neked nem kívánatos, azt ne tedd felebarátodnak. Ez az egész zsidó vallás lényege. Menj és tanuld meg!&#8221;Kívánom magunknak, hogy e gondolat jegyében végezzük további munkánkat és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy zsidóságunk jelene és jövője biztosított legyen a Kárpát-medencében.&nbsp;A mai rendezvényünkhöz mindenkinek jó szórakozást kívánok és köszönöm megtisztelő figyelmüket.&nbsp;Papp László (Fidesz), Debrecen alpolgármestere szerint &#8220;az együttműködéssel az összetartozás új korszaka kezdődik&#8221;, az aláírás kifejezi &#8220;a közösség erejébe vetett hitet, az egymás iránti elkötelezettséget&#8221;.Radu Tirle, a romániai Bihar Megyei Tanács elnöke megyéje lakói nevében megkövette a zsidókat a történelemben ért atrocitásokért, s kérte Istent, &#8220;adjon erőt számukra, hogy tudják megbocsátani azt a sok szörnyűséget&#8221;&nbsp;Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere városa és a Partium magyar közösségének &#8220;tiszteletteljes üdvözletét&#8221; tolmácsolta, megjegyezve, hogy &#8220;a kisebbségi lét (&#8230;), de a mai nap is példa arra, hogyan lehet szövetségben építeni a jövőt&#8221;.Támogatásáról biztosította az új szövetséget Szabó György, a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke, reményét fejezve ki, hogy az új szervezetet kellően tudják támogatni annak érdekében, hogy &#8220;a zsidó reneszánsz közélet újra tudjon fejlődni&#8221;.

	

	A Közép és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetségének húsz alapítója van, magyarországiak mellett felvidéki, erdélyi, partiumi és délvidéki magyar zsidó közösségek. Néhányuk képviselője nem tudott megjelenni az aláíráson, e szervezetek levélben biztosították a szervezőket csatlakozási szándékukról.
	Az aláírás után a Nagyváradi Zsidó Hitközség művészeti csoportjának közreműködésével megünnepelték a zsidók &#8220;legvidámabb ünnepét, a sorsvetés napját, a Purimot, majd az ünnep kapcsán Asher G. Ehrenfeld debreceni főrabbi mondott ünnepi beszédet. -&nbsp;http://zsidok.network.hu


	Az írásomban néhány érdekes összefüggést írok le.Nem fog mindenkinek tetszeni.
	Tavaly, 2011 őszén a debreceni zsidó hitközség immár a tizenkettedik konferenciáját tartotta "Rólunk szól" címmel. A 160 résztvevőből 100 fő a jelenlegi, trianoni határokon túlról érkezett. Tehát a kongresszus határozottan Kárpát-medencei léptékben gondolkodik.&nbsp;
	
	Ezen a tavalyi 12.-ik összejövetelen beszéltek egy új szerveződésről, amit idén, létre is hoztak.
	Ennek megfelelően 2012 március 11.-én a Közép és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetségének az alapító okiratát is Debrecenben írták alá.A hitközségek hálózata Brassótól Kolozsváron át Révkomáromig, Szabadkától Aradon keresztül Pozsonyig terjed. Természetesen mai, magyarországi települések is benne foglaltatnak.&nbsp;
	A legfontosabb elv " Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a zsidóság jelene és jövője a Kárpát-medencében biztosított legyen ! A cél az együttműködés vallási és világi értelemben ! "
	.A debreceni izraelita vallású emberek életét az 1842-es évektől napjainkig Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára (magyarán miniszterhelyettes), mesélte el.
	Egy ilyen pozíció kulcsfontosságú egy ország életében. Nekem egyből a rendszerváltás éveinek kulcsfigurája, a kereskedelmi és idegenforgalmi minisztérium vezetője és a privatizáció folyamatának felügyelője, Suchmann Tamás jutott eszembe. Ő volt az, aki a miniszterelnöki hivatal államtitkáraként (és a MAZSIHISZ alelnökeként) azt nyilatkozta, első, másod és harmadsorban zsidó.&nbsp;
	A privatizáció elmúlt, de a pénzcsapoknál hasonló figurák állnak, világnézet azonos,csak a nevük más ...&nbsp;
	Néhány érdekes tény, amiről eszmecsere folyt.. A vallási és polgári élet összehangolása az élet minden területén nagyon fontos dolog- ez az egyik legfontosabb szempont. A magyar tanulóknak meg kell mutatni, hogy a határon túli területeken a zsidóságnak mekkora jelentősége volt. E célból a zsinagógákat, temetőket,emlékhelyeket és mindenféle zsidó kulturális jellegű emlékhelyet be kell mutatni.A "magyar tanuló ifjúságnak"be kell mutatni Auschwitzban a holokauszt szörnyűségeit, mert csak a helyszínen érezhetik át a szörnyűségeket.
	Mindehhez természetesen a magyar állam biztosítaná az anyagi feltételeket.
	Szóba került a pozsonyi példa.Nagyon fontos, hogy a felnövekvő fiatal generáció egyre többet tudjon a történelmi előzményekről, mert a Pozsonyi Zsidó Múzeumba a gyerekek már első osztályos koruktól rendszeresen járnak,az iskolákban pedig túlélők tartanak előadásokat.Ebben a szabadkai és az aradi hitközség elnöke is egyetértett.
	Fiatal generációk kérdése.Ennek kulcsmondata, hogy a legjobb befektetés a fiatalok minél magasabb szintü tanítása.Fontos a vallási és világi támáju stratégiák összehangolása.Nagyon fontos , az internet felhasználása, mert haladni kell a korral ! Furcsa volt az a megjegyzés, a magyarokat szembesíteni kell a holokauszttal, de az izraeliták számára a folyamatos holokausztmegemlékezések már nem jelentik a zsidó jövőt. Ezután egy nagyon érdekes téma következett ; hogyan ismerhetik fel egymást a zsidók apró, látszólag észrevétlen jelekből? Egy villámgyors, nonverbális úton (testbeszéd, mimika stb), megkülönböztethetik a kívülállókat és felismerhetik egymást. Gyakorlatilag a tetteikkel is felismerhetik egymást, de ez hosszabb időt igényel.Úgy állapodtak meg, hogy ehhez felkészülésre lenne szükség, ezért egy speciális kommunikációs és felismerési rendszert kellene kidolgozni.
	(Amikor a magyarok széthúznak és nem tudnak összetartani, az nem mindig a magyarok hibája, hanem "bizonyos felforgató elemeké !)
	Számomra az az érdekes, hogy néhány év konferenciájának eredménye egy szövetség. Ez a szövetség pedig gyakorlatilag a történelmi Nagy-Magyarországot foglalja magában. Bár a régi Galícia területére is nagyon sok turista utazik manapság, a "gyökereit keresve".
	Jó részük többnyire kicsiny kis földecskét, rosz dűledező borospincéket vásárol, csak a nosztalgia kedvéért...&nbsp;
	Lépjünk ki a Kárpát-medencéből és gondolkodjunk nagyban !!
	A világ parlamentjeiben legkevesebb 2-300 zsidó képviselő van.Ezek a képviselők néhány évente, mint parlamentek feletti csoport összejönnek egy-egy konferencián és beszámolnak a gazdaországukról.Ez az országuk általános állapotától a zsidó közösségek életén át a zsidó szervezetekig terjed. Ez a folyamat most intezívebbé vált. A konferenciák közti "üres" időszakokban a kapcsolattartást egy bizottság végzi. A bizottság most folyamatosan tájékoztatja a konferenciák résztvevőit az aktualitásokról.
	Ebben az évben, 2012-ben ez a kongresszus Olaszországban van tervezve, utána a következőt Fónagy János külön kérésére Budapesten rendeznék meg.
	Washigtonban, a Capitoliumban 2011-ben ennek e kongresszusnak a tagjai előtt - így Fónagy János előtt - az USA képviselőház tagjai kijelenteték, hogy garantálják Izrael biztonságát.
	Mint fentebb írtam, a Kárpát-Medencét illetően egy szerveződési forma változás történt. Nos Európában is hasonló a tendencia !
	Ennek megfelelően 2012. február 16.-án Brüsszelben , az Európai Parlament épületében megalapult Simon Peresz álma, a 120 képviselőből álló Európai Zsidó Parlament. (47 ország adja a tagjait, Magyarország 5 tagot ad)&nbsp;
	Nos, akkor nézzük, hogy működik gyakorlatban ez a rendszer, mire jó ez a nagy szervezkedés !
	Nemrég, ugyebár Baráth Zsolt Jobbikos képviselő megemlítette a híres tiszaeszlári pert !
	Az az igazság, hogy a zsidók sokszor öltek meg keresztény szűz lányokat, a zsidó húsvét idején.Ez tény, felesleges vitatkozni, pereskedni,mert visszájára fog elsülni a dolog.
	Ha valaki nem hiszi el, vegye meg Ariel Toaff ; Véres husvét cimű könyvét, ( Allprint kiadó 2009-ben kiadva, 1114 Budapest Kinizsi u.6, ISBN 978 963 9575 31 8 )
	Ennek a könyvnek az első kiadása rendkívül kategórikusan számol be ezekről a rituális gyilkosságokról. Szó szerint idézve a könyvből ; "...fundamentalista askenázi zsidók egy kisebb csoportja valóban, többször követett el rituális gyilkosságokat." Nem akarok idézni, el kell olvasni a könyvet.
	A könyv írója Ariel Toaff, zsidó származású író és történész. Izraelben él,a Tel-Aviv melletti Ramat Gan-i Bar Ilan egyetem történész professzora.A könyv megírása után fel kellett állnia a professzori székéből és rendőrök őrizték az életét- a szélsőséges zsidók támadása miatt.
	A könyv sikeres és botrányos lett, a második, kissé átszerkesztett kiadása magyarul is olvasható. Mert a professzor volt olyan bátor és másodszor is kiadta a könyvet, mert ugyebár az igazság kimondása nem bőrszín, vagy vallás függvénye.
	Ki segíthetett neki ebben a kényes témában ? Ariel Toaff édesapja Elio Toaff, aki 1951-től 2002-ig , tehát 51 évig volt Róma főrabbija és kiemelkedő szerepe volt a zsidó-katolikus ellentétek enyhítésében.
	Tehát adott a nagytudásu római főrabbi, akinek az Izraelben történész professzorként élő fia kutatások alapján kiad egy könyvet a rituális gyilkosságokról. Van-e valaki , aki egy dokumentumokkal alátámasztott történelem professzor munkáját meg akarja cáfolni ? Normális, épeszű ember nem lesz ilyen ! Fanatikus cionista barom annál több lesz !!
	De mi fog történni a tiszaeszlári per felemlegetése után ? Mert ugye a "pók a hálóját megszőtte" ! Megcsörren a telefon a bizottságnál.A bizottság körbetelefonálja a kongresszus tagjainak százait és a világ parlamentjeiben Spanyolországtól az USA-át Norvégiáig jobb és baloldali politikusok fognak tiltatkozni....Gyakorlatilag "világméretü" lesz a felháborodás. ...és az egész csak egy telefonba került ...
	Tiszaeszlárra visszatérve néhány tény.
	Korniss Ferenc törvényszéki tanácselnököt 1883 augusztus elején gróf Dégenfeld József téglási kastélyában gróf Tisza Kálmán miniszterelnök személyesen fenyegette meg.Amennyiben elítéli a zsidó saktereket, akkor a bécsi Rotschild bankház nem adja meg Magyarországnak a 60millió forintos hitelhosszabítást és Magyarország csődbe megy, a nemzetiségek fellázadnak. (kissé Trianonra emlékeztető helyzet 1883-ból)
	Korniss Ferenc teljesítette az ultimátumos, de soha többé nem ült bírói székbe.
	Solymosi Eszter holtteste soha nem került elő, de találtak egy másik női hullát, akit az ő ruháiba öltözve fogtak ki a Tiszából.
	Az Ariel Toaff féle könyvben van egy nagyon jó mondat. Minden nemzetben van olyan fanatikus csoport, amely brutális cselekedetekre képes, ezt felesleges tagadni.
	Visszatérve az írásom kezdetére , remélhetőleg néhány dolgot megértett az olvasó. Az elkövetkezendő időben nagy nyomás alá fognak kerülni a magyarok. Ez a nyomás, balszerencsék sorozata nem a véletlenek műve, hanem egy ellenünk irányuló , összehangolt alattomos támadás eredménye lesz. Csak az fogja ezeket túlélni, aki lélekben erős és felkészült lesz.
	Most Izraelben tragikusan száraz a klíma, ez az egyik oka annak, hogy el kelljen költözniük a zsidóknak.De hová ?Évek óta erről beszélnek a magyar zsidók is. Magyarország vízekben rendkívül gazdag, mondhatni paradicsomiak az állapotok. Valakinek a világpolitika és a klímaváltozás miatt száraz és forró a lába alatt a talaj ! Egy bölcs, Izraelben élő rabbi szavait idézném , ő átlátja a lényeget !&nbsp;
	"Az eső mindennél fontosabb.Ha még sokáig elmarad, nem él meg semmilyen ember;se zsidó, se muzulmán, se pedig keresztény.Ha békésen megférnénk ezen a földön,talán gyakrabban nyílnának meg az ég csatornái. Mind a zsidó,mind pedig az Iszlám hagyományi szerint az eső az ember cselekedetei szerint jön jutalomként,vagy nem érkezik idejében büntetésként".
	A zsidók nagyon készülnek valamire, állandóan arra utalnak, a Mindenhatójuk hamarosan változást hoz az életükben.
	Nem tudom mire céloznak, de erre a céltudatos szervezkedésre oda kellene figyelnünk jobban !
	...és nekünk sem ártana szorosabbra zárni a sorainkat !
	
	Dr Nagy Levente
	Kunhegyes&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Történelmi amnézia,baki és hadova (a honfoglalás)]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17718875&amp;nid=6182879</link><pubDate>2012-04-17 20:02:07</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Romboló hatással van a magyar köztudatra az a tény, hogy&nbsp;
	a két legfontosabb magyar kronikában,már mint a Kézai&nbsp;
	Simon és a Kálti Márk kronikáiban van egy kb.3oo éves&nbsp;
	hézag ,a hunok és a magyarok bejövetele között.A&nbsp;
	hivatalos történelemkönyvekben erre a periodusra esik a&nbsp;
	gepida meg az avar birodalom fennállása.

	
		
		Önérzetes,magyar történészek mostanig tudtommal sikertelenül&nbsp;
		probálkoztak ezen csorba kiköszörülésén.Legujabban szóba&nbsp;
		jött a naptár hamisitás elmélete, amit nehéz bizonyitani de&nbsp;
		még nehezebb elfogadtatni,mivel a történelem akár a vallás&nbsp;
		közelebb áll az érzelemhez mint az értelemhez.
	
	
	
		Ha figyelembe vesszük az események hasonloságát a magyar és&nbsp;
		az avar honfoglalás között, rá kell jönnünk hogy ugyanarról a&nbsp;
		népről,ugyanazon eseményekről van szó, csak más nevekkel és&nbsp;
		más dátumozással.A két kronikás közül Kálti volt az öszintébb,
		amikór a mű elején kimondja, hogy "...a magyar királyok&nbsp;
		származását és szittya országból való kijövetelüket különféle&nbsp;
		szent doktoroknak historiáiból adom elő".
	
	
	
		Vgyis kimazsolázta a politikai és vallási elvárásoknak&nbsp;
		megfelelő részeket és amit szükségesnek látott elhalgatott.
		Aztán idővel jöttek más történészek és az elhalgatott csunya&nbsp;
		dolgokat napvilágra hozták, de ráfogták az avarokra akik ha&nbsp;
		léteztek is,már a hirmondójuk is kiveszett.Ugyanis a honfoglaló&nbsp;
		avarok nem magukban hoditották meg a Kárpát-medence népét,hanem&nbsp;
		a longobárdokkal(germán nép) közösen.Nem csoda hogy a gyözelem&nbsp;
		után nagy közös ünnepséget ültek,ahol az avar fejedelem a&nbsp;
		legyözött gepida király koponyájából kinálta a longobárd&nbsp;
		cinkossának a bort,aki elszörnyedt a látványon.
	
	
	
		A közös lovagi tornák véletlenűl még is bekerültek a kronikákba,&nbsp;
		persze longobárdok nélkűl,ezen pedig ugyan csak csudálkoznak&nbsp;
		tanult történészeink, hogy hogy lehettek páncélos lovagok Árpád&nbsp;
		udvarában.A gepidák urai akiket nem sikerült levágni,egész&nbsp;
		Itáliáig menekültek.Nem maradt csak a leigázott köznép,az ugy&nbsp;
		nevezett szklávok(rabszolgák),akik nem is voltak emberszámba véve.
	
	
	
		De ha az avar honfoglalás nem történt meg,hogy lehetett beszoritani&nbsp;
		a történelmi idö-skálába, anélkül hogy lett volna naptárhamisitás?&nbsp;
		A kérdés megválaszolása érdekében felteszek egy másik kérdést:Hogy&nbsp;
		lehet az hogy az árpádházi királyok életkora akik 3oo évig uralkodtak&nbsp;
		ritkán haladta meg a husz évet?Pedig akik a gyerekkoron átvergödtek,
		az átlagos életkoruk abban az idöben sem lehetett kisebb mint 3o-4o év.
		Tehát ahhoz hogy beszoritsák az avar kort,össze kellett zsugoritani a&nbsp;
		királyok életkorát.
	
	
	
		Most pedig lássuk kik is voltak a gepidák akikkel az avarok igy&nbsp;
		elbántak:"Történetük egészen 447-ig homályban van. Ettől az évtől&nbsp;
		kezdve helyzetük nagyot változott. Királyukat, Ardarikot Attila&nbsp;
		valamennyi vazallus királynál többre becsülte, egyedül neki volt&nbsp;
		joga a birodalmi tanácsban részt venni. &#8222;Megszámlálhatatlan&#8221;&nbsp;
		hadseregük a hun birodalom legerösebb gyalogharcos osztagának&nbsp;
		számított Ardarik vezetésével a Keletrómai Birodalom elleni nagy&nbsp;
		hadjáratban (447), Attila hadseregének egyik szárnyát alkotta a&nbsp;
		mauriacumi csatában (451), részt vett az itáliai hadjáratban (452)."
		(Wikipedia.)
	
	
	
		Jordanes igy ir a gepidákrol:
		&#8220;In qua Scythia prima ab occidente gens residet Gepidarum,&nbsp;
		que magnis opinatisque ambitur fluminibus. Nam Tisia per&nbsp;
		aquilonem ejus chorumque discurrit; ab africo vero magnus&nbsp;
		ipse Danubius, ab eoo Flutausis secat, qui rapidus ac&nbsp;
		verticosus in Istri fluenta furens divoluitur. Introrsus&nbsp;
		illis Dacia est, ad coronae speciem arduis Alpibus emunita..."
		Magyarul:"Ebben a Skitiában az első nyugat felé lakó nemzetség
		a gepidáké,akik országát nagy és nevezetes folyók szelik át.
		Mert a Tisza átszeli északon és nyugaton,délen pedig határos a&nbsp;
		nagy Dunával,keleten átvágja az Olt(Flutausis),amely gyorsan,
		sebesen és haragosan az Iszterbe ömlik.Köztük terül el Dácsia&nbsp;
		amelyet körös körűl magas hegyek védelmeznek."
		
		Itt gyanus hogy ugyanabban a szövegben szerepel a Duna és az&nbsp;
		Iszter is.Egyesek szerint a 6.században élt Jordanes valojában&nbsp;
		Orosius akire ö hivatkozik.
	
	
	
		Továbbá:
		&#8220;Daciam dico antiquam, quam nunc Gepidarum&nbsp;
		populi possidere noscuntur. Quae patria in conspectu&nbsp;
		Moesiae sita trans danubium corona montium cingitur, duos&nbsp;
		tantum habens accesus, unum per Boutas, alterum per Tapas.
		Haec Gotia, quam daciam appelavere maiores, quae nunc, ut&nbsp;
		diximus, Gepidia dicitur, tunc ab oriente Aroxolani, ab&nbsp;
		occasu Iazyges, a septentrione sarmatae et basternae, a&nbsp;
		meridae amnis Danubii terminabant. nam Iazyges ab Aroxolanis&nbsp;
		Aluta tantum fluvio segregantur."&nbsp;
		Magyarul:"A régi Dácsiát mondom amit most a gepidák nemzetsége&nbsp;
		birtokól.Ez az ország Moesiával szemben a Dunán túl, amelyet&nbsp;
		hegyek vesznek körűl,amelynek csak két bejárata van,az egyik&nbsp;
		Boutason keresztül,,amásik Tapason keresztűl.Ez a Gothia&nbsp;
		amelyet a nagyjaink Dácsiának neveztek és amelyet most Gepidiának&nbsp;
		hivnak,amint mondtam keleten az Aroxolániakkal határos,nyugaton&nbsp;
		a Jazigokkal,északon a szarmatákkal és a basternákkal,délen&nbsp;
		pedig a Duna határolja.Mert a Jazigokat és az Aroxolánokat&nbsp;
		csak az Olt folyó(Aluta) választja el egymástól."
	
	
	
		Ez a baki csak ugy keletkezett hogy valaki csak másolt de nem&nbsp;
		gondolkozott.Mert ha a jazogokat és az aroxolánokat csak az Olt&nbsp;
		választja el,akkor a gepidák valahol az Olt mélyén lehetnek.
	
	
	
		Érdekes megemliteni hogy a gepidák nyelvével kapcsolatban nem&nbsp;
		maradtak emlékek,de még is a történészek ugy tudják hogy&nbsp;
		germánok voltak.Ugy tűnik hogy erre a következtetésre az&nbsp;
		apahidai sirokból elökerült gyűrűn található névvel probálják&nbsp;
		magyarázni:
		"Audomharjis/Omharius Az apahidai 1. királysírban nyugvó&nbsp;
		keresztény gepida fejedelem aranygyurujének latin felirata,&nbsp;
		amelyet az egybeírt (ligált) R és I betukre nem figyelve&nbsp;
		egy évszázadig értelmetlenül olvastak (&#8222;Omharus&#8221;). A név&nbsp;
		második tagja az ógermán *harjaz, illetve gót harjis&nbsp;
		(nominativus és genitivus) jelentése: 'sereg'. Számos&nbsp;
		népvándorlás kori germán király és seregvezér összetett&nbsp;
		nevének a része, pl. Chlot-harius = Lothar frank király.
		Amennyiben a ligatúrát ir-ként olvassuk, akkor is korrekt&nbsp;
		gót szót kapunk, hairus 'kard'. A név eredeti, teljesebb&nbsp;
		elso tagja a sír monogramos pecsétgyurujén kibetuzheto AVD&nbsp;
		szóval kezdodik, ami az auda 'boldogság-üdvösség' szónak&nbsp;
		értelmezheto. A király teljes neve tehát körülbelül 'a sereg&nbsp;
		üdve' lehetett. Az Om szókezdet, illetve om szótag azonban&nbsp;
		mindkét esetben megfejthetetlen."(névtelen szerzö a neten)
		
		
		Én laikus szemmel ezen a gyürün három különálló tételt látok.
		Legfelül az ariánusok által használt kereszt,középen OMHAR és&nbsp;
		legalól a VS valoszinűleg valami rangjelzés lehet.Semmi akadálya&nbsp;
		nem volt annak hogy egyvégbe kiirják az OMHARUSt vagy OMHARIUSt.
		Egyébként az OMHAR név elég elterjedt a kisázsiábol Amerikába&nbsp;
		vándoroltak körében még ma is.De vannak mások is akik másként&nbsp;
		látják:
		"Mint jellegzetességet említem fel, hogy OMRI név egészen 1836-ig&nbsp;
		élt Magyarországon, csak a nyelvújítás hozta ki az: IMRE-t (Dr.&nbsp;
		Erdélyi L.: Szent Imre és kora, Szeged, 1930) Az OMRI törzsek os&nbsp;
		szumérok, akiknek törzs vezérük volt: MARY, MA MAROS. (Telekiné&nbsp;
		Kovács Mária: Szumér folyónevek, Krónika, NY. 1959 számai.) "
	
	
	
		Az igazság az hogy egy fejedelmi személy nevéből távolrol sem&nbsp;
		lehet lövetkeztetni az általa uralt nép nyelvére.A hoditó&nbsp;
		leigázó népek általában kis számban érkeztek és idővel beolvadtak&nbsp;
		az általuk uralt népekbe.
	
	
	
		Tessék itt egy tudományos megállapitás:
		"The archaeological data on settlements in the 5th and 6th centuries&nbsp;
		indicate that along the Northern and Eastern Carpathians, an&nbsp;
		uninhabited and uninhabitable forest had spread in a swath that was,&nbsp;
		on average, some 120 kilometres wide (and as much as 150&#8211;200 kilometres&nbsp;
		wide in certain areas).For an entire people and its livestock, this&nbsp;
		zone would have been virtually impassable even if it had not included,&nbsp;
		in the middle, a 80&#8211;100 kilometre-wide mountain barrier with an&nbsp;
		altitude ranging from 1500 to 2000 {1-220.} metres."
		Magyarul:Az arheologiai kutatások a településekkel kapcsolatban&nbsp;
		megállapitották, hogy az 5.,6. században az északi és kkeleti Kárpátok&nbsp;
		egy sűrű erdős lakhatatlan és lakatlan terület volt.Ezek az erdős&nbsp;
		területek 12o km szélességben terűltek el söt egyes helyeken 15o-2oo km
		szélességben is.Egy egész népességnek az áthaladása a megélhetéshez&nbsp;
		szükséges kellékekkel egyszerüen lehetetlen volt, még ha nem is vesszük&nbsp;
		figyelembe a 8o-1ookm széles és 15oo-2ooom magas hegylánci akadályokat."(a netröl)
	
	
	
		És akkor feltevödik a kérdés,hogy hogy valosulhatott meg az a nagyarányu
		Kárpát-medencébe való népvándorlás, még 3oo évvel késöbb is,hisz ez alatt&nbsp;
		az idö alatt nem beszélhetünk sem nagy arányu fakitermelésről sem a&nbsp;
		hegyek nem lettek alacsonyabbak?


	
	sandri rovata (sandri.virtus.hu)
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Magyar-csehszlovák lakosságcsere 2.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719049&amp;nid=6180714</link><pubDate>2012-04-13 22:57:13</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Krupa András:&nbsp;Egy bükkszentkereszti család kálváriája

	Bükkszentkesztről elsősorban &nbsp;a &nbsp; szegény, &nbsp;n incstelen szlovákok &nbsp;v állalták&nbsp;

	az á# elepülést, azt remélve, s az ígéretekben &nbsp;b ízva, hogy &nbsp;j obb &nbsp;é letkörülmények&nbsp;

	közé jutnak. Telekes Béláné meglehetősen&nbsp;

	pontosan látja &nbsp;a Csehszlovákiába költö-

	zés indítékait. Ezt az ország többi szlovák&nbsp;

	lakta helységében végze# &nbsp; hasonló témá-

	jú gyűjtésem is bizonyítja: az á# &nbsp;e lepülők&nbsp;

	jelentős része főként &nbsp;a &nbsp; kedvezőbb &nbsp;a nyagi lét &nbsp;r eményében indult &nbsp;e l. A második

	világháborúban &nbsp;tönkrement országban&nbsp;

	rendkívül &nbsp;a lacsony &nbsp;v olt az &nbsp;életszínvonal, a kistelepüléseken &nbsp;n em volt &nbsp;m unkalehetőség, nem &nbsp;lehete# &nbsp;

	megvásárolni &#8211; kivált az elzártabb hegyvidéken &#8211; az&nbsp;

	alapvető élelmiszereket (hús, liszt stb.).

	Azt &nbsp;i s &nbsp;m egmondom: negyvenbe &nbsp;e sküdtünk. Negyvenegybe születe! &nbsp;az egyik &#64257; jam, férjem negyvenke! őbe ment&nbsp;

	katonának, mer ő is csak húsz éves vót, mikor esküdtünk,&nbsp;

	én meg &nbsp;1 7. Fiatal &nbsp;gyerekek &nbsp;voltunk, na. &nbsp;É s &nbsp; o lyan &nbsp;n ehéz

	világ vót. Ugye ő elment katonának, így vagy három évig

	o! &nbsp; v ót, ténleges szolgálatot szolgált két &nbsp;é vig, &nbsp;u tána, mer&nbsp;

	kitört &nbsp;a &nbsp; háború ugye, o! &nbsp; v ót. Hát &nbsp;í gy hogy &nbsp;1 945. &nbsp;j anuár&nbsp;

	6-án jö! &nbsp;haza.

	Jártak ugye, csak agitáltak, az én szüleim mondták: &nbsp;Ne

	menjetek, &nbsp;g yerekek! Nem &nbsp;akarták minket engedni. &nbsp;De &nbsp;a&nbsp;

	férjemnek a szülei mentek. Ezek meg i! &nbsp;laktak nem meszsze, nekik is házuk vót. Hát ugye hogy építkezni akarunk,

	nehezen ment a pénz, nehezen ment az építkezés, minden,

	hát gyerünk! Házat adnak, mindent. Hát ugye ki gondolt

	erre, hogy milyen házat! Ugye ezek a német kilakoltato! &#8230;&nbsp;

	No, kimentek onnan. Igaz, hogy ezek átmentek biztos, mer&nbsp;

	teljesen határ mellé mentünk, osztrák határ mellé. Hát ígértek: aki főddel akar dolgozni, fődet adnak, aki házat &#8211; ugye

	&#8211; házat. Hogy hát megbolondultak &nbsp;a népek, &nbsp;hát &nbsp;é n &nbsp; n em&nbsp;

	tudom! &nbsp;H át szegénység &nbsp;v ót, &nbsp;mindenü! &nbsp; s zegénység &nbsp;vót.&nbsp;

	Mentünk sokan akkor, valami 127 család ebből a falubol.

	No és október 26-án már akkor abbahagytunk az építkezést is, és minden. Hát megyünk! Hogy o! &nbsp;helye! &nbsp;e &nbsp;adnak&nbsp;

	mindent, kicserélnek, amit i! &nbsp;hagyunk. Kicserélnek, és adnak helye! e mindent.

	Štefan &nbsp;Š utaj szerint a lakosságcsere fő&nbsp;

	célján túl, hogy a dél-szlovákiai magyarság tömbjét fellazítsa, számát csökkentse,

	az is törekvése volt az akkori csehszlovák

	politikának, &nbsp;h ogy &nbsp;&#8222;visszaszerezzék&#8221; &nbsp;a &nbsp;

	külföldön élő szlovákokat (Šutaj. S. 1995.).

	De &nbsp;a hivatalos &nbsp;szerveknek a magyarországi &nbsp;szlovákok &nbsp;e rre &nbsp;való megnyerésén&nbsp;

	túl mintha véget is ért volna a velük való

	törődése. &nbsp;H olo# &nbsp; &nbsp;az &nbsp;á# elepült szlovákok&nbsp;

	egy &nbsp;r észénél &nbsp;k omoly &nbsp;etnopszichikai &nbsp;g ondoskodásra is szükség &nbsp;l e# &nbsp; volna, &nbsp;k ülö-

	nösen &nbsp;azok körében, akiket &nbsp;a hangzatos &nbsp;ígéretek&nbsp;

	ellenére nem elégíte# &nbsp;e k ki, s a kiábrándulás, a csaló-

	do# &nbsp;s ág súlyos zavart válto# &nbsp;ki bennük.&nbsp;

	Ezek száma pedig igen &nbsp;j elentős &nbsp;v olt. &nbsp;A z &nbsp; &#8222; anyaföldre &nbsp;v aló &nbsp;visszatérés&#8221; &nbsp;j elszavát &#64257; gyelmen &nbsp;kívül&nbsp;

	hagyva, a nincsteleneket zömében &nbsp;a csehországi&nbsp;

	Szudéta-vidékre, a kiutasíto# &nbsp; németek nyomán lakatlanná le# &nbsp; településekre szállíto# ák. A szlovákok&nbsp;

	nem feltételezték, hogy az á# elepülés megvalósítása&nbsp;

	nyomán &nbsp;a z &nbsp;ó hazától &nbsp;é s &nbsp; a z &nbsp; e lődeik egykori o# honá-

	tól &nbsp;i smét &nbsp;t ávol &nbsp;t alálják &nbsp;m agukat, &nbsp;N yugat-Csehország ismeretlen &nbsp;k örnyezetében, &nbsp;a z &nbsp; ú jratelepítendő&nbsp;

	határmentén.

	S a Telekes család és társaik szomorú sorsa magá-

	ba gyűjtö# e az o# &nbsp;h oncseréléssel járó összes negatív&nbsp;

	megnyilvánulást. A határ átlépésétől kezdve a Magyarországra &nbsp;v aló visszatérésükig &nbsp;m intha végigüldözte volna őket a balszerencse, &nbsp;m ígnem a szülőfaluba visszajőve meg nem nyugodtak. A család esete&nbsp;

	egyedinek &nbsp;t űnhet, holo# &nbsp; m int az a bizonyos &#8222;állatorvosi ló&#8221;, csupán tükrözte az á# &nbsp;e lepülés-á# elepítés&nbsp;

	visszásságait.

	Mindezt pontosan tükrözi &nbsp;l akóhelyük &nbsp;száma.

	A 13 éves &nbsp;o # &nbsp;- tartózkodás idején &nbsp;9 településen fordultak &nbsp;m eg. Csehországban először két &nbsp;h elységben&nbsp;

	laktak, az odatelepíte# &nbsp; s zlovákok összefogása nyomán Ágcsernyő mellé kerülnek, onnan vissza a cseh

	szudéta vidékre, a férj &nbsp;é s &nbsp;l ovai &nbsp;b alesete &nbsp;m ia# &nbsp;Igló

	mellé, Nálepkovóra, majd Stószra, &nbsp;onnan &nbsp;i smét C sehországba České Budejovice mellé, és újra Nálepkovóra.

	Telekes Béláné Novek Lujza 1923. szeptember 25-én születe! &nbsp;Bükkszentkereszten. A magnetofon-felvételt a szlovák

	néprajzi tábor idején, 1993. június. 23-án ugyancsak Bükkszentkereszten a szerző készíte! &nbsp;e .

	Az egyes kelet-közép-európai népcsoportoknak a II. világháború, utáni, részint büntető célú, részint &#8211; mai kifejezéssel élve&nbsp;

	&#8211; &#8222;etnikai tisztogatás &#8221; jellegű kitelepítési folyamatába tartozo! &nbsp;az ún. magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény is,

	melynek során Magyarországról önként jelentkezhe! ek a távozni óhajtó szlovákok. Közéjük tartozo! &nbsp;a bükkszentkereszti&nbsp;

	születésű, 1947-ig, majd 1960-tól ismét i! &nbsp;élő özv. Telekes Béláné Novek Lujza és családja. Önvallomása &#8211; több évtized távlatában &#8211; higgadtan, szubjektív érzéseit lefojtva, visszafogva, tényszerűen tárja elénk az á! elepülés okait, az új

	hazában az o! honkeresés, a megállapodás &#64257; askóit, a kis család egyre tragikusabbá váló sorsát.

	Krupa AndrásXIX

	Most nem térek &nbsp;ki továbbköltözésük mindegyik&nbsp;

	konkrét okára, csupán néhányat emelek ki: a hivatalos szervek közönye a határátlépéstől kezdve észlelhető. A többnapos úton a tehervagonokban való magárahagyato# &nbsp;s ág, a megérkezés megdöbbentő éjszakai &nbsp;j elenetei: az idegen &nbsp;c saládokhoz való lerakásuk,&nbsp;

	a deres földre ledobo# &nbsp;bútorok (mindez &nbsp;az &nbsp;e ljárás a&nbsp;

	deportálásokra emlékeztet), a mindennemű tájékoztatás hiánya, a kitaszíto# ság re# enetes élménye.

	November elsejére odaértünk, Mindenszentekre Csehországba, &nbsp;e gészen &nbsp;az &nbsp;osztrák határ mellé. Egészen határ&nbsp;

	melle! &nbsp;, &nbsp;hát csak a &#64257; náncok jártak erre! Üresek vótak. Hát&nbsp;

	mink nem tudtuk, hová &nbsp;v isznek. &nbsp;S emmit nem &nbsp;m ondtak,

	nem! Csak mikor minket kivi! ék, és mikor minket kitoltak

	&#8211; kitola! &nbsp;á k a vagont &#8211; egy nagy-nagy hosszú víz melle! ,&nbsp;

	ez Nove Hradyba vót. Víz melle! , o! &nbsp;kitola! ák a vagonokat, némelyek leszálltak, egy öreg asszony be is akart ugrani a vízbe akkor, hát hogy hová vi! &nbsp;e k! Hát víz i! &nbsp; nincs&nbsp;

	a közelibe &nbsp;(mármint &nbsp;Bükkszentkereszten). &nbsp;Hát &nbsp;h ogy&nbsp;

	hova vi! ek minket ehhez a nagy vízhez!

	Éjjel, ahogy oda kitola! &nbsp;á k minket, éjjel hurcoltak megint&nbsp;

	minket &nbsp;t raktorokkal, &nbsp;m egint hurcoltak &nbsp;a te! helyre &nbsp;m indenkit. Így hogy a gyerekekkel &nbsp;m inket &#8211; egy román aszszony már volt o! &nbsp;letelepedve &#8211; oda vi! &nbsp;e k aludni. Földön

	aludtunk, le volt ilyen szalmazsákokkal vagy mivel ... Hát&nbsp;

	ugye reggelig muszáj volt valahol elhálni!

	Reggel mentünk megnézni, hogy hova te! ék le minket.&nbsp;

	O! &nbsp; v ót a legelőn &nbsp;n ekünk letéve a poggyászunk, minden,&nbsp;

	bútor, minden, nagy dér vót rajta!&nbsp;

	Hát o! &nbsp; vót téve minden. Akkor már néztünk, hogy hol

	vagyunk! Orvost &nbsp;n em lá! unk, gyógyszert &nbsp;n em lá! unk,&nbsp;

	bótot nem lá! unk, iskolát nem lá! unk, semmit az egy világon nem &nbsp;l á! unk. &nbsp;O lyan &nbsp;h elyen laktunk! Hol vagyunk&nbsp;

	mink, &nbsp;nemhogy orvost! &nbsp;N em, &nbsp;nem, egyáltalán &nbsp;s emmi,&nbsp;

	semmi &nbsp;hivatalnok, se tanács &nbsp;s e &nbsp; s emmi! Csak amit &nbsp;m inket &nbsp;v i! ek, és lako! &nbsp; o ! &nbsp; a faluvégen egy &nbsp;n émet &nbsp;t alán, egy&nbsp;

	osztrák vagy valaki. Ki tudo! &nbsp;ezekkel beszélni? Üres vót a&nbsp;

	falu. Se villany nem vót.

	No és mentünk, hogy megyünk karácsonyra egy kis ká-

	posztát hozni, mert jön a karácsony, fogunk töltö! &nbsp;káposztát főzni. A másik asszonnyal, akivel együ! &nbsp; laktunk nem&nbsp;

	messze, hát lementünk &nbsp;m ink egy &nbsp;d arabig, &nbsp;d e &nbsp; o lyan &nbsp;n agy&nbsp;

	hófúvások vótak, Bementünk a nyakunkig a hófúvásokba!&nbsp;

	Így visszamentünk, nem főztünk karácsonykor se káposztát. Nem vót nekünk se karácsonyfa, nem vót nekünk semmi az egy &nbsp;v ilágon. &nbsp;H át ilyen szegényes vót &nbsp;a &nbsp; karácsony,

	nem vót semmink! Az első karácsony nem vót semmi nekünk. Nem &nbsp;s írtunk. &nbsp;É n &nbsp; n em tudom, a jó isten ilyen erőt

	ado! , hogy bele vótunk nyugodva. Maj lesz valahogy.

	Tehát az elhagyo# , néptelen településen nincs orvos, nincs gyógyszer, n incs községi adminisztráció,

	nincs iskola, nincs üzlet. A telepeseknek maguknak&nbsp;

	kell kiharcolniuk, hogy tanulhassanak a gyermekeik. Nemtörődömség jellemzi később az Ágcsernyőre&nbsp;

	való telepítésüket &nbsp;i s: földművelő &nbsp;s zerszám, eszköz&nbsp;

	nélkül &nbsp;n agy földterületet &nbsp;a dnak &nbsp;n ekik, a földművelést nem ismerő családokat pedig kulákká nyilvánítják, a két családot egy szobában helyezik el.

	No és &nbsp;akkor meg &nbsp;v alahogy &nbsp;k i-átvészeltük &nbsp;a &nbsp; telet. Na,

	akkor az emberek mondták, hogy &nbsp;i lyen &nbsp;h elyen lakni nem&nbsp;

	lehet, &nbsp;h át megyünk. Vi! ek minket &nbsp;M unkács mellé, &nbsp;r uszki &nbsp;határ mellé: &nbsp;R uski &nbsp;Č ap, Černa &nbsp;nad &nbsp;T isu, &nbsp;Á gcsernyő.&nbsp;

	Ez Ágcsernyő magyarul és Černa nad Tisu szlovák. Oda

	vi! &nbsp;e k &nbsp;m inket. És adtak nekünk &nbsp;h úsz hold fődet! Voltunk&nbsp;

	kulákok, ugye. És te! &nbsp;é k minket egy olyan házba lakni, két&nbsp;

	családot. &nbsp;E gy sparhéton főztünk. Szobát &nbsp;i s &nbsp; ú gy laktunk,&nbsp;

	úgy &nbsp;c sináltunk magunknak, hogy &nbsp;e gyik &nbsp;h elyet ő csinált

	magának egyik ódalt a másik helyet én csináltam Egy szobában két család laktunk.

	Akkor beállt ez a nagy kontingent beadás, akkor 20 hold,&nbsp;

	20 &nbsp;hektár &nbsp;f őd után &nbsp;s ok mindent &nbsp;k elle! &nbsp; b eadni. &nbsp;Nekünk

	Cseszkóba &nbsp;n em adták átvinni, csak ezt az egy &nbsp;l ovat, ami&nbsp;

	vót nekünk, no még vót egy kisbornyú nekünk, azt engedték &nbsp;á tvinni, &nbsp;d e &nbsp; i lyen &nbsp;f öldkörülő szerszámokat, semmit az&nbsp;

	egy világon, mer gazdaságilag nem egy a Csehszlovákia.

	Jö! &nbsp; az ősz, jö! &nbsp;az aratás, o! &nbsp;álltak a gép melle! &nbsp;, &nbsp;learattak, elvi! ék mindent, csak &nbsp;e gy fejre, egy &nbsp;s zemélyre, nem

	tudom, &nbsp;m ennyit &nbsp;h agytak nekünk, csak &nbsp;e gy személyre &nbsp;ki&nbsp;

	vót adva a kenyérgabona is meg bab is meg minden. Ami&nbsp;

	terme! &nbsp;, &nbsp;a többit elvi! ék. No &nbsp;é s &nbsp;a kkor m egint mondták &nbsp;a z

	emberek, ugye egy szobába &nbsp;k ét család, &nbsp;e gy konyhába két&nbsp;

	család, ennyi főd körül pénzt nem lehet keresni, i! &nbsp; megint

	nem lehet lakni! No, így nem lehet élni. Hát megint mentek

	az emberek, hogy megyünk vissza. Így meg így nevete! ek,

	visszamegyünk a németekhez. Még jobb o! &nbsp;, &nbsp;mint, no.

	A környezetváltás első tragikus jele: a vízszegény

	Bükkből egy nagy vizű térség mellé való odaérkezés&nbsp;

	első pillanatában &nbsp;a látvány &nbsp;s okkolja az egyik aszszonyt, aki öngyilkossági szándékkal &nbsp;m ajdnem beleugrik a tározóba. Telekes Béláné a viszonylag &nbsp;s ű-

	rűn lako# &nbsp; falusias Bükkszentkereszt után mindenü# &nbsp;

	keresi a hasonló közösségi létet, s bárhova kerülnek,&nbsp;

	elhagyato# , ritkán lako# &nbsp;vagy település széli helyen&nbsp;

	kapnak lakást. Stószon azért is érezte jól magát, mert

	&#8222;o# &nbsp; tele vót a falu népekkel&#8221;.

	Štós Kúpele. &nbsp;O ! &nbsp; vót &nbsp;a &nbsp; nagynénje, &nbsp;h át így rábeszélték,

	hogy mentünk oda. Mindenestül odahurcokodtunk. De o! &nbsp;

	nagyon &nbsp;t iszta falu &nbsp;v ót, és o! &nbsp; t ele vót &nbsp;a &nbsp; falu &nbsp;n épekkel. No&nbsp;

	o! &nbsp;is laktak németek is, meg keverék vót, szlovákok és minden, magyarok nem, csak ke! ő vagy három család.

	A foglalkozásváltás sem sikerede# &nbsp; nekik. &nbsp;A &nbsp; családfő mindenü# &nbsp;o# &nbsp; talált vagy kerese# &nbsp;munkahelyet,

	ahol az eredeti &nbsp;b ükki foglalkozását &nbsp;é ltethe# &nbsp;e &nbsp;(erdei

	fakitermelés, mészégetés, mészárusítás, &nbsp;l ovas &nbsp;f uvarozás). Egész o# -tartózkodásukat az állandó o# honkeresés jellemezte. De sehol sem leltek o# &nbsp;h onra, mert

	kezde# &nbsp;ő l fogva nem kapták meg az ígért házat, s ha&nbsp;

	ju# &nbsp;a # &nbsp;a k is nekik, embertelen vagy számukra, korábbi életmódjuknak szokatlan környezetben. Mindezt&nbsp;

	súlyosan megterhelte &nbsp;a vállalkozó &nbsp;c saládapa sorozatos balszerencséje (betegsége, kéztörése, lovainak&nbsp;

	balesete, &nbsp;p énzcsere: &nbsp;általa &nbsp;e lveszte# ék vagyonukat

	stb). &nbsp;Csodálatra méltó mégis az a szívósság, &nbsp;a miként mindvégig megkísérelték elérni az óhajto# &nbsp; és&nbsp;

	megnyugvást hozó végső lakhelyet. Ennek egyik főXX

	akadálya &#8211; amivel szintén nem számoltak &nbsp;az &nbsp;á# &nbsp;e lepítők &#8211; az egyre fokozódó honvágy, amelynek egyik&nbsp;

	fő &nbsp;táplálója &nbsp;v olt &nbsp;a kezdetektől gyötrő &nbsp;kiábrándultság, az új hazának &nbsp;á ltaluk vélt mostoha &nbsp;m agatartá-

	sa, s amely annál erősebbé vált, minél előnytelenebb&nbsp;

	helyzetbe &nbsp;k erültek. Telekesné úgy &nbsp;v élte &nbsp;c sillapítani&nbsp;

	honvágyát, &nbsp;h ogy &nbsp;egyre &nbsp;közelebb &nbsp;k ívánt kerülni &nbsp;a &nbsp;

	szülőföldjéhez, a férje pedig &#8211; ilyen érzéseit leplező&nbsp;

	pótcselekvésként &nbsp;&#8211; &nbsp; kereste &nbsp;a &nbsp; szülőfaluból odakerült

	rokonok, ismerősök társaságát, a szétrombolt falukö-

	zösség maradványait, s ez is sodorta a hosszú ország

	egyik végétől a másikba.

	Az á# elepültek &nbsp;n agyobbik részét &nbsp;&#8211; &nbsp; különösen az&nbsp;

	idősebbjeit &#8211; hasonlóképpen k ínozta a honvágy, sokak korai halálát is okozva. Vissza is települtek volna, ha tudtak volna hova menni, ha befogadta volna

	őket valaki. &nbsp;I jesztge# ék is egymást, mint &nbsp;e lbeszélő-

	nőnk férjét is, hogy kinevetik őket, ha hazamennek.

	(A tárgyilagosság megkívánja: az á# elepülők jó ré-

	sze &nbsp;a &nbsp; honvágy &nbsp;e llenére &nbsp;i s &nbsp; b eilleszkede# &nbsp; s zlovák hazája életébe.) Telekesné a honvágy édes kínját hiteles&nbsp;

	szépséggel érzékelte# e:&nbsp;

	Én keltem: i! hon jártam. Én feküdtem: i! hon &nbsp;j ártam.&nbsp;

	Minden bokrot elő! &nbsp;em, magam elő! &nbsp; lá! &nbsp;am, ahol valamikor gyerekkoromba játszo! am. Ilyen ez a honvágy.

	Adtak &nbsp;nekünk &nbsp;k ét címet is talán Rimaszombatba:&nbsp;

	Rimavska &nbsp;Sobota, Veľkomocká &nbsp;u lica, číslo. &nbsp;O! &nbsp; v annak&nbsp;

	Balogon, &nbsp;Rimaszombat &nbsp;melle! &nbsp;, &nbsp; anyósomék, hát &nbsp;csak&nbsp;

	közelebbre. Én húzódtam mindég haza. Magyarhoz. Hogy&nbsp;

	közelebb &nbsp;l együnk. &nbsp;H át megyünk &nbsp;o da. Jó. &nbsp;H át elmegyünk.

	Nem tudjunk örülni semminek, mer határ melle! &nbsp;mindíg&nbsp;

	laktunk. Hát m együnk oda &nbsp;k özelebb, legalább népek közt,&nbsp;

	o! &nbsp;leszünk. No de ment egyszer a férjem megnézni o! &nbsp;ezt&nbsp;

	a lakást. És o! &nbsp; valamikor két bácsi lako! , akié vót ez a ház.

	Csak ez a két ember családostul együ! &nbsp;o! &nbsp; laktak. A gyerekek ilyen nagyok vótak, és azt mondták, &#8211; mikor Jani vót a&nbsp;

	férjemmel &#8211; hogy: azt szeretnénk mink &nbsp;látni, hogy &nbsp;idejön&nbsp;

	valaki lakni, de agyon fogunk ütni! No jó van, ő meg magyarázo! &nbsp;ezt nekem. Hat én neked oda nem megyek lakni,&nbsp;

	mondtam az öregemnek. Én inkább megyek haza, vagy inkább megyek világgá, de én oda lakni nem megyek! Hogy&nbsp;

	énrám valaki mutogasson, hogy nem a mi házunk.

	A szudéta &nbsp;v idéken &nbsp;sokat &nbsp;szenved a családjáért,&nbsp;

	különösen &nbsp;a z &nbsp;o rvos- és gyógyszerhiány mia# &nbsp;: &nbsp; a&nbsp;

	himlős gyerekeit ősi népi hagyományos módszerrel

	tudja csupán gyógyítani, szülnie is &#307; esztő körülmé-

	nyek közö# &nbsp;kell.

	O! &nbsp; n em vót szülésznő &nbsp;s e. Egy régi kis &nbsp;bábácska vót,

	nyolcvan-kilencven éves asszonyka. Ő jö! &nbsp;hozzám, mikor

	szültem. &nbsp;Ez román &nbsp;vót. Vótak o! &nbsp; települtek Románból.&nbsp;

	Romániai szlovák, ilyen &nbsp;á! elepültek &nbsp;v ótak &nbsp;e zek is. &nbsp;V alamikor hogy bábaasszony vót. Hát ugye ezt ajánlo! &nbsp;á k. Hát&nbsp;

	jö! &nbsp;. &nbsp;Hát mint egy öregasszony &#8230; nem tudo! &nbsp;segíteni. O! &nbsp;

	maj &nbsp;m eghaltam. Se orvos, &nbsp;s e &nbsp;s emmi az egy világon. Hát

	csak annyit, hogy &nbsp;m egmaradtam. Így megszültem a gyereket neki, a ruhába, &nbsp;k ötőbe. Ülve, bizony &nbsp;ü lve! &nbsp;N agyon,&nbsp;

	nagyon nehezen volt meg nekem. Azér, mer azt mondják,&nbsp;

	hogy nagy &nbsp;f ájdalmam vót. &nbsp;A &nbsp; víz elő! e &nbsp;k ét-három nappal&nbsp;

	elment &#8230; Hát orvos nem vót, nem vót kihez menni, nem

	tudtunk sehová se érdeklődni, se semmit &nbsp;egy világon. No&nbsp;

	oszt ugye &nbsp;s zárazon &nbsp;s zültem. &nbsp;N agy fájdalmam &nbsp;v ót, én azt

	hi! &nbsp;em, hogy &nbsp;m án meghalok. Így &nbsp;a hogy &nbsp;ü ltem, férjemnek&nbsp;

	az ölibe ültem, és a bábaasszony i! &nbsp;vót elő! em, ez az öregasszony. Én nem törődtem, hogy hogy i! &nbsp;van elő! &nbsp;em, hát&nbsp;

	így megszültem a ruhába a gyereket. Mikor szültem, hát ő&nbsp;

	megfogta, mer szülésznő vót, csak öreg. Ez-ez olyan, nem&nbsp;

	is tudom, hogy min megy keresztül az ember! Hát ez nem

	lehet! Hát szegény (férje), hát mit is mondo! &nbsp;vóna? Nem&nbsp;

	mondo! &nbsp; semmit, csak ő is reszkete! .&nbsp;

	A

	z időközben öt &#64257; úra &nbsp;szaporodó &nbsp;c salád feje &nbsp;v é-

	&nbsp;gül enged felesége unszolásának, &nbsp;s &nbsp; beadják &nbsp;a &nbsp;

	hazatérés &nbsp;i ránti kérelmüket. Az apa hirtelen, &nbsp;t ragikus halála azonban megakadályozza, hogy visszajö-

	hessen. (A gyerekek &nbsp;s zületésének a helyei is tükrö-

	zik &nbsp;a &nbsp; család nyugtalan &nbsp;v ándorlását.) A &#64257; úk &nbsp;a z &nbsp; a nyjukkal 1960 júliusában érkeztek Bükkszentkeresztre.

	A Telekes &nbsp;c salád csehszlovákiaí viszontagságai nagyon sokban hasonlítanak a gömöri Lévártról Csehországba elhurcolt m agyar földműves család &nbsp;k álvá-

	riájához &nbsp;(Ujváry &nbsp;Z ., 1991.). &nbsp;N oha &nbsp;ellentétes előjelű

	cselekedet &nbsp;s zenvedő &nbsp;r észesei &nbsp;v oltak - a magyarokat

	deportálták, a szlovák család önként jelentkeze# &nbsp;&#8211; az&nbsp;

	egyik büntetésként kapta, &nbsp;a &nbsp;másik &#8222;jutalomként&#8221; &nbsp;&#8211; ,

	az a közös bennük, hogy egyaránt egy hamis szemléletű politikai irány akaratából élték át mindezt.

	Telekes Béláné Csehszlovákiába költözésekor a helyi vegyes, inkább a kelet-szlovákiai dialektusra inklináló nyelvjárást beszélte. Az o# -tartózkodás idején

	nem tanult meg jól sem csehül, sem szlovákul, a szü-

	lő-nyelvjárását &nbsp;i s &nbsp; e rőteljesen &nbsp;k everi a magyarral, &nbsp;s &nbsp;

	&#8222;makaróni&#8221; nyelvű le# &nbsp;. &nbsp;Szlovákos a magyar beszéde&nbsp;

	is, ez főként az igeragazásban feltűnő (alanyi, tárgyas&nbsp;

	tévesztése), s a szórendje sem magyaros mindig. Önvallomását mégis szívesebben mondta el magyarul.

	A Telekes &nbsp;c salád csehszlovákiai életének drámai&nbsp;

	fordulatokban gazdag útját magával ragadó, &nbsp;s odró

	lendüle# el meséli &nbsp;e l, s történetének élvezetét, meg-

	értését a nyelvhelyességi &nbsp;a nomáliák nem &nbsp;zavarják.

	Felhasználja &nbsp;a &nbsp; népi &nbsp;p róza &nbsp;é rtékes &nbsp;alakzatait (szóismétlés, állandó szókapcsolatok stb.) s az élő beszéd

	ritmikusságát, varázsát. Hazatérését is mély átéléssel

	mondta el, kiemelve a honvágy &nbsp;hatóerejét. A &#64257; a iban

	néha felmerül a szülőhelyük megtekintésére vonatkozó nosztalgia&#8218; de ők is i# hon érzik magukat.

	Miskolcra (érkeztünk). Én már adtam tudtul, én küldtem táviratot, hogy jövök. Autóval jö! ek értem, Miskolcra&nbsp;

	jö! &nbsp;e k értünk, ugye üt gyerekkel jö! &nbsp;em, hatan vótunk. Na

	és aztán, meg mikor hazajö! &nbsp;ü nk adtak értesítésül másnap&nbsp;

	vagy harmadnap, &nbsp;h ogy jö! &nbsp; a vagon. Na és akkor rendeltünk egy &nbsp;autót, &nbsp;a ki hazahozta egyszerre vagy &nbsp;k étszerre.&nbsp;

	Ide &nbsp;(jö# &nbsp;em) szüleim &nbsp;h ázába, ide, ide, &nbsp;i de! Szüleim éltek,&nbsp;

	édesapám, &nbsp;é desanyám, életet &nbsp;ő k &nbsp; a dtak. Azér &nbsp;e nnek &nbsp;a dok&nbsp;

	hálát a jóistennek, hogy &nbsp;s egíte! &nbsp; e ngem. Csak &nbsp;é n &nbsp; i s &nbsp;a vval

	vótam szerencsés, hogy édesanyám elfogado! &nbsp;, &nbsp;helyet ado! . XXI

	Hát &nbsp;e z &nbsp;n em könnyű ilyennek, &nbsp;a kit nem &nbsp;tudnak elfogadni,

	visszafogadni, az nem &nbsp;tud hová &nbsp;j önni. Azért nem &nbsp;j önnek&nbsp;

	sokan, &nbsp;m eg is mondták, hogy &nbsp;a zér nagy a honvágyuk, &nbsp;é s

	nem &nbsp;i s &nbsp; f ognak látogatóba &nbsp;e gyszer se. &nbsp;C sak &nbsp;vágynak nagyon ezek az idősebbek&#8230;

	Küszködtünk, &nbsp;ahogy &nbsp;é ltünk, megvoltunk. A legidősebbik &nbsp;&#64257; &nbsp;ú dolgozo! . &nbsp;H árom &nbsp;g yerek iskolába járt. Az egyik&nbsp;

	megnősült. No aztán nősült a harmadik. Katonák is vótak.&nbsp;

	Egyik &nbsp;se &nbsp;mondja, hogy &nbsp;m egbánta. Nem &nbsp;mondták, &nbsp;még

	egyiktöl se hallo! &nbsp;am. Én meg &nbsp;addig iparkodtam, &nbsp;amíg a&nbsp;

	gyerekek kicsik. Én azt gondoltam, a gyerekek, már ha valamelyik &nbsp;o! &nbsp; m egnősül, akkor én haza nem megyek, mer&nbsp;

	úgy &nbsp;s em hagyom a gyerekeket o! an. Én meg &nbsp;a ddig &nbsp;i parkodtam, sie! &nbsp;em &nbsp;h aza, &nbsp;m ondom, egyik sincs megnősülve,&nbsp;

	és addig ügye i! &nbsp;megtanulnak. I! &nbsp; megnősültek, gyerekeik&nbsp;

	vannak, házukat &nbsp;f elépíte! ek, hálistennek dolgoznak, dolgosak ezek. Egyszer hallo! am őket: &#8211; No maj egyszer el&nbsp;

	fogunk készülni, oszt egyszer el fogunk menni, körutat fogunk csinálni, hogy ki merre születe! . &#8211; Ó, hat hogy mennétek, világ körül! Az egyik az egyik végén, a másik másik&nbsp;

	végén van! Én nem bánom, gazdagok nem vagyunk, annyi&nbsp;

	van, ami kell mindig. Mindig akad enni, ennivaló van anynyi, amennyi kell. Mostanáig nem vót éhség. Hogy utána&nbsp;

	mi lesz? Hát lesz, ami lesz.

	Úgy &nbsp;é rzem, nincs szükség &nbsp;s em tudományos &nbsp;i gé-

	nyű, sem emocionális &nbsp;jellegű zárszóra, &nbsp;talán &nbsp;csak&nbsp;

	ennyit: mindenkinek az az o# hona, amelyiket &nbsp;ő&nbsp;

	maga választja ki magának, semmilyen más, politikai, hatalmi és egyéb tényező ezt nem írhatja felül.

	Eredeti ITT

	http://nemzetisegek.hu/repertorium/2007/05/belivek_27-51.pdf
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A magyar-szlovák lakosságcsere]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719049&amp;nid=6180704</link><pubDate>2012-04-13 22:39:00</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	1947. április 12-én kezdődött el a lakosságcsere Magyarország és Csehszlovákia között. Míg a Csehszlovákiához csatolt felvidéki területekről összesen 76.616 magyart telepítettek át a határon, addig mindössze 59.774 magyarországi szlovák akart Csehszlovákiába költözni.-kitekintő.hu

	
		A II. világháború után az újjáalakult Csehszlovákia reszlovakizáció útján kívánt úgymond lehetőséget adni a szerintük elmagyarosodott szlovákoknak a szlovák nemzethez való visszatérésre. Praktikusan ezt összekötötték azzal, hogy így megmenekülhetnek a vagyonelkobzástól, a kitelepítéstől és megtarthatják állampolgárságukat. Összesen 423 ezer megfélemlített felvidéki magyar adta be reszlovakizációs kérvényét, közülük 327 ezret fogadtak el a hatóságok.
	
		A magyar kormány természetesen nem akarta önként aláírni ezt az embertelen szerződést. Ezt válaszolták a kezdeményezésre: &#8222;Ha Csehszlovákia a magyaroktól jövőjének biztonsága érdekében meg akar szabadulni, ami lehet egy nagyon helyes felfogás, akkor csupán a határt kell megfelelően kiigazítani, és nincs szükség arra, hogy embertelenül a lakosok százezreit mozdítsák ki helyükről."
	
		Csehszlovákia azonban a nagyhatalmak hathatós támogatásával megegyezésre kényszerítette a magyarokat. 1946. február 27-én Budapesten aláírták a lakosságcsere-egyezményt.
	
		A lakosságcsere 1947. április 12-én kezdődött és 1949. június 5-én fejeződött be. A vasúti szerelvények naponta szállították a kijelölt családokat Magyarországra.
	
		Az egyezmény alapján a csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthettek át, amennyi szlovák önként távozott Magyarországról. A csehszlovák kormány várakozásával ellentétben azonban mindössze 59.774 szlovák jelentkezett áttelepülésre, pedig körükben szabályszerű toborzó kampányt folytattak, ugyanakkor Csehszlovákiából 76.616 magyart szállítottak át Magyarországra. A hátrahagyott vagyont tekintve még nagyobb volt a különbség, mivel Csehszlovákiából a módosabb magyarokat vitték Magyarországra, onnan viszont elsősorban a szegényebb szlovákok akartak áttelepülni.
	
		A Szovjetunió teljes támogatását élvező Csehszlovákia a párizsi békekonferencián szerette volna elérni, hogy a reszlovakizáció és a lakosságcsere után megmaradt 200 ezer magyart is egyoldalúan áttelepíthessék, ez ellen azonban az amerikaiak vétót emeltek. Egy ideig több ezer magyart tartottak szlovákiai munkatáborokban &#8211; az intézkedések által érintett magyarok számát a cseh történészek 30-40 ezerre, a szudétanémet szövetségek negyedmillióra becsülik.
	
		Csehszlovákia az 1948 februári kommunista hatalomátvétel után, szovjet nyomásra lezárta a benesi kisebbségellenes időszakot. Az 1948. október 25-i törvény hűségeskü letétele után visszaadta a magyar nemzetiségűek állampolgárságát. A két ország 1949. július 25-i megállapodása értelmében az áttelepített magyarok vagyona fejében Csehszlovákia elengedte a 30 millió dollár háborús jóvátétel hátralévő részét. A kényszer szülte reszlovakizációs nyilatkozatokat csak 1954-ben érvénytelenítették.


	
		A Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését, az elkobzott vagyonok visszaadását a kommunizmus összeomlása után sem Csehszlovákia, sem az 1993 óta önálló cseh és szlovák állam máig nem tűzte napirendre.


	
		Nagy Béla verse a deportálásról
	
		&#8222;Hangos motorzúgás hallatszik messziről,
	
		Most hurcolják a népet Felsőszeliből.
		Hangos sírás között búcsúzkodik a nép,
		Elviszik a magyart, mindenkit, aki ép.
		Nincs mentség számára, nincs más segítség,
		Csak telepítőlap, vagy súlyos betegség.
		Néhány bútorkáját autóra rakják,
		Itt hagyják a többit, házat, földet, marhát.
		Amit szorgos kézzel összekuporgattak,
		Ellenérték nélkül prédának maradtak.
		Nem tehettek másképp, hisz nem volt irgalom.
		Mindent elfojtott az erős karhatalom.
		Csendes falunk népe körül volt kerítve,
		Sűrű csatárlánccal, s nem volt menedéke.
		Az úton, útfélen portyázó járőrök,
		Fegyveres hadsereg, csendőrök, rendőrök.
		Igazoltatásnak, se szeri, se száma,
		Gyanús volt az ember, saját falujában.
		Szabadságra vágyott Felsőszeli népe,
		Mégis szolgaság lett szorgalmának bére.&#8221;
	
		&nbsp;


	&nbsp;

	http://nemzetisegek.hu/repertorium/2007/05/belivek_27-51.pdf

	Felvidékr&#245;l kitelepített magyarok&nbsp;visszaemlékezései

	&#8222;Ha ez a b&#251;nöm, hogy magyarnak &nbsp;születtem, hát vigyenek!&#8221;

	&nbsp;

	Egyeg Jánosné Bábi Irma&nbsp;

	Dunamocson &nbsp;szüle# &nbsp;em, 1948. november 12-én telepíte# ek át. &nbsp;Apám szüleivel &nbsp;laktunk egy &nbsp;házban.&nbsp;

	Nagyszüleim nevén volt a ház és a földek. Édesapám

	hentes &nbsp;é s &nbsp; m észáros volt, üzletünk is &nbsp;ezen a telken&nbsp;

	helyezkede# &nbsp;el. Az á# elepítésről szóló iratban azt is&nbsp;

	közölték velünk, hogy nagyszüleim korukra való tekinte# &nbsp;e l maradhatnak. Mivel rajtunk kívül senk&#307; ük

	sem &nbsp;v olt, &nbsp;e zért &nbsp;a zt kértük, &nbsp;h ogy gondviselőként mi&nbsp;

	is &nbsp;a faluban &nbsp;m aradhassunk, de néhány &nbsp;n ap múlva&nbsp;

	mégis elvi# ek. &nbsp;Ez &nbsp; idő ala# &nbsp; eljö# &nbsp; hozzánk &nbsp;a &nbsp; helybeli&nbsp;

	csendőrparancsnok egy nyomtatvánnyal, amit édesapámnak nyújto# &nbsp; át azzal, &nbsp;h ogy írja alá, &nbsp;é s &nbsp;m aradhat. Ez le# &nbsp;volna az úgyneveze# &nbsp;reszlovakizálás. Ha&nbsp;

	visszagondolok, &nbsp;m a &nbsp;i s &nbsp;h allom &nbsp;édesapám &nbsp;válaszát:

	&#8222;A dédapám is megfordulna a sírjában! Ha ez a bű-

	nöm, hogy magyarnak szüle# em, hát vigyenek!&#8221;

	Vi# &nbsp;e k is. Én akkor tizenhat éves voltam. Könnyek

	nélkül ma sem tudok erre visszagondolni, olyan volt&nbsp;

	a búcsúzás, mint egy temetés. Anyagilag, &nbsp;e rkölcsileg &nbsp;t önkrete# ek minket, &nbsp;o # &nbsp; kelle# &nbsp; hagyni &nbsp;m indenkit, akit szere# ünk. Nem tudtuk, hová visznek, csak&nbsp;

	annyit, hogy &nbsp;M agyarországra. A határállomáson,&nbsp;

	Szobnál írták ki a vagon oldalára, hogy Rajkára megyünk. Több nap múlva értünk oda, ahol a teherautó várt ránk, és vi# &nbsp;a falu szélén lévő szoba-konyhás&nbsp;

	lakásba, &nbsp;ahol még &nbsp;o# &nbsp; l ako# &nbsp; &nbsp;az &nbsp;eredeti tulajdonos,&nbsp;

	egy &nbsp;s váb család, a szülők, &nbsp;k ét kisgyermekkel. Mi is&nbsp;

	négyen &nbsp;v oltunk, &nbsp;é n, a nyolcéves öcsém és a szüleink. Az o# &nbsp;lakóknak menni kelle# &nbsp; volna, amit akkor&nbsp;

	tudtak meg, mikor minket odavi# ek. Kétségbe esve,&nbsp;

	velünk &nbsp;e gyü# &nbsp; &nbsp;sírtak. Vigasztaltuk &nbsp;őket, &nbsp;mia# unk&nbsp;

	nem &nbsp;k ell &nbsp;m enniük, csak &nbsp;a djanak &nbsp;helyet &nbsp;a &nbsp; mellék-

	épületben, hogy &nbsp;a &nbsp; bútorainkat berakhassuk. &nbsp;Ő k &nbsp; a &nbsp;

	szobában, mi a konyhában laktunk. Így éltünk 1949

	februárjáig, &nbsp;a mikor kaptunk &nbsp;e gy kétszobás &nbsp;lakást.&nbsp;

	Üzlethelyiségről szó sem lehete# , &nbsp;p edig &nbsp;a &nbsp; berendezést magunkkal hoztuk. Édesapám a vasútnál, &nbsp;segédmunkásként helyezkede# &nbsp; el.

	Szomorú és nehéz évek voltak, melyeket elfelejteni soha nem lehet. &nbsp;N agyszüleim &nbsp;m eghaltak, még &nbsp;a &nbsp;

	temetésükre sem mehe# ünk el. Édesapám soha nem&nbsp;

	volt semmiféle párt tagja. Végigharcolta a háborút,&nbsp;

	hadifogságban volt, mégis háborús bűnösnek bélyegezték. 1952-ben férjhez mentem, szintén dunamocsi,

	á# elepült családba kerültem, &nbsp;F ertőrákosra. &nbsp;M ás táj,

	más &nbsp;n ép. I# &nbsp; s em tudtuk &nbsp;igazán &nbsp;o # &nbsp;h on érezni magunkat. Így 1960-ban Komáromban ve# ünk egy kis&nbsp;

	családi házat és odaköltöztünk. A Duna-part &nbsp;és &nbsp;a&nbsp;

	szülőfalu közelsége vigaszt jelente# &nbsp;számunkra.&nbsp;

	Öcsém megnősült, &nbsp;v isszament &nbsp;S zlovákiába, ottani magyar &nbsp;lányt &nbsp;ve# &nbsp; &nbsp;feleségül. Szüleink a rajkai

	temetőben nyugszanak, ahová a mai napig eljárok.&nbsp;

	Sorsunkba beletörődve élünk, de felejteni soha nem&nbsp;

	tudunk! &nbsp;

	&#8222;Évek teltek el, amíg megismertek

	bennünket, és bizonyítani kellett.&#8221;

	Schábel Józsefné

	Édesapám &nbsp;meghalt a háborúban, &nbsp;É desanyám az&nbsp;

	édesapjánál lako# , mivel ő özvegyember volt. Nagypapámat &nbsp;é s &nbsp; a &nbsp; 82 éves &nbsp;é desanyját telepíte# &nbsp;é k &nbsp;v olna

	ki, de mivel apám meghalt, ezért anyám azt mondta,&nbsp;

	hogy neki teljesen mindegy. Tulajdonképpen négyen&nbsp;

	jö# &nbsp;ü nk át, hogy a nagyszülők &nbsp;n e &nbsp; j öjjenek egyedül.&nbsp;

	Az &nbsp;egyik &nbsp;nagynénémet Németországba, &nbsp;a másikat

	pedig Csehországba telepíte# ék ki, ezért nem akarta&nbsp;

	őket magukra hagyni.

	Hetényből &nbsp;1 948-ban &nbsp;t elepíte# ek át, majd az anyukám &nbsp;1 950-ben &nbsp;f érjhez ment &nbsp;i # &nbsp;. &nbsp; 1962-ben &nbsp;költöztek

	külön tőlünk, majd haláláig velünk élt a papa. Földművesek voltak az őseim, volt egy kis földecskéjük,

	tehenük, borjuk. A kitelepítés idején kisgyerek &nbsp;v oltam, nemigen &nbsp;e mlékszem, &nbsp;csak a nagy &nbsp;v agonokra.&nbsp;

	A vonat Pesten állt sokáig. Mikor megállt, én átmentem a szomszéd vagonba. Anyám igen &nbsp;m egrémült,&nbsp;

	azt hi# e, hogy elvesztem, amikor elindult nélkülem&nbsp;

	a vonat. Amikor &nbsp;l egközelebb &nbsp;m egállt a vonat, megtaláltak a másik vagonban. Az állatok etetése, itatása&nbsp;

	mia# &nbsp;többször meg kelle# &nbsp;állnia a vonatnak. Az ingóságokat hozha# uk magunkkal.

	Egyszerű parasztházat &nbsp;k aptunk. &nbsp;T elepesként &nbsp;t arto# &nbsp;a k &nbsp;s zámon bennünket &nbsp;a helyiek, de azért nem&nbsp;

	volt gond &nbsp;a &nbsp; befogadásunkkal. &nbsp;Ö sszetéveszte# &nbsp;é k &nbsp;a z

	anyaországi &nbsp;telepeseket &nbsp;a felvidéki kitelepíte# ekkel. Az Alföldről eljö# ek olyanok, akiknek nem volt&nbsp;

	semm&#307; ük, &nbsp;a ztán &nbsp;ú gy helyezkedtek, &nbsp;h ogy kapjanak&nbsp;

	házat. Évek teltek el, amíg megismertek bennünket,

	és &nbsp;bizonyítani &nbsp;kelle# &nbsp;. &nbsp;Dolgozni tudtak &nbsp;a &nbsp; felvidékiek, el sem szórták, am&#307; ük volt. Az o# honi birtoklap&nbsp;

	alapján lehete# &nbsp; igényelni. Kaptunk szántót és szőlőt,&nbsp;

	míg a téesz meg nem alakult.

	Tarto# &nbsp;u k &nbsp;a &nbsp; kapcsolatot az o# hon &nbsp;marado# akkal. Hol &nbsp;mi &nbsp;mentünk, &nbsp;hol &nbsp;ő k &nbsp; j ö# ek. &nbsp;Miután &nbsp;m ár&nbsp;

	kapha# &nbsp;u nk útlevelet, &nbsp;g yerekként &nbsp;é n &nbsp;i s &nbsp; e lmehe# em&nbsp;

	Heténybe és Komáromba. &nbsp;

	Megtaláltam &nbsp;a helyem &nbsp;Móron, &nbsp;f elnő# ként &nbsp;n em&nbsp;

	tudnának olyan települést ajánlani, ahová elmennék.Most már érzem, &nbsp;h ogy milyen &nbsp;n ehéz &nbsp;l ehete# &nbsp; a nyá-

	méknak o# &nbsp;h agyniuk Hetényt. Most, hogy visszapergetem az egészet, a kitelepítésre a nemzetiségi nyilatkozat mia# &nbsp;került sor. A családom magyarnak vallotta magát, ezért kelle# &nbsp; eljönnie Magyarországra.

	A felvidékiek tarto# ák a kapcsolatot. Vásárokon,&nbsp;

	templomban &nbsp;t alálkoztak &nbsp;e gymással &nbsp;a rokonok:

	nagypapa &nbsp;édesanyja, Pusztai &nbsp;Z só&#64257; a, &nbsp;Hencz &nbsp;Lajos,

	Czékus &nbsp;A ndrásné, Czékus &nbsp;Eszter. Hetényben &nbsp;egy

	gyereknek &nbsp;n égy keresztanyja &nbsp;v an. Így &nbsp;a z &nbsp;e gész &nbsp;f aluban valahogy rokonok vagyunk, ha másként nem,&nbsp;

	hát &nbsp;k omaként. Nekem is négy &nbsp;v olt, &nbsp;d e &nbsp;a &nbsp; kitelepítést&nbsp;

	követően nem volt időnk végigjárni minden rokont.&nbsp;

	Ez a szokás Hetényben a mai napig. Móron csak egy&nbsp;

	keresztszülő a divat, mi is átve# &nbsp;ü k ezt a szokást.

	Hetényen melegebb &nbsp;s zívűek az emberek, mint i# .

	Móron nem &nbsp;rosszak az &nbsp; emberek, de &nbsp;n em olyan vendégszeretők, nem olyan nyito# ak. Hetényen még a tá-

	volabbi rokonokat is számon tarto# &nbsp;á k. A férjem móri&nbsp;

	sváb. Az egyikünk sváb, a másik meg &#8222;telepes&#8221;&#8230;

	&#8222;&#8230;igazságtalan egyezmény volt&#8221;

	Juhász Dániel&nbsp;

	Szülőfalum, &nbsp;Feketenyék &nbsp;színtiszta magyar &nbsp;község

	volt. &nbsp;1947. &nbsp;április 21-én kezdődö# &nbsp; a szlovákiai &nbsp;m agyarok &nbsp;kitelepítése, s mi az elsők közö# &nbsp; voltunk.&nbsp;

	Az &nbsp;egész szomorú történet a kassai kormányprogrammal, majd &nbsp;a &nbsp; Beneš elnök által kiado# &nbsp; d ekrétumokkal &nbsp;k ezdődö# &nbsp;, &nbsp; amelyek értelmében &nbsp;a &nbsp; felvidéki&nbsp;

	magyarok &nbsp;minden &nbsp;j ogukat &nbsp;elveszíte# ék. &nbsp;Háborús&nbsp;

	bűnösökké nyilváníto# ak bennünket, &nbsp;b ezárták &nbsp;a z

	iskoláinkat, a nagyobb parasztok birtokaira, az üzemekbe &nbsp;szprávcákat, &nbsp;s zlovák gondnokokat, &nbsp;f elügyelőket állíto# ak.

	A csehek &nbsp;azt &nbsp;s zere# ék volna elérni, &nbsp;h ogy &nbsp;a magyar közösséget teljesen felszámolják: &nbsp;e gy részüket&nbsp;

	Csehországba &nbsp;v i# ék, más &nbsp;r észüket &nbsp;ö tven &nbsp;k ilós &nbsp;c somaggal &nbsp;M agyarországra. Az o# hon maradók kötelezően szlováknak kelle# &nbsp; vallják magukat. Megszü-

	lete# &nbsp; a &nbsp; hírhedt &nbsp;j elszó: Maďari &nbsp;z a &nbsp;D unaj! &nbsp;Vagyishogy&nbsp;

	a magyarokat &nbsp;á t &nbsp;k ell &nbsp;d obni &nbsp;a &nbsp; Duna &nbsp;m ásik &nbsp;p artjára.&nbsp;

	A községekben bizo# ságokat állíto# ak össze, főként&nbsp;

	az akkori &nbsp;k ommunistákból, akik &nbsp;k özül &nbsp;a &nbsp; legtöbben&nbsp;

	haragudtak a parasztságra, mert jobban éltek náluk.&nbsp;

	Most pedig a mi sorsunk az ő kezükbe került.

	Persze a dolgok nem úgy történetek, ahogyan azt&nbsp;

	a csehszlovák tervek kiötlői elképzelték. A csehszlovák &nbsp;k ormány kénytelen &nbsp;v olt a lakosságcsere-egyezményt &nbsp;megkötni. &nbsp;E z &nbsp; m ég mindig &nbsp;szörnyű igazságtalan &nbsp;egyezmény &nbsp;v olt, &nbsp;m ert mondjuk, &nbsp;amennyi&nbsp;

	tótkomlósi szlovák &nbsp;j elentkeze# &nbsp; a cserébe, annyi felvidéki magyar családot fognak kitelepíteni Magyarországra. &nbsp;K örülbelül hetvenezer embert telepíte# &nbsp;e k

	ki az én tudomásom szerint.

	Mink nyékiek mindent elhozha# unk magunkkal,

	összes i ngóságunkat, állatainkat, v agyontárgyainkat.&nbsp;

	A tótkomlósiak jóval szegényebbek voltak, a&#64256; éle agrárproletárok, nyulakat, tyúkokat hoztak magukkal&nbsp;

	főleg. Találkoztunk velük Szobnál a határállomáson.&nbsp;

	Közülük többen pontosan tudták, hogy hova, melyik&nbsp;

	házba költöznek be majd a mi utcánkba. Mi meg azt&nbsp;

	hi# &nbsp;ü k, hogy az ő házaikba kerülünk Tótkomlósra, de

	menetközben kiderült, &nbsp;h ogy a nyéki módosabb parasztoknak nincs elég föld a tótkomlósi határban.

	Ezt &nbsp;i # &nbsp; &nbsp;Mosonszolnokon &nbsp;is &nbsp;megneszelhe# &nbsp;é k, mert

	akkor már &nbsp;1 947 tavaszán harminc üres &nbsp;h áz volt &nbsp;i # &nbsp;, &nbsp;

	mivel a belső telepesek nem &nbsp;t alálták &nbsp;m eg i# &nbsp;a szá-

	mításukat. Miután &nbsp;lelakták, &nbsp;t önkrete# ék az i# eni&nbsp;

	házakat, &nbsp;tovább &nbsp;á lltak innen, &nbsp;s &nbsp; ilyen házakba &nbsp;t elepíte# ek bennünket. &nbsp;H atalmas &nbsp;v olt &nbsp;a felháborodás. Maga &nbsp;V eres &nbsp;P éter &nbsp;i s &nbsp; i # &nbsp; volt. Én nem &nbsp;v oltam i# &nbsp;

	a fogadtatáson, &nbsp;m ert &nbsp;az &nbsp;volt az érdekes, hogy &nbsp;m i,&nbsp;

	akik hamarabb rakodtunk, később értünk ide, mint

	azok, &nbsp;akik, később &nbsp;i ndultak. Mindegy, a lényeg &nbsp;az&nbsp;

	volt, hogy nem Tótkomlósra telepíte# &nbsp;e k &nbsp;b ennünket,

	hanem &nbsp;ide &nbsp;a &nbsp; Dunántúl nyugati &nbsp;c sücskébe. Így &nbsp;k erültünk &nbsp;Mosonszolnokra. &nbsp;A &nbsp; házaknak nem &nbsp;voltak

	ablakai, ajtói. &nbsp;A zt mondták, hogy &nbsp;R éman &nbsp;F erenc és&nbsp;

	Torma Gyula, &nbsp;a &nbsp; két telepfelügyelő intézkedik majd.&nbsp;

	Ahhoz, hogy ki tudjunk rakodni, a Fő utcai nagyobb

	házak istállóiba kötö# &nbsp;ü k be az állatokat.

	Összesen &nbsp;harmincegy nyéki család &nbsp;érkeze# , &nbsp;e z

	vagy &nbsp;1 70 embert &nbsp;jelente# , négy &nbsp;c séplőgép s vagy

	nyolcvan-kilencven &nbsp;s zarvasmarha volt &nbsp;e zeknek &nbsp;a&nbsp;

	családoknak &nbsp;a tulajdonában. &nbsp;A ztán &nbsp;ő sszel történt

	még &nbsp;e gy dolog. Az &nbsp;okosabb telepesek, &nbsp;a kik lá# &nbsp;á k,&nbsp;

	hogy i# &nbsp;a kifoszto# &nbsp;házakban úgy sem remélhetnek&nbsp;

	sok &nbsp;j ót, &nbsp;megegyeztek, &nbsp;h ogy &nbsp;ők &nbsp;bizony &nbsp;o débb &nbsp;á llnak: elmentek a tolnai &nbsp;svábok &nbsp;u tán üresen &nbsp;m aradt&nbsp;

	Szakadátra, &nbsp;s akkor nekünk &nbsp;lehetőségünk nyílt arra,&nbsp;

	hogy az így megürült Fő utcai házakban véglegesen&nbsp;

	elhelyezkedhe# ünk.&nbsp;

	I# , Mosonszolnokon mi, nyéki családok átlagosan

	14 hold földet kaptunk, s ezen gazdálkodtunk 1952-

	ig. &nbsp;J ómagam több helyen dolgoztam, míg &nbsp;1962-ben&nbsp;

	be &nbsp;kelle# &nbsp; &nbsp;állnom &nbsp;a &nbsp; termelőszövetkezetbe. Ez már&nbsp;

	egy &nbsp;m ásik &nbsp;k orszak volt, ahol az i# &nbsp;maradt &nbsp;s vábok,&nbsp;

	a máshonnan jö# &nbsp; telepesek és mi felvidékiek együ# &nbsp;

	egymásra &nbsp;találtunk. S ebben &nbsp;a szövetkezeti &nbsp;munkának, a &nbsp;kezdeti k ínlódásoknak, a &nbsp;későbbi eredmé-

	nyeknek igen nagy szerepe volt.

	A &#64257; a talság tehát hamarosan &nbsp;m agára talált, megbékélt a sorsával. Az öregek azonban soha sem tudtak &nbsp;m egbocsátani. &nbsp;Amit mi o# hon &nbsp;Nyéken &nbsp;tapasztaltunk, az is inkább azt igazolta, hogy végső soron&nbsp;

	jól &nbsp;j ártunk, &nbsp;m ert o# hon &nbsp;f olytatódtak a magyarokat

	bántó dolgok. Szerencsére mink &nbsp;t anultunk is a történelemből: nem le# ünk pártemberek, mert mi már&nbsp;

	megkaptuk a leckét a magyar időkből. A# ól féltünk,&nbsp;

	hogy ha bármiben túlságosan &nbsp;h angosak &nbsp;l eszünk,

	annak &nbsp;előbb-utóbb &nbsp;k árát &nbsp;l átjuk. &nbsp;Akik i# &nbsp; a faluban

	vezetők le# ek, mind pártemberek voltak, azokat ideoda &nbsp;r akosga# &nbsp;á k, mink &nbsp;m eg i# &nbsp;maradtunk &nbsp;p arasztembereknek. &nbsp;A leghíresebb emberek, akik &nbsp;a &nbsp; falut&nbsp;

	veze# ék, &nbsp;m a &nbsp;j eltelen &nbsp;s írokban &nbsp;f ekszenek a szolnoki&nbsp;

	temetőben. &nbsp;A kik idejö# &nbsp;e k, például Ásványról, azok&nbsp;

	lassan mind elmentek.

	Mink meg i# &nbsp; maradtunk.

	XIV&#8222;Abban bíztak,&nbsp;

	hogy &#8230;úgyis visszamehetnek.&#8221;

	Mészáros Lajosné Fóris Irén&nbsp;

	Március 15-én szüle# em és április 21-én négyhetes&nbsp;

	voltam, amikor &nbsp;átjö# ünk, tehát csak &nbsp;h allomásból&nbsp;

	tudom felidézni &nbsp;a z &nbsp;e seményeket. Édesanyámék az&nbsp;

	anyósáéknál laktak. Akkor még élt a nagymama, velünk élt a nagynéném is, tehát nagy család voltunk,&nbsp;

	több generáció élt &nbsp;e gyü# &nbsp;. &nbsp;Nagyapámat Fóris Lajosnak hívták, felesége Hencz Julianna volt.&nbsp;

	Édesapám Fóris Lajos, &nbsp;édesanyám Majer Irén &nbsp;éppen akkor építe# ék fel az új o# honunkat: elkészült a&nbsp;

	gyönyörű, &nbsp;s zép nagy ház, &nbsp;m elléképületekkel, &nbsp;i stállókkal, nagy gazdasági udvarral együ# . Az nagyon&nbsp;

	fájó pont &nbsp;v olt, &nbsp;h ogy az új ház &nbsp;é ppen &nbsp;c sak elkészült,&nbsp;

	amikor o# &nbsp;kelle# &nbsp;hagyniuk. Szüleim földműveléssel

	foglalkoztak, ebből éltek.

	Édesanyámék &nbsp;1946-ban &nbsp;kötö# ek &nbsp;házasságot.&nbsp;

	Ahogy nekem elmesélték, három hétig voltunk vagonban. Tolna megyébe &nbsp;m entünk &nbsp;először: álltak,&nbsp;

	napokig nem tudták, hová &nbsp;k erülnek. Már &nbsp;az &nbsp;1947-

	es &nbsp;kitelepítéskor &nbsp;kerültek Mórra falunkbeliek. Szó-

	ba került Bodajk &nbsp;i s. A telepítő biztosoknak ugyanis

	fel &nbsp;k elle# &nbsp; t érképezniük, hol &nbsp;v annak &nbsp;szabad &nbsp;h ázak,&nbsp;

	a Németországba &nbsp;t elepíte# &nbsp; svábok &nbsp;ü resen maradt&nbsp;

	házai. &nbsp;E lőször &nbsp;k&#307; elöltek egy &nbsp;házat &nbsp;számunkra, de&nbsp;

	nem &nbsp;a karom megnevezni, kinek &#8222;köszönhetően&#8221;&nbsp;

	egy &nbsp;m ásik &nbsp;h ázat &nbsp;k aptunk, &nbsp;a mely &nbsp;j óval &nbsp;r osszabb állapotban volt. Akinek szerencséje volt, az o# &nbsp;h oninál&nbsp;

	jobb házat kapo# , &nbsp;a zonban amibe mi kerültünk, ez&nbsp;

	jóval szerényebb volt. Az első éjszakát a még i# &nbsp;lakó&nbsp;

	házigazdával &nbsp;e gyü# &nbsp; kelle# &nbsp; eltöltenünk. &nbsp;A &nbsp; házigazdának nem &nbsp;k elle# &nbsp; e lhagynia Mórt. Az egyik szomszédban a házigazda, a másikban a lánya lako# . Hát&nbsp;

	képzelhetik, milyen feszült hangulatban költöztünk&nbsp;

	be. Mikor megismertek minket, és megtudták, hogy

	nem jószántunkból jö# &nbsp;ü nk el, megenyhültek.

	Mivel újszülö# &nbsp; v oltam, apukám &nbsp;k érte, hadd &nbsp;m aradhassunk o# hon. &nbsp;A zt mondták, hogy &nbsp;a z &nbsp;a nyukám &nbsp;é s &nbsp; é n &nbsp;m aradhatunk &nbsp;a &nbsp; komáromi kórházban, &nbsp;a &nbsp;

	többieknek pedig menniük &nbsp;k ell. El lehet képzelni,&nbsp;

	hogy milyen volt elindulni egy &nbsp;p ici babával &nbsp;a &nbsp; nagy

	idegenbe. &nbsp;R ólunk &nbsp;Móron &nbsp;mindenféléket meséltek&nbsp;

	az emberek. Tarto# &nbsp;a k &nbsp;t őle, &nbsp;h ogy ilyen-olyan emberek &nbsp;érkeznek, még a kapukat &nbsp;is becsukták elő# &nbsp;ü nk.&nbsp;

	Telepeseknek &nbsp;h ívták az Alföldről érkező nincstelen&nbsp;

	embereket, akik &nbsp;a &nbsp; svábok hátrahagyo# , teljesen felszerelt lakásaiba költöztek be. Eleinte ezért is voltak&nbsp;

	bizalmatlanok hozzánk.

	Az első év elég rosszul telt, fuvarozással foglalkozo# &nbsp; &nbsp;apám, mivel nem &nbsp;v olt még &nbsp;e lvetve tavasszal &nbsp;a &nbsp;

	földünk. Nagyon messze voltak a háztól a földek. Lovas &nbsp;k ocsival, meg ökrös foga# al nem &nbsp;v olt könnyű &nbsp;a &nbsp;

	földeket művelni. Nem is voltak jó minőségűek a földek. Később szőlőt is kaptunk, ez már közelebb volt.

	Olyan hibát köve# ek el apukámék, hogy nem kértek két házat, pedig mi két család voltunk, de ők abban &nbsp;b íztak, hogy nem lesz rá szükség, mivel úgyis&nbsp;

	visszamehetnek. Ezért is történt, hogy nagyon sokan

	Komáromba költöztek &nbsp;k ésőbb, hogy közelebb legyenek &nbsp;a &nbsp; szülőfalujukhoz. &nbsp;1 952-ben, amikor &nbsp;a húgom&nbsp;

	megszülete# , akkor mehe# ek először haza apámék.

	A házunkat békéscsabaiaknak &nbsp;a dták. Képzelhetik,&nbsp;

	mit érze# &nbsp;, &nbsp;amikor meglá# &nbsp;a , hogy az egyik szobában&nbsp;

	a padlót felszedték, oda vermelték a zöldségeket.

	Szüleimnek nem &nbsp;volt semmi bűne, semmilyen&nbsp;

	tartozásuk vagy ilyesmi, egyszerűen k&#307; elölték őket.&nbsp;

	Voltak &nbsp;o lyan &nbsp;r okonaink, akiknél egyéves &nbsp;v olt a kislány, felkészültek a kitelepítésre, de aztán mégis maradtak. Nem tudom, minek az alapján dőlt el, hogy ki&nbsp;

	megy, és ki marad. Borzalmas volt a készülődés, lá-

	dákat szögeltek össze, az állatoknak is deszkaólakat&nbsp;

	készíte# ek, mert az állatokat is vi# ék. A szüleim szerencsések &nbsp;v oltak, mindent elhozha# ak. Nem &nbsp;i s &nbsp; t udom, hány vagonba rakták be a holmit. Külön-külön

	vagonban a bútorok, az állatok, aztán az etetnivaló

	és a szalma.

	Kétszoba-konyhás lakásba &nbsp;k öltöztünk, &nbsp;n yito# &nbsp;

	kéményű konyhával, &nbsp;a hol &nbsp;a húsokat &nbsp;f üstölték. &nbsp;Az&nbsp;

	udvar &nbsp;elég nagy &nbsp;v olt, &nbsp;a z &nbsp; i stálló &nbsp;viszont kicsi. El &nbsp;is&nbsp;

	kelle# &nbsp; adniuk az állatok egy részét, mert nem fértek

	el. Édesapám bátyja, aki azt hi# e, hogy Mórra került

	az egész család, először, mikor kiszabadult az orosz&nbsp;

	hadifogságból, eljö# &nbsp;hozzánk. De mivel a szülei és a&nbsp;

	felesége Hetényben maradtak, hazaszökö# .

	Annak idején, 1952-ben ügyvédet kelle# &nbsp; f ogadni,

	hogy az útlevélhez &nbsp;s zükséges vízumot &nbsp;m egszerezzék. A hetényi tanácstól igazolást kelle# &nbsp; kérni, hogy&nbsp;

	befogadnak a faluba. A &nbsp;tortúra &nbsp;folytatódo# &nbsp;: &nbsp;a határnál &nbsp;r észletes vámvizsgálaton kelle# &nbsp; á tesnünk &nbsp;t öbb-

	órás várakozás után. Még a csecsemő húgom pólyáját&nbsp;

	is átvizsgálták. Visszafelé is mindenünket teljesen átvizsgálták, még a kalácsot is megnyomkodták, hogy

	nincs-e valami belesütve. Édesanyám a húga temeté-

	sére sem mehete# &nbsp;haza. A nagypapa megbetegede# ,

	a kórház sok pénzt elvi# &nbsp;, &nbsp;a téeszben meg keveset kerestek, így a további költözés szóba sem jö# .

	Mórra &nbsp;Hetényen &nbsp;kívül, Komáromszentpéterről,&nbsp;

	Garamsallóról telepíte# &nbsp;e k magyarokat. Mivel Hetény&nbsp;

	tiszta &nbsp;r eformátus &nbsp;falu volt, húsvétkor &nbsp;találkoztak&nbsp;

	először valamennyien a templomban. Mindenkivel&nbsp;

	tarto# &nbsp;á k &nbsp;a &nbsp; kapcsolatot. Nekem és Kósdi Editnek is&nbsp;

	szentpéteri le# &nbsp; a férje. Férjeméket Páriba, Tolna megyébe, Tamási mellé telepíte# &nbsp;é k. Az egész sváb falut

	kitelepíte# ék és ők a helyükre érkeztek, így &nbsp;t udtak&nbsp;

	egymásnak segíteni, ezért nem volt annyira vadidegen a hely, pedig messzire elkerültek. Apósom meghalt 1942-ben, anyósomékat a nagyszüleikkel telepí-

	te# &nbsp;é k Páriba. Amikor ők meghaltak, akkor költöztek&nbsp;

	át Mórra.

	Nehezen dolgozták fel &nbsp;a z &nbsp; e mberek az eseményeket, volt, aki nagygazda volt odahaza, s nem bírta elviselni a megpróbáltatást, a &nbsp;kisemmizést és öngyilkos &nbsp;l e# . &nbsp;Ő &nbsp; volt &nbsp;a z &nbsp;e lső halo# . Az utcánkban is csak&nbsp;

	sváb családok laktak. &nbsp;A mikor lá# ák, &nbsp;h ogy dolgos &nbsp;a &nbsp;

	családunk, befogadtak &nbsp;m inket. Eleinte még féltek &nbsp;a &nbsp;

	szüleim este &nbsp;a z &nbsp; u tcára menni. Egy &nbsp;k alap &nbsp;a lá ve# ek&nbsp;

	mindenkit, a telepesekre sokszor rákiabáltak.

	XVAz ötvenéves találkozót Hetényen rendezték, Sára

	asszony szervezésében. Voltak, &nbsp;a kik &nbsp;azt &nbsp;m ondták,

	hogy csak feltépték a sebeket. Ezt elfelejteni nem lehet, de már mindenki beletörődö# &nbsp;az eseményekbe.&nbsp;

	Sokan meghaltak már. Volt, aki nem is tudo# &nbsp;elmenni. Anyukámat is nagyon megviselte. A régi házunk&nbsp;

	már &nbsp;n em áll, lebonto# ák, &nbsp;újat építe# ek &nbsp;a helyére.&nbsp;

	Évente &nbsp;e gyszer-kétszer elmegyünk &nbsp;családi esemé-

	nyekre, esküvőre, &nbsp;temetésre. &nbsp;M ikor &nbsp;a &nbsp; nagymama

	még &nbsp;é lt, &nbsp;egy-két hetet &nbsp;g yerekként &nbsp;n ála &nbsp;töltö# &nbsp;ü nk,&nbsp;

	meg &nbsp;p ersze a rokonoknál. &nbsp;N ekem &nbsp;m ég megvan &nbsp;a&nbsp;

	megsárgult, kis újságcikk, amit anyukám őrizgete# ,

	rajta az összes, Mórra kitelepíte# &nbsp;e k nevével.

	&#8222;..sok-sok id&#245; kellett ahhoz, hogy

	feldolgozzuk azt, ami velünk megtörtént.&#8221;

	Horváth András

	Izsán mint &nbsp;a &#64256; &nbsp;é le Duna &nbsp;m enti &nbsp;h alászfaluban &nbsp;jobbára szegényebb &nbsp;e mberek &nbsp;éltek, &nbsp;i gen &nbsp;gyakran egy&nbsp;

	portán &nbsp;t öbb &nbsp;c salád közösen. Apámmal, anyámmal,

	meg &nbsp;L ujza &nbsp;n ővéremmel &nbsp;mi &nbsp;is &nbsp;Tárnok &nbsp;P éterék &nbsp;családjával közös portán éltünk. Apám egy pár ökörrel&nbsp;

	gazdálkodo# &nbsp; h ét-nyolc holdon. &nbsp;A z &nbsp; á lla# &nbsp;a rtásból &nbsp;s ikerült &nbsp;v alamicskét &nbsp;f élreraknia, s így a magyar idők&nbsp;

	legelején önálló telket is ve# &nbsp;, &nbsp;s még a háború ala# &nbsp;a&nbsp;

	ház &nbsp;a lapjait &nbsp;i s &nbsp; s ikerült &nbsp;l eraknunk, de már &nbsp;f elépíteni&nbsp;

	az újat nem maradt &nbsp;i dőnk. Az új telek kertrészében&nbsp;

	száz gyümölcsfa is o# &nbsp; maradt, éppen kezdtek termő-

	re fordulni a cseresznyefák, az almafák, meg a kajszibarackfák&#8230;&nbsp;

	A háború &nbsp;utáni &nbsp;Izsán &nbsp;senki &nbsp;sem &nbsp;s zámíthato# &nbsp;

	semmi jóra. Mindenki tarto# &nbsp; a jövőtől. Mikor aztán&nbsp;

	megkaptuk &nbsp;a &nbsp; fehérlapokat, &nbsp;s &nbsp; kiderült, hogy minket&nbsp;

	is Magyarországra &nbsp;akarnak á# elepíteni, &nbsp;a pámmal,

	meg &nbsp;n ővéremmel, &nbsp;G elle Vilmosné Horváth &nbsp;L ujzá-

	val együ# &nbsp; elkezdtünk készülődni az utazásra. 1947.&nbsp;

	május utolján három vagonnal jö# &nbsp; az én családom.

	Ugyanazzal a szerelvénnyel &nbsp;u tazo# &nbsp;még &nbsp;m ásik &nbsp;h ét&nbsp;

	család: Varga Ferencék, Németh &nbsp;A ndrásék, Kurucz&nbsp;

	Imréék, &nbsp;Tárnok &nbsp;P éterék, &nbsp;G elle Vilmos &nbsp;a nővéremmel, meg Koczka Andrásék és Koczka Istvánék.

	Amikor &nbsp;m i &nbsp; s orra kerültünk, &nbsp;a kkorra &nbsp;már &nbsp;I zsán

	tudtuk, hogy Békéscsabán, &nbsp;s általában &nbsp;a helyünkre&nbsp;

	érkező &nbsp;szlovákok &nbsp;á ltal &nbsp;l ako# &nbsp; &nbsp;településeken &nbsp;m eglehetősen szegényes körülmények fogadták az oda érkező felvidékieket. Ezért aztán mindenki megkönynyebbült, amikor Pesten &nbsp;az &nbsp;egyik &nbsp;külső &nbsp;állomáson

	megtudtuk, hogy &nbsp;a &nbsp; velünk foglalkozó vezetők &nbsp;ú gy&nbsp;

	döntö# &nbsp;e k, mi nem Békésbe, hanem Tolnába leszünk

	letelepítve. &nbsp;H árom &nbsp;napos &nbsp;utazás &nbsp;u tán &nbsp;a &nbsp;dombóvá-

	ri &nbsp;állomáson &nbsp;á lltunk meg, s o# &nbsp;dőlt el, melyik &nbsp;i zsai

	családnak, hol, &nbsp;m elyik tolnai faluban jelölték ki az&nbsp;

	új &nbsp;házát. &nbsp;B ennünket &nbsp;sok &nbsp;m ás izsaival együ# &nbsp; ide,&nbsp;

	Kocsolára &nbsp;hoztak. &nbsp;De kerültek izsaiak Udvariba &nbsp;és&nbsp;

	Diósberénybe, meg máshova is.

	Nehéz azt ma már &nbsp;felidézni, mit &nbsp;éreztünk m i akkor, amikor először jö# &nbsp;ü nk be a faluba. Emlékszem,&nbsp;

	az &nbsp;öregek &nbsp;&#8211; &nbsp; látva a vonatról a &nbsp;Tatabánya &nbsp;k örnyéki

	hegyes &nbsp;v idéket &#8211; azt fontolga# &nbsp;á k, mihez kezdenek&nbsp;

	majd, ha az izsaiaknak szokatlan vidékre kerülünk.&nbsp;

	I# &nbsp; K ocsolán &nbsp;p edig &nbsp;m inden fel &nbsp;volt bolydulva, &nbsp;h iszen a németek egy részét már elvi# &nbsp;é k, másik része&nbsp;

	próbálta &nbsp;folytatni &nbsp;a &nbsp; munkát, &nbsp;d e &nbsp; v oltak, &nbsp;akik félelmükben elbujdostak, s akadtak olyanok is, akik Né-

	metországból &nbsp;i s &nbsp; v isszaszöktek. Bennünket &#8211; a többi&nbsp;

	újonnan jö# &nbsp;e kkel, székelyekkel, délvidékiekkel, má-

	sokkal &#8211; telepeseknek hívtak, csúfoltak, s még ma is&nbsp;

	előfordul, hogy valamilyen szóváltáskor ezt vágják a&nbsp;

	fejünkhöz. Általában a helyi svábok béketűrő, szorgalmas népek voltak, s ez nemcsak a módos portákból &nbsp;d erült ki, hanem abból, &nbsp;a hogyan éltek: &nbsp;m értéktartóan, takarékosan, &nbsp;b eosztóan, dolgosan. &nbsp;M ink is&nbsp;

	mindent megpróbáltunk, de a német munkájának,&nbsp;

	szorgalmának &nbsp;t öbb &nbsp;l átszatja volt. Nem &nbsp;csoda, &nbsp;h isz&nbsp;

	ők i# &nbsp;éltek sok száz éve, mindent ismertek.

	Magyarok és svábok jól k&#307; ö# ek egymással, beszélni ugyan egymás közö# &nbsp; legtöbbször németül beszéltek, de különösen a &#64257; a talok közt sok volt a barátság.&nbsp;

	Akadtak a németek &nbsp;k özt ugyan volksbundisták, &nbsp;d e

	az is inkább csak egyfajta játék volt: ünnepségek, felvonulások, beszédek. Nagyon &nbsp;s ajnáltuk tehát őket,&nbsp;

	amikor &nbsp;kiderült, &nbsp;e l &nbsp; f ogják őket &nbsp;v inni. Előbb &nbsp;ö sszegyűjtö# ék őket, kit a mucsi, kit meg a lengyeli táborba,

	majd őket is vonatra rakták. Csak egy idő után derült&nbsp;

	ki, hogy a felvidékiek mások, mint az i# honi n incstelen telepesek, hogy nem önszántukból jö# &nbsp;e k ide a

	németek helyibe. Ezzel együ# &nbsp;még az i# hon maradt

	svábok sem lakha# ak mind saját házaikba. A mi há-

	zunkban például &nbsp;a &nbsp; telepítések után &nbsp;j ó &nbsp; i deig &nbsp;a &nbsp; Pretz&nbsp;

	család lako# &nbsp;: &nbsp;a nagymama, a lánya, meg az unokája.

	Szüleim magától &nbsp;é rtetődőnek &nbsp;t arto# ák, hogy a fér&#64257; &nbsp;

	nélkül maradt ismerős családnak helyet adjanak.

	Mára persze alaposan kicserélődö# &nbsp; a nép. &nbsp;M ink,

	régi kocsolai magyarok próbáltunk segíteni az újonnan &nbsp;jö# eknek, de a korábbi sváb Kocsola lakóival is&nbsp;

	jó kapcsolatokat tarto# unk &nbsp;f enn. A falu &nbsp;p ersze sok&nbsp;

	rosszat élt meg: olyan embereket neveztek ki fentről&nbsp;

	a község &nbsp;vezetőinek, &nbsp;akik semmihez sem &nbsp;érte# ek,

	csak az emberek &nbsp;z aklatásához. Az &nbsp;első téeszelnök

	például egy pesti élesztőgyárból jö# &nbsp; ide &nbsp;K ocsolára.&nbsp;

	El is kereszteltük őt Élesztő Gyulának.

	&#8222;A reszlovakizálás éjszaka volt, hogy ne&nbsp;

	tudják, ki tagadja meg a magyarságát.&#8221;

	Kiss Sándorné Borza Gizella&nbsp;

	Nagysallón, 1931-ben szüle# &nbsp;em. Az elődök is i# &nbsp; l aktak, i# &nbsp; éltünk Léva, Zseliz &nbsp;k özelében. &nbsp;Földművesek&nbsp;

	voltunk, mint mindenki a faluban. Más munka nem

	is volt. &nbsp;Szüleim 16 hold &nbsp;s aját &nbsp;f öldön gazdálkodtak,

	meg &nbsp;m ég felesben béreltek földeket. &nbsp;I# &nbsp; j ártam iskolába, és dolgoztam a ház körül. &nbsp;F őleg &nbsp;a &nbsp; főzésben&nbsp;

	ve# &nbsp;em &nbsp;r észt. A család összetarto# , és a rokonok is.

	Apámnak lova &nbsp;v olt, &nbsp;ő &nbsp; segíte# &nbsp; &nbsp;a rokonoknak, &nbsp;a &nbsp; rokonok &nbsp;ennek fejében más munkában &nbsp;segíte# ek be.&nbsp;

	Szőlőnk is volt, hét &nbsp;kilométerre &nbsp;tőlünk. Apámnak

	mindig &nbsp;v oltak lovai Nagysallón: két ló, &nbsp;a &nbsp; Lenke és&nbsp;

	XVIOlga, két csikó. A németek elvi# &nbsp;é k. A Lenkével nem&nbsp;

	tudtak &nbsp;ú gy elmenni elő# &nbsp;ü nk, hogy ne jö# &nbsp; v olna &nbsp;b e

	hozzánk. Addig nem ment tovább, míg be nem jöhete# &nbsp; a pajtáig. O# &nbsp;megfordult, és kiment az udvarból,&nbsp;

	aztán mehe# ek tovább.

	A szülőfalumban &nbsp;t ermeltek kendert &nbsp;i s. A Garam&nbsp;

	folyóba hordták áztatni. Ez eltarto# &nbsp; egy hétig. Nagy

	terméskövekkel &nbsp;nyomta# ák le a kendert, hogy &nbsp;n e

	vigye el a víz. &nbsp;Í gy ázta# ák. Aztán csomókba &nbsp;szedték, nagy &nbsp;k öröket írtak vele a fej fölö# , hogy &nbsp;l erázzák róla a leázo# , lerohadt részeket, és csapkodták a&nbsp;

	vízbe. Így tisztíto# ák meg a kendert. Azután törték,&nbsp;

	tilolták. Nagy élmény volt a Garamba járni &#8211; fürödni

	is lehete# &nbsp;benne. &nbsp;A z &nbsp;e gész &nbsp;f alu magyar &nbsp;v olt, &nbsp;c sak a&nbsp;

	szomszédban lévő fényképész volt szlovák.

	1947-ben nagy változás következe# &nbsp; be életünkben:&nbsp;

	a kitelepítés. Nagy fájdalom és nagy törés volt ez. El&nbsp;

	kelle# &nbsp; hagyni a szülőházat, szülőfalut, rokonokat és&nbsp;

	a szülőföldet. Kondorosról, Szarvasról jö# &nbsp;e k emberek,

	hogy kinézzék, &nbsp;k iválasszák, melyik ház &nbsp;k ell &nbsp;n ekik,&nbsp;

	amikor &nbsp;a magyarokat &nbsp;&#8211; &nbsp; akik &nbsp;m agyaroknak &nbsp;v allják

	magukat &#8211; kitelepítik. &nbsp;A reszlovakizálás &nbsp;éjszaka&nbsp;

	volt, hogy ne tudják, ki tagadja meg a magyarságát.&nbsp;

	Volt, akinek &nbsp;r áment az egész vagyona, hogy &nbsp;o # &nbsp;h on&nbsp;

	maradhasson, &nbsp;á m &nbsp; m égis &nbsp;e l &nbsp; k elle# &nbsp; h agynia &nbsp;a falut.&nbsp;

	Kaptunk &#8222;fehérlapot&#8221;, értesítést, hogy nekünk menni &nbsp;kell, mert van, &nbsp;a kinek jönni kell. Nagy &nbsp;l ádákat&nbsp;

	csináltak az emberek, amibe berakták a holm&#307; ukat,&nbsp;

	hogyha menni kell, kész legyenek.

	Jö# &nbsp;e k a magyar teherautók, azokra pakoltak mindent. A rokonok segítségével &nbsp;f ölpakoltunk. Kivi# ek&nbsp;

	az állomásra, bevagoníroztak bennünket. Nagy szerelvénnyel jö# ünk, az állatok, gazdasági eszközök is&nbsp;

	o# &nbsp;voltak. A házat üresen hagytuk magunk mögö# .&nbsp;

	Az autók &nbsp;a temető melle# &nbsp; &nbsp;jö# &nbsp;e k &nbsp;e l. Nagy &nbsp;v olt &nbsp;a sí-

	rás, mindenkinek volt o# &nbsp; halo# ja. A rokonok hoztak&nbsp;

	nekünk süteményt, ennivalót, mindenki valamit hozo# &nbsp;, &nbsp;mert mi már nem &nbsp;t udtunk főzni. &nbsp;A &nbsp; széna- &nbsp;és&nbsp;

	szalmabálás vagon a mozdony &nbsp;u tán volt kapcsolva.

	Állandó félelemben jö# ünk, mert a mozdonyból hulltak a szikrák, mi meg locsoltuk a szénát állandóan. A

	vonat hétfőn &nbsp;i ndult, és pünkösd szombatján &nbsp;é rtünk&nbsp;

	Bonyhádra. Közben Szobon és Budapesten megálltunk.&nbsp;

	Nem tudtuk hová visznek bennünket. Bonyhádon a&nbsp;

	családfőket fölszólíto# ák, &nbsp;m enjenek &nbsp;v elük, és megmutatják, &nbsp;h ová, &nbsp;m elyik házba költözhetünk. &nbsp;K i &nbsp;v olt&nbsp;

	jelölve, kit, hová &nbsp;v isznek. &nbsp;K ivagoníroztunk. Hét vagonban &nbsp;v olt a holmink. Hoztuk a vetőgépet, &nbsp;s zecskavágót, fogast, ekét &nbsp;é s &nbsp;a z &nbsp; á llatokat. Mindent, &nbsp;ami

	a gazdasághoz való. Elkenődtünk, mikor mondták,&nbsp;

	hogy egy német házába kerülünk. Ez egy kisebb falu&nbsp;

	volt. Négy családot költözte# ek ide. De volt közülünk

	olyan, aki tanyára ment lakni, elhagyo# &nbsp; tanyára.

	Szóval, megérkeztünk &nbsp;Bonyhádra. Széjjelakaszto# &nbsp;á k &nbsp;a &nbsp; vagonokat, &nbsp;e gyik &nbsp;r ész &nbsp;erre, másik &nbsp;arra. &nbsp;A&nbsp;

	Tanácsházáról jö# ek megmutatni a k&#307; elölt földünket. Mi harminckét &nbsp;d arabban &nbsp;k aptuk meg a földet.

	Cölöpöket &nbsp;r ako# &nbsp; le &nbsp;a papa, hogy &nbsp;t udjuk, melyik &nbsp;a &nbsp;

	mienk. &nbsp;M ájus &nbsp;v olt, &nbsp;n agyon gazos volt &nbsp;a &nbsp; föld, a ré-

	pát először le kelle# &nbsp; kaszálni, akkora volt a gaz, csak&nbsp;

	azután &nbsp;l ehete# &nbsp; e gyelni. &nbsp;A &nbsp; falu &nbsp;n agy része &nbsp;csángó

	magyar volt, kevés német, meg mi. Közben ugyanis

	a németeket elvi# &nbsp;é k onnan.

	Jól éltünk, mert hát dolgoztunk. A húgom o# &nbsp;járt&nbsp;

	iskolába. Semmi nem volt a faluban, csak egy picike&nbsp;

	bolt. Édesapán kilenc kilométerre járt Bonyhádra kocsival a piacra. Aztán Aparhanton telepedtünk le. O# &nbsp;

	is földművelésből éltünk, meg állatokat &nbsp;t arto# unk,

	volt tehén, ló, disznó. A tehenünk törzskönyves volt,&nbsp;

	huszonöt liter tejet ado# &nbsp;naponta. Csarnokba &nbsp;h ordtuk &nbsp;a &nbsp; tejet. Volt olyan, hogy lefölözték &nbsp;a &nbsp; tejet, &nbsp;és &nbsp;a&nbsp;

	fölözö# &nbsp;tejet vissza kelle# &nbsp;hozni. Ha túrót csináltak,

	a savót visszave# ük &#64257; llérekért, &nbsp;é s &nbsp;e zzel &nbsp;n eveltük &nbsp;a &nbsp;

	disznókat. Szüleim ügyesek voltak, iparkodtak.&nbsp;

	O# &nbsp; i s &nbsp; a &nbsp; háztartásban dolgoztam. Később &nbsp;a &nbsp; határba is mentem dolgozni. &nbsp;D ohányt is termeszte# ünk.

	Édesanyám font, sző# . Ő készíte# e elő a fonalat. Tolnában &nbsp;mindenki &nbsp;termeszte# &nbsp; kendert. &nbsp;A rét &nbsp;végén&nbsp;

	folyt &nbsp;egy &nbsp;e gészen &nbsp;kis &nbsp;p atak, mindenki o# &nbsp; ázta# a&nbsp;

	meg &nbsp;a &nbsp; kendert. Kiterege# ék kis &nbsp;&#8222; sátorba&#8221; a csomó-

	kat, mikor kiszáradt, &nbsp;t örőszéken feltörték, és akkor&nbsp;

	tilóval megtisztíto# ák, aztán vasfésűvel megfésülték&nbsp;

	a kendert. Ezt a házaknál megfonták, a &#64257; &nbsp;n omabbjá-

	ból &nbsp;v ásznat sző# ek: törülköző, konyharuha, abrosz&nbsp;

	készült. &nbsp;A vastagabbjából &nbsp;zsákot, szőnyeget &nbsp;készí-

	te# &nbsp;e k. Segíte# &nbsp;em &nbsp;é desanyámnak. &nbsp;Apránként &nbsp;m egtanultam hímezni is. Tizenhárom-tizennégy évesen&nbsp;

	már &nbsp;h ímeztem &nbsp;dísztörülközőt. &nbsp;É desanyám unokahúga nagyon jól érte# &nbsp; a hímzéshez, és ő megtaníto# &nbsp;

	engem is. Ma is őrzöm ezeket a darabokat. Szeretem&nbsp;

	magam &nbsp;körül &nbsp;látni, &nbsp;m egtarto# am, &nbsp;mert visszaidé-

	ződnek a &#64257; a talság emlékei. A magyarországi szlová-

	kokat vi# &nbsp;é k &nbsp;á t &nbsp; o da, ahol mi laktunk, ahonnan &nbsp;á # &nbsp;e -

	lepültünk. Nekik azt ígérték, hogy mindent kapnak,&nbsp;

	minden &nbsp;o # &nbsp; lesz a házban, &nbsp;a &nbsp; kamrában, a pajtában.&nbsp;

	És várt rájuk a nagy &nbsp;ü resség. &nbsp;Ő k &nbsp; ú gy utaztak &nbsp;a &nbsp; vagonokban, hogy a közepére asztalt te# ek, letakarva.&nbsp;

	Sarokban &nbsp;a kecske. &nbsp;M eglepődtek, amint odaértek,&nbsp;

	mert semmi nem volt a házaknál. Reklamáltak is a&nbsp;

	tanácsházán, hogy nem ezt ígérték nekik.

	1961-ben &nbsp;idejö# &nbsp;ü nk, Monostorra. &nbsp;I de is vagonnal&nbsp;

	jö# &nbsp;ü nk. &nbsp;Az &nbsp;állomásról lovas kocsik &nbsp;hoztak &nbsp;i dáig.&nbsp;

	Édesapám &nbsp;az &nbsp;elemgyárba ment &nbsp;d olgozni, majd &nbsp;a &nbsp;

	vasútra és végül a vízműhöz. &nbsp;Onnan &nbsp;ment nyugdíjba. &nbsp;É n Németkéren &nbsp;laktam &nbsp;m ég egy &nbsp;ideig, &nbsp;m ert&nbsp;

	1950-ben férjhez mentem a szülőfalumból való Kiss&nbsp;

	Sándorhoz. Őket is kitelepíte# &nbsp;é k. Szüleim tavasszal,&nbsp;

	mi &nbsp;ősszel &nbsp;j ö# ünk &nbsp;el. &nbsp;A hol &nbsp;laktunk Tolnában, &nbsp;az &nbsp;a&nbsp;

	ház &nbsp;e gy német emberé volt. Rossz volt a németnek,&nbsp;

	mert nem lakhato# &nbsp;a házában, de rossz volt nekünk&nbsp;

	is, &nbsp;h iszen tudtuk, &nbsp;h ogy az övében &nbsp;l akunk. Össze is&nbsp;

	jártunk velük. Aztán &nbsp;&#8211; igaz, sokallta &nbsp;az &nbsp;árát &#8211;, de&nbsp;

	megvásárolta &nbsp;a &nbsp; saját házát tőlünk. Szentpéteriek v ettek házat Monostoron. Ők beszéltek rá bennünket is,

	hogy mi is jöjjünk &nbsp;i de. &nbsp;Húgomékkal &nbsp;jö# &nbsp;ü nk házat&nbsp;

	nézni, &nbsp;P etróékét is néztük, &nbsp;a ztán &nbsp;m egve# ük a Sósvillát. Mivel i# &nbsp;volt és van mindenünk, hazánknak&nbsp;

	tekinte# ük, tekintjük ezt a földet.

	Lejegyezték: Szarka László, Monostori Éva, Iglódi A! iláné

	XVIIXVIII

	Krupa András

	Egy bükkszentkereszti család kálváriája

	B

	ükkszentkesztről elsősorban &nbsp;a &nbsp; sze-

	&nbsp;gény, &nbsp;n incstelen szlovákok &nbsp;v állalták&nbsp;

	az á# elepülést, azt remélve, s az ígéretekben &nbsp;b ízva, hogy &nbsp;j obb &nbsp;é letkörülmények&nbsp;

	közé jutnak. Telekes Béláné meglehetősen&nbsp;

	pontosan látja &nbsp;a Csehszlovákiába költö-

	zés indítékait. Ezt az ország többi szlovák&nbsp;

	lakta helységében végze# &nbsp; hasonló témá-

	jú gyűjtésem is bizonyítja: az á# &nbsp;e lepülők&nbsp;

	jelentős része főként &nbsp;a &nbsp; kedvezőbb &nbsp;a nyagi lét &nbsp;r eményében indult &nbsp;e l. A második

	világháborúban &nbsp;tönkrement országban&nbsp;

	rendkívül &nbsp;a lacsony &nbsp;v olt az &nbsp;életszínvonal, a kistelepüléseken &nbsp;n em volt &nbsp;m unkalehetőség, nem &nbsp;lehete# &nbsp;

	megvásárolni &#8211; kivált az elzártabb hegyvidéken &#8211; az&nbsp;

	alapvető élelmiszereket (hús, liszt stb.).

	Azt &nbsp;i s &nbsp;m egmondom: negyvenbe &nbsp;e sküdtünk. Negyvenegybe születe! &nbsp;az egyik &#64257; jam, férjem negyvenke! őbe ment&nbsp;

	katonának, mer ő is csak húsz éves vót, mikor esküdtünk,&nbsp;

	én meg &nbsp;1 7. Fiatal &nbsp;gyerekek &nbsp;voltunk, na. &nbsp;É s &nbsp; o lyan &nbsp;n ehéz

	világ vót. Ugye ő elment katonának, így vagy három évig

	o! &nbsp; v ót, ténleges szolgálatot szolgált két &nbsp;é vig, &nbsp;u tána, mer&nbsp;

	kitört &nbsp;a &nbsp; háború ugye, o! &nbsp; v ót. Hát &nbsp;í gy hogy &nbsp;1 945. &nbsp;j anuár&nbsp;

	6-án jö! &nbsp;haza.

	Jártak ugye, csak agitáltak, az én szüleim mondták: &nbsp;Ne

	menjetek, &nbsp;g yerekek! Nem &nbsp;akarták minket engedni. &nbsp;De &nbsp;a&nbsp;

	férjemnek a szülei mentek. Ezek meg i! &nbsp;laktak nem meszsze, nekik is házuk vót. Hát ugye hogy építkezni akarunk,

	nehezen ment a pénz, nehezen ment az építkezés, minden,

	hát gyerünk! Házat adnak, mindent. Hát ugye ki gondolt

	erre, hogy milyen házat! Ugye ezek a német kilakoltato! &#8230;&nbsp;

	No, kimentek onnan. Igaz, hogy ezek átmentek biztos, mer&nbsp;

	teljesen határ mellé mentünk, osztrák határ mellé. Hát ígértek: aki főddel akar dolgozni, fődet adnak, aki házat &#8211; ugye

	&#8211; házat. Hogy hát megbolondultak &nbsp;a népek, &nbsp;hát &nbsp;é n &nbsp; n em&nbsp;

	tudom! &nbsp;H át szegénység &nbsp;v ót, &nbsp;mindenü! &nbsp; s zegénység &nbsp;vót.&nbsp;

	Mentünk sokan akkor, valami 127 család ebből a falubol.

	No és október 26-án már akkor abbahagytunk az építkezést is, és minden. Hát megyünk! Hogy o! &nbsp;helye! &nbsp;e &nbsp;adnak&nbsp;

	mindent, kicserélnek, amit i! &nbsp;hagyunk. Kicserélnek, és adnak helye! e mindent.

	Štefan &nbsp;Š utaj szerint a lakosságcsere fő&nbsp;

	célján túl, hogy a dél-szlovákiai magyarság tömbjét fellazítsa, számát csökkentse,

	az is törekvése volt az akkori csehszlovák

	politikának, &nbsp;h ogy &nbsp;&#8222;visszaszerezzék&#8221; &nbsp;a &nbsp;

	külföldön élő szlovákokat (Šutaj. S. 1995.).

	De &nbsp;a hivatalos &nbsp;szerveknek a magyarországi &nbsp;szlovákok &nbsp;e rre &nbsp;való megnyerésén&nbsp;

	túl mintha véget is ért volna a velük való

	törődése. &nbsp;H olo# &nbsp; &nbsp;az &nbsp;á# elepült szlovákok&nbsp;

	egy &nbsp;r észénél &nbsp;k omoly &nbsp;etnopszichikai &nbsp;g ondoskodásra is szükség &nbsp;l e# &nbsp; volna, &nbsp;k ülö-

	nösen &nbsp;azok körében, akiket &nbsp;a hangzatos &nbsp;ígéretek&nbsp;

	ellenére nem elégíte# &nbsp;e k ki, s a kiábrándulás, a csaló-

	do# &nbsp;s ág súlyos zavart válto# &nbsp;ki bennük.&nbsp;

	Ezek száma pedig igen &nbsp;j elentős &nbsp;v olt. &nbsp;A z &nbsp; &#8222; anyaföldre &nbsp;v aló &nbsp;visszatérés&#8221; &nbsp;j elszavát &#64257; gyelmen &nbsp;kívül&nbsp;

	hagyva, a nincsteleneket zömében &nbsp;a csehországi&nbsp;

	Szudéta-vidékre, a kiutasíto# &nbsp; németek nyomán lakatlanná le# &nbsp; településekre szállíto# ák. A szlovákok&nbsp;

	nem feltételezték, hogy az á# elepülés megvalósítása&nbsp;

	nyomán &nbsp;a z &nbsp;ó hazától &nbsp;é s &nbsp; a z &nbsp; e lődeik egykori o# honá-

	tól &nbsp;i smét &nbsp;t ávol &nbsp;t alálják &nbsp;m agukat, &nbsp;N yugat-Csehország ismeretlen &nbsp;k örnyezetében, &nbsp;a z &nbsp; ú jratelepítendő&nbsp;

	határmentén.

	S a Telekes család és társaik szomorú sorsa magá-

	ba gyűjtö# e az o# &nbsp;h oncseréléssel járó összes negatív&nbsp;

	megnyilvánulást. A határ átlépésétől kezdve a Magyarországra &nbsp;v aló visszatérésükig &nbsp;m intha végigüldözte volna őket a balszerencse, &nbsp;m ígnem a szülőfaluba visszajőve meg nem nyugodtak. A család esete&nbsp;

	egyedinek &nbsp;t űnhet, holo# &nbsp; m int az a bizonyos &#8222;állatorvosi ló&#8221;, csupán tükrözte az á# &nbsp;e lepülés-á# elepítés&nbsp;

	visszásságait.

	Mindezt pontosan tükrözi &nbsp;l akóhelyük &nbsp;száma.

	A 13 éves &nbsp;o # &nbsp;- tartózkodás idején &nbsp;9 településen fordultak &nbsp;m eg. Csehországban először két &nbsp;h elységben&nbsp;

	laktak, az odatelepíte# &nbsp; s zlovákok összefogása nyomán Ágcsernyő mellé kerülnek, onnan vissza a cseh

	szudéta vidékre, a férj &nbsp;é s &nbsp;l ovai &nbsp;b alesete &nbsp;m ia# &nbsp;Igló

	mellé, Nálepkovóra, majd Stószra, &nbsp;onnan &nbsp;i smét C sehországba České Budejovice mellé, és újra Nálepkovóra.

	Telekes Béláné Novek Lujza 1923. szeptember 25-én születe! &nbsp;Bükkszentkereszten. A magnetofon-felvételt a szlovák

	néprajzi tábor idején, 1993. június. 23-án ugyancsak Bükkszentkereszten a szerző készíte! &nbsp;e .

	Az egyes kelet-közép-európai népcsoportoknak a II. világháború, utáni, részint büntető célú, részint &#8211; mai kifejezéssel élve&nbsp;

	&#8211; &#8222;etnikai tisztogatás &#8221; jellegű kitelepítési folyamatába tartozo! &nbsp;az ún. magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény is,

	melynek során Magyarországról önként jelentkezhe! ek a távozni óhajtó szlovákok. Közéjük tartozo! &nbsp;a bükkszentkereszti&nbsp;

	születésű, 1947-ig, majd 1960-tól ismét i! &nbsp;élő özv. Telekes Béláné Novek Lujza és családja. Önvallomása &#8211; több évtized távlatában &#8211; higgadtan, szubjektív érzéseit lefojtva, visszafogva, tényszerűen tárja elénk az á! elepülés okait, az új

	hazában az o! honkeresés, a megállapodás &#64257; askóit, a kis család egyre tragikusabbá váló sorsát.

	Krupa AndrásXIX

	Most nem térek &nbsp;ki továbbköltözésük mindegyik&nbsp;

	konkrét okára, csupán néhányat emelek ki: a hivatalos szervek közönye a határátlépéstől kezdve észlelhető. A többnapos úton a tehervagonokban való magárahagyato# &nbsp;s ág, a megérkezés megdöbbentő éjszakai &nbsp;j elenetei: az idegen &nbsp;c saládokhoz való lerakásuk,&nbsp;

	a deres földre ledobo# &nbsp;bútorok (mindez &nbsp;az &nbsp;e ljárás a&nbsp;

	deportálásokra emlékeztet), a mindennemű tájékoztatás hiánya, a kitaszíto# ság re# enetes élménye.

	November elsejére odaértünk, Mindenszentekre Csehországba, &nbsp;e gészen &nbsp;az &nbsp;osztrák határ mellé. Egészen határ&nbsp;

	melle! &nbsp;, &nbsp;hát csak a &#64257; náncok jártak erre! Üresek vótak. Hát&nbsp;

	mink nem tudtuk, hová &nbsp;v isznek. &nbsp;S emmit nem &nbsp;m ondtak,

	nem! Csak mikor minket kivi! ék, és mikor minket kitoltak

	&#8211; kitola! &nbsp;á k a vagont &#8211; egy nagy-nagy hosszú víz melle! ,&nbsp;

	ez Nove Hradyba vót. Víz melle! , o! &nbsp;kitola! ák a vagonokat, némelyek leszálltak, egy öreg asszony be is akart ugrani a vízbe akkor, hát hogy hová vi! &nbsp;e k! Hát víz i! &nbsp; nincs&nbsp;

	a közelibe &nbsp;(mármint &nbsp;Bükkszentkereszten). &nbsp;Hát &nbsp;h ogy&nbsp;

	hova vi! ek minket ehhez a nagy vízhez!

	Éjjel, ahogy oda kitola! &nbsp;á k minket, éjjel hurcoltak megint&nbsp;

	minket &nbsp;t raktorokkal, &nbsp;m egint hurcoltak &nbsp;a te! helyre &nbsp;m indenkit. Így hogy a gyerekekkel &nbsp;m inket &#8211; egy román aszszony már volt o! &nbsp;letelepedve &#8211; oda vi! &nbsp;e k aludni. Földön

	aludtunk, le volt ilyen szalmazsákokkal vagy mivel ... Hát&nbsp;

	ugye reggelig muszáj volt valahol elhálni!

	Reggel mentünk megnézni, hogy hova te! ék le minket.&nbsp;

	O! &nbsp; v ót a legelőn &nbsp;n ekünk letéve a poggyászunk, minden,&nbsp;

	bútor, minden, nagy dér vót rajta!&nbsp;

	Hát o! &nbsp; vót téve minden. Akkor már néztünk, hogy hol

	vagyunk! Orvost &nbsp;n em lá! unk, gyógyszert &nbsp;n em lá! unk,&nbsp;

	bótot nem lá! unk, iskolát nem lá! unk, semmit az egy világon nem &nbsp;l á! unk. &nbsp;O lyan &nbsp;h elyen laktunk! Hol vagyunk&nbsp;

	mink, &nbsp;nemhogy orvost! &nbsp;N em, &nbsp;nem, egyáltalán &nbsp;s emmi,&nbsp;

	semmi &nbsp;hivatalnok, se tanács &nbsp;s e &nbsp; s emmi! Csak amit &nbsp;m inket &nbsp;v i! ek, és lako! &nbsp; o ! &nbsp; a faluvégen egy &nbsp;n émet &nbsp;t alán, egy&nbsp;

	osztrák vagy valaki. Ki tudo! &nbsp;ezekkel beszélni? Üres vót a&nbsp;

	falu. Se villany nem vót.

	No és mentünk, hogy megyünk karácsonyra egy kis ká-

	posztát hozni, mert jön a karácsony, fogunk töltö! &nbsp;káposztát főzni. A másik asszonnyal, akivel együ! &nbsp; laktunk nem&nbsp;

	messze, hát lementünk &nbsp;m ink egy &nbsp;d arabig, &nbsp;d e &nbsp; o lyan &nbsp;n agy&nbsp;

	hófúvások vótak, Bementünk a nyakunkig a hófúvásokba!&nbsp;

	Így visszamentünk, nem főztünk karácsonykor se káposztát. Nem vót nekünk se karácsonyfa, nem vót nekünk semmi az egy &nbsp;v ilágon. &nbsp;H át ilyen szegényes vót &nbsp;a &nbsp; karácsony,

	nem vót semmink! Az első karácsony nem vót semmi nekünk. Nem &nbsp;s írtunk. &nbsp;É n &nbsp; n em tudom, a jó isten ilyen erőt

	ado! , hogy bele vótunk nyugodva. Maj lesz valahogy.

	Tehát az elhagyo# , néptelen településen nincs orvos, nincs gyógyszer, n incs községi adminisztráció,

	nincs iskola, nincs üzlet. A telepeseknek maguknak&nbsp;

	kell kiharcolniuk, hogy tanulhassanak a gyermekeik. Nemtörődömség jellemzi később az Ágcsernyőre&nbsp;

	való telepítésüket &nbsp;i s: földművelő &nbsp;s zerszám, eszköz&nbsp;

	nélkül &nbsp;n agy földterületet &nbsp;a dnak &nbsp;n ekik, a földművelést nem ismerő családokat pedig kulákká nyilvánítják, a két családot egy szobában helyezik el.

	No és &nbsp;akkor meg &nbsp;v alahogy &nbsp;k i-átvészeltük &nbsp;a &nbsp; telet. Na,

	akkor az emberek mondták, hogy &nbsp;i lyen &nbsp;h elyen lakni nem&nbsp;

	lehet, &nbsp;h át megyünk. Vi! ek minket &nbsp;M unkács mellé, &nbsp;r uszki &nbsp;határ mellé: &nbsp;R uski &nbsp;Č ap, Černa &nbsp;nad &nbsp;T isu, &nbsp;Á gcsernyő.&nbsp;

	Ez Ágcsernyő magyarul és Černa nad Tisu szlovák. Oda

	vi! &nbsp;e k &nbsp;m inket. És adtak nekünk &nbsp;h úsz hold fődet! Voltunk&nbsp;

	kulákok, ugye. És te! &nbsp;é k minket egy olyan házba lakni, két&nbsp;

	családot. &nbsp;E gy sparhéton főztünk. Szobát &nbsp;i s &nbsp; ú gy laktunk,&nbsp;

	úgy &nbsp;c sináltunk magunknak, hogy &nbsp;e gyik &nbsp;h elyet ő csinált

	magának egyik ódalt a másik helyet én csináltam Egy szobában két család laktunk.

	Akkor beállt ez a nagy kontingent beadás, akkor 20 hold,&nbsp;

	20 &nbsp;hektár &nbsp;f őd után &nbsp;s ok mindent &nbsp;k elle! &nbsp; b eadni. &nbsp;Nekünk

	Cseszkóba &nbsp;n em adták átvinni, csak ezt az egy &nbsp;l ovat, ami&nbsp;

	vót nekünk, no még vót egy kisbornyú nekünk, azt engedték &nbsp;á tvinni, &nbsp;d e &nbsp; i lyen &nbsp;f öldkörülő szerszámokat, semmit az&nbsp;

	egy világon, mer gazdaságilag nem egy a Csehszlovákia.

	Jö! &nbsp; az ősz, jö! &nbsp;az aratás, o! &nbsp;álltak a gép melle! &nbsp;, &nbsp;learattak, elvi! ék mindent, csak &nbsp;e gy fejre, egy &nbsp;s zemélyre, nem

	tudom, &nbsp;m ennyit &nbsp;h agytak nekünk, csak &nbsp;e gy személyre &nbsp;ki&nbsp;

	vót adva a kenyérgabona is meg bab is meg minden. Ami&nbsp;

	terme! &nbsp;, &nbsp;a többit elvi! ék. No &nbsp;é s &nbsp;a kkor m egint mondták &nbsp;a z

	emberek, ugye egy szobába &nbsp;k ét család, &nbsp;e gy konyhába két&nbsp;

	család, ennyi főd körül pénzt nem lehet keresni, i! &nbsp; megint

	nem lehet lakni! No, így nem lehet élni. Hát megint mentek

	az emberek, hogy megyünk vissza. Így meg így nevete! ek,

	visszamegyünk a németekhez. Még jobb o! &nbsp;, &nbsp;mint, no.

	A környezetváltás első tragikus jele: a vízszegény&nbsp;Bükkből egy nagy vizű térség mellé való odaérkezés&nbsp;

	első pillanatában &nbsp;a látvány &nbsp;s okkolja az egyik aszszonyt, aki öngyilkossági szándékkal &nbsp;m ajdnem beleugrik a tározóba. Telekes Béláné a viszonylag &nbsp;s ű-rűn lako# &nbsp; falusias &nbsp;(...)

	Magyar-csehszlovák lakosságcsere 2.&nbsp;golyt
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A hazugság mítosza és Antall József]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6179296</link><pubDate>2012-04-11 12:28:48</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	
		Antall József születésének nyolcvanadik évfordulóját ünnepelték vasárnap tisztelői és hajdani, mára milliárdossá gazdagodott cinkostársai. Az első "szabadon választott", valójában a teljes cionista kontroll alá helyezett ország miniszterelnöke (cionista helytartója) volt. 1990 és 1993 között vetették meg az alapjait az ország tervszerű, kegyetlen felszámolásának, minden nemzeti vagyon elrablásának. Antall Józsefné Fülepp Klára, a Híradónak azt mondta: "férje a ma politikusai számára példakép kellene, hogy legyen". Milyen cinikus, gúnyos, leplezett gyűlölettől eltelt megjegyzések ezek! Méghogy példakép!
	
		Orbán Viktornak Antall József a halálos ágyán még elmondta, hogy hogyan kell továbbvinni ezt a magyarság-ellenes merényletsorozatot, ezt a terrorizmust, ezt a pusztítást. Méltó utóda a mai miniszterelnök a halott zsidó hóhérnak!
	
		A kormány egyetlen tagja sem képviseltette magát a megemlékezéseken. Mert volt annyi eszük, talán némi bűntudatuk is, hogy nem vállaltak közösséget a nép által elátkozott cionistával. Most már ha még a mosakodás és a mentegetőzés, a "mi ott sem voltunk" ideje még nem is jött el, legalább már nem sietnek ünnepelni a gazemberek tetteit, és a nemzet sírásóit. Az MDF oda került, ahová megérdemelte, a szemétdombra. Nemsokára a többi is megy utána.
	
		&#8222;Misszionáriusnak, sőt fanatikusnak is nevezte magát amiatt, hogy az ország drámai helyzetében kormányfői szerepet vállalt&#8221; &#8211; emlékezett a néhai miniszterelnökre Nagy Gábor Tamás, az I. kerület fideszes polgármestere, méltatva a diktatúrából szabaduló ország miniszterelnökét. Méltatva? Végül is, ha józanul nézzük a dolgokat, Antal József egy zsidó nemzeti hős volt, kulcsfigurája, főbűnöse és kivitelezője a cionista megszállásnak, amelyik százszor rosszabb lett, mint amilyen a szovjet megszállás volt. Az ÁVO kegyetlenkedéseit nem a szovjet megszállás, hanem a cionbolsevista terror tettei közé számítjuk, aminek éppen az oroszok vetettek véget. Napjaink nemzetellenes bűncselekményeit egyedül az ÁVO és ÁVH bűnei múlták felül, de a károkozás terén a mostani sem igen marad el mögötte - már ha csak azt nézzük, hogy emberek ezreit hagyják halálra fagyni, vagy dobják oda martalékul az embertelen bűnözőknek, akikkel szemben a rendőrség nem is járhat el.
	
		&#8222;Életével és halálával nemzetét szolgálta, ötvenhatban sem menekült, kilencvenben betegen sem vonult vissza, mert környezete bízott benne&#8221; &#8211; mondta a kormánypárti politikus. A nemzet alatt a zsidó nemzetet kell érteni. Mert a magyaroknak nem segített semmit, ez bizonyos. Mint az előbb írtuk, cionista nemzeti hős volt.
	
		&#8222;Lehet, hogy egyszer még halálommal is fogok szolgálni, de miután bizalmatokról biztosítottatok, megpróbálok még az életemmel is&#8221; &#8211; idézte Antallt Nagy Gábor Tamás.
	
		&#8222;Azt mondta, hogy ha majd lehet vidámnak lenni Magyarország miniszterelnökének, majd ő akkor vidámabb lesz&#8221; &#8211; mondta az ATV-nek Antall Józsefné Fülepp Klára. &#8222;Az ő politikai működése példakép. Példakép &#8211; azt gondolom &#8211; minden magyar politikus számára. Az kell, hogy legyen&#8221; &#8211; tette hozzá az özvegy. Megint hozzá kell tennünk, hogy nyilvánvalóvá tegyük a cionista gondolkodás lényegét: példakép minden magyarországi zsidó politikus számára. Ezek szerint az ország megnyomorítása mégsem tette őt boldoggá? Akkor mi tette volna azzá? Ezen azért is érdemes elgondolkodni, mivel nyilvánvalóan nem a magyar nemzet érdekeinek képviseletétől, és a magyarság sorsának jobbra fordulásától lett volna boldog. Sokkal valószínűbb, hogy azt látta elszomorítónak, hogy nem sikerült sokkal gyorsabban megszerveznie a zsidó hatalomátvételt és a magyarság kiirtását. Mint cionista hazafi, bizonyára a zsidó betelepítést tekintette fő feladatának, de akkor még a magyar haderő igen erős volt, és a gazdaság sem volt a maihoz hasonló romos állapotban. De a fentieket végiggondolva, Antall József ma Magyarországon bizonyára boldogabb lenne, ha a nemzetközi cionista hegemónia siralmas állapotától eltekintünk.
	
		Kónya Imre, az MDF első frakcióvezetője szerint az aktuálpolitikai harcokon túlemelkedve az 1989-es átmenet és a szabad Magyarország berendezkedésének kialakítása a közös dicső múlt szimbóluma. &#8222;Úgy gondolom, Antall József az a személy, akihez kötni lehet a békés rendszerváltozást&#8221; &#8211; mondta Kónya. Békés rendszerváltozásról (nem váltásról) beszélnek; kétségtelen, hogyha fegyveres erőt kellett volna alkalmazni az ország elfoglalására és a demokratikus-kapitalista fosztogatáshoz, megtették volna. Ennyit a cionisták békeszeretetéről. Nem is az elfoglalás volt a kérdés, hanem hogy lehetőleg ne kellemetlen véráldozatokkal tegyék meg a zsidók. Mert az több pénzükbe került volna.
	
		Fodor Gábornak (a beteg, degenerált buzinak) sok vitája volt a miniszterelnökkel, mégis azt gondolja: a mai jobboldalnak jól jönne egy olyan politikus, mint Antall József. &#8222;Elkötelezett Európa-párti [&#8230;], atlantista volt, képes volt gesztusokat tenni, belement, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök legyen. Elképzelhető-e ez ma? [&#8230;] Elképzelhető-e egy ilyen jobboldali, aki nem gyarmatnak gondolja Magyarországot és gesztust akar tenni az ellenzék felé?&#8221; &#8211; tette föl a költői kérdéseket az ATV-nek nyilatkozva a volt fideszes, majd SZDSZ-es politikus. Sajnos ma minden elképzelhető. Ezt ha másból nem, a tapasztalatainkból tudjuk... Mindenesetre Fodor Gabriella nyilvánvalóvá tette, hogy tökéletesen elégedett a mostani helyzettel, aminek a lényegi alapjai az atlantiság (a gyerekgyilkos NATO bűneinek felvállalása), az elvtelenség (cionistát a köztársasági elnöki székbe), és a jobb-baloldali látszólagos parlamentizmus, mindent átható neoliberalizmussal. Reméljük, hamarosan azt az elrákosodott rendszert is temethetjük...
	
		Kovarcz Emil - Jövőnk.info
	
		&nbsp;


	
		2012. április 10. - 12:21


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Radikális szervezeteken keresztül folynak a Soros-pénzek]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6175256</link><pubDate>2012-04-04 17:47:49</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Kifejezetten radikális, szélsőbaloldali az az alapítvány, amelyen keresztül Soros György huszonötezer dollárral támogatta a napokban feloszlott Egymillióan a Demokráciáért egyesületet &#8211; tudta meg a Magyar Nemzet.

	&nbsp;

	A Magyar Szociális Fórummozgalmakért Alapítványon (MSZFA) keresztül támogatta a Soros György-féle Open Society Foundations (OSI) huszonötezer dollárral az Egymillióan a Demokráciáért (EMD) kormányellenes &#8222;civil&#8221; egyesületet &#8211; tudta meg a Magyar Nemzet. A lap kiemeli, hogy az alapítvány többször kiállt az önkényuralmi jelképnek minősülő vörös csillag mellett. Az MSZFA egyik alapítója Benyik Mátyás, az ugyancsak radikális ATTAC Magyarország elnöke. A Munkáspárt 2006 tavaly novemberi kongresszusán, egy Che Guevara-kép alatt Benyik &#8222;Kedves elvtársak&#8221; megszólítással köszöntötte a megjelenteket. Az alapítvány legutóbb a &#8222;leghatározottabb támogatásáról&#8221; biztosította az úgynevezett éhségmenetet, melyet felkaroltak a szocialisták.

	Nem sokkal azután, hogy a támogatás ténye kitudódott, az EMD feloszlatta önmagát, ám a támogatás átutalt első részlete, 12&nbsp;500 dollár náluk maradt &#8211; számolt be korábban a lap.

	Humanitárius segély kicsit másképp

	A pénzt egyébként az OSI úgynevezett szükségalapjából biztosították. Ez azért jött létre, hogy &#8222;a pénzügyi válság miatt kialakult legsúlyosabb, legégetőbb szociális, illetve gazdasági problémákat azokon a területeken kezelje, ahol a Soros-féle szervezet korábban is aktív szerepet játszott&#8221;. Az alap célja továbbá, hogy fenntartson olyan projekteket, &#8222;melyek humanitárius segélyt biztosítanak, melyek a társadalom legszegényebb és legsérülékenyebb tagjainak biztosítanak hozzáférést az alapvető szolgáltatásokhoz, átképzési programokat és jogi segítséget a munkanélkülivé válók számára&#8221;. Hogy ezen követelmények melyikét teljesítette az EMD vagy az MSZFA, nem tudni. A Magyar Nemzet szerette volna megszólaltatni az alapítványt, ám annak elérhetőségeit nem lehet fellelni.

	
		
			
				Egyébként Soros György, illetve a hozzá köthető alapítványok a kiemelt támogatói a TASZ-nak, a Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű jogvédő szervezetnek is. A gyöngyöspatai szegregáció ügyét felkaroló jogvédők azt állítják: pártoktól, politikai ideológiáktól és gazdasági érdekköröktől &#8222;függetlenül&#8221; dolgoznak. Ismert, a TASZ a Hír TV két műsorát is manipulációval vádolta meg, amiért bemutatta, hogy nincs szegregáció a gyöngyöspatai általános iskolában. Ezt követően a Hír TV rágalmazás miatt feljelentette a jogvédő szervezetet. A Keresztmetszet szóban forgó adását itt tekintheti meg.
		
	


	Korábban kiderült, kemény milliókkal támogatja a Bajnai Gordon által létrehozott Haza és Haladás Alapítványt egy Clintonhoz közeli szervezet, mely hátterében szintén felsejlik Soros.

	http://mno.hu/belfold/radikalis-szervezeteken-keresztul-folynak-a-soros-penzek-1065803
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kettős mérce]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6167712</link><pubDate>2012-03-22 14:25:33</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	http://blog.xfree.hu/&nbsp;&nbsp;Az amit az EU Magyarországgal szemben alkalmaz. Nem ma kezdte, nem is csak ő, majdnem mindenki ezt tette, és már régóta, hiszen ennek hosszú története van.&nbsp;

	
	Álljon itt néhány példa:&nbsp;
	
	Wilson amerikai elnök 1916-ban meghirdette 14 pontos békeajánlatát - igazságos békét ígérve, határok rendezését népszavazás útján. A népszavazásból semmi sem lett, de önkényesen új határokat húztak, új államokat teremtve vagy a barátiakat megnövelve - Magyarországtól önhatalmúan elszakított részekkel és 3.5 millió magyar rabszolgaságba vetésével. Mindeközben ránk nem alkalmazták az etnicitás elvét - kettős mércéből! Létrejöttüket, megnagyobbodásukat a nyugatnak köszönhető államok közül többen háládatlanul elárulva jótevőjüket oldalt cserélvén Hitler mellé álltak a Második Világháborúban. A Tiso vezette Szlovákia hadserege a németekkel egy időben támadott Lengyelországra 1939-ben, majd 1941-ben a Szovjet Únió ellen. Zsidó lakosságát lelketlenül eladta új szövetségesének. Hasonlóképpen az Antonescu vezette Románia is sietett a Szovjet Unió ellen támadni 1941-ben, miközben zsidóságát kegyetlenül kiirtotta. Horvát és boszniai katonai egységek is harcoltak a kommunizmus - bolsevizmus ellen.&nbsp;
	
	Magyarország utolsóként lépett be a Szovjet elleni háborúba, miután keleti városait bombatámadás érte, kezdetben főleg hátországi rendfenntartásra vállalva.&nbsp;
	Mindeközben nyitott volt menekültek százezreinek befogadásával és védelmével.&nbsp;
	Köztük menekült szövetséges hadifoglyok, főleg lengyel katonák, civilek és keletről menekült zsidók. Tudott az is, hogy a szövetségesek nem tanácsolták Magyaroszág kilépését a háborúból, féltve a százezres zsidóság életét.&nbsp;
	
	Így lettünk Hitler utolsó csatlósai!&nbsp;
	
	Kettős mérce itt is!&nbsp;
	
	Mi történt az 1947-ben, Párizsban kötött békedikátumokban?&nbsp;
	
	A német szövetséges Romániát és Szlovákiát megjutalmazták magyar területekkel és lakossággal, visszaállítva az 1920-ban Trianon békediktátumát. Lengyelországot és a Szovjetúniót megtámadó Szlovákiát egyáltalán nem vádolták háborús bűnösséggel, egyszerűen feltűnt a győztes hatalmak oldalán. Sőt mi több: a hírhedt Benes dekrétumok révén véghezvitt százezres nagyságú magyarüldözést vihettek véghez, ami ellen a Szövetségesek nem tiltakoztak, mint ahogy nem tiltakoztak a szerb partizánok magyar-mészárlásra ellen a Délvidéken, sem Kárpátalja magyar tízezreinek elhurcolásával a Szovjet Unióba.&nbsp;
	
	Az 1947-es békediktátum országunkat újra szétdarabolta, és még hasisarcot is követelt.&nbsp;
	Ezenkívül, ránk telepített 200 ezernyi szovjet katonaságot, hogy őrizzék az utánpótlási vonalat az Ausztria egy részét megszálló szovjet erők felé. Az Osztrák szerződés után 1955-ben már nem volt ok szovjet haderőt Magyarországon tartani - és mégis maradtak "ideiglenesen" ami újabb 35 éves megszállást jelentett. Ezalatt a Szovjet Magyarországot saját gyarmattá alakították át. Nekünk mindig a kegyetlenül nehéz oldal jutott.&nbsp;
	
	Mindezekben nem nehéz megállapítani a Magyarországgal szemben ismét alkalmazott kettős mércét!
	
	Az 1989-90-es magyar rendszerváltás megcsillantotta a reményt, hogy a nyugati demokráciák segítséget fognak nyújtani nekünk, éppúgy mint más kelet-európai országnak a nyugathoz való felzárkózásban.&nbsp;
	
	Mi magyarok méltán vártuk ezt, hiszen a mi bátorságunk kellett a vasfüggöny felnyitásához, melyet követett a Berlini Fal leomlása, a két Németország egyesülése, majd a Szovjet Unió összeomlása után számos új állam létrejötte a Balti tengertől az Adriáig.&nbsp;
	
	Némely keleti államok adósságából elengedett a Nyugat - de nem a miénkéből!&nbsp;
	
	A kettős mérce itt is dolgozott!&nbsp;
	
	Aztán nagy lendülettel kezdődött el a privatizáció, azon az alapelven, hogy az állam rossz tulajdonos; tehát magánkézbe kell adni a gazdaságot, s majd a szabad verseny felvirágoztatja az országot. Ezzel egy időben kell leépíteni az állam által pénzelt jóléti társadalmat, helyét majd az öngondoskodó társadalma foglalja el. Megjelentek a nyugati bankok és a nyugati érdekeltségű bevásárló központok a Plázák.
	
	A privatizáció néhány év alatt lezajlott; a gyárakat megvették új külföldi tulajdonosai - de nem modernizálták, hanem lezárták; az eladást közvetítő, főleg a volt káderek, pedig meggazdagodtak.&nbsp;
	
	Külföldről meg ömlött befelé a nyugati áru, felesleges élelmiszer és a silány kultúra. Lassan derült ki, a szomorú valóság, hogy Magyarország csak piacnak kellett, mint a többi Kelet-európai állam is.&nbsp;
	
	Az ország kiesett jövedelmét kiegészítendő újabb és újabb kölcsönöket volt kénytelen felvenni a nyugati bankoktól és az IMF-től.&nbsp;
	
	2010-re a GDP adósság 52%-ról 82%-ra emelkedett - kifizethetetlen adósságcsapdába kerültünk!&nbsp;
	
	Miért tette mivelünk ezt a nyugat?&nbsp;
	
	Kényszerből.&nbsp;
	
	Már jó húsz évvel korábban gazdasági válságba került volna, ha új szerzeményi keleti területeit kölcsönpolitikájával nem zsákmányolhatta volna ki! Új remény csillant némelyekben, 2004-ben, amikor országunk az EU tagja lett.&nbsp;
	
	Már a csatlakozás aláírásakor voltak megoldástalan problémák, pl. mezőgazdaságunk jelentősen kevesebb támogatást kapott, mint a nyugati népeké. Hogyan lehet ilyen helyzetben versenyképesnek lenni?&nbsp;
	
	Sehogy.&nbsp;
	
	De éppen ez volt a cél, nevezetesen az, hogy mezőgazdaságunk termékeit ne tudja eladni a nyugati szubvencióval támogatott áruval szemben, vagyis, hogy tönkremenjen, s az ország nyugati mezőgazdasági termékeknek legyen a piaca.&nbsp;
	
	Ismerjük mi lett cukoriparunk sorsa. De lehetne számos más példát felhozni. A mezőgazdaság Brüsszelből vezényelt tönkretétele azonban csak a kezdet volt.&nbsp;
	
	A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-i életbeléptetése után Brüsszel már elég erősnek érezte magát a tagországok politikájába való beleszólásra is. Mindezt erősítette a tagországok, különösen az újak, fokozatos eladósodása az IMF felé. Az adósságcsapdába került országokat azután már könnyű volt az EU politikai vonalára kényszeríteni. Magyarország a nyolcéves bal-liberális koalíciós kormányok alatt állig eladósodott, s lakosság túlnyomó többsége joggal ezeket a kormányokat hibáztatta.&nbsp;
	
	Úgy tűnt, hogy a 2010-es választásokon az ellenzéki FIDESZ-KNDP koalíció veszi át a kormányrudat. Brüsszel is tisztában volt ezzel, de azzal is, hogy a győztesek napjai meglesznek számlálva, mert az ország mérték feletti eladósodása miatt az új kormánynak nem lesz mozgástere, s hamarosan megbukik, és átadja helyét valamilyen új bal-liberális koalíciónak.&nbsp;
	
	Azonban három nem várt dolog történt.&nbsp;
	
	Az egyik a FIDESZ-KDNP jobbközép koalíció földcsuszamlásszerű 2/3-os győzelme volt. A másik a romokban heverő pénzügyi és gazdasági élet gyors rendbetevése újszerű eszközökkel, mint amilyen a bank és multi-cégek megadóztatása és a magán-nyugdíj pénztárak államosítása volt, melyek segítségével a költségvetés deficitjét sikerült 3% alá szorítani. A harmadik a több mint 350 törvény meghozatala volt, köztük az új Alaptörvény megformálása és hatályba léptetése ez év január 1-én.&nbsp;
	
	Mindezzel az Orbán kormány az országot új felépítéssel visszahelyezte tradicionális keresztény alapjaira.&nbsp;
	
	Ez a magyar Blitz-Villámháború sokkolta a nyugatot, mert nem ezt a szerepet szánták neki.&nbsp;
	
	Nem akarták elhinni, hogy egy kis nép, melyet már 1920-ban, 1947-ben halálra szántak, s most is 1989-től - egyszerre felemelte porba taposott fejét sőt felkelt és új életerővel kezébe vette sorsa irányítását egy megújuló Európán belül!&nbsp;
	
	Nyugat bal-liberális oldala elhatározta, hogy Magyarországot pellengérre állítja, megregulázza és visszalöki a sorstalanság sorába - ahová szánta.&nbsp;
	
	Mindezzel demonstrálni akarja másoknak, hogy fogadják el elfogadhatatlan sorsukat, mert ha nem úgy járnak, mint a magyarok. Brüsszelt jelölték ki végrehajtónak. Bemelegítésül beindították a világ média hatalmasait Magyarország és kormánya lejáratására, melyhez a kezdő rúgást a hazai vesztett ellenzék és a bal-liberális sajtó adta.&nbsp;
	
	Fokozatosan mindent bevetettek: féligazságokat, csúsztatást, ferdítést és nagy hazugságokat.&nbsp;
	
	Például egy tekintélyes német világlap úgy állította be a december 21-i pesti béketüntetést az Orbán kormány mellett, hogy ,,százezer ember tüntetett az Orbán kormány ellen!"&nbsp;
	
	Az EU bizottság előbb csak az új média törvényt kifogásolta.&nbsp;
	
	Aztán jött még három kifogás: a Nemzeti Bank függetlensége, a bírók nyugdíjazása, valamint a titoktartási Ombudsman ügyében. Mindezekre a magyar kormány elküldte alapos válaszát.&nbsp;
	
	Továbbmenően az EU Parlament február 16-án hozott határozatában ,,súlyos aggodalmát" fejezte ki "a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkrimináció mentességgel összefüggésben". Felszólította a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. Az állásfoglalást képviselők elfogadták, köztük a magyar szocialisták is. Kilátásba helyzeték az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás esetleges megindítását is, ami a magyar uniós szavazati jog és a támogatások elvesztésével járhat. Ugyanakkor felszólították az EP Elnökök Konferenciáját, hogy ,,vizsgálja meg további lépések, például a 7. paragrafus szerinti eljárás alkalmazását".&nbsp;
	
	Az EU újabb csapása máris megérkezett.&nbsp;
	
	Az európai biztosok tanácsa február 22-én 495 millió euró kohéziós alap befagyasztására tett javaslatot miután Magyarország 2004 óta egyszer sem teljesítette az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárás folyamán tett ajánlásait. Ez a jövőre esedékes 1,714 milliárd eurós támogatás közel harmada, azaz 143,5 milliárd forintos támogatás megvonást jelenti.&nbsp;
	
	A javaslatot biztosan elfogadják /már elfogadták: a szerk/.&nbsp;
	
	Jóllehet országunk 2010-ben és 2011-ben is az elfogadott 3 %-us deficitet mutatott fel, míg mások sokkal magasabban zártak, mégis egyedül minket büntet az EU.&nbsp;
	
	Ez már nem is csak a kettős mérce alkalmazása, hanem maga a bosszú!&nbsp;
	
	Mindez azt jelenti, hogy nem lesz egyhamar vége országunk megaláztatásának, hiszen egyik képviselőjük korábban az EU plénumán nyíltan kijelentette, hogy az új Magyar Alaptörvénynek a ,,szelleme" elfogadhatatlan.&nbsp;
	
	Ami azt jelenti, hogy az EP újabb és újabb kifogásokat fog találni, végül majd arra köteleznék hazánkat, hogy írjanak egy másik alaptörvényt, amely az EU-nak 2009 január 1-én elfogadott Lisszaboni Szerződésének alaptételein alapul, amelyből hiányzik Isten említése és a kereszténység alapértékei, melyen Európa felépült!
	
	A tét óriási nemcsak Magyarország, hanem minden EU-s tagországra nézve is.&nbsp;
	
	Ha ugyanis az új magyar alkotmányt az EU-nak sikerülne a maga képére átformálni, vagy elvetettni és ,,ideológiailag és politikailag korrekt" új alkotmányt íratni, akkor ez precedensként szolgálna minden más európai ország alkotmányának átalakítására vagy eltörlésére, mely keresztény alapokra és értékekre hívatkozik. vagyis azokon alapul. Ez pedig minden európai állam alkotmányában fellelhető. Pld.&nbsp;
	
	1) Az Egyesült Királyságnak még ugyan nincs modern alkotmánya de vannak sarkaltos törvényei. Az egyik az 1215-ben alkotott Magna Charta, mely így kezdődik: "Mi János, Isten kegyelméből Anglia királya, üdvözletüket küldjük... Tudjátok meg, hogy Isten sugallatára, Mi,..... elsőként Isten segítségével kinyilvánítjuk, és a jelen Chartával örök időre megerősítjük..., hogy az Angol Egyház szabad, jogait és szabadságait teljes egészükben, korlátlanul birtokolja".&nbsp;
	
	2) Görögország (1975): 3 (1) "Görögországban az uralkodó vallás: Krisztus kelet-ortodox egyházának vallása. Elismerve fejének. Elismerve fejének a mi Urunk, Jézus Krisztust".&nbsp;
	
	3) Írország (1937) Praeambulum: "A legszentebb Szentháromság Isten nevében, kié minden hatalom, és akitől mint végzetünktől, mind az emberek, mind az államok tevékenysége ered..." 40. (3) ,,Az állam elismeri a meg nem születettek élethez való jogát..." 41. cikk (1), (2)1, 2, (3)1 "Az állam elismeri a családot mint a társadalom természetes, elsődleges, alapvető közösségét ..."&nbsp;
	
	4) Németország (1949) Preambulum: "Isten és ember előtti felelősségem tudatában attól az akarattól áthatva, hogy mint az egyesült Európa egyenjogú tagja a világbékét szolgálja,a német nép alkotmányozó hatalmánál fogva meghatározza alaptörvényét". (Idézetek: Dr. Jobbágy László: Fekete-fehér tények az EU-ból. c. írásából).&nbsp;
	
	Miért Magyarországgal kezdi az EU Parlamentje a tagországok jobbára a feudalizmus korából származó alkotmányainak megreformálását?
	
	A felelet egyszerű: azért mert a magyar alaptörvény már a Lisszaboni Szerződés elfogadása után alkottatott! Az pedig nekik elfogadhatatlan. Így az EU Parlament Kommunista-Szocialista-Liberális és Zöld többsége összefogott, hogy kritizálja és megváltoztassa egyik kis tagországuk új Alaptörvényét/Alkotmányát, amelyet a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után két évvel írtak, de nem ennek a szerződésnek alapértékei után, hanem még a feudalizmus korából vett értékekből alkották azt meg! Ha ez változatlanul marad, akkor a mostani felállásban lévő EU raison d'âitre-je (létezésének értelme) válik kérdésessé.&nbsp;
	
	Ez pedig nem engedhető meg.&nbsp;
	
	Ezért az adósságcsapdába fogott, kizsigerelt s erőtlen Magyarországgal mindenáron el kell érni új alaptörvényének radikális megváltoztatását, úgy ha lehet új, ,,politikailag korrekt" alaptörvény írását és hatályba helyezését. Ha ez sikerül - és miért ne sikerülne? - hiszen az EU magasan fizetett képviselői és apparátusának tisztviselői most már érvényesíthetik a kezükbe került hatalomkényszerítő, diktatórikus, romboló erejét.&nbsp;
	
	Ez már jelentkezett abban, amikor az egyik EU parlamenti ülésén az egyik biztos kényszeríteni akarta a magyar miniszterelnök helyettest, hogy adja nyilvánosan kötelező erejű szavát olyan EU parlamenti határozatok elfogadására, amiket még nemhogy nem látott, de meg sem fogalmaztak!&nbsp;
	
	Nos, akkor a magyaroktól kikényszeríttet változtatást az EU parlamentje jogi precedensként fogja felhasználni kényszerítve minden tagországot ,,ósdi" alaptörvényük radikális átírására.&nbsp;
	
	Az öreg Európát a különféle modern ,,izmusok" (fasizmus, kommunizmus, kozmopolitizmus) már eléggé aláásták, legyengítették, szkeptikussá, istentelenné és erkölcstelenné tették ahhoz, hogy gondolkodás nélkül megtagadják és elvessék kétezer éves keresztény hitbeli és erkölcsi alapjaikat, s helyt adjanak a dzsungel törvényének: a káosznak, ahol nincs törvény csak önérdek, ahol mindenki harcol mindenki ellen a túlélésért, és ahol senki sem fog győzni, de mindenki vesztes lesz.&nbsp;
	
	S végül az önmagát kiirtó ember maga mögött fog hagyni egy lerombolt, elpusztult, kiégett és élettelen bolygót.&nbsp;
	
	Európa, figyelj Magyarország újbóli keresztre feszítésére.&nbsp;
	
	Ne örülj, hanem lásd meg benne a te végzetedet is, ugyanis Krisztus után jön a latrok keresztre verése! Azonban még mindig adatott egy kegyelmes kimenkvő út.&nbsp;
	
	Ha az önmaga körül forgó, a maga kis élvezeteit kereső, elpuhult európai nyárspolgár felébredne és meglátná a reá leselkedő veszélyt, s venné a fáradtságot elmenni és jól szavazni a következő EU parlamenti választásokon.&nbsp;
	
	Akkor talán eltünne az EU mostani irányzatát meghatározó baloldali koalíció s elkezdődhetne egy valóban új Európa építése, amely a szuverén nemzetek közösségén alapszik! A kettős mérce miatt bekövetkező keresztre feszítésünk, szenvedésünk és agóniánk bárcsak felébresztené, megdöbbentené, és cselekvésre késztetné nemcsak önmagunk, hanem önmaga miatt is az álmában szendergő s lassan kómába hulló Európát!&nbsp;
	&nbsp;
	Edmonton, 2012 február vége Dr. Pungur József
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Nemzetárulás! Nemzetközi zsidó szövetség alakult Debrecenben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6161357</link><pubDate>2012-03-12 15:45:13</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	A &#8222;Jövőnk az összefogás&#8221; üzenetével megalakult a Közép és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetsége; az alapító okiratot vasárnap Debrecenben, a Megyeházán tartott ünnepségen írta alá húsz itthoni és határon túli magyar zsidó hitközség, illetve zsidó szervezet képviselője.

	Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a kultúra formálásában a zsidó szervezeteknek nemcsak a múltban volt jelentős szerepük, hanem a jövőben is, s ezt új keretek között tehetik meg a Debrecenben létrejött összefogással. &#8222;Minden társadalom a közösségeiből meríti erejét&#8221; &#8211; mondta a fideszes politikus, majd utalt arra, hogy Debrecenben van az ország legnagyobb vidéki zsidó hitközsége.

	
	
		Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt


	&nbsp;

	Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója is azt hangsúlyozta, hogy az a szövetség, amelynek alapító okiratát Debrecenben aláírták, nemcsak rögzíti a közös utat, hanem abból valami új és ösztönző mozgalom indítható el. A Mazsihisz-vezető azt mondta, hogy a &#8222;recesszió vihara tombol&#8221;, jelentős a munkanélküliség, s ilyen helyzetben &#8222;elképzelhetetlen, hogy a falainkon belül egymást marjuk&#8221;. Zoltai Gusztáv megfogalmazása szerint Debrecen &#8211; mint most is &#8211; példát mutatott az elmúlt években, amikor is évről évre megrendezik a hazai és a határon túli magyar zsidó hitközségek találkozóját.

	Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség vezetője hozzátette: múlt évi találkozójukon döntötték el, hogy &#8222;a Kárpát-medence zsidóságának fennmaradása érdekében&#8221; szorosabbá teszik az együttműködést. A most megalakult szervezet nyitva áll minden zsidó előtt, nem tesznek különbséget a különböző irányzatú csoportok között &#8211; jegyezte meg.

	Papp László (Fidesz), Debrecen alpolgármestere szerint &#8222;az együttműködéssel az összetartozás új korszaka kezdődik&#8221;, az aláírás kifejezi &#8222;a közösség erejébe vetett hitet, az egymás iránti elkötelezettséget&#8221;.

	Radu Tirle, a romániai Bihar Megyei Tanács elnöke megyéje lakói nevében megkövette a zsidókat a történelemben ért atrocitásokért, s kérte Istent, &#8222;adjon erőt számukra, hogy tudják megbocsátani azt a sok szörnyűséget&#8221;.

	Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere városa és a Partium magyar közösségének &#8222;tiszteletteljes üdvözletét&#8221; tolmácsolta, megjegyezve, hogy &#8222;a kisebbségi lét (&#8230;), de a mai nap is példa arra, hogyan lehet szövetségben építeni a jövőt&#8221;.

	Támogatásáról biztosította az új szövetséget Szabó György, a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke, reményét fejezve ki, hogy az új szervezetet kellően tudják támogatni annak érdekében, hogy &#8222;a zsidó reneszánsz közélet újra tudjon fejlődni&#8221;.

	A Közép és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetségének húsz alapítója van, magyarországiak&nbsp; mellett felvidéki, erdélyi, partiumi és délvidéki magyar zsidó közösségek. Néhányuk képviselője nem tudott megjelenni az aláíráson, e szervezetek levélben biztosították a szervezőket csatlakozási szándékukról.

	Az aláírás után a Nagyváradi Zsidó Hitközség művészeti csoportjának közreműködésével megünnepelték a zsidók legvidámabb ünnepét, a sorsvetés napját, a Purimot, majd az ünnep kapcsán Asher G. Ehrenfeld debreceni főrabbi mondott ünnepi beszédet.

	dehir.hu/MTI
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Se rend, se elszámoltatás ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6159585</link><pubDate>2012-03-09 22:04:40</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Elszámoltatást és rendet ígértek a 2/3-os fülkeforradalmárok. Azóta egyik sem valósult meg, s így Bene László, Gergényi Péter, Bencze József, Tóth Gábor, akiknek kezükhöz vér tapad, vígan élhetik életüket.&nbsp;Bene László az MNB-ben dolgozhat, Tóth Gábor Tarlós tanácsnoka, Bencze nagykövet, Gergényi pedig éli világát.&nbsp;

	Bene László altábornagy 2004-2007 között volt az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezetője. Őt és Gergényi Pétert, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) addigi vezetőjét 2007 májusában menesztette Gyurcsány Ferenc. A 2006-os őszi tüntetések során elkövetett rendőri atrocitások miatt támadott vezetőkért korábban még kiállt az akkori miniszterelnök. A Debreceni Katonai Ügyészségen jelenleg is nyomoznak elöljárói intézkedés elmulasztása miatt, Bene és Gergényi is gyanúsított.&nbsp;

	
	Igaz, Gergényitől a 2006-ban kapott tüntetését visszavették ugyan, de éli jó világát, mintha semmi sem történt volna.&nbsp;
	
	Bene László megélhetését ez azonban nem veszélyezteti: 2007 szeptembere óta a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) dolgozik, a bankbiztonsági egység vezetőjeként. Az MNB-nél a szervezeti egységek vezetői 1,1 és 2,5 millió forint között keresnek havonta, és emellett 641 700 forintnyi választható béren kívüli juttatásban részesülnek évente. A lap információja szerint a rendőrségtől titkárnőjét is magával vitte a bankba.&nbsp;
	
	Az akkor vezérőrnagy Gergényi Péternek 2007 novemberében szüntették meg szolgálati viszonyát.&nbsp;
	Neki egykor Pintér Sándor mai belügyminiszterrel volt közös tulajdonú utazási irodája. A vállalkozás csődbe ment, de ismerőik szerint a barátság a mai napig megmaradt.&nbsp;
	
	A rendőrségtől való távozása után Gergényi a milliárdos Leisztinger Tamás cégeinek lett a biztonsági főnöke, majd a szintén a vállalkozóhoz kötődő Athlon Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél vezérigazgató-helyettesként dolgozott. A Bors érdeklődését most elutasította.&nbsp;
	
	A 2007-től 2010-ig a BRFK-t vezető Tóth Gábor dandártábornok is jól helyezkedett el azután, hogy Pintér Sándor leváltotta. A mundértól megvált, helyette nyakkendőt és elegáns zakót öltött. Budapest főpolgármesterének, Tarlós Istvánnak lett a közbiztonsági tanácsnoka és a SYMA Sport- és Rendezvényközpont ügyvezető igazgatója.&nbsp;
	
	Bencze József altábornagy országos rendőrfőkapitányi megbízatása 2010 nyarán ért véget. Bencze egy ideig rendelkezési állományban volt, a következő hónapokban angol tanfolyamra járt a Közép-európai Rendőrakadémián. Jelenleg hazánk macedóniai nagykövete.&nbsp;
	
	- Aki egyszer rendőr volt, az rendőr is marad. Azonban meg kell hagyni: nagyon élvezem a jelenlegi munkámat is - mondta el Bencze József a Borsnak. Kiemelte, hogy nagykövetként a politikától az oktatáson keresztül a gazdaságig számos területen dolgozhat.&nbsp;
	
	A ma kormányzó Fidesz 2007-ben Bencze kinevezése ellen foglalt állást, kijelentve: olyan ember kell a rendőrség élére, aki "nem újabb botrányokat generál".&nbsp;
	
	(bors.hu, kuruc.info nyomán&nbsp;Szent Korona Rádió)&nbsp;

	

	http://www.youtube.com/watch?v=qaYYx2Ir_NI
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Holokauszt egy hazugsággal kezdődőtt]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719049&amp;nid=6157761</link><pubDate>2012-03-06 12:33:18</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

10. Szakértői vizsgálatok

	Egy hagyományos gyilkossági eset viszgálatánál rutinszerűen vizsgálják a fegyvert, amellyel a bűncselekményt elkövették, hogy az eset kétség nélkül rekonstruálható legyen. Amikor a szovjetek az auschwitzi lágert elérték, a holocaust legfontosabb bűnjelét meg sem vizsgálták, de még csak egy fotó sem készült a gázkamrákról.

	A Nürnbergi IMT-nél sem nyújtották be "minden idők legnagyobb gyilkossága" eszközének törvényszéki vizsgálatát. Az egyetlen törvényszéki vizsgálat, amelyet a vád képviselői benyújtottak, a Katyni tömeggyilkosságra vonatkozott[64]. Ebben az állt, hogy a német bevetési csoportok 20.000 lengyel tisztelt lelőttek, és Katyn mellett egy erdőben elföldeltek. Mint ahogy a 90-es években mindenki számára kiderült, a jelentés egy szimpla hamisítás volt, amellyel a szovjetek az NKVD által végrehajtott tömeggyilkosságot a németekre akarták rákenni. Ez a félrevezetési kísérlet mindent elmond a Nürnbergi vádak hitelességéről. Az amerikaiak tudták az igazságot Katynról, ezért rávették az oroszokat, hogy vegyék ki a Katyni esetet a vádpontok közül. Ez meg is törént, de bölcsen hallgattak, amikor az oroszok egy külön kirakatperben hét németet halálra ítéltek a Katyni tömeggyilkosság miatt. A perben a sztálini vádlók 4000 hiteles vallomást, 'tanúk' és 'szakértők' tucatjait vonultatták föl[65]. Ugyancsak dicstelen szerepet játszottak az esettel kapcsolatban a német médiák, mind a keleti, mind a nyugati, amelyek a gorbacsovi beismerésig hivatalosan nem vonták kétségbe a katyni eset orosz verzióját.

	10.1&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A Leuchter-tanulmány

	Az amerikai Fred Leuchter volt az első politikailag és gazdaságilag független szakértő, aki 1988-ban egy alapos szakértői vizsgálatnak vetette alá az auschwitzi gázkamrákat. A szakértői vélemény legfontosabb megállapításai[66]:

	10.1.1&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Építészeti részletek

	A gázkamrák mindkét ajtaja hagyományos faajtó, az egyik felső harmadában még egy egyszerű üveglap is van. Kilincsek belül is, kívül is találhatók. Speciális zárószerkezet éppúgy nem található, mint a gáz kiáramlását megakadályozó tömítések. Az olvasó fantáziájára bízzuk, mennyi ideig álltak volna ellen 900 halálos pánikban lévő embernek.

	
		
			
				
					
			
			
				
					
			
		
		
			
				
					&#8222;Gázkamra-ajtó&#8220; az&nbsp;
					auschwitzi koncentrációs táborban
			
			
				
					Gázkamra-ajtó egy börtönben Dellaware-ban
			
		
	


	&nbsp;

	Az auschwitzi gázkamra ajtajai befelé nyílnak. Képzeljünk el egy elgázosítást, amely állítólag naponta többször előfordult:

	A bezsúfolt emberek száma a 900-at is elérheti, akik aztán az ajtót belülről becsukják. Az elgázosítás után aztán az ajtókat óriási nehézségekbe ütközve (vagy egyáltalán nem) lehetett volna felnyitni, mert az áldozatok hullái megakadályozták volna a befelé nyíló ajtók kinyitását.

	Valószínűtlen, hogy egy ilyen dilettáns konstrukció akárcsak egy napig is működhetett volna a feltételezett célból. Összehasonlításul bemutatjuk a jobboldali képen egy valódi gázkamra ajtaját, amelyet Dellaware-ban, az USA-ban&nbsp;egy személy&nbsp;kivégzésére használtak (az 1930-as évek amerikai technológiája). Ráadásul az állítólagosa gázkamra rá volt csatlakoztatva a központi csatornahálózatra. Ha ezt a helyiséget valóban gázkamrának használták volna, a mérges gáz a csatornahálózaton keresztül a kórházba, és a parancsnok házába juthatott volna, mivel mindkét épület a közvetlen szomszédságban volt.

	10.1.2&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A cianidmaradványok vizsgálata

	Az építészeti részletek értékelésénél sokkal fontosabb a falazat cianidtartalmának vizsgálata. A Zyklon B hatóanyaga a hidrogén-cianaid gáz (képlete: HCN), amely nemcsak a rovarokra, állatokra és az emberre mérgező, hanem kémiailag is agresszív, és csaknem mindennel reagál, amivel érintkezik. A gázkamráknak nevezett helyiségek falainak vakolatában cianidvegyületeknek kellene kimutathatónak lenniük, ha ott valóban emberek tömeges kivégzését végezték Zyklon B-vel. Leuchter ezért mintákat vett különböző épületekből, főleg a "gázkamrákból", valamint a tetvetlenítő kamrákból, ahol - amit senki nem vitat - a Zyklon B-t rovarölőszerként használták.

	A lezárt mintákat egy laboratóriumba vitték, ahol egy Dr. James Roth nevű vegyész mérte meg a cianidtartalmakat, akinek fogalma sem volt a próbák eredetéről. Az analízisek magas cianidkoncentrációt mutattak ki a tetvetlenítőkamrák falazatából és csak nyomokat a gázkamrák falazatából, melyeket állítólag emberek megölésére használtak. Ez az eredmény először cáfolta meg a gázkamra-tézist analitikai módszerekkel[67].

	10.2&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A krakkói szakértői vélemény

	Válaszul a Leuchter-jelentésre a Krakkói Igazságügyi Orvostani Intézet egy kétségbeesett kisérletet tett a tömeges elgázosítás teóriájának megmentésére. A krakkóiak azonban szándékosan egy olyan analízismódszert alkalmaztak, amellyel csak a vízoldható cianidokat lehet kimutatni. A vízoldhatatlan, hosszú ideig stabil vas-cianidvagyületeket, melyeket Dr. James Roth kimutatott, a Krakkói Intézet egyszerűen figyelmen kívül hagyta.

	Mivel a krakkói módszerrel az állítólagos auschwitzi gázkamrák falazatában nem lehet megállapítást tenni a cianidtartalomról, ennek a tanulmánynak az eredményei nem alkalmasak a Leuchter-jelentés cáfolatára. Ha a krakkói tudósok nem ismerik a különbséget a tartósan stabil és vízoldható cianidtartalom között, durva szakmai hiba vádjával kell szembenézniük. Ha a különbség a Krakói igazságügyi Orvostani Intézetnél is ismert, akkor a Krakkói tanulmányt egy szimpla félrevezetési kisérletnek kell tekintenünk.

	10.3&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A Rudolf-tanulmány

	A különböző épületek falazatai cianidtartalmának összehasonlítása tudományosan kifogástalan módszer a Zyklon B-vel történő tömeggyilkosság igazolására vagy cáfolására. Ezen a nyomon indult el Germar Rudolf vegyész 1993-ban doktori disszertációja keretében szervetlen kémia szakterületen a Müncheni Max-Planck Társaságnál.

	A mentora által kezdetben nagyon megdicsért munkában Rudolf ugyanarra az eredményre jut, mint Fred Leuchter: Magas cianidkoncentrációk a ruhafertőtlenítő-kamrákban és csak nyomokban kimutatható cianid a gázkamrákban, ahol állítólag emberek millióit mérgezték meg hidrogén-cianiddal[68]. Legkésőbb a tanulmány elkészülte óta tudományos módszerekkel van megcáfolva a milliós genocídium Zyklon B alkalmazásával gázkamrákban. A tanulmány emellett igen részletesen vizsgálja az állítólagos bedobónyílások kérdését és arra a megállapításra jut, hogy ezeket a bedobónyílásokat a háború után készítették. Rudolf kitér tanulmányában a Zyklon B cianidgáz-leadási összefüggéseire is, és azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy vagy a gázosítás idejére vonatkozó tanúvallomások nem igazak, vagy az nem, hogy ezután a különleges kommandó gázálarc és védőfelszerelés nélkül ment be a "gázkamrába".

	De ekkor valami furcsa dolog történt a fiatal, túlságosan kíváncsi Germar Rudolf esetében: A Németországi Zsidók Központi Tanácsának panaszára[69]&nbsp;a Max-Planck Társaság vezetőjénél azonnali hatállyal felmondanak az elismert szaktekintélyű doktorandusznak, aki nem volt büntetett előéletű, és semmiféle politikai aktivitással nem tűnt ki.

	Nem sokkal ezután Germar Rudolfot közösség elleni izgatás (Volksverhetzung) miatt 14 havi feltétel nélküli(!) börtönbüntetésre ítélték, mert metodikailag helyes tudományos munkájából "hibás következtetéseket" vont le[70]. Evvel Germar Rudolf okleveles vegyész az első tudós a háború után, akit büntetőjogilag felelőségre vontak egy állítólagosan hibás doktori disszertáció miatt. A bírósági tárgyaláson Rudolf azt kérte, egy független szakértő ismételje meg az ő vizsgálatait, hogy bebizonyítsák a neki felrótt tévedést. Ezt a bizonyítási kérést a holocaust nyilvánvalóságára történő hivatkozással visszautasították. (A német jogrend lehetővé teszi a bizonyítási eljárás kérésének megtagadását, ha nyilvánvaló dolgok bizonyítását kéri az egyik fél. Ennek oka, hogy ne használják a bizonyítási eljárásokat a perek idejének elhúzására a végtelenségig, ha közismert, nyilvánvaló tények bizonyítását kéri az egyik fél. Nem hivatkozhat azonban a bíróság a nyilvánvalóságra, ha új, eddig nem közismert állítások merültek fel - függetlenül azok valóságtartalmától. Tehát a német bíróság jogellenesen utasította Rudolf védelmének erre irányuló kérését.) De a Rudolf-tanulmány megállapításait a mai napig senki nem cáfolta meg.

	A független kutatók bírósági üldözése ideig-óráig elfedheti a történelmi igazságot. Sokszor hosszabb időt is igénybe vesz, míg hivatalos történészek is magukévá teszik az újabb ismereteket. Nyolc évvel Germar Rudolf bírósági meghurcolása után az Angliában élő zsidó történész és újságíró Gitta Sereny indíttatást érzett, hogy kijelentse, Auschwitz egy&nbsp;"szörnyű hely volt, de nem megsemmisítő tábor"&nbsp;[71]. Ezt a zsenge kezdeményezést bizonyára további tisztázó állásfoglalások fogják követni.

	10.4&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Treblinka &#8211; az archeológia viszgálati módszereivel

	Treblinka, Varsótól 120 km-re észak-keletre, Auschwitz mellett a legfontosabb koncentrációs tábornak számít, már ami a halottak hivatalos számát illeti. Állítólag 870.000 embert öltek ott meg, többek között gőzzel, vákuumkamrákban, dízel-kipufogógázokkal. Ennek a hatalmas számnak ellenére semmi nyoma nincs a tömeggyilkosságnak: sem csontok, sem hamu, sem gázkamrák maradványa.

	
		
			
				
					
			
		
		
			
				
					A Treblinka-i tömegsír emlékműve
			
		
	


	&nbsp;

	Egyes történészek a következőképpen magyarázzák ezt a furcsa körülményt: Mivel a treblinkai táborban nem volt krematórium, mind a 870.000 áldozatot tömegsírokban temették el. Mivel a háború vége felé a front egyre közeledett, a tábor őrzőcsapatát Himmler személyesen utasította, hogy exhumálják a 870.000 hullát és égessék el. Ezen ábrázolás szerint 2000-2500 hullát égettek el egyszerre hamuvá, hatalmas, vasúti sínekből készített rácsokon. Tüzelőanyagként frissen kivágott fa szolgált, mivel sem szén, sem száraz tűzifa nem állt rendelkezésre. Az állítólagos gázkamrákat ugyancsak alaposan eltüntették, semmi nyomuk nem maradt, még egy tégla sem[72].

	1999 októberében egy kis csoport ausztráliai indult útnak Treblinkába, hogy egy viszonylag egyszerű módszerrel ellenőrizze a történelemírásnak ennek az elég hihetetlen ábrázolását. Csomagjukban egy talajradar volt. A készüléket geológusok, archeológusok, építészek és kriminológusok használják. Evvel a talaj mozgatása nélkül kimutathatók az elásott tárgyak, üregek, és a talaj szerkezetének változásai. Ennél a vizsgálatnál arra volta kíváncsiak a szakemberek, hogy kimutathatók-e egy tömegsír nyomai, és történt-e ásás, talajmozgatás az elmúlt századokban. A háromhetes szisztematikus vizsgálat eredménye egyértelmű: Azon a helyen, ahol számos sziklatömb emlékeztet a treblinkai tömegsírra, a talaj legalább 6 m mélységig érintetlen. Tömegsírnak semmi nyoma nem található[73].

11.&nbsp; Krematóriumok

	A szemtanúk beszámolói tele vannak rémítő tudósításokkal lángot köpő, füstölgő krematórium-kemencékről.&nbsp;Arnold Friedman, egy gyakran idézett auschwitzi szemtanú, még azt is állította, hogy a füst alapján meg tudta állapítani, hogy&nbsp;"éppen kövér vagy sovány embereket, ukránokat vagy lengyeleket égettek el". De amikor Fiedmannt 1985-ben először hallgatták ki tanúként, szembesítették avval a ténnyel, hogy a krematóriumok sem lángot, sem látható füstöt nem lövellnek ki. Egy szigorú kikérdezés után Friedmann összetört, és beismerte, hogy szemtanúi beszámolóit maga találta ki[74].

	A füstölgő krematóriumkemencék képe annyira elterjedt, hogy egyes érdekcsoportok a hamisítástól sem riadnak vissza, hogy megmentsék a számos abszurd szemtanúi vallomást. Az alábbi képek közül a jobboldali egy ilyen manipuláció, amelyet 2000 májusában a Simon Wiesenthal Center&nbsp;honlapján&nbsp;tettek közzé. Az olvasónak az a benyomást kell kapnia, hogy az embercsoport hátterében egy krematórium vár rájuk füstölgő kéményekkel.

	
		
			
				
					
						
					
						
				
				
					
						
							Retusálatlan kép:&nbsp;Auschwitz Album&nbsp;Klarsfeld Foundation, New York, 165.&nbsp;sz. kép
					
					
						
							&#8222;Füstölgő krematóriumok&#8220;:Simon Wiesenthal Centerhonlapja&nbsp;( 2000. május)
					
				
			
		
	


	Sok hivatalos történész a zsidók tervszerű, ipari méretű megsemmisítésének bizonyítékaként ábrázolja a krematóriumokat. De krematóriumok léte csak a temetés módjáról adhat felvilágosítást, nem pedig a lágerben elhúnytak halálának okáról.

	Éppen Auschwithban dúltak súlyos tífusz-járványok; a regisztrált halottak 65 %-a tífuszban halt meg. A krematóriumokra azért volt szükség, mert a tífusz-áldozatok eltemetése a járványveszély és a magas talajvízszint (50-100 cm) miatt ezen a vidéken szóba sem jöhetett. Egyébként a halott foglyok elhamvasztása a császárság idejére nyúlik vissza, nem az SS találmánya volt.

	Jean-Claude Pressac&nbsp;auschwitzi krematóriumokra vonatkozó vizsgálata (a zsidó Beate-Klarsfeld alapítvány megbízásából) azt eredményezte, hogy az auschwitzi halottak hivatalos számát 4 millióról 1 millióra, azaz 75 %-kal kisebbre korrigálták[75]. Carlo Mattogno és Franco Deana kritikus elemzésnek vették alá Pressac művét és részletes, technikai munkájukban arra az eredményre jutnak, hogy még ez a szám is túlzott[76]. A helyi adottságok és körülmények, különösen a krematóriumok kapacitásának realisztikus vizsgálata azt eredményezi, hogy a halottak tényleges száma közelít a hivatalos halottaskönyvekből 1989 óta ismert számokhoz. Ez is egy rettenetesen magas szám, amelyet semmiképp sem akarunk szépíteni vagy relativizálni. Azonban a holocaust mítosz központi tézise, a "tervezett, ipari méretű népirtás" ezen ismeretek fényében nem tartható fenn tovább.

	&nbsp;

12.&nbsp; A büntetőjogilag elrendelt igazság

	Minden tézis három fokozaton halad át elismeréséig: Az elsőben nevetségessé teszik a másodikban küzdenek ellene, a harmadikban magától értetődőnek számít.&nbsp;(Arthur Schopenhauer)

	Annak ismeretében, hogy a holocaust hivatalos ábrázolása egyre jobban inogni kezd, magától értetődő volna, hogy egy szakmailag kompetens és politikailag független szakértői csoportot bízzanak meg az 1933 és 1945 közötti időszak történelmének egységes, összefügő feldolgozásával. A német történészek és a média azonban minden áron, még a tudományos kutatás és a véleménynyilvánítás szabadságának megakadályozása árán is arra törekednek, hogy elfojtsák a "holocaust" témájának tárgyilagos feldolgozását.

	A hivatalos történészek és a média reakciója a holocaust témával összefüggő új ismeretekre gyakran ugyanazon séma szerint történik: A független kutatókról először tisztességtelen szándékot tételeznek fel, és megpróbálják az új ismeretek jelentőségét átlátszó, akadékoskodó érvekkel elbagatellizálni. Ha ez sem segít, a büntetőjogászt veszik igénybe, hogy megmagyarázzák a gondolatbűnözőnek a "történelmi igazságot". A kíméletlen véleményterror jogi eszköze majdnem mindig a német BTK 130. §-a (közösség elleni izgatás)[77]. 1994-ig ezt a paragrafust csak akor alkalmazták, ha valaki sértően vagy valóban izgató módon nyilatkozott valamelyik vallási vagy etnikai közösségről. A holocaust aktuális változatában való kételkedés nem volt megtiltva.

	Egy Weinheim-i gimnáziumi tanár,&nbsp;Günter Deckert&nbsp;esete volt a BTK 130. §-a drámai megszigorításának nyitánya.&nbsp;Günter Deckert azért került a politikai igazságszolgáltatás célkeresztjébe, mert 1991 novemberében&nbsp;&#8222;egyetértő mimikával és gesztikulációval&#8220;&nbsp;fordította le egy nyilvános előadáson az amerikai Fred Leuchter előadását németre. Dekcertet a Mannheimi Tartományi Bíróság közösség elleni izgatás miatt 12 hónap börtönbüntetésre ítélte. A Szövetségi Törvényszék (Bundesgerichtshof, BGH)&nbsp;1994. március 15-én megsemmisítette az ítéletet, és megállapította, hogy Deckert megnyilatkozásai és cselekedetei nem bűncselekmények, mert hiányzik a sértés.

	A Németországi Zsidók Központi Tanácsa nyilvánosan bírálta Deckert fölmentését, és a leghatározottabban követelte a törvény szigorítását&nbsp;[78]. Egy szokatlanul rövid megvitatási időszak után a német parlament, a Bundestag a Németországi Zsidók Központi Tanácsa kívánságainak és útmutatásának megfelelően megváltoztatta a BTK 130. §-t. 1994. december 1-e óta aki csak általánosságban is kételkedik a holocaust aktuális verziójában, a BTK 130. §. 3. bekezdése alapján (&#8222;Lex Auschwitz&#8220;) üldözendő, és 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.

	Ha most valaki azt hiszi, hogy Deckert megúszta, mert "tettét" még a szigorítás előtt 3 évvel követte el, az térjen jobb belátásra: 1995 áprilisában a Deckert-pert újraíndították a Karlsruhe-i Tartományi Bíróságnál. Mivel most már a nyilvánosan hangoztatott kételkedés a holocaustban keményen büntethető volt,&nbsp;Heiko Klein államügyész&nbsp;egyáltalán nem törekedett a közösség elleni izgatás tényének bebizonyítására. A tárgyaláson csak egy kérdést tett föl Deckertnek:

	&#8222;Hisz ön a gázkamrákban?&#8220;&nbsp;&nbsp;

	A híres Nietzsche-idézetet felhasználva,&nbsp;&#8222;Hinni annyi, mint nem akarni tudni",&nbsp;így válaszolt Deckert:

	&#8222;Tudni akarok.&#8220;

	Ez a tömör válasz két év feltétel nélküli börtönbüntetést eredményezett Deckertnek. "Nevelhetetlen" tartása miatt Günter Deckert már 5 évet töltött el a Stuttgart-Stammheim-i börtön súlyos bűnözők számára fenntartott nagybiztonságú részlegében[79].

	A &#8222;Lex Auschwitz&#8220; életbelépése óta Németország politikai üldözési gépezete olajozottan működik. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (Németországban az államvédelmi hatóság neve Alkotmányvédelmi Hivatal) jelentése szerint 1994 és 2000 között&nbsp;több mint 62.000&nbsp;embert ítéltek el jobboldali, véleménynyilvánítással kapcsolatos bűncselekmények miatt. Csak egyetlen példát közlünk, hogyan üldözik Németországban a véleménynyilvánítással kapcsolatos bűnöket:

	Egy, a szülőföldjéről elüldözött sziléziai származású férfit feljelentett az Ifjú Szocialisták egyik tisztségviselője,&nbsp;Ismail Ertug, mert a Sziléziai Menekültek Egyesületében a 15 millió német elüldözését szülőföldjükről a holocausttal hasonlította össze. Az Ambergi Városi Bíróság a 78 éves Walter Sattlert erre föl 16.000 DM pénzbírságra ítélte[80].

	Miért védi körömszakadtáig a német államhatalom a szövetségesek rémhírpropagandájának éppen aktuális változatát (gázkamrák) még a véleménynyilvánítás korlátozásának árán is? A páni félelem diktálta választ Patrick Bahners, a Frankfurter Allgemeine Zeitung tárcarovat vezetője 1994-ben így fogalmazta meg:

	&#8222;Ha Deckert nézetei a holocaustról helytállóak volnának, a Német Szövetségi Köztársaság hazugságon alapulna. Minden elnöki beszéd, minden egyperces néma felállás, minden történelemkönyv hazugság volna. Amennyiben Deckert a zsidókon elkövetett gyilkosságot tagadja, a Szövetségi Köztársaság legitimitását kérdőjelezi meg.&nbsp;[81]

	&nbsp;

13.&nbsp; Összefoglalás és zárószó

	Amíg a holocaust téma nyílt és tárgyilagos vitáját büntetőjog eszközeivel akadályozzák meg, nem számíthatunk rá, hogy hivatásos történészek, politikusok és a médiák törekednek az objektív történelmi igazságra. A tematika jelenlegi hivatalos ábrázolásmódját a holocaust mítosz régi védelmezője,&nbsp;Jean-Claude Pressac, francia holocaust-szakértő így jellemzi:

	&#8222;Kontármunka, túlzások, kihagyások és hazugságok jellemzik a korszak legtöbb tudósítását. Elkerülhetetlenül új dokumentumok fognak napvilágra kerülni, melyek megingatják a hivatalos meggyőződést. A holocaust látszólag diadalmaskodó jelenlegi ábrázolása pusztulásra van ítélve. Mit lehet belőle megmenteni? Nem sokat... Túl késő már!""[82]

	A jelenlegi holocaust-kép legfontosabb nyitott kérdéseit és ellentmondásait a következőkben lehet összefoglalni:

	Államilag elrendelt népirtás parancs, terv és költségvetés nélkül?

	A holocaust legfőbb felelősének ma is Adolf Hitlert tekintik. De a mai napig nem került elő egyetlen dokumentum sem, amely bizonyítaná, hogy a Führer parancsot adott a zsidók tervszerű, ipari méretű megsemmisítésére, vagy arról egyáltalán információi lettek volna. A győztes hatalmak által tonnaszámra lefoglalt dokumentumok közt egy sincs, amely csak egy halvány utalást tartalmazna a tervre, parancsra, költségvetésre a holocaustra vonatkozólag (ne tévesszük ezt össze a zsidók&nbsp;kitelepítésével, amelyet valóban terveztek és végrehajtottak. Raul Hilberg és a vele egyívású történészek ezért a rendkívül sovány bizonyítékok miatt egy idő óta azt állítják, a holocaust tervezése és kivitelezése kvázi telepatikus úton (&#8222;incredible meeting of minds&#8220;) történt[83]. Az állítás, mely szerint a holocaust részleteit a Wannsee-Konferencián tervezték meg, már egy tekintélyes izraeli történész is ostobaságnak ("silly story") nevezi.

	&nbsp;

	Hatmillió gyilkosság, egyetlen egy törvényszéki bizonyíték sem?

	Minden hagyományos gyilkosságnál elvégzik a hullák boncolását. Az emberiség történelmének legnagyobb bűntényét azonban egyetlen egy törvényszéki vizsgálat sem igazolja. Amikor a szövetségesek 1945 tavaszán megszállták Németországot, egyes speciális egységeknek csak az volt a feladatuk, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek a német háborús bűnökre. Köztük volt Dr. Charles Larson amerikai törvényszéki orvos, aki több mint 20 lágerben számtalan boncolást hajtott végre. Történészek sohasem idézik Larsont vagy más törvényszéki orvost, akik egyetlen egy Zyklon B okozta halálesetet (elgázosítás) sem tudtak bebizonyítani&nbsp;[84].

	&nbsp;

	Hatmillió gyilkosság, és semmi nyoma a gyilkos fegyvernek?

	A szövetséges és szovjet rémhírpropaganda utolsó és megmaradt változatára, mely szerint a német koncentrációs táborokban kifejezetten erre a célra épített gázkamrákban ölték meg a zsidókat ipari méretekben, nincs semmi bizonyíték, amely kiállna egy független tudományos vizsgálatot. Ráadásul a mai napig nem kerültek elő sem építési tervek, sem kezelési utasítás, sem fényképek ténylegesen működtetett gázkamrákról. Ez vezette Robert Faurisson professzort már 20 évvel ezelőtt arra, hogy a holocaust mítosz Achilles-sarkát egyetlen egy mondatban összefoglalja:&nbsp;&#8222;Mutass vagy rajzolj nekem egy[valódi]&nbsp;náci-gázkamrát.&#8220;

	&nbsp;

	Mit bizonyítanak a szemtanúk ellenmondásos vallomásai és a kínzással kicsikart beismerő vallomások?

	Ezek a szemtanúi beszámolók és beismerő vallomások, amelyeket gyakran a holocaust bizonyítékaként tekintenek, jogállami bírósági eljárásban nem állnák meg helyüket. Bármely tanú, akit keresztkérdéseknek vetettek alá, olyan ellentmondásokba bonyolódott, hogy eredeti állításait vissza kellett vonnia. A legfontosabb és leggyakrabban idézett vallomásokat kínzással vagy zsarolással csikarták ki. Ezek a vallomások semmilyen jogi eljárásban nem állnák meg helyüket.

	&nbsp;

	A holocaust mint valláspótlék?

	Egyes evangélikus teológusok magukévá tették a kijelentést, mely szerint&nbsp;&#8222;Isten halott"&nbsp;és a klerikusok számára ezt a paradox ateista álláspontot avval indokolták, ha Isten létezne, megállította volna az Auschwitz felé gördülő vonatokat&nbsp;[85]. Ilyen, látszólag filozófikus mélységű kijeletésekkel német lelkészek több millió keresztény vallásos érzéseit sértik. Másrészt a holocaust tekintetében a német államhatalom a hitet a tudás fölé helyezi. Amíg a német igazságszolgáltatás "hitetleneket" üldöz és az újabb történelemre vonatkozó jogos kérdéseket drákói szigorral elfojtja, joggal állítható, hogy a holocaust mítosz Németországban valláspótlékká vált.

	&nbsp;

	&nbsp;

	Holocaust mítosz: Cui Bono?

	Ki húzhatna hasznot abból, hogy a történelem egy részletét 1979 óta holocaustnak nevezik és bizonyos körök propagandisztikusan felfújják? Norman Finkelstein, a politikai tudományok professzora New Yorkból, megpróbál könyvében,&nbsp;The Holocaust-Industry = A holocaust ipar,[41]&nbsp;erre a kézenfekvő kérdésre válaszolni. A holocaustot egy zsaroló vállalkozásnak nevezi, amelyet zsidó szervezetek céltudatosan alkalmaznak újabb és újabb kártérítések követelésére, illetve az izraeli hadsereg palesztinok elleni brutális fellépésének erkölcsi igazolására a megszállt területeken.&nbsp;
	(Csak két friss magyar példa a médiákból:&nbsp;
	1, A makói zsinagógát 90 millió Ft-ért helyreállították. Az összegből 70 millió Ft-ot fizetett a magyar állam, 20 milliót a MAZSIHISZ. A helyreállított épületet a MAZSIHISZ Makó városának kívánja bérbeadni kulturális rendezvényekre. Ahogy ismerjük a hazai viszonyokat, nem lesz merszük a makóiaknak a zsidó kívánságnak (követelésnek) nemet mondani.
	2. Budapesten másfél milliárd Ft összegből kívánnak holocaust-központot létesíteni. Az összegből 900 millió Ft-ot a magyar állam fog állni.)

	
		
			
				
					
						
							
					
				
				
					
						
							Norman Finkelstein
					
				
			
		
	


	Finkelstein szó szerint:&nbsp;
	&#8220;A holocaust egy pótolhatatlan ideológiai fegyver. A fegyver alkalmazásával a világ egyik legfélelmetesebb államából, amelyben a nemzsidó lakosság emberi jogait a legszörnyűbb módon elnyomják, az 'áldozatok állama' lett. Az USA legbefolyásosabb 'etnikai csoportja' szintén az áldozat státusába jutott. [...] Ez az állítólagos áldozatszerep igen jó osztalékot fizet, ezen túlmenően pedig a bírálat elleni immunitást eredményezi, bármilyen jogos is legyen ez a bírálat."&nbsp;

	Finkelstein, lengyelországi zsidó bevándorlók fia, akik túlélték a treblinkai koncentrációs tábort, a következő megállapítással zárja könyvét:

	"Korunk kihívása, hogy a holocaust tárgyilagosan megvitatható témává váljon. Csak így tanulhatunk a történelemből."

	Finkelstein könyvének magyarországi kiadását egyébként zsidó körök a mai napig sikeresen gátolják.

	14.&nbsp; Ajánlott irodalom

	&nbsp;

	
		
			
				
					Butz, Arthur
			
			
				
					Az évszázad csalása&nbsp;(Der Jahrhunderbetrug)
			
		
		
			
				Christopersen, Thies
			
				Az Auschwitz-hazugság&nbsp;(Die Auschwitz-Lüge)
		
		
			
				
					Diwald, Helmut
			
			
				
					A németek története. A végső megoldás (Die Geschichte der Deutschen. Die Endlösung)
			
		
		
			
				Faurisson, Robert
			
				Az auschwitzi gázkamrák tanúi (Die Zeugen der Gaskammern von Auschwitz)
		
		
			
				
					Finkelstein, Norman
			
			
				
					A Holocaust-ipar&nbsp;(Die Holocaust-Industrie)
			
		
		
			
				Gabis, Tomasz
			
				A Holocaust-vallás (Die Holocaust-Religion)
		
		
			
				
					Gauss, Ernst (Hg.)
			
			
				
					Jelenkorunk történetének alapjai (Grundlagen zur Zeitgeschichte)
			
		
		
			
				
					Graf, Jürgen
			
			
				
					Holocaust a mérlegen (Der Holocaust auf dem Prüfstand)
			
		
		
			
				
					Graf, Jürgen
			
			
				
					A holocaust tetteseinek és szemtanúinak vallomásai (Tätergeständnisse und Augenzeugen des Holocaust)
			
		
		
			
				Halow, Joseph
			
				A győztesek bíráskodása Dachauban. Egy amerikai helyesbít (Siegerjustiz in Dachau&nbsp;- Ein Amerikaner stellt richtig)
		
		
			
				
					Harwood, Richard
			
			
				
					Valóban hat millióan haltak meg? (Starben wirklich Sechs Millionen?)&nbsp;A könyv magyarul a békéscsabai Új Kékszalag kiadónál jelent meg "A hatmilliós zsidó mítosz nyomában" címmel
			
		
		
			
				Helsing, Jan van
			
				Titkos társaságok és hatalmuk a 20. században (Geheimgesellschaften und ihre Macht im 20. Jahrhundert)
		
		
			
				
					Irving, David
			
			
				
					Nürnberg - Az utolsó csata (Nürnberg - Die Letzte Schlacht)
			
		
		
			
				Kammerer, Rüdiger
			
				A Rudolf-tanulmány (Das Rudolf-Gutachten)
		
		
			
				
					Kardel, Hennecke
			
			
				
					Adolf Hitler, Izrael megalapítója (Begründer Israels)
			
		
		
			
				Laternser, Hans
			
				A másik oldal az Auschwitz-perben (Die andere Seite im Auschwitz-Prozeß)
		
		
			
				Lenz, Vera M.
			
				Auschwitz és az Auschwitz-hazugság (Auschwitz und die Auschwitz-Lüge)
		
		
			
				Maser, Werner
			
				A szószegés (Der Wortbruch)
		
		
			
				
					Nicosia, Francis R.
			
			
				
					Hitler és a cionizmus (Hitler und der Zionismus)
			
		
		
			
				
					O'Keefe, Theodore J.
			
			
				
					A lágerek felszabadítása - tények a hazugságokkal szemben (Die &#8222;Befreiung der Lager&#8220; - Fakten gegen Lügen)
			
		
		
			
				
					Porter, Carlos
			
			
				
					Nem bűnös Nürnbergben (Nicht schuldig in Nürnberg)
			
		
		
			
				
					Rassinier, Paul
			
			
				
					Európa zsidóinak drámája (Das Drama der Juden Europas)
			
		
		
			
				
					Rassinier, Paul
			
			
				
					Mi az igazság (Was ist Wahrheit)
			
		
		
			
				
					Rassinier, Paul
			
			
				
					Odüsszeusz hazugsága (Die Lüge des Odysseus)
			
		
		
			
				Roques, Henri
			
				Kurt Gerstein "vallomásai" (Die &#8222;Geständnisse&#8220; des Kurt Gerstein)
		
		
			
				
					Roques, Henry
			
			
				
					Günter Deckert. Aki nem üvöltött a farkasokkal (Günter Deckert. Der nicht mit den Wölfen heulte)
			
		
		
			
				
					Sanning, Walter
			
			
				
					A kelet-európai zsidóság feloldódása (Die Auflösung des osteuropäischen Judentums)
			
		
		
			
				
					Schröcke, Helmut
			
			
				
					Háborús okok - háborús felelőség (Kriegsursachen &#8211; Kriegsschuld)
			
		
		
			
				Shahak, Israel
			
				Zsidó történelem, zsidó vallás (Jüdische Geschichte, Jüdische Religion)
		
		
			
				
					Stäglich, Wilhelm
			
			
				
					Az Auschwitz-mítosz (Der Auschwitz &#8211; Mythos)
			
		
		
			
				
					Steffen, Werner
			
			
				
					A második babiloni fogság (Die Zweite Babylonische Gefangenschaft)
			
		
		
			
				Walendy, Udo
			
				Igazságot Németországnak (Wahrheit für Deutschland)
		
		
			
				
					Weckert, Ingird
			
			
				
					Tűzjelek (Feuerzeichen)
			
		
	


	&nbsp;

	Az aláhúzott művek az interneten megtekinthetők, illetve letölthetők. Az elterjedt előitélettel szemben nem tilos ezeket a könyveket személyes használatra (tanulmányozásra) megvásárolni, illetve birtokolni. Ha könyvesboltjában nem tudja ezeket a műveket beszerezni, valószínűleg itt megrendelheti:

	&nbsp;

	
		
			
				
					http://www.zvab.com/
			
			
				
					Központi Antikváriumjegyzék (Zentrales Verzeichnis Antiquarischer Bücher)
			
		
		
			
				
					Castle Hill Publishers
					P. O. Box 118
					Hastings TN34 3ZQ
					Großbritannien
					http://vho.org
			
			
				
					Több, mint 150, részben máshol elfogyott német nyelvű könyvet kínál küldőszolgálaton keresztül. Ezen kívül erről a honlapról számos publikáció és könyv tölthető le ingyen. Vásárláshoz kattintson a&nbsp;CHP Shopping Area&nbsp;lapra.
			
		
		
			
				
					Focal Point Publications
					81 Duke Street
					London W1M 5DJ
					Großbritannien
					http://www.fpp.co.uk
			
			
				
					David Irving&nbsp;brit történész honlapjáról könyvek rendelhetők meg, illetve tölthetők le. A honlap sok aktuális jelentést, illetve kommentárt közöl különböző forrásokból.
			
		
		
			
				
					VHO
					P. O. Box 60
					2600 Berchem 2
					Belgien
					http://www.vho.org
			
			
				
					Számos németnyelvű könyvet és kiadványt kínál szolíd árakon. Vásárláshoz kattintson a&nbsp;VHO offers&nbsp;lapra.
			
		
	


	&nbsp;

	Az apróbetűs rész

	Ezt a kiadványt egyes országokban, ahol a véleménynyilvánítás szabadságát elnyomják, üldözhetik, de ezt az ENSZ emberi Jogok Chartája (19. cikkely, véleménynyilvánítás és információs szabadság) védi.&nbsp;A nem üzleti célokat szolgáló sokszorosításhoz a szerzők hozzájárulnak

	A mű német nyelvű nyomtatható változata (PDF-file, kb. 500 kB) innen tölthető le.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Holokauszt egy hazugsággal kezdődőtt]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719049&amp;nid=6157759</link><pubDate>2012-03-06 12:31:57</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

6.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Tanúvallomások

	Ha a holocaustról szóló standard-műveket tanulmányozzuk mint pl. Raul Hilberg&nbsp;Die Vernichtung der europäischen Juden = Az európai zsidók megsemmisítése[29], Eugen Kogon&nbsp;Der SS Staat = Az SS-állam[30]&nbsp;vagy Jean-Claude Pressac&nbsp;Les crématoires d'Auschwitz = az auschwitzi krematóriumok[31], meglepődve állapíthatjuk meg, hogy a hagyományos holocaust-irodalom egyetlen egy eredeti dokumentumot sem idéz, amely a holocaust propagált változatát alátámasztja.

	A neves francia történészJ. Baynac 1996-ban egy újságcikkben beismerte, hogy a holocaust ismert ábrázolása néhány tanú vallomásán alapszik[32]. Ezek nem pártatlan semleges tanúk voltak, hanem csaknem kizárólag egykori KZ-foglyok, akik részéről nem volt várható objektivitás a németek felé. Az ilyen jellegű tanúvallomásokat a jogászok jó okkal a legkevésbbé hiteles bizonyító eszköznek tekintik.

	6.1&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Nürnberg &#8211; Az utolsó csata

	David Irving&nbsp;brit történész&nbsp;Nürnberg - Die letzte Schlacht&nbsp;= Nürnberg - az utolsó csata[33]&nbsp;c. könyvében szemléletesen ábrázolja, milyen eszközöket alkalmaztak a győztesek, hogy bebizonyítsák a zsidókon elkövetett tömeggyilkosságokat. A könyv mindenkinek ajánlható, aki a nemzetközi jog eme sötét fejezete iránt érdeklődik. Már egy rövid pillantás az IMT (Nemzetközi Katonai Törvényszék) szabályzatába megyőzi az embert, hogy itt nemcsak hogy figyelmen kívül hagyták a jogállamiság alapvető szabályait, hanem egyenesen gúnyt űztek azokból. Néhány példa:

	A 18. cikkely&nbsp;előírta a gyorsított ügymenetet. Ez a passzus lehetővé tette a vádlóknak, hogy csak a terhelő dokumentumokat vegyék figyelembe a tonnaszámra lefoglalt dokumentumokból. Felmentő dokumentumokat vagy tanúvallomásokat szisztematikusan elfolytottak.

	A 19. cikkely&nbsp;szószerint:&nbsp;&#8222;A tribunál nem köteles a bizonyítási eljárásmód általános szabályait figyelembe venni. A lehető legnagyobb mértékben ragaszkodni kell egy gyors és informális eljárási módhoz, és minden beadványt elfogadunk, amely hasznos a bizonyítás számára.&#8221;&nbsp;Ez a rendelkezés a gyakorlatban azt jelentette, hogy az ügyész minden vádat ellenőrizetlenül elfogadott terhelő anyagként, míg a védelem számára nem volt megengedett a védelmet szolgáló anyagot benyújtani vagy bizonyítási eljárást kérni, vagy a vád tanúit kihallgatni. Revízió vagy fellebbezés kategorikusan ki volt zárva.

	A 21-es cikkely&nbsp;szó szerint:&nbsp;"A bíróság ne kérjen általánosan ismert tényekhez bizonyítékokat, hanem hivatalosan vegye azokat tudomásul." Így sikerült aztán a győztesek törvényszékének "minden idők legnagyobb tömeggyilkosságát" mint bizonyított tényt prezentálni, anélkül, hogy egyetlen egy esetben is elvégeztek volna egy törvényszéki boncolást egy olyan áldozaton akit " úgy gázosítottak el". Az állítólagos bűntárgyakhoz (gőz-, vákum- és gázkamrák, atombombák, légkalapács, földalatti krematóriumok) további magyarázatot nem fűztek.

	6.2&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Manipulált tanúk

	Röviddel a háború után hiányzott még a "rendezés" a számos tanúvallomás koordinálásához. Csak így magyarázható, hogy az állítólagos vagy tényleges szemtanúk egymásnak teljesen ellentmondó vallomásokat tettek eskü alatt. (&#8222;written affidavits&#8220;), melyek abszurd dolgokat tartalmaztak. Így pl. csak Treblinkára nyolc különböző ölési módot részleteztek, többek között az áldozatok beszórását oltatlan mésszel, vagy a már említett vákum- és gázkamrákat.

	Auschwitz vonatkozásában is jelentősen ellentmondtak egymásnak az ábrázolások kezdetben. A lengyel ellenállás tudósításaiban sehol nem volt szó Zyklon B-ről, ehelyett harci gázokról, elektromos áramot vezető futószalagokról és légkalapácsokról tudósítottak[34].

	1945 márciusában egy szovjet bizottság közzétette jelentését az Auschwitzi halálkombinátról[35]&nbsp;. A Nürnbergi perek tanúit kétségtelenül jelentősen befolyásolták az erről szóló sajtójelentések. Így a kezdeti ellentmondások ellenére később már minden tanú egyhangúlag állította, hogy Auschwitzban nem kevesebb, mint 4 millió embert öltek meg gázkamrákban Zyklon B-vel. Meglehetősen sokáig, az ötvenes évek közepéig tartotta magát a tusolófejes változat, valakik egyszerűen nem tudtak a kedvenc elmélettől elrugaszkodni, mely szerint kinyitották a zuhanyzót és víz helyett cianidgáz ömlött ki. E sorok fordítója az ötvenes évek végén kisdiákként látott tusolófejes propagandafilmet iskolájával...

	6.3&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Abszurd és bizonyíthatóan hamis tanúvallomások

	Ha a vád kizárólag tanúvallomásokra támaszkodik, a tanúk védelem általi alapos kikérdezése minden büntetőper elengedhetetlen része. Az IMT-alapszabályok azonban éppen ezt nem tették lehetővé, mert a legtöbb tanú csupán "eskü alatti írásos tanúvallomást (written affidavits)&#8220; tett és a tárgyaláson meg sem jelent. Így a tanúk vizsgálódás nélkül állíthatták a legabszurdabb dolgokat.

	Franz Blaha&nbsp;szemtanú például azt állította &#8222;written affidavit&#8220;-jában[36], hogy Dachauban sok embert öltek meg gázzal, de semmiféle közelebbi adatot nem közölt, milyen gázt használtak és mennyi embert öltek meg. Blaha tanúvallomása alapján Dachau számított 1960-ig a náci rezsim legfontosabb megsemmisítő táborának. Csak miután számos kortárs szkeptikus kérdései következtében kiderült, hogy Blaha vallomása egy síma hazugság volt, kényszerült a Dachau-i KZ emlékhely egy tábla elhelyezésére az állítólagos gázkamrában a&nbsp;"nem volt üzemben"&nbsp;felirattal.

	Rodolf Vrba,&nbsp;alias Walter Rosenberg az auschwitzi gázkamrák egyik legfontosabb és legtöbbet idézett szemtanúja. Könyvében[37]&nbsp;nagy precizitással,&nbsp;szinte fanatikusan tisztelve a pontosságot&nbsp;(Alan Bestic a könyv előszavában) írja le az auschwitzi elgázosításokat. De amikor Vrba-t 1985-ben először hallgatta ki egy kanadai ügyvéd és tett fel neki keresztkérdéseket, néhány kibúvó és mentőhazugság után beismerte, hogy egyetlen elgázosítást sem látott. Kijelentette továbbá, hogy könyvének írásakor élt az írói szabadsággal (&#8222;licentia poetarum&#8220;)&nbsp;[38].

	
		
			
				
					
			
		
		
			
				
					Paul Rassinier
			
		
	


	&nbsp;

	Paul Rassinier, francia szocialista és ellenálló, maga is évekig volt fogoly Buchenwald-Dora-ban, a háború után behatóan foglalkozott a tanúvallomások hitelességével.&nbsp;
	"Az európai zsidók drámája"[39]&nbsp;c.művében a következő eredményt közli:&nbsp;

	15 év óta mindahányszor, ha valaki nekem Európa bármely nem szovjet megszállású szegletében egy tanút nevezett meg, aki maga is tanúja volt az elgázosításoknak, időt nem fecsérelve odautaztam, hogy felvegyem a vallomását. Mindig ugyanaz történt: Aktákkal a kezemben a tanúnak olyan sok és igen precíz, pontos kérdést tettem fel, hogy az szemmel láthatólag igen rövid ideig tartotta fenn a hazugságait, és rövid idő után avval magyarázkodott, hogy egy igen jó - sajnos közben elhunyt - ismerőse mesélte el neki ezeket a dolgokat, akinek kijelentéseit nem lehet megkérdőjelezni. Ilyen módon több ezer kilométert tettem meg keresztül-kasul Európában.

	Akik a holocaust fontos tanúinak hitelességével szeretnének behatóbban foglalkozni, az alábbi, német nyelvű irodalomra hívjuk fel a figyelmét:

	&nbsp;

	
		
			
				
					Manfred Köhler
			
			
				
					A holocaust&nbsp;tanúvallomásainak és a tettesek vallomásainak értéke
			
		
		
			
				
					Robert Faurisson
			
			
				
					Auschwitz&nbsp;gázkamráinak tanúi
			
		
		
			
				
					Jürgen Graf
			
			
				
					A háború alatti elgázosítások tanúinak vallomásai a német koncentrációs táborokból
			
		
	


	&nbsp;

7.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A kor tanúi a médiákban

	Ki nem ismeri őket, a szemtanúk mindig hasonló beszámolóit a szelekciókról, gázkamrákról, gázkemencékről. Tiszteletteljes áhítattal hallgatja a milliós publikum a legvadabb történeteket. Alig valaki mer rákérdezni a hihetetlen történetek részleteire. Néhány példa:

	&nbsp;

	7.1&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ellie Wiesel

	Ellie Wiesel, aki állítása szerint több megsemmisítő tábort élt túl, egyszerűen maga a TANÚ. De először francia nyelven megjelent könyvében &#8222;Az éjszaka&nbsp;&#8221;[40]&nbsp;egyetlen utalás sem található gázkamrákra. ehelyett több helyen leírja, hogyan dobtak élő embereket&nbsp;"égető gödrökbe, amelyekből gigantikus méretű lángok csaptak fel, miközben az áldozatok néha órákon keresztül birkóztak a halállal".

	Könyvének vége felé Ellie Wiesel beszámol az utolsó napokról Auschwitzban. Amikor már csak napok kérdése volt, hogy odaérnek a szovjet csapatok, az őrszemélyzet elhatározta a tábor feladását. A fogvatartottak választhattak, hogy bevárják-e a lágerben a szovjeteket, vagy a németekkel nyugat felé vonulnak. Egy rövid tanácskozás után apjával mind a ketten úgy döntöttek - mint sok ezren mások -, hogy inkább nyugat felé mennek kínzóikkal, mintsem hogy a felszabadítókra várjanak. Magyarázatot erre a különös döntésre nem ad Ellie Wiesel.

	Hogy a hivatásos holocaust-túlélő ilyen kényelmetlen részletkérdéseket elkerüljön, az egész tematikát egy&nbsp;"felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan vallásos misztériumnak"&nbsp;nyilvánította.

	
		
			
				
					
			
		
		
			
				
					Ellie Wiesel
			
		
	


	&nbsp;

	Ellie Wiesel előadásonként 25.000 dollárért rendszeresen megkísérli az általa teremtett misztériumot megmagyarázni.&nbsp;[41]. De hiába is várnánk objektivitást és tárgyilagosságot olyan valakitől, aki a következőt nyilatkozta:

	&#8222;Minden zsidónak meg kell őriznie szívében egy helyet a gyűlölet számára. Egy egészséges, erős gyűlölet számára minden iránt, ami a németet jelenti és a németben továbbél"&nbsp;[42].

	Sem Wiesel élénk fantáziája, sem gyűlöletteljes szavai nem tartottak vissza több mint 80 német parlamenti képviselőt attól, hogy 1986-ban Béke-Nobel-díjra javasolják, "mert ez egy nagy bátorítás azok számára, akik aktívan harcolnak a megbékélésért." Mint ismeretes, meg is kapta a Béke-Nobel-díjat, a megbékélés hangjait azonban a Nobel-díjas Wieseltől sem lehet hallani.

	7.2&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Martin Niemöller

	Martin Niemöller evangélikus lelkész, aki a háború után hosszú ideig egy pacifista mozgalom élén állt, sokáig viselte az ellenálló és sokéves KZ-lágerlakó glóriáját. Főleg a kommunisták idézik gyakran és szívesen szavait;&nbsp;"Amikor elvitték a kommunistákat, nem tiltakoztam, hiszen én nem voltam kommunista."

	
		
			
				
					
			
		
		
			
				
					Martin Niemöller
			
		
	


	&nbsp;

	De ha mai tisztelői elolvasnák 1935-ben megjelent könyvét&nbsp;"A tengeralattjárótól a szószékig", ugyancsak elcsodálkoznának, vagy inkább elszörnyülködnének. Adolf Hitler tiszteletére írt ódái sem az ellenálló lelkületet igazolják. A Pfarrerbund (plébánosok szövetsége, a kommunista világ békepapjaihoz hasonlíthatók) akkori elnöke, Martin Niemöller, a következőket közölte a tagokkal egy körlevélben:&nbsp;

	&#8222;A Pfarrerbund tagjai feltétel nélkül állnak a Führer Adolf Hitler mögött&#8221;

	A közhiedelemmel ellentétben Niemöllert nem azért tartóztatták le és dugták KZ-be, mert szembeszállt a nácikkal, hanem egy viszonylag jelentéktelen vita miatt az egyházak helyéről és szerepéről a Harmadik Birodalomban. Mivel Hitler nem tűrt viszályt az egyházakon belül, Niemöller 1938-tól 1945-ig különböző koncentrációs táborokban volt, legutoljára Dachauban. Mint a Führer személyes foglya, jelentős privilégiumokat élvezett és - számos tényleges ellenállóval ellentéétben - jóltápláltan és károsodás nélkül élte át a háborús időket.

	A háború után&nbsp;"Az út a szabadba"&nbsp;című könyvében azt állította Niemöller, Dachauban 238.756 zsidót&nbsp;&#8222;égettek el&#8221;&nbsp;és hogy ott gázkamrák üzemeltek[43]. Időközben kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy Dachau egész működési ideje alatt összesen kb. 200.000 embert szállítottak be, akiknek csak egy kis része volt zsidó. Ugyancsak bebionyosodott, hogy Dachauban sohasem működött gázkamra.

	Mi indíthatta ezt a nagytekintélyű egyházi embert arra, hogy így hazudjon, és ezen túlmenően minden egyes kínálkozó alkalommal a német kollektív bűnösség meséjét prédikálja? Bármik is voltak motívumai: Niemöller tiszteletes is felelős azért, hogy a győztesek rémhírpropagandájából fokozatosan "történelmi igazság" lett.

	7.3&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Anna Frank

	Anna Frank naplója évtizedek óta kötelező olvasmány minden iskolás gyerek számára a nyugati világban. A Fischer Taschenbuch-Verlag (zsebkönyvkiadó) evvel összefüggésben a&nbsp;&#8222;zsidók genocídiumának jelképéről és dokumentumáról"&nbsp;beszél. Az amszterdami&nbsp;Anna Frank Ház&nbsp;&#8222;a holocaustra nyíló ablakot említi."

	Anna Frank naplóját a holocaust fontos bizonyítékának tekintik, jóllehet a mai napig nincs tisztázva a szerző kiléte. A sok ellentmondásos és képtelenségeket tartalmazó leíráson túl szembeötlő egy olyan kézírás, amely nem jellemző egy fiatal lányra. Még különösebb az a körülmény, hogy a naplóbejegyzések két különböző kéztől származnak. Az egyik stílus gyakorlatlan, és inkább jellemző egy fiatal leányra, a másik folyékony, gyakorlott és inkább egy felnőtt stílusa.

	
		
			
				
					
						
							
					
				
				
					
						
							Anna Frank eredeti naplójának 92. és 93. oldala
					
				
			
		
	


	Az eredeti naplóba az amszterdami&nbsp;Anna Frank Házban&nbsp;lehet betekinteni. Még egy grafológiában járatlan embernek is fel kell hogy tűnjön a két különböző kézírás. Egy bírósági eset keretében 1980-ban megbízták a Német Szövetségi Nyomozóhivatalt a kézirat vizsgálatával. A vizsgálat megállapította, hogy a napló egyes részeit golyóstolal írták. Ne feledjük: az első golyóstollak 1951-ben kerültek közhasználatba.

	A baloldali liberális &#8222;Spiegel&#8221; beszámolt ennek a vizsgálatnak az eredményéről, és arra a következtetésre jutott, hogy a napló valódisága kétséges[44].

	Olvasóink közül bizonyára nem egy fölteszi a jogos kérdést, hogyan ismerte el annyi kiadó a világon hitelesnek a kéziratot és adta ki ezt a naplót. Nos, Anna Frank apja, Otto Frank, pontosan ismerhette a "napló" gyenge pontjait és 1980-ban bekövetkezett haláláig megakadályozta az eredeti kézirat vizsgálatát és kritikus méltatását. A holland Contact kiadó 1947-ben az első kiadáshoz csupán egy géppel írt, Otto Frank által átdolgozott változatot kapott[45]. Fordítások más nyelvekre az első hollandiai kiadás alapján történtek.

	Anna Frank sorsa kétségtelenül tragikus és nem szabad relativizálni. De fiatalok millióinak indoktrinálása egy ilyen kétséges eredetű "napló" segítségével kegyeletsértő és semmivel sem indokolható. Az Anna-Frank-Alapítványnak előbb utóbb lehetővé kell tennie a tisztánlátást a"holocaustra néző ablakon keresztül"&nbsp;és a holocaust mítosz egyik legfontosabb ikonját ténylegesen a nevén kell nevezni: egy ismeretlen szerző irodalmi művének.

	7.4&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Nyiszli Miklós

	A jeruzsálemi Eichmann-perrel egyidőben a &#8222;Quick&#8221; nevű müncheni magazin öt folytatásban közölte egy Dr. Nyiszli Miklós nveű egyén visszaemlékezéseit, ai azt állította, hogy Mengele asszisztense volt. Nyiszli könyve,&nbsp;"Orvosa voltam Auschwitzban", az első hiteles auschwitzi beszámolónak számított egy szemtanú tollból[46]. A könyv magyarul 1947-ben egy romániai kiadónál jelent meg.

	Aki azonban Nyiszlitől a gázkamrák részletes leírását várja, az csalódni fog. Aki állítása szerint számtalan elgázosítást látott közvetlen közelről, olyan beszámolót írt, amely hemzseg az abszurd túlzásoktól és ellentmondásoktól. Nyiszli tudósít például négy db 200 m hosszú gázkamráról, amiket a mai napig nem találtak meg, és a szövetségesek egyetlen légifelvételén sem láthatók. A titokzatos gázkamrákban állítólag naponta 25.000 zsidót gázosítottak el, tehát a láger egész működése alatt összesen 36 milliót.

	Hogy a világ zsidóságának összlétszáma csak kb. 16 millió volt, nem zavarta Nyiszlit fantasztikus leírásainál. Nyilván kiadói sem tartották fontosnak a leírtak valószínűségének vizsgálatát.

	7.5&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Binjamin Wilkomirski

	Az 1995-ben a Suhrkamp-kiadónál&nbsp;&#8222;Bruchstücke. Aus einer Kindheit = Töredékek. Egy gyermekkorból&#8221;&nbsp;című könyv Binjamin Wilkomirskitől példaszerűen mutatja, milyen jellegűek és mennyi az értékük a holocaust témával kapcsolatos szemtanúi beszámolóknak. Könyvében azt állította Wilkomorski, gyermekként túlélte Auschwitz és Majdanek megsemmisítő táborokat, 9 éves korában került Lengyelországból Svájcba, ahol örökbefogadták. Binjamin Wilkomirski leírásait három éven keresztül hitelesnek fogadták el a "holocaust-szakértők". A sajtó az autobiográfiai művet úgy ünnepelte, mint az "utolsó szöget a holocaust-tagadók koporsójában".

	Azonban a svájci Daniel Ganzfried pontosan utánajárt a gyerek szokatlan történetének, aki túlélt két megsemmisítő tábort és a következő eredményre jutott: &#8222;Binjamin Wilkomirski" 1941. február 12-én született Bielben Yvonne Berthe Grosjean házasságon kívüli gyermekeként, a Bruno keresztnevet kapta, gyermekotthonba került, és 1945-ben egy Doessekker nevű házaspár adoptálta. A gyermekkor Rigában, Majdanekben és Auschwitzban:&nbsp;kitalálás. Ganzfried a Wilkomirski-eset összefoglalásában a következő kérdést teszi fel:

	&#8222;Hogyan lehetséges az, hogy minden komolyabb lap irodalmi melléklete úgy ünnepelte ezt a könyvet, mintha az Ószövestég eredeti kéziratát találták volna meg?[47]

	Jó kérdés. De mi motivál embereket arra, hogy a legborzasztóbb rémmeséket találják ki, és aztán azt állítsák, hogy ezeket átélték. A kérdéssel kapcsolatban a francia Germaine Tillion, akit a francia ellenállás tagjaként tartóztattak le és hurcoltak a Ravensbrücki női koncentrációs táborba, a következő gondolatokat írta le:

	&#8222;A személyek&nbsp;(akik a rémmeséket kitalálják),&nbsp;sokkal többen vannak, mint gondolnánk. Egy olyan tér, mint a koncentrációs táborok világa, kiváló táptalajt biztosított a szadomazochista képzelgéseknek és evvel ezek a személyek rendkívüli működési területhez jutottak. Számos lelki sérülttel találkoztunk, félig gazemberek, félig őrültek, akik hasznot húztak egy elképzelt, imaginárius deportációból. Találkoztunk továbbá - valóban deportált - személyekkel, akiknek beteges agya igyekezett a szörnyűségeket, amiket átéltek, vagy amikről hallottak, még jobban eltúlozni, és ez sikerült is nekik. Ráadásul akadtak kiadók, akik ezeknek az agyrémeknek egy részét kiadták, mégpedig félig-meddig hivatalos kiadványokban. De sem a kiadóknak, sem a hivatalos kiadványok szerkesztőinek nem bocsátható meg amit tettek, hiszen a legegyszerűbb vizsgálattal le lehetett volna leplezni a csalást[48].&#8221;

	A Wilkomirski-eset óta a pszichológusok nevet is adtak ennek a pszicho-patológiai esetnek:&nbsp;Wilkomirski-szindróma.

	A fordító megjegyzése: Aki volt már zárt világban (börtön, katonaság) csak meg tudja erősíteni Germaine Tillion megfigyelését. Egy ilyen közegben mindig vannak emberek, akik minden (szörnyűséget) tudnak, mindennél ott voltak, a leghihetetlenebb dolgokat átélték. Mennyivel erősebb lehetett a késztetés a rémmesék kitalálására egy olyan közegben, amely valóban nem üdülő volt és a kimenetel végig bizonytalan volt. Ne feldejük: Mindez azután történt, miután Amerikában nyilvánosságra hozták a Kaufman-tervet, mely szerint a háború után minden német férfit sterilizálni kell. Csoda lenne, ha egy SS-katona ezeket hallva megfenyegette az őrzésére bízott foglyokat egy éppen ott heverő halálfejes dobozra mutatva? Csoda lenne, ha a foglyok komolyan vették a fenyegetéseket, és hozzá is toldottak még?

	&nbsp;

8.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Beismerő vallomások

	Láthattuk, a sokat idézett szemtanúk - mint Rudolf Vrba, Franz Blaha, Ellie Wiesel, Wilkomirski, Nyiszli - vallomásai semmiképp sem alkalmasak a zsidókon gázkamrában végrehajtott tömeggyilkosság akárcsak megközelítő bizonyítására. Ezért a hivatalos történetírás szívesen utal a tettesek számos beismerő vallomására. Hogy milyen körülmények közt jöttek létre ezek a beismerő vallomások, és milyen bizonyító erejük lenne egy jogállami bírósági eljárásban, bemutatjuk néhány példán keresztül.

	8.1&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Rudolf Höss

	Auschwitz első lágerparancsnokának, Rudolf Höss-nek beismerő vallomása emberek milliói tervszerű, ipari méretű megsemmisítésének legtöbbet idézett "bizonyítéka".&nbsp;Aleksander Lasik&nbsp;lengyel történész a következőket mondta ennek a vallomásnak a jelentőségéről:

	&#8222;Rudolf Höss, sokkal inkább, mint más lágerparancsnok, részese lett a történelemírásnak. A személy, aki Auschwitzot alapította és vezette, minden könyvben megjelenik, amely a zsidók II. világháború alatti sorsával foglalkozik."

	Rudolf Höss magára vállalata a felelősséget 3 millió ember haláláért, akik parancsnoksága alatt 1940 és 1943 között Auschwitzban haltak meg. Bár Hössnek, mint egykori parancsnoknak sokkal inkább tisztában kellett volna lennie a láger halottainak számával, aláírt egy angol nyelven fogalmazott vallomást, amelyben a bevallott szám 30-40-szer magasabb a dokumentumokkal bizonyítottnál[49].

	Hogy hogyan érték el a britek Höss vallomását, kínzóinak egyike, Rupert Butler 1983-ban megjelent könyvében érzékletesen írja le: Hösst három napig fizikai és pszichikai kínzásnak vetették alá, mielőtt egy 8 oldalas, angol nyelven géppel írott dokumentumot aláírt[50]. Minden jogász megerősíti, hogy az ilyen módon elért vallomás annyit sem ér, mint a papír, amire írták[51].

	Egyes történészek mégis görcsösen ragaszkodnak a kínzással kicsikart vallomáshoz. Kétségbeesett mentési kísérletként rámutatnak Höss "memoárjaira", amelyeket állítólag kivégzése előtt lengyel fogságban írt. Ezeknek a ceruzával írt följegyzéseknek az eredetijét a mai napig nem vizsgálhatta meg független történész. Még Martin Broszat is, aki az emlékiratokat könyvként kiadta[52], csak a napló másolatát kapta kézhez. De még a másolatok alapján is fel kellett volna tűnnie egy lelkiismeretes kutatónak, hogy az állítólagos napló kézírása nem egyezik meg Hössnek (az aktákból és levelekből) ismert kézírásával[53].

	Höss-sel kapcsolatban még egy megjegyzésünk van. Miért nem fogták perbe Nürnbergben, és miért szerepelt ott tanúként? Erre csak egyetlen logikus magyarázatot találunk. Höss-nek megigérhették, hogy ha tanúskodik maga ellen, akkor nem fogják perbe Nürnbergben. Az igéretet betartották... Hogy aztán a vasfüggöny mögött mi történt, különösebb jelentősége témánk szempontjából nincs. Figyelmesen olvasva egyébként Höss tanúvallomásai ébresztik a legkorábbi kételyeket a gázkammrákban. Höss kezdetben tusolófejekből kiáramló cianidgázokról beszél&nbsp;[54]. Később aztán ő is kiköt a ma hivatalos verziónál, a bedobónyilásokon át bedobott dobozoknál. Betetézi ezt aztán avval, hogy úgy fogalmaz, kezdetben bedobónyílásokon át dobták be a Zyklon B-t tartalmazó dobozokat, később tökéletesítették a módszert, és akkor már a tusolófejekből ömlött a cianidgáz&nbsp;[55]. Nos, ha lettek volna bedobónyílások, Höss sohasem beszélt volna tusolófejekről. Ha lettek volna tusolófejek, amelyekből cianidgáz ömlött volna, Höss sohasem beszélt volna bedobónyílásokról. Hogy Höss mind a kettőt beismerte, illetve mind a kettőt mondatták vele, egyet bizonyít: Nem voltak sem bedobónyílások, és a tusolófejekből sem ömlött a gáz. Jellemző a világméretű félrevezetésre, hogy az Auschwitzot megjárt Kardos Klára, az ötvenes években papírra vetett visszaemlékezéseiben tusolófejekből áramló gázról beszél, de van olyan becsületes, hogy hozzáteszi, erről hallomásból hallott&nbsp;[56].

	8.2&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Kurt Gerstein

	Kurt Gerstein egészségügyi tiszt 1945 júliusában került francia fogságba és röviddel állítólagos öngyilkossága előtt egy szerfölött furcsa és értelmetlen vallomást tett. A francia nyelven tett vallomásban többek között arról van szó, hogy a Belzec, Treblinka és Soibor táborokban összesen 25 millió embert öltek meg gázkamrákban és egy dízelmotor kipufogógázaival. Itt egy részlet a Gerstein-vallomásból:

	&#8222;Jól megtölteni, rendelte el Wirth hadnagy. A meztelen emberek egymás lábaira lépnek. 7-800 ember 25 m2-en 45 légköbméterben! Heckenholt kezeli a dízelmotort, amelynek kipufogógázainak kell a szerencsétleneket megölni. Heckenholt SS-tizedes igyekszik a dízelt beindítani. De nem ugrik be. Két óra és 40 perccel később - a stopper mérte - beindul a motor..."

	Ennek a vallomásnak a szerzője nagyon igyekezett a Belzec-i, Treblinkai és Soibor-i tömeggyilkosságokat bebizonyítani, de ezen a helyen minden valóságérzéke elhagyta. Egy 25 m2-es helyiségbe talán befér 800 nyúl, de semmiképp sem 800 ember. És hogy hogyan élt túl több száz ember 2 óra és 40 percet egy hermetikusan lezárt helyiségben, ugyancsak rejtélyes. Mindenesetre nem lett volna szükség dízelmotorra, mert az emberek 10 percen belül megfulladtak volna. Ilyen abszurditások miatt a Gerstein-dokumentumot hivatalos történészek kínosan elkerülik, jóllehet évtizedeken keresztül kulcsdokumentumnak számított és még az 1961-es Jeruzsálemi Eichmann-perben is bizonyítékként szolgált[57].

	Gerstein sorsa annyiban hasonlít Höss-éhez, hogy miután megtette vallomását, kényelmetlenné válhatott megbízóinak. Az élő Gerstein még visszavonhatja vallomását, a halott már nem.

	8.3&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Perry Broad

	Cserébe az enyhe ítéletért vagy a szabadlábra helyezésért egyes vád alá helyezett személyek minden bevallottak, amit csak elvártak tőlük. Ennek tipikus példája Perry Broad, angol származású SS-katona, aki felügyelő volt Auschwitzban és a háború után angol fogságba esett. Mivel Broad kétnyelvű volt, először tolmácsként alkalmazták. Utána a britek irányításával megfogalmazott egy jelentést, amely az akkor közszájon forgó rémhírpropagandára támaszkodva írta le az auschwitzi tömeggyilkosságokat[58]. Broad egykori SS-osztagvezető díja a szabadonbocsátás lett, míg sokakat, akik az igazsággal próbálták magukat védeni, halálra vagy hosszú börtönbüntetésre ítéltek.

	8.4&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Richard Baer

	Hogyan jártak azok, akik visszautasították, hogy szabadonbocsátásukért cserébe olyan vallomást tegyenek, amelynek semmi köze nem volt az igazsághoz?

	Az utolsó auschwitzi parancsnok, Richard Baer esete választ ad erre. Richard Baer új identitással élt a háború után Dassendorfban Hamburg mellett, Karl Neumann néven. 1960-ban lepleződött le és az év december 20-án tartóztatták le.

	Baer tudatában volt annak, hogy a hatvanas évek Németországában nem kell kínzástól félnie, és családját is biztonságban tudta. Ezért elődjével, Rudolf Höss-szel ellentétben nem látott okot arra, hogy aláírjon egy olyan vallomást, amely nem felelt meg az igazságnak. A vizsgálati fogságban szilárdan kitartott amellett, hogy Auschwitzban nem voltak gázkamrák.

	A nagy közfigyelmet keltő per kezdeményezőinek azonban egyáltalán nem volt mindegy, hogyan nyilatkozik a fővádlott Auschwitzról. Ha az utolsó, még élő Auschwitzi parancsnok határozottan ellentmond a gázkamratézisnek, vagy annak&nbsp;abszurditását teszi nyilvánvalóvá, a minden oldalról propagált történelemábrázolás kártyavárként omlik össze.

	De mint köztudott, idáig nem fajultak a dolgok. Richard Baer, aki a legjobb egészségnek örvendett, 1963 júniusában még a per kezdete előtt, tisztázatlan körülmények közt meghalt. Amíg élt, a per megkezdését érthetetlen okokból többször elhalasztották, Baer halála után viszont a már kitűzött időpont előtt megkezdték. Fritz Bauer főügyész, egy emigrációból visszatért cionista zsidó, még a halál okának kiderítése előtt elrendelte a holttest elhamvasztását[59]. Ezekre a titokzatos esetekre a közvélemény alig figyelt, sőt tudatosan nem kaptak teret a médiában. Ma sok, a korszakkal foglalkozó lexikonban hiába keressük Ricard Baer nevét, míg a mindent bevalló Höss nevével mindenütt találkozhatunk.

	&nbsp;

9.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A holocaust legfontosabb bűnjele

	A rémhírpropaganda számos verziójából csak egy maradt meg a köztudatban: emberek millióinak megölése külön e célból létrehozott gázkamrákban Zyklon B-vel. Bár ma minden iskolás gyerek meg tudja nevezni a "holocaust legfontosabb eszközét", de ha megkérdezik, mi is pontosan az a&nbsp;Zyklon B[60], általában azt válaszolják: Mérges gáz, amit a tusolófejeken keresztül vezettek be a gázkamrába. Az egykori dachau-i koncentrációs táborban még ma is láthatók a tusolófej-utánzatok, amelyeken keresztül állítólag bevezették a mérges gázt.

	A közhiedelemmel ellentétben azonban a Zyklon B nem gáz, hanem egy rovarölő granulátum, amely a szerves klórtartalmú szerek (pl. DDT) kifejlesztése előtt világszerte a leggyakrabban alkalmazott rovarírtószer volt. Hatóanyagát, a hidrogén-cianidot[61]&nbsp;már 1915-ben alkalmazta az USA bevándorlási hivatala Ellis Island-on fertőtlenítésre és a tetvek elpusztítására. Későbbi szerek, melyek az akkori Zyklon B-vel teljesen azonosak (mint pl. a Fumex, Detia Degesch), még ma is használatban vannak világszerte.

	
		
			
				
					
						
							
					
				
				
					
						
							Zyklon B - doboz
					
				
			
		
	


	Egy granulátum nehezen tud a tusolófejeken keresztül áramolni, mégha számtalan dokumentáció és játékfilm (pl. Schindler listája) így ábrázolja vagy szuggerálja, ezért a történészeknek van egy másik verziójuk is a Zyklon B-re: A Zyklon B granulátumot bedobónyílásokon keresztül dobták be a gázkamrákba. Ennek a változatnak a problémája az, hogy az amerikai légifelvételek szerint 1944-ben még nem voltak bedobónyílások az auschwitzi gázkamrák tetején[62]. A bedobónyílások problematikáját részletesen taglalja a Rudolf tanulmány is, amire jelen írásunkban alább kitérünk.

	Mire is használták a Zyklon B-t? A háború alatt Európa nagy részén dúlt a tífuszjárvány. A tífusz egy halálos betegség, amelyet a tetvek terjesztenek. Az ágyneműk, a ruházat és a szálláshelyek tetvetlenítése ezért életfontosságú volt a táborban fogvatartottak számára.

	Üres Zyklon B - dobozokat gyakran prezentáltak a holocaust "bizonyságaként", noha ezek semmi mást nem bizonyítottak, mint hogy a táborokban ezt a rovarölőszert használták a járványok kitörésének megakadályozására. Még a hivatalos, holocaustverziót támogató történészek is beismerik, hogy az Auschwitzba szállított Zyklon B 95-98 %-át rovarölőszerként és nem emberek megsemmisítésére használták fel[63].

	Más szavakkal: A táborokba szállított Zyklon B csaknem teljes egészét arra használták fel, hogy a tífuszjárványokat megakadályozzák, azaz, hogy az emberek életét megmentsék. Egy csöppnyi rész (2-5 %) pedig elegendő lett volna, hogy ugyanazokat az embereket megöljék, akiknek az életét ugyanannak a szernek a 95-98 %-ával megmenteni igyekeztek?

	A következő kérdést is kikerülik a "komoly" történészek: Ha valóban létezett volna tervük a náciknak az emberek ipari méretű megsemmisítésére, akkor miért egy nehézkes hatású, késleltetett leadású, nehezen kezelhető szert alkalmaztak? Hiszen nagyhatású vegyi harcászati anyagok egész arzenálja állt rendelkezésükre, amelyeket egyébként Németország a háború során egyszer sem vetett be, még katonai célokra sem.

	Holokauszt egy hazugsággal kezdődőtt-folyt.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Holokauszt egy hazugsággal kezdődőtt]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719049&amp;nid=6157756</link><pubDate>2012-03-06 12:28:20</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Egy hazugsággal kezdődött &nbsp;http://radioislam.org/hu.htm&nbsp;

	&nbsp;

	&#8222;Lehetetlen, hogy igazságtalanság, szószegés és hazugság tartósan hatalomra jussanak. Ilyen hazugságépületek csak egy ideig ámíthatnak. De idővel összeomolnak&#8221;

	Démosztenész

	&nbsp;

	Előszó a magyar fordításhoz

	Ezen az oldalon olyan információkat talál az olvasó, amelyeket ma nálunk általánosságban holocaust-tagadásnak neveznek. A nyugati világban inkább a revízionizmus, revízionista szóhasználat szokásos a revízió = felülvizsgálat szóból származtatva. Mielőtt bárki villámgyorsan félredobná az ilyen jellegű írásokat, ahogy tette ezt e tanulmány fordítója néhány évvel ezelőtt, kérjük, olvassák el a tanulmány érvelését, és szálljanak avval vitába, vessék alá a szöveget kritikus elemzésnek. A holocaust-lobby ma óriási arzenállal, milliárdos költségvetéssel terjeszti állításait, míg a másik oldalnak elhallgatás, hatósági zaklatás, rosszabb esetben börtön, életveszélyes fenyegetések, bombamerényletek, gyújtogatások jutnak osztályrészül, sajnos gyilkoltak is már revízionista nézetek terjesztése miatt Franciaországban. Nos ha a másik oldalnak, a holocaust-állítóknak ennyire fontos a saját álláspont terjesztése, akkor fel kell, hogy merüljön bennünk a kérdés, miért?

	A választ csak körülbelül tudjuk megfogalmazni: A holocaust-mítosz az a kígyóméreg, amellyel a mai középkorú és fiatal generációt meg lehet bénítani, ne képviselje saját és nemzete érdekeit az élet semelyik területés sem, legyen szó globalizációról, EU-csatlakozásról, lakóingatlanok és termőföldek külföldi tulajdonba adásáról, nemzettudatról. Negyvenes éveiben járó ismerősöm - hívő keresztény, tudományos területen dolgozik - nem fog a MIÉP-re szavazni, mert ha a MIÉP hatalomra kerül, akkor itt lőni fogják a zsidókat. És ő akkor ki fog vándorolni. Mondta ezt aznap, amikor egy vörös baseball-ütővel megverték a MIÉP képviselőjelöltjét. A holocaust-lobby céljairól bővebb kifejtést talál az olvasó a Havi Magyar Fórum 2001. szeptember havi számában a holokauszt-állítás - holokauszt-tagadás c. írásban.

	Az itt következő írás egy német szerző németek számára írt összefoglaló tanulmányának magyar fordítása. Fordításunkban igyekeztünk a németek számára ismert tényeket külön megmagyarázni. Felmerülhet a kérdés a magyar olvasóban, miért szükséges nekünk a témával, a holocaust témájával foglalkoznunk. A németek ügye, egyék meg a németek, amit kifőztek, illetve cáfolják meg, ha nem úgy volt, de minket hagyjanak ki a dologból. Erre az álláspontra a következőket tudjuk felelni:

	
		Az igazság egy és oszthatatlan. Ezért hasznosnak tartjuk, ha a magyar közönség is megismerkedik a témával a másik szemszögből is.&nbsp;
		&nbsp;
	
		Egyes bosszúálló körök számára még nem ért véget a II. világháború, és a vesztesek büntetését még nem tartják elégségesnek. Legyen szabad itt a a Kaufman-tervre (1941) illetve a Morgenthau-tervre (1944) emlékeztetni: Mindkét terv a németség mint nép felszámolását tűzte ki célul, az első gyorsan és kíméletlenül, a második lassan és finomabban. Magyarország a jelenlegi állapotban nem moshatja le magáról az utolsó csatlós vádját. Nem mintha ez helytálló volna, ehhez egyszerűen túl gyengék pozíciói. Márpedig, ha a főbűnös megbüntetését nem tartják még elegendőnek, az utolsó csatlós sem fogja szárazon elvinni.&nbsp;
		&nbsp;
	
		Függetlenül Magyarország tényleges II. világháborúbeli szerepétől, bizonyos zsidó körök (és itt határozottan nem az egész zsidóságot kívánjuk megvádolni) érthetetlen és atavisztikus dühvel viseltetnek minden iránt, ami magyar. Nem kívánunk részletesen avval foglalkozni, mi lehet ennek az oka. Második Palesztinát kívánnak létesíteni a Kárpát-Medencében? Vagy ez az ősi gyűlölet még Nimródra, illetve a sumérekre (szamáriaiak) vezethető vissza? Nem tudjuk. De tudjuk, hogy evvel a gyűlölettel szemben egyetlen fegyverünk van: a tények és az igazság.


	Fenti érvek teszik szükségessé közelmúltunk történetének ismeretét: ha nem volt holocaust [vagy legalább is nem úgy volt, ahogy tanítják], akkor magyar részvétel sem volt. A téma részletes tárgyalása előtt szükségesnek tartjuk néhány fogalom pontos meghatározását.

	Már a szó, hogy holocaust-tagadó, is hamis. Tagadni csak tényeket lehet. A holocaustban lehet kételkedni, lehet pontosítást követelni.

	Mit állítanak, illetve miben kételkednek a holocaust-kételkedők?
	&nbsp;

	
		Nem tagadják, hogy a III. Birodalom fennállása alatt hátrányosan megkülönböztették a zsidókat. Ennek különböző fokozatai voltak, a politika végső soron arra irányult, hogy a zsidók kivándoroljanak, Németország zsidómentes legyen.&nbsp;
		&nbsp;
	
		Nem tagadják, hogy a háború alatt Németországból és a megszállt országokból koncentrációs táborokba gyűjtötték össze a zsidókat.&nbsp;
		&nbsp;
	
		Nem tagadják, hogy a háború alatt igen sok zsidó halt meg a háborús körülmények, elsősorban járványok miatt.
		&nbsp;
	
		Nem kívánják a III. Birodalomban a zsidók ellen elkövetett bűnöket igazolni, jóváhagyni, relativizálni, bagatellizálni.


	De nem hiszik, hogy

	
		- Németországban létezett volna egy terv a zsidók tömeges megsemmisítésére
		&nbsp;
	
		- zsidókat azért gyűjtöttek össze koncentrációs táborokban, hogy ott megöljék őket
		&nbsp;
	
		- léteztek volna gázkamrák és egyéb fantasztikus kivégzési módszerek emberek tömeges kiirtására.


	Végül egy személyes megjegyzés: E sorok fordítója sokáig teljes mértékben elhitte a hivatalos verziót. Hiszen ők maguk is bevallották... Miért vádolták volna magukat, ha nem úgy lett volna... Az első kételkedés akkor ébredt benne, amikor tudomást szerzett arról, milyen erőszakosan fenyegették meg zsidó körök David Cole-t, aki zsidó létére nem hitt a holocaustban. Hiszen ha valakinek igaza van, akkor igaza van. Nincs oka erőszakoskodni. A további kételyek akkor jöttek, illetve váltak mostmár bizonysággá, amikor tudomást szerzett a Rudolf-tanulmányról. Túl azon, hogy a tanulmány borotvaéles logikával semmisíti meg az Auschwitz-mítoszt, jellemző volt az őt elitélő hivatalos német körök reakciója:

	RUDOLF VÉDEKEZÉSÉRE ÉS KÉRÉSÉRE, HOGY ISMÉTELJÉK MEG A MÉRÉSEIT, ÉS HA AZOK MÁST FOGNAK EREDMÉNYEZNI, MINT AZ Ő EREDMÉNYEI, HAJLANDÓ LESZ NÉZETEIT REVIDIÁLNI, A BÍRÓSÁG VÁLASZA AZ VOLT, HOGY KÖZISMERT TÉNYEKET NEM KELL BIZONYÍTANI VAGY ELLENŐRIZNI.

	Vagyis a holocaust-állítók félnek. Félnek a tényektől, félnek a valóságtól. Pedig óriási arzenáljuk van. Velük vannak a világ legerősebb hadseregei, a világ összes rádió-és TV-állomásai, a sajtó. Ezek a nap 24 órájában szajkózzák és magyarázzák álláspontjukat. Egy valami nincs mellettük: az igazság.

	Előszó

	Épp nekünk németeknek... Így vagy hasonló módon kezdődnek a német politikusok és újságírók kijelentései, ha azt kell megmagyarázni, miért kell a németeknek engedményeket tenni és kompromisszumokat kötni, amelyeket minden más nép kategorikusan elutasítana. A frázist a politikában és a médiákban 50 éve pufogtatják szüntelenül és reflexből. Alkalmanként hozzáteszik még azAuschwitz&nbsp;és&nbsp;holocaust&nbsp;fogalmakat, hogy egyik vagy másik érvüket külön nyomatékosítsák.

	Részben a sorok közöt, de részben nyíltan hallhatunk olyan állításokat, hogy a németek mind tömeggyilkosok leszármazottai, és ezért generációkon keresztül bűnhődniük kell. (Daniel Goldhagen: Hitler's willing executioners = Hitler önkéntes kivégzői) Főleg a gyerekeket, akik koruknál fogva könnyen befolyásolhatók, szembesítik állandóan a holocaust témával. Ennek a szisztematikus indoktrinációnak az eredménye egy olyan embertípus kifejlődése, amely szinte vallásos buzgalommal hisz a holocaustban, de a történelmi tényeket alig ismeri, ezekre rákérdezni ugyanis tabunak számít.

	A holocaust évtizedes tabuizálásának és instrumentalizálásának árnyékában a hivatalosan propagált történelmi igazság egyre inkább eltávolodott a realitásoktól. Még az alapvető adatok is hemzsegnek az ellentmondásoktól. Így például az auschwitzi áldozatok száma a dátumtól és a forrástól függően 70.000 és 8 millió között ingadozik. A kézenfekvő kérdés - mennyi volt végülis az áldozatok tényleges száma, Németországban nemcsak tabu, hanem büntetőjogilag tilos. De miféle igazság az, amely nem bír el egy nyilvános vitát, és a törvény erejének támogatására szorul? Evvel a kérdéssel fogunk ebben a tanulmányban foglalkozni.

	&nbsp;

	Aki nem él szólásszabadságával, el fogja azt veszíteni!


	Tartalom&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;

	1. A rémhírpropaganda

	2. A történelmi igazság csodálatos átalakulása

	3. Hova lettek?

	4. A Wannsee-konferencia

	5. Fénykép- és filmfölvételek

	6. Tanúvallomások

	7.&nbsp;A kor tanúi a médiákban

	8. Beismerő vallomások

	9. A holocaust legfontosabb bűnjele

	10. Szakértői vizsgálatok

	11. Krematóriumok

	12. A büntetőjogilag elrendelt igazság

	13. Összefoglalás és zárószó

	14. Ajánlott irodalom

	&nbsp;

	
 


	
1.&nbsp;&nbsp;Rémhírpropaganda 


	A rémhírterjesztés köztudottan egy pszichológiai fegyver, amelyet majdnem minden modern háborúban alkalmaznak egyrészt a saját csapatok harci moráljának emelésére, másrészt a közvéleménynek kívánt irányba történő terelésére.

	Az általános szokásokkal ellentétben a II. világháború után nem maradt abba az agitáció a legyőzött és lerombolt Németországgal szemben. A rémhírpropaganda folytatásával a győztes hatalmak saját háborús bűneiket (terrorbombázások a polgári lakosság ellen, 15 millió német elüldözése) próbálták erkölcsileg igazoltank, sőt a gonosztól való felszabadításnak beállítani.

	A nyugati szövetségesek akkori állításai annyira abszurdak voltak, hogy egy valamennyire is intelligens ember - úgy akkor mint ma - nem adott hitelt ezeknek. Mégis, számtalan filmhíradóban, újságcikkben és könyvben a következő vádakat tekintették bebizonyítottnak:

	&#183;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Többszáz ember egyidejű halála elektromos áram alatt lévő szállítószalagon&nbsp;[1]

	&#183;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;20.000 ember megölése és eltüntetése atombombával Auschwitzban&nbsp;[2]

	&#183;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Tömeggyilkosságok gőz és vákumkamrákban&nbsp;[3]

	&#183;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Elektromos üzemű krematóriumok, gigantikus méretű földalatti termekben rejtve&nbsp;[4]

	&#183;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Késleltetett hatású mérges gáz, amelynak hatására az áldozatok a gázkamrából még el tudtak a gödörig menni. Ott holtan belezuhantak.&nbsp;[5]

	&#183;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Tömegsírok, amelyekből a vér szökőkútszerűen kilövell.&nbsp;[6]

	&#183;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Emberek millióinak megölése egy rovarölőszerrel[7].

	Ilyen és ehhez hasonló állításokat számtalan filmben, újságcikkben és könyvben terjesztettek. Még a legabszurdabb állítások is a Nürnbergi Katonai Törvényszék (IMT) vádpontjai lettek. Ez a nemzetközi jogi színjáték azt eredményezte, hogy a győztesek rémírpropagandája nem tűnt el a süllyesztőben, mint egyéb háborúk után.

	Ellenkezőleg: A részlegesen szuverén NSZK alapszerződésében rögzítették, hogy az IMT ténymegállapításai és itéletei Németország összes hatósága és bírósága számára örök időkre kötelező érvényűek[8]. Ez a jogi csűrcsavarás eredményezte, hogy a legsötétebb háborús propagandából - a világtörténelemben egyedülálló módon - bíróságilag megitélt "történelmi igazság" lett.

	&nbsp;

2.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A történelmi igazság csodálatos átalakulása

	A törvény által előírt "történelmi igazságot" a háború után többször jelentősen megváltoztatták. Így például a tettesek beismerő vallomása valamint szemtanúk állításai alapján bizonyítotnak tekintették, hogy többek között Buchenwaldban, Bergen-Belsenben, Dachauban, Mauthausenben, Ravensbrückben gázkamrák voltak. A Berner Tagwacht 1945 augusztus 24-i számában a címlapon öles betűkkel tudósít arról, hogy Hitler-Németországban 26 millió zsidót öltek meg, legtöbbjüket Dachauban. Tizenöt éven keresztül a birodalom határain belül lévő lágerek a legfontosabb megsemmisítő táboroknak számítottak, ezzel szemben a lengyelországi lágereknek (Auschwitz, Treblinka und Majdanek) alárendelt szerepük volt a médiákban.

	2.1&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&#8222;Nem volt elgázosítás Dachauban&#8220;

	Evvel a címmel jelent meg 1960.8.19-én a &#8222;Die Zeit&#8221; c. lapban&nbsp;Martin Broszatnak, a Müncheni Jelenkortörténeti Intézet (Ifz) munkatársának (későbbi igazgatójának) állásfoglalása:

	
		
			
				
					
						
							
					
				
				
					
						
							Dachau gázkamrája:&nbsp;
							"nem volt üzemben"
					
				
			
		
	


	&#8222;...Sem Dachauban, sem Bergen-Belsenben, sem Buchenwaldban nem gázosítottak el zsidókat vagy más foglyokat...&#8220;[9].

	Ezzel a szűkszavú megfogalmazással az IfZ igazgatója beimserte, hogy mindaz, amit 15 éven keresztül a birodalom határain belül lévő koncentrációs táborokról mondtak, nem volt egyéb, mint ellenőrizetlenül továbbadott rémhírpropaganda. Azóta egy szégyenlős kis tábla áll a "dachaui gázkamrában", amelyen több nyelven van felírva:

	&#8222;Tusolónak álcázott gázkamra &#8211;&nbsp;nem volt üzemben&#8220;

	Broszat meglepő beismerése után a birodalmi területeken lévő gázkamrák hazugságépülete kártyavárként omlott össze. Hogy a népnevelési szempontból kivánatos történelmi kép ne szenvedjen túl nagy kárt, a lengyelországi területeken lévő táborokat a propagandában felépítették a legfontosabb megsemmisítő táborokká. A mai idősebb kortársak még emlékeznek a nagy médiahatású náci-perekre a hatvanas évekből (Eichmann-per Jeruzsálemben és Auschwitz-per Frankfurtban).

	De sem Broszat, sem más történész nem próbálta megmagyarázni, miért lennének hihetőbbek az auschwitzi, treblinkai és soibori gázkamrákról szóló történetek, mint a dachaui, bergen-belseni és buchenwaldi beszámolók. Mindenesetre Broszatnak evvel a beismerésével sikerült a "komoly" történészeknek a hatvanas években egyre hangosabban megfogalmazódott, a gázkamrákra vonatkozó kételyeit egy időre szétoszlatni és minden további kérdést a vasfüggönyön túl lévő lágerekhez utalni, melyek 1990-ig független kutatók számára megközelíthetetlenek voltak.

	2.2&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Auschwitzi számakrobatika

	A hatvanas évek eleje óta&nbsp;Auschwitz-Birkenaut&nbsp;a náci rezsim legnagyobb megsemmisítő táborának nevezik. A német alaposság fölemlegetése a zsidók letartóztatásával, vagyonuk kisajátításával és deportációjukkal kapcsolatban el kellene, hogy gondolkodtassa az embereket, hogy Auschwitz-Birkenau áldozatainak hivatalos számai százszoros értékek között ingadoznak a forrás és dátum függvényében.

	Az alábbi táblázat az áldozatok számát tartalmazza a megnevezés idejének sorrendjében. A &#8222;Welt am Sonntag&#8220; még arra is képes volt, hogy ugyanabban a kiadásban egymástól 60 %-kal eltérő számokat adjon meg.

	
		
			
				
					1945.12.31.
			
			
				
					Francia bizottság a német háborús bűnök kivizsgálására
			
			
				
					8.000.000
			
		
		
			
				
					1946.10.01.
			
			
				
					IMT, 3868-PS (N) sz. dokumentum
			
			
				
					3.000.000
			
		
		
			
				
					1948.01.08.
			
			
				
					137. sz. filmhíradó
			
			
				
					300.000
			
		
		
			
				
					1978.04.20.
			
			
				
					Le Monde
			
			
				
					5.000.000
			
		
		
			
				
					1989.04.20.
			
			
				
					Eugen Kogon, Az SS-állam
			
			
				
					4.500.000
			
		
		
			
				
					1989.12.31.
			
			
				
					Jean Claude Pressac
			
			
				
					928.000
			
		
		
			
				
					1990.07.25.
			
			
				
					Hamburger Abendblatt
			
			
				
					2.000.000
			
		
		
			
				
					1993.10.08.
			
			
				
					ZDF - hírműsor
			
			
				
					4.000.000
			
		
		
			
				
					1993.09.27.
			
			
				
					Die Welt
			
			
				
					800.000
			
		
		
			
				
					1994.05.01.
			
			
				
					Focus
			
			
				
					700.000
			
		
		
			
				
					1994.08.17.
			
			
				
					Bad Arolseni Nemzetközi Keresőszolgálat
			
			
				
					66.206
			
		
		
			
				
					1994.12.31.
			
			
				
					Jean Claude Pressac&nbsp;
			
			
				
					470.000
			
		
		
			
				
					1995.01.22.
			
			
				
					Welt am Sonntag, 21. oldal
			
			
				
					1.200.000
			
		
		
			
				
					1995.01.22.
			
			
				
					Welt am Sonntag, 22. oldal
			
			
				
					750.000
			
		
		
			
				
					1995.01.25.
			
			
				
					Wetzlarer Neue Zeitung
			
			
				
					4.000.000
			
		
		
			
				
					1995.01.27.
			
			
				
					Institut für Zeitgeschichte - Jelenkortörténeti Intézet - (IfZ) , München
			
			
				
					1.000.000
			
		
		
			
				
					1996.12.17.
			
			
				Tartományi Bíróság München, AZ 112 Js 12055/96
			
				
					500.000
			
		
	


	&nbsp;

	&nbsp;

	
		&nbsp;
	
		
			
				
					
						
							
								
						
					
					
						
							
								Auschwitz - emlékmű
								(1990-ben eltávolítva)
						
					
				
			
		
	


	1990-ig a 4 milliós Auschwitzi szám dogmaérvényű volt. A vasfüggöny lehullása után a "nyilvánvaló" történetírás lényegesen megváltozott. 1990 júliusában a hivatalos 4 milliós számot 1 millióra korrigálta a lengyel fél. Az emlékhely bejáratánál lévő táblát, amelyen a 4 milliós szám örökre kőbe volt vésve, minden különösebb médiacsinnadratta nélkül eltávolították.&nbsp;[10]. És igaz ugyan, hogy az auschwitzi áldozatok számát 3 millióval csökkentették, a politikusok és a médiák továbbra is 6 millió holocaust-áldozatról beszélnek. Magyarázatot erre a különös számakrobatikára senki nem ad.

	&nbsp;

	A teljesen irreális&nbsp;6 milliós&nbsp;számhoz történő görcsös ragaszkodást a hatos számnak a zsidók számára misztikus jelentése magyarázhatja. Ezt tudva az sem meglepő, ha USA-beli zsidó szervezetek már az I. világháború után 6 millió kelet-európai zsidó éhhalálának veszélyéről beszéltek.&nbsp;
	Ezt a számot hozta a köztudatba New York állam egykori kormányzója,&nbsp;Martin H. Glenn[11].

	2.3&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A hivatalos halottaskönyvek

	A törvény által előírt "történelmi igazság"-gal szemben további kételyek merültek fel, amikor 1989-ben az eltűntnek hitt auschwitzi halottaskönyvek közül 46 db előkerült és néhány független történésznek alkalma volt ezt a leletet kiértékelni. A feljegyzések 1945 januárjában kerültek a Vörös Hadsereg kezébe és 44 éven keresztül szunnyadtak egy moszkvai archívumban. Ezekben a kötetekben az auschwitzi lágervezetőség az összes halott adatait följegyezte, úgymint az elhunyt neve, kora, foglalkozás, vallás, születési hely és idő, a halál oka. A 46 föllelt kötetben 66.206 haláleset van följegyezve. De mivel nem találtak meg minden kötetet, abból kell kiindulni, hogy a halottaskönyvekben rögzített halálesetek száma 100.000-re tehető.

	Ha ezt a számot összehasonlítjuk a Nürnbergben megállapított áldozat-számmal, egy 3,9 milliós csökkenést kapunk, ami kb. 97,5 %-nak felel meg. A hivatalos történészeknek erre is van magyarázata: A gázkamrákban megölt személyeket azért nem jegyezték fel, mert a munkaképtelennek tekintett jövevényeket, tehát főleg öregeket, gyerekeket, nőket rögtön kiszelektálták és elgázosították. Ez az első pillanatban elfogadható magyarázatnak tűnik. Ha azonban ez így lett volna, akkor a halottaskönyvekben csak munkaképes, viszonylag egészséges embereknek, elsősorban férfiaknak szabadna szerepelniük. Munkaképteleneknek, tehát főleg öregeknek és gyerekeknek, akiket nem regisztráltak, nem szabadna hivatalos dokumentumokban fölbukkanniuk. De ha pontosabban megnézzük a halottaskönyveket, viszonylag sok bejegyzéssel találkozunk, melyeknek a hivatalos fölfogás szerint nem is szabadna létezniük.

	Itt egy rövid kivonat:

	
		
			
				
					
						1941.08.11.
					
						Josek N.
					
						munkás
					
						71 év
				
				
					
						1942.03.01.
					
						Chaim R.
					
						eladó
					
						81 év
				
				
					
						1942.06.04.
					
						Ernestine H.
					
						&nbsp;
					
						70 év
				
				
					
						1942.06.22
					
						Josef H.
					
						mészáros
					
						89 év
				
				
					
						1942.07.02.
					
						Abraham S.
					
						eladó
					
						79 év
				
				
					
						1942.07.22.
					
						David R.
					
						paraszt
					
						70 év
				
				
					
						1942.08.19.
					
						Armin H.
					
						eladó
					
						70 év
				
				
					
						1943.02.10.
					
						Josephine K.
					
						&nbsp;
					
						69 év
				
				
					
						1943.02.15
					
						Emil K.
					
						ügyvéd
					
						78 év
				
			
		
	


	&nbsp;

	Ilyen bejegyzések ezrével találhatók. Minden egyes bejegyzés 16 év alatt és 60 év fölött cáfolja az állítást, hogy Auschwitz egy megsemmisítő tábor lett volna, és a regisztrált halottakon kívül más áldozatok is lettek volna&nbsp;[12]. A teljes neveket ezen a helyen kegyeleti okokból nem nevezzük meg, de az adatok ellenőrizhetők a halottaskönyvekbe való betekintéssel. A halottaskönyvek mikrofilmjei találhatók többek között a Nemzetközi Vörös Keresztnél Genfben és a Nemzetközi Keresőszolgálatnál Bad Arolsenben. Az eredetiek az Auschwitzi múzeumban vannak. A hivatalos halottaskönyvek statisztikai kiértékelése a következőket adja: A halál oka az esetek 65 %-ában tífusz volt; az elhunytak 52 %-a volt zsidó hitű.

	2.4 Dachau helyettesítése Auschwitzcal - a történelmi háttér

	Mi volt az oka annak, hogy épp a hatvanas évek elején kapta Auschwitz azt a szerepet, amit Dachau hordott az ötvenes évek végéig? A II. világháború győztesei, az oroszok és az amerikaiak az ötvenes években egy kicsit össze voltak veszve. Sztálint annyira kiszámíthatatlannak ítélték meg az amerikaiak, hogy akkor még nem merték Auschwitzot kinevezni a népirtás központjának, félvén attól, hogy Sztálin egyszerűen azt mondja, nem is voltak ott gázkamrák. Ne feledjük, hogy 1952-ben antiszemita kampány indult a Szovjetúnióban, amely - egyes szerzők szerint - végső soron Sztálin halálát is okozta. A generalisszimusz halála után évekig dúlt a harc az utódlásért (Berija, Malenkov). A különböző frakciók harcából Hruscsov került ki végérvényesen győztesen. Az 1956-os magyar forradalom vérbefojtása megmutatta, hogy a két szuperhatalom szembenállása a kerítésnél egymásra csaholó kutyákra emlékeztet, ahol hirtelen végeszakad a kerítésnek, gyorsan visszaszaladnak oda, ahol van drótháló. Ötvenhatban is gyorsan félre tudták tenni szembenállásukat a szuperhatalmak és példás együttműködéssel taposták el a magyar népet. A közvélemény megnyugtatására aztán színészkedtek, enszeztek egy kicsit és küldték Magyarországra a takarókat. Ezután már Amerika is biztosnak ítélte meg a helyzetet és nem félt attól, hogy az oroszok nevetségessé teszik őket Auschwitz ürügyén, arról már nem is beszélve, hogy az oroszoknak is volt egy hullájuk a pincében, amiről Amerika - jobb tudomása ellenére - bölcsen hallgatott: A Katyni erdőben a lengyel tisztek kivégzését az oroszok a németek nyakába varrták és Amerika nem tiltakozott ez ellen.

	Így 1960-ra elérkezett az idő, hogy Dachaut és a többi nyugati területen lévő gázkamrát levegyék a napirendről, és a nagy frankfurti Auschwitz-perrel és a jeruzsálemi Eichmann-perrel (1961) új helyszínre helyezzék ezeket.

	
3.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Hova lettek?


	A holocaust nyomós bizonyítékaira vonatkozó kérdéseket a következő ellenkérdéssel szokták viszonozni:&nbsp;Ha nem gázosították el a 6 millió zsidót, akkor hova lettek?&nbsp;Ez úgyszólván a probléma visszájáról való megközelítése. Konstansként felállítanak egy semmi által nem bizonyított számot, és aki ezt a számot irreálisnak tartja, az magyarázza meg az "eltűnt" emberek hollétét.

	A zsidók háború előtti és utáni számának összehasonlítása egy egyszerű és objektív lehetőség a kérdés megközelítő megválaszolására. A korabeli források kétségtelenül szavahihetőek. Az 1947-es kiadású World Almanach az 1938. évre 15.688.259 zsidót ad meg az egész világra.

	Evvel szemben a világ zsidóságának létszáma 1947-ben legalább 15,6 és legföljebb 18,7 millió volt. Ezt a zsidó szervezetek belső vizsgálatai állapították meg, amiről a Pulitzer-díjas, jónevű újságíró, Hanson W. Baldwin tudósított a New York Times 1948. február 22-i számában. Ezek a korabeli statisztikák bizonyítják, hogy a közvélemény számára ismert adatok a zsidók veszteségeiről mértéktelenül túlzottak. A Holocausttal kapcsolatos manipulációk és ellentmondások ismeretében nem lehet azon sem csodálkozni, hogy a világ zsidóságának létszámát utólag igazították az 5-6 milliós veszteség adathoz.

	Például a World Almanach 1947-es kiadása a világ zsidóságának létszámát a háború előtt és után egyaránt 15,7 millióban adja meg.

	Az 1949-es kiadásban azonban a világ zsidóságának háború előtti létszámát 900 ezerrel felfelé korrigálják, a háború utáni népesség-adatot pedig 4,5 millióval lefelé. Indoklás erre a két év alatt keletkezett 5,4 milliós differenciára nincs.

	&nbsp;

	
		
			
				
					
						
							World Almanach
					
					
						
							1947
					
					
						
							1949
					
				
				
					
						
							A világ zsidóságának létszáma a háború&nbsp;előtt
					
					
						
							15,7 millió
					
					
						
							16,6 millió
					
				
				
					
						
							A világ zsidóságának létszáma a háború&nbsp;után
					
					
						
							15,7 millió
					
					
						
							11,2 millió
					
				
				
					
						
							különbség
					
					
						
							0
					
					
						
							-5,4 millió
					
				
			
		
	


	A Basler Nachrichten 1946 június 13-i számának egy jelentése ugynacsak jellemző. A cikkben a következőket írják a zsidó áldozatok feltételezett számáról:

	"...Egy azonban mára bizonyos: az öt-hat milliós állítás (amit érthetetlen módon a Palesztina-bizottság is a magáévá tett), nem igaz. A zsidó áldozatok száma 1 és másfél millió között mozoghat, mert több nem is állt Hitler rendelkezésére. De feltételezhető és remélhető, hogy a zsidóság végleges veszteségi adata még ennél is alacsonyabb lesz..."

	Ilyen ellentmondásokkal szembesítve sokan, akik nem kételkednek a Holocaust aktuális ábrázolásában, felháborodva reagálnak, mondván, mindegy, hogy mennyien haltak meg Auschwitzban. Ha egy embert gyilkoltak meg, azért, mert zsidó, cigány, homoszexuális vagy kommunista volt, az is eggyel több a kelleténél. Ez kétségtelenül igaz. Azonban bizonyos történészeknek és érdekcsoportoknak szembe kell nézni a kérdéssel, hogy nem az áldozatok emlékének kigúnyolását jelenti-e, ha számukat piaci kofák módjára tornásszák fel. És ha egyes szervezetek a túlzott számok alapján milliárdos jóvátételi pénzeket söpörnek be, mintha csak a világ legmagátólértetődőbb üzletéről volna szó, akkor itt nem lehet szó kegyeletről és jó ízlésről.

	&nbsp;

4.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A Wannsee-konferencia       

	Hát nem határozták el 1942 január 20-án a Wannsee-konferencián a "zsidó kérdés végső megoldását" ? Legalábbis így olvasható ez minden tankönyvben. A német média sem hanyagolja el, hogy a a Wannsee- konferencia jegyzőkönyvét, a "holocaust" legfontosabb dokumentumi bizonyítékaként állítsa be.

	Evvel szemben Yehuda Bauer, izraeli történész, foglalkozására nézve a Yad Vashem-i Holocaust-Feltáró Intézet vezetője nevetségesnek, - ( "silly story=nevetséges, komolytalan történet) - nevezte azt az állítást, miszerint a fenti konferencián megállapodás született volna az európai zsidók kiirtásáról&nbsp;[13]. JohAnnas Peter Ney -&nbsp;A Wannsee-Konferencia - Egy hamisítás anatómiája&nbsp;- c. tanulmányában&nbsp;[14]&nbsp;a képtelenségek egész sorozatát tárja fel, melyek Yehuda Bauer és más történészek előtt is ismertek, de a német média ezeket nem veszi tudomásul, ill. hallgat róluk. Íme néhány példa Neynek az amúgy olvasásra, tanulmányozásra igen ajánlott elemzéséből:

	A szóban forgó dokumentum fejrész nélküli, az elküldő szolgálati hely nincs megnevezve, hiányzik a dátum, valamint a címzettek listája, az iktatószám, a kiállítási hely, az aláírás, a levél szövegezőjének szignója, és a pecsét. Röviden, minden hiányzik, aminek egy hivatalos dokumentumnál nem szabadna hiányoznia.
	Ami a tartalmat illeti, éppúgy hiányoznak egy jegyzőkönyv szokásos velejárói: Így a konferencia kezdő - és befejő időpontja, utalás a meghívott, de meg nem jelent személyekre, a felszólalók nevei, valamint az ülés vezetőjének ellenjegyzése.&nbsp;
	Ami a stílust illeti, tele van furcsa kifejezésekkel és nem tipikus megfogalmazásokkal, melyek arra utalnak, hogy a megfogalmazójára erősen hatott az angolszász nyelv. Olyan szófordulatok, mint "a zsidókat utakat építve vezetjük ezekre a területekre", a szerző élénk fantáziájára engednek következtetni, hiszen egy utat sem építettek ezen a módon. A megjegyzés, mely szerint "Ennél a végső megoldásnál 11 millió zsidót veszünk számításba", is okot kell, hogy adjon a gyanúra, hiszen a Birodalom fennhatósága alatt a megszállt területeket is figyelembe véve sohasem volt 3 milliónál több zsidó, és mint már utaltunk rá, a világ zsidóságának létszáma abban az időben nem haladta meg a 16 milliót.&nbsp;

	
		
			
				
					
			
		
		
			
				
					Reinhard Heydrich&nbsp;(balra) 1942.1.20-án Prágában
			
		
	


	Gruppenführer Heydrich, aki állítólag a konferenciát vezette, és ezek szerint az egyik legfontosabb résztvevő volt, nem szerepel a részvételi listán. Hogy Heydrich ezen az összejövetelen egyáltalán részt vett-e elejétől végig, kérdéses, mert ő 1942 január 20-án bizonyíthatóan Prágában vett részt a protektorátus új kormányának beiktatásán. Ez utóbbit számtalan fénykép, valamint abból az időből származó sajtóbeszámolók is alátámasztják. A jegyzőkönyvből ugyanúgy, mint a kísérőlevélből két különböző változat létezik, melyeket különböző írógépeken írtak. A "jegyzőkönyv" első változatát Robert Kempner, egy, a 30-as években az USA-ba emigrált német zsidó "találta meg". Kempner, aki 1947-ben a Nürnbergi Wilhelmstrasse-i perben vádló volt, semmit sem mondott a "megtalálás" körülményeiről.

	Jóllehet sok történész jelzett feltűnéseket, furcsaságokat evvel a Kempner által "talált" írással kapcsolatban, ezt fogadták el eredetinek, és a Wilhelmstrasse-i perben a&nbsp;G - 2.568 szám&nbsp;alatt bizonyítékként használták fel. Az "eredetinek" ez az első változata többek között Robert Kempner 1961-ben megjelent - " Eichmann és tettestársai" - c. könyvében látható fakszimília-nyomtatásban teljes terjedelmében&nbsp;[15].&nbsp;

	&nbsp;

	
		
			
				
					
						
							
					
					
						
							
					
				
				
					
						
							A Kempner által megtalált &#8222;eredeti&#8220;
					
					
						
							A Külügyi Hivatal &#8222;eredetije&#8220;
					
				
			
		
	


	A figyelmes olvasónak feltűnik, hogy a "jegyzőkönyv" eme változatában az SS-rúnák egy egyszerű S-el lettek írva, és a német nyelvhasználatban egyébként bevezetésnek szolgáló idézőjelek (" ") hiányoznak. Ez arra enged következtetni, hogy a "jegyzőkönyv" szerzőjének nem állt olyan írógép a rendelkezésére, mint amilyen a Harmadik Birodalom összes hivatalos helyiségében volt.&nbsp;
	A "jegyzőkönyvnek" ezt a nem túl szerencsésre sikerült első változatát később ismeretlen személyek egy "megfelelő" írógépen átírták. Ennél a második változatnál már megjelennek az autentikus, írógépelt SS - rúnák. Ez a példány ma a Külügyi Hivaatal berlini archívumában található és kapható fakszimília-nyomtatásban többek között a "Wannsee-konferencia Házában" Berlinben.[16].

	Más szavakkal: Az európai zsidókon elkövetett milliós nagyságrendű gyilkosságok leggyakrabban emlegetett dokumentum-alapú bizonyítására ezek szerint ugyanannak a dokumentumnak bizonyíthatóan két különböző változata létezik. Mind a kettő ezidáig "egyetlen előkerült és teljes jegyzőkönyv" a "16. példány a 30-ból" sorszámot viseli. Az elsőről időközben készítői is belátták, hogy az egy rosszul sikerült hamisítás. Ezért készítettek egy új jegyzőkönyvet, amely már kinézetre megfelelt a III. Birodalomban használt irodai stílusnak. De evvel a készítők két újabb durva hibát követtek el.

	1, Nem sikerült eltüntetni az első jegyzőkönyv nyomait a törvényszéki aktákból és a már előzőleg megjelent kiadványokból.

	2, A második jegyzőköny szóról szóra azt tartalmazza, mint az első, időközben már mindenki előtt hamisítványként lelepleződött jegyzőkönyv.&nbsp;Így általánosan hozzáférhető publikációk és kiadványok alapján (lásd 15. és 16. lábjegyzet) bebizonyítható, hogy a Wannsee-jegyzőkönyvnek mind az első, mind a második változata egy szimpla hamisítás.

	&nbsp;

5.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Fénykép - és filmfölvételek

	5.1&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Hamisított, illetve megtévesztő módon hozzárendelt fényképek

	A következő szembeállítás a legismertebb példák egyike arra, hogyan hamisítanak, manipulálnak képeket, illetve vesznek ki az összefüggésből, hogy a&nbsp;néppedagógiailag kívánatos történelemképet&nbsp;[17]propagálják.

	
		
			
				
					
			
			
				
					
			
		
		
			
				
					A Wehrmacht-kiállítás szelektív ábrázolása
			
			
				
					Teljes kép: Az asszony a gyerekkel fedezéket keres a többi katona mögött, az álló katona egy ellenfélre céloz.
			
		
	


	&nbsp;

	&nbsp;

	A baloldali képnek, amelyet többek között az első Wehrmacht-kiállításnál[18]&nbsp;mutattak, azt a benyomást kell keltenie, hogy egy német katona közvetlen közelről egy asszonyra céloz, aki magához szorítja gyermekét. Az egész képet szemlélve egy teljesen más benyomás keletkezik: A kép jobboldalán három további katona látható, akik feltehetőleg az ellenséges tüzelés elől fedezékbe mennek. A katona nem az asszonyra céloz, hanem egy, a képen nem látható ellenfélre. Az asszony is éppen a fedezékbe igyekszik.

	A Wehrmacht-kiállítás szervezői éveken keresztül visszautasították a jogos kritikát és a történészeket és a kor tanúit, akik felhívták a figyelmet a durva hibákra és manipulációkra, tisztességtelen szándékkal vádolták meg. Csak miután külföldi történészek is kételkedni kezdtek a kiállítás szeriozitásában, hívtak össze egy történészbizottságot, hogy megvizsgálják a képek valódiságát. 1999 őszén a szakértők arra az eredményre jutottak, hogy a bemutatott 801 db kép 90 %-a hamisított, hibás hozzárendelésű vagy bizonytalan eredetű[19].

	Ha egy valóban független bizottság foglalkozna a képekkel és filmekkel, amelyeket ma a holocaust bizonyítására mutatnak be, az eredmény nagy valószínűséggel hasonlóan megsemmisítő lenne. Az alábbi példa Udo Walendy munkájából&nbsp;&#8222;Képdokumentumok a náci zsidóüldözésről ?&#8220;&nbsp;származik.&nbsp;
	
	Az alábbi képeket összehasonlítva egyértelműen felismerhető, hogy H. Eschwege&nbsp;&#8222;Kennzeichen J = Jele: J"&nbsp;című könyvében egy 1946-ban keletkezett képet mutat be a gettókba és megsemmisítő lágerekbe irányuló szállítások dokumentálására. Mivel a retusált kép eredetije még megtalálható, Walendy egyértelműen be tudta bizonyítani ezt a hamisítást.

	
		
			
				
					
						
							
					
					
						
							
					
				
				
					
						
							Hamisított kép -&nbsp;H. Eschwege:&nbsp;Jele J
					
					
						
							Az eredeti kép&nbsp;a Hamburgi Vasúti Igazgatóságnál: &#8222;Tehervonatok menekültekkel 1946-ban. Emberekkel teli nyitott vagon a Ruhr-vidék felé, a háttérben emeletes vonat Lübeck felé
					
				
			
		
	


	Amikor 1945 tavaszán amerikai és brit csapatok a Birodalom területén lévő lágereket átvették, csontvázzá lesoványodott embereket és hullák hegyeit találták. Talán senki nincs, aki ne látta volna ezeket a fotókat. Épp ilyen fotókat manipulálnak, hamisítanak és ragadják ki eredeti környezetükből előszeretettel, hogy a hivatalosan propagált történelmi igazságot dokumentálják.

	Mivel a halottakat ábrázoló képek tiszteletet váltanak ki, alig mer valaki a képek származására, hitelességére és hozzárendelésére rákérdezni. Evvel a perfid módszerrel helyettesítik a jogos kérdéseket egy nagy adag érzelemmel és megdöbbenéssel.

	
		
			
				
					
						
							
					
				
				
					
						
							Rémhírpropaganda anno 1979:&nbsp;Bergen-Belsen tífuszhalottai, hamisan auschwitzi elgázosítási áldozatként beállítva őket. (&#8222;Quick&#8220;)
					
				
				
					
						&nbsp;
				
			
		
	


	A baloldali kép pl. egy tömegsírt mutat tífuszban elhunytakkal Bergen Belsen-ben. De a képet 1979-ben a teljesen hamis felirattal &#8222;Auschwitz wie es wirklich war = a valódi Auschwitz&#8220;&nbsp;közölték különböző német lapok, mint pl. a Quick. De mit bizonyítanak ezek a képek? A háború utolsó heteiben csakugyan rendkívül sokan haltak meg hiányos táplálkozás, kimerülés és járványok következtében. Az 1944-es év vége felé a civil lakosság számára is drámai módon megromlott a z ellátás.

	A szállítási utak bombázása azt eredményezte, hogy a lágereket nem tudták élelmiszerrel ellátni. Mivel a front közeledett, a keleti területek lágereinek lakóit nyugati lágerekbe szállították át, melyek szintén reménytelenül túlzsúfoltak és hiányos ellátásúak voltak. Járványok terjedtek, amelyeket alig lehetett megfékezni. Ennek a katasztrófális folyamatnak az eredményeképpen pl. Dachauban az utolsó négy hónapban több ember halt meg, mint az öt előző háborús évben összesen[20].

	Hogy a nyugati táborokban felvett képekkel illusztrálják Auschwitz szörnyűségeit, egy kézenfekvő kérdést vet fel:&nbsp;Hova lettek a fényképek, amelyeket a szovjet hadsereg készített a felszabadítás napján?

	&nbsp;

	
		
			
				
					
			
		
		
			
				
					Az Auschwitz-Birkenaui KZ foglyai a felszabadítás napján
			
		
	


	A szovjetek Auschwitzot kb. 3 hónappal a háború vége előtt érték el. A láger felszabadításakor számos fénykép készült a tábor lakóiról, amelyeket ritkán mutatnak a nagyközönségnek. Ennek oka: A viszonylag jó állapotban lévő emberek nem illenek a ma propagált "Auschwitzi megsemmisítő tábor" képéhez.

	Felmerül a kérdés továbbá, miért nem készítettek egyetlen egy fényképet sem a felszabadítás napjaiban a gázkamrákról, amelyeket évtizedek óta a túristáknak mint eredetit mutatnak be, és miért írt a Pravda 6 nappal a felszabadítás után elektromos futószalagon végzett tömeggyilkosságokról[1].

	5.2&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Szövetséges légifelvételek

	A légifelderítés a II. világháború vége felé már meglehetősen fejlett volt, és ebben az időben értékes képdokumentumok keletkeztek, melyek nem csak a történészek számára rendkívül fontosak. Így például még ma is azonosítanak és hatástalanítanak fel nem robbant II. világháborús bombákat légifelvételek alapján.

	
		
			
				
					
						
							
					
				
				
					
						
							Az Auschwitzi láger légifelvétele
							1944. május 31-én
					
				
			
		
	


	A hivatalos történelemírás szerint Auschwitz-ban rövid időn belül (három hónapon belül,1944 májusa és július között) 400.000 magyar zsidót gázosítottak el és égettek el&nbsp;[21]. Valamennyi szakértő egyetért abban, hogy a krematóriumok kapacitása egy ilyen óriási mennyiségű holttest elégetéséhez nem lett volna elegendő. Ezért, - állítja néhány történész, - a holttestek nagy részét árkokba temettél el.

	Alátámasztja ezt az 1944. május 31-i retusálatlan légifelvétel?[22]&nbsp;(Kattintson a képre kinagyításhoz.) Ezen a napon állítólag 15.000 magyar zsidó érkezett Auschwitzba. Az ezt megelőző két hétben állítólag 184 ezret szállítottak be. A légifelvételen ennek a példátlan megsemmisítési akciónak legalább halvány jelei kellene, hogy látszódjanak.

	Ha az 1944. május 31-i képet figyelmesen megnézzük, a következőt állapíthatjuk meg: Nincs nyoma nyílt árkoknak, melyekben naponta 12.000 embert elégettek, nincsenek emberek a krematóriumok előtt, melyekben a gázkamráknak kellene lenniük, nincsenek füstölgő kémények, melyekről a szemtanúk szóltak.&nbsp;[23]

	5.3&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Filmek

	Közvetlenül a háború után mutatták be német hadifoglyok százezreinek és a német polgári lakosságnak a&nbsp;"Todesmühlen&nbsp;=&nbsp;A halál malmai" c. "dokumentumfilmet". A filmnek a lágerek szörnyűségeit kellett ábrázolnia és a német nép átnevelésére szolgált. De a film éles ellentmondásokat váltott ki és hitelességét sok néző kétségbe vonta. Így pl. Chamberlin helyenkénti nyugtalanságokról tudósít, melyek alkalmával az érintett közönség ellenállását csak erőszakkal lehetett letörni&nbsp;[24].

	Kortárs tudósítások szerint a kritikát az okozta, hogy a koncentrációs táborok valószínűleg autentikus képsoraihoz a kibombázott német városok hullahegyeit illetve az &#187;automatic arrest&#171; lesoványodott német internáltjainak képeit fűzték hozzá KZ-áldozatként ábrázolva őket&nbsp;[25]. Totális hamisításként lepleződött le időközben az egyik filmdokumentum, amelyet az amerikaiak a Nürnbergi Perekben bizonyíttékként nyújtottak be. A film a meggyilkot zsidók aranyfogainak megtalálását mutatja be a Frankfurti Reichsbankban[26]. A per alatt és a későbbi kutatások alatt bebizonyosodott, hogy az amerikaiak ezt a jelenetet elejétől végéig megrendezték[27].

	A&nbsp;holocaust&nbsp;(a görög&nbsp;holos&nbsp;= teljes és&nbsp;kausis&nbsp;= tűz szavakból származtatva) szót sem a nácik, sem a győztes hatalmak nem használták és Németországban csaknem teljesen ismeretlen volt. Még az 1979-es nagy Brockhaus lexikon sem tartalmazza etimológiai magyarázatát. A négy részes , Marvin Chomski által rendezett&nbsp;"Holocaust" című, 1979 januárjában sugárzott TV-film sugárzása után azonban közismertté vált a fogalom.

	A szó szoros értelmében máról holnapra egész Németország megrendüléssel beszélt az újonnan megtanult fogalomról[28]. Bár Marvin Chomski &#8222;doku-soap&#8220;-jának kevés köze volt a realitáshoz, a film propaganda szempontból teljes siker volt. A film óta emóció, pátosz és megrendülés néz szembe a hivatalos történelmi igazságot megkérdőjelező kérdésekkel.

	A&nbsp;&#8222;Schindler listája&#8220;&nbsp;(1993) c. film bár valamennyivel árnyaltabb ábrázolású, mégis nagy a propagandisztikus hatása, hiszen az ilyen filmek közönségének évtizedek óta szuggerálják, hogy a történelmi igazság éppen aktuális változatában kételkedni tabu. Addig, amíg az ebben érdekelt köröknek sikerül a "holocaust" téma tényeken nyugvó, nyilvános megvitatását megakadályozni, mindig jönni fognak újabb és újabb filmek ebből a fajtából és egyre jobban el fognak távolodni a történelmi igazságtól.

	Holokauszt egy hazugsággal kezdődőtt-folyt



]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A Fidesz az MSZP-vel koalícióban ismét leszavazta az ügynöklisták megismerhetőségét ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6150994</link><pubDate>2012-02-23 15:33:45</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Az árulás nyilvánvalóvá vált&nbsp;

	A Fidesz az MSZP-vel koalícióban leszavazta az ügynöklisták megismerhetőségét&nbsp;

	2012/02/22&nbsp;Nemzeti InternetFigyelő&nbsp;(NIF)&nbsp;
	
	Rezgett a léc sportnyelven szólva, mert csak 54 %-os többséggel ugyan, de ismét leszavazta az országgyűlés többsége az ügynöklisták megismerhetőségét. Ez végleg fel kell, hogy nyissa a Fideszben még bízó átvertek százezrei szemét! Itt ugyanis nem kevesebbről volt szó, mint a kétharmados "forradalmi " többség a bizalom birtokában megszerzett hatalmával szemen köpte tisztességes választói többségét.&nbsp;
	
	Ezután sem ismerhetőek meg, azok az ügynökök és tartótisztjeik, akik tíz és százezrei segítségével tartotta fenn hatalmát a bolsevista államhatalom, segítségükkel zsarolva és megfigyelve a kommunista állam polgárainak millióit. Ezek az emberek ma is aktívak és itt élnek és sokan közülük még az Ország gyűlése padsoraiban is szép számmal feddve meghúzódnak.&nbsp;
	
	Feltehetően sokan közülük ma is fontos beosztásokat töltenek be nemcsak a biztonsági szolgálatoknál, hanem az állam bizalmából valamennyiünket képviselve nemzetközi porondon is.&nbsp;
	
	Annak ellenére csatlakoznom kell a számomra is emblematikus figurának számító LMP-és előterjesztő Schiffer András megállapításaihoz, hogy nem értek egyet pártja létjogosultságával sem, nemhogy megtapasztalt gyakorlatával&nbsp;
	
	Schiffer ugyanis az állambiztonsági múlt eddigi eltakarását és megismerhetetlenségét valamennyi eddigi kormány közös szégyeneként említette és joggal hivatkozott a németországi elnökválasztás lehetséges jelöltjének NDK-ás múltjára, mint akinek élenjáró szerepe volt a STAZI ügynökeinek teljes feltárásában és közzétételében. Számomra is elviselhetetlen az ügynöklisták megismerhetőségét leszavazó kormánytöbbség bolsevik utódpárttal történt összefogása álságos nemzetbiztonsági és homályos adatvédelmi indokokra történő hivatkozása.&nbsp;
	
	Sokszor leírtam már azt a történészek által joggal hivatkozott megállapítást, hogy nincs tételesen megismert múlt nélkül jövő! A Fidesz még fokozta a fokozhatatlant azzal, hogy olyan embert nevezett ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának élére, akinek az Antall kormány regnálásakor komoly szerepe volt a valamikori SZDSZ-MDF paktum tető alá hozatalában!&nbsp;
	
	Sokszor leírtam már, csak megismétlem: olyan valóban nemzeti kormányért küzdök, akinek az első feladatai közé tartozik majd az igazságtétellel párhuzamosan a még megismerhető ügynöklisták és tartótisztek neveinek teljes közzé tétele.&nbsp;
	
	A jelenlegi kormánykoalíciót is hamarosan eléri megszolgált végzete, a csalárd módon megszerzett választói bizalom végleges elvesztése.&nbsp;
	
	Reiner Péter&nbsp;
	
	Videó:&nbsp;http://www.youtube.com/watch?v=sbojr1A9Uhk&nbsp;

	&nbsp;

	*** www.nemzetihirhalo.hu *************
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Strabag nemzet: Pannon puma vs Tátrai tigrisből szlovák gorilla]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6140501</link><pubDate>2012-02-06 15:39:00</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Gyurcsány Ferenc 2004 szeptemberében átvette a magyar kormány irányítását, hirtelen beindult, sőt "dübörögni" kezdett a magyar gazdaság. Sorra jelentek meg a balliberális médiában a magyar gazdaság sikereiről szóló beszámolók, olyannyira, hogy 2005-ben&nbsp;Kóka János gazdasági miniszterünk azt nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy&nbsp;"ha Szlovákia azt mondja, hogy&nbsp;ő&nbsp;a tátrai tigris, akkor Magyarország a pannon puma".&nbsp;A nemzetközi pénzintézetek és hitelminősítők, sőt a piac sem igazolta azt a boom-hangulatot, ami a magyar kormány kommunikációjában eluralkodott, de csöndben maradtak, hangjukat sem hallatták, hagyták, hogy a Gyurcsány-kormány folytassa ócska kommunikációs bűvésztrükkjét

	Akkoriban verseny dúl a két országrész közt, hogy melyik gazdasága &nbsp;a dinamikusabb. &nbsp;2005 óta eltelt majd 7 év után kiderült, hogy a magyar gazdasági fejlődésnek neveztetett pannon puma &nbsp;Offshore-lovagok &nbsp;idomították. De &nbsp;ez évben a tátrai tigrisről is kiderült, hogy egy korrupt behemód gusztústalan gorilla.&nbsp;

	&nbsp;

	Pozsonyban és Kassán is többezres tömeg tüntetett a szlovák politikai és gazdasági elit összefonódását leíró Gorilla-dosszié miatt pénteken. A tüntetők egy csoportja összecsapott a rendőrökkel, három rendőr kórházba került.&nbsp;

	.origo.hu .20120204

	A tiltakozássorozatot a karácsony előtt nyilvánosságra került, úgynevezett Gorilla-dosszié váltotta ki, amelyben a szlovákiai politikai élet és gazdasági érdekcsoportok állítólagos összefonódását leíró információk szerepelnek.

	Az önálló Szlovákia történetének legnagyobb politikai-közéleti botrányává vált Gorilla-ügy kapcsán megtartott tiltakozások legnagyobbjára a fővárosban és Kassán került sor. Kassán becslések szerint 3 ezren tüntettek, Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Felkelés terének közel felét töltötte be a tiltakozó tömeg, a szervezők szerint a tiltakozáson 15 ezren vettek részt, független becslések szerint a résztvevők száma a téren 5-8 ezerre volt tehető.

	A megmozdulás kezdetén Alena Krempasská, a pozsonyi tüntetés egyik szónoka felolvasta a szervezők az államhatalomnak címzett követeléseit. A 10 pontba szedett követelések között szerepel például, hogy a Gorilla-dossziéban szereplő összes politikus távozzon az általuk betöltött alkotmányos tisztségekből, valamint az is, hogy haladéktalanul kezdődjön meg az érintettek büntetőjogi felelősségre vonása. "A legfőbb ideje, hogy végre valakik a rács mögé kerüljenek, mert különben sosem lesz vége a korrupciónak" - nyilatkozta az MTI-nek a tüntetés egyik résztvevője. A tiltakozó menetben - civilként - több politikai pártnak a Gorilla-dossziéban nem említett képviselője is részt vett.

	A tömeg az 1989-es rendszerváltás idején zajlott nagygyűléseknek is helyszínt adó térről - "Gorillák a rács mögé!", "Eleget etettünk benneteket" és hasonló transzparenseket a magasba tartva - a kormányépület elé vonult, ahol a tiltakozás felszólalások nélkül folytatódott. A tüntetők egy része petárdákat és hangbombákat dobott be a palota kertjébe. Ezzel egy időben "Most jöjjenek a gránátok!" bekiabálásokat lehetett hallani, és többen megpróbáltak átmászni a kerítésen.

	
	Tüntetők a pozsonyi kormányépület előtt, amelynek kertjében bedobált petárdák fénylenek

	A tömeg nem sokkal a tiltakozó megmozdulás hivatalosan 19 órára előre jelzett vége előtt oszlani kezdett. A résztvevők kisebb csoportjai ekkor még a Hodzsa téren található elnöki palota, majd a parlament elé vonultak.&nbsp;
	A TASR állami hírügynökség törvényszéki forrásokra hivatkozva péntek délelőtt hozta nyilvánosságra a Pozsony I.-es járásbíróság csütörtöki döntését, amely szerint ideiglenesen nem jelenhet meg nyomtatásban a Gorilla-dossziéban leírtakat feldolgozó könyv. A kiadás felfüggesztését a Gorilla-dossziéban többször is szereplő Jaroslav Hascák és jogi képviselői kezdeményezték.

	A Gorilla-botrány tavaly decemberben robbant ki, miután a Gorilla-dosszié - állítólag titkosszolgálati lehallgatások leiratára alapozódó irat - nyilvánosságra került. A dossziéban leírtakat teljes egészükben mind a mai napig nem bizonyították, de az adatok eredetiségét több közszereplő, köztük Daniel Lipsic belügyminiszter is megerősítette.

	&nbsp;


	Szlovákiában a Starbag nemzedék neve Penta

	&nbsp;

	Sokan az évtized botrányának tartják, mások a Meciar-időkhöz hasonlítják és egyre nő azok száma, akik pont a nyilvánosságra került hetvenoldalas dokumentum olvasása után döntenek úgy, hogy nem vesznek részt a márciusi választásokon &nbsp;-&nbsp;http://index.hu.

	
		A Gorila és Gorila 1 fedőnevű, állítólagos titkosszolgálati dokumentumokból az derül ki, hogy az elmúlt tíz évben kormányzó &#8211; különböző pártállású &#8211; politikusok mind Szlovákia egyik legbefolyásosabb cégbirodalmának, a Pentának a befolyása alatt álltak.
	
		A dossziék olyan lehallgatások leiratait tartalmazzák, amelyeket állítólag a titkosszolgálat, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) végzett 2005 és 2009 között egy pozsonyi &#8222;konspirációs lakásban&#8221;, a Vazovova utcában. Ezen a helyszínen találkozgattak a Penta emberei a legkülönbözőbb kormánypárti és ellenzéki politikusokkal.
	
		
			
			
				A Penta Holding vállalati struktúrája
		
	
	
		Titkosszolgálati akció volt
	
		A lehallgatott alanyok között van a csoport egyik tulajdonosa, Jaroslav Haščák, és más ismert és befolyásos emberek is. Képviselők megvásárlásáról, politikai kinevezésekről beszéltek, rengeteg gazdasági és politikai témát érintettek, állami nagyvállalatok privatizációjától kezdve közhivatalnokok kinevezésein keresztül koalícióalakítási forgatókönyvekig, de szóba kerülnek vastag borítékok és jelentős százalékos juttatások is.
	
		&nbsp;
	
		A szlovákiai belügyminiszter, Daniel Lipsic kijelentette, hogy a Gorilla fedőnevű akció a &#8220;titkosszolgálat törvényes és a szabályoknak megfelelő akciója", de nem válaszolt arra a kérdésre , hogy ez az anyag, illetve az interneten olvasható anyag tartalmilag megegyezik-e.
	
		Többen már lemondtak
	
		Az iratok elárulják, miként születtek háttérmegállapodások a 2002 és 2006 között hatalmon lévő második Dzurinda-kabinet gazdaságpolitikáért felelős tisztviselői, így az akkori gazdasági miniszter, Jirko Malchárek és Jaroslav Haščák nagyvállalkozó között. Az iratok többször megemlítik Világi Oszkárt, dunaszerdahelyi nagyvállalkozót, Czucz Istvánt, csallóközi üzletembert, aki egyben Overdose társtulajdonosa is. Kitartó olvasgatás után arról is tudomást szerezhetünk, miként tervezte a szlovák oligarcha és Robert Fico a 2006-os választások utáni esetleges koalíciós együttműködést. Haščák szerint &#8221;a demokrácia szar rendszer. A választó semmiről nem tud semmit, csak a felszínt látja.&#8221;
	
		
			
			
				&nbsp;
			
				Jirko Malcharek, Dzurinda egykori gazdasági minisztere, miniszterelnök-helyetteseFotó: Kisbenedek Attila
		
	
	
		A Gorilla ügyben ügyészségi és rendőrségi vizsgálat indult, többen is lemondtak posztjukról, többek között Anna Bubeníkova, a Nemzeti Vagyonalap vezetője is.
	
		Az akták igazságtartalmát, eredetiségét megjelenésük után rögtön megkérdőjelezték. A szlovákiai társadalom két részre szakadt: azokra, akik a Gorilla-aktákat valós titkosszolgálati iratoknak hiszik, és azokra, akik nevetségesnek tartják.
	
		A miniszterelnökök szerint csak féligazság
	
		Eduard Maták, a Penta társtulajdonosa &#8220;Hollywood-szerű hazugságnak&#8221; nevezte a Sme napilapnak adott interjújában, &#8220;fikció az egész, csak arról szól, hogy pár politikusnak megfelel az összes többit egy zsákba hajítani &#8211; akik 2006 körül a politikai életben aktívak voltak &#8211; és azt mondani rájuk, hogy ők a Gorilla-időszak emberei.&#8221; Ezzel a parlamentbe először a 2010-es választásokon bejutott Szabadság és Szolidaritás pártra célzott, akik szerint &#8220;a Gorilla-ügy jó lehetőség arra, hogy kicseréljünk egy egész politikusgenerációt, mely ma már nyilvánvalóan túlkoros, a politikai pártok most politikai megtisztuláson mehetnek keresztül. Talán gorillákra és nem gorillákra osztjuk majd a politikusokat&#8221; &#8211; nyilatkozta Juraj Miškov (SaS) gazdasági miniszter a szlovák televízió 5 perc múlva 12 című vitaműsorában.
	
		Iveta Radičová, az országot a március 10-i választásokig vezető miniszterelnök szerint a Gorilla-iratok igazságokat, féligazságokat és hazugságokat egyaránt tartalmaznak.
	
		Hasonlóképpen vélekedik Robert Fico, a miniszterelnöki cím várományosa, az ellenzéki Smer elnöke is. Ő sem szeretne nyilatkozni az állítólagos titkosszolgálati iratokkal kapcsolatban. &#8222;Ne rángassanak bele minket ebbe&#8221; &#8211; mondta a Markíza televíziónak. Véleménye szerint a választások előtt valakinek mindig érdekében áll, hogy belerángassa a politikai pártokat különböző hírszerzési játékokba. &#8222;A Smer ezekben nem hajlandó részt venni&#8221; &#8211; mondta.
	
		
			
			
				&nbsp;
			
				Robert FicoFotó: Samuel Kubani
		
	
	
		Annyit azonban elárult a TASR hírügynökségnek, hogy 2006-os hatalomra kerülése után leállította a pozsonyi repülőtér privatizációját, és ezzel megakadályozta, hogy az is, mint sok más állami vállalat, a Penta kezére kerüljön. A nagyvállalattal való asszociáció Ficónak jobban árthat, mint másoknak, hiszen az ő politikájának egyik pillére épp a Penta és a hozzá hasonló multik elleni küzdelem volt.
	
		Mikuláš Dzurinda (1998 és 2006 közötti miniszterelnök) azt nyilatkozta, az általa vezetett kormányok sosem döntöttek pénzügyi csoportok nyomására, vagy az azokkal történő megegyezések alapján.
	
		A Híd és az MKP egymásra mutogat
	
		A Híd és az MKP választások előtti sárdobálását csak fokozták az akták. A Gorilla-iratok időszakában a magyarok képviselete még egységesen az MKP által történt, azóta többen a Híd pártba soroltak át. Ahogy a&nbsp;Bumm.sk&nbsp;felvidéki hírportál ismertette, &#8220;több téma kapcsán is előkerülnek tehát egykori MKP-s politikusok, többek közt a privatizációhoz kapcsolódva: ezek értelmében a Nyugat-Szlovákiai Energiaszolgáltató magánosítását az MKP-hoz közeli személyek végezték, egész pontosan Világi Oszkárnak lehetett köze a tranzakciókhoz."
	
		A párt neve a Transpetrol körüli ügyletekkel kapcsolatban is felbukkan az iratokban, az MKP ezek szerint az állami tulajdonrész kapcsán komoly összegekhez juthatott jutalék címén &#8211; igaz, a pénz másik fele a Fico-párti Malchárekhez vándorolt. Ezt a mintegy 3,5 millió dolláros jutalékot állítólag a kőolajszállítással foglalkozó vállalat akkori vezetője, Czucz István osztotta volna el.&#8221;Az aktában kitérnek arra, hogy Bugár Béla és Világi is beleegyezett a tranzakcióba. A Penta vezetője az állítólagos átiratokban egy másik helyen egyenesen Világi "rabszolgájának" nevezi a Nemzeti Vagyonalapba jelölt Duray Rezsőt, aki a jelenleg Híd-párti Végh Dániellel közös kontextusban kerül megemlítésre, írta a Bumm.sk, amely alaposan kivesézte a Gorilla-ügyek magyar szálait.
	
		&#8222;Nem az én tisztem ezt eldönteni, hogy a Gorilla-dosszié megfelel-e a valóságnak, de a parlamenti képviselők között terjedő információk arra engednek következtetni, hogy a dokumentumban foglaltak nagyon közel állnak a valósághoz&#8221; &#8211; nyilatkozta az Indexnek Berényi József, aki 2010 óta az MKP elnöke. Hozzátette &#8222;az MKP listán szereplő jelölteknek semmilyen formában semmi közük a Gorillához, a Híd listáján viszont szerepelnek az aktához köthető jelöltek.&#8221;
	
		A Gorilla állításai miatt szakadt az MKP?
	
		
			
			
				&nbsp;
			
				Bugár BélaFotó: Krizsán Csaba
		
	
	
		Bugár Béla, a Híd pártelnöke elmondta, &#8220;az egyedüli volt MKP-tag, akit az aktában emlegetnek és jelenleg a Híd tagja, én vagyok. Ráadásul Végh Dánielt, aki annak idején az MKP, jelenleg pedig a Híd kinevezettje a Nemzeti Vagyonalapban, éppen annak kapcsán emlegetik az aktában, hogy a pénzügyi csoport érdekeivel ellentétesen szavazott.&#8221;
	
		Kérdésünkre elmondta, soha nem járt a Vazovova utcai &#8220;konspirációs lakásban&#8221;. &#8220;Nem tartom szerencsésnek, hogy a Gorilla ügy pár hónappal a választások előtt robbant ki, erre az időszakra ugyanis a fokozott érzelmek jellemzőek, ennek az ügynek a kivizsgálása pedig nagyon is higgadt hozzáállást igényel.&#8221;
	
		Az Index kérdésére, hogy Bugár Béla 2007-es leváltása a Gorillában róla megfogalmazott állításokkal összefüggésbe hozható-e, Berényi a következőt válaszolta: "2007-ben az akkori tagság egy jelentős részénél az a vélemény alakult ki, hogy nem az MKP-nak van egy gazdasági háttere, mely segíti a pártot, hanem gazdasági érdekeltségű csoportosulásoknak van pártja, amin keresztül, ill. aminek a nevében érvényesítik érdekeltségeiket. Ez a jelenség jelentős bizalmatlanságot szült az akkori pártelnökkel szemben. Ez volt tehát az egyik oka a 2007-es személycsérenek."
	
		Bugár perrel fenyeget, de nem perelt
	
		Bugár Béla a Pátria rádiónak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy be fogja perelni Berényit, ha továbbra is azt állítja, hogy a Gorilla-aktában emlegetett összes volt MKP-s személy már a Hídba távozott. &#8222;Ha valóban beperelne, az mindenképpen jó, mert akkor a bíróság érdemben foglalkozna a Gorilla-üggyel, és fény derülne az igazságra&#8221; &#8211; mondta az Indexnek Berényi. Ugyanakkor kérdésünk kapcsán kiderült, Bugár még nem indította el a jogi eljárást.
	
		"Berényinek el kellene gondolkodnia azon, hogy a személy, akit többször is említenek az iratokban, nagyon közel áll hozzá" &#8211; jegyezte meg Bugár a hétvégén a Pátria rádióban, miközben Miroslav Wöllnerre utalt, aki a Szlovák Villamosművek elnökségének alelnöke volt 2005 és 2007 között. A Gorilla-iratokban úgy írtak róla, hogy a villamosműveknél igyekezett nagy befolyást szerezni, és egy üzletből állítólag magas jutalékot kapott.
	
		A Gorillának mindenesetre már eddig is &#8211; igazságtartalmának megállapíthatósága nélkül &#8211; sikerült mindent a feje tetejére állítania, a Meciar alatt a titkosszolgálatokat önkényesen irányító Ivan Lexa korszaka óta soha ennyien nem foglalkoztak a titkosszolgálattal és nem született ennyi összeesküvéselmélet Szlovákiában. A vizsgálatok folynak.
	
		A Gorilla elnevezés egyébként a jól értesült városi legendák szerint abból származik, hogy épp ez volt a beceneve az akkor használt lehallgatóeszköznek.



	Amiről az index nem ír:&nbsp;

	Osztrák cégek is belekeveredtek a Gorilla-botrányba

	A Gorilla-dosszié néven ismertté vált iratban szerepel a pozsonyi reptér privatizációs pályázata is a Die Presse cikke szerint. A pályázaton a botrányok egyik központi szereplője, a Penta szlovák pénzügyi csoport a Bécsi Repülőtérrel és a Raiffeisen Bankkal közös konzorciumban indult 2006-ban. Az osztrák Meinl Bank a szlovák kormány tanácsadójaként vett részt az - utóbb leállított - eljárásban.

	
	A Die Presse cikke szerint a lehallgatási jegyzőkönyvek arra engednek következtetni, hogy a Penta megvesztegetéssel érhette el azt, hogy a szlovák kormány a Meinl Bankot válassza ki privatizációs tanácsadóként. A lapban idézett szövegrészletek szerint "Haščák évek óta kapcsolatban állt a Meinl Bank képviselőivel. A Banka Slovakia privatizációja során is együttműködtek. Akkor a Meinl a Penta érdekeit képviselte, ha ez kiderült volna, a Meinl nehézségeket kockáztatott volna". Egy másik idézett részletben állt, hogy "Haščák a Meinl Bankon keresztül mossa offshore-pénzeit".
	
	A Meinl Bank szóvivője, Thomas Huemer minden vádat visszautasított a cég nevében és "minden alapot nélkülöző pletykáknak" nevezte azokat. A Reiffeisen Banknál Martin Schreiber a lap érdelődésére azt közölte, hogy nem ők, hanem a Bécsi Repülőtér javasolta a Pentával való partnerséget. A repülőtér a lapnak azzal indokolta a Penta bevonását a TwoOne nevű konzorciumba, hogy a cég velük ellentétben már rendelkezett szlovákiai privatizációs tapasztalatokkal. Peter Kleemann szóvivő kijelentette, hogy nem fizettek a Pentának a pályázattal összefüggésben. "Hogy tettek-e és hogy milyen lépéseket tettek partnereink, az hatáskörünkön kívül áll"- fűzte hozzá.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Soron kívül Tel Aviv-ból döntötték be Malévet(?) Hallgassa meg az utolsó Malév-járat rádióforgalmazást]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6138954</link><pubDate>2012-02-03 20:42:25</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Végleg megszünt a Magyar Nemzeti Légiközlekedési vállalat. A magyar légitársaság 66 évi szolgálat után &nbsp;a mai nappal (2012 feb. 3) csődbe döntve megszünt létezni, soron kivül. A várt csőd váratlanul érkezett az agonizáló Malévhez. A soronkivüli váratlan megérkezést Tel Avivból indították. Olyan pénzügyifeltételhez szabták a Malév Budapest Tel-Aviv járatának kiszolgálását Izraelben, hogy azt nem tudta teljesíteni az Unió álltal kiszabott, azaz az állami támogatás visszafizetési kötelezettségének kiróvása végett. &nbsp;Megjegyezzük erre lett volna még pár hónap visszafizetési határidő, de ezt a zsidó államban nem tolerálták. A Malév&nbsp;igazgatóság elnöke &nbsp;ma hajnalban kapta a vészjelzést arról, hogy a Tel Aviv-i járat már nem tudott visszaindulni.&nbsp;Berényi János arról számolt be, hogy "a Tel Aviv-i gépet nem akarták kiszolgálni, csak tetemes összeg fejében. Ha ezt a cég kifizeti precedenst teremtett volna, erre pedig a cégnek nincs megfelelő likviditása."

	&nbsp;

	A Jobbikot felháborítja a Malév kényszerű leállása, az ellenzéki párt szerint a nemzeti légitársaság csődjéhez a végső lökést az Európai Unió állami támogatást megtiltó döntése adta.

	&nbsp;

	Volner János frakcióvezető-helyettes az MTI-nek pénteken küldött közleményében azt írta: a Malév a róla készült Fehér Könyv szerint évente 70 milliárd forint bevételhez juttatta az államot, miközben tavaly 24 milliárd forintos veszteséget termelt, a légitársaság pénzügyi egyenlege tehát még a vállalat veszteséges működése ellenére is jelentős, több tízmilliárd forintos többletet mutatott az állam szempontjából.

	"A Malév csődjéhez a végső lökést az Európai Unió állami támogatást megtiltó döntése adta meg, tehát közvetlenül Brüsszel tehet a Malév és utasai körében kialakult áldatlan állapotokról" - közölte a jobbikos politikus.

	Volner János arról is beszámolt, hogy a parlament gazdasági bizottságának alelnökeként csütörtökön tárgyalt Pleschinger Gyulával, a gazdasági tárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkárával, és ismét megfogalmazta azt a Jobbik-javaslatot, amellyel szerinte a Malév megmenthető, illetve újjáéleszthető lenne. Ehhez az kell, hogy a kormány az eddigi célzott tőkejuttatások helyett szektorális adókedvezményeket nyújtson a hazai légitársaságoknak, így a Malévhoz eljut az állami segítség, de a támogatás már nem ütközik az uniós jogba - írta a frakcióvezető-helyettes, megjegyezve, a javaslat alkalmas lehet a Malév és más magyar légitársaságok versenyképességének javítására, sőt akár arra is, hogy adókedvezményekkel Magyarországra csábítsanak cégeket és azok itt fizessenek adót. -Kitekintő/MTI

	&nbsp;

	A Malév Zrt. sajtóközlemény

	
		&nbsp;
	
		
			
				
					&nbsp;A Malév Zrt. sajtóközleménye
				
					2012. február 3-án 06:00 órakor leállt a Malév
				
					Az Igazgatóság döntése alapján a kár minimalizálása érdekében elrendeli a magyar nemzeti légitársaság üzemszerű működésének beszüntetését. Ennek értelmében február 3-án 06:00 órától, 66 évnyi csaknem folyamatos működés után, nem szállnak fel Malév repülőgépek.
				
					&#8220;Sajnos bekövetkezett az, amitől a legjobban tartottunk, és aminek elkerüléséért mindent megtettünk. Bár az utóbbi napokig még volt remény az üzemeltetés folytatására, és az utasok bizalma töretlen volt, de az utóbbi napokban megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy mára már tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete. Ismert az is, hogy a tulajdonos a legjobb szándéka ellenére az EU elmarasztaló határozatát követően nem tud további anyagi forrást biztosítani a működéshez. Mindezeket figyelembe véve az Igazgatóság úgy döntött, hogy elrendeli a magyar nemzeti légitársaság üzemszerű működésének beszüntetését. Valamennyi utasunktól elnézést kérünk&#8221; &#8211; jelentette be Limburger Lóránt vezérigazgató.
				
					A légitársaság utasait az ügyfélszolgálati munkatársak (az alábbi telefonszámon: Magyarországról: 06-40-21-21-21, Külföldről: +36-802-11-11) tájékoztatják arról, hogyan utazhatnak el célállomásukra, illetve milyen lehetőségeik vannak a kártalanításra.
				
					Átfoglalásra jogosult utasok köre
				
					A január 31-én hatályba lépett kormányrendelet szerint segítségnyújtás azon utasok számára biztosítható, akik érvényes menetjegyüket a Malév Zrt. leállási napját megelőzően vásárolták meg, és akiknek a Malév-járatra szóló menetjegye a leállás napján vagy az azt követő három naptári napon belül biztosít jogot az utazásra. Továbbá azoknak, akik a Malév leállásának napján vagy azt megelőzően a célállomásra már elutaztak és a visszaútra érvényes Malév-járatokra szóló menetjeggyel rendelkeznek nem későbbi időpontra 2012. február 29-nél. A jogosultak célállomásra való eljutásában a Malév segítséget nyújt a meglévő menetjegyek más járatokra történő átfoglalásával, vagy más közlekedési módok igénybe vételének biztosításával.
			
		
	


	&nbsp;


	A Malév offshort játszmák sorozatán ment keresztül. Az érdekes történet rendszerváltásra vezethező vissza, mikor elindították a Malév &nbsp;Budapest-Tel-Aviv járatát annak ellenére hogy Izrael korábban lelőtt egy Bejrútba tartó Malév-járatott,(lásd itt:&nbsp;Lelőtt repülők)&nbsp;melyet csak nagy mondvacsinált szönyegalá-szöpréssel lett tisztázva. Ezek utánni kiprivatizálosokkal veszteségeket kreáltak. 2007-ben a Gurcsány-kormány bagatel összegért eladta, majd a Bajnai-kormány 2010-ben borsos áron visszavásárolta és az EU szabályzatával ellentétben 90 milliós államitámogatásban részesítette a légitársaságot. Gyakorlatilag ez lett a hálálositélete. Budai Gyula elszámoltatási biztos sorozatos feljelentéseket tett szabálytalanságok miatt, melyután feltételezhetjük, hogy a csődbedöntés mint egy felelösség kibúvássa a felelősöknek!???

	Utolsó Malév járat rádióforgalmazása. Minden tisztelet azé, aki eredetileg lementette!
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Paulus Diaconus:Longobárdok története]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17718875&amp;nid=6137197</link><pubDate>2012-02-01 11:24:45</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Fordította Gombos F. Albin. Kiadta a Brassói Lapok nyomdája 1901-ben, &nbsp;pdf formátum

	&nbsp;

	Paulus Diaconus:&nbsp;A longobardok története&nbsp;(Historia Langobardorum)&nbsp;(magyar nyelven). ELTE BTK Történelemszakos Portál. (Hozzáférés: 2007. március 1.)
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A képen látható szoborcsoporton  Pán isten ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17718875&amp;nid=6135959</link><pubDate>2012-01-30 11:53:42</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	A képen látható szoborcsoport időszámításunk kezdete előtt 100 körül, Déloszon készült, Aphroditét, Erószt és Pánt ábrázolja.

	

	A nihilizmuz - a liberalizmus elődje - fertőzése a görög társadalomban való ábrázolása jól szemlélteti egy társadalmi berendezkedés megfertőzését.. Ezen kecskeszarvú Pán istennek áldoztak kost a zsidó pán és boi törzsek Árpád fiának, Soltnak a születésekor. A pán és boi nemzetségek Dunántúli kiűzetése a Római Birodalom területéről is kaphatta a római &nbsp;nevét Pannonia &nbsp;mint provincia. Őket elűldözték mint a törökök a cigányokat, míg a "magyart" azaz a "mag népét" katonai szolgálat alá vetették (a törökhódoltság idejében janicsárok) &nbsp;A történelemben mint Spanyol-pannon- Japán "pántengely elhívatottság egy lehetséges pán-zsidógyőkerek felvezetése egy pán-kontinensek (pl.európa) egy elképzelt pán szabadkőműves világuralomhoz. Hogy köze van-e Habsburg Ottó urnába zárt szívének Pannonhalmán történő elhelyezéséhez és az 1989-s páneurópai piknikhez .....???&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Lista az USA világháború utáni katonai agresszióiról.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6135112</link><pubDate>2012-01-28 21:53:57</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Amerikai katonák a második világháború óta több mint 5 millió embert öltek meg idegen országokban, túlnyomó részt civileket.

	Vannak akik azt mondják, hogy az USA valójában még nem fejezte be második világháborút.

	Találtam egy listát azon országokról amelyeket az amerikaiak a második világháború óta támadtak meg vagy szálltak meg.
	A nagyjából hatvan évre 60 katonai agresszió jut, és biztos van olyan csetepaté ami kimaradt.
	Azt mondják a háborúhoz sok pénz kell. Miből lehet ezt finanszírozni? Vagy ma már a háború üzlet?
	Milyen apparátus kell az örökös konfliktus kereséséhez, a háború megtervezéséhez? Vagy ma már ez is &#8217;futószalagon&#8217; történik? A felsorolás mellé még egy adat azért odakívánkozik: a második világháború befejezése óta amerikai katonák több mint 5 millió embert öltek meg idegen országokban, túlnyomó részt civileket.&nbsp;
	
	1. Philippines(1948-54)
	2. Puerto Rico(1950)
	3. Iran(1953)
	4. Vietnam(1954)
	5. Guatemala(1954)
	6. Lebanon(l958)
	7. Panama(1958)
	8. Vietnam(l960-75)
	9. Cuba(l961)
	10. Laos(1962)
	11. Cuba( l962)
	12. Iraq(1963)
	13. Panama(l964)
	14. Indonesia(l965)
	15. Dominican republic(1965-66)
	16. Guatemala(l966-67)
	17. Cambodia(l969-75)
	18. Oman(l970)
	19. Laos(l971-73)
	20. Chile(1973)
	21. Cambodia(l975)
	22. Angola(l976-92)
	23. Iran(l980)
	24. Libya(l981)
	25. El Salvador(l981-92)
	26. Nicaragua(l981-90)
	27. Lebanon(l982-84)
	28. Grenada(l983-84)
	29. Honduras(l983-89)
	30. Iran(l984)
	31. Libya(l986)
	32. Bolivia(1986)
	33. Iran(l987-88)
	34. Libya(1989)
	35. Virgin islands(1989)
	36. Philippines(1989)
	37. Panama(1989 (-?))
	38. Liberia(1990)
	39. Iraq(1990-91)
	40. Somalia(1992-94)
	41. Yugoslavia(1992-94)
	42. Bosnia(1993-?)
	43. Haiti(1994)
	44. Zaire (Congo)(1996-97)
	45. Liberia(1997)
	46. Sudan(1998)
	47. Afghanistan(1998)
	48. Iraq(1998)
	49. Yugoslavia(1999)
	50. Yemen(2000)
	51. Afghanistan(2001-?)
	52. Yemen(2002)
	53. Philippines(2002-?)
	54. Colombia(2003-?)
	55. Iraq(2003-?)
	56. Liberia(2003)
	57. Haiti(2004-05)
	58. Pakistan(2005-?)
	59. Somalia(2006-?)
	60. Libya(2011-?)

	http://politaktika.hu/hirek/USwars32369&nbsp;2012-01-27 - Comet
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Nemzeti összefogás Orbán vagy az ország mellett?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6131262</link><pubDate>2012-01-23 13:14:22</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	2012 jan. 21-én rendben lejazlott a nagy civil demostráció &nbsp;az országot gazdaságilag lejárató,&nbsp;Orbánt (kormányát-e?) támadó&nbsp; neoliberális és baloldali finánctőkések&nbsp; ellen &nbsp;történő "Béke menet"&nbsp;civil összefogás megmozdulás, mely a volt KGST országait is megmozgatta szimpátia szolidalitás alapon. Ez így öröm, mert valami megmozdult Nyugat-Európa keleti felében, szakrálisan, a Szent Korona kóhéziója (elnézést a csuny kifejezéséért), a szkita népek és ehhez kötödő összetartózás reményének kifejezésére. Üröm ebben a "Szeretünk Viktor" &nbsp;a Kossuth nóta viszhangja az Andrási úton, és a többit nem soroljuk. De nézzük kik szervezték ezt a civil mozgalmat: Széles Gábor, a Székesfehérvári Ikarusz privatizációjától Kínáig elég széles sávban mozog. Bayer Zsolt &nbsp;sváb gyökerű újságíró, &nbsp;publiciszta,szakkommentátor,- no komment, vitatott személyiség. Bencsik András politikai szélhámos, méltó Soros Györgyhöz. Lásd alább életrajzát. A tömeg llétszámát , melyet más-más politikai körök vitatnak - Fél millió, nem kevés idehaza, de a 2/3-hoz kevés. A többségi támogatását senki nem vitatja a fidesztől, na de a 2/3 kérdése most sem lett bizonyított. Még&nbsp;a liberális sajtó szerinti,&nbsp;a vállalkozói körök pénzzel támogatottak általi részvétellel sem. (Gondolhatunk itt a Lungodrom-ra ?) &nbsp;A Béke menet kiemelt színfoltja volt a Magyarok Szövetsége sámánjainak dobolása. Ez rothadtul összhangban volt a Kossuth nótával, de az is lehet, hogy a "dobokon" keresztül &nbsp;üzent Kossuth Orbánnak.

	&nbsp;

	&nbsp;

	Bencsik András életrajza

	
		
		Nemzeti kaméleonunk, a 61 éves bajkeverő, a Békemenet egyik szervezője szinte minden pártnak felajánlkozott már, az MSZMP-től a Jobbikig.
		
		A lentebbi életrajz-sablonba feltöltött adatokból az is kiderül, hogy Bencsik Andrásnak legfeljebb egy OKJ-s tördelői tanfolyam erejéig van köze a profi újságíráshoz.&nbsp;(A sablont a "bencsik andrás életrajz" szókapcsolatokra rákeresve, a Google által beindexelt és a találati lista 1-5 oldalán megjelenített oldalak tartalma alapján töltöttem ki.)
		
		
		
		(Katt a képre!)
		
		Tanulmányait a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán végezte, amit megfejelt a MUOSZ Akadémián egy Tördelő és Képszerkesztői OKJ-s szakképzettséggel egyenértékű tanfolyammal.
		
		Újságírói pályafutása: Haditechnikai Szemle, Mezőgazdasági Mérnök, Somogyi Néplap, Csepel Újság, Népszava, Népszabadság, Esti Hírlap, Pesti Hírlap, Demokrata, Magyar Demokrata. Létrehozta a Szkítia könyvesbolthálózatot és a Magyar Ház Könyvkiadót. Alapító tagja a jobboldali Sajtóklubnak.
		
		A Népszabadságban jelent meg az alább olvasható, szovjet elköteleződésű áradozása még 1986-ban:&nbsp;
		
		
		&nbsp;
		(Katt a képre!)
		
		
		A rossz nyelvek&nbsp;szerint&nbsp;Bencsik András a hazai újságírás és politikai élet kaméleonja, a Fidesz párt tagja, aki az elmúlt 25 évben szinte minden olyan pártot megjárt, ahol anyagi haszonra, vagy csak a személyes befolyásának növekedésére számíthatott.
		
		Szintén a fenti linkre kattintva olvasható:&nbsp;"A Magyar Demokrata Fórumhoz szélkakasunk igazából és teljes odaadással még Antall József életében, 1993-ban csapódott. Azokban a hónapokban, amikor az általa végül anyagilag és szakmailag ellehetetlenített Seszták Ágnessel együtt fölélesztették és szerkesztették Kossuth Lajos hajdani újságját, a Pesti Hírlapot. A kormányzati hirdetések, közlések jóvoltából Bencsik akkoriban hatalmas összegeket kaszált az államkincstárból."
		
		
		
		(Katt a képre!)
		
		
		1994 tavaszán, amikor a választásokat az MSZP nyerte meg, Bencsik megalapította a Demokrata nevű "konzervatív" hetilapot.&nbsp;"Erőszakos magatartása miatt az MDF-ből kizárták, mire lapjában bőszen elkezdte hirdetni a schamschulista eszméket. Mécs Imre a Bencsik ellen indított bírósági per egyik tárgyalásán azt vágta a hozzá hasonló kaméleon fejéhez, hogy a régi szép időkben, újdondász korában a Munkásőr című lap szerzője is volt."&nbsp;- állítják a rossz nyelvek Bencsik Andrásról.
		
		És még mindig ugyanők:&nbsp;"Bencsik András azonban a Jobbik megerősödésének láttán úgy gondolta, hogy jó lenne ismét radikalizálódni, színt, esetleg pártot is váltani, s bevezetésként - a Fidesz vezetőségének megrökönyödésére és rosszallását kiváltva - alapító tagja lett a Magyar Gárdának. Takács Zsuzsa, Bencsik élettársa tervezte a Magyar Gárda híres oroszlános egyenruháját, amelyet legyártattak, a lelkes gárdisták pedig fizettek, mint a katonatiszt."
		
		
		
		
		
		És végül egy kis sukorózás:&nbsp;"Orbán Viktor és Bencsik András kapcsolata visszanyúlik abba a korszakba, amikor a Magyar Demokrata szerkesztősége még a Király utcában, majd a Sas utcában volt, s a Fidesz akkoriban nem rendelkezett olyan jó sajtóval, mint manapság. Viktornak jól jött Bencsik fölajánlkozása, amely tüsténkedést később a Fidesz azzal is meghálálta, hogy jutányosan, mindössze egy forintért Bencsik főszerkesztő Dávid nevű fiának nevére írták azt az Andrássy út eleji, rendkívül értékes ingatlant, ahol a Magyar Demokrata szerkesztősége és Bencsik egyéb üzleti vállalkozásai is működnek."
		
		
		
		Forrás&nbsp;via&nbsp;via&nbsp;via&nbsp;via&nbsp;via&nbsp;via&nbsp;via&nbsp;via


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA["Ha nem hallod a harci dobokat, süket vagy".]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6130229</link><pubDate>2012-01-21 21:37:20</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Kissinger világháborút jósol - szatírikus cikk

	2012, január 13 - 13:56&nbsp;|&nbsp;Hetesi Zsolt

	
		
			"Ha nem hallod a harci dobokat, süket vagy"....Egy frissinterjúban&nbsp;a 89 éves exkülügyminiszter a követkőket mondta:
		
			&#8222; Az USA igyekszik féken tartani Oroszországot, és Kínát, és a koporsóba az utolsó szög Irán lesz, mely természetesen Izrael fő célpontja. Megengedtük Kínának, hogy megnövelje a katonai erejét, és Oroszországnak hogy gazdaságilag megújuljon, hogy hamis biztonságérzet, nagyképűség hassa át őket, de ez gyorsabb összeomlást okoz majd mindkettőjük számára. Mi olyanok vagyunk mint egy gyors céllövő, aki kihívja a kezdőt hogy előhúzza a pisztolyát, de amikor megpróbálja: puff-puff. A következő háború annyira súlyos lesz, hogy csak egy szuperhatalom győzhet, és az mi vagyunk. Pont ezért annyira sürgős&nbsp; az EU-nak, hogy&nbsp; egy szuperállamot hozzon létre, mert tudják, hogy közeledik a háború, és ahhoz hogy Európa túlélje, egy egyetlen összekovácsolt államnak kell lennie. A ő sietségük nekem azt jelenti, hogy nagyon is jól tudják, hogy az igazi nagy leszámolás közel van. Ah, mennyit álmodtam erről a pillanatról. &#8222;
		
			Aki ellenőrzi a kőolajat, az ellenőrzi a nemzeteket, aki ellenőrzi az élelmiszert, ellenőrzi a népeket&#8221;
		
			Mr. Kissinger hozzátette:&#8221; ha egy közönséges földi halandó vagy, akkor felkészülhetsz a háborúra, úgy hogy vidékre költözöl, és egy tanyán kezdesz gazdálkodni, de fegyvert is kell vinned magaddal, mert éhező hordák fogják járni az országot. &#8222;
		
			Pár perces gondolkodás után Mr. Kissinger folytatta:
		
			&#8222; Azt mondtuk a katonáknak, hogy hét országot kell elfoglalniuk Közel &#8211;Keleten, és ezt szinte megtették. Tudjuk mindnyájan mit gondolok a katonákról, de azt kell mondanom, hogy ez alkalommal túl jól teljesítették a parancsot. Már csak az utolsó dominó maradt hátra, azaz Irán, mely valóban a mérleg nyelve lesz. Kína, és az oroszok, meddig nézhetik, hogy Amerika tisztára söpör mindent? A nagy orosz medve és a kínai sarló akkor ébrednek fel az álmukból, amikor Izraelnek teljes erejéből és minden fegyverzetével harcolnia kell, hogy annyi arabot megöljön, amennyit csak tud. &#8222;
		
			Ha minden jól megy, ahogy reméljük, akkor a Közel-Kelet fele Izraelé lesz. A fiataljaink jól ki lettek képezve az utóbbi évtizedben a harci videó játékok konzoljain, érdekes volt látni a új játékot, Call of Duty Modern Warfare 3, ami pontosan visszaadja azt ami a közel jövőben történni fog. A mi fiataljaink az USA-ban és Nyugaton fel vannak készítve, arra lettek programozva, hogy jó katonák legyenek, ágyútölteléket, és amikor megparancsolják, hogy az utcára menjenek a ruszkik és kínaiak ellen harcolni, akkor engedelmeskedni fognak a parancsoknak. A romokból mi egy új társadalmat építünk majd, csak egyetlen szuperhatalom marad, és a Világkormány fog győzni. Ne felejtsük el, hogy az USA-nak jobb fegyveri vannak, olyan cuccaink mely egyetlen más nemzetnek sem, és megmutatjuk ezeket a fegyvereket a világnak, amikor eljön a megfelelő pillanat. &#8222;
		
			Nekem csak egyetlen hozzáfűzni valóm van, ami az eredeti angol oldalon is csak alul van:&nbsp;ez egyelőre még csak szatíra, de könnyen lehet valóság is - hzs
		
			Fordította: Olajos Tibor
		
			&#65279;
		
			
				
					http://ffek...
				
					&nbsp;
			
		
	


	&nbsp;

	Nem beugratás a cikk. Ez a perverziójuk, hogy előre elmondják

	2012, január 14 - 19:03 | Látogató ( ) &nbsp;

	
		Nem beugratás a cikk. Ez a perverziójuk, hogy előre elmondják mire készülnek. A végcél a világkormány. Vagy mindenki behódol, vagy nekimennek mindenkinek. Már kezdik a mesét, mint anno Iraknál, hogy atombombát gyártanak, meg van nekik, közben mégsem, illetve van, de arra az van írva, hogy Made in China, vagy Made in USSR :)
		Természetesen nem Irán a végcél, hanem Kína és Oroszország.
		Nyugaton a termelés már 0, omlik is össze rendesen, míg Irán ellátja Kínát olajjal, Oroszok meg úsznak a természeti kincsekben! Az egymás közti kereskedések pedig már nem USD-ben van elszámolva, így a nyugati háttérhatalmi erőknek szép lassan elfogy a levegőjük, kénytelenek lépni, így nem marad más számukra, mint a háború.
		Magyarországra meg kimentik a háború előtt az arra érdemesnek tartott "embereket" izraelből, illetve a világ minden részéről. A többi izraelben maradót pedig meghollókosztoltatják az Irán elleni háborúban. Most is éppen ezeket beszélik le IMF mentőcsomag címszó alatt. Ha nem sikerül megállítani a nyugati háttérhatalmi elitet, akkor a fent vázolt dolgok nagy valószínűséggel bekövetkezhetnek.


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A Gorilla: krimibe illő korrupciós botrány Szlovákiában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6124422</link><pubDate>2012-01-13 20:40:42</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	A Gorilla: krimibe illő korrupciós botrány Szlovákiában

	A hagyományos krimi és a kelet-európai politikai-gazdasági árnyoldal minden elemével rendelkezik a Gorilla névre hallgató korrupciós botrány, amely az elmúlt hetekben kerítette hatalmába a szlovák politikát és közvéleményt. Gazdasági oligarchák nyomásgyakorlása, korrupt politikusok, titkosszolgálati lehallgatások, gyanús kiszivárogtatás és lelkes egymásra mutogatás &#8211; ezekkel a szavakkal lehetne körülírni az esetet, amely rossz fényt vet szinte az egész politikai elitre. És hogy az oldat robbanékony legyen, hozzáadhatunk egy plusz elemet, mégpedig a március 10-én esedékes parlamenti választásokat.

	&nbsp;

	Még karácsony előtt&nbsp;kerültek nyilvánosságra, azaz a világhálóra a&nbsp;&#8222;Gorila&#8221;&nbsp;és&nbsp;&#8222;Gorila 1&#8221;&nbsp;névre hallgató állítólagos titkosszolgálati dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy az elmúlt tíz évben kormányzó különböző pártállású politikusok mind egy hatalmas szlovák cégbirodalom, a&nbsp;Pentabefolyása alatt álltak. A karácsonyi uborkaszezon és Vaclav Havel halála azonban elterelték a figyelmet az ügyről, igaz, csak rövid ideig, hiszen az újesztendőben többszörös erővel tért vissza, és vált a szlovák közélet talán legnagyobb botrányává.

	
		
	
		
			Kattintson és nézegessen képeket is!
	


	A politika árnyoldala

	A dossziék olyan lehallgatások átiratait tartalmazzák, amelyeket állítólag a titkosszolgálat, aSzlovák Információs Szolgálat&nbsp;(SIS) végzett 2005 és 2009 között egy pozsonyi &#8222;konspirációs lakásban&#8221;. A dokumentumok tanúsága szerint itt került sor beszélgetésekre felelős beosztású és befolyásos politikusok és a Penta társtulajdonosa,&nbsp;Jaroslav Haščák&nbsp;között. E beszélgetések rengeteg gazdasági és politikai témát érintettek, állami nagyvállalatok privatizációjától kezdve, közhivatalnokok kinevezésein keresztül, koalícióalakítási forgatókönyvekig.

	A&nbsp;The Slovak Spectator&nbsp;című angol nyelvű internetes lap&nbsp;összefoglalójából&nbsp;kiderül, hogy az iratok elárulják miként születtek háttér-megállapodások a 2002 és 2006 között hatalmon lévő második Dzurinda-kabinet gazdaságpolitikáért felelős tisztviselői (pl. maga a gazdasági miniszter, Jirko Malchárek) és Jaroslav Haščák között. Arról is tudomást szerezhetünk miként tervezte a szlovák oligarcha és Robert Fico a 2006-os választások utáni koalíciós forgatókönyveket. ABumm.sk&nbsp;arról is&nbsp;beszámol, hogy egy ilyen &#8222;stratégiai&#8221; találkozó alkalmával a cégbirodalom vezetője cinikusan megjegyezte:

	
		A demokrácia szar rendszer. A választó semmiről nem tud semmit, csak a felszínt látja.


	Az eset létezése már önmagában alátámasztja, hogy a szlovák demokráciával tényleg valami baj van, ám azt sem szabad elfeledni, hogy Kelet-Európa bármely államában találunk hasonló példákat. A napvilágot látott dokumentumok hitelességét eddig még senki nem támasztotta alá hivatalosan, ám az elemzők zöme egyetért abban, hogy a Gorilla-ügy nem puszta rosszindulatú fikció. Az autentikusságot támasztja alá a Pozsonyi Kerületi Bíróság csütörtöki közleménye is, amely szerint SIS engedély kért a lehallgatások megkezdésére, amelyet a bíróság meg is adott. A&nbsp;Felvidék.ma&nbsp;tolmácsolja&nbsp;a közlemény azon részét is, amely szerint a titkosszolgálat által 2005-ben beadott kérvény száma megegyezik a Gorilla aktában szereplő számmal.

	A pozsonyi politikusok sem támasztották alá az átiratok hitelességét, ám kategorikus cáfolatokat is csak ritkán hallhattunk. Egyedül&nbsp;Dobroslav Trnka&nbsp;volt főügyész, jelenlegi főügyész-helyettestagadta vehemensen, hogy a dolog valódi lenne.&nbsp; A rosszhírű igazságszolga magabiztossága azonban nem hitelteleníti, hanem épp ellenkezőleg, megerősíti az akták valóságértékét. Erre enged következtetni&nbsp;Daniel Lipšic&nbsp;belügyminiszter, a Kereszténydemokrata Mozgalom alelnökének azon kijelentése is, amely szerint Trnka megpróbálhatja elkendőzni az ügyet. A Bumm.sk&nbsp;beszámolója&nbsp;szerint a politikus úgy nyilatkozott,&nbsp;több személy is megerősítette a Gorilla-iratokban foglalt információk valódiságát. Tehát az iratoknak van alapjuk.

	
		
	
		
			A Gorilla első áldozata
	


	Iveta Radičová&nbsp;ügyvezető miniszterelnök szintén ehhez&nbsp;hasonlóan vélekedik.&nbsp;Robert Fico, a baloldali Smer elnöke, és a március 10-i választások legvalószínűbb győztese nem volt hajlandó nyilatkozni, hiszen szerinte mindenki kampánytémaként próbálja felhasználni az ügyet. Annyit azonban elmondott a TASR hírügynökségnek, hogy 2006-os hatalomra kerülése után leállította a pozsonyi repülőtér privatizációját, és ezzel megakadályozta, hogy az is, mint sok más állami vállalat, a Penta kezére kerüljön. A nagyvállalattal való asszociáció Ficónak jobban árthat, mint másoknak, hiszen az ő populista politikájának egyik pillére épp a Penta és a hozzá hasonlók elleni küzdelem volt. Márpedig az aktákból egyértelműen kiderül, hogy Fico többször is személyesen egyeztetett Jaroslav Haščákkal.

	A héten a Gorilla az első nyilvános áldozatát is elragadta, hiszen szerdán a szlovák kormányvisszahívta tisztségéből&nbsp;Anna Bubeníkovát, a Nemzeti Vagyonalap vezetőjét, aki sokszor szerepel a lehallgatásokban úgy, mint közvetítő a privatizációt lebonyolító intézmény és a Penta között. A felfüggesztés mellett, a&nbsp;Hírek.sk&nbsp;szerint, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Híd-Most miniszterei és a kormányfő szavaztak. Radičová saját pártja, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) képviselői, meglehetősen visszás módon, azonban ellenezték az indítványt. Az&nbsp;Új Szó&nbsp;által&nbsp;közölt&nbsp;nyilatkozatában&nbsp;Michal Horský&nbsp;politológus úgy véli, Bubeníková leváltásával a pártok közvetetten beismerték, hogy a dokumentumok nem hazudnak.

	&nbsp;

	Magyar szálak

	A közvetett beismerés a legtávolabbi pont, ameddig a politikusok elmennek. A közvetlen megnyilvánulások szintjén, mint már említettük, mindenki elismeri, hogy lehet valami igazság az egészben, de a saját magukra vonatkozó részt mindenki tagadja. A &#8222;mindenki más hibás, csak mi nem&#8221; modellje egyébként nemcsak a szlovák, de a magyar nemzetiségű politikusoknál is megfigyelhető. A Gorilla-akták ugyanis őket sem kímélik. Felbukkan például a Most-Híd elnökének,&nbsp;Bugár Bélának&nbsp;a neve is, aki 2007-ig a Magyar Koalíció Pártját (MKP) vezette, és több fontos magyar üzletember is szerepel a lehallgatott beszélgetésekben.

	
		
	
		
			Egymásra mutogatnak
		
			(Fotó:&nbsp;Új Szó)
	


	Az MKP jelenlegi elnöke,&nbsp;Berényi József&nbsp;úgy&nbsp;nyilatkozott, már korábban is tudtak arról, hogy a párt által támogatott és kinevezett kormányzati tisztviselők túlzottan a gazdasági körök befolyása alá kerültek. Meglátása szerint a 2006 előtti időszakban ezeket a gyanúkat nem tárgyalták meg az elnökségen belül, és részben ezért is került sor Bugár Béla eltávolítására. Berényi ezzel a Híd udvarába dobja a problémát.

	
		Az MKP választási listáján nincs egyetlen olyan jelölt sem, akinek neve szerepelne a Gorilla dokumentumban, ami legnagyobb riválisunkról, a Most-Hídról nem mondható el &#8211; idézi a politikust a Bumm.sk.


	Bugár értetlenül áll e kijelentések előtt, szerinte őt is ugyanannyira meglepték a dossziéban olvasottak, mint mindenki mást.

	A Gorilla, a központi szimbólum

	A politikai elit ilyen kiterjedt érintettsége miatt igen valószínűtlen, hogy a Gorilla-ügyre valaha is pont kerül. Ugyan a belügyminisztérium&nbsp;külön nyomozócsoportot&nbsp;hívott életre, kivéve ezzel a kérdést a Dobroslav Trnka által (még) kontrollált főügyészség fennhatósága alól, ám a siker így sem garantált. Így vélekedik&nbsp;Tom Nicholson&nbsp;oknyomozó újságíró is, aki már évekkel korábban tudott a dossziék létezéséről. A Slovak Spectatornak elmondta, hogy már kétszer, 2009-ben és a 2010-es kormányváltás után is, feljelentést tett az ügyben, ám mindkét esetben valamelyik felelős állami intézmény eltemette azt. Az újságíró tudomása szerint 2006-ban is indult egy vizsgálat, amely szintén kudarccal végződött.

	

	Nicholson szerint félelmetes az a kép, amelyet a Gorilla rajzol meg a szlovák politikai élet egészéről. A politikum ilyen mértékű kiszolgáltatottsága akár a szlovák állam integritását is fenyegeti. Az a mód is érdekes, ahogyan a különböző állami intézmények magát az aktát kezelik.Kocur László, az Új Szóban megjelent&nbsp;publicisztikájában&nbsp;rámutat arra, hogy a botrány kezelése mindenki számára nyilvánvalóvá tette, milyen komoly és kártékony rivalizálás létezik az állam rendfenntartó szervei között, például a rendőrség és a főügyészség, illetve a rendőrség és a titkosszolgálat között.

	Ilyen mélységű működési problémák és kiterjedt magánérdekek erdejében nem is csoda, hogyha elveszik az igazság. Egy-két hónapon belül már senki nem fog beszélni a Gorilláról, a vizsgálati anyagok pedig szépen eltűnnek egy bürokrata fiókjának mélyén. Addig azonban az lehallgatások még nagy szerepet játszanak a választási kampányban. Nagy valószínűséggel ezek kerülnek a kampány középpontjába, és ha így lesz, az az egész politikai paletta már megkezdett átrendeződését is betetőzi. Ahogy az már a&nbsp;Radičová-kabinet bukása&nbsp;körül világossá vált, a legnagyobb politikai törésvonal már nem a jobb- és baloldal, a ficói és Fico-ellenes erők között van, hanem a régi és az új generációs pártok között.&nbsp;Tokár Géza&nbsp;az Új Szó&nbsp;hasábjain&nbsp;így írt erről:

	
		A szlovák politika története során először nem a jobboldal és a baloldal, a demokratikus és a kevésbé demokratikus erők csapnak össze, hanem az egész eddigi politikai vezetés életműve kérdőjeleződik meg morálisan. (&#8230;) A Gorilla kapcsán a frontvonalak tehát egészen máshol húzódnak: az új elit, azaz a feltörekvő politikusok, és a régi gárda, a tapasztalt, akár évtizedek óta a politikában ténykedő személyek között.


	A választókon múlik, hogy ki mellett teszik le a garast. Az összeesküvés-elméletek gyártóira pedig, hogy megválaszolják kinek állt érdekében a dokumentumok kiszivárogatása. A titkosszolgálatoknak? Ficónak? Vagy talán az Emberszabású Majmok Népszerűsítő Alapítványának&#8230;

	Kitekintő.hu&nbsp;PAP SZILÁRD ISTVÁN&nbsp;

	2012. január 13., péntek
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Elkezdődött a'44-es délvidéki mészárlásért  a-kár-térítés]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6122772</link><pubDate>2012-01-11 11:55:34</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	A 67 évvel ezelőtti&nbsp;Kárpát-medencei magyarok ellen elkövetett háborús bűnökért, a &nbsp;magyarirtások áldozataiért, az elszámolással még mindig adósak a szomszédaink mészárosai, de végre valami elkezdődött. Egyes vélemények szerint a-kár-térítést azonban izrael államnak kellene fizetni.

	&nbsp;


	1944 őszén a zombori Kronić-palotában hónapokig tartott a pincébe zárt ártatlan magyarok megkínzása. Több ezer társával együtt, szörnyű szenvedéseket követően Mérey István szíjgyártó mestert is ekkor végezték ki.&nbsp;-kitekintő.hu 2012-jan 10.&nbsp;

	Mérey-Zagyva Emma 2007 júniusában kérte édesapja rehabilitálását, amiről a zombori körzeti bíróság 2007. november 25-én tárgyalt, és megállapította, hogy Mérey István ártatlanul politikai, ideológiai üldöztetés áldozatául esett.

	A rehabilitálást követően Emma asszony precedens értékű pert indított a szerb állam ellen: az átélt fájdalom, félelem és megaláztatás miatti &#8211; nem anyagi jellegű &#8211; lelki traumák okozta károk megtérítését kéri, konkrét összeget is megnevezve.

	Zagyva Emma határozott szándéka, hogy a szerb kártérítési törvény alapján családja elkobzott anyagi javainak visszaszerzéséért is pert fog indítani.

	A 78 éves magyar asszonyt a per folyamán erkölcsileg, anyagilag és a szükséges jogi képviselet biztosításával is támogatja a Trianon Múzeum és a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk civil szervezet.

	&nbsp;

	Két jobbikos képviselő kedden feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen az 1944-1945-ös délvidéki mészárlás miatt, amelyben több tízezer vajdasági magyar vesztette életét &#8211; jelentette be Apáti István és Szilágyi György.- MTI 2012.jan 10.

	Az ellenzéki politikusok emlékeztettek rá, hogy az Országgyűlés tavaly december 30-án fogadta el az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a genfi egyezményekben foglalt fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések nem évülnek el, akkor sem, ha a bűncselekmény elkövetésekor a cselekmény a belső jog szerint nem minősült el nem évülő bűncselekménynek.

	Apáti István&nbsp;hangsúlyozta azt is: a jelenlegi magyar törvények szerint nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmények esetében is eljárhat a magyar hatóság, ha a bűncselekmény nemzetközi jogba ütközik.

	Szilágyi György&nbsp;leszögezte: ismeretlen tettesekkel szemben tettek feljelentést népirtás, polgári lakosság elleni erőszak, háborús bűncselekmény és emberiség elleni bűncselekmény miatt. &#8220;A Jobbik nem hagyja, hogy ezek a bűnök feledésbe merüljenek&#8221; &#8211; tette hozzá. A jobbikos politikus úgy fogalmazott, az is siker lenne, ha végre valóban feltárnák ennek az időszaknak a történéseit és megtalálnák annak a több tízezer magyar áldozatnak a tömegsírját, akik a mai napig ismeretlen helyen nyugszanak és legalább a végtisztességet meg lehetne nekik adni.

	Szilágyi György felidézte: 1944. október 17-én a délvidékre bevonuló jugoszláv partizánalakulatokból alakult katonai hatóság katonai közigazgatást vezetett be a Vajdaságban, majd etnikai alapú, per nélküli, kollektív büntetőeljárásokat kezdtek, és korra, illetve nemre való tekintet nélkül végezték ki a magyar és német lakosságot a második világháborúban való kollektív bűnösséggel vádolva őket. Becslések szerint a délvidéki mészárlásban több tízezer magyar vesztette életét &#8211; tette hozzá.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Lipusz Zsolt féligazsága]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6119154</link><pubDate>2012-01-06 22:10:24</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	"Nemzeti önkép, szivárványos vágyálmok és rögeszmés látomások" címmel jelent meg Lipusz Zsolt pulicisztikája a Kurucinfón, válaszként a történelmünk &nbsp;ordas tévhiteinek "magyar nemzethez tartozók jelenlegi történelmi tudati állapotát, ismereti szintjének".helyreigazitásara. Mint írja felvezetőjében &nbsp;Persze a neoliberális konzumidiotizmus zavaros mocsarában úszva már önmagában az is óriási eredménynek tekinthető, ha ma "neoliberális konzumidiota" (világ) történelmünket hamisító szemetet vesz valaki a kezébe.

	A publikáció tartalma féligazság, ennek értelmében az &nbsp;írás a Koppány-István kérdéskörre vonatkozó része &nbsp;tőle elvitathatatlan. Azonban a Habsburgok szerecsenmosdatása... &nbsp;sok, és nem gyülöletből sok, hanem történelem tények miatt. Megfigyelhető több nemzeti oldalon is (név nélkül) a "habsburgimádat" mint lehetséges posztomus Habsburg-Magyar &nbsp;Szent Korona Királyság. Sőt szabad kőműves csoportok is szép számmal tetszelegnek a Szent Korona Királyság égisze alatt &nbsp;De előbb a Koppány-István kérdéskörhöz: A nemzet közötti &nbsp;gyűlölet magját már Árpád fiának Solt születésekor elveteték a kostáldozók, azzal hogy a kecskefejű &nbsp; Pán&nbsp;bálvány&nbsp;istennek áldoztak az újszülött tiszteletére. Vajon mi oka volt, hogy &nbsp;H. Ottó hazug indokokra hivatkozva a Pannonhalmi apátságba helyeztette urnábazárt szívét? A válasz a kérdésben és ezzel bukott is a Szent Istvánra kirótt &nbsp;"Turáni átok" mit az&nbsp;"újpogányok" &nbsp;hírdetnek &nbsp;István romlatlan &nbsp;(levágott) jobb-kezének "tisztánmaradásáról"

	A Habsburgok kérdéskörhöz: "Tény, hogy a 15. század közepe táján a magyar elit &#8211; nagyon helyesen és reálpolitikusan &#8211; rádöbbent, miszerint képtelen országa határait saját gazdasági és katonai-demográfiai erőforrásaira hagyatkozva megvédeni a töröktől, erre csak egy nagyobb államszervezeti struktúrában, egy birodalom részeként van esélye"&nbsp;&nbsp;Az akkori magyar elit &nbsp;pont olyan &nbsp;és az volt mint napjainkban, egyrésze jog és vagyon fosztott magyar nemes, a másik része pedig dagadó erszényű zsidó tanácsadó, hivatalnok. &nbsp;Hogy a török miatt kellet a Habsburg? Na ez már a szerecsenmosdató történelmi önigazolás! Ellenpélda Nagy Lajos, a Hunyadiak, vagy az önálló lengyel nemzet, mely megállította a tatárt és törököt. &nbsp;Vagy itt van Erdély fennmaradása a török hódoltsági időben. Ha nincs Erdély lehet, hogy ma Magyarország sincs! Viszont volt a zsidó pénzváltókhoz tartozó és őket kiszolgáló Habsburg császári és királyi dinasztia kiknek köszönhetjük&nbsp;a Szentszövetség nevében&nbsp;a finnugor és &nbsp;Pán-szlávelméletet, trianont Apropó Trianon. Kevesen tudják, hogy Habsburg &nbsp;(fél) vér (unoka) Mária volt az I Ferdinánd román király felesége ki Londonban és Párizsban kortesgedett férje Nagy-romániájáért és demokratikus területgyarapításáért. &nbsp; &nbsp;/&nbsp;Közbenjárásának köszönhetően Románia megszerezte&nbsp;Erdélyt,&nbsp;Besszarábiát, illetve&nbsp;Bukovina&nbsp;és a&nbsp;Bánság&nbsp;egyes részeit/.&nbsp;&nbsp;(Lásd itt, a &nbsp;Wikipédia Mária Habsburg vérségét &nbsp;elhallgatja)&nbsp;A Habsburg Al-dunai terjeszkedést igazolandó Bosznia anexiója, mely bebukott. Második utópisztikussá vált elképzelés &nbsp;egy új &nbsp;dinasztikus Habsburg-zsidó királyság megteremtése Ausztria&nbsp;helyett Romániával - Román-Magyar kettőség? &nbsp;&nbsp;&nbsp; ( A történelem ismétli önmagát alapon napjainkra ugyan ez látszódik az IMF-el, egy zsidó báb államot Romániából is, mint Magyarországból) &nbsp;Bizonyossága ennek a románok bevonulása Budapestre. De &nbsp;lett szerencsénkre egy Horthy Miklósunk és szerencsétlenségünkre a csonka országunk. Betelepítés: A &nbsp;Habsburg adók&nbsp;&nbsp;miatt a&nbsp;felvidékről&nbsp;a hódoltsági területre és Erdélybe menekült a lakosság bizonyos része, továbbá elég csak áttekinteni a reformációs-kor szerinti és utáni Magyarország vallási megosztottságát. Önmagáért beszél!&nbsp;Hát erről ennyit és akkor tovább a publicisztika:

	&nbsp;

	Nemzeti önkép, szivárványos vágyálmok és rögeszmés látomások

	
		A hírportálunkon megjelenő egyes történelmi témájú írásokhoz fűzött olvasói megjegyzések nagyon tanulságosak &#8211; sok más mellett &#8211; abból a szempontból is, miszerint tükrözik a magyar nemzethez tartozók jelenlegi történelmi tudati állapotát, ismereti szintjét. Persze a neoliberális konzumidiotizmus zavaros mocsarában úszva már önmagában az is óriási eredménynek tekinthető, ha ma Magyarországon valaki történelmi témájú könyvet vesz a kezébe. Csakhogy két dolgot azonnal meg kell ezzel kapcsolatban jegyeznem.


	Az egyik az a fránya szövegértés. Miként azt az elhíresült vagy inkább hírhedtté vált PISA 2000 felmérés eredményei is jelezték már, nagy baj van hazánkban a szövegértéssel. Napi tapasztalat, hogy sok olvasó olyan tényeket kér számon a cikkírótól, amelyek nem tartoznak az írás témájához. S ebbe a &#8222;műfaji kategóriába&#8221; sorolhatók azok a kommentek is, amelyek felróják a Kuruc.infónak, hogy egyszer az arabok pártján áll, máskor pedig ellenük foglal állást, holott teljesen egyértelmű, hogy nem erről van szó. Nota bene: az egyik legutóbbi ilyen bejegyzést épp Iránnal kapcsolatban olvashattuk, csak hát ugye Irán abszolút többségben lévő, államalkotó népe már az ókortól a perzsa és nem az arab. No, de hagyjuk is.

	Ám még ennél is nagyobb baj, hogy a 21. századra sikerült az egészséges történelmi öntudatot és önképet teljesen szétroncsolni Magyarországon. Fél évszázad kommunista-materialista agymosása és a nemzeti kohéziót romboló kártevése után 1990-től színre léptek a jó üzleti érzékkel megáldott szélhámosok, akik csakhamar felismerték, hogy óriási társadalmi igény van múltunk, különösen annak őstörténet névvel illetett periódusának megismerésére. Tehát nemcsak az anyagi javak privatizációjával lehet a zavarosban halászva degeszre tömni a virtuális és valóságos bukszánkat, hanem a szellemi portékák tekintetében is bőséges &#8222;piac&#8221; nyílott meg a &#8222;látók&#8221; előtt, hiszen óriási volt ott a kereslet. Így léptek színre mind nagyobb számban a különféle zavaros teóriákat hangoztató &#8222;neotáltosok&#8221;, &#8222;igehirdető látnokok&#8221;, &#8222;szent mágusok&#8221;, s kezdték meg hittérítő tevékenységüket, amely kétségkívül jó befektetésnek bizonyult, s óriási hasznot hozott -hoz a szektavezéreknek és főguruknak. (Egyébként ugyanez a folyamat &#8211; sokszor összefonódva a kettő &#8211; a vallás területén is végbement, s agyafúrt szélhámosok kihasználva a törvényi szabályozás nyújtotta lehetőségeket, teljesen legálisan kizsebelhették híveiket és hirdethették elmeháborodott tanaikat &#8211; de ez külön írás témája lehet). S amikor a hagymázos teóriáik hiteles forrásai iránt érdeklődik az ember a &#8222;prófétáktól&#8221;, efféle válaszokat kap, hogy &#8222;voltak, de elvesztek&#8221;, &#8222;ennek így kellett lennie&#8221;, vagy egyszerűen későbbi, esetleg hamisított forrásokkal hozakodnak elő.

	Nos, a magyar régmúlt a szellemi kalózkodások kimeríthetetlen bőségű Óperenciás-tengerének bizonyult a kinyilatkoztatók számára. Ezen &#8222;újpogányok&#8221; tevékenysége két szempontból is nagyon káros nemzetünkre. Egyrészt teljesen hamis, valótlan képet mutatnak fel múltunkról jó szándékú híveiknek, s ezzel egyfajta szellemi zsákutcába terelik őket, másfelől a hiteles tradicionalista irányzat jeles képviselőit &#8211; a teljesség igénye nélkül: Julius Evola, René Guénon, Hamvas Béla, László András, Buji Ferenc, Baranyi Tibor Imre &#8211; is hitelteleníthetik a beavatatlanok előtt.

	Nos, az általam a napokban portálunkon közzé tett történelmi témájú publicisztikákra írott nem egy &#8211; egyébként jó szándékú &#8211; olvasói hozzászóláson is jól kimutatható eme áltradicionalista iskola képviselőinek hatása. Vegyük a két népszerű témakörüket, a Szent István &#8211; Koppány kérdéskört, illetve a Habsburgok magyar történelem alakításában játszott szerepének megítélését.

	Miként korábban írott cikkemben, most is leszögezem, hogy a Szent István &#8211; Koppány konfliktust illetően nem lehet a történelmi tények alapján egyértelműen állást foglalni, a többi már hit kérdése, ez pedig kivezet a történettudomány territóriumának illetékességi köréből. Tény, hogy a nyugati, latin kereszténységnek az országra történt ráerőltetésével pótolhatatlan, ősi magyar értékek pusztultak el, s ennek a világnak csak kulturális morzsái maradtak fenn napjainkra. Ámbár azért itt engedtessék meg a költői kérdés: vajon ha Szent István vagy Koppány vagy bármely uralkodó változatlan formában és minőségben fenn akarja tartani az ősi, keleti magyarságot mint népi, kulturális, szellemi és szakrális entitást, vajha folytathatnánk ma az egész Koppány &#8211; Szent István kérdéskomplexumról itt egyáltalán bármilyen vitát? Attól tartok, nem, mert a &#8222;Nyugat&#8221; mind egy szálig kiirtotta volna a magyarságot, illetve túlélő töredékeit beolvasztotta &#8211; mai szóval &#8211; asszimilálta volna. Hiszen ma is kénytelenek vagyunk az Unió és az IMF előtt meghátrálni, alkalmazkodni. Egyébként is, alapvetően hibás ezen 1000 esztendő előtti konfliktusba a tradíció és a modernizáció, a nyugatosodás összecsapását belelátnunk, hiszen egyszerűen hatalmi harc volt az Árpádok két lehetséges trónörököse között. S még nagyobb aránytévesztés a középkor vagy kora újkor társadalmi viszonyait, emberi cselekedetek mozgatórugóit mai fogalomkészletünkkel leírni. (A liberalizmus, nacionalizmus, nemzet, globalizmus és társaik modern fogalmak, s ezekre a korszakokra teljességgel alkalmazhatatlanok, vagyis színtiszta anakronizmus a használatuk. Körülbelül, mintha a &#8222;gőzparipát&#8221; vagy éppenséggel az &#8222;istálló&#8221; szó Forma&#8211;1-ben meghonosodott jelentését próbálnánk ezekbe a korokba átültetni). Azt pedig &#8211; mivel István diadalmaskodott, a szerencsétlen sorsú Koppány pedig felnégyeltetett &#8211; utólag már senki nem mondhatja meg, hogy a somogyi nagyúr győzelme esetén vajon ő nem vezette volna-e Magyarországot a ma Szent Istváninak mondott nyugatos útra. Erős a gyanúm, hogy igen. Az viszont, hogy a Koppány és István közötti összecsapásban a magyarok csaptak össze a németekkel egyszerűen badarság. Hivatkozott dolgozatomban is említettem, hogy ez az elképzelés honnan eredeztethető. A pannonhalmi alapítólevél 12. századi megtoldója a három német vezérnév láttán úgy fogalmazta meg a csata lényegét, hogy az a németek és a magyarok között dúlt, noha erről egyetlen korabeli forrás sem tud, s a somogyi törzsi településnevek is arról tanúskodnak, hogy mindkét oldalon magyarok, besenyők, kabarok harcoltak, tehát a svábok csak az udvari testőrség szűk, elit rétegét alkották István seregében.

	Az az állítás sem igaz, miszerint István &#8222;elnémetesítette&#8221; udvarát, s &#8222;német érdekeket szolgált ki&#8221;, ugyanis igen csak elporolta az 1030-ban hazánkra törő II. Konrád császár seregeit, sőt Bécsnél az egész német ármádiát foglyul ejtette, s magát a várost is elfoglalta Mátyás előtt 455 esztendővel. A békekötésnek köszönhetően pedig kitolta Magyarország nyugati határait a Fischa folyóig, vagyis német területeket hódított meg. A dolog pikantériáját az adja, hogy minderről a magyarokkal szembeni elfogultsággal aligha vádolható korabeli, hiteles német forrás, az Altaichi Évkönyvek tudósít.

	Áttérve a Habsburg-problémakörre, fontos megjegyeznem, hogy itt sem emocionális kérdésről van szó. Lehet szeretni, lehet nem szeretni, sőt patologikusan gyűlölni őket, de egy történeti jellegű összefoglalóban vagy elemzésben csak a tényeknek van helyük. Tény, hogy a 15. század közepe táján a magyar elit &#8211; nagyon helyesen és reálpolitikusan &#8211; rádöbbent, miszerint képtelen országa határait saját gazdasági és katonai-demográfiai erőforrásaira hagyatkozva megvédeni a töröktől, erre csak egy nagyobb államszervezeti struktúrában, egy birodalom részeként van esélye. Magyarként az én véleményem is az, hogy az lett volna nemzeti érdekeink és a magyarság jövőjét illetően is optimális, ha ez az államalakulat egy magyar dinasztia uralma alatt jön létre. A történelem azonban egy másfajta birodalmi szerveződést igazolt, hiszen hatalmasabb demográfiai, hadi, pénzügyi (Fuggerek) potenciállal rendelkezett, mint a kb. 4 milliós összlakosságú Magyar Királyság, s egy német uralkodóház, a Habsburg viselte a császári méltóságot is. Azok az összeesküvés-teóriák, hogy már a középkorban, illetve az újkorban felesküdött a Nyugat, illetve a Habsburg-dinasztia a magyarság kiirtására, egyszerűen értelmezhetetlenek. Miért is tette volna? Annak,hogy a török kiűzésének történelmi feladatát csak a 17. század végén teljesítették a Habsburgok, alapvetően három oka volt:

	1. Lekötötte őket 1492-től kezdődően az Újvilág gyarmatosítása, hiszen a közép- és dél-amerikai, hihetetlen gazdagságú ezüst- és aranybányák, Eldorádó megszerzése ezerszeresen fontosabb volt számukra, mint Közép-Európa. (A Habsburgok uralkodtak Spanyolországban is, sőt 1556-ig a császári cím is a spanyol ág, nevezetesen V. Károly kezében volt, ekkor jutott a magyar királyként is uralkodó I. Ferdinánd birtokába).
	
	2. A nyugati kereszténységet megosztó, 1517-ben kezdődött reformációt követő kegyetlen vallásháborúk állandósulása a Német Birodalomban a protestánsok és a katolikusok között, amely szétválaszthatatlanul összefonódott az európai nagyhatalmi átrendeződéssel is és súlyos konfliktusokkal is járt. Ebben német császárokként szintén érdekeltek voltak.
	
	2. A Valois-, illetve Bourbon-Habsburg rivalizálás az európai főhatalomért Nyugat-Európában két évszázadon át, amelyben végül alulmaradtak a Habsburgok, így a 17. század végére látták be, hogy nagyhatalmi státuszuk megőrzésére, illetve kiterjesztésére kifizetődőbb, ha birodalmuk súlypontját a Duna-medencébe helyezik át.

	A fentebbi események is mutatják, hogy esze ágában sem volt a Habsburgoknak a magyarság elpusztítása, hiszen amennyiben ez lett volna a céljuk, külpolitikájuk fókuszába a Duna-medence kerül már a kezdeti időszakban, nem pedig Amerika és Nyugat-Európa. Nemzeti tragédiánk éppen abból származott, hogy az Oszmán-Habsburg rivalizálásnak köszönhetően &#8211; itt sem árt egyébként globális összefüggéseiben vizsgálni a dolgot, s megállapítani, hogy a fő frontvonal a két impérium között a Mediterráneum térségében húzódott, a Kárpát-medence tehát mellékhadszíntér volt &#8211; hazánk területe két évszázadra állandósult hadszíntérré változott, következésképp elveszítettük ezen időszak természetes népszaporulatát. Innen van az, hogy a 18. századi telepítések következtében kisebbségbe kerültünk saját hazánkban, tehát nagyjából 40-45%-ot tett ki a magyarság aránya, míg 1500 táján még 80% körül volt. A török hódoltsági terület ugyanis 1700 körül fehér folt volt demográfiai szempontból, nekünk magyaroknak etnikai utánpótlásunk sajnálatos módon &#8211; a csekély számú csángóság kivételével &#8211; nem volt a Kárpát-medencén kívül, így beköltöztek a svábok, rácok, oláhok a lakatlan vagy gyéren lakott területekre. Szó sincs tehát itt semmiféle nemzetközi összeesküvésről, gyilkos szándékokról. Alapvető nemzeti érdekünk, hogy ezekkel a primitív szamárságokkal viszzahozhatatlanul leszámoljunk végre, hiszen ez nem más, mint kollektív önáltatás és hárítás.

	Végezetül még annyit, hogy csupán önmagunknak, nemzetünknek ártunk, ha nem nézünk szembe őszintén, délibábos illúziók nélkül heroikus és nagyon is vállalható nemzeti történelmünkkel, mert addig nincs és nem is lesz magyar feltámadás és újjászületés, míg ez meg nem történik. Kényszerképzetes-rögeszmés ideológiák kiötlésével és továbbörökítésével csak saját magunknak ártunk, mint a súlyosan beteg ember, aki nem vesz tudomást egészségi állapotáról. No, és legfőképp, ellenségeinknek használunk.

	Lipusz Zsolt&nbsp;&#8211; Kuruc.info



	További részletek:&nbsp;http://kuruc.info/r/7/90392/#ixzz1iiXPEzVE

	&nbsp;


	&nbsp;

	&nbsp;


	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Mi várható 2012-ben ? 12 kioldógomb a Világkormány felé]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6113895</link><pubDate>2011-12-29 22:11:01</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	
		
	
		&nbsp;
	
		ELÉG ÉRDEKES ESZMEFUTTATÁS JELENT MEG AZ RT hírcsatorna oldalán!
		Mi várható 2012-ben ? 12 kioldógomb a Világkormány felé
		
		A világ vezető kormányaiba beágyazott globális hatalmi elit nem tágít világuralmi terveitől. Vegyük leltárba azt a&nbsp;12 kulcsfontosságú folyamatot, vagy ha úgy tetszik kioldógombot, melyeket céljuk elérése érdekében alkalmaznak.&nbsp;


	&nbsp;

	
	&nbsp;

	Minden út a világkormányhoz vezet. Ez ma már sok embernek nem okoz meglepetést.&nbsp;A londoniFinancial Times-ban Gideon Rachman, vezető külügyi kommentátor már 2009-ben nyíltan írt róla&nbsp;&#8222;És most a világkormány&#8221;&nbsp;című cikkében.&nbsp;A Trilaterális Bizottság, a Bilderberg csoport és a Külkapcsolatok Bizottsága bennfentesei, sőt most már a Vatikán is egyre gyakrabban és egyre hangosabban visszhangozza ezeket a nézeteket.

	A föld makro-menedzselése nem könnyű feladat.&nbsp;A globális elit által pénzelt, a&nbsp;média&nbsp;és a&nbsp;politikai vezetés&nbsp;által pedig interfészként használt&nbsp;elit egyetemek agytröszt-hálózata biztosítja a stratégiai és taktikai tervezést, ami nélkül a terv nem válhat valóra.&nbsp;

	A tervezés minden területre kiterjed, észben tartva, hogy a gépezet egyes elemei különböző sebességgel haladnak a cél felé.

	A folyamat kockázatkezelésénél az összes buktatót és meglepetést figyelembe kell venni a tervezőnek, tehát&nbsp;minden tervhez tartozik egy &#8222;B&#8221;, sőt sok esetbe &#8222;C&#8221; és &#8222;D&#8221; terv is, melyeket szükség szerint léptetnek életbe.

	&nbsp;

	&nbsp;

	A világkormány 12 kioldógombja

	Ma a hatalmi elit a globalizáció utolsó simításainál tart, készen állva a világkormány felállítására.&nbsp;

	A 12 indítógomb egy nagyon összetett, holisztikus mátrixban kapcsolódik össze rendkívül rugalmas taktikákkal, de hajlíthatatlan célokért. Az összkép sokkal többet elárul, mint az egyes részek külön-külön:

	1. A pénzügyi összeomlás

	A globális pénzrendszert 2008 óta mesterségesen tartják életben. Ben Bernanke, Timothy Geithner és az USA gazdasági kommandós-csapata&nbsp;(Robert Rubin, Larry Summers, a Goldman Sachs, a Citigroup és a JP Morgan mega-bankárai az angol jegybankkal és az EKB-val együttműködve)&nbsp;egy lépést sem tesznek a lakosság és a haldokló gazdaság megmentése érdekében.&nbsp;
	Több ezermilliárd dollárt injekcióztak az elit bankokba és a fővonalas média segítségével elhitették a világgal, hogy bizonyos bankok túl nagyok ahhoz, hogy elbukjanak.&nbsp;Ahogy azt Orwell írta:&nbsp;&#8222;Túl hatalmas a bukáshoz.&#8221;&nbsp;
	Miért?&nbsp;Mert nem a kormányok felügyelik és irányítják a Goldman Sachs, Citicorp, HSBC, Deutsche Bank és JP Morgan Chase féle óriásokat, hanem pont fordítva.&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	2. Gazdasági válságok

	A &#8222;destruktív, szélsőséges kapitalizmus&#8221;&nbsp;a nemzeti és területi gazdaságok tönkretételén ügyködik, olyan rabszolgatartó-gulág egységekké alakítva azokat, amit még Sztálin is megirigyelt volna.&nbsp;Problémáink nem a világ valós gazdaságából erednek (amely úgy-ahogy működőképes állapotban van), hanem a hamis pénzügyi, banki és spekulációs világból.&nbsp;

	3. Társadalmi zavargások

	

	&nbsp;

	A görög, ír, portugál és izlandi, valamint a lehetséges olasz, spanyol és egyéb összeomlások egyre erőszakosabb társadalmi zavargásokhoz vezetnek, nem kímélve Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat sem.
	
	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	4. Járványok

	A napokban hallhattuk, hogy készen van a "H 5 N 1", az eddigi leghalálosabb influenza vírus, melynek halálozási aránya 50%-os lehet.
	Egyre több &#8222;influenza meglepetésre&#8221; számíthatunk,&nbsp;melyek kötelező oltásokhoz vezetnek majd, jó alkalmat szolgáltatva a beinjekciózható RFID chipek &#8222;erőszakmentes&#8221; bevezetéséhez, melyek az emberi DNS konkrét szakaszait veszik kezelésbe. Faji és etnikai alapon működő népességszabályozási kampányok?

	5.&nbsp;Globális felmelegedés

	Miközben a globális gazdaságot &#8222;növekedésmentes üzemmódba&#8221; helyezték,&nbsp;a gazdasági hajtóerőket a fogyasztás csökkentésére állították át. Vajon az elit által a világra erőltetett karbon kredit rendszer is a teljes társadalmi kontrol egyik eszköze? Ma már tudjuk, hogy igen.

	&nbsp;

	6. Terrortámadások megrendelésre

	
	Ez az elit egyik kedvenc joker lapja a játszmában, amit akkor vet be, ha egy új válságot akar elindítani vagy a világkormányhoz vezető utat lerövidíteni.&nbsp;Vajon az új 9/11-nél is nagyobb támadások az újabb globális háborúkat, megszállásokat és népirtásokat hivatottak előkészíteni? Egy nagyváros elleni nukleáris merénylet, amit az elit ellenségeire lehet kenni hogy hangzik?
	
	Pl. 2012. OLIMPIA - LONDON ???

	Már most is sokan észrevették és hivatalosan is foglalkoznak vele: Miért lehet pont a ZION feliratot kirakni a London 2012 olimpia logójából és miért száll füst egy másik hivatalos logón?&nbsp;
	Illetve miért egy-szemű a logó figurája ?&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	7. Általános háború a közel-keleten

	
		E sorok írása közben jelentette be Irán, hogy országa elleni szankciók esetén lezárja a Hormuzi-szorost, ahol a világ olajtermelésének 40%-a halad keresztül.&nbsp;
	
		Közben a nagyhatalmak tengerészeti egységei, vadászrepülői és egész hadseregei készen állnak a támadásra Szíria, Irán és még ki tudja ki ellen.
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		8. Környezeti katasztrófák és &#8222;balesetek&#8221;


	A Szovjetunió végnapjait elindító 1986-os csernobili baleset megmutatta a világnak és a szovjet népnek, hogy az állam nem képes kezelni saját nukleáris létesítményeit. 2010 áprilisában láthattuk, a BP fúrótornya miatt bekövetkezett ökológiai katasztrófát a Mexikói-öbölben, majd röviddel utána, 2011 márciusában a sokkal súlyosabb és jelenleg is tartó fukusimai nukleáris szerencsétlenséget. Ezek a balesetek vajon véletlenül történtek? Ki tudja.

	&nbsp;

	9. Vezető politikusok és vallási vezetők ellen, az elit ellenségei által elkövetett merényletek

	A Mossad, a CIA és az MI6 tökélyre fejlesztették az ilyen piszkos munkák kivitelezését.

	&nbsp;

	10. Az USA által &#8222;latornak&#8221; minősített országok elleni támadások

	Ki lesz a következő? Irán? Szíria? Észak-Korea?&nbsp;

	&nbsp;

	11. Megrendezett vallási események

	A tömegek egyre erősödő igénye valami többre, valamilyen célra az életükben nagyon sebezhetővé teszi őket egy hollywoodi stílusú,&nbsp;3D-s hologram előadásra, ami megkísérelheti elhitetni velük&nbsp;Jézus&nbsp;második eljövetelét.&nbsp;Egy elektronikus &#8222;messiás&#8221;, aki az elit céljaival összhangban cselekszik? Ki merne &#8222;isten&#8221; ellen fordulni?

	&nbsp;

	12. Megrendezett kapcsolatteremtés földönkívüliekkel

	Ez is egy lehetséges opció. Az emberiség jelentős részét sikerült meggyőzni a földönkívüliek létezéséről.&nbsp;A hologram technológia itt is kapóra jöhet és segíthet megrendezni egy földönkívüli űrhajó földre szállását, például a Fehérház gyepén, kihangsúlyozva természetesen mennyire fontos, hogy az emberiség egységes frontot alkotva fogadja a földönkívüliek érkezését. Újabb ürügy a világkormány szükségességére?

	
		Mi a közös ezekben az egymással összefüggő &#8222;válságokban&#8221;?&nbsp;Globális felmelegedés, járványok, &#8222;nemzetközi terrorizmus&#8221;, pénzügyi összeomlás, gazdasági válság vagy akár egy földönkívüli kontaktus?&nbsp;
	Közben folyamatos és lépésről lépésre történik a szabadságjogok eltörlése!
	
	Pl. Határozatlan idejű fogvatartásról és internálásról szóló törvény elfogadása
	Az internet cenzúrázása és azonnal lekapcsolás lehetősége
	Országok nemzeti szuverenításának megszüntetése... és sorolhatnánk
	
	
		Mindegyik azt hivatott bizonyítani, hogy egyetlen nemzet sem képes megbirkózni a problémákkal önmagában, így kezelésükhöz mindenképpen egy világkormány felállítására van szükség.


	2012-ről egy dolgot biztosan tudunk: Résen kell lennünk, aminek kulcsa a jól informáltság.&nbsp;Fontos, hogy megértsük, mi folyik a világban a valóságban. Azt nézzük, ami történik, ne azt, amit a globális televíziós csatornák és médiumok urai próbálnak elhitetni velünk.&nbsp;
	
	Forrás: RT News, Idők Jelei
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szlávok már pedig nincsenek]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17718875&amp;nid=6102573</link><pubDate>2011-12-08 11:40:18</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	A szláv népek pontos etnikumát és nyelvét hevesen vitatják; különösen heves vitákat vált ki a szláv népek eredete, itteni lakhelyük, vándorlásuk útvonala és időrendje.

	A pánszláv gondolkodók első hivatalos találkozójának 1848 júniusában Prága adott otthont (Első Pánszláv Kongresszus), ám a javában dúló szabadságharc korán véget vetett a konferenciának. A pánszlávizmus a későbbiekben sem tud erőteljesen érvényesülni. Az első világháború után ugyan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, de a következő évtizedekben ezek az államok összetartozásuk helyett széthúzásukról tettek tanúbizonyságot. Az egyik legelismertebb pánszláv gondolkodó, Jan Kollár nézetei szerint a szláv népek egyesülése a "gyengébb állam csatlakozik az erősebbhez" alapelven működhetne. Talán éppen ezért nem működött a cseh-szlovák közös államiság, és talán ezért hullott elemeire napjainkra az egykori Jugoszlávia. Lengyelországban a pánszlávizmusnak ugyan akadtak hívei, de a legtöbben -érthető módon- hallani sem akartak egy orosz befolyású szláv államról, miután az oroszok háromszor is részt vettek az ország feldarabolásában. Lényegében a pánszláv eszme a XX. század végére kudarcot vallott, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Az első világháború óta eltelt több mint 90 év bebizonyította, hogy a szláv népek inkább saját autonómiájuk kivívására használták a pánszláv eszméket, mint a közös államiság megteremtésére. - metapédia

	Déli Szlávok:&nbsp;déli szlávok, szerbek, horvátok 600 táján az Odera és Dnyepper menti indoeurópai&nbsp;&nbsp;szláv őshazából vándoroltak a Balkánra.&nbsp;Az, indoeurópai déli-szlávos történelemírói hallucináció! Először is ott vízi-gótok éltek, másodszor ezt a területet mintha germán őshazáként is megjelölték volna. A srb, hrvat önelnevezésükben a mássalhangzó torlódás a norvég nyelvre jellemző, azaz wiking. Wikingek a szlávok közt! Erre varrjon gombot valaki, de mivel félre van tanítva, nem tud. Ezért azt gondolhatja, virtuális történelmi nyomozás e részeredményre jutása is vizionálás. Nem mi magyarázunk félre!&nbsp;Világszenzációnak számító leletre bukkantak a régészek Zalavár-Várszigeten. A kerámia töredéken az ősi glagolita abc jelei láthatók. Eleve nagyon kevés a 9. századból származó glagolita emlék&nbsp;- folytatja a szakember, érthető lelkesedéssel. Figyeljünk csak rá: 9.sz. vagyis a kitalált 800-s évekből származó történelmi források nincsenek, de kreálhatók.&nbsp;&nbsp;Döntő régészeti bizonyíték ez arra nézve, hogy&nbsp; Cirill és&nbsp; Metód Mosaburgban (Mocsárvár) járt, mint arról olvashatunk is Metód életrajzában. Több hónapot töltöttek itt Kocel udvarában, aki maga is megtanulta a glagolita írást. Ráadásul egészen pontosan keltezhető a lelet, 865-866 táján történhetett mindez .-zalai hírlap 2009. (Kocel a szlovák történelem egyik szereplője, Nagy Morvaország &#8222;Alsó-Pannóniai fejedeleme, Pribina fia. Édesanyja bajor nemesi családból való. Apja ugyan pogány volt, de őt már keresztényként nevelték&#8222; vagyis lejött a majom a fáról evolúciós elmélet szerint!)

	A horvátok&nbsp;a hunokkal jöttek, mint segédhad, még 400 táján. Azon nézet, hogy a fehér oroszok belorusszok testvérnépe elfogadható. Ugyanolyan ariánus keresztények, mint a hunok, az Atilla által alapított Dunai püspökség területén a Szerémségben telepedtek le. A gótírást Wulfila püspök alkotta 350 környékén a wiking runákra alapozta. Ezt az írást használták az ariánus keresztények. A vallás eretnekké nyilvánítása után a püspökséget 590-ben feldúlták, de a vallás hívei ereklyéiket is mentve elbujdokoltak az Adria hegyei közé. A boszorkányüldözést elkerülendő alakították át vallási liturgiájuk gót-betűs szövegét glagolita írássá, mint egy titkosírásként alkalmazva. Nos Attilához és a kereszténységhez hithű wiking &#8222;szláv&#8221;&nbsp;&nbsp;horvátok így próbálták megmenteni a menthetetlen. Ezt a glagolitaírást később átvették tőlük szinté eretnekként üldözött bolgár bogumilok, kik az ősi kereszténységet (manicheizmust) gyakorolták. Ennek óriási jelentősége volt, mert segített megőrizni a népek identitástudatát a Balkánon átvonuló keresztes hadak és római pápák boszorkányüldözésével szemben. (Lásd Milorad Jankovics Omisi gályák) Egyébként a Balkánon pont olyan népirtást vittek végbe, mint a Római császárok. Cirillnek a glagolitaíráshoz semmi köze, őt elzavarták a környékről, de a bolgárokra és szerbekre azért rásózta még a betűit a 600-s évek elején. A bosnyákok és az albánok betűírása az arámi, majd a latin.

	&nbsp;A&nbsp;szerbek&nbsp;viszont tényleg egy kicsivel 600 előtt jöttek, a bolgárokkal, mégpedig azon viking törzs egyike lehetett, amelyet a Kazár birodalomból &#8222;adótartózás&#8221; miatt nem engedtek tovább. A népek &#8222;légyfogó papírjává&#8221; tett Kazár-birodalomból szerb, montenegroi/crnagra(wiking) szvárd(iráni alán) törzsek kitörve csatlakoztak a csúfos végű bolgár-hun-magyar (onogur/avar) törzsszövetséghez, akiket sokáig avarszlávoknak is neveztek. Lásd bolgárok. A szövetség szétesése után Kosovó-i völgybe fészkelték be magukat, hol ide, hol oda csapodva a történelem vérzivatarában az albán és bosnyákokkal. Ez lett később az etnikai konfliktusok oka is. Koszovót a szerbek a nemzetségük &#8222;bölcsőjének&#8221; tekintik.

	Szlovénok(szorbok) v.vendek. A vend megnevezés határvidéken élőt jelent úgy mint a polje, és nem nemzetséget.&nbsp;&nbsp;A szlovén nép keltáktól származtatja magát, magukat szorboknak nevezik. Kelta és nem szláv, hogy lehet ez? A római hódítások elől visszafele vonuló, Kr. e 279-ben a görög földön Delphoiig eljutó s ott&nbsp;vereséget szenvedő kelták egyik törzse, magát scordiscusnak(?) nevező csoportja a Száva torkolatvidékén telepszik le. Majd jóval később a balkáni scordiscusok (scordisci) döntő vereséget szenvednek a Scipio Asiagenus vezette rómaiaktól. Appianosz (Kr. u. 1&#8211;2. század) görög történetíró szerint a törzs túlélői a dunai szigeteken kerestek menedéket. Ez a mai Szerémségre vonatkozhat. Majd a későbbiek során a Dinári-hg. karszt hegyei közé költöznek át és ott túlélik a mindent elsöprő történelmi időket, egészen napjainkig

	Románok, bosnyákok, albánok, a&nbsp;&nbsp;szlávságba nem illő balkáni népek. Ezt a kis-Ázsiából származó Dél-kaukázusi etnikumot a történelemtudomány még ma sem tudja honnan eredeztetni, vagy nem akarják elárulni, pedig az etimológiából egyszerűen levezethető. Induljunk ki abból,,hogy a törökök nem véletlenül Ruméliának nevezték az általuk meghódított balkáni területet mely összecseng a románnal, Kaukázusi örmények korabéli és mai önelnevezése aramia.&nbsp;Egyes nyelvészek szerint az&nbsp;aromán nyelv&nbsp;más néven&nbsp;arumén, makedoromán&nbsp;vagy&nbsp;vlach&nbsp;nyelv beszélői elnevezésekéntarm&#227;neasc&#227;,&nbsp;vagy&nbsp;arm&#227;neashce&nbsp;(örményecske)&nbsp;a Délkelet-Európában élő arománok önálló nyelve. Legközelebbi rokona a román nyelv. Saját magukat az&nbsp;arumân,&nbsp;armân,&nbsp;MakedonArmân,&nbsp;makedonRrămân&nbsp;névvel jelölik, korábban nevezték még őket, kucovlahoknak és karavlahoknak is. Karavlah=Karabak, Kaukázusi hegyvidék, ismert lehet a kaukázusi örmény-azeri etnikai fegyveres konfliktusból. Az ős-románok későbbi elnevezése vlah, amiből a középkori magyar nyelvben az oláh szó ered, a régi magyarban és a &#8222;délbalkániban&#8221;&nbsp;cincárok. Cincár&nbsp;az &#8222;öt&#8221; jelentésű&nbsp;tszintszi&nbsp;szóból származik (román&nbsp;cinci), ám ez nem bizonyított. Ám a hunok megjelenésekor, 400 környékén Bizánc által a balkánra telepített öt törzs neve fellelhető a korabeli feljegyzésekben:&nbsp;arumân,(makedón)&nbsp;armân(örmény-bosnyák)&nbsp;kucovlahoknak (oláh-román), karavlahoknak(albán), morlák (zsidó törzsről). Morlákra a Szerb-Koszovó medence folyója a Morva, vagy a Morava elnevezése a bizonyíték ahonnan az elnevezés,.&nbsp;/E&nbsp;névhangzás asszociálható az ú.m.&nbsp;arm&#227;nea/shce&nbsp;&#8211;cseh, vagy&nbsp;morja&nbsp;Morva-birodalomra, és bizony igaz, hogy a nagymorvabirodalmat egy Samo nevű kereskedő alapította, az örmény s zsidó kereskedő átvitel alapján, időbeni következtetések is ezt igazolják. A szerbek által elkergetet kereskedő áttelepül Karintiába, majd a Cseh-morva medencébe. Lásd csehek szlovákok, Nincs itt semmilyen történelmi kettősség csak egy szélhámos zsidó kereskedő család 1500 éves történelemformáló politikai ámokfutásának alaplerakása/ A morva, mrva viszont wikinges hangzású. De miért volt szükség e betelepítésre? Bizánc ellen fellázadt nyugati(vizi) gótok 378-ban a drinápolyi csatában Valens császárt legyőzték és olyan pusztítást vittek végbe a Balkánon, hogy Ammianus Marcellinus szerint&nbsp;&#8222;csak az eget s földet hagyták meg&#8221;. &#8211; ez az az időszak, mikor legelőször kettészakadt a Római birodalom keleti és nyugatira, Bizánc és Róma központtal. Bizánc a nyugati gótok Itáliába &#8222;küldése&#8221;után telepítette át a Dél-kaukázusi provinciákról a bosnyákok, albánok, románok, és nem görög makedónok őseit. E kaukázusi népek őseiket a dákokban és a trákokban, illetve az illírekben vélik. A mai románok önmagukat a&nbsp;&nbsp;&#8222;római&#8221; jelentésű&nbsp;ruman&nbsp;névvel jelölik. A Bizánci Birodalom lakói ugyancsak &#8222;rómaiaknak&#8221; nevezték magukat és a román nacionalizmus ide kapcsolja az Dacia (Erdély) római provincia után a románok gyökereit. Erre csak egy gyurcsányi idezettel lehet reagálni &#8222; &#8230;nagy szart mama!&#8221; Na ennyit a déli szlávokról, akik kelta, türk, viking, kazár(kaukázusi-kisázsiai) törzsek leszármazottjai.

	A szerbek, Koszovó kérdésében most bajban vannak, mert az albánok, már 300 évvel korábban itt voltak, és akiket megérkezésük után szétkergettek, Persze a keresztes hadak vonulásának is köze volt a széthullásukhoz. Magyar forrásokban csak a tatárjárás után szerepelnek a románok, akik a meggyérített lakosság közé bepásztorkodták magukat. A Havas-alföldön jelennek meg először a besenyők közt, egy vélelmezhető azeritürk- besenyőtürk rokonítás kapcsán. Mai román politikai egyik elképzelése a moldáv-besenyők(kun) római-román rokonítás kapcsolat alapján Nagy Románia újjáélesztése.

	Csehek,&nbsp;szlovákok: Az állítólag 1200-ban írt legenda szerint három szláv vitéz&nbsp;"Lech", "Czech" és "Rus" alapította a lengyel, cseh és orosz államot&#8230; melynek semmilyen történelmi valóságalapja nincs. Cseh-morva medence kelta és germán törzsek befolyási övezete volt. Leközölt genetikai felmérés eredménye szerint a lakosság génállományában több mint 50%-a ma is az,(&#8222;szláv&#8221;), 20%-ban &#8222;magyar&#8221;, a többi egyéb, értsd balti és wiking. A viszonylag eldugott földrajzi területre menekültek a megvert kelta boi-k, Vélhetően a i.e már a kelták voltak a terület első gazdái és a svájcihoz hasonlóan egy sajátos kultúra alakult ki, melyet a La Tenne kultúrának neveznek. A medence magyar elnevezését, bohémia, a boi-k után kapta, miután a rómaiak kiszorították őket Pannóniából. A Germán markomán törzs is szemet vetett e területre, mert itt haladt át a római borostyán út. Néha betörtek ide más germán törzsek, mint pl. a vandálok, de a történet onnantól válik érdekessé mikor&nbsp;Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. Az első államszervezet Csehország területén Szamo fejedelemsége volt, amely az avarok hatalmát volt hivatott ellensúlyozni. A fejedelemség Szamo 658-as halálát követően felbomlott - wikipedia.&nbsp;Az évszámok legalább korrektek, de ez a történet így hazug. 5. században a hunok jelennek meg, továbbá megjelenésükkor a germán is cseh-morva területről törnek É-Itáliára.&nbsp;&nbsp;A 6. sz. elején pedig a germán helyett wiking longobárdok vonulnak a cseh medencébe, onnan 540-ben a markománnok elől Pannoniába, majd 568-ban É-Itáliába. És megint itt van ez a Samo! Mit ír róla a wikipédia?&nbsp;Szamo király&nbsp;(? &#8211; 658) egy feltehetőleg a mai Franciaország területén született frank &#8211; más forrás szerint Karintia-i kereskedő volt. Először fogta össze a szláv törzseket, és alakított kezdetleges államot a mai Cseh-Morva medence területén&nbsp;Szamo Fejedelemsége&nbsp;néven (623-658), amely az első szláv államkezdemény lett, amelyet azonban leginkább csak törzsszövetségként érdemes elgondolni. A&nbsp;&nbsp;frank Fredegar Krónika szerint -&nbsp;mely a 7.sz.-ban keletkezett és szinte egyedüliként említi a Morva államot&nbsp;&nbsp;- Szamonak tizenkét vend felesége, és tőlük 22 fia, (fiai lehettek Mojmir és Szvatopluk)&nbsp;15 lánya volt, de frank kereskedők kifosztása és megölése miatt hamar ellentétbe került a Frank Birodalommal, többször vezetett fosztogató hadjáratot a keleti-frank Türingiába. Őket is nevezhették a kortársak avaroknak, akik rabló-hadjáratokat vezetek a keleti frankok ellen és Pannoniába. Van is erre történelmi feljegyzés&nbsp;hunoknak nevezik magukat&nbsp;&nbsp;hogy&nbsp;féljenek tőlük. A türingek hadat is vezetek a morvák ellen, de állítólag vereséget szenvedtek. Ez is egy bizonyítéka, hogy Pannónia sohasem lehet a frank Nagy Károly provinciája. Samo karintiai származása hitelt érdemlőbb, mert ma ausztriai Karintia területe volt a Római kori borostyánút vámszedő területe, amelyet a hadak útvonalává vált területről áttettek a vámszedők a Cseh-morva medencébe. Itt hozta létre a kor zűrzavarában rabló fejedelemségét a szélhámos izmaelita Samo, kiáltotta ki magát a szlávok királyának, a germán markománok és szedett vetett néptöredékek közt. A kelta boi-k a germán svábok közé - ma Bajor-sváb medence - menekültek, akiket ott szorboknak is neveznek, vélhetően ők a bajorok. Déli testvérük a szlovén-szorbok, innen a szlovén és szlovák kamu szláv kettőség. Szlovénok mondják, hogy a szlovákok tőlük lopták a szlovák nevet. Lényegében a szlávnak titulált Morva állam egy markomán germán törzsszövetség egy izmaelita királlyal, akit a keleti-frank szövetséges erők azért csak kivernek a cseh medencéből, létrehozva ott egy germán, keleti frank őrgrófságot 653(863)-ban. Ezzel meglapozták az első cseh uralkodó dinasztiát a&nbsp;Přemysl-házat, amely1306-ig irányította Csehországot, ezért "cseh Árpádoknak" is szokták őket hívni.&nbsp;Přemys név lengyeles hangzású, a baltikumi részről származó litván törzsi vezetői név ez inkább, ugyanis ott végződött a borostyán út, és így keveredhettek ide.

	&nbsp;Szamo utódainak egyik ága a Mojmirok keletebbre húzódtak az ú.n. Nyitrai fejedelemségbe. Jan Slota és szlovák nemzeti pártja ezt tartja ősszlovákiának, melyről a csehek örömest lemondanak a szlovákok javára. Nagy Morvaországnak, rablóportyáik területét jelölik, holott csak kiskirályság egy zsoldossereggel. (Ez már kabaré és nem történelem!)&nbsp;&nbsp;Morva állam nagyságához tartozik még, hogy a markománok nem az állítólagosan behódoltatott Pannoniára, hanem az Svájci-osztrák Alpok hegyei közé húzódó népekre, a szétzilált keleti gótokra támadtak. Ott telepedtek meg, ma nyugat Ausztria. Morva rabló-hadjáratok nyomát jól őrzik az előlük elásott, Pannoniában feltárt korabeli kincsek. A &#8222;hogyan kell elbánni egy kufár zsidóval&#8221;, magyarok bejövetelkori Szvatoplukos legenda ténnyé válhat, ha Árpád fejedelem bejövetelét 896 helyett 698-ra fordítjuk. -670 körül nagy változás figyelhető meg a Kárpát-medence temetőinek régészeti leleteiben. Ezek az általánosan elfogadott vélekedés szerint az ún. &#8222;kései avaroktól&#8221; származnak, de a régészek nevezik őket a &#8222;griffes-indások népének&#8221;, mivel fő díszítőelemeik a griff és az inda volt.&nbsp;Egy onogur-bolgár betelepedési hullám tényét a 670-es években már elismeri a történettudomány. László Gyula szerint ez a gyors változás a temetkezési szokásokban egy másik, nagyszámú nép bevándorlásával magyarázható, amelyet ő a magyarság első betelepedési hullámával azonosít, vagyis a kettős honfoglalás-elmélet első hullámával. Azonban ez már a második, mert az első 580-600?-ban lehetett, az onugor-bolgár/avar/ szövetség, Bizánc fortélyoskodásával, lásd bolgárok. Ne feledkezzünk el a történelemhamisításról! 699 után 900 következik!&nbsp;&nbsp;

	Térjünk vissza a Svájci-osztrák Alpok hegyei közé. Itt található ugyanis a Habsburgok sasfészke, Habisburg azaz a héjavár. A markománok itt verték le a keleti gótokat, akik később fellázadnak új uraik kegyetlenkedése miatt. Lásd Tell Vilmos történetét. (Svájc egyes településein fellelhető szkíta-hun-magyar népi (tulipános)motívumokat a k-gótok vitték be)&nbsp;&nbsp;A kevéske feljegyzés ellenére is képbe illik Samo úgy karintiai mint nyugati frank eredete. Az alemman eredetet a frankok a keletről érkező germánt értik, és ebbe a markomán-morva-morlja elnevezés beleillik. Az eredeti alemanokat már rég száműzték a frankok Ibériába.&nbsp;&nbsp;A Habsburg név a 11. században ragadt az alemann&nbsp;(értsd markomán/morva) eredetű családra, mely&nbsp;&nbsp;Európa történelmének egyik legnagyobb uralkodói dinasztiája. A család Habsburg vagy Habichtsburg váráról (`héjavár`) kapta a nevét, amelyet 1020-ban Werner strassburgi (ma Strasbourg, Franciaország)- keleti frank -&nbsp;püspök és sógora, Radbot gróf építtetett a mai Svájc területén, az Aar folyó mellett fekvő Aargauban. Feltehetőleg a család legrégebbi ismert őse, Radbot nagyapja (Gazdag) Guntram volt az, aki 950-ben fellázadt I. Ottó német király ellen. Radbot fia, I. Werner (megh. 1096) már a Habsburg grófja címet viselte, unokája III. Albert (megh. 1200 k.) pedig Zürich grófja és Felső-Elzász tartománygrófja volt,&nbsp;stb.-Habsburg dinasztia eredete. Vajon ha IV. (kun) László Árpád-házi magyar király tudja ki&nbsp;I. Habsburg Rudolf őse, akkor is támogatja a&nbsp;cseh koronáért II.Ottokárral vívott harcban, a második morvamezei csatában? (Dürnkrut 1278)

	Lengyelek, ukránok, fehéroroszok, oroszok

	Egyes nézetek szerint Lengyelország mai területének egy része a szlávok őshazája is egyben. Ezen a területen formálódtak a nyugati szlávság csoportjai a lengyelek, Elba menti szlávok,&nbsp;pomeránok,&nbsp;stb. Jó rendben! Csak itt a baltikumi vizigótok éltek, úgy 300-ig,&nbsp;&nbsp;majd a protogermánok.A&nbsp;&nbsp;ny-gótok a hunok megjelenésekor menekültek innen a Római birodalom balkáni területére. A pomeránok pedig protogermánok, akik nyugati germánok, és keletre vándoroltak még i.u. 1-2. sz.-ban, keveredhettek a livon v. litván balti törzzsel. Nevezik őket vendeknek is, mert határvidéken elkülönülten élnek. Megint ennyit a kitalált szláv őshazáról! De a lengyel történészet-írók is hülyítik népüket, aláhúzva!:&nbsp;Az&nbsp;Odera, Bug, Kárpátok és a Balti tenger övezte területen éltek azok a szláv (lechita)(minden bizonnyal balti törzsekről van szó)&nbsp;törzsek,&nbsp;amelyek a lengyelek ősei&nbsp;voltak. A X. században kiemelkedtek közülük a wiślanok, (Krakkó) és a polánok (Gniezno), a század végére ez utóbbiak egyesítették a lechita törzsek többségét. A legendás ősök után nevezték vezetőiket Piastoknak. A polán névből származik a -Polska- Lengyelország lengyel neve.&gt;&gt;Kr.e. az utolsó évezredekben kerülhetett sor azoknak&nbsp;az indoeurópai törzseknek a különválására, amelyeket a szlávok őseinek tekinthetünk.&nbsp;A szaktudósok az Odera-Visztula, illetve az Odera-Dnyeper határolta területen vélik megtalálni a szláv őshazát. A Biskupin közelében, meglehetősen jó állapotban fennmaradt Kr.e. 500-400-ból származó település lakosainak száma megközelítette az ezret. A leletek viszonylag fejlett földművelés és kertgazdálkodás nyomait bizonyítják, a házakat, utcákat szabályos földsánc övezte. A római térképeken a Kr.e. II. évszázadban Calissia (a mai Kalisz) a "borostyánút" fontos állomásaként jelenik meg&nbsp;&nbsp;A szlávság nagy csoportjainak szétválására időszámításunk utáni IV-VI. században került sor, a következő évszázadokban zajlott a nyugati szlávok osztódása, különváltak a csehek, luzyczanok és az északnyugati szárny az ún. lechiták, a mai lengyelek&nbsp;(a lechita, vagy a lędzian törzsnévből ered a magyarban használatos "lengyel" népnév). A IX.-X. századra több tucat törzsi szerveződés jött létre, ezek közül emelkedtek ki a wiślanok és a polanok.&nbsp;&nbsp;&#8211;Lengyel köztársaság Budapesti nagykövetségének honlapja. Az akadémikusok kisagyát homály fedi, éppúgy a lengyelek, mint az ukránok eredetét illetően. Talány és találgatások vannak, különböző szláv teóriáikat sorra döntik le régészeti leletek. Ilyen pl az Ukrajnában talált rovásos hun övcsat, rajta a hun miatyánkkal. De nézzük kik voltak itt előbb. A&nbsp;szarmaták, akik állítólag iráni&#8230; A frászt, csak átvették az Európába érkező kelták kultúráját (lásd kelták) majd kiszorultak a Kárpát-medencéből, ahol türk-hun és a balti litván s gótok közt elkeveredtek.&nbsp;A&nbsp;szarmaták&nbsp;ókori nomád törzs volt, a szkíták közeli rokonai. Valószínűleg leszármazottai a Hérodotosz által említett&nbsp;szauromaták-nak. A szkítákhoz hasonló iráni nyelvet beszéltek, bár kultúrájuk nem mindenben egyezett meg az övékével&nbsp;&#8211; ezt a különlegessé vált kultúrát azonosíthatják avarként is. A szarmaták is a hun törzsszövetség része volt, mely Attila halála után visszaállhatott egy vagy kettős fő irányító fejedelmi rendszerbe. Ez jellemezte a dentű-magyar szövetséget is.&nbsp;Lengyelország neve lengyelül&nbsp;Polska,&nbsp;az elfogadott etimológia szerint a név végső gyökere a&nbsp;pole&nbsp;(&#8222;mező&#8221;) szó, illetve az ebből származó&nbsp;polanie,&nbsp;amely annyit tesz, hogy &#8222;a mezők lakói&#8221;.&nbsp;de jelent kulacsot vagy kelyhet is.&nbsp;A magyar nyelvben használatos &#8222;lengyel&#8221; szó eredete a&nbsp;lendo&nbsp;(&#8222;irtásföld&#8221;, &#8222;szűzföld&#8221;) szó&nbsp;lendzsan&nbsp;származéka lehetett (azaz &#8222;irtásföldön élő ember&#8221;), amely az ómagyar nyelvben még&nbsp;lengyen&nbsp;alakban szerepelt. Ma Podóliai-hátság mely Lengyelországtól (Krakkó) Ukrajnáig (Kijev) terül el. Ettől délre esik, a korabeli feljegyzések szerinti magyar Etelköz, mely meg is nevezi a folyókat: Szeret, Prut, Dnyeszter, Bug Dnyeper. Két nemzetség a lengyel mely mezőn és a magyar mely a folyók közt él. Lehet, hogy innen a &#8222;lengyel magyar két jó barát&#8221; mondás? Innen keletre Kijev a wikingek által alapított kereskedő város, -- itt nevelkedett Árpád fejedelem - illetve Levédia, mely hun ősterület, tovább menve az Ural déli lábánál az avar-bolgárok, és a Kazár kaganátus, majd még keletebbre a Kusán birodalom az Aral tó mentén.&nbsp;&nbsp;Ez volt a hun Attila király hagyatéka keleten, melybe, ahogy mondani szokták &#8222; beleköptek a levesbe&#8221; a bolgárok, mint nyugaton a germánok. A fellázított bolgárok egyik része az ujgurok őse a Kusán-birodalomra rontott, ezzel kimozdítva a szkíta besenyőket és az úzokat, kik könnyen átjutottak a kazárokon, mert akik megvédték volna az askenázi izmaelita uralkodókat, azokat leverték korábban a bolgárok, vagy kivonultak a kaganátusból.&nbsp;&nbsp;Az állattenyésztéssel foglalkozó lovas törzsek szövetsége, a kusánok &#8211; európai történelmi források a 6-7. sz-tól említik - eredetileg erős ősi anyaisten hitűek, és ebbe a hitbe beleillet a Nesztoriánus (szír, asszír) keresztény hit, mely állította,&nbsp;a második isteni személy úgy lakozott az ember Krisztusban, mint valami szentélyben. Máriát ennélfogva nem nevezhetjük Istenanyának, hanem Istenszülőnek. (Vannak azonban olyan publikált vélemények, mely szerin a kusánok buddhisták, de azok nem ezek a türkök és még az 1100-ban innen kijövő &#8222;kelyhes&#8221; kunok sem azok!) Nesztorioszt a 431-ben megtartott Efezusi Zsinaton elítélték, megfosztották pátriárkai hivatalától, majd száműzték, a hitet eretneknek nyilvánították. Azt történt, mint a hunok, gótok esetében Arianusz püspök ariánus kereszténységével. Ennek azért van jelentősége, mert, a lengyelek és a besenyőktől gyökereztetett csángók is erősen Szűz Mária hitűek, minket, magyarokat nem is említve. (Számos elemzés és korai feljegyzés összemossa az úzokat, besenyőket és kunokat) Tehát az elűzött szkíta törzset, az úzokat türk és hitbéli testvérnépként fogadták a lengyelek ősei és a hun-magyarok. Mivel befogadott (békésen behódolt) nép volt, beolvadt e népek testében. Etimológiai nyomuk megtalálható mind a magyar, lengyel az ukránokéban. A szarmatáknak - nem vettek részt a hunok nyugat-európai etnogenezisében -&nbsp;Hadseregük kizárólag lovasokból állt, a páncélt viselő és nehéz dárdákkal felszerelt törzsfőnökök és kíséretük mellett a közrendű harcosok íjjal harcoltak., tehát ők adták a későbbi nemséget a lengyel és az ukránok esetében, az úzok pedig más balti és kazár kisebb néptöredékekkel együtt a nemzettestet.&nbsp;&nbsp;Azúzok&nbsp;vagy&nbsp;oguzokat&nbsp;arabforrások említik Ghuzz, Guozz neveken, saját &#8222;türk&#8221; nevük (gok-oguz), kök-oguz&nbsp;amelynek jelentése: &#8217;kék oguz&#8217; vagy &#8217;égi oguz&#8217; a magyar fehérként említi. Geórgiosz Kedrénosz, a 11. század végén élt görög író hunoknak nevezi őket, feltehetően azért mert ugyanarról területről léptek a történelem szinpadára. A krónika 1000 utánra tesz megjelenésüket, de minden bizonnyal már Árpád népének egyik törzse lehetett. Lásd még a fehéroroszoknál. A lengyel történelem iróniájához tartozik, hogy e kettős szkíta gyökerű lengyel népet mégis egy balti litván törzs vezetőjeI. Mieszko (930-990)&nbsp;személyében &#8211; szarmata-úz kompromisszumként - szervezi először államformává. -"Dagome iudex" néven ismert oklevél. Mieszko nevet csak később kapta, a korabeli források Mesco, Misico, Mesico, Msko és ezekhez hasonló neveken említik. A germán törzsek megfogyatkozásával, a Balti-tenger partjáról előnyomuló nép a litvánok vezetői adják&nbsp;&nbsp;- germán nyugati frank békejobbjával, a Premysl cseh királydinasztiát, mely később lengyel királyt is ad&nbsp;&nbsp;a lengyel Piast uralkodó nemzetséget. Tehát ad alapja&nbsp;&#8222;egy germanológusnak illik litvánul tudni&#8221;&nbsp;/Érdekes, cseh esetben szláv, míg a lengyelnél normann wiking államalapító fejedelemként említi őket a tankönyv./&nbsp;&nbsp;Felveszik a nyugati kereszténységet, később a germán pomeránokkal lépnek szövetségre a Német-római császárság ellensúlyozására. Cseh, litván és magyar királyokat ültetnek a lengyel trónra, de időnként Boleszlávok is feltűnnek a korona alatt. Legnagyobb kiterjedését&nbsp;1385-ben, a krewói egyezmény értelmében Lengyelország és a Litván Nagyfejedelemség között létrejött a lengyel-litván unió alatt érte el. A két ország együttes területe 1,1 millió km2-t tett ki és beletartozott a mai észak-Ukrajna is. A kor egyik leghatalmasabbá vált államát, aztán belső lengyelellenes érdekek sikeresen szétzilálták, sőt a történelem folyamán többször eltüntették a térképről, Ukrajnával együtt. A mindkét népnek szkíta-türk gyökerei vannak, azonban a lengyelek germán, míg az ukránok wikinggel (kij, ant,) keveredtek.

	Fehérorosz, ukrán terület, Podóliának központi városa É-keleten Kijev, mely wiking alapítású. Podolia szétválik, keleti és nyugait. Nyugat lesz lengyel, kelet a wiking-úz területet&nbsp;&nbsp;&#8222;a poljánok, akiket mostanság ruszoknak neveznek&#8221; megszervezik Kijev központtal a Dnyeper középső folyása menti törzsszövetségüket. Az Óorosz-állam megalakításának első történelmi eseményét az antok törzseiből álló polján fejedelemség és Kijev alapítása(550)&nbsp;fémjelzi, mely következtében az orosz népnév elterjed- Nyesztor krónika. Egy névtelen szír krónikás említi a&#8222;rosz&#8221; népet, a hősök népét, akik Kijev alatt a Dnyeperbe ömlő Rosz-folyó medencéjében élnek, kik szembe állnak az északibb nomádokkal. Ebből kiderül hogy a jószomszédi viszonyban lévő wiking tőrzs neve ant, akik kereskedtek Kis-Ázsiával és új törzsszövetségek köttetnek a térségben. Vajon kik lehetnek az északi nomádok?&nbsp;&nbsp;A &#8222;finnugorok&#8221;: karélok, csúdok, észtek, cseremiszek, zürjének mordvinok, soumik(finnek) akik a finnugorelmélet-tanítás szerint&nbsp;&nbsp;Magna-hungáriából genetikai rokonaink, de valójában a Káma vidékén élő feketehunok-avar(aur-ogur)-bolgárokkal való nyelvcsere megtörtént. A magyarok kivonulása után az új kijevi rusz-úz szövetség &#8222;nyelvújítással&#8221; kapott neve a fehérúz-rússz-ból a fehérorosz nevet kaphatta. anno ma Ukrajna. De a kij(ev) jelentése is &#8222;égi&#8221; mint láttuk az úz szónál.&nbsp;&nbsp;A &#8222;finnugor&#8221; balti népek leveréséhez behívtak normann wiking&nbsp;&nbsp;warég és liv törzseket, akik levervén az északi nomádokat. Rurik nevű vezérükkel létrehozták 900 környékén&nbsp;Novgordi fejedelemséget.&nbsp;&nbsp;Dinasztiája, mely rövid időn belül elragadta a fehérorosz északi területet is, ezer évig uralkodik Oroszországban, miközben keresztes testvérháborúkat vívott svéd-lív, litván és német&nbsp;&nbsp;&#8222;hittérítőkkel.(Lásd Jégmezők lovagja) A kijevi fejedelemség déli, ukrán részét később türk törzsek, besenyők, kunok, vették birtokukba, majd a belső-ázsiai mongolok. A maradék fehérrussz é-nyugatra húzódott és hol a lengyel, hol a litván hatalmakat erősítette. Tehát a belorussz szkita-wiking, míg az óorosz- óorosz?- wiking-finnugor gyökerű.

	Kijevi fejedelemség 550. Podolia: úzok 650 körül, 690 szétválás- Lengyel-ukránra. Kijevi szkita(úz)-wiking( ant,,varég) szövetség &#8211; fehéroroszok születése.&nbsp;&nbsp;Wiking-&#8222;finnugor&#8221; háborúk. 900 novgorodi fejedelemség - Oroszország születése.

	A világ történészei az antokból eredeztetik az oroszok, fehéroroszok és ukránok ószlávjait, a vendekből a nyugatra vándorolt nyugati szlávokat a lengyel, cseh és szlovákokat, a szklavinokból a délszlávok őseit. A Szovjetunió nagy vezére, maga Sztálin által elfogadott, 1936-ban íródott Új Szovjetunó történetében a Van tó mellett i.e. 900-590-ig fennálló Urartu államról úgy írnak, mint a szocialista nagyhatalom első ősi szláv államalakulatáról. 1848-ban kitalálták a pánszlávelméletet. Tényleg léteznek szláv gyökerű szláv népek? Ha igen akkor hol, honnan és mikor jöttek, na és persze hol vannak, mert ez idáig minden szlávelmélet megbukott olyan szinten, mint az indoeurópai eredet.

	&nbsp;A &#8222;szlav&#8221; jelző kifejezést 3féleképp értelmezhetjük. 1. a &#8222;hunza&#8221; &#8222;ember kinek arca (orcza &#8211; orszák /ország/ oroszlán) van&#8221;&nbsp; után, &#8222;szlavus&#8221; &#8222;kinek van szava&#8221; tehát hiteles ember. A Romaiak által említett Slavusok nem törzs, csak minősítő jelző 2.Vallási oldalról, Ortodox= pravoszlav &#8211; igaz szavú, hitű, tehát igaz, egyenes ember. 3.Izmaelíta tanítás szerint gój (barom), szolga (szlov, szlav)
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A legaljasabb hazaárulás min&#305;sített esete - István király el&#305;tt nem volt Magyarország?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6076789</link><pubDate>2011-10-24 14:42:33</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	A Kárpáti Harsona nyomán&nbsp; leltünk e cikkre, mellyel teljes mértékben egyetértünk, egy kivétellel: Szlávok már pedig nincsenek. Szlávot&nbsp; itt és most mindörökké értsd úgy mint nemzeti etnikum, mely nincs, nem volt, de van!&nbsp; A szláv&nbsp; szolga sorsba kényszerített nemzetet (népet) jelent. A szlávság a zsidó történetírók hazug dogmája, ezért nem véletlen, hogy román történelem alapjait is a Magyar Történelemből lopták, lopják, mint a szlovákot. A&nbsp; jelen-múlt román történelemírás csak abban különbözik a jelen szlováktól , hogy a románok nem a szlávok közé sorolják magukat.

	&nbsp;

	István király el&#305;tt nem volt Magyarország?

	Az Európai Parlament Információs Hivatala kiadott egy "Európa ma
	és holnap" címő nagyalakú, igényes kivitelő brosúrát. A füzet - több
	nyelven - 28 mai és jövend&#305; EU-tag ország önbemutatkozását
	tartalmazza.
	Az egyes országok maguk állították össze a szöveg- és képanyagot, az el&#305;szóban a kiadó a szövegek
	tartalmáért nem is vállal felel&#305;sséget. Így nyilvánvaló, hogy a még nem tag országok bátran festhettek
	magukról rokonszenves képet saját jól felfogott érdekükben: az európai közvélemény megnyerése
	céljából. Az ország-fejezetek egy rövid, "amerikai típusú" önéletrajzból, és egy valamivel hosszabb,
	"kifejt&#305;" részb&#305;l állnak.
	Ez utóbbiban nemzeti sajátságok, érdekességek szerepelnek.
	A 28 ország bemutatkozása három min&#305;ségi kategóriába sorolható. A többség reális történelmi és
	kulturális tényanyaggal szolgál. Néhány, az "Európai Unióba igyekv&#305;" ország nemzeti legendáit is a
	képbe illeszti, a számukra kínos adatokat, folyamatokat vagy elhallgatja, vagy eufémizmusokba
	burkolja. (Törökország, Szlovákia, Románia sorolható ebbe a kategóriába.). A harmadik - és egyben
	döbbenetes - felfogás a magyar.
	Lássuk el&#305;ször az önéletrajzunkat! Az 1990-ig terjed&#305; id&#305;szak 14 pontját szóról szóra leírom, csak utána
	fogom elemezni. Megjegyzem, hogy a románoknak erre az id&#305;szakra 34(!) megemlítend&#305; történelmi
	eseményük akad!
	Fontos dátumok Magyarország történelmében:
	1000 - a magyar állam megalapítása az ország els&#305; királya, István alatt.
	1308-1437 - A központi hatalom meger&#305;sítése.
	1541 - a törökök beveszik Budát. Az ország 3 részre szakad: a Habsburgok elfoglalják (bekebelezik) a
	nyugati részt, Magyarország középs&#305; része a törökök közvetlen ellen&#305;rzése alá kerül, mialatt a Tiszától
	keletre lev&#305; részen az Erdélyi Fejedelemség jön létre.
	1711-1848 Osztrák uralom.
	1867 - a körülbelül fél évszázadig tartó Osztrák-Magyar Monarchia létrehozása.
	1914 - Magyarország részt vesz az els&#305; világháborúban a német birodalom oldalán. A Magyar
	Köztársaság megalapítása november 16-án.
	1938 - szövetség NÁCI NÉMETORSZÁGGAL.
	1941 - hadüzenet a Szovjetuniónak.
	1944 - az ország elfoglalása a német csapatok által. Számtalan magyar zsidót deportálnak. Hadüzenet
	Németországnak decemberben.
	1945 - a Vörös Hadsereg elfoglalja Budapestet és előzi a németeket.
	1949 - a Magyar Népköz! társaság alkotmányának elfogadása.
	1956 - népfelkelés, a szovjetek er&#305;szakosan leverik, az akkori államf&#305;t, Nagy Imrét halálra ítélik.
	1989 - Magyarország ismét demokratikus ország lesz. A szovjet csapatok elhagyják az országot.
	1990 - az els&#305; szabad választások.
	Mi magyarok miért nem említettük a honfoglalást? Vagy urambocsá: a kett&#305;s honfoglalást? A szlovákok
	használják fel a 907-es braslauespurchi (pozsonyi? bánhidai? ennsburgi?) gy&#305;ztes csatánkat
	önigazolásként? Miért nem említjük meg a frank oklevelekben több százszor el&#305;forduló "Hungarus"
	nevet? Vagy akár az izlandi sagák Tyrkerét? A Kr. e. VI. századból a "jürkákat" bemutató Hérodotoszt?
	527-b&#305;l Muagerisz hún királyt említ&#305; bizánci krónikát? Gardizit, ibn Rusztát, Dzsajhánit, Bölcs Leót,
	Bíborbanszületett Konstantint, vagy 889-b&#305;l Regino prümi apátot, akik a türkökkel, szkítákkal
	azonosítanak így vagy úgy? A tordosi és tatárlaki rovásírás-leleteket sokszorta több joggal hozhattuk
	volna fel, mint a törökök emlegetik civilizációjuk &#305;seiként az asszírokat, hettitákat!
	Iszonyú kártékony ez a torzító elhallgatás!
	Lám, a románok tudomást sem vesznek arról, hogy Constantin Daicoviciu, a dákoromán folytonosság
	("kontinuitás") elméletének atyja 1973-ban, halála el&#305;tt maga fedte fel (a Történeti Intézet, a Történeti
	Múzeum munkatársainak, és egyetemi kollégáinak, diákjainak) kutatásai hazug voltát. Tételesen sorolta
	fel saját történelemhamisításait! Így: a Nestor-krónika nem "oláh"-okat, hanem "frank"-okat ír.
	Anonymus "Eac pastores Romanorum" kitétele sem daciai oláhokra, hanem dunántúli, frank
	fennhatóság alatt élt romanizált pannonokra vonatkozik. Az &#305;srománnak titulált "Dridu-mőveltség"
	bulgáriai - az egykor a Kárpát-medence déli harmadát birtokló bulgárok hozták fel hazájukból az itt
	megtalált elemeit... A többit nem sorolom.
	Mi pedig saját történelmünk elhallgatásával igazoljuk a már dogmává merevült történelmi
	hazugságokat...
	No, haladjunk tovább szépen, ...
	Úgy tőnik, hogy az Árpád-kor nem létezett! Nem volt a korszakalkotó politika- és jogtörténeti
	dokumentum, az Aranybulla, nem volt tatárjárás, nem volt Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent
	Margit, Szent Kinga, Szent Erzsébet...
	Sorstársaink közül a csehek milyen büszkén emlegetik a Przemysl-, a lengyelek a Piast-házat!
	Újabb őr: nem találom 1456-ot! Az egész keresztény világban harangoznak a nándorfehérvári diadallal
	végz&#305;d&#305; keresztes hadjárat emlékére - mi meg sem említjük. Óvatosan fogalmaztam. III. Callixtus az
	1456. június 29-i "Bulla orationum"-ban III. Mohamed áprilisi hadrakelése hírére, a török megállításáért
	való imára buzdító harangozást rendelt el - de hát a törököt bizony Nándorfehérvárnál állította meg , és
	nem ez az ima, hanem Hunyadi és Kapisztrán. A törökellenes keresztény összefogás ugyan jellemz&#305;
	módon hézagos volt - az ígért 80.000 f&#305;s sereg helyett néhány regensburgi diák, párszáz lengyel és
	horvát fogott fegyvert mindössze - de nagyon szép "európai gondolat". Élnünk kellett volna vele!
	Szemezgessünk tovább!
	Mátyás humanista birodalma (az egyetlen reneszánsz birodalom) említésre sem méltó? Hol marad sok
	évszázados, a magyarságot &#305;rl&#305; "keresztyénség pajzsa" küzdelmünk? Lám, a török önéletrajzból
	hiányzik ez a néhány évszázad - &#305;k tudják, miért szégyellik - mi miért nem vagyunk rá büszkék?
	Mohács viszont elég jelent&#305;s csata lehetett - hisz a szlovákok (sic! a szlovákok! Ismétlem: a szlovákok!)
	felhozzák saját történelmi eseménysorukban! Mi nem...
	A Habsburgok dehogy "foglalják el" a nyugati részt: Kett&#305;s királyválasztás történik, s a két királyi ház
	megosztozik a török által kettészelt országon. Az Erdélyi Fejedelemség voltaképpen a magyar állam
	menedékhelye lesz, fejedelmei közül tán egyedül Székely Mózes tekinthet&#305; törzsökös, kizárólagos
	erdélyinek!
	Nem találom a vallásszabadságot világels&#305;ként deklaráló tordai országgyőlést sem! (1568). Ennek a
	feltőn&#305;en "eurokonform", korát messze megel&#305;z&#305; intézkedésnek a mell&#305;zése egyenesen megdöbbent&#305;!
	Természetes módon tolakodik el&#305; egy lehet&#305;ség. A kereszténység felvétele, az Árpád-házi szentek, a
	nándorfehérvári harangozás, a tordai országgyőlés együttes elhallgatása egy "kereszténység utáni
	Európának" tett ostoba gesztus volna? Ostoba, mert a katolicizmus, a reformáció - a szlovákoknál a
	huszitizmus - minden ország önjellemzésében megtalálható!
	Igen, MINDEN országéban: a muzulmán Törökország büszkén emlegeti Szőz Máriát, Szent Pált, a
	myrai Szent Miklóst!
	Szégyen...
	Egyetlen árva sort sem érdemelt meg t&#305;lünk a török kiőzetése (1686 - Buda, 1697 - Zenta). Mint ahogy
	Thököly és II. Rákóczi Ferenc sem!
	Hiányzik a magyar reformkor. Úgy, ahogy van. Mindenestül.
	1848/49-es forradalmunkról sincs egy árva szó se. Nem baj, a románok felhozzák biz, mint saját
	forradalmukat! Az osztrákok is - bár &#305;k meghagyták nekünk...
	Ezután egy szépen felépített, épületes baromság következik.
	Figyeljünk:
	Magyarország (és nem az Osztrák-Magyar Monarchia!) vesz részt az I. világháborúban. Az 1918-as
	forradalmat nagyvonalúan 1914 novemberére téve (ezt az ostobaságot a "kifejt&#305;" rész megismétli,
	meger&#305;síti!) ez annyit jelent, hogy az önálló, köztársasági Magyarország egyedül harcolt Németország
	oldalán, s Trianont ezért kapta büntetésül. A kifejt&#305; részben még toldunk ide egy ostobaságot: állítólag
	1/3-nyi (és nem 2/3) területünket vesztettük el...
	Ha ez az "építmény" (történelemhamisító tákolmány) nem tudatosította volna a jámbor európaiban, hogy
	micsoda rettenetes er&#305;szakos, mi több: bőnös nép maradtunk még a XX. században is, akkor jöhet a
	dönt&#305; érv: "1938 - Szövetség a Náci Németországgal"
	A második világháborúban a környékünkön mindenki a "rossz oldalon" vett részt. Ennek elmismásolását
	zseniális találékonysággal oldották meg a magukra valamennyit is adó szomszédjaink:
	Ausztria: 1938 március: "Anschluss - és kész. Nyilván kimaradtak a háborúból, mert utána csupán a
	köztársaság 1945-ös kikiáltását említik meg.
	Szlovákia: 1939- 45 "rövid függetlenség a Náci Németország uralma alatt." Mesteri, szépségdíjas,
	zseniális meghatározás! Függetlenség egy uralom alatt, amely ráadásul nácinémet elnyomást sejtet - ez
	bizony elhatárolódás, s&#305;t nyilván szenvedés is - nem pedig rosszíző "szövetség", mint a mienk...
	Románia: 1940. nov. 23. "Románia csatlakozik a hármas szövetséghez." Ez is elegáns: a hármas
	szövetséget említi. Ilyen volt, valóban: csakhogy az létrejött 1882-ben, résztvev&#305;i az Osztrák-Magyar
	Monarchia, Németország és Olaszország. Szétbomlott az I. világháború során...(!!!)
	De ez a "tévedés" elegánsan kikerüli a II. világháborús részvétel kellemetlen emlegetését... Persze az
	Antikomintern Paktumnak is három tagja volt eredetileg, - ugyan mit is kötözködöm? Persze nem említ
	néhány apró, echte román találmányt ez id&#305;kb&#305;l: a meghalató-vonatokat, a zsidók jég alá lövetését vagy
	akár a favágó t&#305;kén lefejezett szárazajtaiakat, a megtizedelt Köröstárkányt ......
	Mi pedig "1938-ban szövetséget kötöttünk a Náci Németországgal".
	Nos, 1938-ban kötöttünk egy adóügyi pótegyezményt a németekkel (december 10.). Ezt Ausztria német
	megszállásának pénzügytechnikai következményei tették szükségessé.
	Merüljünk el most egy kicsit ebbe a gyanús 38-as évbe! Az Anschluss nemcsak adóügyi pótegyezményt
	hozott ajándékba, hanem páni félelmet is. Politikusaink nem rokonszenveztek a nácikkal - emlékeztet&#305;ül
	két esetet hoznék fel. Az els&#305; németországi látogatásáról hazatér&#305; Horthy így jellemezte Hitleréket: "Túl
	sok bennük a vörös!". Teleki pedig nemegyszer jelentette ki, hogy "a német vereség a mi vereségünk is
	lesz, de a német gy&#305;zelem a mi pusztulásunk"!
	Ez az év nem a németbarátság éve. Horthy és Kánya Kálmán már februárban egy németellenes
	"horizontális tengely"-r&#305;l tárgyal Varsóban. A történeti hőség kedvéért: olasz-lengyel-jugoszláv-magyar
	lett volna ez a tengely. (Hiányzik a történelem tankönyveinkb&#305;l...) A németek persze ellenzik a lengyelmagyar
	együttmőködést, visszacsatolási törekvéseink épp közös magyar-lengyel határt
	eredményeznének!
	Augusztusban két - németellenes élő - magyar siker: a bledi konferencia a Kisantanttal (jelent&#305;s
	enyhülést hozott), illetve a titkos lengyel-magyar gentlemen's agreement a szoros együttmőködésünkr&#305;l.
	November - az els&#305; bécsi döntés - voltaképpen Németország engedett!
	Aztán decemberben Ciano jön Pestre, melegen ajánlja az Antikomintern Paktumba való belépésünket. A
	tengely kontra horizontális tengely kérdés eld&#305;lt...
	1939-ben pedig beléptünk az Antikomintern Paktumba. És ugyanebben az évben megvalósul a magyarlengyel
	határ - szeptemberben nem is engedtük át a német csapatokat Lengyelország hátába, - ez
	közismert - és a németekhez lelkesen csatlakozó(!) szlovák csapatokat sem - ez kevésbé közismert.
	A szlovák változat persze érthet&#305;en elhallgatja, hogy a lengyeleket hadüzenet nélkül, náci módon
	megtámadták - mi pedig:
	"1941 - Hadüzenet a Szovjetúniónak."
	Hogyan is volt? Üzentünk mi hadat? A kassai, rahói, körösmez&#305;i stb. bombázások után megállapítottuk:
	ez bizony hadiállapot. Ennyi. Ennek a kérdésnek hatalmas irodalma van, elégedjünk meg annyival, hogy
	a nemzetközi jog élesen megkülönbözteti a hadüzenetet és a hadiállapot tudomásul vételét.
	Románia mindenféle indok nélkül, minket jócskán megel&#305;zve már1941. június 22-én hadat üzent a
	Szovjetuniónak - írják a román bemutatkozók? NEM.
	Más kérdés, hogy az akkoriban szintén EU-várományos Bulgária sosem üzent hadat a dics&#305;
	Szovjetuniónak, mégis ugyanazt kapta jutalmul, mint mi büntetésül!
	Amúgy a hadüzenettel szovjet barátaink nálunk sokkal rosszabbul állnak. Elfelejtkeztek err&#305;l a
	jogintézményr&#305;l Finnország, a Balti államok, Lengyelország, de még Bulgária esetében is. Öt országot
	tiportak le 1941-ig, hadüzenet nélkül - ez nyilván eszébe juthatott a kassai bombázás után minden
	magyarnak...
	"1944. - Számtalan magyar zsidót deportálnak"
	Helyes állítás, igaz. Helyesen köti össze az életrajz a német megszállással.
	Csupán egyetlen bajom van: a zsidóüldözés egy szóval sem szerepel sem a román, sem a szlovák, sem
	az osztrák, de még a német (ismétlem: a német, még egyszer: a német) anyagban sem!
	Próbálom kikövetkeztetni a holokauszt (soá) kérdésében írásokból és filmekb&#305;l igazán járatossá vált
	átlag EU-s olvasó gondolatmenetét: - Végülis lehet, hogy ezek a minden aljasságra elszánt a magyarok
	mőködtették Auschwitzot?
	Rendben van, mi gerincesen vállaltuk. De az 1944 nyári csend&#305;rpuccsot (és ezzel magyarországi zsidók
	teljes kiirtását) megakadályozó Koszorús ezredesnek vagy urambocsá: magának Horthynak köszönhet&#305;,
	hogy egyáltalán maradt zsidóság Közép-Európában! Így teljes az igazság s a részigazság egyoldalú
	közlése súlyosabb bőn a legaljasabb rágalomnál...
	1956. Eufemisztikusan, "reformkommunista módra" népfölkelés.
	De nekünk magyaroknak forradalom és szabadságharc. Egy "csillagóra", amely megvilágosította a
	félrevezetett Európát, amely el&#305;készítette a kommunista rendszerek bukását és amely rövid id&#305;re
	visszaadta nemzetünk (tudatosan tönkretett) önbecsülését és megbecsülését. "Nagy" (minimálisan
	elvárható illend&#305;séggel és európai módon: Nagy Imre) pedig nem államf&#305; volt, hanem miniszterelnök. A
	"kifejt&#305;" részben, önmagának is ellentmondva már helyesen írja a szerz&#305;.
	Az 1990. utáni életrajzból a terjedelemre tekintettel csupán egy érdekességet villantok fel.
	1991. jún. 19. " az utolsó szovjet katonák elvonulása."
	Nos, pillantsunk csak egy kicsit feljebb! A 13. életrajzi dátumnál ez szerepel: "1989 - a szovjet csapatok
	elhagyják az országot." Erre már nincs mit mondani...
	E befejez&#305; életrajz-részb&#305;l tán még hiányolhatnánk, hogy olyan, az Európai Unió koncepciójába
	szorosan ill&#305; esemény, mint a vasfüggöny lebontása (els&#305;ként!), nem szerepel. Nyilván nem véletlen az
	eset: ugyanígy hiányzik a kötet bevezet&#305;, kedvcsináló dekoratív képes bevezet&#305;jéb&#305;l is, ezt pedig
	Brüsszelben, az EU Információs Hivatalában írták...
	Most pedig "záró fejezetként" - lássunk néhány gyöngyszemet az általam "kifejt&#305;"-nek nevezett részb&#305;l.
	"Magyarország lakossága Európa legszínesebben kevert népeihez tartozik. 10 millió lakója között
	számos nemzetiséget találunk: német nyelvőeket, szlovákokat, románokat, délszlávokat (bosnyákokat,
	horvátokat, szerbeket, szlovénokat és szorbokat). A szintik és romák, akik a népességnek nem
	jelentéktelen részét alkotják (500.000), nemrégiben etnikai kisebbségként lettek elismerve."
	No, kezdjük!
	Magyarország "sokszínő, kevert népességő", soknemzetiségő.
	Érdekes: ezt a kitételt nem alkalmazza önmagára a valóban fele-fele arányban "többnemzetiségő"
	Belgium, Litvánia, Észtország, Lettország. Csak mi, ahol egyel&#305;re még a magyar etnikum a
	meghatározó. Bár fogyunk "az egyszerő újságolvasó is ki tudná számítani a határon túli népszámlálások
	és különböz&#305; hazai források alapján, hogy 1985-t&#305;l máig a Kárpát-medence &#305;shonos magyarsága több
	mint 2 millióval (!!!) fogyott. Nem ez a témánk, de utána lehet nézni, az "önbemutatkozás" írója
	vélhet&#305;leg nagyon is ismeri ezeket az adatokat.
	Van itt más baj is - rosszabbak, mint az egyszerő ostobaság.
	Bosnyákok sosem éltek Magyarországon. A szorbok említése még hajmereszt&#305;bb. Tudálékosan a déli
	szlávokhoz sorolja a szerz&#305; &#305;ket. Nos, a szorbok nyugati szlávok, Spreewaldban élnek, a buzgó
	térképböngész&#305;k Lübbenau környékén találhatják meg &#305;ket. Népi kultúráját büszkén mővel&#305; százezres
	népcsoport, megtekintésüket ajánlom a szerz&#305;nek, még a helyszín is politikailag korrekt: a néhai
	kommunista NDK területe.
	A nagy kérd&#305;jel a félmilliós szinti (és roma) kisebbség. A szinti szó nyomára többhetes lázas kutatás
	után jutottam. Ez a kifejezés egyike azoknak, amellyel Európában a cigányságot megnevezik: cigány,
	manus, szinti, zingari, roma - és egy kivételesen nevetséges finomkodás: "utazó népesség" travellers,
	illetve gens du voyage. Vagyis a szerz&#305; a sznob (és mőveletlen) "campingtábor"-típusú szamárságot
	követi el. Voltaképpen azt volt képes leírni, hogy nálunk nemcsak romák, hanem még romák is élnek.
	Szerintem a félmilliónál többen.
	És tisztelettel megjegyzem: tán ide lehetett volna írni, hogy ezidáig egyedül Magyarországon ismerik el
	etnikai kisebbségként a romákat - Óh, bocsánat! A romákat és a romákat...
	"Magyarországot több alkalommal elfoglalták, különösképpen a törökök a XVI. században és az
	osztrákok a XVIII.-XIX. században, és függetlenségét csak 1914-ben nyerte el. Az I. világháborúban a
	Német Birodalom szövetségeseként vett részt. A trianoni szerz&#305;déssel államának területe 1/3-ával lett
	redukálva."
	Jó, valóban vitatható, hogy a kiegyezés függetlenséget hozott-e.
	Jómagam függetlennek tekintem azt az országot, amely világels&#305; volt vasútközlekedésében (Baross
	Gábor el&#305;terjesztését fogadta el épp ezért az 1892-es genfi vasútügyi konvenció!), gabonafeldolgozóiparában
	(2. helyezett: USA), a maga korában (szintén) világels&#305; oktatási- és nemzetiségi törvényeket
	alkotott és érvényesített, önállóan vett részt nemcsak az olimpiákon, hanem magának az olimpiai
	mozgalomnak a megteremtésében is.
	Nem sorolom. A többi ostobaságról pedig már fentebb írtam.
	"A híres gulyásnál lényegében egy mindennapi ételr&#305;l, egy levesr&#305;l van szó, amely a magyarok által
	pörköltnek nevezett húsragunak felel meg."
	Ezt a zagyvalékot - tréfaként - Jókai már kitalálta egyszer: - "Úgy elnézem ezt a kulacsot, azt hittem:
	kenyér, pedig hát sajt."
	Összegezve:
	Hivatalos szerveink jóváhagyásával bemutattak Európa (bennünket a térképen meg sem találó) nyugati
	nemzeteinek, mint egy hol bőnös, hol pedig szánalomra méltó, úgy általában pedig, mint egy
	semmirekell&#305; népet és országot. Főszerezve a gonoszságot ostobasággal és szolgalelkőséggel.
	Nyíltan magyarellenes, divatosan: rasszista förmedvény.
	Akik írták - és akik külföldön hozzájutottak (15 euróért, bármely könyvesboltban, vagy akár EU-s
	munkahelyükön, hivatásszerően) és nem emeltek szót: azok a magyarok esküdt ellenségei.
	Ez a legaljasabb hazaárulás min&#305;sített esete.
	Sárközy Csaba tanár, a MAG (Magyar Alkotók és Gondolkodók) tagja.
	Akik ilyesmire képesek - mindenre képesek
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Sicambria: Ős Buda vára vagy valami más.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17718875&amp;nid=6073265</link><pubDate>2011-10-19 09:01:27</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	A&nbsp; magyar nép ősi múltját kutatók&nbsp; elképzelése szerint egy ősi város Sicambria volt ős Buda vára. Ezt többé-kevésbé régészeti leletekkel is alátámasztják, melyeket hitelesnek mondhatunk. De valóban ősi szkíták alapította városról van-e szó? Vagy esetleg más is meglapulhat a szó jelentésének értelmében?

	A történeti leírások mindegyike azonosan idézi azt, hogy Árpád Attila várába rendezkedett be.

	Anonymus leírása így szól: " A révet ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el (Békásmegyer), azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. &nbsp;&#8211; Mára már kiderült Anonymus nem tekinthető hiteles történelmi forrásnak, de hogy Árpád Pest-Budanál kelhetett át a Dunán az történelmi tény is lehet. Mint az is, hogy Attila egyik székvárosa Buda, a melegvizek forrásának városa, melyet előtte a Rómaiak is használtak téli szálláshelyül.

	SZIKAMBRIA építése a Tárih-i Üngürüsz elbeszélése nyomán &#8230; a Hunok elfoglalják jogos örökségüket Szikambriát, az Üngürüsz tartományt. ??? Ez már valamit sejtett. Sicambria tehát nem &nbsp;is egy város, hanem egy tartomány. De mely hunokról lehet szó? Attila hunjairól, esetleg az avarokról, akik hunoknak mondják magukat, de nem azok és csak később nevezik magukat avaroknak egy állítólagos királyuk neve után, vagy Árpád magyarjairól. &#8211; A Tarih-i Üngürüszben leírt történet elbizonytalanít. Keletkezése, a török hódoltság alatt a törökök elhordják a magyarság őstörténetének korabeli feljegyzéseit, ezt lefordítják türk-ótörökre és ezt magyarságkutatók a rendszerváltás után visszaírják (új)magyarra. Tehát egy ősi magyar nyelvet fordítanak vissza a töröknyelv közbeiktatásával napjaink magyar nyelvére. Nem zárható ki némi félreértés (fordítás), Mindenesetre, ha őstörténetük jeles kutatói nem kutatják fel ezen írásokat, biztos nem jutunk el idáig, és továbbra is maradt volna a finnugorirányzat

	Tehát Sicambria városát valahol a Duna vonalán kell keresni, az &#8222;üngürüsz tartományban&#8221; Mit is jelenthet az üngürüsz szó? Amit találtunk: Ung Urus (hunok-ungok) = hun urak, hun uralkodók tartománya. Attila halála után, örököseinek nem csak a Kárpát-medencei &nbsp;uralkodása értendő. Büszkén mondhatjuk, Attila örökösei fél Európában szövetséges királyságokat alkotva önálló államokat hoztak létre a Római Birodalom egész területén.&nbsp; Francia elnevezésünk is innen az üngürüs=UNG oeros =Ongroi eredhet. Azután az afrikans nyelvben &nbsp;&#8220;üngü&#8221; = Paars mely a Párszi, Pártus, Persza, ari, uari, őstürk (Ős hun, -ung) eredethez visszavezethető. (É-afriakai tuaregek is erre a kapocsra alapozák a magyar rokonságukat) De haladjunk visszafelé az időben.

	A hun dinasztiák előtt a rómaiak uralkodtak (i.e 10 és i.u 6 tól&nbsp; 375- ig), itt leszükítettebb értelemben csak a Dunántúlon. De a rómaiak elött kik éltek Pannonia tartományban? akik nem nevezhetők izig-vérik szkíta népnek. Történelmi tény, hogy az &#8220;Etruszkok&#8221; legalább is etruszknak nevezi e népet a történelemtudomány. Ők azon trósz népek akik Kis-Ázsián át vagy onnan vándoroltak Európába valamikor i.e. 1200-ban(tól) 800-ig, illetve közt. Erre a sicambria szó elemzésével kaphatunk magyarázatot. De ne menjünk a dolgok elébe! 

	A (si) Cambria köztudott, hogy Wales latin neve, mely Nagy Brittannia (Anglia) délnyugati &nbsp;részén fekvő félszigete. Wales = Cambria.&nbsp; Angol-latin-ír fordítás szerinti jelentése &#8220;Ő ( egy igen) nagy (óriás) britt&#8221; Ez a nagy illetve óriás jelenthet &#8220;termetet&#8221; illetve úralkodót is. Tehát &nbsp;valamiért eltér az akkori emberátlagtól. És ilyen átlagtól eltérő legendának tartott történelmi személy a kelta, vagy brit Arthur király volt. Vizsgáljuk tovább a szó jelentését: Cambria, cambio (latin-olasz-magyar) adóslevél, váltó. (Ennek is van történelmitényű értelmezése: &#8220;A rómaiak a szarmatákat legyőzésük után Brittaniába húrcolták katonai szolgálatra&#8221;.) Tehát olyan valamiben jeleskedő emberekről van szó akiket a Kárpátmedencéből katonai szolgálatra&nbsp; Angliába kényszeritettek adósság leróvása fejében. De ezek tényleg szarmaták voltak? A szarmata szittya,&nbsp; szkíta nép, Szkítia pedig a Dunától keletre van. Itt felfedezhető egy területi és időbeni történelemhamisítás vagy tévedés. (Ettől válhat igazzá, hogy a 200-ban a sztyepére űzött szarmaták a lengyeleknek egyik ősei)

	Továbbá: Cambria-camb(R)io &nbsp;= Cambria, Maelgwn. &nbsp;Azok, akik e történelmi kort ismerik a &#8222;Maelgwin&#8221; szóról óhatatlanul az angol történelem kelta varázslója Merlin illetve a Frank államalapító &#8222;Meroving&#8221; dinasztia rémképe jelenhet meg. Meroving szó jelentése (mint az &#8222;osztrogót&#8221;&nbsp; szó) keletről jövő, fénylő, fényes, dicsőséges. Ebből következhet, hogy az első francia államot, nem a frankok, hanem a brit Meroving dinasztia jeles uralkodója Clodvig alapította kinek népének mai francia neve a breton.

	Van nekünk másik kiinduló forrásunk is, hála a Rómaiaknak, akik az általuk meghódított területek régi neveit nem írták át. Britannia név Kis-Ázsiában, mai Törökország területén is felbukkan a római feljegyzésekben. Bithynnia éppúgy mint Galatia. Galatia a későbbi&nbsp; francia területen lévő Gallia. Brit &#8211; Brigetio római kori városnév viszont már a Dunántúl, Komáron vagy Szőny felső Duna parti város. Ugyan ez a &#8222;brit&#8221; név átkerül Angliába,(Innen ered Nagy Britannia elnevezés is) majd vissza a francia félszigetre Breton-Bretagne. Őket nevezi a történelemtudomány a gallokkal együtt keltáknak. Tehát egy nép több törzse átkelve Európába a Dunántúlon telepszik le az itt élő ősi népeket a pánokat és a szabirokat kiszorítva illetve beolvasztva.&nbsp; Itt a görög elnevezésük szerint cotinuszok, eraszkuszok, scordiszkuszok, majd a latinban etruszkok (uralkodók)&nbsp; és slavusoknak azaz szolgálattevőknek neveznek. A fentebb említettek alapján, katonai szolgálatra a brit törzs fiait vitték Angliában- ezek szerint.

	Összefoglalva az eddigieket: Pannoniba &#8211;mely az i.e. 60 körül kapta e nevét &#8211; betelepültek szabir- szabin (Avária/Szavaria/Szombathely) és a pán őslakosok közé az etruszkok (kb. i.e1000), majd őket követték más törzsek, ( kb. i.e. 500-400 közt.) jelen elemzésben a britek, akiket keltáknak&nbsp; neveznek források. Őket viszik el katonai szolgálatra a rómaiak i.u. 6-ban.

	Ide vonatkozó más történelmi források után is kutatva, Románia őstörténelmével foglalkozó angol nyelvű internetes ( Wikipédia-Kelták Erdélyben)&nbsp; oldal&nbsp; hasonlóan írja le ugyanezt a történetet, persze Román szemszöggel. Röviden: A geta-dákokat,&nbsp; akik i.e. 700 környékén a szkíták megjelenésekor húzódtak a mai Kis-alföldi területre, a felső Duna mentéről a kelta törzsek űzték el és települtek át Erdélybe. Ők az állítólagos ősdákok &nbsp;Ezen kelta törzs neve Boi-k, azaz a bojok akik létrehozták az ú.n. La Ten kultúrát. &nbsp;&#8211; Persze, tegyük hozzá, ezen felső Duna menti területen egykori gepida-dák előfordulást &nbsp;régészeti lelet eddig nem igazolta, éppúgy mint ahogy dák régészeti lelet sem került elő a Kárpát-medencében. Gepida és szarmata annál több, a Tisza vonalában és ettől keletre. A kelták Pannonia római meghódítása után települtek át Transyvániába . Ezen népnek &nbsp;itt ismét Róma&nbsp; területi hódításával kellett szembesülnie és legyőzetnie &nbsp;i.u. 80-200 közt. Ez az időszak a történelemtankönyvek szerinti &#8222;Dácia-provincia&#8221; története. &nbsp;

	Most térjünk vissza a sicambria szó értelmezéséhez. &nbsp;A szó előtagja &nbsp;a &#8222;SIC&#8221;. &nbsp;&nbsp;Sicul-ok&nbsp; azon népek egy csoportja akik a bolgárok földjére települnek át. Áll egy korabeli bolgár feljegyzésben, mely sikul-t mint a székelyek őseit említi. A sicul sicambria jelentése a latinban&#8222;szicíliaiakat&#8221; is jelent, mégpedig olyan nagy urakat, akik hajóval érkeztek Pannoniába. Ők egyfelől a britek másfelől a székelyek elődei lehetnek. &nbsp;Székelyek, akik a gepidák közé menekülnek, britek akiket elhurcolnak Angliába Pannonia megszállásakor. &nbsp;Ez jól megbonyolítja a történetet, vagy inkább tisztázza. Kik lehetnek ezek a szicíliaiak? A válasz egyszerű. Azon Etruszkok utódai, akik Rómában 7 generáción át adták Róma királyait( kb. i.e. 600), akiket elkergettek&nbsp; Pannoniába, ahol &nbsp;legyőzték Őket. Nevezzük&nbsp; el őket &#8222;sicambriaiaknak&#8221;. Összefoglalva egy olyan királyi nemzetségnek Perzsiából Európába vándorlása utáni kálváriájáról van szó kiknek &nbsp;a&nbsp; Dunántúl &nbsp;&#8222;tartományát&#8221; &nbsp;nevezték sicambriaának. Dunántúlt csak i.e. 60- után nevezték Pannoniának, az észak Dunántúlon élő pánok után. Előtte minden bizonnyal &nbsp;&#8222;Sicambriának. Az előtt, a szabirok idején Avária a tartomány neve, Szombathely (Savária) központtal. Sicambria területi behatárolás, elhelyezkedéséből semmiképp nem lehetett szkíta, továbbá akiket eddig keltáknak, kelta törzseknek nevez a történelemtudomány úgy abban a formában nem igaz. Ha britek és gallok kelták, akkor a többi kelta törzsnek titulált törzs nem kelta, hanem germán. Ellehet gondolkodni rajta, éppúgy, mint &#8222;Sicambria&#8221; &#8222;Ősbudavározásán&#8221;

	http://mutat.net/?http://www.freeweb.hu/vasvary/sicambria-enciklopedia-hungar.jpg

	http://albaregalis.hupont.hu/2/sicambria-az-osi-varos

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A Megyék megmentése vagy kirablása?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719221&amp;nid=6068467</link><pubDate>2011-10-12 11:43:25</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	2011. október 3-án a miniszterelnök megállapodást írt alá a 19 - kivétel nélkül fideszes - megyei közgyűlési elnökkel. Az aláírók vállalták, hogy a megyei önkormányzati intézményeket január 1-jével átadják az államnak, mely "cserébe" átvállalja felhalmozódott adósságaikat.&nbsp;

	A lépés több szempontból aggályos. Egyrészt az új rendszer gyakorlatilag a megyék összes hatáskörét elvonja, így ezekbe az ügyekbe nem lesz semmilyen beleszólásuk. Másrészt a 180 milliárd forintos adósság átvállalásának ára van: a feladatok átadásával együtt vagyonuk legnagyobb részét is át kell adniuk.

	Ez pedig sokkal nagyobb összeget jelent, mint az adósság. Egyrészt december végéig átfogó vagyonleltárt kellene készíteni; ami irreálisnak tűnik. Másrészt az államosítás önmagában nem jelent megoldást az alulfinanszírozottságra, sőt, az eddig az önkormányzatok által biztosított pénzt az államnak kell majd állnia.&nbsp;

	

	

	Az önkormányzatok alulfinanszírozása?

	A kormányzati álláspont szerint ezzel a megoldással egy, a rendszerváltás óta fennálló hibát korrigál az ország. Amennyiben a központi akarattól független, önálló, a helyi közösségek érdekeit képviselő önkormányzati rendszer kialakítása a rendszerváltás óta fennálló "hiba" (miként azt a miniszterelnök látja), akkor valóban ezt korrigálja a kormányzat, mivel az ezzel kapcsolatos elképzelései - bármennyire is tagadja ezt - a tanácsrendszerre emlékeztetnek.

	Abban kétségtelenül igaza van Orbán Viktornak, hogy az önkormányzati szférát jelentősen alulfinanszírozta a központi államigazgatás. Míg 1997-2012 között a költségvetés kiadási főösszege közel a négyszeresére emelkedett, addig az önkormányzatok támogatására fordított kiadás csak nagyjából a 2,5-szeresére.

	

	&nbsp;

	A finanszírozás arányának csökkentésében élen járt az első Orbán-kormány: míg 1998-ban a költségvetés összes kiadásának 9,3%-át kapták az önkormányzatok, addig ez 2002-re 6,87%-ra csökkent. Az önkormányzatok megmentése a második Orbán-kormány idején is csak kommunikációs trükk volt. Így azt semmiképp nem mondhatjuk, hogy az önkormányzatok alulfinanszírozása kizárólag az "elmúltnyolcév" gyakorlata.&nbsp;

	

	&nbsp;

	És erre csak az a megoldás, hogy megszüntetjük az önkormányzati feladatellátást?

	A Fidesz-kormány szerint igen. A nemrég napvilágot látott - és a Ténytár által is&nbsp;elemzett - Nemzeti Köznevelési Törvény koncepciója is arra az álláspontra helyezkedik, hogy el kell venni az óvodán kívüli közoktatási intézményfenntartási feladatokat az önkormányzatoktól. Ezt az oktatási kormányzat már kész tényként kezeli. Sőt, úgy viselkedik, mintha máris ő irányítaná az iskolákat. Így az államtitkár - jogszabályi irányítási jogok hiányában is - az Alkotmány Alaptörvény kiosztására "kérte" az önkormányzati iskolák igazgatóit.&nbsp;

	Hasonló megoldás körvonalazódik a megyei önkormányzatokkal kapcsolatban: igaz, hogy az állam valamilyen módon átvállalja az adósságaikat (a hatályos törvények szerint végső soron amúgy is ő felel azokért), azonban ezzel egyidejűleg el is veszi azok feladatait, valamint a hozzá kapcsolódó intézményeket, sőt, a megállapodásból úgy tűnik, hogy az egyéb, nem a közfeladatok közvetlen ellátását szolgáló vagyon (például üdülők, ifjúsági táborok) is az állam kezébe kerülhetnek. Ezzel egyes megyék "nettó befizetők" lehetnek, hiszen akik jól gazdálkodtak, azok több vagyonnal szállnak be a "közösbe".

	Úgy tűnik, annak lehetősége fel sem merül, hogy egyéb, az Alaptörvényben is biztosított és Európában is elterjedt, a helyi autonómiát tiszteletben tartó eszközökkel - így például a kötelező társulások kialakítása, vagy egy szorosabb gazdasági felügyelet és esetleg egy korrektebb finanszírozás kialakításával - tegyék alkalmassá a megyéket feladataik ellátására.&nbsp;

	Lehet ezt így?

	Már maga a megállapodás is súlyos kérdéseket vet fel: ezek a területek ugyanis a hatályos Alkotmány és az új Alaptörvény alapján is kétharmados (sarkalatos) törvények körébe tartoznak. Ennek megalkotására pedig az Országgyűlés minősített többsége, nem a miniszterelnök és a 19 megyei közgyűlés elnöke jogosult. Emellett az adósságátvállalás külső szereplőket, a hitelező bankokat is érinti.

	Ráadásul az egész ügyletnek van egy gyenge pontja: a feladat ellátását szolgáló vagyon sorsa, amely jelenleg az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe tartozik, így nem idegeníthető el. A feladat (állami) ellátáshoz márpedig szükség van ehhez a vagyonra.

	Ebből a csapdából a hatályos Alkotmány alapján nincs kiút, ugyanis védi az önkormányzatok tulajdonhoz való jogát. A "menekülő utat" az új&nbsp;Alaptörvény ajánlja fel, amely kimondja, hogy "[a] helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja". Ez elvileg megteremti annak a lehetőségét, hogyha egy feladat már nem helyi közügy, akkor az ahhoz tartozó vagyon kártalanítás nélkül elvonható legyen.

	Igen ám, de az Alaptörvény azt is kimondja, hogy "Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok m&#251;ködnek." A helyi közügyek ellátásáért tehát az önkormányzatok felelnek. S bár ezek körét lehet szűkíteni, de az eddigi alkotmánybírósági gyakorlat szerint azt kiüresíteni nincs mód. Így kényes kérdésként merülhet fel, hogy a tömeges feladatelvonás nem jelenti e a helyi közügy kiüresítését, végső soron pedig a vagyon elvonásának jogszerűtlenségét.

	Vagyon vs. adósság

	Ezzel kapcsolatban - egészen halkan- csak annyit jegyeznénk meg, &nbsp;hogy az átvállalt adósság összegénél a megyei vagyon mértéke sokkal nagyobb. Pontos mértékének megállapítása nehéz feladat, kérdés, hogy a megállapodásban előírt rövid határidő alatt ezt miként lehet pontosan elvégezni.

	Ráadásul a jogi kötelezettségeket megfogalmazó megállapodást - a megyei önkormányzatok honlapjainak tanúsága szerint - úgy írták alá az önkormányzat nevében a közgyűlési elnökök, hogy erre nem volt felhatalmazásuk, miközben az önkormányzati törvény szerint ezek a kérdések közgyűlési hatáskörök. Így a megyei elnökök átlépték a hatáskörüket, s tulajdonképpen a hatályos szabályok szerint egy olyan kötelezettséget vállaltak, amely vagyonvesztéssel járhat. Ez pedig felvethet messzebbre - a büntetőjog irányába - mutató kérdéseket is.&nbsp;

	Jobban járunk ezzel?

	A 2012-es költségvetés tervezete, valamint a hároméves költségvetési tervek&nbsp;szerint nem igazán. Nincs is ebben semmi meglepő. Az államosítás ugyanis önmagában nem oldja meg az alulfinanszírozottságból keletkező gondokat. A változás csak annyi, hogy a jövőben az államnak kell hozzátennie azt a pénzt, amelyet eddig az önkormányzatok fizettek. Márpedig ilyen mértékű kiadásnövelésnek nincsenek jelei, ez pedig egyértelműen intézménybezárásokat jelent.

	Az persze igaz, hogy túlzottan nagy a közszolgáltató intézményhálózat, a kiadások csökkentésére is szükség van. Ezzel önmagában nem is vitatkoznánk. Az viszont nem szerencsés, hogy új szabályok szerint ezeket a döntéseket nem a helyi közösségek, hanem a központi akarat hozza meg. Így pl. Budapesten dönthetnek majd arról, hogy szükség van-e Nyírbátorban középiskolára. Ez sok tekintetben a kádári&nbsp;tervgazdaság centralizált gondolatvilágára emlékeztet. Arról pedig bebizonyosodott, hogy zsákutca.

	Ténytárblog.hu
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[IBRAHIM MÜTEFERRIKA, EGY OSZMÁN DIPLOMATA A MAGYAR FÜGGETLENSÉG SZOLGÁLATÁBAN A7 1730-AS ÉVEK VÉGÉN ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=17719015&amp;nid=6055081</link><pubDate>2011-09-22 13:55:50</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	A magyar származású Ibrahim Müteferrika (1670/71&#8211;1747) neve főleg az első oszmán nyomda alapítójaként és oszmán nyelven publikáló közíróként, valamint fordítóként maradt fenn a tudományos köztudatban. Számos tanulmány és tudományos munka foglalkozik kolozsvári származásával, valószínűsíthető unitárius vallásával, valamint nyomdászattörténeti és művelődéstörténeti jelentőségével. Noha Mikes Kelemen levelezéséből már régen tudhatjuk, hogy a neves oszmán tipográfus II. Rákóczi Ferenc fejedelem rodostói száműzetése alatt a fejedelem szolgálatába rendelt tolmács és közvetítő volt, a magyar emigráció titkos diplomáciai terveivel való kapcsolatait eddig elhanyagolta a magyar történettudomány. A nemrég feltárt franciaországi levéltári források nyomán számos olyan információ került napvilágra, amelyek új megvilágításba helyezhetik Ibrahim Müteferrikának az 1730-as évek második felében folytatott politikai-diplomáciai tevékenységét. Itt elsősorban a Nantes-i Diplomáciai Levéltárban található konstantinápolyi francia követségi levéltár anyagára (Centre des Archives Diplomatiques de Nantes, série A Constantinople) és a párizsi Biblioth&#232;que Nationale de France Villeneuve márki francia nagykövet iratait tartalmazó forrásanyagra (BNF, Ms. Fr. 7177&#8211;7198.) gondolunk. E források nemcsak II. Rákóczi Ferenc életének utolsó éveire vonatkozóan nyújtanak fontos adatokat, hanem a halála utáni években zajló török háborúban tevékenykedő magyar diplomaták, köztük Ibrahim Müteferrika tevékenységéről is tudósítanak. 

	
	Ibrahim Müteferrika és a török reformok

	
	A 18. század első felében az Oszmán Birodalomban lassú reformfolyamat vette kezdetét a korábban elszenvedett vesztes háborúk után. Az 1699-es karlócai békeszerződés következtében a birodalom elveszítette fejlettebb nyugati birtokait, az 1718-as pozsaveráci béke következményeként pedig kénytelen volt feladni Havasalföld, Bosznia és Szerbia egyes részeit és a Temesközt. Keleten szintén kudarcok jellemezték az oszmán terjeszkedést, hiszen a meg-megújuló perzsa háborúk területi veszteségekkel jártak. Az elégedetlenség miatt 1703-ban katonai felkelés tört ki, amelynek eredménye III. Ahmed szultán (1703&#8211;1730) trónralépése lett. III. Ahmed uralkodása és Nevsehirli Dámád Ibrahim pasa (1718&#8211;1730) nagyvezír kormányzása alatt a szultáni udvar egyre nyitottabbá vált a fényűzés és a nyugati szokások iránt. A nagyvezír nagy jelentőséget tulajdonított a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének, és több követséget is küldött a jelentős nyugat-európai városokba: Bécsbe (1719&#8211;1720), Párizsba (1720&#8211;1721), Moszkvába (1722&#8211;1723) és Lengyelországba (1730). E követségek közül a leghíresebb Mehmed efendi franciaországi nagykövetsége (1720) volt, melynek köszönhetően a francia&#8211;török kapcsolatok egyre erősebbé váltak. Ekkor vált divatossá a franciás kertművészet, különösen a tulipánok újabb és újabb fajtáinak kitenyésztése. A tulipánok francia és holland divatjának hódoló szultán uralkodásának korszakát ezért ma &#8222;Tulipán-korszaknak&#8221; (törökül lâle devri) nevezik. A szultán Konstantinápolyban új palotát építtetett, a Szaad-Abadot, vagyis a Boldogság Helyét, amelyet francia mintára tervezett pavilonok, parkok, szökőkutak és szobrok vettek körül, és ahol különböző ünnepségeket rendeztek. 

	Az előkelők követték az uralkodó példáját, és nyitottá váltak a külhoni országok sokfélesége és modernitása iránt. Néhányan közülük elkezdték a nyugati nyelvek tanulását is. E korszakban számos szótárt készítettek, és több európai történelmi, földrajzi munkát is lefordítottak oszmán nyelvre. Ibrahim pasa nagyvezír létrehozott egy huszonöt fős bizottságot, amely elrendelte a legfontosabb arab és perzsa történelmi munkák lefordítását is. III. Ahmed szultán palotájában, a trónterem mögött egy új könyvtárt építtetett fehér márványból, hatalmas ablakokkal, mely szép példája az oszmán építészetben megjelenő új, franciás ízlésnek is.

	E kulturális nyitás befogadóbbá tette az oszmán társadalmat számos technikai újításra, például a nyomdászat török földön való meghonosítására. Ibrahim pasa nagyvezír segítette a magyar származású Ibrahim Müteferrika nyomdaalapító tevékenységét. A korábban tiltott tevékenységnek számító mesterség szakembereit és eszközeit főleg Bécsből hozatták. A nyomtatás meghonosítását is támogatta az újonnan kinevezett konstantinápolyi francia követ, Villeneuve márki is. A francia követ levelezésében folyamatosan tájékoztatta udvarát a legfrissebb kiadványokról, amelyekből egy-egy példányt elküldött Versailles-ba is. A Jean Baptiste Holderman jezsuita páter kéziratából készült francia nyelvű török nyelvtankönyv (Grammaire Turque &#8211; ou methode courte et facile pour apprendre la langue Turque) kiadását például jelentős számú példány megrendelésével támogatta a francia kormány 1730-ban. 

	A külpolitikai kudarcok miatt szükségessé vált a katonai reformok kidolgozása és végrehajtása. Ebben szintén nagy szerepe volt Ibrahim Müteferrikának is, aki 1731-ben kiadta a politikai és katonai reformokról írt művét (Usul el-Hikem fî Nizâm el-Ümem &#8211; Bölcs gondolatok a népek rendszeréről). Nyomdája kilencedik kiadványaként megjelent művében elemezte az oszmánok Európában elszenvedett kudarcainak okait, és reformokat javasolt az oszmán berendezkedés hibáinak megszüntetésére. Könyvében felvázolta a kormányzás modern formáit, bemutatta az államformákat, a katonai módszereket és szervezeteket. Felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez különösen fontos a modern tudományok új eredményeinek, különösen a földrajzi ismereteknek a felhasználása. Oroszországot hozta fel példaként, amely, mint tudjuk, Nagy Péter vezetésével a modernizáció útjára lépett. A mű iránti európai érdeklődést jól mutatta, hogy gróf Reviczky Károly Imre lefordította franciára, majd nyomtatásban is megjelent (Traité de la tactique ou méthode artificielle pour l&#8217;ordonnance des troupes, Bécs, 1769., http://books.google.hu/). III. Ahmed uralkodásának végül szintén egy fővárosi felkelés vetett véget, melynek előzménye a sok elszenvedett vereség volt, de hozzájárult az állandó infláció és a kézműipar súlyos adóztatása is az általános elégedetlenséghez. Az 1730-as felkelés vezetője Patrona Halil volt, aki a szultán lemondatásával rövid időre magához vette a hatalmat, de aztán hamar sikerült visszaállítani a régi rendszert, és I. Mahmud lépett a trónra.

	
	Ibrahim efendi az 1736&#8211;39-es török háborúban

	
	A kolozsvári születésű renegát Ibrahimot 1715-től nevezik a források müteferrikának, azaz diplomáciai feladatokat is ellátó állami hivatalnoknak. Ekkoriban lett a II. Rákóczi Ferenc mozgalmát támogató magyar tábornokok segítője, ebben az évben már Belgrádban teljesített szolgálatot a magyarok mellett, napi 60 akcséért. Később is többször bíztak rá komoly diplomáciai feladatokat, egészen haláláig, 1747-ig. Nagy valószínűséggel Ibrahim efendi már 1717-től teljesített szolgálatot Rákóczi mellett. Elsősorban kísérőként, tolmácsi és titkári teendőket látott el. Mivel újabb dokumentumok alapján megállapítható, hogy Müteferrika mellett 1721-től egy Musztafa nevű másik tolmács is teljesített szolgálatot Rákóczi udvarában Rodostóban, és mivel Mikes leveleiben csak ritkán szerepel a neve, elképzelhető, hogy elsősorban Konstantinápolyban képviselte a száműzött fejedelem érdekeit. Rákóczi haláláig, 1735-ig hűségesen ellátta feladatát, sőt, mint látni fogjuk, azt követően is folytatta a magyar ügyek képviseletét. A legaktívabb diplomáciai szerepet az 1736&#8211;39-es török háború során játszotta.

	Az 1736-ban elkezdődött orosz&#8211;török háború a bécsi udvar számára kényes helyzetet teremtett, hiszen az 1726-os szövetségi szerződés alapján segélycsapatokkal kellett támogatnia az orosz cárnő seregeit. Az osztrák seregek háborúba való bekapcsolódásának lehetősége az európai nagyhatalmak számára sem volt közömbös. A francia nagykövet azonnal felajánlotta a háborús felek közötti tárgyalásokhoz való közvetítést, a mediációt. Egyrészt a francia politika mindenképpen befolyásolni kívánta a békefolyamat alakulását, másrészt a fekete-tengeri kereskedelemben elfoglalt gazdasági helyzetét érezte veszélyeztetve az orosz hódítások következményei miatt. Hasonló okokból az ún. tengeri hatalmak, Anglia és Hollandia is felajánlották a mediációt, de az orosz fél elzárkózott a javaslatuk elől. 1736 végén a császári rezidens, Leopold Talman a nagyvezír táborába ment, hogy részt vegyen a béketárgyalásokon. Nem annyira a béke elősegítése, mint inkább az időnyerés volt a célja. A semleges mediáció helyett inkább a béke helyreállítására való szolgálatnak nevezte küldetését. A császári diplomácia igyekezett orosz szövetségesét előnyben részesíteni a tárgyalások során, bár ezt az első időszakban sikerült elég jól lepleznie. Végül a Porta elfogadta Talman régen felkínált közvetítő szerepét, amely a bécsi udvart elég kényes helyzetbe hozta a szövetséges Oroszországgal szemben. A tárgyalások további elhúzása során a császári diplomácia igyekezett olyan ürügyet találni, amellyel nyíltan is beléphet a háborúba.

	Az előzetes tárgyalások 1737 januárjában kezdődtek el a nagyvezír táborában. A francia diplomácia szolgálatában álló egykori kuruc tiszt, Tóth András francia követhez írt jelentéseiből elég pontos információink vannak Ibrahim Müteferrika szerepéről. Tóth András a 18. századi franciaországi magyar emigráció egyik legérdekesebb személyisége volt. Nyitrán született, 1698. március 26-án. A szabadságharc idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem apródjaként viszonylag fiatalon kivette részét a küzdelmekből. 1713-ban, a függetlenségi mozgalom bukása után követte a fejedelmet Lengyelországba, majd később az Oszmán Birodalom területén telepedett le. Néhány év alatt elsajátította a török és tatár nyelveket, és igen jó személyes kapcsolatokat alakított ki az oszmán elit számos tagjával. 1720-ban indult útnak Franciaországba, ahol a nem sokkal korábban létrehozott Bercsényi-huszárezredben kapott alkalmazást. Nyelvtudásának és kapcsolatainak jóvoltából gyakran kapott diplomáciai vagy katonai megbízást török és tatár földön. Tehetségének köszönhetően gyorsan emelkedett a diplomáciai ranglétrán, és XV. Lajos bizalmának jeleként a &#8222;secret du roi&#8221; néven ismert titkos királyi diplomáciába is beavatást nyert. 

	Tóth az előző év végén érkezett vissza hajón Franciaországból, ahol a versailles-i kormány, tekintettel korábbi sikeres szolgálataira, immár bizalmi emberként és első számú ágensként tekintett rá. Az államminiszteri posztot betöltő Fleury kardinális személyesen bízta meg újabb küldetésével, amelynek a célja a francia érdekek képviselete volt a béketárgyalások során. Franciaország elsődleges érdeke az Oszmán Birodalom életben maradása és a két ország közötti különleges kereskedelmi kapcsolatok fenntartása volt. A francia külpolitika az Oszmán Birodalomban látta kelet-európai befolyásának egyik legfontosabb garanciáját, és így a török háború szerencsétlen kimenetele megfosztotta volna egy hagyományos Habsburg- és oroszellenes szövetségestől, valamint a győztes nagyhatalmak megerősödésével az európai hatalmi egyensúly is felborult volna. Ezért a Tóth András által hozott instrukciók központi eleme a háború minél előbbi és kedvezőbb lezárására vonatkozott. Egyelőre a francia nagykövet csak ügynökei révén tudta az eseményeket befolyásolni, és ezért Villeneuve márki haladéktalanul, még 1737 januárjában útnak indította Tóth Andrást is a nagyvezír táborába. Itt találkozott a szintén magyar származású Ibrahim Müteferrikával, akit jól ismert korábbi törökországi útjairól, és aki éppen egy lengyel&#8211;oszmán egyezményt megújítandó kijevi kiküldetéséből tért vissza. A későbbiekben az ő eredményes közreműködése jelentősen hozzájárult a francia szolgálatban álló magyar ügynökök sikereihez.

	Ibrahim Müteferrika segítségével 1737 februárjában Tóth több miniszterrel is kapcsolatba lépett. Az oszmán miniszterek ragaszkodtak Azov visszaszolgáltatásához, és egyaránt számítottak a francia és császári közvetítésre az oroszokkal való megállapodás létrehozásában. A tárgyalások főszereplője a császári követ Leopold Talman volt, aki az eredeti titkos utasításaival szemben valóban komolyan vette békítő szerepkörét, és már Azov visszaszolgáltatásával kecsegtette a török tárgyalókat. Időközben a francia ágensekhez csatlakozott a francia követségi tolmács, Delaria (egyes forrásokban: De Laria) is, aki Tóth mellett a titkos tárgyalások fő irányítója lett. A francia követ március 10-i levelében Tóthra hivatkozva jelentette, hogy az oszmán vezetés eltökélt a háború mellett, és folytatja az európai és ázsiai csapatok mozgósítását. Ugyanakkor a béketárgyalásokat sem adták fel a háborús felek, a legfontosabb vitás kérdés e tekintetben a tárgyalások helyének kijelölése volt. Az oroszok Kijev városát javasolták, amit a törökök elutasítottak, és a lengyel határon fekvő Soroka városát részesítették előnyben. A török tárgyalók között találhatjuk a korábbi neves franciaországi oszmán követ, Mehmed efendi fiát, Zaid efendit, aki Ibrahim Müteferrikával együtt a korabeli reformfolyamatok egyik meghatározó személyisége volt.

	A béketárgyalások folytatásához a küldöttségek elindultak 1737 márciusában Soroka felé, de a kongresszus végül a semleges lengyel területen lévő Nemirov városában ült össze a cárnő kérésére, aki a követeit nem kívánta a diplomáciai személyek immunitását nem igazán tisztelő törökökök haragjának kitenni. A nemirovi tanácskozás idejére a Porta tolmácsát Ibrahim Müteferrika helyettesítette a nagyvezír táborában. Tóth András nagy örömmel fogadta e hírt, hiszen a neves magyar származású török nyomdász régi barátja volt, és bizalmas információkat remélt e kapcsolattól. A baráti kapcsolat valóban gyümölcsözővé vált, hiszen a francia követ következő jelentése (1737. május 5.) alapján Tóth András és Ibrahim efendi szoros együttműködésben dolgoztak, amelyben a nagyvezír tolmácsa egyes levelek fordítását is Tóthra bízta, aki folyamatosan igyekezett meggyőzni a törököket a fekete-tengeri orosz kereskedelem engedélyezésének veszélyeiről. A két diplomata barátságának szilárd alapot biztosított a magyar függetlenségi mozgalmakban játszott szerepük, és az a közös hazaszeretet, amelyet Delaria tolmács érzékletes módon írt le Villeneuve márkihoz intézett 1737. június 22-i levelében: &#8222;Ibrahim efendi nagy segítségünkre van. A közös hazájuk iránt érzett szeretetre való tekintettel Totte (sic!) Urat teljes bizalmával tünteti ki. Az egyik nap tréfásan, de szívből jövő szavakkal illette: Magából francia lett a haza szabadságáért, belőlem meg török.&#8221;

	Tóth András rendszeres levelei folyamatos híráramlást biztosítottak a nagyvezír tábora és a francia nagykövetség között, ezt az információs előnyt Villeneuve márki ügyesen használta fel nemcsak a hírszerzés, hanem a befolyásolás terén is. Tóth mellett a francia követség tolmácsa, Delaria is nagyon jó kapcsolatban volt Ibrahim Mütteferrikával, aki tanítója (nyelvmestere) volt régebben, és nagyon szívélyes volt mindkét ágens irányában. Rajta keresztül könnyen elérhették a legbefolyásosabb oszmán minisztereket, például Delaria részletes jelentést küldött a francia nagykövetnek a kiaja bejjel és a nagyvezírrel folytatott május 16-i megbeszélésükről. A két ügynök a befolyásolás többféle trükkjét is bevetette az 

	oszmán tisztségviselők megnyerésére: a drága ajándékok mellett még a valószínűleg nem túl szilárd muzulmán hitű Ibrahim efendi leitatása is eszköz lehetett a politikai cél érdekében.

	A tárgyalások végül zátonyra futottak a császári diplomácia kettős politikájának következtében. A bécsi kormány egyre kényelmetlenebbnek érezte a békepárti Talman közvetítő szerepét, és radikálisabb eszközökhöz nyúlt. A nagyvezírnek ultimátumszerű levéllel jelezték a hamarosan bekövetkező hadüzenetet, amennyiben nem sikerül a békeszerződést megkötni. Talman először visszatartotta a levelet, de annak másolatait addigra már elküldték számos európai udvarba. A császári diplomácia teljesen elveszítette a hitelét, és 1737 májusában a törökök számára teljesen világossá vált a császáriakkal való háború elkerülhetetlen ténye. A tárgyalások ennek ellenére a hadműveletek kezdetéig folytak.

	
	Ibrahim Müteferrika
	és Rákóczi József mozgalma

	
	Az egykori kuruc szabadságharcos diplomaták szerepét nagymértékben felértékelhette Rákóczi József török földre érkezése, akivel a Porta komolyan számolt a háború kiszélesedése esetére. Rákóczi Bécsből megszökve, 1736-ban az újabb török háború hírére Konstantinápolyba utazott. Az Ibrahim efendivel szoros kapcsolatokat ápoló francia renegát Bonneval pasa rábeszélésére a magyar bujdosók vezéreként bekapcsolódott a konfliktusba, amelytől az Erdélyi fejedelemség visszaszerzését remélte. A szultán elismerte fejedelemnek és Magyarország urának is, ám e titulusokat nem sokáig élvezhette az ambiciózus Rákóczi fiú, mivel hamarosan meghalt. Rákóczi József fellépését az európai közvélemény jelentős része elítélte, a pápa pedig kiközösítéssel sújtotta a törökkel szövetkező trónkövetelőt. A francia diplomácia óvatosan kezelte Rákóczi József terveit, mivel a császárral nemrég megkötött békeszerződést nem kívánta kockáztatni a magyar kérdésbe való beavatkozással. Ezért a francia szolgálatban álló magyar ágensek szerepét távol kívánta tartani a magyar diverzió tervétől.

	A tervet elsősorban Bonneval pasa és Ibrahim Müteferrika támogatták, ahogy erről Delaria és Tóth András jelentései tanúskodnak. Villeneuve márki ezek alapján jelenti 1737. augusztus 2-i levelében a következőket&nbsp;: &#8222;&#8230; a jelen helyzetben a törökök azt gondolták, hogy nincs más választásuk, mint a magyarországi diverzió, Ibrahim efendit, a Porta jelenlegi tolmácsát megbízták, hogy fordítsa magyarra és latinra a török miniszterek által megfogalmazott kiáltványt, amelyben a magyar nemzetet felszólítják, hogy tagadja meg az engedelmességet a császárnak és helyezze magát a Nagyúr védelme alá, ezekben a kiáltványokban megígérik a magyaroknak, hogy visszaállítják régi előjogaikat, és soha nem adóztatják meg őket: a terv végrehajtására javasolták elküldeni Rákóczi fejedelmet Erdélybe pénzzel és csapatokkal, hogy ott forradalmat csináljon&#8230;&#8221;

	A magyar függetlenségi mozgalmak iránt elkötelezett Tóth András személye kényes lehetett a pártatlannak tűnni kívánó és a mediációt elnyerni akaró francia diplomácia számára, ezért a tehetséges ágenst Villeneuve még augusztus elején visszaküldte Franciaországba. Ibrahim Müteferrika továbbra is értékes híreket szolgáltatott a francia nagykövetnek, például 1737. augusztus 29-i levelében beszámolt arról, hogy rajta keresztül értesült a svéd&#8211;oszmán szerződés tervéről, amely Oroszországot kétfrontos háborúra kényszerítené. Ibrahim Müteferrika jelentősége annyiban különbözött a kuruc emigránsokétól, hogy a magyar származású oszmán méltóság a nagyvezír tolmácsaként a hivatalos kapcsolattartás fontos csatornáját képezte, noha a Rákóczi József iránti elkötelezettségét a francia követ gyakran kihangsúlyozta. Ugyanakkor Ibrahim efendi bizonyos kérdésekben tapintatosan kikérte a francia diplomácia képviselőjének véleményét is. Például 1737. szeptember 20-i levelében a francia nagykövetet annak tolmácsán keresztül értesítette a két Rákóczi testvér és Bonneval pasa magyarországi és erdélyi hadjáratának tervéről. Villeneuve márki burkoltan reagált a felvetésre: nem kapott utasítást ilyen kérdésekkel kapcsolatban, illetve Franciaország érdeke a béke és az Oszmán Birodalom stabilitása. A magyar diverzió terve tehát kifejezetten a francia diplomáciai érdekek ellenében állt, és akadályozta a francia közvetítéssel létrehozandó békeszerződést. Ezzel kapcsolatban Villeneuve kifejezte a Porta felé is álláspontját, amit 1737. október 1-jei levelében a versailles-i kormánynak így tolmácsolt: &#8222;Amint az első ceremóniák véget értek, a kajmakám hozzám fordult, és azt mondta: Rákóczi fejedelem muszafir, vagyis a Porta barátja, és őfelsége úgy gondolja, hogy Franciaország barátja is, tekintettel a régi szoros barátságra, amely a két birodalmat egymáshoz fűzi, és ha nem okoz nekem gondot. Erre azt válaszoltam neki, hogy hasonlóan érzek én is Rákóczi fejedelem iránt, de megkértem, legyen tekintettel a bécsi udvarral szemben illendően megtartandó óvatosságomra, főleg a személyem által betölteni kívánt mediátori szerepet illetően, annak érdekében, hogy a Portát még hasznosabban szolgálhassam, és elkerülve mindazt, amivel a császár bizalmát elveszíthetem.&#8221; A francia követ egyébként nagyon szkeptikusnak mutatkozott Rákóczi József képességeivel kapcsolatban, és a legnagyobb óvatosságra intette a tolmácsát vele és Bonneval pasával kapcsolatban.

	A Rákóczi Józseffel kapcsolatos hírek Villeneuve márki 1737. október végi jelentésében is központi helyet foglaltak el. A jelentés beszámolt a fiatal Rákóczi és a rodostói magyar emigráns nemesek közötti első feszültségekről, és tájékoztatott arról, hogy a Portáról érkező hírek szerint a magyar fejedelmi ivadék készen áll egy erdélyi hadjárat elindítására, amelyhez húszezer fős török hadsereget és a kirobbanó kuruc felkelés híveiből felállítandó ugyanakkora sereg ellátásához szükséges pénzt igényelt. A nagyvezír meglepődött egy ilyen nagy hadsereg felállításának tervén, és a francia követtel egyeztetve néhány magyar emigránst a határra küldve tájékozódott a magyarországi és erdélyi helyzetről. Az időközben kitört pestisjárvány és Rákóczi József betegsége miatt is el kellett napolni a hadjárat tervét, amit a francia követ nagy megnyugvással fogadott.

	A novemberi nagyköveti jelentésekben a fő téma a francia mediáció kérdése volt. A nagykövet tolmácsa egy Ibrahim Müteferrikával folytatott, a szokottnál őszintébb baráti beszélgetés során &#8211; ahol az elfogyasztott bor kissé megoldotta a magyar renegát diplomata nyelvét &#8211; az efendi a francia diplomácia időhúzó taktikáját rótta fel neki: &#8222;... mondta neki, hogy jól tudják, a francia politika lényege az, hogy a törökök ne legyenek se túl erősek, se túl gyengék, és azt sem rosszallják, ha csak csekély mértékben támogatjuk az oszmán politikát, abban az esetben, ha érdekeik a mi érdekeinkkel ellentétesek...&#8221;. A Porta korábbi békekereső politikája mindenesetre megváltozott, a minisztercserék következtében kifejezetten háborúpárti erők kerültek hatalomra, jelentősen megnehezítve a francia diplomácia helyzetét. Terveikben a magyarországi és erdélyi diverzió fontos szerepet kapott, hiszen az oroszokkal és császáriakkal folyó háborús frontok között helyezkedett volna el, ezzel is akadályozva a szövetséges csapatok egyesülését. Ugyanakkor Rákóczi József helyzete korántsem volt biztosnak nevezhető. A fiatal trónkövetelő 1737 decemberében titkárán keresztül felkereste a francia nagykövetet, és kifejezte aggodalmát, valamint tanácsait kérte, hogy milyen módon működhetne együtt a francia diplomácia céljainak elérése érdekében. A titkár bevallása szerint Rákóczi József nem ragaszkodott az erdélyi fejedelmi címhez sem, és hajlandó lett volna más címmel is beérni, ha az jobban elősegíti a békefolyamatot. A nagykövet továbbra is elzárkózott attól, hogy hivatalos minőségben tanácsot adjon e hatáskörén túlnyúló ügyben, ugyanakkor felajánlotta személyes tanácsait, ha a Porta Rákóczira vonatkozó terveibe betekintést kaphat. Az ügyes diplomata ezzel két legyet kívánt ütni egy csapásra: megtudni a Porta terveit, és lehetőség szerint megakadályozni egy készülődő magyarországi hadjáratot.

	A következő év elején a francia nagykövet már türelmetlenül várta vissza Franciaországból legmegbízhatóbb magyar ágensét, Tóth Andrást, aki nemcsak a francia kormány újabb utasításait hozta Versailles-ból, hanem török diplomáciai kapcsolataival is nagy segítséget nyújtott neki. Tóth utazása hosszabb időt vett igénybe a szokásosnál, csak 1738. február vége felé tűnt fel ismét Konstantinápolyban. Megérkezése után rögtön felvette a kapcsolatot Ibrahim Müteferrikával, aki már az első találkozójukon tájékoztatta a nagyvezír békefeltételeiről és a törökök különbéke iránti szándékáról. Ibrahim efendi megosztotta magyar barátjával a császári hadsereg veszteségeiről kapott információit, amelyeket az angol nagykövettől szerzett, és amelyet Bonneval pasa egy részletes veszteséglistával meg is erősített. A következő hetek nagy dilemmája a török háborús tervek, benne Rákóczi József diverziója és a francia békeközvetítés céljainak összehangolása volt. Felmerültek olyan elképzelések is, mely szerint Rákóczi József számára a pozsareváci béke által a császárnak jutatott, de a törökök által elfoglalt Kis-Oláhországban juttattak volna földeket, elhárítandó a magyarországi diverzióból származó bonyodalmakat. 1738 májusában az orosz és a császári felek kölcsönösen elfogadták a francia békeközvetítést, amellyel lehetőség nyílt egy, a török fél számára kedvező békeszerződés előkészítésére. Rákóczi József további politikai sorsa ezzel megpecsételődött, rá vonatkozó igényeit az első időszak próbálkozásai után a török fél hamarosan feladta, és az 1738-as hadjárat során sem kapott jelentős szerepet a szerény kísérettel Vidinben és Csernavodában tartózkodó, betegeskedő erdélyi fejedelmi sarj, aki sok hányattatás után végül 1738. november 10-én hunyt el Csernavodában. Ibrahim Müteferrikát 1738-ban a tüzérek írnokának rendelték ki, és a bujdosó magyarok nevében az osztrákokkal tárgyalt Orsova várának megadása ügyében. Rákóczi József halála nagy csapást jelentett nemcsak a magyar emigráció magyarországi terveire, hanem Ibrahim Müteferrika pozíciója is jelentősen gyengülhetett, hiszen ezután csak elvétve találkozhatunk a nevével a forrásainkban. 1743-ban az oroszok elleni oszmán&#8211;svéd szövetségről tárgyal, majd ugyanebben az évben Dagesztánba küldik. Azonban ez utóbbi kiküldetéssel lehetséges, hogy nem ő, csak egy hasonló nevű hivatalnok lett megbízva. Ibrahim Müteferrika halálának körülményei és pontos időpontja még nem teljesen tisztázott. Sírfelirata alapján a hidzsra szerinti 1160. évben, tehát 1747-ben hunyt el Isztambulban.

	A császáriak számára az 1739-es hadjárat katasztrofális eredményekkel járt. Július 22-én a Wallis tábornok vezette sereg Grockánál az ellenséges fősereg állásaiba ütközött, és elkeseredett küzdelemben és nagy véráldozat árán sikerült csak azt visszaszorítani. A kétséges győzelem után a császári sereg fővezére visszavonulót fújt, elősegítve ezzel az oszmán fősereg offenzíváját, amely egészen Belgrád faláig vonult. Az ostrom alatt a császári és török tárgyalások Villeneuve márki mediációjával folytak, aki kiváló ágensei révén szerzett pontos információkkal látta el az oszmán tárgyalófelet. A császári hadsereg élelmezési gondokkal küszködve és a járványoktól megtizedelve reménytelen helyzetbe került. 1739. szeptember elsején Neipperg gróf a külvilágtól teljesen elszigetelten, az ellenséges táborban kényszerült elfogadni az előzetes békeszerződés francia bábáskodással létrejött szigorú feltételeit: a Habsburg Birodalom elveszítette szerbiai és havasalföldi területeit és a szimbolikus jelentőségű Belgrádot. Az osztrák&#8211;török béke után az 1726-os szövetségi szerződés alapján az oroszoknak is békét kellett kötni, így a vitás kérdések megtárgyalása után Villeneuve márki hathatós közreműködésével az előzetes orosz&#8211;török békeszerződést is sikerült aláírni 1739. szeptember 18-án.

	Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy Ibrahim Müteferrika és a vele együttműködő francia szolgálatban álló kuruc ügynökök számára az 1736&#8211;39-es orosz&#8211;osztrák&#8211;török háború jó lehetőséget biztosított a Habsburg-ellenes aktív politikai szereplésre. A Habsburg Birodalom számára a háború keserves kudarcokat hozott, hiszen az óriási költségek és a nagy emberveszteség ellenére egy &#8222;szégyenletes békével&#8221; fel kellett adnia a pozsareváci békével megszerzett szerbiai és kis-oláhországi területeit és a stratégiai fontosságú Belgrádot, ami hatalmas presztízsveszteséget jelentett számára. A kudarc jelentős szerepet játszott az osztrák külpolitika egyik fő pillérének számító orosz szövetség megingásában is, mely szövetség a háború során többször is széteséssel fenyegetett. Ugyanakkor a háború és az azt lezáró békeszerződés egyértelműen a francia külpolitika sikerének tekinthető. Egyrészt sikerült elkerülni az Oszmán Birodalom összeomlását, amely a francia hatású reformok révén (például Bonneval pasa, Mehmed efendi, valamint Ibrahim Müteferrika segítségével) újjászervezte haderejét, és képes volt ellenállni a két modern hadsereggel rendelkező hatalom nyomásának. Így a francia diplomácia aktivitásának köszönhetően megerősödhettek azok az északi és kelet-európai franciabarát államok, mint Svédország, Lengyelország és később Poroszország, amelyek az Oszmán Birodalommal együttműködve, egyfajta kelet-európai sorompó létrehozásával feltartóztatják és elszigetelik a feltörekvő Oroszországot. Ennek egyik eredményeként 1740-ben Villeneuve márki bábáskodásával létrejött egy oroszellenes svéd&#8211;oszmán szövetség. A török&#8211;francia diplomáciai sikerekről szólva nem feledkezhetünk meg a közreműködő magyar diplomaták, köztük Ibrahim Müteferrika, személyes sikereiről sem, akik felismerték, hogy az oszmán és francia diplomácia osztrákellenes akciói a magyar függetlenségi mozgalmak érdekeinek is kedvezhetnek. Ugyanakkor megfelelő vezető és magyarországi bázis híján az újabb magyar szabadságharc gondolata teljesen irreális tervnek bizonyult, amint azt Rákóczi József tragikus példája is jól illusztrálja

	Tóth Ferenc történész, főiskolai tanár, Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ, Társadalomtudományok,
	Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézet, Szombathely
]]></encoded></item></channel></rss>
